Keresés

Így már mindjárt más a leányzó fekvése. Én sem hinném, hogy a HM-nek vagy az MH-nak volna mersze számlát küldeni a miniszterelnöknek.

A röhögés oka például az, amikor, a hivatalos propaganda azt állítja, hogy az éppen nyaraló miniszterelnök, és családjának római magánrendezvényen való megjelenéséhez szükséges honvédségi repülőgépes utaztatást a miniszterelnök saját zsebből fizeti. Ha a miniszterelnök, és kiscsaládja felül egy magángépre, vagy menetrendszerűen közlekedő légi járatra, talán még hihető is a hír. 

Nem teljesen magánút volt, de azzal egyetértek, hogy erre nem feltétlenül honvédségi gépet kellett volna igénybe venni. De hát akkor mit? Civil gépet bérelni, vagy van kormányzati gép? Akkor meg azért bactatná a sajtó, de ötlete nem volna.

Van az a pénz amiért egy honvédelmi miniszter olyat mond, hogy nyilvánosan kiröhögik a mondókájáért. Az jutott eszembe, hogy milyen röhögés lesz, ha nyugdíjas tábornokként felvételét kéri valamelyik honvédségi nyugállományúak klubjába.

Itthon: Kiröhögték Benkőt, amikor arról beszélt, hogy magáncélú utakra nem használtak honvédségi repülőket | hvg.hu

Megkezdődött a választási pénzszórás a honvédségnél is. Amúgy helyes a katonák dotálása, de azért figyeljetek- a katonák bruttó 80000, a nyugdíjasok nettó 80000 forint külön juttatást kapnak. Csak ne olvastam volna el azt a hírt is, hogy a szlovák kormány megkérdezte a magyar kormányt arról, mi célból akar Szlovákiában 400 millió euró értékben földeket, és ingatlanokat venni.

Meg se kísérlem összehasonlítani a határőrséget a honvédséggel. A határőr tényleg mindig élesben volt.

A HŐR Ezrednél csak a kiképző zászlóaljnak volt reggeli torna.

A Műszaki és az Őr zászlóalj korán kelt, mentek melózni már 06:00-kor, készültek a csomó külső objektumbe kiszálításra az őrök, az Országos Pk.-ság hírváltása stb.

Én mint szállítós hajnalban keltem, hogy ki tudjak állni a fuvarba, és gyakorlatilag minden ezred közvetlen század csinálta a dolgát korán reggeltől, egyszerűen nem fért bele az ezred 80%-ának a torna, de az őrsökön se volt reggeli torna, mert vagy szoliból jöttek, vagy kint voltak, vagy készültek kimenni a taccsvonalra.

Tényleg mindenkinek megvolt a feladata, és ezt a vezetés tudta, és megértette. Sportfoglalkozás volt kéthetente, aki akart focizott, vagy kimentünk úszni a Szecskába. Ebben a hivatásosok is örömmle részt vettek velünk. Jót tett a csapatszellemnek.

Itt OFF a téma, csak a sorszolgálattal való összehasonlításképpen hoztam fel. A központi 70X16 m-es központi kapcsolótérben minden kiégett, az acéltartókon kívül minden fém porrá égett. Az alatta lévő kábeltérben több száz km kábel megsemmisült. Acélgerenda főtartók, amelyek I gerendák össze-vissza hajlottak, ott volt a kb. több, mint 1000°C-os villamos ív. A romok eltakarítása eszméletlen fizikai munka volt, az már csak hab a tortán, hogy a parancsnak nevezett utasítás az ott elhangzott vezényszavakhoz képest gyermekmondóka lehetett volna inkább. Lazsálás, lógás teljesen kizárva, éjjel-nappal mérnökök sündörögtek és a felügyeletük alatt kellett az ideiglenes helyreállítást elvégezni. Akkor többször eszembe jutott, hogy a honvédség ahhoz képest lanyha faszverés volt.

Tapolcán fenyítés terhe mellett lehetett kihagyni a reggeli tornát, kopasznak és öregnek is. A fenyítés helyben járás volt és valami nagy dolgot kellett ahhoz csinálni, hogy eltöröljék, de arra nem volt példa.

Voltam ott akkor, 2 hétig segíteni. Szép munkát végzett a kiömlött anyag. Én még bevonulás előtt voltam akkor. A konverter felett talán a 3. emeleten is az aluminium tokozat egyszerűen elfolyt.

Volt tornacipőnk, de a reggeli torna a 100 nap kiképzésen /1978 Nyírbátor/ csizmában volt, a maradék 630 napon nem volt reggeli torna.

Csak két megjegyzés a hozzászólásokhoz.

A reggeli torna sosem tornacipőben volt, hanem bakancsban és futni kellett. Télen max. zubbony és fusson a katona, ha nem akar fázni.

A civil világ bizony sokkal keményebb tud lenni akármilyen sorállományú kiképzésnél. Utánajárhattok, milyen volt egy acélműben közvetlenül az addigi legnagyobb tűz után nyomban nekiállni az újjáépítésnek. Ahhoz képest a honvédség szűzleányzárda, ja pont akkor szereltem le, 1983. februárban, augusztusban pedig leégett a konverter acélmű.

Sajnos azt kell mondjam nem lehet általánosan elfogadni ezt az állításodat. Már a 80-as évek végén is gondok voltak, de a rendszerváltás után amikor több jogot kaptak a katonák, akkor nagyon felerősödött a feladat alóli kibújás, vagy a hanyag szolgálat ellátás. Akkoriban egy elsőlépcsős alakulatnál szolgáltam, válogatott, minimum szakmunkás képzőt végzett katonák, közöttük helyi lakosok, nyírségiek, borsodiak. Központi fűtéses épületek, állandó melegvíz a fürdőkben, normális élelmezés, ellátás. Ha kiléptél a laktanya kapun, a városban voltál. Szinte teljesen gépesített alakulat, tehát nehéz fizikai munka alig. A hivatásosok magasan képzett, normális fickók. A katonák egy átlagos kiképzési napon fél nyolc-tól tizenhat óráig voltak foglalkoztatva egy parkosított-fás laktanyában, vagy betonozott telephelyen. Délután négytől a szolgálatokat, és a harcértéket kivéve mehettek a városba kimaradására. Ilyen körülmények között nagyon sok katona immel-ámmal hajtotta végre a feladatokat, szinte mindig kellett melléjük hivatásos, még egy udvar felsöpréshez is. Azt mondogatták a katonák, hogy ők nem önként vannak ott, különben is jogaik vannak. Abban az időben az alakulat egy része készenlétben volt a szerb háború miatt. Parancsnoki értekezleteken szinte mindig téma volt a katonákra való ráhatás, a személyes példamutatás. Ja de hogyan, amikor a hivatásos az alakulat jellege miatt maga is működtetői feladatot hajtott végre. Volt olyan katona, aki a laktanya egy félreeső sarkában bújt el a bokrok alá aludni. 

Úgy van. + nem ártott, ha az idejüket sikerült tisztességes kiképzéssel eltölteni.

Ha a sorkatonát tisztelted, és emberi hangon, és módon beszéltél/bántál vele, akkor mindent megcsinált, amit parancsba kapott. A nyolcvanas években Zegen első lépcsőben voltam hk. szd. pk. 3 évig. A tankokba be volt málházva az éles lőszer. Ha kimentünk a gyakorlótérre, vagy lőtérre, reggel kimálháztunk, este, mosás, tankolás után vissza. Soha, senki sem zúgolódott, hogy este 10-kor estek ágyba. Én meg 11-kor, mert még haza is kellett menni. Nagyon sok nyírségi, borsodi katonám volt. Ezek a legények tudták mi a munka. Pedig 3-4 évvel voltam idősebb, mint ők.

Doncike miután lenyugodtál, szívesen olvasnék tőled olyan katonatörténeteket, aminek te vagy a főszereplője! Egész délután jönnek elő a publikumból az emlékek, amik a honvédség életéről szólnak. Te meg itt nyomod a sportos életmódod ismertetését. Unalmas. Valami jó kis katonasztorit inkább, amit mi katonák biztosan tudunk értékelni. A szervezeti kultúra magyarázását hagyd inkább a szakemberekre-például rám. Javaslom tekintsd meg a mínuszaidat-egyiket sem én adtam, és gondolkodjál el azon, vajon mennyire találod meg a közös hangot az itteniekkel.

Tényleg szórakoztató, hogy mennyire nem veszed észre magad.

Folyton kiesel a szerepedből, nem tudsz uralkodni az ellenszenveden, állandóan elragadnak az érzelmeid.

Most éppen orvosi diagnózist állítasz fel, hiszen te ezt még egy internetes fórumon keresztül is szakszerűen el tudod végezni (pont ezt ne tudnád), de a vitapartnered személyes tapasztalatait kapásból kétségbe vonod, ha te azzal személyesen még nem találkoztál.

Próbálj meg nem velem foglalkozni, mert rajtad kívül senkit nem érdekel, hogy szerinted és mi vagyok (vagy nem vagyok). És nem csak magadat, hanem a katonatársaidat is lejáratod ezzel a folyamatos hisztivel.

Egyszerűen nem méltó egy tiszthez ez a viselkedés, ezt kellene (kellett volna) már rég észrevenned!

A valóság tagadása egy betegség tünete doncike. 

Sok fiatal bekerült mindenféle élet, és munkatapasztalat nélkül egy szabályozott világba, amit katonaságnak hívtak. Rengetegen közülük ott, és akkor úgy gondolták, hogy a sok durva tahó szívatja őt, akit esetleg előtte óvtak otthon minden komolyabb dologtól. Bizony sokaknak még a szerszám nyele is ellenség volt, mert feltörte a kezüket. Azután bekerültek a való élet forgatagába, és rájöttek, hogy a honvédség kutyafüle ahhoz a szívatáshoz, kitoláshoz, és a nehézségekhez képest, ami később várta őket. Felnőtt, családos emberként már nem tehették meg azokat a dolgokat, amit sorkatonaként még igen. Volt egy katonám, aki okos értelmes fickó volt, de szeretett lógni, meg lazsálni. Leszerelés után élte az életét a faluban, de őt is elkapta a gépszíj egy csinos feleség formájában, és egy-két év múlva öröm volt nézni, hogy ez a volt lazsálós katonám cipeli a boltból a szatyrokat hazafelé, később tologatja a babakocsit, majd melós ruhában rohan valahová. Na ezek az igazi szívatós dolgok, mert ezeket nem lehet csak úgy ellógni.

"Folyamatosan azt bizonygatod itt, hogy a honvédség az egy züllött, hülyékből álló társaság"

Ezt sajnos te bizonygatod.

Szerencsére vannak itt mások, egykori és talán jelenlegi katonák, akik árnyalják azt a képet, ami a te megnyilvánulásaidból következne.

Szia!

 ezzel többször is találkoztam, ill. velem is megtörtént; 

"Főhadnagy elvtárs ne hülyéskedjen, azóta végig gondoltam a dolgot, magénak volt igaza. Meghívhatom egy sörre? "

Egy másik élethelyzetből szemlélve ,már teljesen más az a történet.

Az idő meg sok emléket  megszépit.

Gratula doncike, ahhoz, hogy rájöttél a honvédség a topic témája. Én is így értettem, amikor azt írtam burkoltan, hogy teszek arra, hogy neked az USA-ban izraeli volt katona a főnököd. Megjelent itt ma tőlem egy pár írás katona témában, de azokhoz nem igazán böfögtél semmit, ami ugye az előéleted miatt nem is különös. Folyamatosan azt bizonygatod itt, hogy a honvédség az egy züllött, hülyékből álló társaság, és te vagy a megvilágosodott, aki elkerülte ezt a fertőt. Szerintem meg fel kellene keresned egy pszichológust, aki talán kigyógyít a tévhitedből. 

Tapolcán 1966-73 között voltam bemérő tiszt. 26 fő volt az üteg állomány és csak a fele volt sorkatona. Minden sorkatonának olyan feladatai voltak, ha ő azt szándékosan elbassza, szív az egész üteg, magyarul partnerek voltunk. Volt olyan idő, amikor minden beosztottam(a tiszthelyettesek és sofőrök kivételével) csillagos elsőosztályú, vagy mesterjelölt volt, én voltam rajtengedélyes sakkban. Később a minősítő versenyen pont ellenük én is kikinlódtam egy első osztályt. Amit én kiképzésnek gondoltam azt ők szívatásnak. Ráadásul az edzések kint voltak a tiszti klubban, ahol a nejem könyvtáros volt. Bementek panaszkodni a nejemnek, hogy az ön férje egy vadállat, ma is a Szentgyörgy-hegyen arra gondoltak gázálarcban, ha a hadnagyot ott a bazaltorgonák felett kicsit megbillentenék, megszűnne minden szenvedésük. Nejem is riadtan érdeklődött este, hogy ez igaz amit Hevérék(mesterjelölt) mondtak, Mondtam, hogy minden így igaz ahogy a katonáim mondják, de várd ki a végét! Következő időszakban az említett Hevér honvéd jön, hogy lapozgatom itt ezt a nagy piros bemérő tankönyvet, itt van benne a Durnyev féle sokszögelés. Ilyet még sose csináltunk, pedig ezt az eljárást mintha a tapolcai medencére találták volna ki. A lényege  az, hogy egy geodéziai pontról mérünk a tapolcai templomra, meg a következő sokszögpontra, ahonnét szintén látszik a tapolcai templom. Nem kell mérőszalaggal távolságot mérni, mint a rendes sokszögelésnél az oldalak hossza háromszögeléssel számítható. Elintéztem, hogy vasárnap szabadidőnkben megcsinálhassuk, mert nem szerepelt a tárgykörök közt. Körbe futottuk a tapolcai templomot 7-8km sugarú körön vasárnap, külön engedéllyel, de a végén közösen voltunk rá büszkék, hogy milyen pontosak voltunk és ilyet rajtunk kívül még senki sem csinált. Volt olyan katonám, aki a leszerelésig nem jutott el oda, hogy megértse, amit én csinálok az nem szívatás, kemény kiképzés. Leszereléskor nem fogott velem kezet, ne tallálkozzunk civilben sziszegte.Mit ad isten fél év múlva Ukk vasútállomás. Én szólítottam meg, Bősze honvéd! Most lehet törleszteni! (a törlesztéshez minden adottsága meg volt) Főhadnagy elvtárs ne hülyéskedjen, azóta végig gondoltam a dolgot, magénak volt igaza. Meghívhatom egy sörre?

Arra azért felhívnám a figyelmedet, hogy ennek a topiknak a témája a Magyar Honvédség.

Nem pedig a te rólam való fantáziálásod.

Hidd el, hogy ez nem csak offtopik, de rajtad kívül senkit sem érdekel.

Na jó, engem szórakoztat az a korlátoltság és monománia, amit kiváltok belőled -- de a többiek türelmével nem illene visszaélned.

Na ne már, mik voltak azok az alakulatok, a szentek gyülekezőhelye? Minden alakulatnál, ahol szolgáltam, jelen volt a pokrócozás, kanalazás, ágyborogatás este, a folyosó felöntés a kopaszok részére. Az öregebb katonák előjogokat vindikáltak maguknak, mint például étkezdében előre álltak, először ők fürödtek, de olyannal is találkoztam, hogy egy adott vécéfülkét csak idősebb katonák használhattak. Vagy ilyen volt, hogy az idősebbek nem takarítottak WC-t, vagy folyosót. Klasszikus előjog volt az öreg katonák valamilyen kivitelű centije, amit ha fiatalabbnál megtaláltak az idősebbek, akkor annak nem lett jó következménye a fiatalra nézve. Rémlik egy eset, amikor a fiatal berázta a centit az öregeknek a városban, és ezért megverték.

1962 november 29-én vonultam be a ceglédi tüzérezredhez sorkatonának, mint leendő ETI-s növendék. reggel ébresztőre érkeztem első nap az ágyamhoz, így nem vehettem igénybe. Másnap takarodókor a 60 fős körletben Kovács őrvezető negyedik löveg parancsnok elkezdte egrecirozni az újonc állományt. Ébresztő fel! Hullottunk le a felső szintről. Takarodó! Másztunk fel, vackoltunk. Ébresztő fel! Takarodó! Lifteztünk le, fel. Harmadik után a felső ágyról felszólaltam: Kovács őrvezető! Én azért jöttem katonának, hogy tiszt legyek, nem azért hogy senkik szórakozzanak velem. Ön a továbbiakban odalent bármit ordítozik, én itt fent maradok az ágyon, mert tudtommal este 10 elmúlt, tehát takarodó van és nem ébresztő. Közölte, hogy ez parancs megtagadás, hadbíróság. A többi újonccal még lifteztetett néhányat, de látta, hogy én mozdulatlan vagyok minden ordítozása ellenére, abbahagyta. Éjfélkor bejött az én rajparancsnokom Fiskovszki szakaszvezető, szobaparancsnok kimaradásról. Kovács őrvezető tájékoztatta, hogy mi történt. Fiskovszki nekem azt mondta, Kovács, ezt maga nagyon elbaszta ez hadbíróság, magából tiszt sose lesz.Reggel bejött az ütegparancsnok, leordította a fejemet, ő is közölte, hogy az hadbíróság és máris vitt az osztályparancsnokhoz. Szintén ordítozás, irány az ezredparancsnok. Évin Sándor őrnagy volt az ezredparancsnok. OPK, ÜPK jelentett. Évin kérdezte, hol van Kovács őrvezető, őt miért nem hozták ide. Gyorsan előkaparták az őrvezetőt. Évin egyet kérdezett, hány órakor történt az eset? Kovács őrvezető jelentette, hogy 22,05-kor. Igen, tehát akkor takarodó volt. Kovács őrvezető, ön súlyosan megsértette a napirendet, ezért önt lefokozom és áthelyezem az ötödik üteghez. Kovács növendék! Önnek sok sikert kívánok katonai pályájához! Évin Sándor később vezérőrnagyként hadosztályparancsnok lett.

Ezt a történetet hadnagy és alezredes koromban is mindig elmondtam az újoncoknak, ha önöket sérelem éri, hozzám nyugodtan fordulhatnak. A pécsi tüzérdandárnál voltam parancsnokhelyettes, amikor egy újonc telefonált, hogy vele szemben ezt és ezt követte el egy öreg katona. Tiszta világos volt az ügy, voltak tanúk, a delikvenst a hadbíróság súlyosan elmarasztalta. Büntetett előéletét súlyosbító körülményként értékelte, volt felfüggesztettje, azt is hozzácsapták. Amikor a sértett ezt követően először ment ki a laktanyából, a bonyhádi bűnbandának, aminek az elítélt tagja volt, az elítélt társai tudtak róla, hogy kimegy, a parkolóban már várták, hogy törlesszenek. Nem volt szerencséjük, mert a katona apja is ott várt a kocsiban 100 kiló feletti méretben és leverte fiáról a támadókat.

