Amikor a műemléképületeknél a talpszelemen alá betonkoszorút öntünk, akkor 4 méter kivésünk a falazatból és 4 métert nem a talpszelemen alatt (feltámasszuk a talpszelement 85mm-es talpas fémcsövekkel) bevasaljuk a 4 métert és kiöntünk 3 métert. Majd kivéssük a maradt 4 méter és toldjuk a vasat 5o cm mindkét felén, és beöntünk 5 métert.
Ha nem lenne térdfal, akkor meg kéne önteni a betonkoszorút a régi tetővel rajta, aztán szétszedni a régi tetőt.
Ha térdfalat kell építeni, akkor lebontják cserepet a lécet a régi tetőről, marad csak a szarufák fele, lefóliázzák és megemelik az egész tetőt, vagy csak két székállást- elvágva a szelemeneket, kitámasszák és aláfalazzák.
Nehogymár egy lakott házat tető nélkül hagyni hónapokig.
Szakácsból hirtelen lett építkezési kivitelezők...
Székállástól székállásig elbontod a tetőt és megcsinálod az újat. Ez max. 4 méter szokott lenni, azaz 5-6 szarufa.
Ha sátortető, akkor egyszerre mindkét síkot meg kell csinálni.
Ezt egy nap alatt meg lehet oldani, ha minden elő van készítve.
Felteszel 3 szarufát és lefóliázod 2oomikronos nylon fóliával, úgy hogy lecet ütsz a szarufára. Ehhez kell állványzat.
De ha esik az eső akkor vársz és itatod az ácsokat.:)
Ha nem, másnap felteszitek az összes szarufát a új részre, deszkázatot a szarufákat, szerelitek a páraáteresztő fóliát és az ellenlécet. Akkor úgy lehet hagyni pár napig, hétig, amig a többi sík is elkészül.
Amikor minden sík kész van, akkor jön a cserépléc, bádogosmunka, cserép.
Nem csinálunk részleges fedést, mert nem jön ki a sor.
Mindenki így csinálja Jézus születésétől, az ácsok ezt tudják, nem értem mit agyalsz rajta.
Ha közbe jön egy nagy eső, hát ez van, de egy esőtől nem fog beázni. Megszárad.
Öt esőtől már igen.
Nekünk van egy nagyméretű ponyvánk erre a célra.
Templomoknál használjuk csak, mert ott sokkal nagyobb felületek szoktak lenni és azt nem kell rögzíteni a szarufákra.
De akkor is 2 nap alatt végzünk, azaz 1 napig van fedetlenül.
Persze, ott van a szél is. Minél kisebb hajlásszög lenne a célszerű. Rendben, köszönöm az anyagválasztáshoz a tanácsot.
Én szívem szerint január-február táján csináltatnám, amikor nincs akkora csapadékveszély. Persze ott pedig ott van a hőmérséklet kérdése, beton és halazóhabarcs tekintetében. A kőműves csapat szerint az ácsnak pedig csak az a lényeg, hogy ne csússzon. :D
de azt is elég erősre kell megcsinálni, különben egy kisebb elviszi az egészet és még nagyobb kárt csinál.
azért gondoltam a masterplast páraáteresztőre, mert azon valamennyire átfúj a szél, de a vizet lepergeti.
szóval nincs igazán jó megoldás :-/
---
szerintem még betonkoszorút is lehet szakaszosan készíteni, csak úgy valamivel több vasat fogyaszt.
láttam olyan toronyház építést, ahol egy szintnek kb a negyede nem volt kibetonozva, még csak alá sem volt zsaluzva, az egyik sarkán a sűrű acélháló görbült lefelé vagy másfél emeletnyit. szöget is ütött a fejembe, hogy mennyire gondolták komolyan, de a szomszédban már állnak a 60-80 emeletes tornyok, és biztosan azokat is csak így építették (a fotó jobb szélén látható építkezés túloldalán volt a lelógó acélháló, csak most nem találom azt a képet)
Szerencsére még van időnk tanácsot kérni/kigondolni/megtervezni. Mondjuk ideiglenes váznak faanyagunk lesz dögivel, ami a régi tetőből visszamarad. Jó lesz ez az ötlet, köszi!
"nem a vízzárás a lényeg, hanem a lejtés. úgy kell megoldd, hogy lefollyon róla a víz. ha megáll és tó lesz, mindenképpen elázol."
Voltaképp az utolsó két szóban van a legnagyobb igazság.
Aki még nem határozta el magát ilyesmire, az jobb, ha inkább néz vagy épít nagyobbat, az alaprajz is lényegesen jobb lesz. Én biztosan nem csinálnám, legfeljebb másnak.
a bitumenes vékonylemez ("kátránypapír") nem eléggé vízzáró (egy-egy csepp ferdén legördül róla, de ha vízben áll, a legapróbb gyűrődésnél is átengedi).
a bitumenes nehézlemeznek négyzetmétere 500-600 forint.
szakadástól valamelyest meg lehet védeni a később egyébként is szükségessé váló építőanyagokkal (ha azok nem cukorból vannak).
esetleg cseréplecekből készítetek egy ideiglenes fedélszéket/tetőszerkezetet, és arra rögzítitek az egyébként is szükséges páraáteresztő anyagot (pl. masterplast fátyolszövet)?
Sajnos nem lehet okosan szervezni, mivel koszorú fog rákerülni, ha minden igaz kettő (de ez az én tippem), mert fafödém van és emelve is lesz a térdfal. Állítólag bontással együtt kb. 4-6 hét, mire tető tud kerülni rá, akár csak fólia szinten. 8x10 méteres felületről van szó. A fóliákat néztem én is, de nem tudom, hogy mennyire szakadásállóak. Gondolok itt az építőanyagok lerakására, lábbal történő szakszerű arrébb helyezésekre, stb. Találtam viszonylag jó áron fátyolfóliát, amivel toldás nélkül lefedhető, de az még nem derült ki a számomra, hogy mennyire vízzáró.
Bitumen is hasad, de talán az könnyebben javítható. Bitumenlemeznél hozzájön a munkadíj is, ami viszont sajnos nem kevés egy ekkora felületnél.
A chaffoteaux nectra-ban a belső csatlakozások nagy része rézhüvely O-gyűrűvel, de nem hollandi, hanem egy rápattintható rugalmas acéllemez omega fogja össze a csőszakaszokat (az omega a csövek gallérjába kapaszkodik). A google képkeresője szerint más gyártok is használják ezt a "gyors" szerelést, nem csak a chaffoteaux-ban van ilyen.
A szürke téglalap az acéllemez dupla "omega" gerince, egyszerűen le kell "húzni", akár kézzel, akár (finoman) fogóval, nem nehéz. utána lehet széthúzni a mögötte levő O gyűrűs csatlakozót. Ezeket bátran szétszedtem (nem mindig volt könnyű), az illeszkedő felületeket súrolószerrel és szivaccsal kitisztítottam, összerakáskor nagyon pici kézkrémmel kentem be az O gyűrűket, hogy jobban összecsússzon.
Ahol műanyag szerkezetbe megy bele a réz cső, és nem hollandival, ott szintén O gyűrűs a tömítés és egy "hajtű" rögzíti kicsúszás ellen. itt a képeken látszik milyen hajcsat tartja a réz cső gallérját a műanyag alkatrészekbe. A hajcsat visszarakása nem mindig volt könnyű, szűk helyen kellett beletalálni a hegyével a lyukba úgy, hogy az egészből semmit nem lehetett látni, de férfiember ilyen kihívástól nem riad vissza. A második fotó homályos, de látszik, hogy néz ki a "hajcsat" amikor épp támasztja a rézcső gallérját.
ha csak ideiglenes megoldás kell, akkor talán nem a meglehetősen drága nehézlemezzel kellene megvédeni az esőtől, hanem okos munkaszervezéssel (szakaszokban bontani a tetőt) és/vagy mezőgazdasági PE fóliával (amiből a háztáji fóliasátrakat készítik, sőt, neked még az se kell, hogy UV stabilizált legyen).
Aki picit jártasabb a betonozásban, attól továbbra is érdeklődnék: "felszíni" beton folyókákhoz mi lenne a helyes rétegrend? Milyen magas, és széles betonágyat kell neki készíteni?
Ezt - ahogyan a többiek is írták, - könnyen szétveri a jégeső. Ettől még az üvegszál erősítésű, tekercses poliészter hullámlemezek is jobbak, annak ellenére, hogy az évek során igen sokat 'vékonyítottak' rajta.
A külalakjával nincsen gond, észre se nagyon venni a lyukakat. Én először a darabokat találtam meg mindig a földön, aztán sokadjára jöttem rá, honnan jönnek.
De milyen béna cég az, amelyik nem tudja megmondani, hol vehetők meg a termékei?
Köszönöm a válaszokat,hát igen ezt a téglát benéztem,nem kicsit ...nagyon.Megtévesztőek ezek a számozások 25-re alapból azt gondolom hogy 25 centi hosszú ha a 38-as 38 centis.
Dolgoztam köművesnél 2x évesen nyáron,nagybátyám is az,láttam már a lényeget pár tucatszor,de felejtek + mégis jobb kérdezni.
Ez a cementes lé is bennevolt az emlékezetben csak nem tudtam pontosan mihez is használták.
Aztán készíts egy jó meszes maltert és csapd meg, amennyi bennmarad a nutba annyi elég a második réteg tapadásához. Zsákos vakólóanyagot felejts el. Friss falazást nincs míért hálózni. Meg kell várni ameddig kireped a második réteg és utánna símítani.
szerintem az sem nagy baj, ha a bordák csúcsára már nem kerül másfél centi anyag, hanem csak fél centi (a hornyokban meg lesz két centi).
nekem nem megy úgy a vakolás, hogy felcsapom az anyagot a falra, mindig leesik :-)))) csak amatőr módon tudom csinálni, a széles simítót (kb 50x15 centi, műanyag kartecsni) élével (ferdén) a falnak nyomom, az kartecsni és a fal között kialakuló vályúba rakok egy fandli habarcsot, aztán a fandlit leteszem és a simítóval két kézzel fogva erősen a falhoz nyomom az anyagot. aztán megint, aztán megint.
ja, így értem, 25 x 38-as blokkokat "hosszába" raktad, így a fal 25 centi vastag. hát, legolcsóbb kitölteni az NF bordáit habarccsal.
de ragaszthatsz rá polisztirolhabot is, csak annak a külső oldalát hálózni-glettelni kell majd, nem fog kevesebb pénzbe kerülni. viszont lesz valami hőszigetelése.
Ha a tyúkodat ellopják, az örsön még a jegyzőkönyvet sem lesznek hajlandók felvenni.
Próbáld ki.
Ha vered az asztalt, akkor pedig "kinyomozzák", hogy nem történt bűncselekmény, a tyúk magától repülhetett el. Próbáld ki.
Mindegy, csak bűncselekményről papír nem keletkezhet. Amiket nem tudnak eredményesen lezárni, annak nem szabad a számok közé bekerülni. Nem én találom ezt ki, kérdezz ügyvédeket, közeli ismerős rendőrt, ügyészt. Az egész országban úgy mérik a rendőri munkát, mint egy rossz telemarketing cég értékesítőit. Ha te rendőrként vállalod, hogy tucatjával nyomozol tyúklopásokban, akkor olyan alacsony lesz az eredményességed, hogy gyorsan megnézheted a karriered.
Ha nagy 38-as nútféderes téglából úgy épült fal hogy a tégla egy sorban van és a nútféderek kifelé néznek és rájuk kellene vakolni ezt hogyan lehetne legbiztonságosabban,pl szükséges valami drótháló vagy esetleg befedni valami szigetelő lappal vakolás előtt?Vagy lehet telibe vakolni a nőtféderek közét,az vagy 1,5cm.
Bizonyított, hogy a vevői vélemény 8-10x tudja a vásárlói döntéseket befolyásolni (nemzetközi szinten).
Ezt teljesen jól fogalmaztad meg.
A gyártó cégek (vagyis inkább a tulajdonosok) időperspektívájától függ hogy mennyit foglalkoznak a szervizzel.
Amelyik cég menedzsmentje a következő negyedéves tőzsdei jelentést lesik árgus szemekkel, mert akkor felmegy a részvényárfolyam és a menedzsmentnek adott részvényopciókon nagyot lehet kaszálni: na ezeknek nem igazán fontos a szervizháttér, mert a színes prospektusokkal, látványosnak tűnő akciókkal, a kiskereskedők motiválásával (hogy hatékonyabban beszéljék rá a vevőket az adott gyártó típusaira) sokkal több pénzt lehet keresni rövid távon, mint a jó hírnévvel. aztán -- utánuk az özönvíz. Lásd euro gáz hungária: a "kiszállási díj nélkül" elég vonzó mondat ahhoz, hogy egy csomó embert át tudnak verni EGYSZER. Amikor elérik a kritikus szintet és már nem hívják őket, akkor nevet változtatnak.
"Pro forma" nem csaló ez a cég sem -- nem lehet megfogni őket. Ráadásul olyanok, mint Féregzsák a Karácsonyi lidércnyomásban: egy diszpécserközpont, rengeteg alvállalkozó szerelő, akikben az a közös pont, hogy kiszállási díj nélkül vállalják a munkát. A szerződőtt vállalkozók között pedig esetleg akar normális is.
Olvasom ezt a történetet. Mindennapi. Az ilyen cégeknek hiába keltik rossz hírét, mert abból gazdagodnak, hogy csak azokat fosztják ki, akik nem hallottak róluk, de azokat nagyon. A hal mindig a fejétől bűzlik.
