A hgy-ben nem ellenőrzik, hogy valaki fizeti-e a tizedet, vagy sem. Ezt nem tudom, honnét szeded, de ez nem így van. Az viszont tény, hogy rendszeresen tanítanak arról, hogy akkor vagy áldás alatt, ha adakozol, tizedet fizetsz, stb.
Az, ha valaki szóvá teszi, hogy a vezető(k) honét kap(nak) és mit, sőt kifogásol dolgokat, szinte biztos, hogy retorziót vált ki, ami végső esetben odáig fajul, hogy az illetőt kitiltják a hgy-ből.
Az utolsó kérdésedre meg csak azt tudom mondani, hogy menj oda és kérdezd meg, oszt vond le utána magad a következtetést, ne itt pampogj.
Mi lenne ha egy HGY tag egyszerúen bejelentené, hogy nem akar fizetni, mert nem tartja helyénvaló dolognak, hogy nem ellenőrizheti a pénzek folyását és nem tartja helyesnek, hogy a gyülekezet vezetői élnek luxusban a befizetett pénzből?
z
ps: Megkérdezhetem,hogy NS milyen alapterületü ingatlanban él és milyne autóval jár és milyen ruhát hord és hova jár nyaralni és milyen időközönként?
Persze, ez így van, dehát az Ige azt is mondja, hogy aki az Evangéliumot szolgálja, abból is kell élnie. Minta az Ap.Csel., ahol Pál többször is kijelenti, hogy noha joga lenne részesülni a hívők adományaiból, mégsem teszi, hogy példát mutasson és többször beszámol arról, hogy a munkájának a béréből nemcsak magát, hanem a kísérőit is ellátta. Konkrét tudomásom van arról, hogy pl. Rick Joyner a saját vállalkozásából él, miközben nemzetközi szolgálata van.
Úgy gondolom, hogy itt megint a szabadság kérdése merül fel: Isten nem tiltja, de ha szolgálni akarom Őt, akkor azért nem célszerű élnem vele, mert nem tudok személyes példát mutatni. Az is tény, hogy Jézus felé a körülötte lévő gazdag asszonyok szolgáltak a vagyonukból, mégsem említi az Ige sehol, hogy ez lenne a követendő példa. Megint a szabadsággal való élés, vagy nem élés lehetősége. Ugyanakkor a szegényekről való gondoskodás majdhogynem kötelező, ami rendjén is van.
Összegezve, nekem az a véleményem, hogy az, aki hitből pénzt ad egy vezetőnek, nem vétkezik, de a vezető felelőssége, hogy az így kapott összeget mire használja. Bár az Ige erre nem állít fel szabályt, a felhasználásnak minden esetben olyannak kell lennie, hogy az egyértelműen és nem csak valamilyen teológia formájában Istent dicsőítse és a pénzadományban részesült vezető krisztusi példakép-funkcióját mélyítse. És ebbe természetesen nem tartozik bele a sokmilliós vagyonszerzés, a szolgahad, de talán az extra libamáj se.
Nem is akarok veszekedni, csak azt kívántam kifejezni, hogy az Isten szerinti szeretet nem az a vallásos szuttyogás, amit sok magát kereszténynek tekintő egyed gyakorol. Sőt, nem is egy felfokozott érzelem.
Isten a helyreállítás Istene. Neki is könnyebb lett volna egy új házat (Földet) építeni, mint a meglévőt renoválni. És a Biblia nem számol be arról, hogy amikor Jézus, az Egyszülött pontosan emiatt meghalt, akkor Isten zokogásban tört volna ki a Mennyben, vagy az angyalok gyászdalt zengtek.
Ezért az én értelmezésemben a bibliai szeretet-fogalom nem azonos az emberek egyfajta felfokozott érzelmi állapotával, hanem egyenlő az önmaga feláldozására való állandó készséggel. Ezért lényege az egész Bibliának az áldozat, amiért Isten a helyreállítás érdekében még a saját Fiát sem kímélte.
Adható, adható, de nem rendelt. Viszont, ha aki kap, és kap, és nem ad, hanem csak kap, és elkezd tizedből élni, az már istentelen (apostoli, azaz krisztusi rendelésnek ellenáll) éppen azért, mert már nem akar dolgozni.
Adományokat meg szedtek, többször szedtek a Biblia szerint a krisztusiak, de kivétel nélkül mindig a szegények javára. Sohasem az apostolok, vagy elöljáról javára.
