Ma négy esztendeje annak, hogy Gyurcsány Ferenc hivatalban levő miniszterelnök és a kormányon levő liberális–szocialista koalíció „egy bátor, felelős nemmel” elárulták nemzettársaikat. A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló december 5-i népszavazás lassan gyógyuló sebeket ejtett több millió magyar lelkén, de ez láthatólag most sem zavarja ennek a hazugságba ragadt országnak a vezetőit.
Sokszor leírtuk már, de nem lehet elégszer elmondani, hogy fölöslegesen forgatták meg a tőrt sok millió ember szívében: ha nem nyilatkoznak a kérdésben, akkor sem lett volna érvényes a népszavazás, de még egy halk igenre buzdítás is belefért volna. Hiszen akkor is a kezükben volt a parlamenti többség, így a népszavazás után olyan állampolgársági törvényt szavaznak meg, amilyet akarnak, például szavazati jog nélkül, mert ugyebár ettől féltek, mint az ördög a tömjénfüsttől.
Négy év után jól látszik, mennyire rossz stratégiát választottak. Bumfordi gesztusukkal üzentek a szomszédos országokban élő nacionalistáknak: ütheted a magyart, mert nincs, aki megvédje őket, hiszen már az anyaországnak sem kellenek. Szerbiában „csak” a huligánok értettek a szóból, és szaporodtak el a délvidéki magyarverések, de Szlovákiában a kormányzati politika szintjén vették a lapot.
Négy éve romániai nyugdíjasokkal, felvidéki munkavállalókkal és ki tudja még, mivel riogattak, és azóta csattanós, fájdalmas választ adott erre az élet. Szlovák rendszámú autók, Felvidékre áthelyezett vállalkozások ezrei jelzik, hogy az anyaország hajója holtágba fordult. A felvidéki magyarok most fordítanak, könyvelnek, banki ügyeket intéznek sokunknak, és nem mondják, hogy bezzeg ellenünk szavaztatok, most meg ide jöttök spórolni. És akkor még nem is beszélünk a sokáig lesajnált Romániáról; arról az országról, amelynek szárnyal a gazdasága, így sok ezer, a keleti országrészben lakó honfitársunk keresheti meg maga és családja számára a mindennapi betevőt azzal, hogy átjár a határ másik oldalára dolgozni. És most örülnénk a határon túli magyarok spórolt pénzének is, persze, de azok sem hülyék, hogy egy lassan összeroskadó ország kincstárjegyeit és állampapírjait vásárolják meg, amikor okosabban is befektethetik a pénzüket.
A 2004. december 5-i sokk után a szocialisták – és a közpénzt tartalmazó kasszák körül lebzselő gazemberek – koncerteket, kulturális eseményeket szerveztek a határon túl „a népszavazás okozta fájdalom enyhítésére”. Eközben csendben megszüntették az Illyés Közalapítvány, bezárták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, leépítették azt az infrastruktúrát, amelyet a rendszerváltást követő kormányok építettek fel a magyar–magyar kapcsolatok erősítésére. Most bumerángként üt vissza mindez, hiszen lassan megfordulna az irány. Mint a történelemben jó néhányszor már előfordult, most is úgy tűnik, az anyaország lakói fognak rászorulni az erdélyi, felvidéki és másutt élő magyarok segítségére.
A rendszerváltozást követő időszakban Magyarország vezetői szinte mindenkitől elnézést kértek a nagyvilágban, akik – vélt vagy valós okokból – a történelem során valamiért haragudhattak, megsértődhettek ránk. „Bátor és felelős” miniszterelnökünknek, Gyurcsány Ferencnek ideje volna halkan bocsánatot kérnie a határon túli magyaroktól is.
A budapesti VI. kerület, azaz Terézváros önkormányzatának képviselő-testületében 2008. november 27-től egy volt fideszes képviselő a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben folytatja munkáját. A 36 éves, nős és családos Gyenge Zsolttal beszélgettünk a döntése okairól, kerületi elképzeléseiről és az első testületi ülés furcsa, de egyáltalán nem meglepő tapasztalatairól.
barikád.hu: -Kézenfekvő kérdés, hogy miért választotta a Jobbikot, a Jobbikban való politizálást?
