Más a MVI és az ÉVI: egyik a munkavédelmi várakozási idő, a másik az élelmezési várakozási idő. Te azt írtad: "hacsak nem eszed kanállal a mérget". Szerintem ez felelőtlen könnyelműség. Ugyanakkor a legtöbb permetszer felirata: "méreg", és ennek megfelelően is kell kezelni. (Nem tudom, hogy te mivel permetezel, lehet, hogy biológiai szereket használsz, de még a Bacillus Thuringiensis felirata is "méreg".)
Az általad leírt ültetvénytelepítési technológiával sehol nem találkoztam még - bár agrármérnök a szakmám. 1,5m mély árkok ásása telepítés előtt? Van erről valami link, leírás, bármi? Ugyanakkor a topictárs egy LÉTEZŐ szőlő talajjavításához kért tanácsot, ott pedig mindenféle markológép kizárt - szerintem.
Mind1, a többféle vélemény teszi széppé az életet.
A legtöbb SZABADFORGALMÚ permetszer oldalán szerepel egy mondat: Gyakorlatilag nem mérgező. ez alatt azt értik, hogyha nem érintkezik nyílt sebbel, nem kerül szembe, nem eszi, szippantja fel valaki, akkor nem mérgeződik meg. A szerek legtöbbje (hiábva a kén és nehézfém tartalom) bőrön keresztül nem szívódik fel. Az egészségügyi várakozási idő a fogyasztás (megevés) vonatkozásában van.
A trágyázás során nem eke volt a felvetésem, hanem árokásó... tudod, az a vödörláncos homokkidobáló szerkezet.... :-)
Másrészt a trágya csak akkor cementálódik, ha nincs benne elegendő szervesanyag, mert az megoldja a megfelelő vízgazdálkodást, és így a tápanyagok könnyen hozzáférhetőek a gyökér számára egy méter mélyen is.
Másrészt a nagyüzemi szőlőtelepítéseknél egyre gyakoribb az építőipari jellegű gépek használata, ahol egy markolókanalas gép kiszedi jó másfél méter (1,5M) mélyen a talajt, amit bekevernek komoly trágyákkal (legtöbbje lassan oldódó műtrágya) aztán vissza a gödörbe. Ebbe megy a gépifúrós telepítés kb fél év múlva (hadd ülepedjen a föld) aztán naggyából 20-30 évig nem foglalkoznak ilyesmivel, csak a füvet nyírják a sorok közt, és legkésőbb 30 év után újratelepítik az egészet....
Így is lehet szőlőt "tenyészteni" :-)
Bizonyos szempontból gazdaságosabb, mint kímélni az ültetvényt, de ez valszleg a minőség romlásával jár együtt..... Így nem tud kialakulni a borban a "minerális" íz :-)
1. Permetszerek. A permetszerek többnyire mérgezők, mind a hagyományos nehézfém tartalmú szerek (amelyek ráadásul kummulálódnak, azaz felhalmozódnak a szervezetben), mind a kéntartalmú szerek, mind a felszívódó gombaölők VESZÉLYES MÉRGEK. A rovarölő szerek közül NÉHÁNY csak a halakra és a méhekre veszélyes, de a legtöbb ott is HALÁLOS MÉREG. A permetszereken rajta van a MVI (munkavédelmi várakozási idő), amely megadja, hogy a permetezés után hány napig nem tanácsos a szőlőt tapogatni. Tanácsos a háziállatokat ez alatt az idő alatt elzárni a szőlőtől (tekintve, hogy a kutya-macska gyakran nyalogatja magát).
2. A trágyázással kapcsolatban. 1 méter mélyen nem trágyázunk, mert a trágya "lecementálódik", azaz összetömörödik, kőzet-hatásúvá válik, és így alig ad le valamit a tápagyantartalmából. A rigol-ekés szántás (ültetvények telepítésénél) is csak 70 cm mélyre hatol. 1 m mély szántáshoz akkora vonóerő kellene, amely traktor (talán a Rába-Steiger tud ilyet) nem fér el a szőlő sorai között.
A szőlészet nem versenyló, vagy BKV, nem maradsz le semmiről, ha csak tavasszal látsz munkához.
A drótozás miatt javaslom a Kriszten könyvet, abban nagyon szép rajzok szemléltetik a megoldásokat.
