Muscat ottonel. Egyéb korai fajták: a már említett Uréti (?én sem láttam rá semmi hivatkozást, de jobb híján úgy hívom, mint aki ültette, de már csak idén, mert mind be van jelölve szelekcióra), meg némi csemege (max 5 tő), amit már nem tudtak megenni a szüretelők.
Állítólag közelebb lehet állítani a zúzóhengereket (de nem a kezelőfelületről, hanem a gépet szétszedve), de akkor nem tudna megfordulni, ha tömött fürtöket akarnál átküldeni rajta. Semmi baj, jó ez így, csak darálni is kell.
Áztatás: 6 óra körül. A kocsányrészek áztatása a zúzó-bogyózó használata miatt kizárt.
Semmi ként nem tettem, a szüretelők nem hagytak rohadt szemeket. Ez egy döntés, olvastam én is, hogy a rothadó szemek cukormentess extrakttartalma nagyobb lehet az ép szemekénél, mégis úgy döntöttem, hogy az ép szemekkel foglalkozom.
Sima S.cerevisiae gomba, minden tápsó nélkül. Igyekeztem kerülni a borba a később instabilitást okozható nitrogén bevitelét. Az adagolás: az előírt adag felét adtam, tényleg éppen csak a túlsúly megteremtése miatt.
Amit vettem ként, az is tartalmaz valami ammónium hányadot, gondolom abból kiindulva, hogy a nyálkázott mustot úgyis be kell oltani.
Ki mikor szüretel? Aki szüretelt, annak mi az eredmény? Komolyan érdekelnének az érvek-ellenérvek a cukor használata mellett-ellen.
milyen muskotály? Sárga vagy otonell? milyen egyéb korai fajták voltak benne?
A bogyózónál a roppantó hegereket nem lehet közelebb állítani egymáshoz, ill. a rugóerőt ami összenyomja nem lehet feszíteni kicsit? (nem látok most ilyet, de biztos lehet!:))
Mennyit áztattál, és milyen volt a szemek állapota? (töppedt, beszáradt, rothadt, aszús, penészes stb? a beteg részek kivágásánál én dilemmában vagyok egyenlőre... mert sok értékes töppedt rész is ugrana így.)
A kosaras préssel tuti nem lehet túlpréselni a bort (én ezt már mondtam korábban is, lehet nem itt hanem a boroson) nem tud akkora nyomást hogy cseres legyen a bor. Az inkább az éretlen kocsányrészek túlzott áztatásától van, vagy a mechanikus gépi prés megfeszítésétől. Én, ha eléggé leveses a "tészta" akkor még szét is szedem, mert a középen lévő részeken szinte hatástalan a kétoldalt ható nyomóerő.
Semmi ként nem tettél a musthoz? milyen élesztővel oltottál?
Hahó, megvolt az első része a szüretnek (muskotály + egyéb korai fajták)!
Mindenekelőtt: átlag cukor: 18! Ezek szerint van értelme a terméskorlátozásnak. A must szépen halkan egy nap alatt megindult, már félrebillent a kotyogó.
A tapasztalataimat elsorolni is nehéz, nagyon sokat kell még gondolkoznom, mire mindent felfogok, ami velem történt.
1. A Robix zúzó-bogyózó kiváló munkát végez, alig kerül kacs a zúzalékba, DE nem roppant meg minden szemet, ami a préselésnél bizony gondot jelent. Az egészben maradt szemeket nem lehet kipréselni, tehát a bocsózott szőlőt még darálni is kell. A zúzó bocsózóra valami lebernyeget fel kell szerelni, mert ahogy kiveti a csumát, néhány szem is repked mindenfelé.
2. Az OBI-ban kapható kád+csap lecsapolásánál NEM használható a félcolos cső, el sem indul benne a must. Mindenképpen legalább 3/4-est kell venni és felszerelni, mert különben a gyors mustleválasztásnak annyi. Tehát cirfandlia: volt hélyon áztatás. :D
3. A kíméletes préselés csak fele-fele arányban hozza ki a bogyók falára tapadt kocsonyát, ami pedig nagyon kellene a borba, tehát kosaras préssel NEM kíméletesen, hanem félig töltve erőteljesen kell préselni. Csersavasságnak nyomát sem éreztem a mustban, így bátrabban kinyomathatom a cefrét. (Felmorzsolni sztem akkor sem kell.) Igén a törkölyt elvivő kőművesem járt nagyon jól.
4. Piszok jól bevált, hogy a szüretelőkkel csak egészséges részeket tetetek a vödörbe, mert így a mustot nem kellett kénsavval nyálkázni, csudaszép egészséges cefrém volt.
5. Mustsűrítményt venyigén forralni nem túl nagy ötlet. Kell a kempinggáz, rendes rózsával, szélfogóval, mert akkor kicsi forrásban ott lehet hagyni, nem kell egy ember, aki őrzi.