Gyenge Zsolt: -Egy aktuális eseményre, a ferencvárosi időközi országgyűlési képviselő választás kopogtatócédula gyűjtési tapasztalataira szeretnék hivatkozni, ahol is – személyes meggyőződésem alapján – magukat „régi fideszes”-ként jellemző polgárok tucatjai adják ajánlócédulájukat Szegedi Csanádnak és a Jobbiknak. Aki tudja a választ a miértre, az tisztában van a döntésem indokaival. A Jobbikot egyrészt a nemzeti radikalizmusa és a politikai szüzessége miatt választottam, vagyis én is szükségét érzem egy határozott és új jobboldali párt megjelenésének. Másrészt – ahogy ez elvárható – a Jobbik ledönti a tabukat, nem vergődik a politikai korrektség csapdájában, hiszen egy olyan országban élünk, ahol békének álcázzák az ellenünk, magyarok ellen vívott gazdasági, szellemi és erkölcsi háborút.
-Sajnos egyébként ez a folyamat az egész világra jellemző. Immáron Jobbikosként milyen meglátásai vannak Terézváros jelenéről és jövőjéről?
Engem leginkább a közbiztonság, a városüzemeltetés, illetve a környezetvédelem témaköre érdekel. Ugyanakkor -mint az országra- Terézvárosra is jellemző, hogy a szocialista-liberális városvezetés kiárusítja a vagyonát; eladják még azt is, ami mozdíthatatlan, vagyis az ingatlanokat. Ezt a folyamatot mindenképpen meg kell állítani, különben az önkormányzat egyszerűen csődbe megy.
A közbiztonság terén is van mit javítani, mert nem szabad beletörődni abba, hogy évente mintegy 8.000 bűncselekmény válik ismertté a kerületben, mondván „ilyen a belváros”. Bárki bármit állít, ma sincs elég rendőr az utcákon. A lassan 20 éve létező polgárőrséget végre illene komolyabban venni, és megfelelő képzéssel segédrendőri állományt lehetne belőle létrehozni. Persze, ezek állami feladatok, de egy önkormányzatnak kötelessége lobbizni a változásért. Aztán természetesen itt van a Magyar Gárda, ami államilag elismert szervezetként szintén vállalhatna közrendvédelmi feladatokat.
-Terézvárosban mennyire működik a városüzemeltetés? Hasonló a többi kerülethez, vagy esetleg eltér a "nagyátlagtól"?
A városüzemeltetés a környezetvédelemmel együtt katasztrofális képet mutat. Ezek elhanyagolása miatt van úgymond balkáni érzésünk egész Budapesten. Az utcákat, tereket minden nap takarítani- , az összetöredezett járda- és útburkolatokat javítani-, a parkokat, növényeket gondozni kell. Még egy komoly téma a hajléktalanok ügye. Egy valóban gondoskodó önkormányzat nem engedheti meg, hogy emberek a saját piszkukban fetrengve halálra igyák magukat egy kartonlapon fekve a fal tövében, csak azért, mert maguk rendelkeznek a saját életükkel. Ezeket az embereket, akár a gyerekeket, nap mint nap fedél alá kell vinni és ott gondoskodni róluk.
-Végezetül megkérdezném, hogy hogyan telt az első, a Jobbik színeiben lezajlott képviselő-testületi ülése?
Hat évig voltam a Fidesz-KDNP frakció tagja, ahonnan egyszerűen kizártak. Igaz, felajánlották, hogy lépjek ki, de a lényeg, hogy semmiképpen sem maradhattam. Vagyis a Fidesz-KDNP-Jobbik hivatalos együttműködést eleve nem vállalták fel. Sőt, még a Környezetvédelmi Bizottság elnöki posztjából is leváltottak az MSZP és az SZDSZ frakciók segítségével. Ekkor mondtam én, hogy az egyedüli ellenzéki vagyok a képviselő-testületben.
Aztán úgy hozta a sors, hogy pont ezen a napon – mindenféle világválság ellenére – választott a testület egy új alpolgármestert havi bruttó 522.000 forint fizetésért, 100.000 forint költségtérítéssel – így már négyen vannak – és létrehoztak egy városfejlesztési kft-t is egy ügyvezetővel és három felügyelő bizottsági (feb) taggal. Bár a cég megalapítását a Fidesz sem támogatta, azért a feb-be minden teketória nélkül bedelegálta egy emberét, nevezetesen a kerületi elnököt, dr. Illés Zoltánt, aki így már lassan annyit keres a Terézvárosban, mint egy alpolgármester. A legszebb az a dologban, hogy én ezt a pozíciót ingyen elvállaltam volna, előre lemondtam a tiszteletdíjról egy kerületi szervezet javára, de leszavaztak.
