Nézd meg a második görbét. A tetőgerinc árnyéka kb párhuzamos a panelekkel hosszirányba, asszem 4x4-es elrendezésben vannak egy terasz tetején. A kezdeti lapos görbéből felfutás kb az a 10-15 perc, amíg az utolsó cellasor (kb 15 centi) is kikerül az árnyékból. Addig az egész rendszer az árnyéknak megfelelő teljesítményen üzemel!!!
Ha raksz fel 3 panelt árnyékba, az egész rendszered az árnyéknak megfelelő teljesítményen fog menni, amíg az utolsó panel is ki nem halad az árnyékból. Tehát lehet, hogy az árnyék miatt 15 panel termelésén buknál is annyit, mint amennyit a 3 hozzátesz, ha egy stringben marad, tehát nem biztos, hogy így megéri hozzányúlni. De valóban, a tapasztalat a biztos, egy fényképből nem vonnék le messzemenő következtetéseket.
Inkább az lehet a különbség oka, hogy az inverterben lévő MPPT az egész string maximális teljesítményét állítja be. Ez ugye egy-két beárnyékolt panelnál kisebb lesz, mint ha panelenként lenne optimalizálva. Az inverter ugyanis nem látja panelenként, hogy mi a max kivehető teljesítmény.
Az a baj, hogy a két stringre alakítás költséges dolog lenne. Gondolom mindkét stringhez kell egyenáram oldali túlfeszvédelem. Aztán mivel a rendszerben tűzvédelmi leválasztó is van, gondolom, az is kell a második stringre is. Emellett át kell kábelezni a rendszert. Ezek alsó hangon kb 200 ezerbe fájnának. Vajon ez megtérülne? Számoljunk:
A plusz három 315 W-os panel optimális esetben, tehát árnyékmentesen éves szinten kb 1000 kWh-t, vagyis kb 37 ezer forintot termelne.
A két stringre alakítás nélkül feltételezzük, hogy a három reggel árnyékos panel ennek a kb a két harmadát, vagyis csak 667 kWh-t hozna. Így a két stringre alakítással nyernék éves szinten kb 13 ezer forintnyi áramot, a kétszázezres beruházás ezért több, mint 15 év alatt hozná be az árát. Megéri?
Szóval valószínűleg előbb felraknám ugyanarra a stringre a három új panelt, járatnám egy évig, aztán kiderülne, hogy érdemes lenne-e szétbontani két stringre, vagy ellátni optimalizálóval.
Köszi. A földelés az külön megy. A lényeges az lenne, hogy csak a DC-nek mekkora kell. Sajnos elég szük a lehetőség. Gondolkodjak 2 stringben ,és 6mm2-ben. Egyenes szakaszban jól gondolom, hogy 25-ös gégében elmegy? MKH6-osnál nagyobb átmérőben?
Stringek száma? Stringengént lesz 1 + és -, valamint mezőnként 1 PE. PE legalább 6 mm2, de 16 mm2 a tuti, mert az jó a T1 túlfeszültség levezetőhöz is. A mező és a túlfeszültség levezető valamint az inverter közé solár kábel kell ( DC 1000V! ). A paneleken is 4 mm2 van, tehát az a minimum. Ártól ( és az átvitt teljesítménytől+ a távtól) függően a 6 mm2 vezeték megtérülési ideje ~ 10+ év. Tekintve, hogy az élettartama ezt többszörösen meghaladja, ezért magamnak a vastagabb vezetéket választottam.
Csőbe a 40 esbe kényelmesen bele lehet férni.
Kerestem két görbét, külömböző, de hasonló dőlésű, hasonló tájolású rendszerről. Ugyanaz a dátum, direkt valami felhőtlnet kerestem, hogy jól látszódjon a külömbség....
Az első reggel árnyékmentes.
A másodikat egy épület árnyékolja.
Napfelkelte ugyanakkor van, a másodikat reggel egy épület árnyékolja. Érdekes, hogy 8:45 kor az egyik már 60% körül muzsikál, a másik meg 7% körül. Pedig akkora már bőven nem 90% van árnyékban.
Szóval az a bypass diódás elmélet nem állja meg a helyét, szórt fénynél is termelnek a cellák akkora feszültséget, hogy a dióda záróirányban lesz előfeszítve, nem fog folyni rajta áram, főleg nem nyitóirányban. Az árnyékos panel árama lesz a meghatározó.
Az tiszta, hogy termelne még árnyékosan is, de a nagy kérdés, amit mindenki feszeget, hogy mennyivel húzza le az egész rendszer termelését a három árnyékos panel.
A három panel termelése tiszta nyereség. Árnyékolás esetén jelentéktelen a veszteség, soha nem érné meg, ha optimalizálót tennél rá. Azaz nem csak nyáron, árnyékmentes állapotban termelne, hanem bármikor, ha nem minden csoportot fed árnyék.