Akkor döntöttem úgy, ha én nem tudom megvédeni a védteleneket, akkor ennek a rendszernek semmi értelme és beléptem a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájába. 

Doncike végigolvastam a mai termésedet, és megállapítom, hogy te akkora mennyiségben nyomod a hülyeségedet, keverve a felsőbbrendűségedbe vetett hiteddel, hogy arra teljes terjedelmében, épeszű ember nem fog válaszolni. Én sem teszem. Helyette mazsolázgatok az írásodban, nem feltétlen hűen követve az írásodat.

 Tehát például reggeli torna. Én leszarom, hogy te mekkora sportember vagy, és mennyit kocogsz naponta. Nagyobb teljesítmény a reggeli torna olyanoktól, akik civilként sohasem futottak, de sorkatonaként képesek voltak reggelente bármilyen időjárásban, egy szál melegítőben, vagy gyakorlóban az előírt tornamutatványokat végrehajtani. Különben a sorkatonák között is volt aki reggeli torna ideje alatt engedéllyel, a saját-mondjuk 6 km-es távját futotta.

Katonák egymás közötti lopásai. Igen, sajnos jelen volt a sorkatonák között az egymástól való lopás, de nem a Honvédség kérte őket erre, sőt szigorúan büntették, vagy a katonák a maguk gyakorlatias módján büntették a tolvajokat. Sajnos a honvédséghez nem csak a magadfajta felsőbbrendűek vonultak be, hanem a másképp szocializált egyének is, akiknél civilben nem volt az oktatás része a "ne lopj" keresztényi parancsolata. 

Szervezeti kultúra kérdésköre. Állítólag te informatikus, és jogász végzettségű vagy katonai tapasztalatok nélkül-bár az interneten mindenki azt hazudik magáról amit akar, de teli pofával osztod az észt a honvédséget érintően a szervezeti kultúra, szervezeti változás témakörében. Hát először tanulnod kéne ezekről, mert nézve írásodat, jogászék azt mondanák finoman, te laikus vagy ebben. 

Persze meg kellett említened, hogy te hol dolgoztál, és ott egy volt izraeli katona volt a főnököd. Egyik oldalról ezen a fórumon ez mellékes, másik oldalról viszont én is tudok mondani olyat, hogy például tegnap beszélgettem egy volt izraeli katonával, aki több izraeli háborúban is részt vett, és megosztotta velem tapasztalatait a fegyverek sivatagi használhatóságáról, illetve az arab katonákkal szembeni bánásmódról.

És végül arról a dologról, hogy én hová sorollak. Tehát az, hogy valaki nem volt katona, mert lógós volt, és e mellett spicli, az nem zárja ki egymást. Pár éve egy nyugdíjas kőműves, akit felidegesítettek egy boltban, elkezdett ordítozni ott, hogy ő nyugállományú rendőr hadnagy. Mivel Magyarországon élek, én hiszek neki, de azóta amikor találkozok vele az utcán, átnézek rajta.

Amúgy a "reggeli torna" nem szabadott volna hogy bárkinek megterhelő legyen az alapkiképzés után.

Ősztől tavaszig az előírt ruházat.

Melegítőalsó, melegítőfelső, sportcipő.

Szerintem a zürge nem bontotta ki a valóság minden részletét.

Oké, én nem klottgattyában és atlétatrikóban adom ezt elő. És nem reggel fél hétkor. (Kivéve a nyár közepén, amikor még korábban is, mert fél hétkor már túl meleg van futni.)

Lehet, hogy neked bemelegítés, másnak egykor még ez is sok volt!

"A reggeli torna bizony nagyon kegyetlen tudott lenni (két és fél, három kilométeres futás, gimnasztika)"

Azért az még nem egy kommandós kiképzés. Nekem most kb. ennyi a bemelegítés egy futóedzés előtt.

"Azt hiszem, valamit nagyon félreértettél."

Azt hiszem, hogy te értettél félre valamit.

Én nem az MN1480-ról írtam, mert nem is a te kommentedre válaszoltam.

A hozzászólás alján, kicsit kisebb betűvel ugyan szerepel, hogy "előzmény: " és egy hivatkozás arra a korábbi hozzászólásra, amire az adott hsz válasz.

Érdemes ilyenkor azt is elolvasni, és akkor nem fogod félreérteni, hogy ki kinek, mire reagálva írja azt, amit. ;-)

"Ki minek gondol az vagyok annak!"
Köszönöm a soraid, te ott szolgáltál, tudod miről van szó, csak tisztelettel tudok emlékezni az ott szolgált katonákra aki becsülettel tették a dolguk, úgy, hogy még mások hetente jártak haza, ők a 33% miatt esetleg havonta, kéthavonta.
Büszke vagyok rá, hogy egykori katonák még mindig kezet fognak ha találkozunk, és elmondják, igazi katonák lehettek.
Büszke vagyok arra, hogy leszerelő katonától kaptam levelet:
"....Az utolsó gyakorlatról amikor bejöttünk azért is volt rossz kedvem, mert minden amit leírtam eszembe jutott és arra gondoltam, hogy többet nem lesz ilyen kalandokban részem.

Mert azért ez nekem mind örök élmény marad, a sok viccelődés, hülyeség ebben a remek társaságban.

És ennek vége lesz.

Nagyon örülök, hogy leszerelek, de civilben azért sokszor fog eszembe jutni ami itt bent történt velem. És akkor már jó lesz visszagondolni sok mindenre."

Ez katona 36 év után eljött, hogy személyesen találkozhassunk.

Idéznék még hosszabban egy könyvből, mely Jutasról szól, ahol a parancsnokunk végzett, semmi mást nem tett, csak azt a szigorú fegyelmet valósította meg, amit ott belé plántáltak.

" Pardi Attila őrnagy

,,1975-77. között, mint tartalékos tiszti hallgató katonai szolgálatot tejesítettem a tapolcai Dobó laktanyában, - vagy ahogy akkor nevezték - MN 1480 alakulatnál. A katonai szervezet akkori parancsnoka Váradi Miklós vezérőrnagy volt.

Róla szeretnék megemlékezni.

Váradi vezérőrnagy ízig-vérig katonaember volt. Már a megjelenése is tekintélyt sugárzott, fekete, szúrós tekintete, feszes testtartása volt. Tapolcán is tudták, hogy az 'öreg' Jutason szerezte az őrmesteri rendfokozatát. Akkor még nem tudtam, hogy mi az, hogy 'Jutasi " de későbbi tanulmányaim során (A jutasi altisztképző iskoláról írtam a főiskolai szakdolgozatomat) ráismertem arra a parancsnoki-vezetői stílusra, amit Váradi Miklós képviselt. Szinte az egész laktanyát áthatotta ez a szellem, az a kőkemény, szilárd fegyelem - de ugyanakkor az emberséges bánásmód, a katonákról való mindenoldalú gondoskodás. Váradi vezérőrnagy megkövetelte minden tiszttől, tiszthelyettestől, rajparancsnoktól ugyanezen elvek betartását.

Reggel beérkezésekor kürtös fújta a parancsnok érkezését. Erre a jelre, aki az épületen kívül tartózkodott, vigyázzba vágta magát bárhol is állt, mindaddig, amíg a kürtös le nem fújta azt. A parancsnok mindennap a 'jó gazda' módjára

végigjárta a laktanyát. Egy zugot, egy zsebkendőnyi területet sem hagyott ki. Ahol szabálytalanságot észlelt, azonnal hívatta az illetékes parancsnokot és megszabta a határidőt a rendellenesség kijavításra. Általában rövidre szabta őket - de jaj volt annak, aki nem teljesítette.

Lassan és érthetően beszélt - kiabálni ritkán hallottam. A káromkodást meg egyenes üldözte. Ha meghallotta, hogy valaki (rendfokozatra való tekintet nélkül) káromkodik - azt nagyon megrótta. Semmit el nem felejtett, ha kiadta a parancsot a végrehajtást szigorúan ellenőrizte. Nem lehetett kibújni alóla.

A rendet, a fegyelmet mindenkitől megkövetelte. Az étkezdében a szalvétáknak, szivacsnak, poharaknak is meg volt az elhelyezési rendje, arról már nem is beszélve, hogy gyönyörűen 'elvágólag' kellett lenniük.

A körletekben is ragyogó rend, tisztaság volt. Az ágynak úgy kellett kinézni, mint a gyufás skatulya - emlékszem még a törülközőket is madzaggal "lőttük be ", hogy elvágó legyen. A katonáknak (rendfokozattól függetlenül) mindent megadott, ami járt, de meg is követelte mindenkitől a becsületes munkát és a hozzáállást. Kifejezetten nagy gondot fordított az étkezésre és az étkezési adagok szigorú betartására.

Az étkezdébe belépni csak főhajtással és ápolt öltözékben lehetett, az étkezés ideje alatt illendően kellett viselkedni. Az ÜTI-től (ügyeletes tiszt - FF) meg is követelte ennek betartatását: ha valaki nem" úgy viselkedett, fel kellett állnia és elhagyni az étkezdét.

'A katonát megrövidíteni nem szabad' - ez volt a jelszava. Sokszor személyesen ellenőrizte étkezés előtt a már elkészített adagokat, lemérette azokat és ha egy dekával is rövidebb volt, a szakácsok már mentek is a fogdába: mert a bajtársát megrövidítette. A sorkatonáktól is megkövetelte az ápolt külsőt - három rend gyakorló ruha járt mindenkinek -, nem tűrte, hogy a katona foltos, szakadt, piszkos ruhában közlekedjen.

A 7O-es évek közepén még nagy divat volt sok helyőrségben a szivatás " kitolás az újoncokkal. Váradi könyörtelenül megtorolta, ha tudomására jutott - de szerencsére nemigen akadt rá példa.

Nagy hangsúlyt helyezett a testnevelés fontosságára. A reggeli torna bizony nagyon kegyetlen tudott lenni (két és fél, három kilométeres futás, gimnasztika).

Minden évben megrendezte a dandár sportvetélkedőt, amely kétnapos volt.

Szerepeltek benne nehézatlétika, könnyűatlétika, labdajátékok. A győztesek jutalomszabadságot kaptak (3-4 napot), ami még nagy szó volt abban az időben.

A kiképzésre is nagy hangsúlyt fektetett (sokmilliós rakétatechnikát üzemeltettünk). A foglalkozásokat rendszeresen és váratlanul látogatta. Még a foglalkozásvezetőt is vizsgáztatta és felelősségre vonta, amennyiben készületlenül tartotta a foglalkozást. Kemény és következetes katona volt. Saját erejéből, tudásával

érte el a jutasi őrmesteri rendfokozattói indulva a vezérőrnagyi sarzsit. De soha nem felejtette el, hogy mit tanult, mire képezték ki a jutasi altisztképzőben. Híres volt keménységéről, de híres volt bajtársiasságáról is. Hiába: "Jutason végzett. "

"Miért is volt az?"

A sorkatonák közötti viszonyok "hagyományai" miatt.

Mellesleg valamennyi alakulat amivel megismerkedtem "első lépcsős volt", de a szabadságok/eltávok rendszere sehol sem volt annyira korlátozó mint a Dobóban.

Azt hiszem, valamit nagyon félreértettél. A 1480 sosem volt csürhe. Azt már maguk a katonák sem engedték meg maguknak, nem ahhoz szoktak. Egy megmagyarázhatatlan érdekes büszkeség volt bennük.

Miért is volt az? Mert igen szigorúan betartották a szabályokat. Mert nem lehetett a harckészültségi létszám miatt sűrűn hazamenni, azaz sok katonát elengedni eltávra, szabira. Mert az alakiság nem volt egy népszerű dolog, csodálkoztak is a 9729-nél, amikor először jelentkeztem az ÜTI-nél az áthelyezésemkor, hogy mit bohóckodom itt a feszes engedélykéréssel meg hasonlókkal. Vagy mit hallottak a laktanyáról, hogy embertelenül kínoznak katonákat? Nem hagyják békén őket a kiképzési idő után? Persze volt irányított szabadidő, de semmi esetre sem embertelen, az efféle visszaéléseket komolyan büntették. Szóval mi volt az alapja, azon kívül, amit én is sérelmeztem, hogy ritkán lehetett elhagyni a laktanyát? Örültünk, ha volt egy kitelepülés, valami, ami kerítésen kívül volt.

Arról nem meséltek, hogy milyen élelmezési ellátás volt? Csak, hogy a vacsorát említsem, volt hideg és meleg, azon belül több fajta is és lehetett repetázni. Talán probléma volt egyeseknek, hogy nem az undorító, elmoshatatlan sárga tányérban szolgálták fel a kaját, hanem mélyhúzott acél edényekben, külön leveses, laposban. Esetleg probléma volt az is, hogy egyeseknek, hogy minden egyes konyhaszolgálat után egyenként el kellett számolni, késsel, villával, kanállal, míg máshol beleömlesztették egy nagy bödönbe azt másnapig abban száradtak. Lehet, egyesek sérelmezték, hogy a stokin nem csak a szabályosan stokizott egyenruhának volt a helye, hanem ott kellett díszelegni a kimosott zokninak és talpbetétnek is.

Azonban hazudnék, ha azt mondanám, hogy szerettem e 1480-at, de azt dobta ki a gép.

Nem, az ezüstözött forgókondenzátor, a motorok, és minden más hozzátartozó cucc orosz fejlesztés volt.

A hangoló elektronika pedig Videoton fejlesztés volt.

COCOM listás alkatrészek csak a fejlesztő részlegben kerültek beépítésre, de minden esetben saját (VSZ) gyártású alkatrészek kerültek a sorozatgyártott termékekbe. Ha másképp nem volt megoldható, akkor visszafejtéssel. (Lásd. 8086-os processzor.) 

"Mikor a hivatásosok este elhagyták a laktanyát, egy teljesen más élet kezdődött."

Hogy valaki milyen vezető, annak egyik legegyszerűbb fokmérője, hogy mennyiben működik másként az általa vezetett szervezet (emberek) amikor ő személyesen nincs jelen.

Mondanom sem kell: minél kevesebb a különbség, annál jobb a vezető.

Ha a tisztek nélkül egy alakulat csürhévé változik, akkor azok a tisztek rossz vezetők.

Neked elhiszem, de akkor hadd kérdezzem meg, hogy az a bizonyos kerámia alkatrész az valóban amerikai importból származott?

Szervezeti kultúrát megváltoztatni baromi nehéz. Ha évtizedes (vagy akár évszázados) beidegződés van mögötte, akkor pláne. Ha hallgatólagos társadalmi elfogadottság (de legalábbis eltűrés), akkor még inkább pláne.

Egy-egy parancsnok (mondjuk egy adott laktanyában) általában nem szolgál annyi ideig azon a poszton, hogy végig tudjon vinni egy ilyen projektet.

Ami nálatok "hagyomány" volt, az a rakétaosztálynál az út túloldalán, a zalaegerszegi híradó zászlóaljnál, de a tatai híradó századnál sem fordult, fordulhatott elő.

A Dobó laktanya volt mellesleg sorkatonai körökben országosan az egyik legrosszabb hírű laktanya. (Lenti, Baja, stb. mellett.)

A szívatásokról.

A katonák egymás közti szívatása volt általános az időszakosság miatt. ( Voltak háték is akik nulla empátiával rendelkeztek, csak a zöld gyakorlót látták, az embert nem ).
Nem lehet kiszűrni sem most, sem máskor, sem kollégiumokban, sem katonaságnál.
Mikor a hivatásosok este elhagyták a laktanyát, egy teljesen más élet kezdődött.
Napokban látogatott meg egykori katonám, bejártuk a laktanyát, és mesélte, hogy takarodó után a kopaszoknak ki kellett dobbantani, hogy mennyi napjuk van az öregeknek, bakancsban a körletben. Egyszer úgy sikerült, hogy az alattuk lévő körlet plafonjáról leszakadt a vakolat. Nos akkor aztán volt összefogás, előkerültek raktárosok, kőművesek, reggelre el lett tüntetve.
Ha a katona jelentett kitolást, szívatást, próbáltunk tenni ellene, nálunk a legsúlyosabb eset a "kanalazás" volt, mely sérüléshez vezetett, hadbíróság lett a vége.
Volt a "tüzér avatás" gyakorlaton, mikor fára csavarták a kopaszt ( engem is őrmesterként első gyakorlaton ) és seggre verés volt. Volt aki nagyot ütött, hogy baszódna meg azóta is. :)
Egy időben nem figyeltünk oda, szabadjára engedtük a sorkatonákat ebéd időben, jó hangulatú seggre verőst játszottak, de sajnos túlzásba vitték, egyik katona gerince sérült volt, nem kímélték, majdnem mi kerültünk hadbíróságra, betiltották. ( Éles indításnál azért megpicsáztak, el is vártam. )
Fogalmam sincs hogyan lehet kivédeni. Gyakorlatról bejövet öreg katonák maradtak lemosni a gépet késő estig, felmenve láttam, hogy újoncok hideg vízben mosakodnak, mert egy bojler volt, megparancsoltam, hogy meleg vizet használjanak, hiba volt, sok éves hagyományt rúgtam fel, ugyanis az ezred fürdőbe ilyenkor le lehetett menni, csak ugye kényelmesebb volt helyben.
Régebbi tapasztalat, melyet minden évben el kell mesélnem találkozón, hogy tiszthelyettes hallgatókként megfogadtuk, hogy mi aztán mások leszünk, nem lesz szívatás.
Kisztag gyűlést rendeztünk, lehet panaszkodni újoncok, csak nyugodtan, aztán olyan "nyugodtan" mondták, hogy felhoztak minden dolgot, személyeskedtek, szó - szó, be kellett rekeszteni a gyűlést, mert a "kopaszok" nagyon "elkanászodtak", egy folyosó mosásba torkollott a dolog.
Viszont rakétás barátom, aki akkor kopaszként mosta a folyosót, felemlegetve ezt nekem, elmondta, hogy egy másik öreg rendre felborította az ágyát.
Igazi, nyakas kun a barátom, egyszer négyszemközt közölte a borogatóval, hogy meg ne próbálja még egyszer, nem próbálta.
A katonám aki mostanában látogatott meg, egy értelmiségi műszerész, gyenge fizikumú katona volt, ő mesélte, hogy meg sem próbálták szívatni, mert olyan volt az alkata, kedves, mosolygós, ő nem szívatott aztán senkit szakaszvezetőként, sőt tisztelték, hozzáfordultak, és megfékezte a szívatókat ha kellett.
Sajnos azt kell mondanom, mindenhol vannak olyanok akikből előjön a szadista hajlam, az ilyen a legfélelmetesebb, ha hatalmat kap, vagy vélt hatalma van.
Ez ma is így van sajnos.
Soha nem aláztam meg katonát, soha nem is tűrtem magammal szemben sem, egy esetet kivéve, mikor adóztatással "önkéntesnek" kellett lennem, hogy tudjak fizetni egy törlesztő részletet, de az nem is szívatás volt, több annál.
árpapa

A kérdés igazából költői volt, de azért köszönöm a megerősítést, én is így értesültem ... de egyes vélemények szerint aki nem volt katona, az nem tudhat semmit arról, ami a laktanyákon belül történt, ezért inkább megkérdeztem. ;-)

Általános volt.