Összességében tehát mindenki ízelítőt kapott abból, hogy milyen, ha valódi ellenzéki ül a képviselői székben. Én jól érzem magam.
Apa talalja meg megeroszakolt,megfojtott 14 eves kislanyat.
Dunantuli Naplobol:
"Pécs: A bíróság közlése szerint várhatóan ma lezárul az a Baranyában eddig példa nélkül álló büntetőper, amelyben öt barcsi fiatal ellen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat. A fiatalok a vádhatóság szerint tavaly januárban roma származásuk miatt támadtak meg egy asszonyt és a lányát egy kivilágítatlan parkban.(Prostitualtak voltak,kurvak.) A fiatal lány elmenekült, édesanyja azonban könnyű sérüléseket szenvedett. A vádlottak korábban részben elismerték, hogy ütöttek. A fiatalokat akár tizenegy éves szabadságvesztéssel is sújthatják, ha a bíróság igazolva látja bűnösségüket.
"Pécs Kedden éjszaka kézigránátot dobtak egy roma család házába a pécsi Hősök tere közelében. A szülők a helyszínen meghaltak, négy gyermekük csodával határos módon szinte sértetlen maradt.."
A sajtóreferens annyit közölt, megítélésük szerint nem rasszista indíttatású volt a gyilkosság, hanem bosszúból követhették el. Hogy állításukat milyen tényekre alapozzák, azt a nyomozás zavartalanságának biztosítása érdekében szintén nem árulta el.
Az utcabeliek azt is mondják, hogy az elhunyt férfinak korábban erőszakos jellegű cselekmények miatt „a hatósággal is voltak ügyei, többször volt börtönben is, de ezek már régen voltak”. Zsobrák Péter, a rendőrség sajtóreferense ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg, „nem volt ismeretlen a rendőrség számára a férfi”.
A baranyai roma vezetők azonban másképpen vélekednek. Szerdai sajtótájékoztatójukon Hegedűs István Baranya megyei és Kovács István mohácsi roma kisebbségi vezető arra utaltak, szerintük rasszizmus állhat a tragédia hátterében. Kovács István szerint az áldozatok szegény körülmények között laktak, így nem lehettek kétes üzleti ügyeik. Hozzátette azt is, ha kell, „olyan szervezetet hoznak létre, amellyel meg tudják védeni magukat”.
"Országos hatáskörű nyomozócsoport felállítását rendelte el szerdán az országos rendőrfőkapitány a Molotov-koktélos, illetve a romák ellen elkövetett kézigránátos, fegyveres támadások felderítésére, és tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a pécsi gyilkosság ügyében – közölte az ORFK kommunikációs igazgatója."
A kerdes:Anno hany millio forintot ajanlottak fel a mori rablogyilkosok kezrekeritesere?
Egy illúzióval keveseb Nyílt levél Galba-Deák Ádámnak
Nyílt levelet kaptam a Demokratikus Hálózat tagjától. Galba-Deák Ádám azt veti a szememre, hogy mivel cégem Szlovákiában van, és szlovák rendszámú autóval járok, ezért a magyarverő szlovák rendőröket támogatom az adómmal, s felteszi a kérdést, hogy "főállású magyarként" ezt miképpen tudom összeegyeztetni a lelkiismeretemmel.
Nem akartam reagálni erre a "bezzeg mennyi lélegeztetőgépet lehetett volna ezért vásárolni" színvonalú semmiségre, de miután Galba-Deák Ádám úr tegnap jó sokáig gyalázott az egyik országos kereskedelmi televízió reggeli műsorában, ahová engem természetesen nem fognak meghívni, hogy reagáljak, hát rosszkedvűen, fáradtan és kényszeredetten mégiscsak megteszem észrevételeimet itt, lapunk hasábjain.
Tisztelt Galba-Deák Úr!
Először talán arról, hogy miért vittem a cégemet Szlovákiába. Számos oka volt, nézzük sorjában!