Ezúttal, ahogy látom a történetet, a háromszáz emberből, aki ismerte az esetet, senkinek sem jutott eszébe a csalás miatt értesíteni a hatóságot. Gondolom mindenkinek nyilvánvaló volt, hogy nem tesznek semmit. Akin mindez múlik, az a sok inkompetens munkanélküli, aki rendőrnek, politikusnak megy mert egy szakmája nincsen, azoknak lenne inkább értelme a rossz hírét kelteni. Méghozzá olyan mértékben, hogy elég ember észbe kapjpon, és a szavazófülkékben lehetőleg ne a hírekben hallott mindenféle ideológiai bullshit visszhangozzon a füleikben, hanem nyissák ki a szemüket, hogy mi folyik a valóságban az országban.
Nácik meg migránsok, mi? Ki látta őket, ennek a családnak is ők ronthatták el a kazánját.
Hat én se vagyok a nagy híve. 4 éve költöztünk ebbe a házba de egyszer a 3 utas szelepet kétszer a váltó szelepet plusz 2 hocserelőt cseréltem eddig. Tavaly 2 szerelő is volt de nekem kellett rá jönnöm hogy a tartály tetején az szelepe ereszt és azért szökik a nyomas nem pedig a membrán lyukas.
egy mentsége van hogy a házban van hogy nem kér sokat enni. 130 nm kb 700 M3 gaz egy évre plusz 3 M3 fa. És nem passzív ház.
Mondjuk a fénykép alapján már nem annyira egyszerű feladat megtalálni, leszedni és kitisztítani a keringetű szivattyú szűrőbetétet.... :-(
A chaffoteaux nectra cirkómat már többször is szétszedtem apró darabokra, kitakarítottam és össze is raktam (érdekesség: a kazán csőkígyót pár másodpercre a konyhai gáztűzhely nagy lángja fölé tartottam, kiváncsiságból, hogy milyen forró a felfelé kilépő égésgáz. SEMENNYIRE, a sűrű rézlemezek elképesztően jól átveszik a hőt), szóval a sajátomat simán szétkapnám, de másnak nem merek ilyen tanácsot adni.
--------------------------------
GÁZSZERELŐS TÖRTÉNET
Pár éve egy ismerős decemberben kétségbeesett levélben kért segítséget az iskolai levelezőlistán: dobjunk össze neki 300 lepedőt pár napon belül, különben megfagynak -- lassanként megadja majd de rövid távon nincs más lehetősége. Kicsit megkapargatva a történet a következő volt: kispénzű család, külváros öregecskedő házban laknak, kis gyerekekkel, és végén elromlott a cirkó. Minden szerelők elfoglalt és/vagy sok pénzt kért, végül találtak egy társaságot, akik KISZÁLLÁSI DÍJ NÉLKÜL vállalták a munkát. Ki is szálltak, hümmögtek, szétszedték, kitisztították, összerakták, mindez negyedóra alatt -- majd a tisztitásért elkértek 30 lepedőt, és megállapították, hogy ez a cirkó teljesen tönkrement, javíthatatlan, ki kell cserélni, de nekik szerencsére épp van raktáron alkalmas készülék, ami jutányosan mindössze 330 ezer forint, beépítéssel együtt. A levlistán volt valakinek egy gázszerelő ismerőse, aki másnap este kiment ehhez a családhoz a külvárosba, szétszedte a cirkót, VALÓBAN kitakarította (több mint egy órát dolgozott), elkért 7 ezer forintot és a cirkó azóta is jól működik. A szélhámos cég euro gáz hungária névre hallgat(ott akkoriban), kicsit nyomoztunk utánuk, és igyekeztünk rossz hírűket kelteni, de ők igazából csak egy diszpécserközpont, akik szerződést kötnek a szerelő vállalkozókkal. A "kiszállási díj nélkül" mindenesetre kellemetlen szájízt kapott.
fura dolog ez mert a franciákat szokták húzni, hogy túlbonyolítják a dolgokat és ettől hibaforrások áttekinthetetlen kuszaságává válnak a francia dolgok. de az én chaffoteax cirkóm mégis jól szuperál 20 éve. rokonomnál is csak azért kellett kidobni (nekik turbós változatban volt ugyanez), mert nyáron beköltözött egy egércsalád és megettek valami gumicsövet, ami a füstgáznyomást ellenőrizte (hogy ez volt a baja, már én derítettem ki, amikor szétszedtem és kivakartam az egérszarból).
Nyugi, én is most gányoltam életemben először gipszkartonnal. Atombiztos lett a váz, de nem írom le hogyan állítottam össze, mert örökre kitiltanak innen. Eddig abban a hiszemben voltam, hogy fasza lesz, de... végülis panelban a kutya nem vesz észre egy kis fémhangú pattogást. :)
A szivacscsíknak hanggátlás a célja, és dilatálás, de hát pont hangokról van szó, ne terjedjenek tovább (fölerősödve). Nem tudom, de szerintem ha odakened gipsszel a padlóhoz, azzal az alsó szivacsot kiiktatod. Amire még ügyelek, hogy a CW hosszát úgy szabjam le, hogy függőlegesre állítva a két UW közt ne feszüljön, lehessen pár millimétert-fél centit le föl mozgatni. Ha feszül inkább vágok még le belőle.
Igen én ajánlottam, illetve a rigips útmutató írja, de csak a padló-fal csatlakozásról volt szó.
Igen, szivacscsíkot mindenhová tettem körben, de annak inkább hanggátlás funkciója van, nem? Ez a pattogás inkább fém-fém, de azt a részét meg elvileg előírásszerűen csináltam. De ha senki nem írja, hogy a pattogás természetes, akkor nyilván én rontottam el valamit.
Hadd kérdezzem meg, hogy a 20 cm széles, 8 cm magas betonfolyókának elég lesz-e a nagyjából azonos szélességű, és ~5 cm magas betonágy? Semmilyen forgalomnak nem lenne kitéve.
a kényelmes kapu attól is függ, hogy milyen széles útról fordulsz rá. szerintem személyautó esetén a 3 méter a kényelmes, és azon még teherautó is be tud jönni, ha netalán úgy alakulna. nekem egy három méteres és egy négy méteres kapum van, a szembeszomszédomé kb 220, kb évente elmegy neki egy visszapillantó tükör
nekem a fűtéscsövek pattognak a tetőtérben, ahol egyszerű műanyag omega-bilinccsel fogattam hozzá a talpszelemenhez (a gipszkarton mögött). amikor beindul a cirkó, akkor pattog fél percig, meg amikor leáll. gyerekek azt mondják, megszokták már.
Feszültség hőtágulás vagy a kapcsolódó szerkezetek mozgása miatt. Te ajánlottad valakinek hogy kenje ki gipsszel a karton-fal csatlakozást, gondolom úgy is csináltad. Szivaccsík van a merev szerkezetekhez szerelt profilokon?
Gipszkarton válaszfal esetén mi okozhatja a fal időnkénti "pattogását". Mindenféle mozgás nélkül pattogó hang jön időnként. Elrontottam valamit, vagy ez vele jár?
Úsztatott aljzaton van fémszerkezettel, 2x2 réteg gipszkartonnal.
Ez igaz, de négyzetméter árra gondoltam, hogy mivel számolható?:) Szóval, hogy kb mennyibe kerül a padlófűtés négyzetméter árra vetítve, ha 5 centis szigetelést választunk?
A másik amiről ugyan találtam neten infót, mégis kicsit furcsáltam. Ha 20 centis GrafitReflex technológiát választunk (egyébként szerintem túlzás a 20 centi) valóban kifutja a komplett rendszer felszereléssel együtt 8500ft/m2? Ez azért megdöbbentő számomra, mert azt hittem ilyen vastag szigeteléssel már 2 millió ft feletti lesz a munkadíj és anyagár 150nm falfelületű házra.Alap ár homlokzati szigetelésnél 3000ft/m2 állványozással együtt?
Egyébként az a fajta megközelítés is rossz, hogy hagyom hogy a pára átmenjen a födémen, keresztül a gyapoton és kiszellőzzön a padláson?
Mindenki a szakmába kötelezőnek tartja a párazárást, de a kivetelők 95%-a képtelen tökéletesen elvégezni. Adhatnék kokrét példákat, hogy mely sarkok mentén szinte lehetetlen. Ott nagyon speciális profilok felhasználásával meg lehet csinálni, elméletileg léteznek, de pl. sehol nincs készleten.
Bármilyen kis rés vagy lyuk a párazáráasban azonnal nagy páraáramot eredményez és sok tényleg sok pára szökik el.
Nekem az a tapasztalatom, hogy ha rendesen ki van szellőztetve a tető, akkor 3ocm táblás közetgyapottal nem képződik lecsapódás, vagy ha mégis (pl. új építésű háznál az első fűtési szezonban), akkor a szigetelés kiszárrad.
De arról is meg vagyok győződve, hogy a ellenléc vastagsága, ami 5 cm légrés, nem elég a tető kiszellőztetésének és nagyon oda kell figyelni az eresz és a csúcs kivitelezési részleteire, valamint legalább két szellőzőcserepet kell szerelni a tetőablakok felé és alá.
Idős és nagy tapasztalattal rendelkező építészekkel is dolgoztam, kinek ez a véleménye kinek az.
Mindenki a kiszellőzés megoldását tartja a legfontosabbnak.
Annyit tudok mondani, hogy 3ocm csuromvízes közetgyapott 3 nap alatt csontszáraz és semmi baja.
A téli vakolások során tapasztatam ezt, muszáj fűteni, hogy vakolhass, van egy bazi nagy 45Kw-ot vizes légmelegítőnk (amit rákötünk egy gázas kazánra és éjjel fűtünk, mert nappal olyan huzatot csinál, hogy lehetetlen dolgozni), de a szigetelést fel kell szerelni, hogy kifűtsd az épületet.
Ilyenkor ömlik a víz mindenhonnan, és láss csodát, ha kisüt a nap és kezd fújni a szél, a közetgyapot kiszárad. Párazárás és GK nincs felszerelve. Ház lefedve, páraáteresztő fólia, deszkázat a szarvazaton, kb. 1ocm légrés. Külső szigetelés nincs feltéve.
(amit visszabontottam tetőteret, ott nem volt párazárás karton felett,viszont volt 5 cm-es nylonba kasírozott, - a nyilon lyuggatott - 5 cm ! kőzetgyapot...nem volt sehol vizesedés) de lehet nem ugyan az a két eset...
Mi lenne ha "tubusossal" csinálnád, majd "kilógó" részt GK felrakása után levágod ?
Majd hézagot kitöltöd és jöhet rá a szalag (elvileg papír, ha tetőtér )
(ha jó, ha nem én úgy csináltam, és mint már írtam is korábban , a 799 ft-os tescós festhető-tömítő-tagasztóval ragasztottam..., annak ellenére, hogy itt és HŐszigetelésesben irkáltak mindenféle szipi-szuper ragasztókról ami a párazáró fóliához kell(het) Volt amit már évekkel ezelőtt csináltam ! Most bontottam valahol , mert pallásfeljárót átraktam, és teljesen jól tartott még most is !)
Mi lenne ha nem tennék fóliát gipszkarton fölé? Csak simán alulról felfelé:
- gipszkarton
- also deszka
- 20cm légrés/gerenda
- felső deszka
- PÁRAZÁRÓ födémre padlásra
- arra pedig a 30cm kőzetgyapot?
vagy huzatos lenne? nem lenne légzárás?
A padláson lévő párazárófólián nem csapódna le semmi, mert vastag szigetelés védené felülről a födémet.
Ha az asszony is vezet és hátrafele is ki kell állni néha, akkor jobb a szélesebb.:)
Egy kompakt autó szélessége tükörtől tükörig 2oocm alatt van egy 3.5 tonnás haszonjárműnél olyan 2o5cm.
A kapusarokkal meg vigyázni kell. Ha az oszlop közepére teszed a zsanérokat, akkor, amikor a kapu elfordul a kapuszerkezet vastagsága is belelóg a szabad nyilásba.
Ez lehet 6 cm, ha 4omm vastag zártszelvényt és 2cm vastag deszkát szerelsz. Tehát a oszlop éléhez képest, a zsanér tengelyét úgy kell beállítani, hogy a kapu ne akadjon meg előbb mind 9o fok.
Ha mototort is szerelsz rá, akkor szólj, mert ebben az esetben más bonyodolmak is vannak.
Az alapba szerelt motornál is van pár furcsaság, óriásit lehet vele szívni. Ott 6omm a zsanér forgáspontjának a tengelye az oszlop éléhez képest.
Tehát minimum 12 cm kell levonni a szabad nyílásból zsanérok miatt.
Zsalukőből készülő függőleges szerkezetnél az előbbieken kívül vasak toldása nélkül az is probléma, hogy nagyon hosszú vasra kell ráfűzni a zsalukövet. Jó szórakozás.
A KRESZ szerint 2,5m széles egy sáv közúton. Teherautóból 2,4m-nél szélesebb közlekedése már engedély köteles. Szem. autóból 2,0m-nél szélesebb már nagyon ritka.
Ez igaz. Akkor maradok a toldásos verziónál. Nem gond, de valóban egyszerűbb úgy igazgatni a dolgokat, ha nincs eleve egy esetlegesen rosszul kiálló vas. Kerítésnél már jött elő ilyen probléma, de szerencsére csak egy vasnál.
20-as zsalukőben is legyen kengyel? Ha igen, mekkora? Ha 20-as zsalukövet rakok, akkor 2.75 m marad a két oszlop között. Ha 30-asat tennék, akkor 2.55 m maradna. Mínusz persze a kapupánt. Mekkora szélességet szokás hagyni egy kocsinak, hogy kényelmesen beférjen?