"Leszerelés időszakában a fiatalabbak nagyon vigyáztak a cuccaikra, mert a leszerelők sokszortőlük vették "kölcsön" a fenti leadandó tárgyakat."

Köszönöm a megerősítést a szervezeti kultúra témakörben: tehát a lopás általános gyakorlat volt.

Ez csak ott volt így, ahol te szolgáltál vagy általános volt a honvédség berkeiben?

El kellene döntened, hogy egy lógós, dilettáns civil vagyok, aki nem érti a hadsereg működését, vagy minden hájjal megkent szimat, akit azért küldtek ide, hogy mindenféle szupertitkos infót gyűjtsön itt (de a te éberségeden azért fennakadtam).

Esetleg -- ha már teljesen fullba akarod tolni a kretént -- rávághatod, hogy mindkettő egyszerre! :D :D :D

"Igen, csak tudod kár volt lefikázni a HT-at"

Nem fikáztam le a HT-kat. Azt a szervezeti kultúrát, általános humán közeget fikáztam le, amibe jó eséllyel kerültem volna a rendszerváltáskor vagy utána.

Akinek nem sikerül megértenie a kettő közötti különbséget (általánosítva fikázni a katonákat vs fikázni egy kulturális közeget), az saját maga is kiváló példa pont arra, amiről ebben a témában mindig írok.

"Köztük pont annyi alkoholista, semmirekellő volt, mint a civilek közt."

Ennek sem állítottam az ellenkezőjét.

De ettől ez még ciki. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő csak azért mert egyenruhát hord, különb azoknál, akik nem, annak pont elég ok lenne végiggondolnia, hogy ugyan mi alapja van az egyenruhás felsőbbrendűség érzésének.

A másik probléma ezzel, hogy amíg a civil életben van kontrollom az ilyen helyzetek felett, hiszen otthagyhatok bárkit/bármi, ha a közeg nem tetszik, addig a honvédség nem ilyen: ha már egyszer bevonultam sorkatonának, nem a saját kezemben van a sorsom ilyen szempontból.

"az ép ésszel gondolkodó sorállományú kitalálta, hogy hogy lehet ezt hasznossá tenni."

Intelligens, mentálisan ép ember így tesz minden helyzetben: megpróbálja kihozni belőle a maximumot. A magam módján én is azt tettem.

De ezek a jól ismert, évszázados gyökerű egyéni túlélési stratégiák, amire itt a Kárpát-medencében szocializálódunk. Összekacsintunk és fenntartjuk a rendszert.

"Nem felejtettem el a szívatásokat, de azokat ócska bunkó sorállományú, hatelemeis tahók csinálták, pl. olyanok, akik nem, hogy a falujukból ki nem tették a lábukat"

Ők is a szervezeti kultúra és a humán közeg részei.

Nem mellesleg nekik is voltak parancsnokaik, akik nem tudták vagy nem akarták őket megakadályozni ebben.

"Na, ha tudnád, hogy ebben a helyzetben mit is jelentett egy "Kösz srácok!" az igazi elkövetőtől, de nem tudod. "

Átragadt rád a sértődött katonabácsink korlátoltsága.

Hogy én mit tudok és mit nem, miről van saját tapasztalatom és miről nincs, azt nem tudhatjátok. Nem is tudjátok.

Volt olyan munkahelyem az USA-ban, ahol egy már leszerelt izraeli hivatásos tiszt volt a főnököm. Egyszer megmutogatta a sebeit: ezt az 56-os háborúban szerezte, azt a 67-esben, emezt a 73-asban.

Szerinted szigorú főnök volt?

Szerinted ő értett jobban ahhoz, hogy embereket hogyan kell vezetni, vagy sokat látott, de keveset értett topiktársunk?

Szerinted nekem 20 évesen az a három hónap nem adott többet, mintha itthon "ócska bunkó sorállományú, hatelemeis tahók" szívattak volna a parancsnokaik tudtával (vagy hanyagságukból tudtuk nélkül)?

Maradjunk annyiban, hogy szánalmas és nevetséges, amikor valaki önmagában abból a tényből, hogy ellógtam a sorkatonai szolgálatot, komplett személyiség profilt akar rajzolni, miközben ki sem lát saját beszűkült világlátásából (aminek korlátait maga nem is képes felismerni), sértettségéből, kisebbrendűségi komplexusából (ez jól kiolvasható, amikor az előfelvételisekről ír) és azt hiszi, hogy most aztán jól megmondta?

Ezek az ostoba emberek tették és teszik tönkre a honvédséget, évtizedek óta.

Minden hadsereg úgy működik ahogy a feltételeket biztosítják a működéshez és ahogy betartják azt.
A Rakétadandárnál Tapolcán betartották.
Tanvezetéshez egy autóra három katona jutott, egy vezetett, egy biztonsági rendszabályokat tanult, egy pedig technikai ismereteket váltással, Diszelben, vagy Reziben. ( Rezi szerintem Európa egyik legjobb tanpályája volt. )
Rendszerváltás után egy autóra húsz katona, de az sem tanpályán, hanem bent a laktanyában a focipályán, ekkor írtam egy cikket 1994 - ben melyet valamely csoda folytán közöltek.
A laktanyánk hasonlatos más laktanyákhoz, hagyták lerohadni, festék lövöldözők szarrá lőtték, majd most adják ki vállalkozóknak akik keményen költenek rá, hogy miből az az ő dolguk.
Ezred műhely kecske nevelde. Más helyek roncstelepek, szalmabála tárolók, méhészet, nádvágók birtoka. Rakéta tároló hat éve szeméttelep, pár hónapja rönkhántoló. Tiszti étkezde átalakítva, mobil garázsok lettek építve, a mellette lévő parancsnoki épület gaztenger. Legénységi étkezde boros palack tároló.
Mai hadseregről van egy kevés tapasztalatom önkéntes (?) műveleti tartalékos koromból, hálistennek már kinőttem, nem kívánok róla beszélni, minden jó!
A cikkemből egy tanítani való válasz a semmit mondásról, hülyének nézésről:
árpapa

„  Mi vagyok én?”  kérdésemre a következő választ kaptam a kerület parancsnoktól:

”Mivel a ht állomány feladata kiképzési feladat orrientált, melynek értékmérője az eredményesség, így a jogi szabályozás átmentiségét tükrözve, mindezek a jogos igények másodlagossá válhatnak. Ebből következik az is, hogy a hivatásos állomány sem nem munkavállaló, sem nem közalkalmazott, de nem is köztisztviselő, hanem hivatásos katona.” (sic)

"volt bennük COCOM-listás, sőt amerikai berendezés, mégpedig az R-111 automata antennahangolója. Ezt pedig a Vidiben tudtam meg"

Ezt viccnek szánták, te pedig komolyan vetted. :-)

(Én a Rádió 1-ben töltöttem a szakmai gyakorlatom jó részét...) 

Az el kell ismerni hogy a szolgálatvezetők azokat az anyagokat, aminek a meglétéért anyagilag is feleltek, nagyon pedánsan számon tartották. Sokszor mintha a sajátjukat kellett volna odaadni, olyan vonakodva adtak ki valamit a raktári készletükből. Az istenük volt a raktárrend, a nyílvántartó köny, és az állványcimke.

Nem is volt igazi szolgálatvezető, amelyik nem gyűjtögetett. A raktárukba földi halandó, beleértve az alegység parancsnokát is, csak igen körülményesen tehette be a lábát, ahol gondosan lefüggönyözött polcok előtt trónolt a szolgálatvezető úr, vagy a legmegbízhatóbb katonája (bűntársa). Még emlékszem, amikor kopasz hadnagyként a színe elé járultam, végigmért, majd azt monta a katonájának: A hadnagy elvtársnak a jobbikból adjál. És megkaptam a rohambilimet, a málhazsákomat, és az új csajkámat-kulacsomat, amit akkurátusan beírt a felszerelési nagykönyvbe, ahol alá kellett írnom az átvételt. Pár évvel később, amikor eljöttem onnan, ugyanazokat cuccokat tételesen visszavette tőlem, és kihúzott a nagykönyvből.  

Nekem még mindig megvan az 1979-ben "szerzett" bakancsom.

Mint teherautó sofőr egy alkalommal én vittem fel a laktanya elhagyott részére elégetni a ruházati selejtet. Egy tiszthelyettes ült a fülkében felügyelve a hiánytalan szállítást, a platón két sorkatona ült mint rakodó.

A menetvonalon mindenfelé haverok álltak, a két platós meg dobálta le nekik a cuccot, amit később némi alkoholért - nem volt gond bevinni egy szállítósnak- újra lehetett cserélni.

Mivel a HŐR-nél és a Yardnál is egyforma fekete surranónk volt, az első felszerelésre kapott ruhapénzből már meg tudtam spórolni a bakancs árát, ebben jártam három évig a főiskolán, meg utánna is használtam mindenféle munkákhoz, manapság már alig van "futófelület" a talpán, de még téli hólapátoláshoz elegendő. :-)

Na, ezért volt jó arc a szolgálatvezetőnk. Nála minden kapható volt némi pálinka ellenszolgáltatásért, gyűjtött is mindent, ami keze ügyébe került. Szállóige volt nála, "Koma, az anyag szent és sérthetetlen." :-))

Egyszer, úgy 2000. környékén látogatást tettem volt laktanyámban az egykori MN9729-nél, ma MH43. Illendően bebocsáttatást kértem a kapunál. Első ránézésre nem tudták, kiféle madár lehetek, talán egy civilruhás elöljáró? Aztán elmondtam, hogy csak kíváncsi vagyok, mi változott a laktanyában a leszerelésem óta. Furcsa mosolyt láttam a kapuőrök arcán, aztán mivel a katona szókimondó típus, az egyik megjegyezte, hogy ő ilyent még nem látott, egy sorállományú örült, hogy megszabadulhatott a laktanyától, főleg, ha cocilista hadseregben szolgált. Aztán nem tudtak maguktól dönteni, megmutattam - mert kérték - a személyi igazolványomat, meg odaadtam a katonai igazolványomat is külön felhívva arra a figyelmet, hogy egyes technikákra betekintési engedélyem van, akkor még hatályos volt. Felhívták az ÜTI-t, aki maga sem döntött a bebocsáttatás kérdésében, azt mondta, hívják fel a TÖF-öt, ne zaklassák ezzel a PK-t. Kb. negyedóra múlva válaszolt a TÖF, hogy beengedhetik "hazánk hűséges katonáját", de csak kísérettel, megmutathatnak neki mindent, amire kíváncsi. Persze, hogy megmutathatták, mivel semmi újdonság nem volt azon kívül, hogy addigra távfűtöttek voltak a körletek, nyomuk sem volt a szenes kályháknak. Elfogott a röhögés, amikor a körletembe - a régi szokás szerinti kopogással - benyitottam. Persze nem válaszolt senki, mert mindenki aludt a besötétített körletben, ők voltak a szerződésesek. Gondolhatjátok, miféle kemény kiképzés volt ott :-)). A kísérőm azért a látszat kedvéért lebaszta őket, hogy nem illik így dél tájban ejtőzni. Akkor kérdeztem meg, hogy és a tanterem? Mert, hogy minket oda küldtek, hogy kiképzési idő alatt ne lábatlankodjunk a század körletében. "Milyen tanterem? Az egy múzeum. A régi technikát tároljuk ott, mert megsemmisítésre nem volt parancs." De szembesültem azzal, hogy évtizedek alatt a komforton kívül semmiféle technikai fejlesztés nem volt az ország egyetlen hadseregközvetlen híradó ezredénél. Valaki azt súgta, hogy csak azért tartják fenn, mert így kevesebb a munkanélküli, azaz egy szociálpolitikai játék volt az egész fenntartás. 

Mára kitiltottak az MH43 fészbuk oldaláról, mert olyanokat kérdeztem, ami nem illő. Pl., hogy az alakulat történetéből miért hagyták ki azt az időszakot, amikor a legnagyobb fejlesztések voltak ott és általában az MN-nél. Persze bekérdeztem a bukott norvég rádió beszerzésre, azt mondták, azok jó helyen vannak. Nem tudom, azóta mennyit fejlődött a híradó-informatika, gyanítom, hogy semmit. Ha még mindig - egyszer már említettem - üzemben tartják a rég levitézlett R-142 rádióállomást és még oktatják is a kezelését. Persze az alvázat kicserélték Mercedesre, a Jahtát visszavették az oroszok. De valakinek jó üzlet ezeknek a matuzsálemeknek a felújítása. Az R-142-ről annyit, hogy már annak idején volt bennük COCOM-listás, sőt amerikai berendezés, mégpedig az R-111 automata antennahangolója. Ezt pedig a Vidiben tudtam meg, mert jó párszor kellett javításra vinni az egész hóbelevancot.

A sorkatonának három felszerelési tárgya volt, amit soha nem kellett ellenőrizni, mert mindig megvolt, és úgy vigyázott rá mint a szeme fényére, ezek pedig a bakancs, a széles derékszíj, és a kanálgép volt. Leszerelés napján a kapusszolgálatnál, de volt hogy nálam is az irodában csinos kis gyűjtemény volt a derékszíjból, és a kanálgépből, amit a leszerelők akartak hazavinni emlékbe. Leszerelés időszakában a fiatalabbak nagyon vigyáztak a cuccaikra, mert a leszerelők sokszortőlük vették "kölcsön" a fenti leadandó tárgyakat. Olyan is előfordult, hogy a leszerelő katona otthonról hozta a fater már elhasználódott derékszíját, meg a bakancsát leadandónak, amit az öreg még 20-30 évvel korábban capcarászott sorkatonaként.

Már nagyon régen téma volt itt a fórumon, hogy nincs olyan eszement ember, aki Budapestről, vagy a kertvárosaiból leköltözne vidékre, mint például Fehérvárra, vagy Szentkirályszabadjára. Sokat próbált vagyok költözés területén-látom, hogy megy a helyezkedés. Régi arcok jelennek meg újra egy adott szervezetnél, akár évtizedes kitérő után. Ez már a szokásos előre menekülés egy kedvezőtlen áthelyezési parancs elkerülése érdekében. Persze lehet, hogy nagyobb szervezeti átalakításban gondolkodott régebben az elöljáró, de objektív okok miatt most éppen 60 fő, és dec. 31. a két kijelölt sarokpont.

Látod Fehérvár is milyen csöndben van. Közben pedig volt egy vezetőség csere, de az új sem vergődik nyílvánosan a költözés érdekében, meg persze jövőre választások vannak. 

Pedig milyen jó kis több funkciós cucc volt az, még sörnyitó is volt rajta :-)).

Sokszor egyetértek veled, de ebben most sajnos igaza van a topiktársnak.

• Az ARB-nek már tavaly dec. 31-ig el kellett volna költöznie Szabadjára az Újszászból. (Nem MH terület, az ARB leürítése megkezdődött, majd félbe maradt.)
• A teljes ARB állományt át kellett volna vennie Szabadjának, de gyakrolatilag senkis em vállalta a leköltözést. (A szabadjai logisztikai bázist folyamatosan bővíteni akarták. Félbemaradt az is.)
• A raktárak jelenleg üresek és ez év végéig sem lesznek feltöltve, mert nincs ember. (A 60 fő már a sokadik újratervezés eredménye.)

Pontosan az történt, mint a székesfehérvári főparancsnoksággal. A jó alapötlettel szembejött a valóság. Így lett egy felemás, sok pénzbe kerülő, de legalább használhatlan végeredmény, ami miatt jó lassú mindennemű végrehajtás

Az állományi létszám kérdése volt egy ezrednél. Minél több alegység volt, pl. annál kevesebb őrszolgálat jutott egy-egy századra. Az aeg.ü. szolgálat nyilván változó volt, mert egy-egy tisztes minden napra kellett, helyettesnek vagy helyetteseknek való, azaz rendfokozat nélküli pedig több volt. Kapuszolgálat hasonlóan az őrszolgálathoz, de oda is egy tiszthelyettes és két sorállományú volt beosztva, azaz meg lehetett osztani az emberek között a 24 órás kiállást. Csapatzászló őr, egy vicc. Én csak faszállító szolgálatnak neveztem, mert annyi jó csaj jött be reggel és ment haza délután, hogy a fegyvercső csak úgy merevedett :-)). Ügyeletes alegység, általában ÜTI függő volt, vagy volt riadó, ami általában egy felsorakoztatásból állt, vagy nem, de csak délután. ÜTI-kutya - ügyeletes írnok -, az ÜTI csicskája és szintén faszállító, mert a bejáratnál volt az ÜTI szobával szemben, egy sorállományú tulajdonképpeni csicska, de az ÜTI tisztességgel bánt vele. Telephely őrség külön, elég unalmas. Konyhaszolgálat, az újoncok mozgósítása egész napra. De a rendet és főleg a tisztaságot fenn kellett tartani, mert az ÁNTSZ időnként szemlézhetett a konyhákon. Komolyabb HDMI szolgálatból egyre emlékszem, a különböző rádióhálókban való ügyeleti szolgálatot, a többit csak hivatásosokra bízták. A fűtő - már ahol központi fűtés volt, szinte sehol -, az "szakszolgálat" volt, egy kazánt azért nem lehetett akárkire bízni. Az ő dolguk a legénységi fürdő melegvízellátása volt. Egyébként jórészt egész nap kummantottak a kazánházban :-))

A 24 órás szolgálatokról annyit, hogy a HT-k többsége kollágaként tekintett a vele egy időben 24 órás szolgáltra beosztott sorállománnyal, főleg az őrséggel, naná, fegyveres szolgálat volt, ahogy a kapu is. Bár nem minden laktanyát őriztek sorállományúaknak kiadott éles lőszerrel, ahhoz elég volt, ha a HT tiszthelyettesnek volt éles lőszere a tárban.

Jól szervezett laktanyákban és persze elegendő létszám mellett volt idő a kiképzésre is, nem volt véletlen a KIK-terv, bár volt, ahol csak dísznek volt a falon.

Azok a dilettánsak, akik kritizálják a honvédség, és általában a hadseregek tevékenységét, azok nem értik és nem is fogják fel, hogy a hadseregek nem kisdedóvók, mert  katonáikat-legyen az sor, vagy szerződéses, arra készítik fel, hogy a kapott parancsokat-feladatokat a legmostohább körülmények között is végrehajtsa. A sorkatonaság miatt itt óbégató lógós igencsak meglepődne, ha közelről látná egy "demokratikus"valódi  hadsereg működését. A mintának számító USA hadseregében otthon, békeidőben is súlyos jogfosztás vár arra a katonára, aki nem az előírásoknak megfelelően tevékenykedik. Náluk még létezik a katonai igazságszolgáltatás, és börtön. 