Nem titok, hogy soha nem voltam lelkes híve az Európai Uniónak. De mivel Magyarország tagja lett ennek a szervezetnek, attól fogva muszáj komolyan venni ezt a tényt. Nos, uniós csatlakozásunk előtt s azóta folyamatosan azt mondják a globalizáció hívei és papjai, hogy az Európai Unió lényege a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Jómagam komolyan vettem az állítást, és megvalósítottam a gyakorlatban. Miképpen ezt teszi mindenki, aki a globalizáció haszonélvezője és nyertese. Ezért jön Magyarországra az úgynevezett működő tőke. Olcsó munkaerőért és nagyon nagy adókedvezményekért. A multinacionális vállalatok munkahelyteremtésre annyi pénzt kapnak a magyar államtól – vagyis az adófizetőktől –, amennyi pénzről egy hazai kis- és középvállalkozó nem is álmodhat. És annyi adókedvezményt, amennyiről szintén nem. Nem hiszem, és nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ezt az előnyt kizárólag a multinacionális tőke élvezheti és használhatja ki. Nem vagyok hajlandó elfogadni már csak azért sem, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnök járt elöl jó példával ez ügyben. A vagyonosodását vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság feltette neki a kérdést annak idején, hogy miért vitte ki pénzét offshore cégekbe. Erre a miniszterelnök azt válaszolta, hogy azért, mert az törvényes és bevett eljárás. Nos, ugyanilyen törvényes és bevett eljárás, ha egy egyszerű közember oda telepíti vállalkozását, ahol elviselhető mértékű az adózás. Amikor Komáromban bejegyeztettem cégemet, bizony majdnem az ezredik magyar cég voltam ott. Tudja, Galba-Deák úr, olyan ez, mint amikor a középkori jobbágy megszökött a földesúrtól az elviselhetetlen terhek elől, és a városba ment. "A városi levegő szabaddá tesz" – hangzott a középkori mondás. Mivel adóterheink meghaladják a középkori állapotokat, az ember a lábával szavaz. Amúgy nagyon hiányzott az a nyílt levele, amelyet Gyurcsány Ferencnek címzett volna, amikor ezek az offshore cégek kiderültek. Miképpen talán a Fittelina-ügyben is tollat ragadhatott volna. Emlékszik, Galba-Deák úr, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és becses neje kft.-jére, a Fittelinára? Amelyet azért hoztak össze, hogy cégként újítsák fel családi villájukat, és építsenek a villa alá úszómedencés fitnesztermet. Tették ezt csak azért, hogy az építkezés után visszaigényeljék az áfát. S ezért papíron úgy tettek, mintha a családi villa alagsorában lévő fitneszcentrum valamiféle vállalkozás lenne. Holdampf Lajos barátom lassan két esztendeje alapította meg hasonló nevű cégét, majd levelet írt az APEH elnökének, amelyben tájékoztatja, hogy ezzel a céggel szeretné felújíttatni családi házát, és szeretné visszaigényelni az áfát, s kéri az elnök úr véleményét, vajon megteheti-e ezt törvényesen. Választ azóta nem kapott… Nos, Ön írhatna egy levelet Gyurcsánynak, hiszen soha nem késő. S írhatna azért is, mert én komolyan vettem a miniszterelnök szavait akkor is, amikor két évvel ezelőtt a munkaadókkal és a vállalkozókkal folytatott tárgyalásán, amelyen Demján Sándor azt mondta neki, hogy a magyarországi adóterhek miatt a vállalkozások el fognak menni külföldre, kijelentette: "Akinek nem tetszik, tessék, elmehet!" Akkor mélyen magamba néztem, és rádöbbentem, hogy nekem nem tetszik. És elmentem. Ennyit az okokról.
Nézzük a következményeket!