Azért is, mert kiöntjük az alapot a kihozott vasakkal, aztán kitüzzük még egyszer az oszlopok pontos helyét, és oda szereljük a vasalást meg a zsalut, nálad a zsaluköveket.
Nemtom, probáld meg egy darabból megcsinálni az oszlopot (az alját a négy vasat hajlítsd vissza 9o fokba), kevesebb a vesztesség, de támasz meg függőbe a vasalást valahogy lécekkel, legalább két napig az öntlés után. Szereld be a vasalat a kiásott gödörbe és utánna öntsd ki az alapot, aztán támazd.
Szél húzóerejének a csavar képes jól ellenállni. Ha úgy sikerül szögezni, hogy a szög nyírt és ne húzott legyen akkor nem kell csavar. A szél a húzott szöget addíg rángatja amíg ki nem lazul. Utána elégedetten magával viszi. A tetővel együtt.
Ha visszaolvasol a kérdés az volt, hogy a bejelentés előtti esetleges egyeztetéseket kinél kell/lehet megtenni, hogy minden szabályos legyen. Mivel most az ép. eladó és a jegyző egymásnak passzolja a labdát, a tervező meg fél dönteni (joggal), így egy jó nagy patthelyzet alakult ki.
Ma reggelig meg voltam győződve róla hogy elég lesz a 18-as OSB miatt ha csupán az ellenlécezésre rögzítem azt, de elgondolkodtam hogy mi lesz esetleg pár év múlva ha mégis hiányzik a lécezés és pl behajlik az osb mert sok hó lesz rajta.
Veszek cserépléceket, csak még ki kell találnom milyen szögezés lenne jó ami bőven ellenáll a szél húzóerejének.
Nem csak régi csempéknél lehet gond: nagyon olcsó, vagy pelenka vékony csempéknél sem ritka eset, hogy hajszálrepedések alakulnak ki. Persze ehhez hozzájárulhat a csemperagasztó "húzása" is. Aztán volt egy vásárlónk, aki a domború padlólapnál ragaszkodott a feles eltoláshoz, a burkoló pedig - gondolom, Siri lapszintezővel - nagyjából egy szintbe hozta neki. Meg is lett az eredménye...vélhetően a lapban keletkező feszültség miatt. Én az épített zuhanyzónknál inkább biztosra mentem: Mapelastic, Keraflex S1, Kerapoxy CQ. Nem került többe, mint egy hitvány, kínai zuhanykabin, amit 4 kartusnyi szilikon tart egybe. :-)
A csempék előáztatását amúgy még ma is preferálja néhány old school burkoló, pedig már rég nem mischungba ágyazzák a lapokat, meg ugye eleve alapozni is szokás a burkolandó felülelet.
Ha a szarufára szerelted a páraáteresztő fóliát egy bramac léccel rögzítve és arra szeretnéd felszerelni az OSB-t, és kicsi az esése a tetőnek, akkor kell cserépléc a OSB alá. Ha szarvazatra merőlegesen kerül az OSB, akkor a 125cm-ben kéne elosztani a léceket, hogy cseréplécen toldjad a OSB lapokat. A toldások közé be kell tegyél még 2 darab lécet.
Lehet, hogy a zuhanyfülke kialakításakor még nem csempézem újra a fürdőszobát. A csempe alatt viszont nincsen vízszigetelés. Így csak az új zuhanyzó padlójába kerülne a vízszigetelés, milyen probléma forrása lenne, ha a fal még jópár évig a régi csempe maradna vízszigetelő nélkül?
(Nameg segít ezen igazából az impregnáló, ez a Sikagard a fugáknál?)
Ha nem valami spéci padlófűtésre való hidegburkolat, akkor nézd meg, ha már hozzáférsz, hogy legyen 1.2-1.5mm dillatációs hézag méterenként. Az extraméretű öntött csempelapokkal vagy kétszer megjártam.
nézd ha ilyen komolyan át akarod a helyiségeket tervezni nem gondolkodtál más házban vagy nulléról épitkezésben? jóindulatból mondom!
én nagyjából minden helyiséget meghagytam ami volt, nagyszoba, ebédlő stb, egy két falat szedtem ki, raktam máshová de iszonyat meló, és pénz egy konyhát fürdőt máshová rakni.
így is a full viz, villany vezeték cserék súlyos pénzek.
fűtés: én kivágtam a konvektorokat és kond. kazánt raktam be. évi gázfogyasztás kb 1500köb mindkettőnél a különbség hogy konvektorral szétfagytam, kazánnal meleg volt. bár meg kell hagyni elkezdtem a szigetelést is közben körbe.
Teraszt mennyibe lehet számolni, ha a magassága a lábazati magassággal lenne egyenértékű, azaz 80 centi? Mennyibe jönne ki négyzetméter ára, anyag+munkadíj?
Tanácsot szeretnék kérni, lesz egy féltetőm amit később zsindelyezni fogok.
A szarufákra került páraáteresztő fólia és bramac léc (a légrés képzés miatt).
18-as OSB3 kerülne rá, és kb 60cm a szarufaköz.
Az lenne a kérdésem hogy szükséges-e még merőlegesen a szarufákra tetőléc az OSB alá?? Illetve számít-e az OSB lap irányítottsága (állítólag gyártói jelzés rajta)
Kétszárnyú kocsibeálló kapuhoz mekkora zsalukőoszlopot tanácsolnátok? Elég a 20-as? Zártszelvény szerkezet, fa borítás. Egy szárny kb. 1.35x 1.8m-es lenne.
Üdv !Ha a szigetelések(ajzat,födém,fal) jól/megfelelően sikerülnek,a gázfűtési gépészeted nem barkács hanem szakemberek csinálják ,akkor kis szerencsével(nem túl hideg tél esetén) a Hmv-el együtt annyi Ft lesz a gázszámlád ahány m2 -es a házad (110eft/fűtési szezon)!:-) Szerintem .
...tehát az alaprajznál meg a berendezésnél érdemes figyelembe venni, ha a nappali kapcsolódik a kerthez, akkor a konyhából könnyen el lehessen jutni a teraszajtóig.
Kedves Joe, köszi a válaszod! A Nejem mesélte, hogy a volt párjával amikor gázzal fűtöttek akkor iszonytatú mennyiségű gáz ment el, hozzáteszem nem volt szigetelve a fal. A másik meg, hogy soha nem felejtem el, hogy az egyik havernál majd leesett a gázóra a falról, télen -6 fokban, a 60 centis vályogfal mellett, igaz ez sem volt szigetelve. Bennem csak ez maradt meg. De: mi lesz, ha a gáz elfogy kis Hazánkban, vagy csak pusztán elzárják a csapot? Én nagyon szeretnék gázkazánt, mert nagyon kényelmes, és tiszta. De az előbb leírtak alapján elég lenne nekem a 15 centis szigetelés mellett egy kondenzációs kazán?
gy is a gatyám rámenne a fűtésre, ha csak kondenzációs kazánt telepítenénk?
Hőszigetelés előtt igen
Hőszigetelés után nem
Sőőt, ha lenne vegyes kazánod és veszed a fát nem lopoid, és még sikerül "ügyesen" fűtenred, lehet sőt biztos drágábbra jönnél ki fával mint 100 ft /m3 árú gázzal..
Köszönöm a válaszod! Most, hogy elkészítettem a tervem rajzon, rájöttem, hogy nem könnyű szakma az építészet. A problémám a következő: Mint laikus azt gondolom bűn lenne a nappalit az utcafrontra tenni, ami egyébként keleti fekvésű. Azt a kert részre kellene tennem, ami ideális lenne, ha hazaérek van fény, és ráadásul a kertben volnék. A másik nem tudom maradhat-e az eredetileg nyugati homlokzaton a konyha, vagy érdemes vágatni a déli oldalra is ablakot, hogy onnan is kapjon fényt? De a kazánházat szintén nem tenném a nyugati (kert felőli részre), mert az meg pazarlás. Azt az északi homlokzatra tenném. De itt több kérdés felmerül: Ha csak nappalit és hálót csináltatnék a kert felől, szerintem több, mint jó, és nem kellene foglalkozni a víz és gáz bevezetésével,amit szintén laikusan gondolom, hogy pénzmegtakarítás.
A másik, ami felmerült bennem, hogy mivel fűtsünk? Jó lenne egy kondenzációs kazán, az elég, vagy csak akkor, ha nagyon jól keresek? Feltétlenül érdemes telepíteni fatüzelésű kazánt? Milyen módszerek vannak még, amivel ki lehet fűteni egy 110nm nagyságú házat? Ha jól számolom akkor nagyjából ekkora lesz. A ház építése 1969-ban történt, tiszta téglából, (40cm vastag) duplán alászigetelt. Úgy számoltam a "k" értéket, ha rádobunk 15 centis Grafitos-t akkor már 0,2W/m2 vagy kicsivel alatt lenne. Ez persze csak a falfelület. Ablaknak műanyag 3 üvegrétegű nyílászáróval, ami kedvezményesen 35 eFt/nm áron számolnák nekem, haveri alapon. Így is a gatyám rámenne a fűtésre, ha csak kondenzációs kazánt telepítenénk?
Július 1-től jelentősen megváltozott az egyszerű bejelentés folyamata. Az új jogszabály értelmében az egyszerű bejelentést már az elektronikus építési naplón keresztül kell megtenni. A kivitelezés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követő 16. napon kezdhető meg.
Padlófűtés, hidegburkolat. Leszedtem a felmosólábazatot. A falnál a padló szélén van ugye egy rés. Néhol van benne fuga, azt kiszedem.
Mivel kellene ezt a rést feltölteni, hogy tudjon dilatálni de ne menjen bele a kosz, ragasztó, fuga.
- purhab
- sziló
- polifoam hurka beletömve
Mit szoktak, mi lenne a jó? Tudom, az lett volna az igazi ha a beton mellett levő polifoamot nem a beton síkjában vágták volna le, de az a vonat elment.
A kérdéesem inkább az, hogy a ragazstó használható-e ilyesmire? ( a glettelés alatt simítást értek :) ) Nem tapad rosszabbul ,mint pl egy aljzatkiegyenlítő? Főleg ha vékonyan van húzva. Tulajdonképpen a beton egyenetlenségeit akarom kisimítani és megkötni a tetejét.
csemperagasztóval glettelni szerintem nehéz, és persze azt is alapozni kell (a padlopon alapozóval), de 6 m2-en még el tud játszani ilyesmivel az enber :)
Köszönöm! Én 5 millióra tippeltem, a legolcsóbb leier toscana cseréppel. A helyzet az, hogy nagyjából 9 milliót tudunk ráfordítani a házra, jövő ilyenkorig. Az mire elég? Vannak konkrét elképzeléseim, amit már leírtam, illetve 15 centis grafit szigetelésre gondoltam, 3 rétegű üveges ablakok (3db 160*140, 1 db 90*210 es erkélyajtó, 1db 60*60 as kazán, illetve 2db 40*60), 1 db fényfolyosó az új épületre, illetve egyenlőre egy kondenzációs gázkazán beépítése.
Véleményed szerint ez az összeg nagyon karcsú, vagy már be tudunk költözni jövő év végére?
hát, lehet, hogy a réseket érdemes ragasztóval lezárni, és utána mégis önterülőzni. én félméteres osztású hálóban vízmértékkel megnéztem, hol mennyivel tér el a síktól a felület, amir burkolni akarok, a min és a max között volt 8 mm, és persze itt hepe, ott hupa, szemre nem látszik, de a padlólap felágaskodó sarkai mutatnák... (megjegyzés: háromszögekkel ki lehetne rakni az ilyen kicsit hepehupás síkot is, de a gyárak nem csinálnak háromszögletű burkolólapokat)
van egy helyiség, amit ajzatkiegyenlítő helyett ragasztóval akartam kiegyenlíteni, egyrészt 10-es fogassimítót kellett használni, vagyis sokkal több ragasztót, ahová a jó vastag ragasztó került, nehéz volt a lapot "megtartani" a szomszédjaival síkban, és volt ahová meg majdnem nulla. meg lehetett csinálni, de összességében nem volt könnyebb, sőt. persze ez 30m2, kisebb felületen meg 30x30-nál kisebb lapokkal talán nincs akkora gond.
Talán egy alaprajz magáról a meglévőről és az elképzelt újról.
Ahogy látom maga a meglévő rész is át lesz szabva. Egy ilyen munkálat sor állhat 250 - 350 költségvetési tételből, megmondani a várható kivitelezési költségeket lehetetlen.
Meg kell terveztetni, a tervekhez kell költségvetést csinálni. Egyet árazás nélkül egyet pedig beárazva.
Az ár nélküli megy a különféle kivitelezőknek árajánlatra, a beárazott pedig az előzetes költségbecslés a megrendelőnek. Ami csak egy mankó !
Köszi! A beépítettséggel nem lehet gond, mivel a környéken 150nm alapterületű házak is vannak. Ez egy telep, ahol baromi nagy házak is vannak, nem csak ekkora. Gondolom, erre a házra is ez vonatkozik? Nem szívesen bántanám a tetőt, mert tényleg jó állapotban van, de közös tető alá kellene hozni, ha meg szeretnénk toldani egy kisebb résszel. . A tetőtérre én is gondoltam, de nem volna helye a lépcsőnek, nem beszélve arról, hogy meleg is lenne nyáron fent, mivel örökké tűzné a nap.