Ha jól termett és jóízű is volt a szőlő, akkor próbálj meg visszaemlékezni, vagy megnézni (szintén a könyv alapján) hogy mi lehetett az előző metszési mód. Ezt ráadásul akkor a legkönnyebb, ha lehullottak már a levelek... :-)
A permetek 70-80%-a ártalmatlan, hacsak nem kanállal eszik őket. Ugyan egyik-másik elég büdös, de ha a permetezés alatt nincsenek a négylábuak a terepen, nem lesz velük gondod.
A támasz (kordon, lugas) dolgában javaslom Kriszten György szőlőlugas c. könyvét, amiben elég sokféle módszer le van írva részletesen, sokkal részletesebben, mint ahogy itt el tudnánk neked magyarázni. A téli szünetre hasznos olvasmánynak tűnik, a legtöbb könyvtárban megtalálható. Ha utána van kérdésed, akkor nosza!
A trágyázás dolgában vannak mindenféle nézetek. Hallottam már olyat is, hogy minimális tápanyagutánpótlás, vagy semmi, és ez lesz a legjobb minőségű szőlő (bor alapanyagnak) (pl:Gere Kopár :-) ) csemegeszőlőnek, viszont minden játszik.
A leghatékonyabbnak a sorközi trágyázást emlegetik, ahol ipari módszerekkel árokásó géppel 1méter mélyre teszik az érett trágyát, de hallottam olyat is, hogy dréncsövezték a parcellát, és hígított trágyalével öntöztek...
Egyébként HA nem ragaszkodsz a terméshez az első 3 évben, akkor a te esetedben az újratelepítés megfelelő talajelőkészítéssel-cserével-javítással minőségi oltványok telepítésével lehet a leg szerencsésebb megoldás.
Tipp a tápanyagutánpótlásra:
Ha ehhez nincs kedved, még mindig "injektálhatsz" tápanyagot. ásol, vagy fúrsz három mély lyukat a tőke körül (minden tőkénél 3-at), és azokat tápanyagdús komposztsárral töltöd fel. Fúrónak egy cakkozot és ki és behajtogatott fogú nagyobb átmérőjű cső is megteszi, a másik végén jó 60 centis vastag betonvasat keresztbe kell hegeszteni. A fúrás pedig egyszerű művelet, tekered és nyomod lefele, majd időnként kiemeled földdel együtt, a földet kirázod érdemes jó 1 méteres mély 20cm átmérő körüli furatot csinálni... néhány évre megoldja a tápanyag ínséget, ráadásul a víz is könnyebben jut el a szőlőhöz.
Többfajta "kordonos" (magasművelésű) termesztési mód létezik, ezek közül az egyik legismertebb támrendszer a Lens Moser-ről (osztrák szőlész) elnevezett támasz.
Ennek lényege, hogy a 5-6 tövenként oszlopot állítanak, amelynek vezető szála (ez erősebb mint a többi, többnyire acél vagy alumínium drót) 100-120 cm-re van a földtől. A tőkefej ennek a magasságában van kialakítva.
- Ha a Lens Moser művelés alkalmazod, akkor a tőkefej helyett egy (esetleg két) kart alakítanak ki metszéssel, amelyen cseralapos váltómetszést alkalmaznak, azaz egy biztosító rögy + 2 termű rügy marad, páronként 6-10 darab. Ennél a termesztési módnál ezt a kart tartja a vezetőszál.
- Ha Guyot művelést alkalmazol akkor a tőkefejről 1 szálvesszőt (10-12 szemmel) vagy két fél-szávesszőt (páronként 6 szemmel) kell hagyni, amit le kell kötözni a vezetőszálhoz, hogy vízszintesen álljon. A tőkefejen hagyhatsz 1-2 biztosító szemet.
A második és harmadik szálpár (itt két szál van, az oszlop bal és jobb oldalára felszögelve "U" szegekkel) a vezető száltól rendre 30 illetve 60 cm-re helyezkedik el, azaz a földtől 130-150 illetve 160-180 cm magasságra. Ezeknek az a szerepe, hogy a kihajtó vesszőket közé lehessen fűzni, tehát ne a sorok között himbálózzanak, hanem függőlegesen álljanak.
2. Talajjavítás
Földet hordani a kavicsrétegre felesleges, mert az eső vagy a szél szépen letakarítja onnan, így kidobott pénz. A szőlő gyökérzete úgyis jóval a talajszint alatt van, tehát a leszivárgó tápanyag csak minimálisan érvényesül, az így felhordott taljréteg hamar kilúgozódik.