Egyelőre ennyi. Nagyon lelkes vagyok, és ELMONDHATATLANUL fáradt.
Sziasztok! A Cirfandli 17.-én leszüretelve, mustfok 17 . A két három héttel ezelőtti fürtrepedés -penészesedés beszáradt borsó nagyságúra. Ezeket a részeket kivágtam és gyakorlatilag asszem úgy dolgoztam fel mint ahogy Cirfandlia leírta. (+3 óra ülepítés nyálkázás) Az erjesztő tartály hőfoka 18-20 C fok. Úgy hallom dolgozik a must rendesen de nem tapasztalok olyan intenzív m.gáz képződést mint máskor. (érdemes lesz megnéznem milyen fajélesztőt is vettem:)
Nekem már hál istennek szépen furulyázik a kotyogóm.
A jövő héten elképzelhető hogy a vörös tőkéken tartok egy mentési akciót, mert ezután a cudar 6 nap után az Opportóból nem sok maradna, ha úgy hagyom ahogy van.
Na ez nem teljesen így van. Hígulás során valóban rengeteg víz áramlik be a bogyóba, így minden szárazanyag %os aránya csökken, de az összmennyisége nem, mert esős hűvös időben a gyökérzónából savak beáramlása történik; továbbá szünetel a hideg miatt az éréskori savlebomlás. TEhát aboszolút értékben (egy bogyóban volt 2mg sav, utána lett 2,1mg) növekszik; az igaz, hogy sokkal több oldószerben található. De ez a víz egy szárazabb periódus alatt kidiffundál a sav meg ott marad. Ezért van a hűvös esős évjáratban savtúltengés.
No de az érés lelassulása a rothadás még nagyobb gond most. A déli országrészben szombat óta borult idő van kisebb nagyobb megszakításokkal esővel fűszerezve...
Rambó jó szüretet; kicsit áztassad meg az a muskotályt!:)
Igen, a szél megszáríthatja a szőlőt, és így nem nagyon maradhat esélye a rajzóspóráknak. Utána a melegedés megint beszáríthatja, tehát ha jó kondiban van a bogyó, talán nem lesz nagy baj. De a lisztharmattól befeketedett bogyók felázhatnak, és ez kiváló táptalaj a szürkepenész, perenoszpóra gombáknak, ahonnan kiindulva elfertőzhati az egész fürtöt.
Viszont cirfandliának is igaza van a bogyó felhígulásában, sőt, továbbmennék, a múltkor már láttam a vékonyhélyú fajtákon az esőről felrepedt szemeket. Na ez a nagy gáz, mert nyitva a bogyó, két-három nap alatt lerohadhat az ilyen fürt.
Mindegy, hétvégére jó időt jósolnak. A rizlingnek meg ki kell bírnia még, annak semmi értelme, hogy féléretten leszedjük.
Sok és piszmogós munkája lesz a szüretelőknek viszont, mire kiválogatják az ép részeket.
A felhígulás a savakat is tompítja, de ha az eső eláll, és éjjel lesz egy kis szél (nem valószínű) és felszárítja a szőlőt, akkor a rothadás nem biztos hogy elterjed.. bízzunk
Én fajélesztő és higénia párti vagyok... a "nagyüzemi" módszerekből mindent hajlandó vagyok átvenni, ami a kész bor javára válhat.... és nem vagyok hajlandó (a későbbiekben, amikor már lesz annyi szőlőm..... ) a mennyiséget felemelni egy bizonyos szint fölé... ezt kb 5000 liter össz bormennyiségnél látom jelenleg. Ez egy személy által észben és kézbentartható átlag 250 literes hordókat számítva 20 hordó...
igen, mert annyira hideg van, hogy a botritisz nem tud most terjedni. Majd berobban szépen ha melegszik kicsit. A több napos áztató esőből a bogyóhéjon át is rengeteg bediffundál, ezért félek a felhígulástól, ráadásul a gyökér felől is nyomra rendesen, ha nem fásodott el a kocsány még. (Nálunk, Pécs: az átmeneti aug20 után kezdődött szárazabb periódus után már 60 mm eső esett az utóbbi 10 napban)
Huhh, lehet, hogy istenkáromlás, de a bepárolt must erős kémiai megváltozásokon eshet át, én maradok majd a zacskós napfény egy spec változatánál, ami igaz, hogy drága, de jobb mint a répacukor... szőlőcukornak híják a nyomorultat :-)
Ma is voltam fenn a hegyen a prést takarítani, de belementem a szőlőbe is. Valóban elég sok eső lehullott, de a kései szőlőkön még nem mutatkozik, hogy ártott volna. Persze lehet, hogy pár nap múlva többet látunk.
Ez nem csak úgy hangzik, de valójában is azt jelentette volna, ha nem aggódtam volna a lehülés miatt, és így kapott élesztőt. Egyébként ritkán használok.
Igen, bízunk benne, csak megint leesett országosan 20-40mm eső, ami jól felhigította a szemeket, hogy az egyéb káros hatásokra ne is gondoljak...