Ön a hozzám intézett levelében azt próbálja érzékeltetni, hogy mivel nem itthon adózom, ezért nem vagyok hazafi. Akkor igyekszem erre is válaszolni. Először is: itthon (is) adózom. Talán az Ön figyelmét sem kerülte el, hogy a baloldali kormány úgy döntött néhány évvel ezelőtt, az újságírók nem dolgozhatnak vállalkozóként, muszáj alkalmazottnak lenniük. Sok százezer forint bevételkiesést jelent ez az újságíróknak éves szinten, de most alkalmazottak vagyunk. Én alkalmazottként a fizetésem csaknem felét befizetem adóként a magyar állam kasszájába. És ez nem kevés pénz. Hanem inkább sok. Mondhatnám, ez az összeg bőségesen fedezi mindazt a szolgáltatást, amelyet én a magyar államtól igénybe veszek. Mondhatnám – de nem mondom. S tudja miért nem, Galba-Deák úr? Azért, mert amit ma a magyar adófizetők személyi jövedelemadóként befizetnek a magyar államkasszába, az az utolsó forintig elmegy a külföldi hitelek kamataira. Mondom, az utolsó forintig. Abból nem lesz se iskola, se kórház, se metró, se semmi. Mi, magyarok, azért adózunk, hogy az Ön kormánya által felvett kölcsönök kamatait törlesszük. Ehhez jön most még ötezermilliárd forint hitel… Vagyis, tisztelt Galba-Deák úr, a mi adónkból nem lesz lélegeztetőgép, erről a vonalról le kell hátrálnia… S levelem ezen pontján vissza kell utalnom mondandóm első részére, ugyanis a helyzet a következő: miután a vállalkozásom Szlovákiába menekítettem, így elértem, hogy minden száz forintomból mindössze tizenkilencet fizetek be adóként, míg ha itthon maradtam volna, úgy minden száz forintomból nyolcvanat kellene ilyen-olyan címen az államnak adnom. Annak az államnak, amely lassan semmilyen szolgáltatást nem nyújt ezért cserébe. Így a minden száz forintomból megmaradó nagyjából hatvan forintot viszont itthon tudom elkölteni. Ez pedig "forró pénz", Galba-Deák úr. Ezekből a hatvan forintokból vásárolok, fogyasztok, ezáltal keresletet generálok. Ez pedig a jelenlegi helyzetben maga a nemzetmentés. Mert, tudja, Galba-Deák úr, azt is komolyan vettem, hogy ideje van az öngondoskodásnak. Az önök kormánya szajkózza ezt évek óta, s mindig hozzáteszi, hogy ideje leszoknunk a kádári nosztalgiáinkról és a gondoskodó államról. Nem foglalkozom most ennek a kijelentésnek penetráns gusztustalanságával, csak megjegyzem, önmagában még igaz is lehetne. Mert, ugye, a modern kori kapitalizmusban az állam kétféle megoldást választhat, s Ön mint szépreményű politológus hallgató talán hallott már erről. Követheti, mondjuk, a skandináv modellt, vagyis magas adók mellett széles körű és kiterjedt állami szolgáltatások és szociális háló. Vagy az amerikai modellt, vagyis alacsony adók mellett kevés állami szolgáltatás és öngondoskodás. Nos, az ön kormánya feltalálta a harmadik utat: iszonyú magas adók mellett semmilyen állami szolgáltatás. És ez egy baloldali kormány… Viszont kétségtelen tény, hogy ebben a helyzetben a polgár kénytelen gondoskodni saját magáról. Például úgy – mint mondtam –, ahogy a középkori jobbágy. Elmenekül. Pénzét viszont hazahozza, és itthon költi el, ami a közjót szolgálja. Arról nem is beszélve, Galba-Deák úr, hogy az én generációmnak, úgy tűnik, most már nem is lesz nyugdíja. Nem lesz, aki megtermelje. Mindeközben a maguk kormánya kötelezően magánnyugdíjpénztárakba terelte az embereket, és ezek a magánnyugdíjpénztárak éppen most veszítették el a vagyonuk jelentős részét. Nagy kuss van ekörül, nem gondolja? Amit az emberek befizettek, azt elvitte a pénzügyi válság. S hogy van-e rá állami garancia? Nem tudom, de ha van, akkor legfeljebb befizetik még egyszer, igaz?
Összefoglalva tehát, Galba-Deák úr, aki ma komolyan veszi az öngondoskodást és segíteni akar ennek az országnak, az elmenekül innen, viszont az így megmaradt – megmentett – pénzét idehaza költi el, ahelyett, hogy a Gyurcsány-kormány feneketlen zsákjába hajigálná.
Végezetül pedig arról, hogy milyen érzés egy olyan országban adózni, amelynek kormányfője, annak koalíciós partnere és egész államgépezete magyargyűlölő.