Amit tehetsz: vegyél szerves trágyát, amelyet addig kell érlelni, amíg a szalma felismerhetetlenné válik benne, már nem szarszagú, hanem inkább humuszhoz hasonlóan sötét, szinte szagtalan. Ezt úgy érheted el, hogy amikor leborítja a teherautó a trágyát, egy nagy kupacot csinálsz belőle, a tetejét lefeded egy fóliával, és madzagokra kötött kövekkel rögzíted rajta. A lényeg: az eső ne tudja kimosni a tápanyagot belőle (tehát ne vízmosásba telepítsd a trágyaszarvast).
A trágya pár hónap alatt beérik, majd összel szántatsz egy árkot a sorok közé, minimum 30 cm mélyet, egyenletesen belehordod a trágyát, majd összeszántatod a sorokat. Egy ilyen trágyázás 2-4 évre elegendő.
Alkalmazhatsz zöldtrágyázást is: amikor a gaz 30 cm körüli, egy középnehéz tárcsával be kell forgatnod. A szármaradványok szépen egyenletesen visszabomlanak, és biztosítják a nitrogén utánpótlást.
A hordós érlelésnél a hordó mérete és a fa minösége meghatározó a bor élvezeti értékére. Az aromák kialakulásáért a dongákból kioldódó cserzö és egyéb anyagok, valamint azoknak a borral való kölcsönhatása felelös. A hordós érlelés mindig oxidációval jár, a dongák résein keresztül átjut a levegö, a bor lélegzik.
Minél nagyobb a hordó ürtartalma, annál kisebb az egységnyi mennyiségre jutó dongafelület, tehát minél kisebb a hordó, annál gyorsabban érik a bor.
Az utóbbi években világszerte divatosak a vaniliás barrique izek.
Ez a tendencia azonban jelenleg megfordulni látszik, a fogyasztók egyre kevésbé keresik a domináns fa izt a borokban. A termelök a kishordóikat két - három éven át is használják, ezzel csökkentve a barrique jelleget.
Sokan teljesen el is hagyják öket, és visszatérnek az általuk korábban használt nagyméretü hordókra.
Én használok nagyobb hordókat is, 700-900l. A tapasztalatom az, hogy az ezekben a must erjedése sokkal stabilabb, nem fordult még elő, hogy bármilyen gondom lett volna az ezekben kiforrt borokkal, pedig az esetek nagy többségében nem vegyészkedek, a kiforrást a vad erjesztőgombákra bízom. Igaz ezek régi hordók, de vannak kisebb, 100-200-l körüli újabb (5-10év)tölgy hordóim, és akad köztük, amelyik még mindíg egy gyenge faízzel megtiszteli a bele öntött nedüt.
Összegezve nálam a nagy hordókban érik jobb bor, de a jövőben mégis hanyagolnom kell őket, mert egyedül nem igen bírok velük.
Azér hordó és hordó közt is lehet különbség, ami nem a faanyagon múlik, hanem pl az égetésen. Egy barik hordó és egy ugyanannak a fának anyagából készült normál hordó közötti faízátadási hajlam jelentősen különbözik. A barik jóval erősebben és hosszabban adja át az ízt, pedig csak az égetés a különbség a két hordó közt....
"2. évtől (vagy ha megforrt benne a must) már nem jelentkezik"
Azért erre ne vegyél mérget; én tavaly egy 4 éves, az Oremus birtoktól vásárolt hordóban erjesztettem, és még mindíg igen szép fás vaníliás ízeket adott a sárdonénak, persze nem az a mindent eluraló talpfás, füstös jelleg, de érződött. Mondjuk pont ennyit is akartam.
Igen, a faíz csak az új hordónál probléma, a 2. évtől (vagy ha megforrt benne a must) már nem jelentkezik. Innentől már az a része fontos, hogy mennyire kívánod a bort eloxidálni: felület/térfogat aránya csökken minnél nagyobb a hordód. Ha kisebb hordód van, jobban kell figyelni , hogy mikor palackoztatod.
Hát igen, komoly alapanyagot lehet kishordóba tenni, habár amit kóstoltam nagyhordósat nekem az is tetszett(szinten jó anyagról van szó). Lassabb érésű volt a bor, másabb volt, nekem jobban is tetszett, talán a kevesebb fa miatt. Én megpróbálnék egy nagyobb 5-6 hektós hordót nálatok, türelmesen kivárva a bor érését.