Fajélesztő kérdés, valóban a klasszikus reduktív erjesztés; hűtés, no oxigén, drasztikus musttisztítás esetén van jobban esélye egyenélesztős íz kialakulásának; de a spontán élesztőkultúra is nagyobbrészt Sacc. c-ből áll, ami ráadásul jól tűri a ként, ezért egy közepes cefre/must kénezésnél az erjedés nafgy valószínűséggel rendben lezajlik. Egy ismerősöm inkább a tápa. hiánytól fél; ő nem fajélsztőzne, de adna N tápa.-ot a kénhidrogénjelleg elkerülésére....
Ez a szép benne, hogy a lehetőségek tárháza széles :)
Háááát a meteurológusok szerint szerdától megint sütni fog a nap, hétvégére szép idő lesz ... reménykedem. A zacskós napSUGARat nem tudtad volna helyettesíteni bepárolt musttal (mustsűrítménnyel)? Dédapám még úgy csinálta, én is úgy fogom.
Nem a kárörvendés mondatja velem, de arra a jó időre attól tartok keresztet vethetsz. :-(((
Én lementettem szombaton az aznapra valót. Úgy gondolom jól döntöttem, hogy nem vártam tovább, hiszen a szilváni egy ilyen héten nem csak mennyiségi vonatkozásában, de minőségében is megsemmisülhetett volna. Így viszont egészséges mustom lett, az előre belőtt 16 fokon. Nem egy nagy durranás, de egy ilyen évben mint az idei nem vagyok elégedetlen. Kapott 3.5kg zacskós napfényt/100 l és szépen várom, hogy elinduljon forrásnak. (bár ha jól hallgatóztam, már megindult)
Nagyon jól alakul, ami alakul. 1 tövön 2 fürt beszáradóban lévő szürkerothadást láttam (ignorálva) a többi rendben van a lisztharmat okozta feketedésen kívül semmi. A Muskotály szép savakkal édesedik, a rizling pirosasodik, de ott még kell a hátralévő egy hónap. Nagyon elégedett vagyok (év közben hinni se mertem volna ennyit).
A pincét felkészítettem a szüretre, kiszállítottam a hordókat, a szüretelőkádat becsapoltam, a prést elmostam, helyre tettem, a szüretelő ollókat, vödröket felsorakoztattam.
Nagyon várom a jövő hétvégét, és addig a szép időt!
Nem csak, ráadásul nagyon jó fejek, én egyszer egy kis díszhordó rendbehozásához kértem tőlük egy kis gyékényt, nemhogy adtak, de körbevezetett a főnök, sőt, még egy kis tölgyfalécet is lecsiszoltatott a kedvemért. De a lényeg: remek hordóik vannak és - legalábbis tavaly, tavalyelőtt - még volt nem barrique is.
Hűűűű, nem gondoltam volna, hogy ilyen komoly ellenérzések vannak a Saccharomyces Cerevisiae-vel kapcsolatban!
Álláspontom a kérdésben: igen, igaz, hogy minden szőlőn van annyi belőle, amely lehetővé teszi a bor erjedését. De vannak mindenféle egyéb gombák is, amelyek korántsem a finom alkoholos-glicerines erjedés irányába tolják el az erjedést, hanem mondjuk acetont állítak elő szőlőcukorból, ami nagyon nem kívánatos. Ha a kívánt gomba mennyiségét megnöveljük, akkor az drasztikusan elnyomja az egyéb gombákat, azaz az erjesztés nagyobb arányban történik a helyes irányba haladva.
Tekintettel arra, hogy tápoldattal nem támogatom a gombák felszaporodását, így az oltás után is csak akkora mértékben tudnak felszaporodni, amennyiben a szőlőlé amúgy is engedné, így az erjesztés irányítottan, a káros melléktevékenységek minimalizálásával történik.
Ez így csak amolyan terelgetés, nem a klasszikus irányított erjesztés, ahol a tartály hűtésével és a must eredeti gombakultúrájának elölése után tisztán fajtaélesztővel történő oltással szabályozzák a folyamatot.
(Sajnálom, a mikrobológiából elsajátítottakat nem vagyok képes teljesen negligálni).
Ha a Budapesti Kádár Kft.-re gondoltál, azok csak barrique hordókat csinálnak, de azok aztán szépek és jók :-) ittam már olyan hordóban készült friss barikbort és NAGGYON finom volt.
A fahordó más. Azon ha lerakódik a borkő, az emberfia nem áll neki kibányászni. Egy tartályból amelyik ráadásul nyitott nyilván nem hagyom a lerakódott borkövet, Egy saválló tartálynak nyugodtan neki mehetek fém dörzsivel, ami le is veszi, de a műanyag fényes felületét ilyen agresszió tönkre teszi.
A müanyagtartály a fahordóhoz képest persze hogy könnyebb, de a fémtartálynak soxorosa.