Nagyon rossz érzés, Galba-Deák úr. S hogy én az adómmal a magyarokat verő szlovák rendőröket támogatom? Ez még rosszabb érzés. Ennél már csak egy rosszabb érzést lehetne elképzelni: ha háromszor ennyi adóval támogatnám a magyarokat verő magyar rendőrséget, és a magyarok verését parancsba adó, amúgy pedig mindent ellopó, aljas Gyurcsány-kormányt. S azt soha ne felejtse el, Galba-Deák úr, hogy a szlovák nacionalisták, a szerb nacionalisták, a román nacionalisták éppen annyit merészelnek megtenni a magyarokkal, amennyit mi megengedünk nekik. S amikor maguk, élükön a Himnuszt szívére tett kézzel éneklő, farizeus Gyurcsánnyal, saját nemzetük ellen kampányoltak 2004-ben, akkor adtak zöld jelzést minden magyargyűlölőnek. Úgyhogy maguk soha ne vegyék a szájukra a hazafiság szót.
Amúgy érdekes ez a nyílt levél. Amikor a nyár végén Monokon eltöltöttünk két napot, egészen olyan volt, mintha emberi lényekkel lettem volna együtt. Ugyan mindenben mást gondoltunk a világról, de beszélgettünk, borozgattunk, nevettünk, egészen meg voltam hatva. Nem gondoltam, hogy önök közben az autómat fényképezik, "hátha jó lesz még valamire" alapon. Persze mit várjon az ember azoktól, akik 2006-ban besúgókat küldtek a templomokba, hogy felvegyék, mit mond a pap a misén és az istentiszteleten. Egy illúzióval megint kevesebb.
Nyílt levelet írt Galba-Deák Ádám Bayer Zsoltnak, aki Szlovákiában adózik. A Demokratikus Hálózat elnöke azt kifogásolja, hogy a jeles jobboldali közszereplő sokmilliós Hondája szlovák rendszámmal (benne szlovák címerrel) fut, és Szlovákiában adózik.
Kedves Zsolt!
Kíváncsiak vagyunk, hogy miként érzel most. Mit szólsz ahhoz, hogy Dunaszerdahelyen a szlovák rendőrség brutális rendőrattakot hajtott végre? Mit szólsz mindehhez Te, aki adóforintjaiddal, bocsánat adókoronáiddal a szlovák államot gazdagítod? Elgondolkoztál azon, hogy befizetéseidből Fico erőszakszervezete hány könnygázgránátot, gumibotot vásárolhatott? Néhány hónappal ezelőtt a baloldali fiatalokat tömörítő Demokratikus Hálózat nyári táborában, ahova nem hívtunk, de jöttél, büszkén beszéltél arról, hogy miként tolsz ki a magyar állammal akkor, amikor a szomszédos Szlovákiában adózol az itteni munkád után. Céged, autód oda van bejelentve.
Vajon a hétvégén történtek után is ennyire büszke vagy? Nem zavar tízmilliós terepjáród rendszámán a szlovák címer? Miként tudod ezt összeegyeztetni mélymagyar mentalitásoddal? Továbbra is büszkén állsz azok elé, akiket a Te radikalizmusod is kergetett a szlovák rendőri erőszakszervezet karjaiba?
Nem gondolod, hogy a történtek után fel kellene hagynod önkéntes adóügyi száműzetéseddel és a hozzánk hasonló néhány milliónyi magyarhoz hasonlóan itthon eleget tenni állampolgári kötelezettségeidnek? Nem lenne ideje felhagyni azzal, hogy adódból szlovák gyermekek családi pótlékát fizessék, szlovák nyugdíjakat emeljenek? Idehaza nagy a baj. Egy ország szenvedi a megszorításokat, miközben Te a pozsonyi kormányt pénzeled. Kellene itthon az a pénz. Költsd azokra a gyerekekre, akik majd aggastyán korodban eltartanak Téged! Költsd azokra az idősekre, akik évtizedeken keresztül pénzelték, hogy Te eljuss azokra a szellemi "magaslatokra", ahol jegyeznek Téged! Magyarnak lenni minden körülmények között! Próbáld meg, talán menni fog! Persze biztosak vagyunk abban, hogy nem fogsz "hazatérni". Neked, Orbán Viktor házi rasszistájának, mindez csak jó, mert a baj és a káosz csak közelebb viszi az országot Vezéred újbóli hatalomra kerüléséhez, és ez a fő cél, semmi más.