Emellé egyértelműen rendelték a szegényekről való gondoskodást, és ugyanitt egyértelműen nem rendelték az elöljárókról való gondoskodást, pedig könnyen és egyszerűen megtehették volna.
Szegények pedig éppen Krisztus szerint mindig lesznek köztünk, azaz mindig lesz célja az adománynak. A krisztusi-apostoli célja, mely Istentől rendelt tehát egyértelmáen a szegényekről való gondoskodás. Nem más.
És hogy még egyet csavarjak: az ÚSZ értelmében mindenki papi szolgálatban áll, mégpedig a Melkisédek rendje szerintiben. Vagyis - horribile dictu - mivel a tized a papoknak jár, ezért az ÚSZ-ben minden igei hívőnek adható tized.....
Én már máshol jó sokat vitáztam (a Fórumon is) a tizedről.
Most csak elnagyoltan írom ide véleményemet:
Én úgy látom, azt kaptam és találtam a Bibliában is, vezetők, elöljárók nem élhetnek meg igazságosan a tizedből, adományból (hacsak nem nyomorékok, vagy munkaképtelen öregek).
Ha tized van, azt meg a lévita kapja, és izraelitától, ki törvény alatt van. És persze az izraelita ne hagyjon örökséget maga után, ha egyszer tizedből él, és tartsa meg a törvényt egészen. Ha rontja, nem tartja, akkor meg tizedet sem kapjon.
Aki nem akar dolgozni, ne is egyék, ez egyértelmű apostoli tanítás, akiknek joguk volt élni az evangéliumból, elmúltak Pálékkel (ez befejezett, Pál nem terjesztette ezt a jogot tovább-ki senkire, Timóteusra sem), míg az apostoli rendelés fennmaradt éspedig kivétel nélkül minden tanítványra értendően (persze nem betegekről és öregekről szólok).
Ha valaki jövedelme tizedét fizeti, sem tized, csak a jövedelme tizede. )A tized itt bibliai szakkifejezés, és nem matematikai értelemben értem.)
Amelyik gyülekezet eltér az apostoli rendeléstől, attól még nevezheti magát gyülekezetnek. Pl. előírhatja tagjainak a gittrágást is, adott mennyiség/nap kvótázva. És nevezheti magát az Élő isten Gittrágó és Bélyeggyűjtő Gyülekezetének. Vagy Hit Gyülekezetének is akár. (A gittrágás tisztább dolog a tizedszedésnél, mert a gittrágásból nem tudnak megélni azok, akik nem akarnak dolgozni, csak enni. Hacsak bérbe ki nem adják a rágók munkaerejét a fejesek a maguk hasznára.)
Szóval a gittrágó, meg a tizedszedő gyülekezet is gyülekezet lehet, de ez bizony nem krisztusi, nem bibliai normákra alapozott gyülekezet. Igaz, emellett bibliai dolgokat is tehet, meg másokat is, én azonban most csak a tizedről, meg példaként a gittrágásról, mint a tizedszedésnél speciel egy jobb, tisztább dologról írok.
Aki tizedből él:
Szerintem istentelen ember, vagy azért, mert nem tudja, hogy ezt nem kéne, és akkor miért is áll mások elé, vagy szemét csaló, aki becsapja a hívőket.
Ha valaki tizedet fizet:
Hogy valaki jövedelmét azoknak adja, akik ebből akarnak megélni, ezt addig teheti, amíg éretlen, kiskorú, amíg emberi tanítások akármi szele sodorja.
A tized, meg egyéb adomány egészen biztos nem elöljárónak jár.
Ugyanis akkor erről lenne rendelés a Bibliában. De nincs! Ennél sokkal kisebb súlyú dolgokról van, erről tehát okkal nincs.
Szóval én nem tartok érettnek egyetlen egy tizedfizetőt sem, ha jó szándékát nem is tagadom.
Viszont tizedből élőt egyet sem ismerek el krisztusi embernek (maga Krisztus sem szedett tizedet, nem is rendelt, bizony!). Nem ismerek el egyetlen egy embert krisztusinak, aki nem akar dolgozni, hanem nyughatatlankodik, és mások elé áll, nekik jelentgetni, mi a jó és mi a rossz. (Szóval azokkal nincs bajom, akik mondjuk gyermekvigyázók, takarítók, vagy kertészek gyermekvigyázók, takarítók, vagy kertészek béréért, ha ezt a bért ún. tizedből fizetik, akkor sem, hiszen dolgoznak bérükért. Ekkor nem tizedből, hanem bérből élnek.