Annak idején joggal röhögött, az amerikai, de a szovjet katona is a magyar honvédségen, mert a magyar honvédet még a széltől is óvni kellett. Ezt jórészt nem a hivatásos katonák akarták így, hanem azok a rohadék politikusok, akik a saját politikai érdekeik miatt megköttöték a hivatásos katona kezét.

Példaként egy sztori, miért is röhögtek az oroszok a magyar bakán: A régi zöld gyakorló nadrágon van a hires kanálzseb, amiben a magyar baka a kanálgépet hordta. Amikor a szovjet katonák először meglátták ezt a zsebet, akkor nem tudták mire szolgál, arra gondoltak, hogy valami egyéni sugárzásmérőt tartanak benne. Amikor megtudták, hogy a kanálgépet, nem bírtak leállni a röhögéssel.

Megtudtad volna pontosabban fogalmazni azt, amit Kovács leírt? Melyik részét-az egészet, vagy csak egy szakaszát? Mondjuk értekezhetnél az akkori sorkatonák szolgálati leterheltségéről!

Leírtál egy állapotot, amit akkoriban egy szolgálatvezető tiszthelyettes is tudott, és ezért valaki díjat adott neked? A 90-es évek közepén már minden sorkatonával foglalkozó hivatásos folymatosan emlegette az akkori politikusok kurva anyját, mert az "állampolgári jogok" ész néküli bevezetésével morálisan is lezüllesztették a honvédséget. A sorkatonák egy része folyamatosan a kibúvókat kereste még a valós katonai kiképzés alól is, vagy egyszerűen nem tértek vissza eltávozásról. Volt olyan katona, akit a rendőrök megtaláltak othon, majd a katona telefonon közölte a parancsnokával hogy egyelőre nincs kedve visszatérni az alakulatához. 

Igen, csak tudod kár volt lefikázni a HT-at. Köztük pont annyi alkoholista, semmirekellő volt, mint a civilek közt. Nehogy azt gondold, hogy büntetlenül! Az egyik ilyent azért rúgták ki, mert kártyatartozása volt a sorállomány felé. Egyébként nem volt buta, meg alkesz sem. Ugyebár én 1981-83. közt voltam sorállományú, vagyis nem önként jelentkeztünk, mint az az amerikai katona, aki maga jelentkezett, mert nem volt náluk sorkötelezettség. Mégis a szabadságjogaiban rendesen korlátozták, igaz fizetést kapott érte, azaz mégsem munkanélküliként lézengett.

Visszatérve a sorköteles hadseregre. Persze, a rendszerváltás után teljesen értelmét vesztette, mert a hivatásos ill. parancsnoki állomány kezében az emberi szabadságjogok hadseregre is is érvényes megkötöttségei miatt nem volt fegyelmező eszköz a kezében, pl. fogdába küldeni egy katonát, azt nem lehetett, mert az a szabad mozgásában való korlátozás volt, azért meg ügyészi eljárást indítani túl nyűgös lett volna.

A szocialista hadseregről. Mint írtam, a magam részéről jogkorlátozásnak tekintettem. Mi másnak is tekinthet egy ilyen kötelező "elzárást" egy 21 éves fiatal? Persze kényelmetlen volt a reggeli torna, a századrendben való kötelező reggelihez vonulás, ugyanez a többinél is. De józan ésszel, logisztikailag hogy lehetett volna másképp megoldani egy kb. több száz fős sorállománnyal rendelkező alakulatnál az étkeztetés. Majd 8- fél 5-ig az unalmas kiképzés, akár tantermi, akár fizikai értelemben. Aztán az irányított szabadidő, ami csak a 2. és 3. időszaknak volt szabadidő. Na, ennyit a xarról, lehetne még sorolni.

De, ha már ott voltam, voltunk. az ép ésszel gondolkodó sorállományú kitalálta, hogy hogy lehet ezt hasznossá tenni. Nem, nem seggnyalással, mert azonnal mindenkinek ez jut eszébe. Én pl. ha mód volt rá a hobbimat űztem, vagyis elvállaltam értelmetlen ügyeletet egy rádióállomáson. Persze, hogy nem a meghatározottak szerint, hanem az ellenséggel rádióztam. A szakaszparancsnok, aki nem volt egy tohonya állat, mert egyébként harcművészetekben jeleskedett, csak annyit mondott, "aztán meg ne tudjam, hogy az ellenség amatőreivel rádiózik", "jelentem, nem fogja megtudni" és összekacsintás. Persze mással is el lehetett szórakozni, ha már ott kellett lenni.

Azt mondják, az idő megszépíti az emlékeket. Nem felejtettem el a szívatásokat, de azokat ócska bunkó sorállományú, hatelemeis tahók csinálták, pl. olyanok, akik nem, hogy a falujukból ki nem tették a lábukat, amíg be nem vonultatták őket, de még az istállóból sem. Az ilyen ember mennyibe vesz egy másikat? Az más kérdés, hogy mégis elfogadták, amikor beadta a csövet, igaz a században az összes HT próbálta lebeszélni róla, mert buta ember ott sem volt túl népszerű még köztük sem.

Emberi kapcsolatokból is lehetett tanulni. Nem pont a suttyomban mértéktelen vedelésről beszélek, hanem amikor inkább vállalta egy akárhány fős csapat a "bűnrészességet" egy miatt, de nem dobtuk fel. Így aztán jogszerű büntetést nem kaptunk, mert a kollektív büntetés tilos volt, csak egy darabig ne akarjunk kihallgatáson bejelenteni a szabadságigényünket. Na, ha tudnád, hogy ebben a helyzetben mit is jelentett egy "Kösz srácok!" az igazi elkövetőtől, de nem tudod. 

Aztán írhatnék még az összekovácsolási gyakorlatokról a csehszlovákokkal vagy a szovjetekkel, igen csak más volt az igazság, mint amit a tévé híradóban láthattunk és ezeket tőlük tudtuk meg. Beszéltem annyit oroszul, amennyit muszáj volt, sőt többet, mert az összekovácsolási gyakorlat előtt külön orosz tanfolyamot szerveztek a sorállománynak. A csehszlovákokkal meg nem volt gond, mert ők felvidéki magyarokat küldtek. Aztán velük ment a barterezés. Nagyon fasza konzerveik voltak, különböző pástétomok, nekünk meg kötözött sonkánk, cseréltünk.

Szóval így zajlottak a kényszerű idők, belegondolva egy kis alkalmazkodás és máris minden jót röhögtünk.

Egyébként tavaly ellátogattam a tapolcai MN1480 rakétás alakulat laktanyájába. Na, az a szégyen, ami ott van. Úgy néz ki, mint egy őserdő, szeméthalmokkal. Ez a tipikus magyar nemtörődömség és fantáziátlanság. Hogy ott áll egy infrastruktúrával ellátott ingatlan, legalábbis, amíg karbantartották és egy-két aprócska vállalkozás kivételével teljesen kihasználatlan.

Jómagam sem fogalmazhattam volna pontosabban.

Az én generációmnak, bezárólag a nálam kb tíz évvel fiatalabbakig, nagyjából ez az értelmetlen diszfunkcionalitás jött át. Már persze azoknak, akik úgy egyébként is keresték a világban a dolgok értelmét.

Minek ezt értelmezni? Egy hozzá nem értő hablatyolása, akit Palkovicsnak hívnak. Ezt az ürgét nem szabad komolyan venni.

Értelmezze valaik....

Palkovics válasza Vadainak, 2021. június 8-án a bizottsági ülésen:

"Említettem röviden, hogy az egyik megállapodásunk a Rheinmetall-lal egy 8x8-asnak, a BTR utódjárművének a létrehozása, ez egy soros hibrid jármű.
A koncepció már nagyon régóta létezik, léteznek egyébként ilyenek már, 25 ami azt jelenti, hogy a kerekeket elektromotorral hajtjuk, a fedélzeten viszonylag limitált akkumulátorkapacitással rendelkezünk, és egy üzemanyagcella állítja elő az elektromosságot, illetve tölti az akkumulátorokat. Ez például egy olyan megoldás, amelynél részben a környezetterhelési követelmény volt fontos, részben a dizájnkövetelmény - ugye, mechanikusan megoldani nyolc kerék hajtását, az nem egyszerű -, részben pedig az a tény, hogy ez egy harcjármű, tehát ha mondjuk, lopakodó módban kell neki haladni, akkor a dízelmotort észre lehet venni, ilyen esetben viszont az akkumulátorról hajtott villamos motor alig bocsát ki zajt. Tehát van egy harcászati, van egy tervezési és van ilyen értelemben egy környezetvédelmi következmény.

Azt hiszem tehát, hogy a hadiipar is erőteljesen ebbe az irányba halad, olyannyira, hogy például ennél az említett járműnél ez nemcsak egy harcjármű, tehát nemcsak katonák szállítására, illetve különböző harcászati feladatok ellátására alkalmas, hanem ezeknél a járműveknél persze van egy olyan követelmény, hogy ha ezt leállítják, akkor ez egy mobil elektromos aggregátor, amely áramot állít elő a fedélzetén lévő üzemanyagcellából, és egyébként táplálja, mondjuk, a környezetében lévő, nem tudom, sátraknak a világítását.

Tehát ez a gondolkodásmód megjelent ott is. Valóban, a hadiipar ilyen értelemben sajnos bizonyos szempontból kiszolgáltatottabb, és ott az első követelmény, hogy hogyan védjük meg a katona életét, a másik, hogy hogyan nyerjük meg azt az adott ütközetet, és csak a harmadik a technológia. Ha ezek szerencsés módon összekapcsolódnak, akkor viszont ez nagyon jó megoldásokat eredményezhet, például ezt a 8x8-as járművet." (Palkovics)

https://www.parlament.hu/documents/static/biz41/bizjkv41/HOB/2106081.pdf

eszközökkel azért nem lehet kiképzést tartani, mert üzemképtelenek, vagy nincs hozzájuk üzemanyag.

Bezonyám, volt Győrben olyan is, hogy ésakkor most elvtársak elindítjuk a ZIL-t. De mivel nincs üzemanyag, berregjünk kórusban elvtársak.

Nahát ez az, amitől bicska nyílott egy értelmes, a lokátorhoz szakmailag is értő sorkatona zsebében.

Ez egy 2001-es díjnyertes tanulmányom részlete.

Sorkatonai szolgálat

            Szögezzük le ismételten: nem vagyok ellene a sorkatonai szolgálatnak általában. Azonban az, ahogy ma a magyar sorkatonai szolgálat működik, az felháborító, ellentétes a hadsereg és a sorkatonai szolgálatát teljesítő állampolgár érdekeivel egyaránt. A sorkatonai szolgálat mai rendje   túlélése a Varsói Szerződés gyakorlatának, kidekorálva olyan demokratikusnak tűnő üveggyöngyökkel, amelyekkel annak amúgy sem túl magas hatékonyságát sikerült nullára redukálni. Továbbra is megmaradt az alapfilozófia, hogy a hadsereget szolgálja a katona és nem a hadsereg nyújt adózó polgárának szolgáltatást azzal, hogy felkészíti a haza, önmaga és szerettei védelmére. Ezt a filozófiát bizonyítani tudom a sorkatonai szolgálat időelemzésével. Az elemzést a 9 hónapos sorkatonai szolgálat bevezetése kapcsán végeztem el.

            Először vegyük az amerikai példát, hogy legyen összehasonlítási alapunk.

            John Average sétál a Fifth Avenuen, tévedésből betér egy márványborítású toborzó irodába. Ott multimédiásan meggyőzik, hogy neki a tüzéreknél a helye. Alkalmassági vizsgálaton, szerződésen és túl még néhány más figurán, a harmadik napon Fort Sill-ben hajnali fél ötkor arra ébred, hogy valami őrmester baromira üvölt és ezt délután hajlandó abbahagyni csak azért, mert leváltja a délutános őrmester, aki este kilencig teszi ugyanezt. Változatosságot az jelent, amikor éjszaka a kettő együtt zaklatja őket. Még nagyon rossz tulajdonságuk ezeknek az őrmestereknek, hogy időnként az egész szakaszt, vagy annak részeit más, még náluk is iszonyúbb őrmesterek karmai közé taszítják, akik járművezetésre, robbantásra, víz alatti tevékenységre, ejtőernyőzésre és egyéb látszólag teljesen felesleges dolog megtanulására késztetik a védtelen újoncot. Így megy ez három hónapig, legfeljebb vasárnaponként van lehetőség némi szusszanásra.

 A harmadik hónap vége felé levizsgáznak a katonák, és John ekkor kezdi felismerni, hogy mindent tud, amire a háborúban szüksége lehet a tüzérség keretein belül. Repülőgépre száll, a németországi Giessenben találja magát, ahol kettő hetes békefenntartói kiképzésen vesz részt, és máris indul csapatával Boszniába harci bevetésre, mondjuk Q 37-es lokátor specialistájaként. A New Yorki sétától nem telt el több mint négy hónap és John kevlar sisakjában azon gondolkodik, hogy került ő ide ebbe a sárba és hidegbe.

            Figyeltük, nem volt szó alanyi jogon járó kimaradásról, civil ruha viseléséről, eltörölt reggeli tornáról, érdekvédelmi szervezetről, csak kiképzésről, kiképzésről és újra kiképzésről. Ja, még egyről, fizetésről, amely a hasonló képzettségű és korú társakénál valamivel magasabb.

            A magyar verzió:

            Átlag Béla honvéd jelölt a sorozásra kötetekbe rendezett kórházi zárójelentésekkel érkezik, amelyek közül akár egy is kizárja, hogy alkalmasnak minősítsék. Sürgeti a sorozóbizottságot, mert sietnie kell edzésre, hiszen profi ligás focikapus. Ha valami tévedés folytán mégis alkalmasnak találják, akkor bejelenti, hogy most nyert egy londoni zenei ösztöndíjat, tehát halasztást kér. 26 éves korában tévedésből átveszi a sorozási értesítőjét, akkor polgári szolgálatra jelentkezik. A megyei közigazgatási hivatal valami miatt elutasítja kérelmét (ilyen még nem volt), be kell vonulnia. Átlag Béla honvéd megkezdi áldásos tevékenységét a honvédség keretein belül.   Ott ismertetik a jogait a hadköteles katonák jogállásáról szóló törvény alapján. A szolgálati viszonyról szóló törvény és egy 1998-ban általam végzett felmérés alapján nézzük meg, milyen Átlag Béla honvéd időgazdálkodása a 9 hónap alatt.3²hónap egyenlő 270 naptári nap. Ebből havi átlagban 9 ünnepnap van, az összesen 81 nap. Marad 189 munkanap.

            (A 24 órás szolgálataink még mindig annak a követelménynek megfelelően virrasztanak, hogy ha Moszkvában megnyomják a gombot, akkor 50 perc alatt el kell hagyni a laktanyát. A 24 órás szolgálatok másik feladata az őrzés. Az elmúlt években nem volt számottevő külső behatolás, maga az őrség tulajdonította el szervezett formában a reá bízott fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, üzemanyagot, ruházati cikkeket. A bűnüldöző szervek felderítési mutatói alapján feltételezhető, hogy ha tudomásunk van harminc priuszos katonáról, akkor azok mellett további 30-50 vagy több bűnöző katona van, akikről ezt nem tudjuk, az őrségben fegyvert adunk a kezükbe, hatalmas és veszélyes értékek őrzésével bízzuk meg őket. Amatőr őrzés, profi, szervezett bűnözőkkel szemben.)

Átlag Béla honvéd időgazdálkodása:

            Átlag Béla honvéd egyik legjelentősebb elfoglaltsága, hogy 24 órás szolgálatba jár.

               800 fős laktanyában             havi 5 munkanap és     2 ünnepnap jut rá       

           1.000 fős laktanyában havi 5 munkanap és     1 ünnepnap jut rá

           1.200 fős laktanyában              havi 4 munkanap és     1 ünnepnap jut rá.

            A szolgálat után pihenőnap jár, az ünnepi szolgálatért kettő. Ez munkanapban havi 14-12-10 munkanap veszteséget jelent. Ez hat hónap alatt 84-72-60 elvesztett munkanap. Kiképzésre így maradna 105-117-129 nap.

            Átlag Béla honvéd az 1998-as felmérésem alapján a 9 hónap alatt az alábbi okokkal és mértékkel volt távol a kiképzésből. (Amikor a gyengélkedőtől kértem az adatokat, visszaüzentek, hogy ilyen nevűt nem találtak az ambuláns naplóban).

                        Szabadság                                                                              9 + 1 tisztesi

                        Jutalomszabadság                                                                  4 nap

                        Rendkívüli szabadság                                                            1 nap                                                  Véradó szabadság                                                                  3 nap

                        Egészségügyi szabadság                                                        5 nap

                        Gyakorlat utáni pihenőnap                                                     2 nap

                        Újonc alegységek megalakítása                                             2 nap

                        Bázisképzés befejezése és a csapat

                        kiképzés megkezdése közötti idő                                           5 nap

                        A leszerelés korábban következik be,

mint a 9 hónap eltelte                                                             8 nap

                        Városi rendezvények, kegyeleti feladatok                              2 nap

                        Sport bajnokságok                                                                 1 nap

                        Technikai eszközök nyári (téli) felkészítése                          3 nap

                        Átlagban egy napot el nem érő elfoglaltságok: vezénylések, üdülők kiszolgálása, technikai eszközjavítás, nemzetközi gyakorlat biztosítása, lőszerek időszakos felülvizsgálata, tanintézeti kiszolgálás, zarándoklat,  érdekvédelmi értekezlet, kortárssegítő tréning, drog prevenció, stb.                                                                                                             4 nap

                        ÖSSZESEN                                        :                                49 nap

            A kilenc hónapból tehát mindösszesen 56-68-80 nap marad kiképzésre. Ez a kiképzési időalap 189 munkanapjának mindössze 30-36-42 százaléka.  Ez rendkívül rossz időhatékonysági tényező, erősen megkérdőjelezi a sorkatonai képzés létjogosultságát. Ezek elméletileg és a gyakorlati tapasztalatok alapján levezetett számok, egy halom módosító tényezőt figyelembe kell venni, amelyek még ezt a hatékonyságot is rontják. Az 1999-es és a 2000-es évet felborította az árvízvédelem. A 2000-es év vége és a 2001-es év eleje technikai eszközök átcsoportosításával telt.

            A kiegészítő parancsnokságok képtelenek az állománytáblában előírt létszámot biztosítani, a 9 hónap alatt is nagy a lemorzsolódás, így a csapatoknál állandósul a kb. 15 %-os békehiány sorkatonákból.

