Nem tudom honnan vettétek,de írtam valahol, hogy Sisit utánozzátok? Úgy emlékszem nem.
Igen, a képekről kiderül, hogy ti szerettek "pózolni", bár én nem használtam ezt a kifejezést. Ez a kifejezés szerintem nem méltó ahhoz, amit ti leírtatok lentebb a beöltözésetekről.
Lesz még további beszámoló? Rengeteg Sisi-s élményben lehetett részetek. Fotók Sisi-vel kapcsolatban? Kíváncsian várom a többit!
Köszönöm a választ, igazán kedves!
Itt is leírnám, hogy remélem nem gond a kérdések feltevése... ha leírunk valamit számolnunk kell azzal, hogy kérdések merülnek fel a hallgatóságban :)
Nagyon sok helyen érzem én is az elüzletiesedést, pl. Neuschwansteinban, de Mayerlingben, a nővéreknek köszönhetően egyáltalán nem lehet ezt érezni. Csak végtelen nyugalmat, amit a környezet ad az odalátogatónak. Én is választ követeltem ott a kérdéseimre, de csak madárcsicsergés meg enyhe szellő volt a válasz. Csak azt érezhettem meg, mi jelenthetett ez a hely Rudolfnak az életben.
Ahányszor megírtam a beszámolót, mindig elküldte ahogy szokta, de soha nem jelent meg a hozzászólásom és nagyon elszomorodtam emiatt. Jtoti javasolta, ahogy azt már Ő is megírta, hogy szövegszerkesztőbe írjam és így megmarad az irományom, így sikerült egy hét után Nektek is elolvasnotok.
Maya!
Látni kellett volna Miki rémült arcát, nem akarta elhinni, hogy az tényleg egy koporsó. A benne lévő néni méretei felől is érdeklődött! Mivel egyszer már voltam vele ott nem gondoltam volna, hogy így megérinti a dolog.
Ilona23!
Remélem nem haragszol meg, hogy beleszólok, de mivel ott voltam ismerem a szituációkat.
Az olasz úr Nem az igent mondta , hanem ránk mutatott, hogy egyikünk Si és a Másikunk Si, így ketten vagyunk egy Sisi. Ez így nagyon bután hangzik ahogy leírtam, de remélem érthető.
A Hofburgos 2 euró-hoz csak annyit, olyan sokan voltak körölöttünk és egyikünk sem szeretett volna a családjától elszakadni, hogy láttam nem is fogta fel Szmel hogy mi történt. És én sem értettem....
Bár nagyon szeretem Sisi-t és korát, nagyon szeretem a nagy ruhákat, de nem szeretnék Sisi lenni és nem akarok az ő életével azonosulni. Engem nagy örömmel tölt el, ha egy embernek a napját széppé teszem azzal, hogy beszélünk és készítünk egy közös fotót.Ezt a magam nevében írom én ezt tényleg így gondolom!
Az időbe, nem fért volna bele, mert két nap programjait sűrítettük egybe Bad Ischl miatt:) én nem is szerettünk volna most a Hofburgba menni, külön-külön már jártunk ott régebben.
Legközelebb egy csak bécsi utat fogunk tenni, és akkor a Práterbe is eljutunk majd talán, meg Sisi Múzeum együtt ilyesmi:)
Nem, az Úr, mutatta is, hogy két SISI Si and SI. Látni kellett volna a szitut, nagyon aranyos Úr volt:) mutatta és meg is érintette a ruháinkat. Jó érzés volt:)
Borravaló: őszintén szólva nagyon jól jött, mert egy embertől kaptunk csak, tiszteletből, nem hitte azt, hogy oda tartozunk, mert kérdezte, és mondtam neki, hogy hobbi és kit szeretünk nagyon. A Hofburg ajcsiboltjában azonnal elköltésre is került eme szép összeg, amit megosztottunk persze:)))
Mi Melindával, talán így érezzük magunkhoz a kort, Sisit, nem Sisit utánozzuk ezzel, mi csak szeretjük ezeket a szép, nagy abroncsos ruhákat:)
"....Egy olasz Úr volt a legkedvesebb a közös fotó előtt: Két SI- SI, Melinda volt az egyik jómagam a másik. Ennél nagyobb bókot nem kaphattunk volna:)))..."
Nem bántásból,de nem lehet, hogy a bácsi csak helyeselt valamire? Esetleg azt mondta olaszul, hogy igen,igen? Komolyan kérdem, mert amikor két hétig Mallorca-n voltam és lépten-nyomon azt hallottam, hogy si, si akkor mindig odakaptam a fejem, hogy hol? Hol van Sisi??? Aztán egy idő után megszoktam, hogy így beszélnek, ha valamit helyeselnek, nem azt mondják, hogy si, hanem: si, si :)
De ha olaszul beszélgettetek vele és úgy mondta, hogy ti két Sisi vagytok, akkor bocsi, csak a fentiekből nekem ez nem derül ki pontosan.