De, hogy ún. "szolgálók" bért, akarom mondani tizedet kapnának, ez bibliaellenes. Ugyanis a Biblia mértéke szerint a szolga kapjon enni és ruhát, a szolgának bér nem jár, akkor nem szolga (rabszolga). A Bibliában már csak ilyenek vannak.
Hogy pedig egy (rab)szolga meg is gazdagodna mások javain, egyenesen istentelen, az ilyen szolgával Krisztus nem bánik valami jól, azt vélem.
Ahhoz persze nincs közöm, a Hit Gyülekezete milyen polgári gyakorlatot folytat, csak, mint Krisztus gyülekezetéről vélekedhetek, és persze fentiek csak vélekedéseim.
Az Újszövetség lényege az áldozat, ami szeretetből fakad. A szeretet mozgatja az áldozatot, ami a bűnbocsánatot teszi lehetővé. Egy ember bűnbocsánata Isten szeretete miatt lehetséges úgy, hogy Isten szeretetből a tulajdon fiát áldozta fel a bűnös emberiségért, hogy aki ebben hisz, üdvösségre jusson.
Ezért minden hitbéli cselekedetet, így az adakozást és a tizedfieztést is a hitből fakadó szeretet és a szeretetből fakadó áldozatkészség kell hogy motiváljon, hiszen maga a Mester, akit követünk szintén így tett.
Másként megfogalmazva: A szeretet valóban a legfontosabb, de a belőle fakadó áldozatkészség nélkül értéktelen.
"Te tényleg azt gondolod, hogy a valóságban a szavazópolgár döntése alapján használják fel a közpénzeket?"
Igen úgy gondolom... a lehetőségekhez képest a lehető leginkább ez van.
Amúgy te is mint sokan úgy gondoljátok, hogy a demokrácia az pusztán az egyenlőséget jelenti.. pedig nem. A demokráciában jogod van érvényesíteni az akaratodat... de akkor is érvényesíteni kell és ha egy közösség nem is törekszik az akarata érvénysítésére akkor ne csodálkozzon ha sérülnek az érdekei.
A soktest problémád gyakorlatilag erről szól...
De mindez lényegtelen... akkor sincs jobb a demokráciánál, de ha te találsz jobbat akkor szólj.
Az amit a HGY követ az egy ókori modell... én rossznak tartom.
"Fenntartom, hogy a jelenlegi magyar parlamentáris demokrácia nem dönt igazságosan ..."
egyetértünk... a kérdés az, hogy a zsebbe tizedelés igazségosabb-e. Nemde erkölcsi kötelességa kisebbik rossz választása?
"olyan értelmet tulajdonít a szavazók válaszának, amit azok nem feltétlenül gondoltak mögéje az X-nek. "
Én ezt úgy fogalmaznám meg, hogy a szavazók nagyon nagy része nem tudja, hogy valójában mekkora súlya van az X-nek. Ezt hívják úgy, hogy felelőtlet szavazópolgári viselkedés.
De ez megérne egy külön topikot... :)
"ők kizárólag adatvédelmi okokból ajánlották azt, hogy a tagok hagyják üresen a vallási mezőt."
Mondom... szkeptikus vagyok ez ügyben.
"a felekezetek minden ökumenizmus dacára is egymás rovására élnek."
én meg fenntartom, hogy ez csak egyes felekezetekre igaz... leginkább az alternatíva nyújtásra bazírozó kisegyházak.
Az ökumenizmusról meg annyit, hogy nem értem miért lenne baj, ha a békesség kedvéért az emberek feladnak a saját maguk kreálta dogmákból. Ezt üdvözülni kéne és nem leszólni.
"Az egyházjoguk lehetetlenné teszi a kilépést"
a fene tudja.. én nem vagyok akkora kánonhuszár mint te :) viszon ismerem a gyakorlatot. Te úgy emlegeted a kiátkozást mintha az valami gyakorlat lenne... ez nem igaz. Az egyházből azért nem lehet kilépni, mert belépni sem lehet. A keresztség tesz egyháztaggá, de nem RKat-tá, hanem kereszténnyé. A RKat keresztség és a HGY keresztség lényegét tekintve ekvivalens... Krisztus testvérévé tesz mindkettő.