            Külön probléma a C jogosítvánnyal rendelkező állomány. A hátrányos helyzetű családok még a kedvezményes gépjárművezető képzés költségeit sem tudják megfizetni, a jómódú családok gyermekei pedig nem vonulnak be akkor sem, ha a kiegészítő parancsnokság szervezésében szerezték jogosítványukat.

            A fenti számvetések arról az Átlag Béla honvédról szóltak, aki részt vesz valamilyen katonai kiképzésben. Egy alakulat katonáinak több mint 30 %-a csak a kiképző központban kap kiképzést, a csapatoknál töltött hat hónapban kiszolgáló feladatokat lát el, amit bármely civil elláthatna: írnok, raktáros, postás, telefonközpontos, szerelő, szakács, felszolgáló, kertész, személygépkocsi vezető, számítógép-kezelő, stb.

            A hadkötelesek jogállásáról szóló törvénynek tehát az a filozófiája, hogy az állampolgár szolgálja a hadsereget, különféle olyan állampolgári jogokkal körülbástyázva, amelyek szinte lehetetlenné teszik a komoly katonai kiképzést. Valójában az lenne elvárható, ha az állam kényszeríti a polgárát sorkatonai szolgálatra, akkor a hadsereg a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető leghatékonyabban, a lehető legmagasabb szintű képzést nyújtsa adózó, tehát a hadsereget fenntartó állampolgárának.

            A hivatásos állomány panaszkodik, hogy sem motiváló, sem kényszerítő eszköze nincs a sorállomány kezelése során, személyes varázsán kívül. Hála Istennek, egyre több ezzel a személyes varázzsal rendelkező tiszt és tiszthelyettes kerül ki az iskolapadokból, akik már nem azon az elven vezetnek, hogy a katona jobban féljen tőlem, mint az ellenségtől. Ez a varázs, ez a csoda működteti ma a honvédséget.

            Amikor bevezették a 9 hónapos sorkatonai szolgálatot, azt kérdeztem, mi volt az a súlyos probléma, amire a megoldást a 3x3 jelentette. A "csak"-on kívül senkitől nem kaptam elfogadható magyarázatot. Most a 6 hónap bevezetése előtt ugyanezt kérdezem, kiegészítve azzal, hogy miért nem három?

Milyen összefüggései vannak a sorkatonai képzésnek?

            A sorkatonai szolgálattal kapcsolatban egy bonyolult egyeztetési mechanizmust kellene működtetni, de ezt a katonai felső vezetés és a politikai vezetés komolyan még soha nem végezte el. A sorkatonai képzést szinkronba kellene hozni:

            - a civil munkaerő-gazdálkodással,

            - az oktatás rendszerével,

            - a katonai felsőoktatással, tiszthelyettes képzéssel, szerződésesek felkészítésével,

            - a parancsnokok és törzsek felkészítésével,

            - a honvédelmi törvénnyel, a hadkötelesek jogállásáról szóló törvénnyel,

            - a bevonultatás rendjével,

            - a hivatásos és szerződéses állomány pillanatnyi feltöltöttségével,

            - a gyakorlatok, éleslövészetek rendjével,

            - a harckészültségi, mozgósítási feladatokkal,

            - a tartalékos képzéssel,

            - az évszakok változásával,

            - a haditechnikai eszközök reális állapotával,

            - az őr- és ügyeleti szolgálatok rendjével,

            - a laktanyai infrastruktúrával,

            - a békekiképzés logisztikai biztosításával,

            - a szolgálati szabályzat előírásaival.

            A tapasztalat az, hogy ezen elemek nem mindig támogatják a sorkatonai képzést, vagy a sorkatona fenti területeken meglevő kapcsolatait rontja a katonai szolgálat. A felsorolt területek részenként elemezhetők, példaként utalok néhány problémára.

            A törvényi védelem ellenére a bevonuló sorkatonák munkanélkülisége magasabb (45-50 % körüli), mint a hasonló korú férfi populáció munkanélkülisége, magyarul bevonulást megelőzően szüntetik meg munkaviszonyát.

            A leendő katonatisztek, tiszthelyettesek nem teljesítenek sorkatonai szolgálatot, ezzel megfosztjuk őket attól, hogy abból a közegből, amelyet később vezetni fognak, közvetlen élményeik legyenek.

            A sorkatonai szolgálat általában a felsőfokú képzést zavarja, halasztás halasztást követ, végül a sorköteles vagy teljesen kibekkeli a katonai szolgálatot, vagy akkor kell bevonulnia, amikor ez számára a legkedvezőtlenebb.

            Az alegységparancsnokok vagy szolgálatban vannak katonáikkal együtt, vagy kiképzést folytatnak a sorkatonák számára, vagy a szolgálat utáni pihenő idejüket töltik. A parancsnoki és törzsfelkészítés rendje látszólag egy logikus rendszer, de nincs szinkronba hozva a sorkatonai képzés rendjével, így az alegység-parancsnoki állománynál vagy csak elkönyvelik ezen foglalkozások megtartását, vagy nagyon alacsony részvételi arányt rögzítenek a nyilvántartások.

            A honvédelmi törvényt és a hadkötelesek jogállásáról szóló törvényt az az indokolatlan félelem motiválta, hogy a sorkatonai szolgálat eleve jogsértés az állampolgárral szemben, tehát a sorkatona egy kiemelten védendő személy. Mindezt a jogállásról szóló törvény megtoldotta azzal, hogy a sorkatonának biztosítani kívánta mindazokat a jogokat, amit más civil munkavállalónak a munka törvénykönyve biztosít. A jogalkotó ugyanakkor nem végzett hatástanulmányt arra vonatkozóan, hogy mindezen törvényi keretek hatékonyan szolgálják-e az eredményes bevonultatást, a lemorzsolódás elkerülését, a hatékony kiképzést stb.

            Ugyanakkor a politikai és katonai vezetés nem volt képes megteremteni a törvényben leírtak alkalmazásának, végrehajtásának a feltételeit, így most sokkal több sérelem éri a katonát, mint a fenti törvények hatálybalépését megelőző időben.

            Érdekes, hogy azok a kiegészítő parancsnokságok, akik régebben 120-90 ezer fős haderő sorkatonai létszámát képesek voltak kielégíteni, nem jelentős demográfiai változások mellett ma az évi 20.000 főt is csak részben tudják bevonultatni. A nehézségek okai a jogi keretek megváltozásában keresendők.

            Alapvető követelmény lenne, hogy minden katona a fegyverneme jellegének megfelelő éleslövészeten vegyen részt. A tüzéreknél évek óta évi egy tüzérségi éleslövészet van kettő, esetleg három üteg bevonásával. Eredmény: a tüzér katonák több, mint 75 %-a úgy szerel le, hogy nem vett részt éleslövészeten.

            Valamikor a rendszerváltás után találkoztam először azzal a győri felderítő zászlóaljnál, hogy a főhadnagy büszkén jelentette, amikor megkérdeztük, hogy ő a KT 83 lézertávmérő 6 hónapos bázisképzéséért felelős személy. Mondtam neki, hogy tudtommal akkumulátor problémák miatt le van tiltva a távmérő használata. A világ legtermészetesebb hangján elmagyarázta a főhadnagy, hogy elméletben tanítják a katonának a távmérőt: „ha lenne benne akkumulátor, és ön megnyomná az indítás gombot, akkor a baloldali látómezőben felgyulladna egy piros LED, ezután lehetne megnyomni a mérés gombot és akkor…” Azt hittem álmodom. Ma ez természetes és elterjedt a csapatoknál és a kiképzési központokban is, ha földmunka gépekről, lánctalpas eszközökről és más különleges berendezésekről van szó, mint hangfelderítő állomás, meteo állomás, célfelderítő lokátor. Az eszközökkel azért nem lehet kiképzést tartani, mert üzemképtelenek, vagy nincs hozzájuk üzemanyag.

            A laktanyai infrastruktúráról annyit, hogy egy amerikai tengerészgyalogos küldöttség meglátogatta a sorkatonai körleteket 2000 decemberében. Azt kérdezték megdöbbenve, hogy ti ezekkel a katonákkal akartok másnap kiképzést folytatni, akik az éjszakájukat ezeken a tömegszállásokon töltötték?

            És így sorolhatnám az összefüggéseket pontról pontra. Az önkéntes szolgálat bevezetésével a fenti gondok jelentős részétől megszabadulnánk.

Már megint itt rinyálsz arról az értelmetlen, semmire sem jó, alkoholistákból, és alkalmatlan tiszthelyettesekből álló honvédségről. Meggyőzödésed alapja kiscsaládod elmondásai, és volt előfelvételisek történetei. Hát nekem egyszer volt egy 150 előfelvételisből álló századom. Én előttük síma, maximum középiskolát, de inkább szakmunkásképzőt végzett katonákkal foglalkoztam. Nagy gondom soha nem volt velük, nem féltek a munkától, az ismeretlen feladatoktól. Akkor sem sírták el magukat, ha keményebben voltak fogva. Látogatásokkor néha beszélgettem a szülőkkel, főleg az apák tudtak helyeselni dolgokat, persze sokuknak nem volt ismeretlen a katonai élet. Ezek után kaptam az előfelvételiseket. Egytől egyig mindegyik mérnöknek készült, okosak voltak, de sokuknak a legalapvetőbb feladatok is teljesen ismeretlenek voltak, mert elmondásuk szerint otthon sem kellett foglakozniuk a szobájuk kitakarításával, nem kellett maguknak ételt készíteniük, mert minden eléjük volt rakva, sokan nem tisztálkodtak naponta, mert otthon sem tette. Viszont kitűnően tudtak magyarázkodni, ha meg kellett indokolni miért nem készült el határidőre a feladat, kitünően megtanultak már otthon berúgni a sárga földig. Volt amikor egyszerre hármukért kellett elmennem az egyik rendőrkapitányság fogdájába, mert bevitték őket a rendőrök valami részegségel kapcsolatos ügy miatt. Némelyiken elcsodálkoztam, hogy miért is akar mérnök lenni, mert a gyakorlati érzékük valami röhelyes volt. Volt egy öreg híradó tiszthelyettes kollégám, aki a hozzá került katonákat az első időszakban úgy kezelte mint az óvodásokat, és tanítgatta alapvető napi dolgokra, mint például hogyan kell levelet feladni a postán. Amikor a szakmát tanította, akkor ezek az általában valamilyen elektromos előképzettséggel rendelkező katonák feltétel nélkül halgattak rá, olyan szakmai ismeretei voltak.

Te utálod a katonákat, bár soha nem tapasztaltál meg a katonaéletből semmit, mások viszont, akik végigszolgálták az idejüket nem feltétlenül gondolkodnak így. Én arra büszke lehetek, hogy a 90 éves volt főtiszt apám évekig kapta a leveleket a nála szolgált volt katonáitól, beszámoltak neki az életükről, a boldogulásukról. Engem is mindig kérdeznek róla otthon azok az emberek, akik 50-60 évvel ezelőtt nála voltak katonák. Pedig ők sokkal keményebb körülmények között, 2-3 évig voltak sorkatonák.

"Ezt nem igazán tudom értelmezni. Nekem, 21 évesen, amikor megkaptam a behívót, semmi ellenérzésem nem volt a hivatásos állománnyal szemben, hisz nem is ismertem őket."

És kell ehhez személyes ismerettség?

A családból, baráti körből pont elegendő negatív tapasztalat gyűlt össze, hogy az előfelvételisek (és nekem 90+%-ban ebből a körből voltak visszajelzéseim) milyen humán környezetbe kerülnek.

Igazolt sportoló voltam 18 évesen, most 50-hez közeledve is futok havi szinten kb. 100 km-t (benne évente többször egy félmaraton), a fizikai részével nem csak akkor nem lett volna gondom, de még most sem.

"Magam részéről mindig felnéztem azokra az emberekre, akik valamit elértek, mint hivatásos katonák."

Ezt adom, csakhogy ennek semmi köze ahhoz, hogy a sorkatonaság intézménye a rendszerváltás éveiben és utána (amikor engem személyesen érintett volna) mennyire abszurd és értelmetlen volt.

És ezt nehezen viseltem volna.

"Az én egyéni kifogásom a kötelező sorkatonai szolgálat ellen szólt. Büntetésként fogtam, fel, hogy nem követtem el semmit, mégis bezártak."

Pontosan. És hogy nagyon sok esetben miféle alja embereknek voltál kiszolgáltatva közvetlenül. Semmire se jó, szociopata, alkeszek; tiszthelyettesek, tisztesek, akikre technikát sem mertek bízni, de embereket azt igen.

Engem ez tartott vissza és ma sem bántam meg.

Füstölög lenn a téren a gulyáságyú, áll a sor, benne a szeretett vezető a csajkájával, várja a sorát: https://hirklikk.hu/kozelet/50-millioert-foz-orbaneknak-a-honvedseg/388041?fbclid=IwAR0HndPYbMnCDZ2AF2xezv0pO69W8MSRBCRjUXb2_byH6FRkJEYcoCuZgb4

Azért eltelt vagy két évtized, amikor egy Komatsu kotróval tudtak "villogni" összesen.

2018 februári a linkelt dokumentum, tehát mára vélhetően megvalósult a beszerzés. Akkortájt olvashattuk a tudósítást, hogy Szentesen nagy fejlesztések lesznek, nem elsősorban a háborús képességek növelése érdekében, hanem létrehoznak Szentesen belül egy olyan "építő" alakulatot, amelyik rész vesz a Z2026 infrastrukturális fejlesztéseiben, így ezek részeivel találkozhattunk a szentkirályszabadjai raktár, a gyulafirátóti gyakorlótér központjának, építésében. A szokásos földmunkagép állományhoz képest eléggé maximalista volt a kiírás, az ajánlattevő nem véletlenül próbálta lefaragni valami "közúti" típusra.

Gyulabácsi! Eddig is voltak billencsei a honvédségnek, meg bulldózerei és markolói is, ezt azért egykori gyakorló hivatásos katonaként tudnod kellene. Én külsős vagyok, de nyílt napokon is mutattak be ilyet, bulldózert és nagy teherbírású targoncát. Vannak a honvédségnek lőterei, hadiútjai. 

Tudnék mutatni képet amin ilyen honvédségi földmunkagépek dolgoznak, de nem sajátom, egy netes csoportból van, ezért nem akarom feltenni. 

Nagyon kíváncsi vagyok milyen teherautókat gyárt ez a Hydrotest Kft Szigetszentmiklóson, ugyanis a fő tevékenysége a céginformáció szerint Közúti gépjármű gyártása. Inkább forgalmaz egy típust, netán katonai zöldre festi. 

Beleolvastam a levelezésbe, kicsit nevetségesnek és dilletánsnak tűnik, ahogy a tonnákról magyarázkodnak, hogy miből áll egy teherautó, és hogy mi kell ahhoz, hogy 28 tonnát nehéz terepviszonyok között is el tudja vinni. 

Na most egyrészt a honvédségnek szerintem nem tragédia, ha mondjuk csak 26 tonna terhelhetőségű billencset tudnak venni és üzemeltetni. Meg egyébként is, van a Világban pár gyártó, aki ilyen járműveket sorozatban gyárt (itthon sajnos már nincs), sok-sok verzióban. Nem igaz hogy azok közül nem tud választani, megadja a kívánt opciókat hogy ezt és ezt még kérek rá, és kész. 

Megnéztem a nyilvános kisker árakat...

Én eltudom képzelni, hogy a műszaki ezrednek kell ilyen billenős masina. Mondjuk egy lőtér karbantartáshoz, vagy hadiút rendbetételéhez hasznos ha van egy kőanyagot szállítani tudó gépjármű. De az is lehet, hogy azt a bizonyos felcsúti elkerülő utat ezekkel fogják alapozni. Vagy mondjuk már időszerű egy magánrepterecske a birtokra, ha a gyerekek hazajönnek látogatni spanyolból, akkor ne keljen már ferihegyen landolni a magángéppel. Ugye mindjárt milyen hasznosak lesznek ezek a billencses gépecskék? 

attól függ ha lehívják a 9. fárművet 100 millóval, ha nem akkor olyan 50 millióval, a szalonból hozott gépekhez képest.... mondta nekem az, aki ilyeneket forgalmaz.

szgépes nyikvántartással működő, de nem automatizált,

nézd meg a polctípust, a háttérben az indukciós targoncát. 

Alap vállalati magasállványos rendszer. semmi világrengető.

Éslegalább 30 százalékkal van túlárazva.

https://www.ceginformacio.hu/cr9311877463

A honvédség nyitott saját kőbányát? Bemegyek a billencs boltba, megnézem a kínálatot, ez kell, aztán elmegyek a HRB elé felmentést kérni közbeszerzés alól.

Volt már elemezve, főleg a gépkarabélyok, olyan vélemények jöttek elő, hogy egy szlovákiai cég termékeinek lekoppintása, illetve átdolgozása azok által, akik annál a cégnél dolgoztak magyarként, majd hazajöttek a haza hívó szavára felfejleszteni a magyar hadiipart.

Átolvasva az anyagot, a következő kérdés merült fel bennem. Most akkor a honvédség kivánalmainak megfelelő tehergépjármű kerül beszerzésre, vagy az ajánlattevő a neki legjobban megfelelő szempontok szerint módosítatta a közbeszerzés műszaki előírásait,és így ő a nyertese közbeszerzésnek? Azért ez nekem mint mérnöknek kicsit mellbevágó, hogy ennyire dilettáns módon írnak ki egy gépjármű beszerzést-feltételezve, hogy tényleg nem lehet a piacon a kiírásnak megfelelő gépjárművet beszerezni.

Mellékesen megkérdezeem, hogy vajon ennek a belső levelezésnek helye van-e ezen a fórumon, honnan került ez az írat elő?

Ilyen közeliekkel nem járt még itt a fegyvercsalád, lehet analizálni a hozzáértőknek:https://combatant.blog.hu/2021/10/06/gestamen_arms_uj_magyar_kezifegyver-csalad?fbclid=IwAR3Oykt-ViFHyojoeSK3vvXjVMxHumw34FUTpD3UkYu3J1ZjDO8USOXmuZE

Állítólag a parlament már tárgyalja, de én a teljes törvényt a 2020 évi zárszámadásról nem találom, amit linkeltem az annak a táblázatos része. Amit a táblázatban látunk, az szinte hihetetlen:a fejlesztésekre szánt pénz 6%-át költöm el egy reform félidejében. Várom a szöveges indoklást.

jékoztató az eljárás eredményéről

Adásvételi szerződés: 12 m3 önkiürítő tehergépjármű beszerzése tárgyban

A beszerzés 8 db (mennyiségi eltéréssel + 1 db) 12 m3 Önkiürítő tehergépjármű beszerzésére és kapcsolódó felkészítés megtartására irányul.