Biztos nagyon jó lehetett Bad Ischl-ben. Tudni kell értékelni az ilyen lehetőséget! Nem mindenki jut el ide és úgy gondolom, ha vagyunk olyan szerencsések, hogy mi ott lehetünk és érdeklődünk, netán szeretjük Sisi-t akkor ezt a lehetőséget a lehető legjobban ki kell használni. Régóta vágyom oda és remélem egyszer el is jutok erre a szép és igencsak fontos helyre!
"....Bécsben az egyik fényképnél még 2 eurót kaptunk borravalóra:) nagyon kedvesek voltak az emberek, azt hiszem elmondhatjuk, külföldön is megéri beöltözni:)))))...."
El is fogadtátok a 2 eurót? Ez nekem kicsit kínos lett volna, de lehet, hogy bennem van a hiba:) Lehet azt hitte az illető, hogy nektek ez a munkátok, hogy az utcán járva-kelve szórakoztassátok a jó népet? Mint a Mozartnak öltözött fiatalemberek? Én ezt egy kicsit megalázónak érzem, de lehet, hogy csak azért mert nem voltam ott és nem ismerem a szituációt.
Sisinek vajon tetszett volna egy hasonló szituáció? Nem hinném, ő eleve nem nagyon szerette (már amennyiben jól értesültünk) ha megbámulták, fotózták és látványosságnak állították be.
Örülök, hogy jól éreztétek magatokat és köszi sok fotót a beöltözésetekről. Kívánom, hogy legyen még sok ilyen szép élményben részetek! :)
Az utóbbi időben a rengeteg átszervezés miatt, sokszor előfordult velem is, főleg a reggeli első hsz-knél, hogy elpárolgott.
És ha már itt tartunk, nem tudom észerevetted-e, hogy a honlapról rengeteg képanyag eltünt. Nagy nehezen rájöttem egy lehetséges okára, nevetesen arra, hogy a honlap galériájába feltett és a közvetlenül a gépeinkről betallózott képek adatait egy azóta megszűnt tárhely tárolta.
Ezért tűnt el pl. Töri sok képanyag, és Mrs. Nic táblázata is, utóbbit pótoltam. Szóval mindenképpen érdemes lenne egy online képtárat használnunk, és onnan belinkelni a képeket inkább. Az Indafotó nagyon jó - onnan szoktam ide beszúrni az általad römmel fogaott nagyon nagy képket. Sajnos a Picasa web az utóbbi időben nem enged semmilyen képet áthozni onnan, valamit nagyon elbaltáztak ott az átalakításokkor. Onnan csak az albumot lehet belinkelni, ahogy a Hírmondóval is csináltam. Van még a Flickr, de azt még nem próbáltam.
Melinda ez is egy szuper beszámoló volt, a végén remekül szórakoztam. Mármint a két Sisin.
Érdekes ez a dolog Mária Terézia koporsójával, én is így gondolok rá, kisfiad rossz érzéseit nagyon meg tudom érteni.
Az meg, hogy Mayerlingben nem érintett meg a hangulat, gyanítom az elüzletiesedésnek épp úgy betudható, mint a nyárnak. Én valahogy úgy képzelem, hogy hasonlóan hideg időben, mint akkor volt, jobban rá lehetne hangolódni.
Anyukád valószínű, úgy járt, ahogy én anno Széchenyi sírjánál. Elég nehéz meghatódni, ha olyasmit látsz, vagy hallassz közben, amin muszáj nevetni.
Ami az indexet illeti: Én, mielőtt elküldöm a hozzászólást, ctrl+C-vel felveszem a szöveget egérbe, esetleg kimásolom jegyzettömbbe.
Ti nem tudjátok, de ez már a harmadik beszámoló amit írok nektek, az első kettőt az index megtartotta magának....
Jtoti tanácsára cselhez folyamodom, így talán egy hét után mesélhetek én is valamit.
Vártam ezt a nyaralást a szüleimmel minden évben elmegyünk valahová. Nagyon örültem amikor Szmel mesélte, hogy hová készülnek, így össze egyeztettük a két időpontot és együtt mentünk!
A nyaralás elejére terveztük a leghosszabb utat, mert még mindenki friss, élményekre vár könnyeben viseljük a fáradalmakat.
Izgalmas utunk volt, de szerencsésen megérkeztünk Bad Ischl-be.