Köszönöm! Közben rájöttem nem akarok önterülőt, nem is biztos hogy jó ötlet lenne mert a beton alatt van hungarocell, légrés, szigetelés stb, nem tudom pontosan hogyan és a falnál lévő kis dilatációs hézagoknál lefolyhatna az anyag. Ezért lenne jó "elsimtan" glettvassal. Az hogy nem lesz vízszintes egy dolog, az egész aljzat nem teljesen van vízben sajnos. Ha ettől eltekintünk akkor csemperagasztó is jó lehet aljzatkiegyenlítésre? Pontosabban inkább aljzat simításra? Természetesen alapozás után, és én is fel szoktam porszívózni :) Adesilex P7-re gondoltam. Tulajdonképpen muszáj lenne ottmaradnia. A fürdőszobát be is hálóztam, de itt nem fogom azt hiszem.
az aljzatkiegyenlítő egy cement + műgyanta + kvarchomok alapú gyorsan kötő keverék, amihez olyan spéci adalékot tesznek, hogy elképesztően kevés vízzel (általában 25 kiló por + 6 liter víz) szinte folyékony, önterülő anyaggá válik. az önterülésnek vannak "korlátai" (1-2 mm-nél vékonyabb rétegben nem nagyon tud szétfolyni), de elképesztő látvány, kicsit mint a méz. az okozhat gondot, ha túl meleg van, vagy ha túl száraz, nedvszívó aljzatra öntik ki, mert az a kevés vizet gyorsan kiszippantja belőle és megmered, mielőtt sík lenne.
ahhoz, hogy az aljzatkiegyenlítőben levő műgyanta jól tapadjon a betonhoz, elő kell készíteni a felületet, nagyon gondosan felsöpörni a port is (én fel szoktam porszívózni!!!) utána festőhengerrel padlopon vagy sakret vagy akármilyen aljzatkiegyenlítő alapozó emulzióval bekenni (nedvszívó betonhoz az emulziót lehet 2-3-szorosára hígítani, de ezt a dobozára is ráírják). utána pár perc múlva, de lehetőleg amíg nedves, ráönteni az aljzatkiegyenlítőt, ha vékony a réteg, akkor fogassimítóval vagy tüskés hengerrel segíteni a terülését.
ha a szükségesnél (6 liternél) több vizet keverünk az ajzatkiegyenlítőbe, az sajnos nem segíti az önterülést, a fölös víz jobbára kiválik a tetejére (a cementtel és a műgyantával együtt).
ha nincs alapozva, akkor hajlamos felválni az alatta levő betonról.
-----------------
a csemperagasztó egy cement + műgyanta + kvarchomok alapú gyorsan kötő keverék, amihez olyan spéci adalékot tesznek, hogy tixotróp halmazállapotú legyen (akkor is, ha az előírtnál 10-20%-kal több vizet tesznek bele). tixotróp halmazállapotú például a gépzsír: kenhető, de ha adsz neki egy formát (például fogassimítóval), azt jobbára megtartja.
a fagyálló ragasztóban van olyan műgyanta, amitől kicsit rugalmasabb lesz, nem olyan mint a gumi, de (mondjuk) a padlólap és az alatta levő beton hőtágulásának különbsége nem fog oda vezetni, hogy a lap egyszer csak felválik.
a "flex" ragasztóban még több ilyen rugalmasító műgyanta van, ez még nagyobb hőtágulási különbségeket elvisel (itt azért tized, századmilliméterekről van szó).
Feleségemmel menni szeretnénk végre a panel-dzsungelből, mivel eredetileg mindketten házlakók voltunk. A házat hosszas keresgélés után, úgy érzem megtaláltuk, ami mindkettőnknek jó, a "mamák" is közel volnának, de nem annyira közel.. Egy külvárosi házat néztünk ki, aminek nagysága 9,6x9,6, ez elég nagynak tűnik, viszont belül pont kicsi. Bőven meg tudnánk venni, de a nagy kérdés az, elegendő lesz-e a keretünk rá, hogy otthonos, és alacsony rezsijű házat varázsoljunk belőle. 2 egy forma, egymás melletti szoba van, kb 20 nm-esek darabonta. van egy 15nm-es konyha szembe vele pedig egy padlásfeljárós helyiség, illetve egy fürdőszoba. Az előzőszoba négyzet alakú, nagyon szimpatikus, hogy minden ebből nyílik. Az épület szerintem nagyon jó műszaki állapotban van, mivel nincs repedés rajta, duplán alászigetelt, az lábazat terméskőből van. Ami "baj", hogy egy nyeregtető van rajta, ami szintén tökéletes, a tűzfalon sincs repedés. A fekvése: keletre néznek az utcai ablakok. Sajnos ehhez kapcsolódik egy rissz-rossz melléképület, amiben található egy régimódi gázkazán egy hórihorgas kéménnyel (ez egyébként nincs hozzáépítve a főépülethez). Illetve melléképület folytatódik egy rossz vályogépülettel, ami szerintem bontásra szorul.
Kérdésem a következő: A főépülethez lehetne-e hozzácsatolni egy 5x5 ös nagyságú részt, amiben lenne a konyha illetve a kazánház. Mindezt az épület szélességébe kihozni, tehát a valós méret 5x9,6 lenne, viszont a maradék 3,4x5méter terasznak lenne kialakítva. Ez a főépület magasságához igazítva egy közös, sátortetővel megcsinálni. Az eredetileg konyhát átalakítani egy hálószobává, ami azt hiszem teljesen ideális lenne kocka mérete miatt. A wc-t és fürdőszobát külön venném, mivel a fürdő elég keskeny, így oda csak egy egyszerű elválasztófallal csinálnék egy tusolót (a wc helyére), a wc-t pedig egyel arrébb tenni, az általam nevezett padlásfeljárós helyiségbe tenni,ahol nyilván ki kellene alakítani a szennyvíz elvezetést. Nos, sajnos erről nem találtam egy körülbelüli tájékoztatást, de véleményetek szerint mibe kerülhet a hozzátoldás, és közös tető alá hozás, bevezetve oda a villanyt a gázt, és a vizet?
Tudna valaki hozzávetőleges árat mondani minden féle felújítási munkálatokra? Szigetelés, villanyvezeték felújítás (kapcsolók, biztosítékok cseréje), fürdőszoba milyen árral számolható?
Várom a válaszokat! Köszönöm, hogy végigolvastatok!
ja, és az számít hogy azt írják hogy 3-15mm vagy 1-10mm vagy 0-10mm a vastagság? Amit használtam régebben az 0-10-ig volt, teljesen véknyan is"glettelhettem". a 3mm-es nem jó ilyen vékonyra?
Azért kellene a sima felület, mert a betonból kis kövek kavicsok jönnek ki és burkoláskor ha ott mozog-járkál a burkoló lehet hogy kerülne a lap alá és az macera lenne. Jobb lenne vékonyan áthúzni valamivel met akkor könnyebb és jobb lenne dolgozni. Lehet hogy a csemperagasztó is jó erre? Mi a különbség az aljzatkiegyenlítők és a ragasztók között? Nagyok a Sakrettel szemezek, Találtam Sakret AMS aljzatkiegyenlítőt is, az is olcsó darab.
Ha simán csak rücsis, gátlások nélkül ragaszd telibe! A fagyveszély akkor áll fent ha bejut víz a lap alá a lap anyagába ÉS megfagy. Ebből a szempontból a nyaraló fürdője beltér!
Sőt, mi van akkor ha simán jó minőségű fagyálló csemperagasztóval ( pl Mapei P7 ) lesimítom a felületet? Nekem nem az önterülés a lényeg, mindenképpen simítani fogom glettvassal, nem nagy felület, pár négyzetméter.
Sziasztok! Egy nyaralóban burkolni szeretnék. Az aljzatbeton amire jönne a lap elég rücskös, valami aljzatkiegyenlítőt kellene használnom. A fürdőben Adesilex P4-et használtam az jó volt, de most néztem hogy elég dárga lett pár év alatt. Mi az ami jó anyag ilyenre? Találtam néhányat, de legtöbbre az van írva, csak beltérre.Ezbeltéren lenne, de mivel nyaraló ígytélen elképzelhető hogy mínuszok vannak bent. A beltéri afagyveszély miatt beltéri?
Találtam olyat hogy Mapei ULTRAPLAN ECO 20, ez szimpi lenne mert 1mm-10mm-ig van és nekem sok helyen csak éppen vékony réteg menne, de erre is belteret írnak. Vagy van egy termék, de nem tudom erre jó lehet-e és milyen a minősége: Sakret BWB betonkence
Erről van valakinek tapasztalata? Milyen anyagot használjak? Mennyire fontos a kültéri anyag a fagyállóság miatt?
"falra pedig légmentesen körbe leszorítanám aluragasztóval. "
Nem tudom megnézni videót...
De biztos ALU szalaggal ragasztják a falhoz ?
Nem inkább "tubosos" valamivel ?
Mi lenne ha "tubusossal" csinálnád, majd "kilógó" részt GK felrakása után levágod ?
Majd hézagot kitöltöd és jöhet rá a szalag (elvileg papír, ha tetőtér )
(ha jó, ha nem én úgy csináltam, és mint már írtam is korábban , a 799 ft-os tescós festhető-tömítő-tagasztóval ragasztottam..., annak ellenére, hogy itt és HŐszigetelésesben irkáltak mindenféle szipi-szuper ragasztókról ami a párazáró fóliához kell(het) Volt amit már évekkel ezelőtt csináltam ! Most bontottam valahol , mert pallásfeljárót átraktam, és teljesen jól tartott még most is !)
Igen ezt olvastam a neten, de esetleg van e olyan technika, jel, amit figyeljek. Mondom a szuterénban vakolatlan formában látom a téglákat, méretre, tapintásra mire figyeljek. A beltéri vagy külső falakon keressek e vmit?
Hasonlóan készülne az én mennyezetem is, profilvázra ragasztanám a fóliát és a falra pedig légmentesen körbe leszorítanám aluragasztóval.
Viszont a kérdés, amit a videó nem mutat be, hogy ami kilátszik majd ragasztószalag körben a falon, a kartonlapok felrakása után, azzal mi lesz?
Ha gipszkartont körbe szalagozom, rá a fóliát leszorító ragasztóra akkor az lefedi és glettelhető lesz? Mert attól tartok, hogy aluszalagot nem tudom, majd így eltüntetni.
Hogyan lehetne majd a lefelé kikandikáló aluszalagot lefedni?
Tudom, az ideális az lett volna, ha nem az aluprofilra teszem a fóliát, hanem fölé a deszkamennyezetre (fafödém van, padláson szigeteléssel), de mostmár így kéne megoldanom.
Csak azt lehetne csinálni, hogy körbe polisztirol holkerdíszlécet teszek???
A salakbetonnal az szokott lenni a probléma, hogy a salakban sok a kén. A légköri párával, nedvességgel, vízzel ez híg kénes vagy kénsavat hoz létre. A híg kénes vagy kénsav két dolgot szeret nagyon. Megenni. A betont és benne a vasat. Vizsgáltam házat, ahol a salakbetontól az átm. 8 mm-es vasból maradt kb. átmér 0,5 (fél) mm. Emellett előfordul rádióaktív salakblokk is. Állítólag van nem ilyen is.
Egy egyéb értékeiben igen kedvemre való házat tervezek venni, felújítani. Egy "negatívuma" van, hogy salakblokkból vannak a falak.
Kérdésem, hogy mire figyeljek, ha megyek megnézni újra? A szuterénban vakolatlanul látom a blokkokat, porladás, repedés nem látható rajta, a 80-as évek végén épült a ház, a tulaj elmondása szerint ezek "nem azok a szar salakblokkok"...
Van e olyan szintű ellenjavallat, ami miatt álljak esetleg el a vásárlástól (szerkezeti, egészségügyi)?
Milyen hátulütői lehetnek hosszútávon egy ilyen háznak?
én továbbra sem értek hozzá, pár éve, amikor olcsók voltak a repjegyek, meglátogattuk családostól és az van írva a bejárat mellé, hogy ancient concrete, meg olaszul is csak azt nem jegyeztem meg. de józan ésszel tényleg logikusabb, hogy kövekből van, csak nem mészhabarcs, hanem cementes kötőanyaggal.
Az előkert elhagyást pont úgy gondoltam, hogy azt kötelező szabadon hagyni.
Ma bemegyek és bepróbálkozok: azt tudom, hogy nagyon sajátságosan értelmezi a jogszabályokat, egy másik témában erősködött, aztán a főnöke észhez térítette.
Na ne.:). Most se lehetne tiszta betonból megépíteni.
Az faragott kövekből van készítve és szépen le van vakolva ezzel a betonszerű anyaggal. A nyomás tartja össze a tetőt. A nyomás a tartófalakat terheli, de kifele, ezért jó masszívra kell készíteni a falakat. Csak mivel egy kupola egyformán nyom minden irányban az egész tartófalat körbe alatta meg kell erősíteni (vagy ha lenne vasbeton, akkor másképpen is lehet csinálni). A panteon kupolájának a falai nagyon maszívak.
Szegényebb népek si használták ugyanazt a módszert. Ez a barokk templom pl. minden boltívindításnál meg van erősítve. Látszik kivülről.
az oltott meszes habarccsal az a baj, hogy a kötés tart vagy 15o-25o évet max.
Régi épületeknél muszáj leverni a vakolatot és kipiszkálni a téglák között a fugákból a habarcsot.
Nem lehet kivajítani a vakolatot, nem tudsz olyan maltert kitalálni, amilyent annó használtak.
Egy ácskapoccsal símán ki lehet kaparni akkár 1ocm mélyen is. Zéró a négyzeten a habarcs, az épületet a falak masszívitása tartja össze és a vonórudak, valamint a tetőszerkezet.