A beérkezett ajánlatok száma: 1

A nyertes ajánlattevő neve: Hydrotest Korlátolt Felelősségű Társaság, Szigetszentmiklós

A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 502 400 000.00 HUF

https://www.ceginformacio.hu/cr9310055843

und https://honvedelmibeszerzes.kormany.hu/download/a/12/12000/Kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91_t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1sk%C3%A9r%C3%A9sek_megv%C3%A1laszol%C3%A1sa_02_20.pdf

Ezt ugy is lehet latni, hogy 2020-ban nem kellett annyi reszletet kifizetni. De, ami kesik, az nem mulik.

Dehát nem mennek.

Sőt, ha a zutcán megkérdezel teccés szerinti állampógárt, neki az jön át, hogy "hazánk Közép-Ejrópa meghatározó haderejével rendelkezik. 

Azaz "a siker az siker elvtársak".

Semmi extra.

Megtalálta a hangzatos tervek végrehajtásának valós adatait...

Elárulom, nem volt egyszerű.

Nézd meg a linket.

"Ez valamiért nem sikerült."

Mint ahogy semmi más sem...

Ez már harminc éve napi szinten kérdés...

A vízióid helyett a raktárról a honvédség által megadott konkrét adat. A teljes készenlétet ez év december 31-ig kell elérnie a bázisnak. A raktár működését biztosító létszám 60 fő. Azt én teszem hozzá, hogy a raktár számítógépes nyilvántartással műkődő, automatizált.

Kérdéseim vannak hozzád. 

Ott dolgozol abban a raktárban? Katonai logisztikus vagy? A honvédség állományában vagy?

A 2020-as költségvetés HM fejezetének zárszámadása. Ilyen nincs! Betervezek beszerzésre 203 milliárdot, év közben döbbenek rá, kevés, hát majdnem megduplázva emelek 391 milliárdra, oszt bravúrosan elköltök 24 milliárdot, vagyis az emelt összeg 6%-át. OV, Maróth, Benkő menjenek a francba!

ezmiez?

Egyrészt az a raktár tényleg üres, gondolom, ha nagyon akarják, akkor találnak olyan helyet ami fel van töltve néémi anyaggal, csak a propaganda kedvéért. (Csak hallkan elárulom nincs oylan hely abban a logisztikai központban.)

Másrészt meg, annak a marhanagy raktárnak már tavaly év végén tele kellett volna lennie anyagokkal, mert ez volt a hivatalos terv. (Ez valamiért nem sikerült.)

Harmadrészt meg napjainkban már több száz embernek kellene ott dolgoznia, de nincs ember sem.

Több sebből vérzik ez az egész szentkirályszabadjai logisztikai központ, csak először megépítették, aztán gondolkodtak, végül erőből sem sikerült semmi hasznosat kihozni belőle.

"Lali! Rossz helyen van ez a kocsi!"

                                 működési kiad       műk. bev        felhalm kiad            felhalm bev(Mrd)

2020 tervezett               412                      38                    203                         1,3

2020 módosított            515                      58                    391                         4,6

2020 teljesítés               276                      44                      24                         3,0

Nem kellene itt sokaknak felállniuk?

http://www.allamkincstar.gov.hu/files/K%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si%20inform%C3%A1ci%C3%B3k/2020.%20%C3%A9vi%20k%C3%B6zponti%20k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9s%20v%C3%A9grehajt%C3%A1s%C3%A1nak%20adatai/2020.%20%C3%A9vi%20k%C3%B6zponti%20k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9s%20v%C3%A9grehajt%C3%A1s%C3%A1nak%20adatai%202020.07.%20h%C3%B3%20(2020.10.29).pdf

Igen gyakorlott logiszikus vagy, ha egy kép alapján megtudod ítélni annak a marhanagy raktárnak a feltöltöttségi szintjét. Különben nem teljesen üres. Nézd meg a kép bal kéz felőli oldalát.

Nektek nem tűnik tök üresnek büszkeségünk, az új raktár?https://honvedelem.hu/hirek/szakmai-latogatason-a-jovo-katonai-logisztikusai.html

Az előirányzatok teljesülése kapcsán kiemelhető, hogy a harckocsi és tüzér képesség fejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseknél, tekintettel a feladatok előzetesen tervezett ütemezésének elhúzódására, 2020. évben a rendelkezésre álló előirányzatnak csak a 4.157.200,000 Ft 25%-a került felhasználásra.

Ez nem a zárszámadás bemutatása, hanem egy "minek nevezzelek" fos.

",,,,,@szzsolt81 figyelmébe - na meg Kovács dandárvezérfőtüzér úr figyelmébe - ajánlanám: tavaly 120Mrd forintnyi összeg lett elköltve az előző évből le nem záródott beszerzések kapcsán. "

https://jogalappal.hu/zarszamadas/?fbclid=IwAR19sHzjnszudmmJvcmv_bXLCqaeDr3bzKd2aeu35vYZtipV47UmeQ6Squc

Mondjuk ebben is lett volna logika.

Nyilvánvalóan egy ilyen esemény után egy irányt venne az evolúció.

Nehogy azt mond mar hogy ott abeszerzesi listan volt olyan rubrics hogy "1 az az egy darab jorravalo felegnek vallo asszonyember" :-)

Amugy gratulalok nektek a 40 evhez.

Nem, BM BEK /BM Beszerzési és Ellátási Központ/ Lumumba u. Kárpáti Miklós r.ezr. volt a nagyfőnökünk.

Olyan jó hely volt, hogy onnan is nősültem, tavaly volt a 40. házassági évfordulónk.  :-)

OPK ?

Rosszul tudod.

Atomcsapás után nincsenek szállítójárművek,és nincs üzemanyag sem.

A kombinált szennyezés Európát az Urálig pár tíz/száz évre lakhatatlanná teszi.

Az Urálban pedig észak déli irányban a Kaszpi tengerig kialakul egy halálos övezet az iparvidékek helyén.

És az infrastruktúra totális pusztulásával jár a dolog.

A fentiek alapján nem lett volna aki szállítson, nem lett volna mivel szállítani, és nem lett volna hová szállítani.

Én úgy tudom 1%nál azért jóval nagyobb lenne a túlélésiarány, de csak ha sikerülne a csapás után értelmes időn belül viszonylag biztonságos helyre evakuálni a túlélőket.

Úgy tudom, hogy a szovjetek úgy tervezték, hogy egy ilyen helyzetben a magyar túlélőket alapvetően a korábbi Magna Hungária területére telepítették volna.

"én is kacérkodtam a távirász tanfolyammal"

Én elvégeztem.

De azért mellette lőni is jártam, elvégre ingyen volt. :-)

Szerintem (bár nem néztem bele az e-tananyagba) van ott szabályértelmezés is.

A környezetemben a 17-19 éves korosztály 90% feletti eredménnyel megy át az elméleti vizsgán úgy, hogy 2-3 hét alatt letolják az egészet. Jellemzően olyan kérdéseket rontanak, ami a B-nek ugyan része, de a gyakorló sofőrök 99%-át nem érinti. Pl. hogy mekkora össztömegű utánfutót hogy lehet vontatni.

Erről egy kezdő sofőrnek nem is kell részletesen tudnia. Elég ha azt tudja, hogy van erre szabály és hol kell megnéznie, ha majd egyszer utánfutót köt a kocsija mögé.

Szerintem jól, a gyerekeim így tanultak/tanulnak vezetni.

Ja, és elírtam: nem C, hanem B, tehát a sima úrvezetői jogsi most így megy.

A nagyobbik már közel egy éve megszerezte a jogsit, a kisebbik most tette le az elméleti vizsgát, és most fog kocsira kerülni.

Érdekes módszertani újítás is van egyik-másik autós iskolánál. A nagyobbik gyerek az első két órát egy villany Nissan volánja mögött abszolválta, egyből mentek forgalomba. Lett egy kis sikerélmény, megérezte a feelinget. Aztán átültek manuális váltós "rendes" autóba, sebváltó-kuplung, de mindig forgalomban kezdtek (az oktató kezelte kuplungot, amíg kiértek a rutinpályára) és ott is fejezték be.

Egyértelmű volt, hogy nem jótékony célból tanítanak meg vezetni,de bíztam abban, hogy mégse leszek sofőr, mivel a szakmám elektronikai műszerész, a BRG-ben voltam bemérő műszerész, rádióhálókat és egyedi spéci adó-vevőket készítettünk.

Az egyi kollégámmal együtt vonultunk be, osztálytárs a szakmunkásképzőben, kolléga a gyárban, egy szakaszban a kiképzésen, a HŐR Ezred szállító századánál is együtt voltunk, belőle oszlopkísérő motoros lett /MZ ETZ/.

Én az utolsó félévre visszakerültem /?/ a szakmámba, az egész objektum egyetlen sorkatonáljaként operátor, adatfeldolgozó lettem a BM-ben.  :-)

Jó sorom volt sofőrként is, de az utolsó félév jobb volt mint civilben.

"Sokkal megfizethetőbb volt mint ma, az igaz."

Így igaz. Én 1983-ban szereztem B-s jogsit az ATI-nál, 3500 Ft volt az elméleti oktatástól a forgalmi vizsgáig. Az MHSZ-nél még akkor is harmadába került volna. Amúgy én is kacérkodtam a távirász tanfolyammal, mert több haver is odajárt, de akkor még igazolt sportoló voltam, és nem lehetett időben összeegyeztetni.

De azért rendesek voltak a srácok, a Morse ABC-t megtanították nekem.:-)

Ide másolom, hogyan megy ma az elméleti oktatás:

Az elméleti oktatás helyszíne – a gyakorlati oktatáshoz és a vizsgáztatáshoz képest – rugalmasabb, hiszen egy városban akár több iskolát is találsz. Sőt, az autósiskolák gyakran szerveznek „kihelyezett” tantermi tanfolyamokat is. A tantermi tanfolyamok óraszámát jogszabály írja elő (B kategória esetén ez pl. huszonnyolc 45 perces órát jelent). A foglalkozásokon jelenlétedet aláírásoddal kell igazolnod, és a 10%-ot meghaladó hiányzást pótolni kell. A jelenléti ív okirat, ne hagyd magad rábeszélni a hamisításra!

Ha a tantermi tanfolyam helyett az elektronikus távoktatást (online e-learning tananyag elvégzését) választod, akkor akár otthon (vagy bárhol, ahol internetkapcsolatod van) elsajátíthatod az elméleti ismereteket, tetszőleges időpontban kezdheted és saját önálló időbeosztásod szerint folytathatod a tanulást.

Felkészülésedet tantermi képzés esetén is kiegészítheted korszerű tanulási formákkal, pl. a legtöbb autósiskolában elérhető online vizsgafelkészítő alkalmazások igénybevételével. 

A kormányhivatalok által végzett elméleti vizsgáztatáshoz megfelelő felszereltségű számítógépes vizsgatermek szükségesek, melyek a megyeszékhelyeken és a fővárosban, valamint még néhány nagyobb városban találhatóak meg (összesen 33 helyszínen).

Hivatalosan az MHSZ-nél előképzés keretében képezték a Néphadsereg gépkocsi vezetőit. Ez nem volt titok, akik oda mentek hivatásos jogosítványt szerezni, azok tudták, hogy sorkatonaként is sofőrök lesznek. Az "olcsó" jogosítványnak ez volt az ára.

Nem jól van így, de ez van ezek szerint.

Ugyanis addig ok hogy elmélet és azt meg lehet tanulni tanfolyás nélkül is.

De a szabályértelmezésekhez elengedhetetlen lenne a konzultáció is, amelyben magyarázatok vannak a jogszabályhoz.

És szerinted ez így jól van?

Nem =, de a része.

Akkor úgy mondom, hogy az eü-n kívül minden, ami nem gyakorlati vezetés, az e-learning rendszerben megy ma a C jogsinál.

Nincs tanfolyamra járás. eü vizsgát is le tudod tenni úgy, hogy megnézel pár újraélesztési videót, de abból szoktak szervezni egy alkalmas vizsgálat felkészítőt, hogy ne a vizsgán találkozz először a bábuval, akin a mellkaskompressziót be kell mutatnod.

Ez akkor a havi átlagfizetés egyharmada volt.

De már akkor sem keresett ennyit a képzetlen munkavállalók többsége.

Sokkal megfizethetőbb volt mint ma, az igaz.

Gondolom, FOMA azt értette ,,jótékonyságon", hogy azért utána berántották a seregbe KRAZ-t, meg hasonlókat vezetni, aki ott szerzett tgk jogsit. Én a rádióklubban ténykedtem, ezért nem mertem ott jogsit szerezni. Pedig agitáltak :-)

1975-ben A-B-C jogsi mindennel együtt, pótvizsga nélkül 1020 Ft. volt az MHSZ-nél.

Nem tudom, hogy Pap Andrea hol szívta magába a Ludovika dohos levegőjét, hogy ilyeneket mond, mert ő a Bolyain tanult, és ott is dolgozott annak lerombolásáig. Ő tipikusan az, aki katonai alakulatnál sohasem dolgozott, hanem végig a Bolyain, és a jogutódoknál okított mindenféle gyakorlati tapasztalat nélkül. Most, nagyjából 42 évesen pedig tanszékvezető ezredes. Hátravan még neki nyugállományig több mint kettő évtized. Csodálatos őskövület lesz ő az egyetemen.

Az elmélet nem = KRESZ.

Az elmélet (KRESZ) ma már e-learningben megy. A számítógépnek talán nem kell szabatosan köszönni vagy tisztelegni.

A jogsikat bánom, hogy nem az MHSZ-nél csináltattam meg. Van olyan kamionsofőr barátom, aki az arra való jogsit is MHSZ képzésben szerezte meg, meg a buszvezetőit is. Szerintem ma sem bánnák a fiatalok, ha nem százezrekért meg milliókért kapnák meg a jogsit. Mondtam nekik, hogy ott azért volt olyan fegyelem, hogy, ha bejött az előadó fel kellett állni és "Erőt, egészséget!"-tel kellett köszönni. Azt mondták, az lenne a legkevesebb, a fa...-om se bánná. :-))

Mert akkor már rég nem voltam MHSZ-es.

Ha tudod, hogy mi volt az MHSZ, aminek az egyik feladata pont különböző sorkatonai beosztásokra történő felkészítés volt, akkor meg miért írtad, hogy nem tudtad, hogy az infót átadták a honvédségnek?:-) C-s jogsit sem jótékonykodásból lehetett potom pénzért szerezni az MHSZ-nél.

Simán átadták, sőt! Én voltam két napos felmérésen, ami olyan volt mint egy PÁV vizsgálat.

Utána volt egy távírász képzés.

És utána mikor behívtak, a parancsnokom pont az a személy volt, aki a távírászoktatást csinálta.

Na, má' ott is osztanak kannás bort?

Aszongya a lökött csaj, hogy a Hungária campus ősi falai sugározzák a Ludovika szellemét.

Bizony elvtársak, bizony! https://honvedelem.hu/hirek/az-nke-a-magyar-honvedseg-egyeteme-is.html

Tatán egyszer egész délelőtt dolgoztunk a nehéztiszti homokozóban. A sátor oldalai felhajtva. Elmentünk ebédelni. Közben jött egy front 70km/ó széllel, letakarított mindent a homokról. A délutáni helyzetmegizélés elmaradt.https://honvedelem.hu/hirek/bocskais-reszvetel-a-saber-junction-2021-gyakorlaton.html

"Nem is olyan veszélyes a 30% simán túléli"

Nagyon nem.

Nem szabad általánosítani a kettő darab bevetett bomba hatásait.

Egy totális atomháborúban (Európában korlátozott atomháború elképzelhetetlen) Európa felett kb. 5-600 darab, (csak a stratégiai célpontokat számításba véve) az első bombáknál több százszor/ezerszer nagyobb hatóerejű töltet robbanna néhány óra alatt. Magyarországra ebből az aktuális stratégiai helyzet szerint kb. 5-10 jutna. Meg a többi párszáz kihullásából annyi amennyi.

A népesség (beleértve természetesen a katonákat is) várható túlélési rátája 30 napon belül körülbelül 1 azaz egyetlen százalékos.

Egy éven belül egy tized százalékos.

Szia!

Másik hadsereg más elképzelések ? ( C A )

Nem is olyan veszélyes a 30% simán túléli..........stb ....stb...

De vannak olyanok is akik mind a két támadást túlélték;  őket nidzsu hibakusának hívják. Összesen 165 ilyen túlélőről tudunk.

https://www.origo.hu/tudomany/20150804-atombomba-little-boy-hirosima-nagaszaki-masodik-vilaghaboru-tulelok-hibakusha.html

Én meg 100 mérföldön túlról szemlélném.

Szia !

 lehetigy is ...

De ha a nagyjaink ezt a modszert is bevetnék ? Elég sok határ folyó van.........

https://www.origo.hu/nagyvilag/20211003-kiugrott-a-krokodil-a-vizbol-es-lerantotta-a-dront-video.html?

https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2021/10/fegyverkezne-szlovakia

Háború indításához a "sereg" túl nagy.

Egy hadüzenethez nem kell ekkora. :-)

A várható események mellett felakasztani sem lehet. :-)

(Elporladt személyeket nehéz lenne akasztani.)

Szia!

Ezzel szinte bárki ellen indithatunk háborút .

Majd 5' 10' után megadjuk magunkat. s akkor máris jöhet az a gazdasági fellendülés ? (persze ha  Anglia,Németország, USA  ellen lépnénk fel.A VSZ tagok se játszanak )

Mert Kelet-Timor , Egyenlitői Guinea nem akarna megszállni ,s helyreállitani a gazdaságot.

Szia!

 De felakasztani ;Igen!

A"Bresciai Hiéna" (báró Julius Jacob von Haynau császári-királyi táborszernagy) már 1849 ben kivitelezte ezt a büntetési formát is. 

Az osztrák tábornokok többsége ezt  helyeselte ,mint követendő példát.

Ezt a valamit válasznak szántad?

RR meg tüzér témában..

Ezt a kijelentésedet mivel tudnád alátámasztani?

Íme a honvédség teljes jelenlegi bevethető állománya...

Reszkessen a gaz ellen.

Már hogy ne tudnám, hogy a honvédelmi költségvetésből működött. Igen jó volt a nyilvántartásuk.

Komolyan mondod, hogy nem tudtad, mi az az MHSZ?

Ami azt illeti, MHSZ távírász előképzés volt, de nem tudtam, hogy ezt az infót átadták a honvédségnek. Meg egy megkezdett híradásipari szakközépiskola a villamos szakmunkásképzés után.

Érettségizetteknek volt ún. szakmai válogatás.

Ez három napos volt, bentlakással. (83'-ban.)

A többieket szakmájuk alapján rangsorolták, valamint az alapján, hogy ki milyen honvédelmi előképzésben vett részt.

Akkoriban nem tartottam éppen szerencsésnek. Ezek a pszichológusok minden hájjal megkent szakemberek. :-)) 

Lehet hogy az a pszichológusnő jó szakember volt, és látta, hogy a cél érdekében blöffölsz. Gondolom Tapolcára kellett a híradókhoz egy híradástechnikában jártas ember, aki megfelelt a beosztáshoz előírt szakmai követelményeknek. És te lettél az a szerencsés jelölt.