Ez a gyakorlat... aki meg 500 éves zsinati kánonokkal vitézkedik az nekem túlságosan is irástudó farizeus... Ha érted mire gondolok.
A RKat egyház tagjává elvileg a bérmálkozás tesz..de ez csak rituálé, nincs dokumentálva és nincs gyakorlati nyoma.
a focistás példámat rosszul értetted... koncentrálj a szolidaritásra és térjünk vissza ha megvan amit mondani akartam.
"hitelvi különbségek elpalástolása vagy félretolása árán, ami viszont gyöngíti felekezeti azonosságukat."
Szerinted mi a fontosabb, a javarészt ember írta hitelvek és afelekezeti azonosság avagy a béke?
Gondolom tudod, hogy nekem melyik.
"ez nem más, mint a „leküzdhetetlen” vagy „vétlen tudatlanságról” szóló ágostoni és középkori tanítás."
Engedelmeddel ezt rosszul tudod. Ez a teljesen tudatosan másvallásuskra érvényes tanítás.
Szerintem meg nem a hit, hanem a szeretet. Forgasd a korintusi levelet gyakrabban.
A hit az alapok megteremtésénél számít. Az az adás jellegű cselekedet, aminek a mozgatórugojaként nem a szeretet szerepel (ami áttételesen a hitből indult), az szerintem fabatkát sem ért. Senkit sem akarok megsérteni, de gyakran az Úristen valamilyen fajta programozására próbálják használni, hadd dörgöljék az orra alá, hogy lásd, bezzeg én adtam.
"Nincs nagyobb dolog annál, mint mikor valaki életét adja barátaiért."
A gyűjtésre konkrétan emlékszem, de azon az alkalmon én szokás szerint ültem-álltam NS mögött, majd amikor végetért az istentisztelet, felmentem az irodába, szintén szokás szerint. Eközben nem hallottam semmit az összeg rendeltetésével kapcsolatban, ugyanis NS nekem nem mondta, és amikor végetért az összejövetel, már nem volt téma. Ettől még lehet igaz, amit DonV. mond, mert NS nemcsak rajtam keresztül adta ki az utasításait és másnak mondhatta. Ennyi.
A tizedfizetés szerintem hitbeli cselekedet. Ugyanis ami nem hitből van, az bűn, legalábbis a Biblia szerint.
Nem minden tizedfizető fizet hitből, tehát értelemszerűen nem minden befizetett tized bibliai, még ha bibliai gyülekezetbern is fizetik, bibliai tanításnak engedelmeskedve.
A lényeg az Újszövetségben a hit.
A A Biblia nem teszi kötelezővé a tizedet, csak a Törvény (Tóra). Ábrahám a tizedet hitből adta Melkisédeknek, Jákob is hitből ígérte meg Istennek, hogy tizedet fog fizetni. Ez a két esemény még a Törvény ideje előtt volt.
Vagyis szerintem a dolog megfejtése az, hogy a hitből, önként adott tizedet tényleg megáldja Isten, a gyülekezet, vagy a vezető felé való engedelmességből adott tized pedig Isten szempontjából közömbös. Aztán meg a tized kedvezményezettje sem mindig egyetlen felekezet vagy gyülekezet kell hogy legyen, hiszen Ábrahám vagy Jákob sem rendszeresen fizetett tizedet ugyanannak, sőt Jákobnál azt sem tudjuk, kinek adta. Gyülekezetnek biztosan nem.
Az ÚSZ rendszeresen említi az adományt és az alamizsnát mint gyakorlatot, de a tizedet nem.
Az újszövetségi tizedfizetés megfejtése szerintem ez:
Zsid. 7.8
És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, a ki bizonyság szerint él:
Vagyis a tized annak adandó, aki Melkisédekhez hasonlóan az Úr szolgája. Ez lehet egy éppen az utamba akadó utcai prédikátor, akitől áldást veszek, egy atyámfia, akin keresztül egyértelműen Isten szól hozzám, és mindenki, akiről belső bizonyosságom van, hogy rajta keresztül az Örökkévaló cselekszik velem kapcsolatban. Vagyis szerintem a tizedfizetés az újszövetségben 1)nem rendszeres, 2)nem mindig ugyanannak a személynek vagy gyülekezetnek kell kapnia és 3)annak adandó, akin keresztül az adott helyzetben Isten szól, vagy szolgál nekem (felém).