A kohósalak az meszes szilikátos valami. A gyártásnál meszet adagolnak a kohóba,, ... salakképzőnek. Ha szerencsés az összetétel, akkor agyag nem kell, akkor jó égetés nélkül is. Ha agyag adagolás van akkor kell a 'klinker' égetés. Eléggé bonyolult a cement gyártás.
Maga a modern cementgyártás olyan 180 éves lehet. Tehát a rómaiak után volt majd 1400 éves szünet.
A csell az a puccolánnal, hogy nem kell kiégetni, mert már ki van.
A klinker gyártása drága, mert ki kell égetni. Indiában és Kínában most is gyártanak nagyiparilag tisztán puccolános cementet, mert van megfelelő vulkánikus kőzet lelőhelyük.
Talán a kohósalakot és a perjét sem kell kiégetni, hiszen égett az eleget.
A római beton puccolánnal készült, az egy vulkanikus anyag, amit megőrőltek és homok-apró kavics, valamint víz hozzáadásával olyan prima habarcsot készítettek, ami +2ooo évig összetartotta a faragott köveiket.
Ha jól tudom, a mai értelemben használt betont, nem tudtak készíteni.
A csehek lehet, hogy ismerték a rómaiak módszereit, de nem volt a közelben puccolán.
Régen abból építkeztek, ami a közelben volt. Helyi kőböl és homokból, dolgoztak, de lehet, hogy oltottmeszet se tudtak készíteni, ha nem volt a közelben mészkő lelőhely.
Az a része még nincsen készen teljesen - kúpcserép még nincsen fent, így nem tudom biztosra, de ha láttad lentebb a hsz-t amiben tettem fel képet... aki eddig látta élőben mind azt mondta nem jó ez így.
A kéménynél arra gondoltam leveszem amit a bádogos odarakott lemezt és körbe cserepezem, mejd tekercsbe kapható aluminium/bitumenes ragasztó szalagot vennék.Azzal körbe szigetelném.Mert szerintem az a bádogos megoldás nem jó.
ez nálunk is így van. két dolog jön ki belőle: a leírtak a külön garázs épületre vonatkoznak. etttől a lakóépületben lehet gk tároló helyiség. viszont az előkertbe sem garázst, sem lakóépületet nem építhetsz.
Van a csodálatos HÉSZ-ünkben (ami sajnos mindent leszabályoz) a garázsokra (is) vonatkozó rész:
16. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi (igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, közbiztonsági) épület,
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő nem zavaró hatású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény,
b) fő funkciót kiegészítő épületként
ba) gépjármű és egyéb tároló (pajta, géptároló, terménytároló),
bb) pince,
bc) állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra,
bd) kisipari, kisüzemi műhely,
be) sportépítmény.
(2) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő.
(3) A telkeken a ba), bb), bc), bd) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.
(4) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők.
(5) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben az ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
Pirossal kiemeltem a csak a garázsra vonatkozó dolgokat.
Az építési előadó szerint a Hész szerint nem lehet garázs az utcafronton, csak a ház mögött.
Kérdésem: a házzal egybeépítve, a ház elé akkor sem helyezhető el a garázs?
Ugye ha a garázs a ház elé épülne, akkor a térkövezést, a téli hólapátolást stb. megúsznám,
Férjem visszavitt pár lapot, csodálkoztak az eltérésen, nem is vitatták, hogy selejtes. Korrektek voltak, újra megrendelték egy másik szériából sürgősséggel, a még fel nem használt lapokat cserélték, a felhasználtakat elvileg nem lehet cserélni, de a még folyamatban lévő rendelésünkből adtak annyi kedvezményt, amennyi kb. fedezi azoknak az árát.
Az új lapokból még csak 2 doboznyit néztünk meg, azok egyformák. Majd kipakoljuk az összeset, az lesz a szívás, ha az is ilyen vacak.
A kő impregnalókat annyi rétegbe kell bekenni (pár órát száradni hagyni a rétegek között), ameddig elfut az ecset rajta. Ez lehet 2 vagy 5 réteg is. Egyszerre nem kell sokat rávinni.
Kerítés lábazatára beton szegély beton lapokat tettem. Ennek a felületét mivel lehetne lekezelni, hogy víztaszító legyen, és a pólusokat eltömítse? Valami színtelen dolog lenne jó.
Régen tapéta ragasztó "bedörzsölését" mondta valaki. Ez vajon használható megoldás lenne?
Előbb-utóbb kell lennie, mert a darabszámon kívül nincs költségemelő tényező a kommersz lapradiátorhoz viszonyítva. 40-50%-ot még ráfizet az ember, 300-at nyilván nem.
Azért a kérdéses fal piszkálását meggondolnám. Ha új nyílás kerülne bele, vagy a régit kéne növelni az új kiváltó elhelyezését vonná maga után. Ez a fal ahhoz azért kérdéses állapotban van. A kérdés az, hogy hogyan lehetne megcsinálni. Legegyszerűbb lebontani és újat építeni.
Talán, ha a tetőszerkezet végig sátortető maradt volna, s nem kontyolják meg a végén, a nyugati homlokzatot nem tolta volna ki.Amennyiben persze más probléma is adódott, pl. az elégtelen vízelvezetésből, s emiatt alakult ki statikai probléma, az nagyobb baj, nehezebben orvosolható.Mi van, ha a tető konty részét leszedi az ember, átalakítható-e a sátortető folytatásával az arculat, a terhelés, a többi helyen egyébként jól bevált, koszorút helyettesítő keresztirányú drótsodronnyal?Gondolom, hogy erőteljesebb döngetésre, netán nagyobb luk vágására úgy reagálna a nyugati fal, hogy kidőlne, s akár magával ránthatja az épület egyéb részeit is, persze, lehet aládúcolni, stb., csak ez is idő és bizonytalanság. Bár, egy így kialakuló, fedett terasz éppenséggel akár jobb is lehetne itt, mint egy ún. kamrahelyiség, amiben fél az ember bármit tárolni, nem tudván, mikor dől össze.Van alternatív lehetőség egy ilyen átalakításra, vagy műszakilag nem ajánlatos kivitelezni?
A Kermi rendelkezik az egyik legszélesebb típusválasztékkal az acéllemez lapradiátorok területén. Gyártanak profil és síklemezes kivitelű lapradiátort kompakt és szelepes kivitelben. Minden változat létezik higiéniai (konvektor és burkoló lemez nélkül) kivitelben is.
Meg lehet, hogy jobb volt a felület, azért nálam nem az a billiárd asztal simaságú "betonglettelt" felület van, amiket mindig csodáltam, hogy hogy tudják úgy elhúzni...
Btw 3 oldalról fű veszi körbe a területet, így tök jól nézne ki, ha annak zöldjéhez igazodna.
Ha tényleg nagyon fontos , akkor újbeton kell és annak felső részét lúgálló porfestékkel lehet színezni.
Ezt kellett volna :(, de annyira nem fontos, hogy ráhúzzak még 5 cm-t, amit anyagában megszínezek. Sóder, cement, betonacélháló, betonkeverő, ember (amiből ugye hiány van), stb.
Inkább a síkfelületű lapradiátorokra gondolok, ahol a radiátorra van hegesztve elöl néhány vagy egy egybefüggő lemez. Ég és föld a kettő, viszont méret, súly, előállítás is nagyjából azonos. Az árak, ahol találtam 3x-10x-ese az alapkivitelnek.
Ez szubjektív dolog. Nekem a sima egyszerű lapradiátor az esztétikus, mert használatra készített, kiterjedéséhez képest hatékonyan tud fűteni és könnyen takarítható.
betont (kocsibeálló szürke felülete) mivel színeznétek utólagosan? (Méghozzá vmi zöldesre.)
A betonfesték, (ami úgy képez felületi bevonatot, mint a zománc a fán meg a fémen), finoman szólva sem tartós... (ahogy a zománc sem az)
Olyan kéne, mint a vékonylazúr, ami beivódik a felületbe, próbaképpen le is festettem a vízóra akna környékének betonját zöld falazúrral, és egész jól néz ki a fűben, de tartok tőle, hogy ez nem tartós, főleg nem kocsibeállón...
Az a tető lekontyolása miatt (is?) van. Arra felé is van oldalnyomás. Bütüs végfalban vannak repedések a fénykép szerint. Ellenőrzendő, hogy a lefolyóból a víz a ház felé vagy a háztól elfolyik.
Ami érdekes, hogy a melléképület, ami istálló lehetett anno - a bejárati ajtón kívül nincs rajta nyílászáró, sőt, ajtó sincs, csak a helye... -, az kapott betonkoszorút, igaz, jóval magasabb építményről beszélhetünk.
A teherhordó falakra merőleges irányú sodronykötelek rendben is volnának, mint kiegészítő statikai elemek, ami ennél jobban izgat, az a teherhordó falakkal párhuzamosan futó, a nyugati homlokzati falon vasalatban végződő, elvileg ezen oromfal kidőlését gátló sodronyok időt és egy esetleges dinamikus hatást álló képessége.
Koszörú helyett sárgerenda van. A kábelek a tető oldalnyomását hivatottak megfogni. Ha harminc éve nem mozog akkor meg is fogta. Régi házaknál ez gyakori megoldás a koszorú pótlására.
Nem tudom, van-e valami időkorlát arra nézve, hogy mikortól tölthet fel valaki képet egy bejegyzéshez, én - minden esetre - még nem látom, amikről azt hittem, hogy már itt vannak.
Azt nem tudom, de elvileg még egy réteg fóliával el lehet takarni -plusz meló, mert nem így csináltuk.
De van egy nagyobb gondom is.Nagy nehezen elkészült a váltott tető - 2. nekifutásra lett jó... bádogos cseszegetése mellett.
Egy "mezei" kéményfedést szerettem volna körbe rakni cseréppel, de egyszerűen nem tudom megoldani, hogy vagy a cserép alatt vagy a két cserépnél áll el.
A cserép nagy íves, a lemez meg egyenes.A cserép sarkát felnyomja a lemez.Ha levágom akkor hátrébb nyomja fel, ha még jobban akkor már nem lesz alatta lemez.
Fentről még hagyján de oldalról igy alá tud verni - a balos oldalon a cserép-cserép találkozásnál a jobbos oldalon a cserép lemez találkozásnál.
A másik képen hátulról fényképeztem alá. Itt látszik, hogy alulról simán aláfújna, akár porhó, akár víz.A két cserép íve nem ér össze. A lemez eltartja!
Pályaelhagyó villamos végzettségű vagyok, aki úgy 30 évvel ezelőtt tanult mechanikát, statikát, fizikát stb., de nem a mérnöki munka frontján tevékenykedtem eddigi életem során.
Élettér keresés során találtunk egy - már részben - felújított parasztházat.
A statika nevű fórumon is kérdezősködtem, de talán az a felület most nem annyira aktív, ezért is próbálkozom itt, a 2.0-n.
Itt a padlástérben nincs betonkoszorú, hanem egyéb statikai megoldásokkal találkoztam. Kérdés, mennyire időt állóak ezek?
Mint látható az első két képen, az északi és déli, teherhordó falak fölött futó talp-szelemenek vannak erős acélsodronnyal összehúzva, kb 30 éve ebben az állapotban, végig a tetőtérben, bizonyos azonos távolságban.
A tetőzet faanyaga rendben van, nincs sehol farontó bogár, szú tevékenységének nyoma, sem a szarufákon, sem a tetőcserép léceken.
Másik, fogósabb kérdés, hogy az eredetileg egy teret képező, nyugati tájolású nagyobb "szobarész"-ből leválasztott ún. kamra, padlásfeljárós rész nyugati homlokzati fala milyen állapotban van:
nemigen lóg sajnos túl a falsíkokon a tetőzet, kicsi a "ragalja", így az eső nyilván veregette, s ezért szinte magától jön le a külső vakolat. Ez még a kisebb probléma. Az, ami elgondolkodtató, hogy az agyagba-sárba rakott falat megfogandó, hasonló acélsodronyos, kívül vaslemezzel ékített tartó valóban tart-e. Sok ingatlant láttam az elmúlt időben, s mivel a parasztház az álom, így utánanéztem, hogy nem könnyű tökéleteset találni, s gyakori megoldás a falak "vasalása", kidőlés valamiféle megakadályozása miatt.
Gondolom igen.A bádogos szerint ki kellene vágni.A tetőszakértő ember szerint nem.A bádogos azt mondja ki kell vágni az első lécig majd arra ráfektetni.
Körüreges födém pallóra idén kért már valamelyikőtök családi ház födémnek árajánlatot? m2 ár hogyan alakult? Neten csak 6-7 éves árakat találok. Szimpatikus lenne, de egy kicsit félek, hogy megrepedhet a pallók között. Tapasztalata van valamelyikőtöknek vele?
Tudtommal ajánlanak némi hézagot (~1cm), amit aztán kitöltessz hézagológipsszel. Ha tökélesen tudnád illeszteni, minden merőleges/párhuzamos lenne, akkor gondolom nem kellene.
Az M 8-as csavar szűken elbírja, a kérdés az hogy a fal elbírja-e? Betonfal röhögve bírja, téglafal már kevésbé biztos, határon van. (palástnyomás) Téglafalban kicsit keveslem, M10 jobb lenne.
Az UW profilokat mindig öntapadós szivacscsíkkal dűbelezem falhoz födémhez padlóhoz. Néhány mm-t mindenütt elhagyok, falnál födémnél festhető akrillal kitöltöm. Padlónál nem szoktam akrilozni, úgyis lesz valami burkolat, szegőléc ami takarja.
Gipszkartonos kérdés: a gipszkartonlapot le lehet a földre engedni, vagy a padlótól feljebb legyen és csak a csavarok tartják? Faltól is kell távolság?