Ezekre a dolgokra határozottan emlékszem. Persze, mint sorállományú, kimondhatatlanul utáltam, de az idő mindent megszépít. Azt tudom, mindennel kapcsolatban a harckészültség veszélyeztetését szajkózták, ezért pl. erősen limitált volt a szabadságra vagy eltávozásra elengedettek aránya a századlétszámhoz képest. De már apróbb dolgokra is ráfogták, hogy HKSZ veszélyeztetése, bünti 2 hét laktanya hat hónapra felfüggesztve, ami annyit jelentett, hogy hat hónapig semmilyen indokkal nem hagyhatták el a laktanyát a fenyítettek, azaz helyben járás.

Az a röhely, hogy nem is katonai témában írta, állítólag valamelyik főtüzér meg is jegyezte, hogy egy tüzér miért nem tüzér témában ír doktorit. 

Valaki felvilágosítást tudna adni arról, minek alapján válogatták ki a sorállományt? '81 tavaszán kaptam egy már nem tudom, milyen néven futó parancsot, hogy meg kell jelennem Várpalotán egy laktanyában, hidegélelem stb. Egy sok mindenre kiterjedő felmérés volt. Az utolsó állomás egy pszichológusnő volt, akinek minden előadtam, hogy utálom a szocialista rendszert, meg hogy nyugatbarát vagyok, a pártot és a KISZ-t semmibe veszem, tehát politikailag teljesen megbízhatatlan vagyok, csak ne sorozzanak be, főleg ne Tapolcára. Ennek ellenére pont oda hívtak be sorkatonai szolgálatra. Hogy volt ez?

Ajaj kolléga pedig büszke lehetnél rá, hogy "gyakorlós" alakulatnál szolgáltál. Azt jelenti, hogy az adott alakulat állandóan olyan magas késszültségben van, hogy szinte azonnal bevethető. Ez viszont azt is jelenti, hogy a hivatásos katonák állandóan gyakorlóban jártak, mert vagy gyakorlaton voltak, vagy kiképzést tartottak a katonáknak, és állandóan készen kellet lenniük a riadó elrendelésére. Az ünnepi egyenruhákat nem igen hordták ezeknél az alakulatoknál a katonák. Nekem például még megvan a hadnagyi ünnepi ruhám, mert nem sikerült elkoptatnom. 

A Benkőnek a doktoriját alezredesek hada írta. Privátban tudok neveket említeni. Ők maguk mondták el.

Tudom pontosan kivel társalgok itt. Azzal azért vitatkoznék, hogy keveseknek sikerült a neve elé megszerezni azokat a betűcskéket. Tüzéréknél is akad jó pár, nem hogy más területeken. Még a Benkőnek is van, igaz nem tüzér tudománya miatt kapta.

Bocs nekem nincs személyi gyűjtőm rólad, csak az van, ami a fejemben van, az meg nem tévedhetetlen. Lehet hogy neked fel sem tűnt, hogy milyen stílusban beszélgettél emberekkel, de másoknak igen. Én személyesen is megtapasztaltam akkoriban. 

Halott embert nem lehet bezárni. :-)

Mi más választásod lett volna? A szabályokat és a történelmet mindig a győztesek írják. De attól tartok, egy ilyen arzenál bevetésének nem lettek volna győztesei.

Nem tudom, mi az a gyakorlós laktanya, de, hogy az MN1480 nem az volt, az biztos. Minden tüzérségi eszköz kemény fegyelmet igényel, ha másért nem, a baleseteknek beláthatatlan következményei lehetnek, na már most egy baleset az MN1480-nál, ha valaki ismeri vagy csak látta a rakéta tüzelőanyaggal való feltöltését, elgondolkozna azon, mekkora fegyelmet is kell megkövetelni. Ismertem az egyik tüzérosztály parancsnokát, ha az bergurult, csak sima fegyelmi ok miatt, akkor tényleg hullott a vakolat. Pedig a katonáihoz mindig rendes volt, de következetes is. Csak úgy mellékesen megkérdezem, ki vállalna ma akkora felelősséget, mint amekkora a tapolcai tüzérosztályok parancsnokain volt?

Annyira tudálékos, hogy még két kis betű is került a neve elé. Ez nem sokaknak sikerült.

Elmerengtem ezen a "háborús bűnös"-ön. Igen, ha nekünk, nekem és tüzérnek és még sokan másoknak, akik a VSZ nukleáris erejében szolgáltak, jön egy Rezső-Rezső-Sándor-Sándorral kezdődő parancs, mi azt végrehajtottuk volna és ha vesztünk(csak erre volt esélyünk) ülhettünk volna a Nürnberg 2.0 verzió padjain. 

Sztendrén csak hallgató voltam. a 91 se stimmel. A tudálékos biztosan.

Ja igen a döntnök szép piros karszalagot hordott a bal karján, amire fehér nagybetűkkel rá volt varrva, hogy DÖNTNÖK.

Igen ismerem a döntnök fogalmát. Fater is rendszeresen volt döntnök. Természetesen gyakorlós alakulatnak számolom a volt tapolcai rakétadandárt, ahol 91-ig szolgáltál. Ezután számodra végetért a csapatszolgálat, és a következő 16 évet a tüzér tanszéken voltál Szentendrén, majd az Üllői úton. Akkoriban barna hajú, magas, kicsit tudálékos alezredes voltál. Jól emlékszem?

Ismered azt a fogalmat, hogy döntnök?

Gyakorlós laktanyának számolod az MN1480-t?

A meghatottságtól gondolom te öreg tüzér-iszapos rája stb-stb. még egy könnycseppet is elmorzsoltál. Hát én meg tábori tüzér tiszt gyerekeként tábori tüzérek között nőttem fel, majd csapattiszti pályafutásomból áldoztam pár évet arra, hogy tüzér alakulatoknál szolgáltam. Tehát talán mondhatom, hogy valami hangyafasznyi ismeretem van a tüzér fegyvernemről, és dicső katonáiról, akik néha igen magasan tudták hordani az orrukat, csak akkor lapítottak amikor elbaszarintottak valamit. Na akkor kapásból tudtak ezer okot mondani, hogy miért nem ők a felelősek. Például akadály jelentése közvetlen irányzású lövészetnél, aminek az volt az okozója, hogy elfelejtették megtölteni az ágyút. 

Bocs de azon röhögnöm kell, hogy ti akik az oktatás fellegvárában 7,30-tól 15,30-ig ebédszünet közbeiktatásával okítottátok a nebulókat, gyakrabban jártatok gyakorlatra, mint azok a csapattisztek, akik majdnem hetente mentek a helyőrségi gyakorlóterekre, vagy 3 napos kis kihelyezésekre. Az egyik alakulatomnál havonta mentünk a gyakorlótérre. Te gondolom csak a tüzér lövészeteket számolod, de a tüzérek menetek más célból is gyakorlatokra-jól mondom? Ismered te is azt a fogalmat hogy "gyakorlós" laktanya ugye? Na én ilyenekben szolgáltam csapatos koromban a hazát. 

Az irónia, meg annak megértése nem tanulható.

Mint ahogy a monománia is az egyén sajátja.

Mellesleg magamat és az általad csak per Kovácsnak (nyilván a netes gyerekszoba eredményeként) nevezett kollégát is a vén háborús bűnösök közé sorolom, számomra ez a tisztelet és összetartozás kifejezése azokkal szemben, akik voltak valaha csapattisztek és/vagy letettek valamit az asztalra. (v.ö.: öreg cápa, iszapos szemű öreg rája, stb.)

A fűtött irodából meg többet jártam (-unk) gyakorlatra, mint a csapattisztek, lévén egy időben bárki ment lőni, mi is ott voltunk. Már amíg voltak gyakorlatok.

Kovács sokszor azon kesereg, hogy nincs tüzérség, meg hogy keveset lőnek a tüzérek. Hát fateromék meg rogyásig jártak a várpalotai lőterekre, így ha akarták, ha nem megtanulták az összes bokor koordinátáját. Hogy romlott a tüzérfelderítés hatékonysága-én nem tudom, de végül is nem a fateromnak kellett a szakmát tanulnia a lőtéren, hanem a neki alárendelt sorkatonáknak, és a kezdő hivatásosoknak. Annyi haszna volt az öregek terepismeretének, hogy talán észrevették, ha valaki el akart rontani valamit. Azok a "vén háborús bűnösök" ahogy te nevezed a tüzér kollégáidat legalább annyi évet, de inkább többet töltöttek el a gyakorlótereken, mint amennyit te a jól fűtött, budapesti irodádban lógtál. 

Arról nem beszélve, hogy az a "sima" lőtér pont arrafelé bármely hiányosan képzett tüzérből képes hűlyét csinálni, pont a lőtávolság és a magasságkülönbség hülye viszonyai miatt. Ez az a helyzet, amikor a lőszög meg a terepszög nem adja ki a helyes emelkedési szöget, mert akkora lesz a terepszög miatti lőszögjavítás (ezt szokták síkvidéken leszarni, mert mifsznak az az 1-2vonás.). Itt meg felmegy 10-30 közé, és akár a biztonsági határon kívülre tolja az emelkedési szöget - mert azt meg csak a lőtávolság alapján szablyák meg....

A fater vagy 30 évig járkált azokra a lőterekre, és még nyolcvan évesen is úgy sorolta a helyszíneket,meg mindenféle tájékozódási pontokat, hogy én csak néztem.

Igen, ez volt a lőtér rutinszerű használatának átka. kevés dolog ártott annyit a tüzérfelderítés színvonalának, mint ez. A Baglyasról, meg az Akasztóról látható összes redves bokornak a koordinátái a vén háborús bűnösök vagy fejből, vagy hatalmas listákról tudták....

""mert ellenérzéseid voltak a katonai szolgálattal kapcsolatosan"

Nem a katonai szolgálattal, hanem a hozzád hasonló csökött, korlátolt alakokkal és az általatok képviselt szervezeti kultúrával kapcsolatban."

Ezt nem igazán tudom értelmezni. Nekem, 21 évesen, amikor megkaptam a behívót, semmi ellenérzésem nem volt a hivatásos állománnyal szemben, hisz nem is ismertem őket. Magam részéről mindig felnéztem azokra az emberekre, akik valamit elértek, mint hivatásos katonák. Nem véletlenül emlegettem valamikor a hadmérnököket, bár kiderült, hogy erről a a szakmáról korlátosak az ismereteim. Személyes tapasztalatot a munkájukról akkor szereztem amikor nálunk az acélműben mentek a kísérleti acéladagok gyártásai. Ott voltak a gyártás helyszínén, úgy szoktam mondani, hogy frontharcosként és mindent értettek abból, amit csináltak és meg tudták mondani, hogy ezt az acéladagot nem küldhetik tovább, mint katonai megrendelést a hengerműbe, mert sosem lesz belőle az elvárt minőség.

Az én egyéni kifogásom a kötelező sorkatonai szolgálat ellen szólt. Büntetésként fogtam, fel, hogy nem követtem el semmit, mégis bezártak. Másodlagos kifogásom a katonai szolgálat ellen pacifizmusom volt. Akkor még nem választhattunk a fegyveres vagy nem fegyveres szolgálat között, de a megtagadást választhattuk volna, a sorszolgálat duplája várt volna ránk a börtönben.

Ettől függetlenül, ha már ott voltam megpróbáltam úgy felfogni, mint egy játszóteret, szerencsémre a a kedvenc hobbimnak megfelelő helyre, először híradó századhoz, később híradó alakulathoz kerültem.

Azóta viszont megbántam, hogy nem adtam be a csövet, azaz nem lettem továbbszolgáló. Gondolom tanulhattam volna a honvédség kötelékében - ahogy azt velem egykorú katonai végzettségű rendőr tiszt ismerősöm tette - és most szép nyugdíjam lenne.

Bár a nevezett híradó technika - gondolom a pénzhiány miatt - 1983. óta nem változott, de tájékozódásra több lehetőségem lett volna, mint civilként.

Lehet hogy félreérthető voltam, de én csak a hajmáskéri lőtérről írtam. Természetesen el lehet tévedni a Bakonyban. Egyik alakulatomnál szinte csak éjszaka mozogtunk, ezért volt hogy nappal alig ismertem rá ugyanarra a terepre. A fater vagy 30 évig járkált azokra a lőterekre, és még nyolcvan évesen is úgy sorolta a helyszíneket,meg mindenféle tájékozódási pontokat, hogy én csak néztem. Mondjuk ők még nem kirándulni mentek oda, hanem kitelepültek egy hónapra évente többször is. 

eltévedni pedig lehetetlen

Én végig jártam a 22-es hadiutat a 2001-ben télen. Indulás a Határ erdőtől, cél Egy BMP (amiben én ültem), egy BMP szakasz, egy 2SZ1, T-72, 1 szakasz felderítő BMP, BMR1K, stb. Kb 13 láncos eszköz. Mikor megtettem a jelentésemet volt csodálkozás. Téli viszonyok között a fajlagos üzemanyag felhasználás majdnem háromszorosa volt a normának. Kinn aludtunk sátorban a "Bolgár tábor""alatt sátrakban kb, mínusz tíz fokban. Másnap vissza ezen az úton. Visszafelé a BMP-k sorra álltak le, pedig Tapolcáról jött egy tartálykocsi, feltölteni. A BMP-k üza szűrője úgy eltömődött, hogy az összesből kihányattam a betéteket. Mikor visszaértünk a kedves dd pk-nok azt kérdezte, Józsikám jó volt az út? Válaszoltam, természetesen, hiszen ilyet senki nem csinált 20 éve. A jelentést megtettem, aztán mindenki elfelejtette. És a gyakorlótéren el lehet tévedni.

És most mondom, aki a várpalotai lő, és gyakorlóteret jól ismeri, annak legalább 20 évet kellett arra járnia. Az nem csak a Csum-ból áll, meg a Hagyma tetőből, meg az Aszó völgy-ből.

Nyilván idősebb tisztek még többet töltöttek ott, ez csak az én személyes tapasztalatom.

Nemhogy felidegesítetted magad doncike? Az futóbolond aki úgy kritizál katonákat, katonai szervezeteket, hogy életében semmi köze nem volt hozzá. Dobálózol itt összfegyvernemi harccal, meg dandárokkal-te aki állítólag még katonát sem látott közelről. Te egy szánalmas bolond vagy, aki mindenféle háttérismeret nélkül kontárkodik bele egy szakmába. A legelemibb ismereted is hiányzik a honvédség, és úgy általában a hadseregek működéséről. Az itt írogató volt sorkatonák is többet tudnak a hadsereg életéről. 

Doncike, ha fogalmad nincs arról, mit jelent a szervezeti kultúra, vagy akár a vállalati kultúra, akkor ne dumálj bele!

Nem nagyon örülök ennek az "én sokat tapasztaltam, te meg semmit" vitának. 15 éves unokám gyalogsági fegyverekből simán ver. Nem kell tyúknak lenni ahhoz, hogy kimondd a tojásra:záp. Nem kell Frunze vagy West Point ahhoz, hogy megnézd a vezetők vezetettek arányát, hogy megnézd a Z2026 első három évének költségvetési zárszámadását és lásd, több száz milliárdot nem tudtak elkölteni , vagy lásd, hogy 2015 óta 2020-ig évente 2130 katona hagyta el a haderőt. Legfeljebb némi előnyünk van nekünk, a seregben évtizedeket leszolgáltaknak a tájékozódásban.

Ezt a sok sületlenséget hol szedted össze?

A kultúrát az emberek terjesztik (sajnos te is), nem az eszközök.

Eszközök cseréjével nem lesz magától új kultúra: kultúrát tanulni pedig egyik ember tud a másiktól. Ha van mit.

A személyes sértettséged most már az alapvető szövegértési képességeidet is felülírta.

Hiába próbálsz általánosító hisztit keríteni ebből, nem az egész honvédséget kritizáltam, hanem téged kritizáltalak, a korlátolt gondolkodásodat.
(Meg persze azokat a kollégáidat, akik hozzád hasonlóak. De nem mind ilyen és nem az egész honvédség ilyen, szerencsénnkre.)

Hogy komolyan elhiszed magadnak a zseniális felfedezésedet, hogy én valami titkos katonai információkra vadászom, de a te lankadatlan éberséged szerencsére megakadályoz ebben.

Csak ezért ostobaságért elnézést kellene kérned. Nem tőlem (engem ez szórakoztat), hanem a többi katonától, akiket lejáratsz ezzel.

Nem állítottam, hogy én ismerném a honvédség működését belülről és azt sem vitattam, hogy te igen.

Emiatt teljesen feleslegesen hisztizel.

Azt állítottam, hogy máshonnan nincs tapasztalatod, ezért csúnyán lesre futsz, amikor a saját hondvédségbeli élményeidet/tapasztalataidat próbálod ráhúzni egy másik (akár másképp működő katonai) szervezetre.

Csak -- mivel korlátolt vagy -- ezt nem tudod felfogni.

Honnan veszed, mire alapozod, hogy a jelen korban, dandár méretű egységekkel összfegyvernemi harcot kell vívni?

Honnan veszed, hogy jelenleg nem szolgálnak olyan parancsnokok, akik ezred-dandár kötelékben szolgáltak és zászlóalj szinten működtették a szervezetet?

A szervezeti kultúra nem állandó, belső, és külső tényezők hatására változik. Ha a szervezet alapját képező valamelyik tényező megváltozik, akkor az addigi szervezeti kultúra megváltozhat, vagy az új alapokon új épül fel. A honvédség esetében a technikai eszközök lecserélése új szervezeti kultúrát hoz magával, amit lehet tanulni is. A régi eszközök hadrendből való kivonásával az eddigi szervezeti kultúra elfog tűnni, mert az új technikai eszközök más követelményeket támasztanak az azokat használó szervezettől, és egyéntől is. Egy hadseregnél-a honvédségnél is, természetes folyamat a technikai, és szervezeti változás, ami magával hozza a szervezeti kultúra változását is. A hadsereg működése nem szakad meg, ha valamivel felhagy, és helyette egy újat vezet be.

Hozod a szokásos formád. Vastagon kritizálsz mindenkit, az egész honvédséget, az azt alkotó embereket, engem is beleértve úgy, hogy soha nem voltál része a szervezetnek. El kellene hinnem olyan hülyeséget, hogy valakit azért tanácsolt el a pszichológus a katonai főiskoláról, mert túl okos. Ezt ugye a barátod állítja, és nem tudja bizonyítani. Képzeld el hol tartana a honvédség, ha azok a túl okos emberek bent maradtak volna a honvédségnél, nem csak azok a hülyék, akik a főiskola után civil egyetemeken diplomákat szereztek, sőt le is doktoráltak. Nekem is volt még valaha civil koromban ilyen "túl okos" munkatársam aki állandóan számolt, és filozofált a munkahelyen, miközben söprögette a műhelyt- kirúgták a dunaújvárosi főiskoláról, mert elment az esze. A barátod isteni sztorijait én is szívesen meghallgatnám, gondolom mindegyik arról szól, hogy a sok hülye hivatásost szétszívatta, de neki haja szála sem görbült-Münchausen szindroma. Te ha tudnád nekem mennyi történetem van katonák szívatásáról. 