"Elképzelhető, hogy tulajdonképpen hosszabb idő alatt ugyanaz zajlik le egy nagyobb hordóban mint rövidebb idő alatt egy kisebben?" Ja, lehet olyan hosszú idő alatt, hogy a bornak már túl sok lesz hordóban :)
Sztem 1000 l felett nem igazán jelentkeznek újfás jegyek; inkább csak lassú mikrooxidáció. Nem is láttam még sehol ennél nagyobb méretben fehérbort erjeszten/érlelni, viszont a vörösöknél eléggé elterjedt a 15-20 hl-es hordós ászkolás. (Egri Tóthnál is láttuk, de csomó Villányi pincében is)
Én valahol az 5-6 hl-es méretnél látom a határát a fehérboros hordónak.... persze ki lehet próbálni nagyobbat is.
A túl kicsi újhordó (250 l alatt) eléggé erős faízt nyom a borba, egyre több tételnél tapasztaljuk; (pl. tegnap St. Andrea Sziráki Ch.) csak nagyon erős alapanyag birkózik meg vele. Ezért inkább 3-500 literes hordókat kezdenek használni a fehérborosok közül sokan.
Elég durva a cukorfokkülönbség, bár nekem is kevesebb lett. (2004: 19.5; 2005: 17,5) A fagy inkább a színanyagokat roncsolja, cukorfokra nem hiszem hogy csökkenő hatással lenne.
A kén is leperzseli az Otellót? Mert a rézről tudtam - azt pár csemege sem szereti; meg ebben a Vegesolban van rézhidroxid hatóanyag is. Az viszont igaz, hogy nem egy megbetegedő fajta pont a direkttermősége - okán.
Erjesztésben én nem tudok tapasztalati tanácsot adni, de ha vörösbort akarsz akkor erjeszd a törkölyön ki! :) Le van bogyózva? (mert ha ninccs akkor mégsem erőltetném) Ittam már otellóból bort- nem volt rossz...
És szerinted inkább nagyobb hordót érdemes használni fehérbor érlelésre, vagy kisebbet? Elképzelhető, hogy tulajdonképpen hosszabb idő alatt ugyanaz zajlik le egy nagyobb hordóban mint rövidebb idő alatt egy kisebben?
A hordótémára visszalépne érdekelne a véleményetek egy témában amiről minap beszélgettem egy cimborával.
Szóval mi a jelentősége a hordóméretnek egy bizonyos méret fölött. Úgy értem, hogy mi a lényegi különbség aközött, hogy 1000-200 literes vagy 600-700 literes hordóban érlelődik egy bor?
Köszönöm a választ, ha esetleg még valami érdekeset megtudsz, azt is ird meg!
A Cirfandlia által ajánlott oldalt is elolvastam, igy mostmár többet tudok róla.
A képen látható szölöre esküdni mertem volna, hogy izabella. Na nem baj, igy legalább mostmár azt is tudom, hogy a cabernet sauvignon hasonlóan néz ki.
A kocsánybénulás összetett probléma; egyrészt élettani eredetű; függ a fajták különböző érzékenységétől, tápa. hinytól, az adott év időjárásától (főleg a vegetáció alatti lehűléstől) de okozhat ilyen tünetet valóban a botritisz is- a kórtan-könyvem tanulsága szerint.
Neten találtam: "Magnézium hiányában kocsánybénulás léphet fel, ami a fürtöcskék kocsányainak beszáradásával és a szőlőszemek elhalásával jár. A botritisz fertőzésétől úgy lehet megkülönböztetni, hogy kocsánybénulás esetén a szemek a fürtön maradnak." innen: http://www.mezohir.hu/2001-06/15.html?/12207/f3/
Sajnos nem tudok én sem semmit de majd érdeklődöm,de az idén nagyom jellemző volt valószínű az időjárás is közre játszott és a botritysnek is van köze hozzá! ez a szőlő cabernet sauvignon, de a kékfrankosomba is találtunk ott kevesebbet .
Elöször is üdvözlök mindenkit, aki a szölötermelés müvészetéhez ért ...és persze azokat is, akik csak szabadidejükben foglalkoznak szölötermeléssel - mint én is!
Amphenol topiktárs nyomát követve kerültem ide, akit az origoról ismerek. Az origon nekem is van egy topikom "...Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél ..." cimmel, ahol a szölö- és bortermelésröl szeretnék többet megtudni.
Sajnos az origon csak kevesen vannak, akik erröl a témáról beszélgetnek, ezért is jöttem ide kukucskálni.
Mindjárt az elsö kérdésem a topikgazdához:
Kedves köpcös 111, tudnál e bövebben irni a kocsánybénulásról?
Mint a képen látom, nálad is az izabellán lépett fel - vagy tévedek?
Az idén én is több fürtön tapasztaltam de kiváltó okát nem ismerem....és az ellene való védekezést sem!
...jaaa, én Németországban élek és ezért hiányzik némely ékezet. :))