A kérdésem kisarkítva az volt, hogy mi a legjobb (a termelés szempontjából, ergo anyagilag)
1.) Hagyni a 15 panelt és nem bővíteni 3 olyannal ami ősztől tavaszig reggel árnyékban van, mert az a három annyira lehúzná a 15 teljesítményét, hogy kevesebb lenne a 15+3 árnyékos termelése, mint csak a 15 árnyékmentesé
2.) Felrakni a plusz három panelt, és nem törődni az árnyékkal, mert nyáron úgyis jóval többet termel a 18 panel, mint amekkora veszteség keletkezik a téli reggeli órákban árnyékos három panel miatt
3.) Felrakni a plusz három panelt, de optimalizálóval, mert az optimalizáló a 2.) esethez képest sokat hoz a konyhára, jóval többet, mint amekkora beruházás feltenni a három optimalizálót.
Persze mindhárom esetet globálban kell nézni, vagyis össz éves hozamra vetíteni az esetleges veszteségeket és/vagy a nyereségeket.
Két lehetőség van. Vagy nagyon sarkítod a problémát és akkor nem igaz, amit elképzelsz. A másikról inkább ne is beszéljünk.! :-(
Már jónéhányszor leírtuk a bypass dióda szerepét. Ha egy körben X modul létrehozna I áramot, az az árnyékolt panel összes bypass diódáján átfolyik, a veszteség a diódák nyitófeszültsége, azaz egy panelnál ~3V. Tehát a kör árama nem csökken (illetve minimálisan) csak a feszültsége. Még az sem lehetetlen, hogy az inverter MPPT-je miatt inkább emelkedik, mert akkor tudja az inverter a maximumot kihúzni belőle.
Ha ez a panel teljes sötétben van, akkor ez így is van. Ha bármilyen kevés fényt kap, az valamit termel. Ez elmegy a bypass dióda mellett, csökkenti a veszteséget, de még nem nő a feszültség. Ezen tud segíteni az optimalizáló, mert az áramot a többi áramához igazítja, így magasabb lesz a panel feszültsége is.
Igazából cellacsoportonkénti optimalizáló lenne jó, mert a modulonkénti optimalizálásnál létezik jobb.
Felteszem újra a kérdést, mert nem kaptam rá egyértelmű választ.
Adott 15 db 315 W-os napelem, nulla árnyékkal.
Mi a jobb megoldás? Hagyni a 15 napelemet vidáman termelni úgy ahogy van, vagy hozzátenni 3 (vagy kettő vagy egy) olyan panelt, ami alacsony napállásnál délelőtt kb 10:30-ig árnyékban van, viszont később azok is beszállnak teljes erővel a buliba.
Az ajánlott optimalizáló (amiről fogalmam sincs, mennyibe kerül) hoz annyit a konyhára, mint amennyit anélkül veszítene a rendszer?
Még jobban örülnék, ha ez nagyjából számszerűsítve lenne.
Nézzük mondjuk a szeptembert, amikor a 15db 315W-os panellel összesen 607 kWh-t termeltem (napi kb 20,2 kWh)
Ha nem lenne a plusz három panel reggel árnyékos, akkor 20%-kal többet, vagyis 728 kWh-t termelne a 18 panel (napi kb 24,8 kWh)
De mennyit termelne abban az esetben, ha a plusz három panel árnyékban van mondjuk 10:30-ig, de nem lenne optimalizáló?
És mennyit termelne, ha felraknék a 3 panelre optimalizálót is?
És mennyibe kerülne a 3db optimalizáló?
Ragadjuk ki mondjuk a szeptember 22-ét, amikor 23,67 kWh volt a termelésem, amiből 10:30-ig a rendszer 4,022 kWh-t termelt meg
Feltételezve azt az extrém esetet, hogy az árnyékos napelemek 0-ra húznák le az egész rendszer teljesítményét (lehet ilyen?), akkor elbuknám a 4,022 kWh-t, de a 10:30 után termelt 19,648 kW helyett annál 20%-kal többet, vagyis 23,578 kW-t termelne aznap a rendszer. Vagyis gyakorlatilag annyit, mint a 3 árnyékos panel nélkül. Na de mekkora lenne ez a szám normál esetben? És mekkora lenne optimalizálóval?