Feltételezed rólam, hogy az ismereteim csak az iskolai tanulásból származnak-hát elég nagyot tévedsz. Már a katonai főiskola előtt is ismertem a munka világát, és iskoláim végzése alatt sem szakadtam el tőle. Ha már farokméregetés, én is szerénykedhetek diplomákkal-legalább néggyel, amiből három mérnöki. 

Őszintén szólva valami elképesztő, hogy te, aki az internetről szedsz információkat egy fegyveres szervezet, nevezetesen a honvédség működéséről, és fogalmad sincs annak "vállalati kultúrájáról", azt írod, hogy fogalmam nincs annak a működéséről. Lassan hatvan év tapasztalata gyűlik össze nálam a cég működéséről. Kezdem azt hinni, hogy ott a nyakad végén, abban a kerek valamiben össze van kuszálódva valami.

Negatív.

Hát valószínűleg akkor tilos a lövészet, amikor a tüzér elszámol valamit, és belő Hajmáskérre. Ez tényleg egy bemutató lőtér, ahol se egy mocsár, vagy erdő, vagy hegy, szurdok-semmi, csak jól belátható gyakorlótér. A fateromnak valaha a várpalotai lőtér kis túlzással szinte összes bokrára ki voltak dolgozva a tüzérségi lőelemek.

"Mondd csak, voltál te katona? Elismerem, hogy dandár szintű szervezetet békaperspektívából láttam, mint sorállományú "

Nem, nem voltam.

De nem is a lényeg, hogy én voltam-e; a lényeg, hogy azok, akinek ezt a "térség meghatározó ..." izét fel kellene építeniük és utána működtetni, ők mit láttak, miről van tapasztalatuk.

És az sem a lényeg, hogy éles harcban voltak-e (illetve az sem lenne hátrány, ugyanakkor örülhetünk is, hogy nem volt erre szükség), hanem hogy egyáltalán békeidőben, valami többé-kevésbé komolyan vehető hadgyakorlaton képesek-e egy dandár nagyságú erővel és szervezettel (ami nem csak a nevében, hanem méretében is az) összfegyvernemi harcra.

Erre mondtam, hogy akik úgy 1987 körül utoljára láttak és mozgattak ekkora egységeket (logiszitikával, mindennel), vagy legalább elég magas beosztásban voltak ahhoz, hogy a dandár szintre rálássanak (mondjuk zászlóalj parancsnok vagy annak közvetlen környezete), azok a tisztek már rég nincsenek a Honvédségnél.

Vagy másik oldalról: akik most a dandárok élén állnak (állni fognak), azoknak semmilyen tapasztalatuk nincs az összfegyvernemi harc vezetésében, ebben a méreteben, ebben a léptékben. Ez az a képesség, amit te is írtál, hogy a tapolcai dandár teljes állománnyal, tokkal-vonóval két évente elment világot látni. Megvoltak a rutinok, a tapasztalatok és az újaknak (tiszteknek és sorállománynak) ezt át lehetett adni, kialakult és öröklődött a szükséges szervezeti kultúra.

Ez az öröklési lánc megszakadt, a szervezeti kultúra és az elő, tényleges képesség kihalt.

Vannak ugyan sokat látott, de keveset értett emberek, akik szerint ezt iskolapadban meg lehet tanulni.

De aki nem csak katona volt egész életében (ahol végülis igazán élesben generációk óta nem kellett csinálni semmit, a hadgyakorlat sokmindent elbírt, mint ez a mostani bábozás is a "szittya zászlóalj" koncepcióval), hanem az onnan nézve civil életben, ráadásul tényleges piaci versenyben kell boldogulnia, az pontosan érti, hogy önmagában az iskolapadban szerzett tudás mire elég, ha nincs hozzá éles helyzetből tapasztalat.

Kovács tüzér alest itt sokan nem szeretik a sajátos stílusa miatt, de azt teljesen jól látja, hogy nem eszközt kell venni, hanem teljes rendszert adaptálni, kiképzési, működtetési stb. eljárásokkal együtt. Vagyis nem csak az eszközt kell megtanulni kezelni, hanem a szervezeti kultúrát is a semmiből ki kell alakítani.

A honvédségnek -- ebből a szempontból -- pont ugyanaz a problémája mint a futballnak. Csak ez utóbbi sokkal lassabban épült le, de a folyamat hasonló volt. És a megoldás is: a futballban sem működött, hogy majd a könyvekből jól megtanuljuk a modern focit és aztán saját hajunknál fogva magunkat fogjuk az élvonalba emelni. Ahol a futballban (olyan, amilyen, de) sikereket tudtunk felmutatni, tehát a Fradiban és a válogatottal, azok mind annak köszönhetőek, hogy az elköltött pénz mellé kultúrát, gyakorlatban bizonyított módszereket, ezek átadására képes szervezeteket és folyamatokat is importáltunk olyan külső helyről, ahol ez jól működik.

Enélkül a honvédség sem fog egyről a kettőre jutni, csak itt lehet "bemutatókkal" ámítani a népet.

"Ha jól emlékszem te vagy az, aki kibújt a sorkatonai szolgálat alól,"

Jól emlékszel.

Még másoknak is segítettem abban, hogy ezt hogyan lehet legálisan, minden szabályt betartva megtenni.

Az akkor még Internettó Törzsasztal névre hallgató fórumon még topik is volt ebben a témában, ahol én is adtam tippeket.

A topik a mai napig elérhető, most már itt, az index égisze alatt. 

"mert ellenérzéseid voltak a katonai szolgálattal kapcsolatosan"

Nem a katonai szolgálattal, hanem a hozzád hasonló csökött, korlátolt alakokkal és az általatok képviselt szervezeti kultúrával kapcsolatban.

Van olyan barátom, akit azért tanácsolt el a pszichológus a Kossuthról (még a felvételi eljárásban) mert túl intelligens és nehezen viselné hozzá képest mérsékelten okos felettesek értelmetlen parancsait. "Sok bajunk lenne magával, magának meg velünk."

Aztán később ő volt sorkatona, isteni sztorijai vannak arról, hogy szívatta a vele kekeckedni próbáló tiszteseket, akár tiszteket.

"Ennek ellenére itt lógsz ezen a katonai témájú fórumon, és igyekszel információkat összeszedni bizonyos témákban. Régebben volt a harckocsi terítéken, most pedig személyügyi kérdések"

Az, hogy ezt komolyan is gondolod, kiváló illusztrációja az előbbieknek.

De veregesd meg a vállad, tüntesd ki magad lankadatlan éberségedért! :D

"Személyi kérdések" -- édes faszom, ezzel még a bohócsapkát is feltetted magadra.

"Én sok mindenhez értek, és sok mindennel foglalkozok, ehhez viszont az kellett, hogy az iskolapadban okosodjak."

Ez utóbbi sajnos nem sikerült.

Mármint elhiszem a sok kreditedet, az elkoptatott iskolapadot, a szép biziket, a bekeretezett diplomákat -- de ha nem láttál gyakorlatban mást, mint a Honvédség, akkor nem értesz hozzá, mert nem látod, hogy működik a gyakorlatban. Jómagam csak két diplomával szerénykedhetem (informatika és jog), de a gyakorlatban művel(t)em ezeket a területeket évtizedekig. A tudásom nem az iskolapadból származik, hanem a tapasztalatból, a megoldott problémákból. Az iskola és a diplomák ahhoz kellettek, hogy értsem a fogalomrendszert, felismerjem, hogy mit kell megoldani, milyen opciók lehetnek stb. De hogy konkrét helyzetben mit kell csinálni, azt nem fogod az iskolában megtanulni.

"Nem, nem voltam NATO tábornok sehol sem, ennek ellenére olyan ajtók nyíltak meg előttem, és olyan helyeken fordultam meg, amiről nagyon sokan csak álmodoznak egy katonai szervezetnél"

Ez is nagyon szép, de ettől még világosan megmutatkozott, hogy fogalmad sincs annak a szervezetnek és folyamatoknak a működéséről, amibe beleokoskodtál. Nem katonai szervezetekhez kellett volna érteni ehhez, hanem egy bizonyos fajta civil szervezeteket kellett volna hozzá ismerni, belülről. És akkor nem beszéltél volna hülyeségeket a 12 helyről kapott parancsról.

"Igazad van nem tudom ki vagy, erről gondosan hallgatsz"

Történelmileg úgy alakult, hogy ez egy anonim fórum, itt a legtöbben nem saját nevükön szerepelnek.

Te sem. Nem mintha ennek a kérdés szempontjából bármilyen jelentősége lenne.

"de nem is érdekes, én úgy körülbelül a biztonsági őr szintjére kalibráltalak be már elég régen."

Most aztán tényleg kétségbe vagyok esve... :D :D :D

Néztem ezt az asztallap simaságú lőteret, ahol senki, és semmi nem erőlteti meg magát,

Na ezt majd akkor ismételd meg, ha meg tudod magyarázni, hogy hogy lehetséges ezen a sima lőtéren az, hogy ha a lőszög meg a terepszög összege kisebb, mint a bitonsági határ, és mégis tilos a lövészet!

Megtekintettem az egyik video beszámolót a hajmáskéri bemutató gyakorlatról, és megint a nyúlvadászat jutott az eszembe-ott ugyanis a nyúl sohasem lő vissza. Úgy lenne az igazi, ha mindkét irányból élessel lőnének. Néztem ezt az asztallap simaságú lőteret, ahol senki, és semmi nem erőlteti meg magát, eltévedni pedig lehetetlen. Kiváló különlegeseink is teljes mellszélességgel csípőből küzdötték le a fegyvertelen vezetési pontot.

Úgy különben hiányoltam a levitézlett vezérkari főnökök közül a Tömbölt, és a Szenest. Lehet, hogy ők a jelenleg is regnáló pártvezér miatt kellett, hogy elhagyják a honvédséget? Vagy rosszul emlékszem?

Volt egy Dr. Hegedűs Róbert nevű fiatal tüzér hadtudós ismerősöm, egy VSZ nagygyakorlatról le merte írni, hogy civil kápráztató púder gyakorlat. Volt olyan bátor Honvédségi Szemle főszerkesztő Molnár Károly ezredes személyében, aki ezt ki is merte nyomtatni..Mindez a sötét kádári diktatúrában.

Tőled. Egy jó pár éve írt cikkedben olvastam.

Jelentem, egy fél tábori tüzér üteg talán működőképes.

Már az első világháborúban tiltották a magyar katonának, hogy a sapkájuk oldalán mindenféle jelvényeket viseljenek. Úgy látszik száz év kevés volt, hogy Ruszin tábornokhoz eljusson ez a régi tiltás.

Miért, a 6mm-es aknavető tán semmi?:)

Kislőrincnek kéne küldeni egy fehér botot. Most a szalonnázó bicskáját rakta magára.

Nyugger vezérkari főnökök amikor csak bámulni tudnak.

Ezredes asszonynak nem szóltak, hogy gyakorlótéren gyakorlóban illik megjelenni?

Azt írják, hogy ez a szittya zászlóalj egy lekopaszított normál zászlóalj. Kérdezem én, mit lehetett lekopasztani a meglévő zászlóaljról? Így is kint van a valaguk.

Különben én nem nagyon értem, hogy kinek tartották ezt a mai parasztvakítást, mert a katonák tudják a valóságot, a kormány meg még jobban.

Különben a lényeg a mai gyakorlaton az volt, hogy a kormányfő kapott egy katonai ebédet a helyszínen. Vajon melyik alegység napi élelmezési létszámjelentésében szerepeltették?

A "szittya zászlóalj"-tól egyszerűen beszarok, próbálom tisztába tenni magam

Örevengyünk elvtársak, örvengyünk:https://novekedes.hu/elemzesek/hatalmas-fegyver-arzenalt-vonultatott-fel-a-honvedseg-az-osszahderonemi-bemutaton-kepes-riport-a-helyszinrol?fbclid=IwAR1RCR_k3jL-obLL3jHZPi5btlH8F569D5piy3G7KG2qIdQKId_mWRz8F88

Tankista, kérlek, örömömre szolgálna, ha feltárnád honnét "szerezted" ezt a "civil kápráztató púder gyakorlat" kifelyezést, mert én tudom, hogy én kitől loptam.

Annyi egyértelművé vált közben, hogy a kézifegyverek Brenre váltása még sehol sincs.

És az is, hogy a felújított helikopterekhez nincsenek nem irányított rakéták. (Csak a régi lejártak.)

És hogy még egy darab tarack tűzképes.

Idézet szabadon:

"Nem tudom milyen hatást tettek az ellenségre a magyar fegyverek, ami engem illet, rettegnem kell hazámért."

Végre.

A nagyok megnézhették az év legnagyobb civil kápráztató púdergyakorlatát.

https://honvedelem.hu/hirek/breakthrough-2021-bizonyitottak-a-katonak.html

Boncsuk a nagyhírű cseh repülőgépgyárat, téglánként evakuáljuk Nógrádverőczére és ettől kezdve magyar know how, magyar szakképzett szakmunkások ezrei fogják produkálni a világszínvonalat, mi leszünk a térség...:https://telex.hu/kulfold/2021/09/30/a-kormanyszovivo-ferje-egy-repulogepgyar-tulajdonosa-lett

Robert Furlong Afganisztánban egy McMillan Tac50-est (12,7mm) használt amikor beállította

a 2431m-es rekordját, ember ellen. Tele volt vele minden média, aztán valahogy mégsem állították

bíróság elé.

Egy ismeretterjesztő film jut eszembe. Bemutatták, hogy egy kisvárosi rendőrség állományába nem fér bele egy teljes munkaidejű terrorelhárító részleg. Úgy oldják meg hogy van a városban veterán a tengerészgyalogságtól vagy a spec forcetól, akik egyben a Nemzeti Gárda tagjai is. Van rendes munkahelyük de a kocsijukban mindig ott van a nem mesterlövész puska. Riasztás esetén a munkahelyükön ott hagynak csapot-papot, húznak a tetthely felé. Közben a telefonra folyamatosan jön az információ az elkövetőről, a helyszínről, várható feladatról elfoglalandó tüzelőállás helyéről, stb. A filmben bemutatták, hogy a bankrabló túszokat ejtve elbarikádozta magát. A kollégák a szomszéd szoba szellőzőjén keresztül üvegszálas optikát juttattak a helyiségbe ahol a bankrabló és a túszok tartózkodtak. Egy kis térinformatika és már meg is határozták az épület falán a találati pontot. Járulékos veszteség nélkül semlegesítették a rabollót laparoszkópos eljárással, a nem mesterlövész puskával.

Hagyjuk már ezt. Kitaláció az élőerő elleni űrméret korlátozás. Csak a robbanólövedék, és a dum-dum nak minősülő lövedék tiltott ember ellen. Ha űrméret korlátozás lenne, akkor a tüzérek nagyon unatkoznának.

Ez egy amerikai fikciós film, Irakban játszódik. Láttam én is. Amúgy tényleg ilyen hatása lenne egy 12,7-es puskának a betonfalon keresztül.

Ha lehet, nevezd meg a nemzetközi jogi egyezményt ami tiltja.

Kíváncsi vagyok rá.

Láttam egy amerikai videót, már nem emlékszem, hogy Irak vagy Afganisztán.  A lényeg az, hogy egy ellenség sompolygott a függőfolyosón a beton mellvéd mögé le-le kuporodva, így nagyrészt nem látszott. A mesterlövész pár a nem mesterlövész puskával megbeszélte, hol kellene kiválasztani a célpontot a falon. Lövés a falba. A mellvéd mögötti falon keletkezett két négyzetméter piros folt, vagyis megcsípték Oszit így látatlanba is. Valószínűleg a lövedék is repeszesedett, meg vitte magával a beton mellvéd darabjait és ez az egész átment a manuson magával ragadva a falra belsőségeit.

Ha jól tudom - esküdni nem mernék rá - 12,7-es eleve nem is lehet - nemzetközi jog miatt - csak rombolópuska. Persze lehet, hogy ez csak a belügyi fegyverekre vonatkozik.

A GM6 az is.

Ott az előny, már csak a gugli beköszönte után hallottam az illetékes et-sakról:)

A Lynx nem mesterlövész fegyver.

A Mi 24 felújítása ugyanolyan átverés, mint a metró szerelvények felújítása. Újat nem lehet venni a szovjet elvtársaktól, mert úniós szankciók vannak érvényben. A felújítás kiskapu. Kiküldjük a "felújítandókat" a szovjet elvtársak meg lefestik a 10 éve mellékvágányon álló piacképtelen szerelvényeiket és visszaküldik nekünk. Pár újságíró lázadozik, hogy ezek karosszériában sem hasonlítanak a felújításra kiküldöttekre. Helikopter ugyanez. 2003-ban voltam Szentkirályszabadján a Bakony harci helikopter ezrednél. Volt ott 40-nél több gép, aznap 5 volt belőle repképes. Teljesen természetes volt az alkatrész bányászat, kanibalizálással történő javítás. Az NDK-tól kapott gépek sorsa még sanyarúbb volt, ott álltak a szabad ég alatt a két Németország egyesítése óta, kanibalizáltak is belőlük, M zároltból inkurrenciává minősítették őket, egy inkurrenciával foglalkozó cég a javát szétbontotta. Azért küldtük ki "felújításra" az NDK-s roncsokat, mert az oroszoknak ebből volt elfekvő készlet és egyszerűbb egy ikergépágyús változatot üzemkész állapotba hozni, mintha követelmény lenne a nem irányított és irányított rakéták blokkjainak a felújítása is. Tehát az oroszok a saját készletükből kipofoztak nyolcat és visszahozták nekünk, ilyen egyszerű. Ha győz az ellenzék elő lehet keresni az eredeti orosz törzskönyveket és leellenőrizni a gyári számokat. 1

Szabályzat volt, az NSzVT rövidítést nem tudtuk, hogy mit takar.

A színnye:https://honvedelem.hu/hirek/a-loteren-is-bizonyitottak-az-airbusok.html

És visszája:http://lhsn.hu/legierolkodes-a-bakonyban/?fbclid=IwAR1NAfYBmfelTbKtWmwKglMlxkdCjxLfN0VB6CnPdBOAr1oKGGpPPrKoaEc

Miből oktattatok? Minden harckocsihoz kellett egy készlet utasítás, de e mellett biztos hogy volt a technikai szolgálatoknál (fegyverzet, gépjármű, javítók). Nekem a szabályzat hiánya az olyan hihetetlen kategória. 

Ez nem volt benne.