Vitaindítónak bemásolom az unokatesómmal ma zajlott levélváltást :-)
Eredeti levél:
Figyelemre méltó Csurka múlt heti elemzése a Magyar Fórumban. Veleje, hogy a pénzügyi válság valójában színjáték, melynek célja, hogy a bankszféra kiteljesítse befolyását az államok fölött. Az amerikai adófizetők pénzéből nekik dobott segítség Csurka szerint azt bizonyítja, hogy nem a bankokat államosítják, hanem az államokat bankosítják. Az IMF-paktum pedig kiváló lehetőség Magyarország felvásárlásának kiteljesítésére. Nekem is bűzlik ez az egész, ezért is érdekes, amit Csurka ír. Egy amerikai újságíró pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankoknak dobott amerikai állami segítség azt bizonyítja, hogy igenis volt pénz a kasszában, amit iskolákra, kórházakra, egyéb jóléti kiadásokra lehetett volna költeni, vagyis hazugságon és nyerészkedésen alapult minden megszorítás, hogy ezzel is a bankszféra nyereségét növeljék. Kézenfekvő megállapítás, csak itthon is le kéne írni kellő populizmussal.
Válasz:
Csurkával teljesen azonos következtetésre jutottunk itt bent, úgy látszik, egyre többen átlátnak a szitán! Ha körülnézel az életedben, tapasztalod, hogy bármilyen szinten érzékeltetné hatását a válság? Semmi, nem lett drágább az élet, nincsen élelmiszerhiány, kifizethetetlen közüzemi számlák (mármint az eddigiekhez képest...) Viszont a bankok legelső reakciója mi is volt? Elkezdték hagoztatni, hogy sokkal nehezebb lesz hitelhez jutni, de ami lényegesebb, hogy drágább lesz a hitel. Mi is történt? Generáltak egy nagy válság-hangulatot (ami valójában nincs is), és így könnyedén nyomják le az emberek torkán, hogy még jobban ki fogják szipolyozni őket, még magasabb kamatok lesznek. Különösen a devizahitelekkel kapcsolatban ment a nagy hűűű meg haaa. Hová is ment fel a forint? 270-280 körülre, mikor a normál, átlagos árfolyam a 260-270 közötti sáv. Ez az a hatalmas nagy válság? Szerintem a nyári forinterődés miértje is ez (természetesen nem a bivalyerős magyar gazdaság), ugyanis akkor 240 körülre lement az euró (egyértelműen spekulatív tőkemozgások álltak a háttérben), így most az emberek a nyári alacsonyabb törlesztőrészletek miatt úgy érzik, hogy tényleg valami válság van, mert jóval többet kell fizetni, mint néhány hónapja. De azt már nem veszik észre, hogy
1. Alig valamivel többet, mint egy éve.
2. Még így is sokkal kevesebbet, mint egy forintalapú hitelnél.
Viszont azt már mondta egy kollégám, hogy az árfolyamingadozással nem is lenne semmi baj, csakhogy a bankok - a válságra hivatkoza, egyoldalúan, önkényesen! - a kamatlábat is megemelték! Na itt vannak a trükkök (százai) elrejtve.
Összefoglalva, az egész válságosdi arról szól, hogy még több pénzt akarnak lefejni az emberekről, és ehhez azért most már fel kellett mutatni valami komolynak tűnő indokot is, amire az emberek azt mondják, hogy "hmmm hmmm, sokat kell sajnos fizetni, de hát válság van".
A Világbankról már nem is beszélek, most csatolják ránk igazán a rabszolgaláncot. Gondoljunk bele, hogy manapság gyakorlatilag mindenki hitelből él, mivel ha máshoz nem, lakásvásárláshoz feltétlenül szükség van rá (most arra nem is térek ki, hogy hányan adósítják el magukat teljesen feleslegesen, valós szükségletek nélkül fogyasztási hitelekkel, hogy elmondhassák, nekik is van plazmatévéjük). Tehát adott egy totálisan eladósodott társadalom, amelynek innentől kezdve bármi lenyomható a torkán, nem fog merni ugrálni, fellázadni, mert ha lázad, elvesztheti az állását, nem lesz miből fizetni a hitelt, és viszik a feje fölül a házat, lakást. Ez a modern kori rabszolgaság, amelyben teljesen a bankok kezében vagyunk, azt kell csinálnunk, amit mond, a fizetésünket pedig egy felső hatalom - miközben maga irdatlan nyereségeket kaszál - mesterségesen olyan szinten tartja, ami épp arra elég, hogy a hiteleit fedezni tudja az ember és ne haljon éhen.