Azt innen megmondani nem nagyon lehet. Hívni kell egy statikust aki a ház szerkezetének ismeretében meg tudja mondani a különböző változatok előnyeit és hátrányait. Esztétikailag sem egyformák, 4-5 lehetőség símán összejön. Egyébként engedély köteles munka, építész és statikus terv kell hozzá, valamint számítás is. (Célszerű az előírásoktól függetlenül is statikussal csináltatni, mert hamar lejöhet az erkély)
A kiugró tetőt letámasztanám az emeleti födém széléhez, erre rá lehet akasztani az erkély külső oldalát. Ez egy lehetőség. Másik lehetőség: Az erkély külső sarkait fölakasztom pl. a tető és a fal találkozásánál. Van még ezen kívül más lehetőség is, csak arra kell vigyázni, hogy a falat ne húzza vagy ne nyomja meg olyan helyen ahol nincs merevítve. (belső fal, födém stb.)
Megvan már a kivitelező, aki vállalja is? Elvileg meg kéne lennie. Megkaptátok a Csokot? Melyik banknál, hogyan ütemezik a kifizetést? (a csok-os fórumban is válaszolhatsz, szerintem sokakat érdekelne a tapasztalataitok). Mekkora lesz a ház? Mekkora a költségvetése, amit a bank is elfogadott?
Felfelé? Ott lenne az erkély :) Te hogy csinálnád amúgy? Kép:
Tehát itt a kinyúló tetőrész alá gondoltunk egy erkélyt. Ezért is raktunk be fentre egy ajtót. De lehet éppen francia is, ha nem lehet megoldani a teljest.
Most kezdünk gondolkodni, hogy belevágjunk-e egy háromgyerekes CSOK-os családi ház építésbe.
Telek van, és egy 6,5 MFT-os önrész. Nem szeretnénk sok hitelt, a 10 MFt + az áfa visszatérítés az, amivel elsőre számolnék, ehhez max 3-4 milliós hitel az, amit fel mernénk vállalni a fizetést tekintetbe véve...
Viszont a sok gyerek miatt a hasznos alapterületet eddig nem sikerült 113 m2-nél kisebbre leszorítani, ehhez jön még a terasz, és az autóbeálló, aminek a teteje egy szerkezetben lenne a házéval, szóval
Mi a reális négyzetméter ár egy normál (nem könnyű) szerkezetes épületnél? Van realitása a terveinknek?
(Nettó árra gondolok)
A másik kérdés, hogy csak a hasznos alapterületre szokták ezt az árat vetíteni, vagy pontosan mire?
A terasz, és a fedett autóbeálló területe is beszorzandó ezzel az összeggel, vagy azt egy alacsonyabb összeggel (mennyivel) kell beszorozni?
Ha már volt ilyen kérdés, elnézést, nem találtam.
Az ismerőseim körében már feltettem ezt a kérdést, de rémisztően nagy a szórás.
200 ezret, és 300 ezret is mondtak négyzetméterenként. Nagyon nem mindegy...
Az átlós támasz miért nem fölfelé áll? Úgy kevésbé akadályoz. Megoldható az is, csak egy kicsit talán nehezebben, mert húzásra kell tervezni a rúd bekötését.
A merevítő meddig érjen le nem tudom, gondolom statikailag számít az is.. De meg lehetne úgyis csinálni, hogy a terasz végére plusz gerendákat rakni, akkor nem kéne "andrás" :) (?)
Legyen inkább csak francia? :) De az asszony rendes erkélyt akar :D Hogy minek erkély, az egy jó kérdés, jobban belegondolva tényleg nincs sok, bár az én ötletem volt bevallom :)
Sziasztok, mennyire lenne reális alaptól-tetőig eljutni még az idén, ha 1-2 hét múlva kezdhető az alapozás??
érdemes belevágni??? vagy inkább türelem és majd tavasz?? szeretnénk belekezdeni de azt sem szeretnénk ha esetleg az időjárás vagy egyéb okok miatt egész télen ázna a fal ha a tetőt már nem sikerülne feltenni.
242 a magasság, és felette lenne az erkély. A kinyúló rész 150, de lehet rövidebb is ha úgy jobb. A nagy kérdés, mivel kéne a falhoz rögzíteni, átmenő csavar sajna nem kivitelezhető.
142 centi, csak törpék férnek el alatta. alaposan rögzíteni kell a falhoz.
nekem 1.5 méteres előtetőt tartott négy, ilyesmi szerkezetű konzol, persze azokat 50-es L acélból csináltam (csavarozva, nem hegesztve). a konzolok felső sarkát egy-egy átmenő csavar rögzítette a ház falához..
Én a vékonyat tettem volna, de az könnyűszerkezetes födém miatt az engedélyes tervben a tűzgátlós gipszkarton volt, abbol nem tudtam szerezni csak 12.5-est. A mennyezeti lámpáknál figyelni kell!!
A kémény köré biztos hogy tűzgátlós kell, de újabban a fafödémre mindenhova azt terveznek(tek) és van impregnalt is.
De manapság nem kell tervezni.... :(
Odáig jutottunk, hogy "épits egy házat 3 szobával....", majd lepapírozzuk vhogy.
Nagyon nem vagyok otthon a felújításokba, ezért lenne egy kérdésem. Vettünk egy sorházi lakást ami teljes felújítás előtt áll, szeretnénk a tetőteret is beépíteni a gyereknek. Szerkezete első ránézésre engedi, (beton födém és gerenda) egy szoba és egy kis mosdó wc -vel.
Kérdés kell-e engedély a mai (2016 01 utáni) jogszabályok szerint? Milyen engedélyek szükségesek ehez?
A kérdésem ablakbeépítés utáni befejező munkák sorrendjévél lenne kapcsolatban.
Miután a kávába beragasztottam a gipszkarton, mi a következő lépés- szilózzam ki a karton és az ablak közötti "mozgási hézagot" vagy előbb gletteljem a karton és a hozzá tartozó élvédőt?
Valamint tartok attól is, hogy a sziloplaszton nem fog megállni a diszperzit se ezért biztonságból fehéret vettem.
Vízálló purhab.... ha ezt valaki korábban így, tisztességesen definiálja a kútgyűrű purhabot és nem kútgyűrű purhabként megmarketingizálva... Ez vágva is vízálló vagy csak akkor, ha kinyomják és vágás nélkül úgyhagyják? Házszigetelés javításához kellett volna.
Megkérdezem itt is, hátha valaki tudja, esetleg van otthon redőny és meg tudja mondani az alapján vagy maga szerelte fel a redőnyt, hogy beépíthető redőnytok esetén (20cm szigetelésbe elfér, de a kérdésem szempontjából mindegy hogy milyen redőnyről van szó) ha pl 120x120as ablakot választasz a függőlegesbe mennyire nyúlik bele? Arra lennék kíváncsi, hogy hány centivel kellene nagyobb falnyílás, ha nettó pl 120x120 ablakot szeretnél.
Oldalra 2x3cm toktoldó kell, tehát az azt jelenti, hogy 120cm+6cm+2cm(beépítési hézag)+2x5cm XPS körben- nagyban csökkentve a hőhídat... Tehát 138cm a méret a 120cm ablaknál.
Ez így rendben van, de oldalról kell készíts ereszt is. Ahhoz meg be kell véss a szarvazatba egy 6ox5o-es lécrácsot. A hótehernek is jót tesz. Nem biztos, hogy azonnal lefut a pc-rol a hó.
Érdeklődni szeretnék ha kis hajlásszögű terasz polikarbonát tető és a fal csatlakozást ezzel a rendszerelemmel oldanám, nem-e kell attól tartanom, hogy bizonyos esetekben (erős szél bal oldal irányából) a víz utat talál magának a "U" profil felett még is befolyik az esővíz?
Nekem ugyanez volt, az excenter elrepedt és befolyt a falba a víz. Épp csak csöpögött, az óra meg sem mozdult. Kipróbáltam a csapot úgy kinyitni, hogy csöpög, de folyamatosan nem folyik. Így az óra nem mozdul meg azonban 70 liter víz kicsöpög 1 nap alatt.
Próbálj keresni valakit aki műszeres csőtörés bemérést végez elektroakusztikus készülékkel.
A szivárgást a polifoam szigetelés frankón el tudja szállítani messzire és a hasítékán szép lassan kiadagolni? Mert így érthető lenne hogyan tudna szétterjedni.
Csak mellékesen megkérdem, elvetemült ötlet, de az ereszcsatornád nem lyukas? Esetleg nem az utcáról pisál be valami hülyegyerek?
Miből van becsövezve és pontosan hol futnak a csövek? Nálunk semmi sem látszott sehol, egyszer csak leszakadt a plafon. Kiderült, hogy a melegvízcső szétrohadt az emeleten és ugye anno kispóroltak mindenféle szakaszolási lehetőséget, mert minek azt. Ha nem akarsz teljes felújítást, akkor a csővonalban középen bonthatsz, és igyekeztek valami figura alapján vonalban rombolni :) aztán ide veszel néhány napraforgómintás csempét és senkinek se fog feltűnni, hogy szét volt verve.
Először is nem kell a csempét leverni. Nálunk is az ellenkező oldalról bontottak, csempe maradt. Másodszor létezik olyan, hogy phonendoscop. Ezzel kagylózik az orvos, ilyen fülhallgatója van sok vízvezetékszererelőnek is. Nálunk is ezzel kezdte a vízveztékszerelő. Úgy tudom (de ez nem biztos), hogy szájával a fal felé fordított üvegpohár vagy tölcsér is tud jó lenni. A fénykép alapján nem zárom ki, hogy a falszigetelés hibája és nem csőrepedés.
az is lehet, hogy sehol -- tőlünk pár saroknyira van egy húsz éve vakolatlan ház, aminek a fürdőszoba falán kétméteres nedves folt van. egyszer beszéltem a tulajjal, hogy vagyonokat fizethetnek ki a csőtörés miatt, de mondta, hogy nem, nincsen csőtörés (ha elzárnak minden csapot, a vízóra áll mint a cövek). a zuhanyfülke csempézve van, a csempét "pogácsákra" rakták a nyers téglafalra, majd fehércementtel fugázták, és egyszerűen azon át jut be a víz a falba. a hőszigetelésre is tettem burkolt célzásokat, de azt mondja, hogy tíz évnyi tüzifából se jönne ki a szigetelés költsége.
Meg lehet valahogy állapítani, hogy hol van a csőtörés a falban? Jobb oldali karika zuhanykabin, középső kádtöltő, bal oldali bojler. Nem a munkától félek, de sajnos most nincs betervezve teljes felújítás.
Kettő darab tartalék csempénk van. Jobb oldali karika zuhanykabin, középső kádtöltő, bal oldali bojler.
semmire nem mész a jogszabály ismeretével. azt kell tudni hogy mit fogad el a hivatal és mit nem. a kettő nem szükségszerűen vág egybe, eltérések mindkét irányba lehetnek. és gyakran változik is.
Mi lehet annál rosszabb, hogy a csak saját foglalkozási körüket érintő kérdésben nem tudnak értelmezni egy törvényt? :D mondjuk ha írásban adják hogy nem kell építési engedély, utána kimennek és büntetnek, na az rosszabb, elismerem :D
Egyébként az osztrákok is azt mondják, hogy náluk a legbonyolultabb a papírmunka, időpazarló meg hülyeségekre kell figyelni.
Egyébként szívesen olvasnék ilyen gyöngyszemeket tartalmazó sztorikat, biztos jókat lehet röhögni amellett, hogy fogod a fejed :D
Ugyanaz a minden szakági törvény, egy az egybe. Csak másképp van megfogalmazva, nálatok sokkal áttelkinthetőbb.
A tervezési szabványok teljesen azonosak. Már minden EU-s dolgok után van igazítva.
Átolvastam figyelmesen a magyar építkezési törvényeket, mert magyarországi tervezővel is dolgoztam már többszőr és kellett honosítani, de nem nagyon volt mit.
Annyi a külömbség, hogy van olyan kérdés, amit nálatok komolyabban vesznek és nálunk nem, meg fordítva.
Szerkezeti szempontból pl. nálunk a földrengési előírások sokkal szigorubbak, mind nálatok.
Pl. ez a láthatatlan tűzvédelmi szer pár éve jelent meg nálunk, de az összes külföldi anyagbeszállító ugyanaz Romániában (de Erdélybe biztos) mint nálatok, azaz 1oo% -hogy ha valami be van viszgálva nálunk, az nálatok is bevan.
Én már használtam ilyen szert és sikerült átvinni a tűzoltóságon a jóváhagyást, a terv színtjén is és az átadásnál is. Ezért merem leírni.
És igen, a tervező jól mondja, elvileg nem lehet, tűzálló gipszkartonnal kéne burkolni.
Csak utánna kell nézni, mert a tűzvédelmi szerek sokat fejlődtek az utobbi évekbe és ha megvan egy megfelelő laboreredmény, akkor betartod a törvényt.
Nem kell megcsiszolni csak nagyon alaposan lemosni.
Azt a feluletet kell csak csiszolni, amirol lepattogzott a lakkos kezeles es elkezdett oxidalodni.
Pont az a lenyeg a viasszal, hogy nem tud lepattogni.
Meg annyi, hogy a viaszt legalabb legszaraz faanyagra lehet csak felvinni.
Nyers anyagnál nem fogja beszivni az erezete. Elfut rajta az ecset, majd meglatod, ha kiprobalod.
Lehetoleg szepen gyalult anyagra kell ravinni, ha kicsit szőrős az anyag a gyalulas utan (nem vagott a gyaluél, illetve nyers az anyag), azt le kell csíszolni.