Valahogy a tudatalattim azt súgja, hogy összességében nem vesztenék annyit az árnyékos panelekkel, mint amennyibe az optimalizálók kerülhetnek. Az előző extrém esetet figyelembe véve napi 4kWh-t, vagyis kb 160 Ft-ot buknék az árnyék miatt. Viszont az átlagos őszi-téli-tavaszi napokon alig lesz olyan nap, amikor 23 kWh-t termeljek egy nap (éves átlagra vetítve csak olyan 13-14 kWh-t várok, vagyis az a napi négy elvesztegetett kWh inkább csak két és fél, vagyis napi 100 Ft. Ezt mondjuk vetítsük 200 napra, tehát éves szinten mondjuk 20 eFt-nyi villamos energiát buknék, ha az árnyékos panelek 0%-ra húznák le az egész rendszert. Nem tudom, hogy hány %-ra húznák le valójában, de biztos nem nullára. Vagyis ez az éves 20 ezer csak kevesebb lehet. És akkor itt jön a kérdés: mennyibe is kerül az a három optimalizáló? Biztos megéri?
Az optimalizáló akkor dob nagyot, ha a panelon az árnyék nem teljes, vagy nem ugyanolyan szögben esik rá a fény.
Ha az egyik panel 70%-on teljesít, míg a másik 100%-on, akkor optimalizáló nélkül a 70% árama fog dominálni.
Szóval a példák nagyon sarkosak, és úgy vesznek egy-egy falevelet, mintha teljes sötétségbe bortanának egy-egy cellát, holott erről nincs szó, még a gólyafoson is átszűrődik a déli nap :)
Ez igaz, az optimalizáló hozhat pár százalékot ez esetben.
A bypass diódának hála nem sok a veszteség amúgy sem, semmiképpen sem úgy van mint a reklámanyagban hogy az egész sztring 50%-os lesz egy 50%-os paneltől.
A soleredge esetén az MPPT az optilamizálóban van megoldva, az adot panelből az adott körülmények között kihozza a maximális teljesítményt.
Az optimalizáló kimenete valami egészen széles működési tartományú DC-DC konverter lehet, mert a külömböző teljesítményeket úgy hozza össze, hogy az áramerősség a körben a soros kapcsolás miatt kénytelen ugyanakkora lenni mindegyik optimalizálón. A feszültségüket ehhez igazítják, de oly módon, hogy az inverter bemenetén pl 1F esetén mindíg 385 V lesz a végösszeg. 10 panel estén is, és 25 panel esetén is. Ez a nem egyszerű matek.
A többi optimalizálós rendszert nem ismerem, de valószínűleg azok is kommunikálnak egymásssal, ha az inverterrel nem is, a közös áramerősség érdekében.
Az inverterednek 150-800 V az MPPT tartománya. Lehet, hogy macerás az átalakítás, de megérné. A 10 paneles stringek is 300V fölött muzsikálnának. A részleges árnyék csak az 50%-át korlátozná a rendszernek.
Egy 4.6 Primo-t raktunk egyszer 2x10 panellel, szépen működik az is.
Azért azt vegyük figyelembe, hogy az a bypass dióda 20 cellás substringet hidal át. 18 napos és 2 árnyékoc cella esetén még vígan termel a 18 cella annyit, hogy záró irányú előfeszítése lesz bőven...
A Bypass dióda feladata, hogy átengedje a többi napelem által megtermelt áramot. Az optimizer feladata, hogy az árnyékolt mező által megtermelt energiát beillessze a többi sorába.
Az árnyékolt napelemtábla kevesebb áramot enged át magán. Az optimizer egy megkerülő ágat csinál, hogy a többi panelból a nagyobb áram tovább tudjon haladni.
Fronius Symo 5.0-3-M inverterem van, a 15 panel egy stringen van, és nem is kívánom szétszedni, ezt a stringet szeretném majd bővíteni jobb oldlalt alul 3 napelemmel, fent a gerinc alatt pedig további kettővel.
Erről a tetőről van szó:
Ennek a jobb oldalára menne a plusz 3 kérdéses panel, az alsó sorba kettő, a középső sorba egy.
A képen látható cseresznyefa veti az árnyékot ősszel és tavasszal alacsony napjárásnál a tető jobb alsó sarkára. Nyáron a magas napállás miatt a cseresznyefa árnyéka éppen csak eléri az ereszt, akkor nincs számottevő árnyékhatás.
Ez az optimalizáló, amit @Zs:) kolléga említett, hogyan működik egy ilyen rendszerben? A többi panel mitől "tudja", hogy ott a string végén lévő 3 panel optimalizált? Bocs a hülye kérdésért, de nem értem, hogy ezek hogyan működnek.
Pedig mostmár rendszeresnek mondható a 2 hónap.Július 3.-án adtuk be,Szeptember 3.-án hívott az ügyintéző.4.-én a vittem neki az újra kikért papírokat,és ma hívtak megint.Hétfőn kell megint menjek,az meg 4. Tehát 2 hónap ismét!
Olvasd át alaposan a hitel feltételeit, szerintem nincs ennyi idejük piszmogni. (valami 3 hét rémlik) Ha valóban így van, nyomd fel őket a fogyasztóvédelemnél (kormányhivatal), pénzt ugyan nem látsz belőle, de nekik is fájjon.