Férfiak, csemeték az autómúzeum, Melindák szülők a Császár Villa felé indultak. Nem csodálkozom, egy percig sem, hogy Zsófia megvette ezt a kastélyt, valami csodálatosan szép! Családias, mint Gödöllő! Az emberek nagyon kedvesek voltak, sok fotó készült.
Nagyon örülök, hogy láttam azt a helyszínt, ahol Ferenc József és Sisi számára minden elkezdődött, majd véget ért...
És maga a város is magával ragadó, még magyarokkal is találkoztunk.
Hazafelé megnéztük a tavat, ahová a jegyespár kikocsizott. Van egy nagyon aranyos turistaház a parton, el tudnám képzelni ott az életem...
Fáradtan, de csodás élményekkel értünk a szállásra.
Másnap aztán irány Mayerling. Én valahogy máshogy képzeltem a faluban az elhelyezkedését, de gyorsan megbarátkoztam a valósággal. Valahogy vártam egy érzést, ami talán megérint a helyből, ami nem jött. Majd később Heiligenkuz- ban a sírnál viszont annál erősebben tört rám, és ahogy észrevettem Szmel-re is. Sokat beszélgettünk arról a rég elmúlt éjszakáról és az örökké titokban maradó eseményekről.
A következő megálló Bécs volt, a Kripta. Az én drága gyermekem egyből azt kérdezte Mária Terézia nagy szarkofágját látva, „Ugye nem fogok rosszat álmodni Anya!” Nekem nagy élvezet volt látni az emberek arcát, amint megláttak minket. Édesanyám mesélte utólag, hogy amikor Erzsébet sírjánál álltunk, egy házaspár lépett velünk szembe a terembe és elkerekedett szemmel és tátott szájjal álltak. Utólag tudtam meg miért volt olyan piros Anyukám, alig tudta a nevetést visszatartani, én meg azt hittem rosszul van szegény.
A Párom a kijáratnál várt minket, Őt egy idős angol úr találta meg, hogy:”Most érdemes ám lemenni, mert két Sisi is van lent a kriptában !”
A Burg volt a következő helyszín, ahová szerettünk volna eljutni, az a pár száz méter amit megtettünk, valóságos túrának tűnt a közel negyven fokos melegben. Mindenki hősiesen bírta, az ajándékbolt is, ami áldozatunkká vált.
Az utolsó nap csak a családról szólt és a vízről, azért ezt is nagyon élveztük!
Remélem nem voltam túl hosszú! További szép hétvégét mindenkinek!
arról nem is beszélve, hogy nálunk a strandbelépők hétvégén drágábbak, mint hétköznap...ezen a turisták rendszerint ámultak és bámultak, mert máshol ez nem igazán szokás...
Igen, olcsóbb volt, egész napra, és persze sokkal minőségibb is. Csúzdapark a kicsiknek több medencével, és a tóban meg nagyokat lehetett úszni.
A kedvencem az volt, hogy jéghegyek álltak ki a vízből és felfújhatóak és arról ugráltak a gyerekek a vízbe:) és volt a tó közepén kb. egy fából készített festett város jellegű, amit a partról is lehetett látni, a színházból, ott tartanak nyári előadásokat. Élvezet volt addig elúszni, nem messze már a hajók közlekedtek a Mörbischen.
A Stanbergi tóba én is szívesen belevetném magamat:))
A Mörbisch See-n voltunk fürdeni, ami 4, 5 euró felnőtteknek, Annának ingyen volt, míg Mikinek, Melinda kisfiának is csak 2, 5 euró egész napra:) Szoboszló fürdőára sokkal drágább, mély helyieknek is... csak összehasonlításképpen...
Szóval ott csúszdáztunk, és egyszer csak Anna meglátta, tűzön-vízen:D át gázolt érte, és akkor mondta a bácsi, hogy játszhatunk vele, utána meg mondta, hogy hagyja, nekünk adta.) annyira örültem neki:)) persze Annácskám is.
Végig szorította, vitte, vele is aludt:) itthon pedig este vele fürcsizik:))
Ezen a fürdőhelyen még sosem voltam. Ami nem csoda, hisz Ausztriában máshol sem.:) Bajorországban, a Starnbergi tóba vetettem bele magamat, mert azt muszáj volt!:)
Írod, Annácska aegy bácsitól kapta a fókát (ami Nekem különben nagyon tetszik!:)). Hogyhogy, miért, hogyan?
Mit akar mondani Kövér László a dunai luxushajóknak? Megnéztük az Országház díszkivilágítását, és elemeztük, milyenek Budapest főbb intézményei éjszaka. Tovább »