Te is tudod, meg én is tudom hogy a kérdező Magyarországon építkezik, Te meg a román szabályt írod. De a kérdező nem biztos hogy tudja, aki egy félév múlva olvassa az meg tuti nem tudja. Legalább írd bele a válaszba, mert így nagyon félrevezető.
A gond az, hogy a burkolat egy bizonyos idejű tűzvédelemmel kell legyen ellátva.
Max. 3o percet tudnak a fa szerkezetekre alkalmazott tűzvédelmi szerek, de ezt egy laborvizsgálaton ki lehet deríteni (amit kötelező elvégezni). A tűzvédelmi szer felhordását egy szakosodott cég kell elvégezze.
Léteznek olyan tűzvédelmi szerek, amelyek teljesen átlátszóak és csak egy nagyon picit sárgítják be a faszerkezetet.
A klasszikus tűzvédelmi szerek üvegvizet is tartalmaznak és annyira megkeményítik a fa szerkezetét, hogy utólagos kezelés nem áll meg rajta. Muszáj bebúrkolni.
Fel kell venni a kapcsolatot egy szakcéggel, aki tűzvédelemmel foglalkozik és meg kell kérdezni tőlük, hogy milyen anyagokat tudnak ajánlani- amelyek utólagos kezelést nem igényelnek, annak meg kell tudni a pontos paramétereit (hivatalos bevizsgálási bizonylatok alapján), aztán egyeztetni a tervezővel.
Túl sok/túl vizes a festék? Próbálj meg egy gyors vékony réteggel végigmenni rajta, utána a majd rendesen lefested. Vagy alapozó, abból szerintem majdnem mindegy, melyik...
Tetőtérben gipszkarton falakat festenék. Az illesztések és a csavarok ki vannak glettelve rendben. Ha hengerrel rámegyek átázik a gipszkarton lemez papír része. Hogyan tudom mégis kifesteni? Ha kell milyen alapozót használjak?
nem mindegy, hogy melyiket veszed, vannak néha olyan lapok, amikor valami gyengébb minőséget csomagolnak be homlokzati hőszigetelésként.
de az túlzás, hogy csak az Austrotherm lenne jó, mert a masterplast/thermomaster is jó meg például a hirsch is, tehát amire 80-as van írva az valóban 80-as.
Házunk homlokzati hőszigetelése előtt állunk és az PES80 polisztirol lapokkal kapcsolatban lenne tanácsra szükségem.
Az egyik szakember szerint csak az Austrotherm és a Nikecell (Bachl) polisztirol táblái megfelelőek méretpontosság és egyéb dolgok miatt. Szerinte a többi gyártó gyengébb minőséget képvisel.
A tüzépen Masterplast vagy Hungarocell márkanevű polisztirol táblákat szeretnének mindenképp adni nekem.
Véleményetek szerint vannak minőségbeli különbségek, vagy teljesen mindegy, hogy melyiket veszi az ember?
Szeretném megkérdezni, hogy egy 3×2 m-es kétszárnyú kapunak (zártszelvény+deszka) mekkora oszlopzsalukőből illik oszlopot csinálni, persze vasalva? Illetve ilyen esetben mennyivel legyen nagyobb az alap?
A fix+légbevezető nem rossz megoldás. Legalább nem kell vele foglalkozni, és a vasalat sem megy tönkre. Más kérdés, hogy a választott légbevezető mennyire ideálisan működik, nagy huzatot nem lehet vele csinálni az biztos.
Ahogy néztem, 40 ezertől indul a fa ablak, 30tól a műanyag. Annyira nem vészes, azt hittem lesz egy 60-70 ezer, de műanyagot láttam már 40ért, be is építik.
Nyitogatni felesleges, max könnyebb pucolni.
Vagy asztalost megkérni, másolja már le az egyiket, és olyan stílust hozzon össze fix-re fából. De akkor meg a második bejárati ajtó fog szelelni...
Mik az opciók, mi a leggazdaságosabb? Lenne még pár kisablak csere, de az műanyag lesz, vizes helyiségekbe inkább azt. Abból is a legolcsóbb, csak a vasalat legyen jó, tavasztól tél elejéig úgyis mindig nyitva lesznek.
A jelenlegi ablakvasalatoknál általában van résszellőző, ami pont azt csinálja, hogy ha odaállítod a kilincset, lazít a tömítéseken. Persze egy fix ablaknál ez nincsen.
Adott egy 160*120-as ablak, egy 1,2*2,4 méteres helyiségben. Bejárat, beépített lépcsővel, 2 bejárati ajtó - egy a lépcső alján, egy a tetején, min 3 méteres belmagassággal - lépcső alján ugye nagyobb -. Na most ezt az ablakot szeretnénk kicserélni. A ház többi ablaka fa. A gond a szellőzéssel lesz. A bejárati ajtó is fa, vegyük ki a szigetelést? Tavaly úgy volt, de nagyon jött a hideg, ezért tettünk fel egy függönyt, majd a második bejárati ajtót.
Mi a költséghatékony megoldás? Fix ablakra gondoltam, egy légbevezetővel. Vagy érdemesebb egy kis részt bukóra csináltatni, a nagyobb rész meg fix? Falazni gondolom nem éri meg, üvegtégla egy részre meg gondolom drága. Légbevezetőt azért gondoltam, mert az rendbeteszi a páratartalmat is, nyáron délelőtt besüt a Nap, télen vizesedik a fal. Talán nem a talajvíz jön fel, bár ez sincs még kizárva. Idén sokat szellőztettünk, a fűtési szezonban kiderül, mennyire lesz szar a helyzet a tavalyihoz képest.
ez egy nagyon érdekes tulajdonságára vezet a fogyasztói társadalomnak. előrebocsátom, hogy pénzügyileg és műszakilag igazad van.
viszont azok az ablakgyártók, akik igényesek a munkájukra, már rég kidobták a régifajta ablakot gyártó gépüket, ami ráadásul szét is van kopva és pontatlan. de sebaj, megveszik másod-harmadvonalbeli gyártók, és gyártanak vele tovább. vackot. rosszabbat mint amit annó igényesék gyártottak vele, amikor új volt.
így aztán becsületesen legyártott kettővel ezelőtti technológiájú ablakot olcsón nem nagyon kapsz.
mondok példát máshonnan: pár évtizede iszonyat klafa bringavázakat csináltak acélból. mind abból volt, volt olcsóbb meg drágább. most újonnan gyártott acélváz kétféle van. indiában meg malajziában kendácsolt hipergagyi, meg spéci butikáru. ha újat akarsz, nem akarsz sokat költeni és jó ár-teljesítmény viszonyt akarsz, muszáj alu vázat vegyél. de ugyanez van pl menetes racsnival is.
A régi ablakon elméletileg kell legyen egy lenolajos alapozó. Krétaporral keverve. Na azt a hőpisztolyal nem lehet leszedni, mert benne van a fa erezetében. Azt le kell kötni valamivel és utánna festeni. De solvens alapú festék nem igazán jó rá.
Mivel ablak festés előtt állok régi fa ablakról van szó, szoktam figyelni hasonló ablakokat és azt vettem észre, hogy mikor szépen el van távolítva régi festék az új felhorva nagyon szép, de rövid idő után pereg le -kültérre néző ablakokról beszélek- Ez mitől lehet, égeti állandóan a nap vagy rosszul csináltak valami, hogy nem tartós? Ezt szeretném elkerülni és ezért kérdezem...
"az tény, hogy ablakot cserélni főleg akkor érdemes, ha a réginek vége van"
Az hagyján, de miért lenne értelme pl. a belépő szintű 2 rétegű ablak helyett a 3 rétegűre ráfizetni? Ha a régi vs. új között is 17 év a megtérülés, akkor az új vs. profi új között mennyi lehet a megtérülés- 70év?
pont ez szokott repedni. Nem tudod, hogy mivel vakoltak annó.
A háló segít, hogy ne repedjen.
1ocm verj le srégen egy vésővel a régiből (azon kivül amit már levertek), van 2.5 -3 cm vastag régi vakolatod, azt veszitsd el 1ocm-ben zeróba. Onnan kezd a hálózást és az új vakolást.
De ha nincs sok, le kell verni az első sarokig és újravakolni.
ezt a számítást arra lehet eltéríteni amerre akarom. ha nappali áramról fűtenék, vagy fég c18-al, egyből jobb lenne a megtérülés, és ez csak két ötlet.
az tény, hogy ablakot cserélni főleg akkor érdemes, ha a réginek vége van, komfortilag és kinézetileg nem maradhat.
"Ha a beruházási értéket egy közismert cég árai alapján (ablak + üveg felár + szerelés) 35.000.- Ft/m2-nek vesszük, akkor a megtérülési idő: 35.000.- Ft/m2 beruházás / 1995.- Ft/m éves megtakarítás = 17.5 év és a beruházás kamathozadéka 6.6 %. Ez az állapot valamit javul, ha a lecserélendő ablak a gazdaságtalanabb Teschauer-ablak és k = 4.2-4.5 W/m2 K. Az ablakcsere tehát az éves megtakarítás terhére gazdaságosan nem valósítható meg. Ugyanakkor az egyetlen megoldás, ha a meglevő ablakok faanyaga korhadt, pudvás, nem javítható."
Magyarul, a lehető legolcsóbb ablakot kell venni, mert pl egy 120x120as ablak esetén 30e helyett 90e forintért vásárolt "profi" ablak soha, de kb soha nem térül meg...
Én a GK lapot odarakom a helyére, pár csavar és rögzült a CW. De biztos ez is jó.
A vakolást még mindg nem értem. Találkozik a régi és új vakolat. Azt mondod, szedjek le még 10 cm-t a régiből. De annak a helyére is új vakolat kerül, tehát a mellett is le kell szedni majd 10 cm-t, ami helyére szintén új vakolat kerül... szóval verjem le az egészet? :)
Vagy lehet, ez arra vonatkozik, amikor új fal új vakolattal és régi fal régi vakolattal találkozik? Nekem csak két ajtót falaztak fel, azon van az új vakolat + melette 10-20 cm-t levertek.
A fa gipszkarton vázzal az volt a baj, hogy a váz mozgott és hevenyedett (és vitte magával a GK lapokat is). Meg nem is szellőzött a faszerkezet a gipszkarton, a glett és a festés alatt. De manzárdokon még pár éve mi is fából készitettük. Csak az mégis tudott valamennyit szellőzni, mert kifele nyitott volt.
Én "bramac" tetőlécből szoktam a gipszkarton falakat csinálni. A fürdőm egyik fala is ilyen, belül csempézve, kívül meg egy 80x60cm-es kétsoros radiátor van rajta. 10 éve áll stabilan.
Szerintem egy UA profilnak semmi köze a szerkezethez.
Ha valaki tartófalat szeretne, akkor készítsen egy zárszelvényekből összeállitott falat, amit megdupláz a CW profilokkal. UA azért van beépítve, hogy ha az ajtót becsapják a GK ne repedjen meg. Merevítő a fal GK síkjában.
Van egy szereszám, ami nyitol, ezzel szoktuk rögzíteni a két profilt, mert a függőleges profilok osztása muszáj a gk tabla méretéhez igazódjon. Ez a rögzítés elasztikus.
A vakolóhálót akkor kell használni ha külső sarokban vagy egy síkban találkozik a gk és a téglafal.
Ki kell fúzni akrillal a gk és a téglafal belső sarkát. Mindkét réteg gk-nál
Ha egy síkban van a régi és az új vakolt fal, akkoris vakolóhálót kell használni és le kell verni a régi vakolatot egy szélesebb szávban. Nem tudod, hogy pontosan mivel volt vakolva a régi fal. Repedni fog ezeregyszer.
Amiután eltávolítottad a régi falról a vakolatot, olyan 1o cm-res sávban el kell veszíteni a vastagságot.
Onna kezdeni aztán a hálót és a új vakolatot.
Még új épületbe is, ha valamilyen oknál fogva egy falsík késöbb vakolódik, mindig lehálózzuk a toldást.
Minden egyes alkalommal amikor a terhelés helye vagy/és nagysága változik. Ha a fedélszék a födémre terhel akkor még az is számít, hogy fúj a szél vagy nem fúj. Meg a különböző építőanyagok eltérő hőtágulása. Ez egyik sem nagy, de ha összeadódnak.
A terhelés változására a födém lehajlása változik. (végigmegyek a födémen, vagy pláne ha a fedélszék is ráterhel) Ezek a változások nem nagyok, kb L/500 és L/1000 közé esnek, de mindíg vannak.
Ezt értem, de a kettő szerintem üti egymást. Ha födém ereszkedni akar, akkor az UA nem engedi, de megtartani nem hiszem, hogy tudja...
Nálam egyébként fordított a helyzet. Van egy beállt födém (vasbeton gerenda, kefni), és lehet, hogy az úsztatott aljzat fog süllyedni, így nem tudom, mit reagál ajd az UA a helyzetre. Persze remélem csak milliméterek lesznek...
azért nem engedik a cw-t az uw-ba rögzíteni, hogy ha a plafon picit mozogna vagy ereszkedne ne terhelje a falat. mert a fal nem teherviselő. az ajtónál az ua az teherviselő, ezért van alul felül rögzítve.
Tehát kifizetsz mindent úgy mint a sarki kocsmában, és utólag visszaigényeled, amit majd egyszer talán vissza is kapsz, hacsak állambácsi nem talál egy vesszőhibát a számláidon.
Köszi a válaszaidat, elnézést, hogy csak most reagálok.
Magával a gipszkarton válaszfal építéssel nincs gondom, a rigipsnek elég jó az útmutatója, sok csomóponti rajzzal.