Az eladósodott társadalom mellé persze eladósodott állam is dukál, amely ugyanígy rákényszerül a hitelre, épp ezért sorsa pontosan ugyanaz, mint a rabszolgáké: kiszolgáltatott lesz, azt kell tennie, amit a hitelt nyújtó főhatalom parancsol neki (pl. ugye fillérekért privatizálni a stratégiai fontosságú ágazatokat). Nem nagyon hallottuk a hírekben, de Dél-Amerikában is világbanki hitelekből szerették volna megoldani a felemelkedést, cserében mindent privatizálni kellett. Az eredmény többek között elképesztő mértékű vízáremelkedés, az emberek pedig lényegében az ivóvízért folytattak szabályos háborút a hatalommal, mivel azt is átverték az államon, hogy olyan törvényt hozzon, hogy még az esővizet is tilos összegyűjteni és felhasználni!!!
És akkor már el is jutottunk a New York-Tel Aviv tengely problématikájához, amibe most nem is mennék bele, mert már így is szómenésem volt :-)
Ha valakinek problémája lenne a jelenlegi pénzügyi válság megértésével, a következő sorok segíthetnek:
1. Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy ember bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vásárol fel, darabját 10$-ért.
2. A falusiak tudták, hogy a környéken sok a majom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket.
3. Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mindegyikért kifizette a beígért 10$-t. Ahogy a majmok fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette, hogy 20$-t ad egy majomért. A falusiak fellelkesültek és újra elmentek majmokat fogni.
4. A majmok csakhamar még jobban megfogyatkoztak, a falusiak hazatértek. Az ember 25$-ra emelte az átvételi árat, de már így is nagyon nehéz volt majmot fogni.
5. Erre a férfi közölte, hogy 50$-t ad egy majomért, de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében átveszi a majmokat.
6. Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falusiaknak: "Nézzétek ezt a sok majmot a ketrecekben, amit a főnököm vett tőletek. Eladom nektek darabját 35$-ert, és amikor az emberünk visszatér, eladhatjátok neki 50$-ért."
7. A falusiak összeszedték minden megtakarított pénzüket,és megvették az összes majmot.
8. Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt.
"... a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnöksége közleményében azt írta: a nyugdíjasok tudomásul veszik, hogy az ország jelenlegi helyzetében megszorító intézkedésekre van szükség 2009-ben. "
(Portfolio)
Hogy nekünk milyen megértő nyugdíjasaink vannak ...
Van, aki csak vasat lát a szoborban. Hasznosítható fémet. Mások művészetet, a szobrász munkáját. Megint mások inkább történelmünk egy darabját, például II. Rákóczi Ferencben, akinek Nagykálló főterén álló szobrát a nyáron lopták el. A bíróság tegnap öt, négy és három év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre szigorította a három elkövető büntetését. A szobrot a tolvajok összetörték, s ócskavasként negyvenezer forintért eladták. Olcsón mérik a fémkupecek történelmünket. "
Hát vazzé... Nem is akarok arra gondolni, mi mindennek kell majd megfeleljünk, mire az említett IMF vezető áldását adja a kölcsönre... Ide juttatott a kormánypárt alig hat év alatt...
Amikor lapunk munkatársai több kolléga társaságában a Szépművészeti Múzeum hátsó frontjánál felállított kordon irányában távoztak a helyszínről, az útzárást biztosító rendőrök éppen egy különös, igen nagy termetű férfiakból álló társaságot igazoltattak. Fültanúi voltunk, amikor a rendőrök egyike azt mondta kollégáinak: "Figyeljétek a kannibálokat, nézzük csak meg őket."
A saját bevallásuk szerint a roma kisebbséghez tartozó férfiak – egyikük legalább egy kilogrammos, aranyláncon lógó feszületet és majd minden ujján gyufásdoboz nagyságú pecsétgyűrűt viselt – egymás szavába vágva bizonygatták: "Fel vagyunk írva a listára, mert mi vagyunk itt a biztonsági őrök