Én igazából a logikát nem találom, hogy ha a CW-t nem szabad rögzíteni fent (sem) az UW-hez, akkor ugyanebben a falban az UA-t ha fixen rögzítem a padlóhoz és a plafonhoz, akkor nem borul-e a dilatációs lehetőség? Illetve értem én, hogy az ajtó miatt rakok be UA-t, akkor az csak agy tudja tehermentesíteni a terheléstől a falat, de akkor is...
"ki kell húzni a fal melletti CW-nél a gk elét az első és a második rétegnél is"
Mármint akrillal? Mert ez nem egyértelmű...
A vakolatnál sem tiszta a dolog. Van ugye az új vakolat és a régi, ezek találkoznak nagyjából egy vonalban. Azzal nem megyek semmire, ha leverem újabb 50 cm-en a vakolatot, mert akkor is lesz egy új/régi találkozás. vagy GK- téglafal találkozásra gondoltál? Mert olyanom nincs (csak merőleges válaszfalnál).
Most ott tartok egyébként, hogy átcsiszoltam a falat, le fogom az egészet alapozni, majd glettelek, majd megint alapozok festés előtt. Nem rakok hálót sehová (téglafalról van szó), ha itt-ott megjelenik repedés, majd kijavítom legközelebb...
Az a baj, hogy minden boltban elmondják / számlára ráírják, hogy reklamációt csak lerakás előtt fogadnak el. (Ami valahol normális is.) Ezért normális burkoló ellenőrzi a cuccot, mielőtt összepacsálná.
Hogyan lehet 27% helyett 5% ÁFA-val építőanyagot venni? Milyen anyagokra vonatkozik, mi kell hozzá, mi a menete? Annyit tudok róla mindössze (ha igaz) hogy a boltban, tüzépen 27% ÁFA-val lehet megvenni és vissza kell igényelni.
Holnap megy vissza a boltba a férjem, meglátjuk, mit mondanak. Nem hiszem, hogy ők trükköztek, az összes burkolatot tőlük rendeltük az egész házba, a többi rendben van, és asszem a dobozon lévő címkén is rajta van, hogy 1. osztályú.
3.200/nm volt az ára. Sztem nem RAL színkódos, nem tudom, hogy az ilyen "csíkos" lapoknak van-e egyáltalán RAL színkódja, nem értek hozzá:) Egyébként az Opoczno Zebrano-ról van szó.
Egy dolog felmerült még bennünk, hátha egy sokat látott burkoló tudja a választ. Ma vettük észre, hogy a lapok hátulján van egy nyíl. Létezik, hogy ezeket szigorúan egy irányba kellene rakni, és esetleg attól lett ilyen sakktábla összkép, hogy a burkoló ezt nem figyelte és a lapok egy része "fejjel lefelé" van?
Én a boltnak szegezném a kérdést, hogy biztosan megrendelés szerinti elsőosztályú terméket kaptál-e?
Amennyiben nem, akkor hibás teljesítés. Ha ők nem ismerik el annak, akkor mennék az importőrhöz/gyártóhoz. Mindenképpen kérném a teljes kártalanítást (teljes visszavásárlás, felhasznált anyagok és munkadíjak az eredeti állapot helyreállításáig). Ha nem akaródzik nekik, irány a fogyasztóvédelem.
Sajna duplán csesztem rá, mert úgy derült ki, hogy a burkoló ugyan észrevette, de azért szó nélkül vígan lerakott már 10 nm-t, az max. a kukába mehet, így már nem lehet visszavinni. Úgy néz ki, mint egy elszúrt sakktábla, a bézs lapok egy része sárgás, a másik része szürkés árnyalat. Egyébként 1. osztályúnak írják, minden kód azonos minden dobozon, nem is értem, hogy lehet ilyen színeltérés. A nagyobb része még megvan, holnap megyünk vissza a boltba. Csak az a kérdés, érdemes-e cserélni meg felszedetni, és rendelni újat helyette, mert ha az is ilyen, akkor még nagyobb szívás.
Nálunk a kopogó darabokat a burkoló fel- és leszedte (fal és padló), az ilyen lyukakat kitöltötte, utána ment rá az új csempe. (az említett tapadóhíddal) Ha a földön PVC-t, vagy vinyl padlót akarsz rá, akkor is kell alá valami, különben át fog ütni az eredeti csempe mintája. Legalábbis a Diegoban nekem ez mondták, és aljzatkiegyenlítőt javasoltak alá. De ha megnézed a vinyl padló árakat, akkor már nem fogsz olyat akarni. :-)
Szerintem szimplán rácsesztél, ha az eredeti rendelésedben nem volt, hogy II. osztályú, vidd vissza. Illetve hívd fel őket, hogy mi a teendő, mert a szállítási költséget sem kéne benyelned. Nekünk is Opoczno van, és még a két különböző méretű, de azonos mintájú közt sincs árnyalati eltérés. (15*60-as és 30*60-as is van a fürdőben.)
Hadd kérdezzem nektek mi a véleményetek erről a hőlégfúvóról? Tudom alapfeladatok ellátására jó csak, de arra kellene, hogy a festékréteget eltávolítsa....
"Az OSB lapokat a falra fel lehet telepíteni függőlegesen, de akár vízszintesen is. Az OSB lapok kiosztásánál számolni kell a dilatációval, ajtók, ablakok és lapok között minimum 3 mm rést kell hagyni. Falak borításához 9-12 mm vastag lapokat használjunk, az oszlopok, párnafák közötti távolság 400-600 mm legyen.
A falak hőszigetelése bélés formában ásványi gyapottal, külső oldalon polisztirollal végezhető. Az OSB-3 rögzítése a falra 51 mm-es csavart, vagy 45-75 mm-es gyűrűs szeggel ajánlott. Összeállításkor a szegezést 300 mm-enként végezzük, de az összekapcsolódási helyeken 150 mm-enként. A fal síko7k külső élein a rögzítés 100 mm-enként történjen. A szegezés távolsága a lap szélétől nem lehet kevesebb, mint 10 mm."
A síkba húzáshoz a hídtapasz alkalmas, de az öntapadó fólia alkalmazásával kapcsolatban nem tudok mit mondani. Festék is van tudtommal, ami fürdőbe alkalmas, de a régi csempére is rá lehet burkolni. A padlón a kongó részek mondjuk nem annyira biztatóak, de ha nem mozognak a csempék talán meg lehet úszni a felbontást.
Sziasztok! Van itt burkoló? 80 x 40 cm gres lapokat kell aljzatra ragasztani, 30x60cm csempék oldalfalra. Milyen ragasztót ajánlanátok? Beltérbe lesznek.
Aljzatkiegyenlítő mennyi kell, négyzetméterenként? Nem túl rossz a beton. Valami átlag mennyiség van, amivel lehet számolni? Milyen kiegyenlítőt vegyünk?
És van valami trükkje, hogy hasonlóan elcseszett, ki-be álló csempézést öntapadós fóliával bevonjak simára úgy, hogy előtte valahogy valamivel síkba húzom a csempézett felületet? Totális leverés nem jöhet szóba, a fólia meg belefér a keretbe.
Ühüm, ez szimpatikusan hangzik. Körbe nem kell valami kis dilatációs hézagot hagyni? (vagy szilikonnal egy kis előzetes peremet nyomni, hogy ne nyomja le a már fent lévő csempét, hisz magasabbra kerül az alja.
Ja és kong itt ott elég erősen. Ez jelen állapotában be fog törni egy idő után, ha pont oda esik a mosógépláb, vagy leejtek véletlenül valami kemény, nehéz dolgot?
Opoczno gyártmányú járólaphoz/csempéhez volt már valakinek szerencsétlensége? Rendeltünk belőle 2 helységbe való mennyiséget, de gyalázatos, egy dobozon belül is láthatóan eltérő árnyalatúak a lapok. Ez náluk normális, vagy egy hibás szériát sikerült kifogni?
Jól letakarítva bekenni csempéhez is alkalmas tapadóhíddal (van több féle is keress rá), aztán nyakon önteni aljzat kiegyenlítővel, amit meg is lehet lejtetni a kellő irányba, de akár rá is lehet burkolni újabb réteg lappal, sőt ilyen hídtapasszal glettelős, csempeminta felfestős, lakkozós módszer is létezik...
Hőlégfúvó mellett saccolok, mert a marószer elfogy de hőlégfúvót bármikor elővehetem. Én nem akarok sokat áldozni rá, mert pár használatról lenne szó csak obiban találtam is egy kezdő szintű hőlégfúvót, ami szerintem erre a feladatra tökéletes.
Nagyon régi ablakról kábé 80 év körüliről van szó észrevettem, hogy az alsó réteg valami zöld akármi "festékkel" van bevonva. Ez mi lehet pác talán? Annak ellenére, hogy 80 éves ablak a fa még mindig jó.
Leendő trapézlemez kerítés alá készült 60m hosszú kerítésalap. Zsalukő betonnal kiöntve. De nincs a zsalukövön beton záróréteg. Félek hogy bejut a víz és szétnyomja a fagy. Nincs már lehetőség a betonrétegre. Érdemes lehet csemperagasztót vagy valami hasonló anyagot pár mm vastagon rákenni vagy ne foglalkozzak vele?
Van egy kis kézi furdancsom, majd azzal fúrom. Azért volt gyanús, mert valaki már ott átlyukasztotta a falat amikor nekidőlt fúrógéppel. Volt vagy 120 kilós, 2 mp alatt sikerült nagyot alkotnia.
A szomszéd diófájáról a levél folyamatosan belehullik az eresz csatornánkba, és eltömíti az esőelvezető cső elején lévő lombgyűjtő kosarat így nem tud elfolyni az esővíz. Naponta ürítem a gyűjtőkosarat, de az utóbbi esőzésnél nem voltam otthon és a lefolyó eltömődött a víz meg szétáztatta a ház sarkait. Mit lehet ilyen esetben tenni? Gondolkodtam már a csatornába helyezhető hálón, de a bádogos lebeszélt, mert több helyre hívták már vissza leszerelni. Állítólag a vizes levél ráragad, és eltömíti a rajta lévő lyukakat, a víz meg nem tud belefolyni a csatornába.
Valami puha falra kellene polcot raknom, de tippem sincs mi lehet. Panelházban van. Albafal? Abba hogyan lehet tiplit tenni? Gipszkartonos becsavarós nagymenetű tiplicsavart, vagy sima műanyagtiplit?
súly nem lesz rajta, állítólag csak wc papír, ... de tuti, hogy rápakolnak majd mosószert is, meg miegymást.
Hőlégfuvó. Lehetőleg valami jobb. Mert a gyengébb túlmelegedik és leég.
Amúgy ez ilyen, egy nagy bérlés boritásos betétes ajtótok egy nap munkája 3 profinak. Vesznek olcsó spaklikat és kivágják flexel a profilokat. Utánna jön a foldás, a csiszolás...
Egyszerre csak kis területett melegíts, nem vágj bele a fába, mert egy csomót kell majd rájbolj. Le kell választani egyszerre az összes réteget.
A régi ablakokat lenolajjal és krétaporral alapozták. Azt hagyd rajta, nem tudod leszedni, mert beitta a fa.
Segítségeteket kérném. Van egy régi ablak és keret amin több réteg zománc festék van még a régi időkből. Csiszolgatással próbálkoztam azt hittem hatékony de majdnem egy napba telt egy ablak és akkor még nem is végeztem teljesen vele mert hátra vannak a hajlatok, nehezen elérhető részek....Szerintetek mi a jobb megoldás a felgyorsításra: hőlégfúvó vagy festékmaró szer? Hőlégfúvóból jó hozzá egy alaptudású vagy jobban járok festékmaróval? Mind két módszer nem tesz kár a gittelésben és az üvegben? ha festékmarónál maradok mire érdemes figyelni és milyen márka jó ehhez a megoldáshoz?
Szerintem ezt úgy készítették, hogy a koszorúvasalásba bekötöttek egy gerendát: még 3 szál vas kell,
pár hosszabb kengyel, egy fenék és két oldal a zsalunak- alátámastás 2 deszkából ácsolt T. Könnyű megcsinálni.
Aztán arra szerelték ezt a heraklit szigetelőlapot, vagy hogy hívják. Csak az az érdekes, hogy a gerenda rövid.
Hogy a koszorú együtt dolgozzon a gerendával, a vasakat vissza kellett volna pipázni a koszorúba.
Egy-egy Z-be meghajlított vassal, amit bekötnek az alsó sór vasba.
Nagyobb házaknál és 1.5 méter feletti nyílásoknál én se használok kerámia áthidalót, hanem bevasalok, akkár egy 5ocm-es gerendát a koszorúba. De akkor az áthídaló legalább 1.5-2 téglát nyúlik át a nyíláson mindkét oldalon. A felső 25cm-be a gerendába ugyanaz a vasalás mind a koszorúba.
Nincs ott nagy gond, valamit nem értettek meg a redőnydoboz helyének kifalazásánál.
A bejárati ajtó és a mellette levő ablaknál látszik, hogy a hídlás a két nyílás felett egyforma, asszem élére van állítva két kerémia áthidaló, aztán lapjára egy másik a doboznak.
Annak amúgy semmi értelme nincs (hiszen ott van felette a koszorú), kellett volna csinálni egy feneket a koszorúzsaluzásnál helyette, abba tenni egy darab XPS polisztirolt, négy dübellel. A dobozt meg rögzíteni az élére állított áthidalókhoz.
Fentről még hagyján de oldalról igy alá tud verni - a balos oldalon a cserép-cserép találkozásnál a jobbos oldalon a cserép lemez találkozásnál.