Az alamizsna, ill. az adomány ugyanakkor az ÚSZ alapján erősen ajánlott rendszeres tevékenysége kell hogy legyen egy hívőnek.
Az más kérdés, hogy a gyülekezetek teológiát csinálnak a tized-adásból, hiszen az infrastruktúrát fenn kell tartani és a bevételek csak akkor kiszámíthatóak, ha rendszeres tizedfizető emberek vannak a közösségben. Ez gazdaságilag érthető, de az Újszövetség alapján nem tartható - szerintem.
Ami érdekes, hogy a reformáció idején Magyarországon a protestáns gyülekezetek nem szedtek tizedet, ugyanakkor rengeteg adomány folyt be hozzájuk és lényegében saját erőből országszerte felépítették a templomokat, iskolákat, közösségi házakat, stb., amelyek jelentős részét 100 évre rá a katolikusok erőszakkal elvettek és rekatolizálták az emberek jó részével együtt.
Fenntartom, hogy a jelenlegi magyar parlamentáris demokrácia nem dönt igazságosan abban a dologban, hogy melyik felekezet mennyit kapjon. A választások alkalmával ugyanis a pártok nem fejtették ki világosan és részletesen a programjukat, és konkrétan azt sem, hogy milyen egyházpolitikát követnek. Aztán a koalíciókötés idején vagy a felekezeti vezetőkkel való tárgyalás során gyakorta el is tértek attól, amit esetleg vállaltak. Itt a választónak akármilyen módon felfogott implicit döntése sokszorosan ki van játszva, és aki ezt felismeri, az nem feltétlenül anarchista, hanem egyszerűen realista. A jelenlegi berendezkedés is ismeri a népszavazás intézményét - szerintem tehát ezt kellene alkalmazni olyan kérdésekben, ahol egyenrangú felek közt kell pénzt osztani, és gyanítható, hogy a választott képviselők akarata százalékosan nem egyezik meg a nép fejenkénti véleményével.
Amikor a régi kiváltságokat említettem, a régi feudális, kegyurasági és államegyházi rendszerre gondoltam, nem pedig a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozást firtató kérdésére. Ez utóbbi egyébként a kérdőíven nem is volt összekötve semmiféle egyházfinanszírozási modellel (te tehát tévedsz, amikor ezt "társadalmi konszenzus alapján született egyházfinanszírozás"-nak nevezed), és a kitöltése sem volt kötelező. Ezért fölöttébb gyanús, ha valaki (pl. a püspöki kar) utólag ebbe az irányba akarja kihasználni, mert azzal olyan értelmet tulajdonít a szavazók válaszának, amit azok nem feltétlenül gondoltak mögéje az X-nek.
Ráadásul a HGY és a zsidó hitközség (és még tudom is én, kicsoda) nem azért óvta híveit az ikszeléstől, mert tudta, hogy ez alapján lesz kiosztva a pénz - hiszen akkor még fel sem merült ez az ötlet. Nem, ők kizárólag adatvédelmi okokból ajánlották azt, hogy a tagok hagyják üresen a vallási mezőt.
A másik szálon is fenntartom álláspontomat: a felekezetek minden ökumenizmus dacára is egymás rovására élnek. Ez vallásszociológiai evidencia. Egymás helyét foglalják, egymástól vagy egymás elől halásszák a tagokat, egyszóval szociológiailag versenyhelyzetben vannak. Teológiailag is valamely ellentét mentén váltak szét, és helyenként ez az ok ma is fennáll. (Később sok helyen más okok járultak hozzájuk vagy váltották fel a régieket.)
Az, hogy az ökumenikus találkozókon milyen összetákolt nyilatkozatok születnek, annak semmi jelentősége nincs, amíg be nem épülnek az egyházjogba vagy a hitvallási iratokba. Ismeretes, hogy a r.k. felekezet utólag egyoldalú értelmezést volt kénytelen csatolni a r.k.-ev. megigazulási nyilatkozathoz, jócskán visszavéve abból, amit ott elismert. De könnyen bebizonyítható (sokan megtették angol nyelvterületen, és idővel én is megteszem magyarul), hogy Róma több dogmatikus tanítását elmismásolva lépett egyezségre a megigazulásról (azaz a legkeményebben félpelagiánus tridenti kánont nem illesztette be a rendszerbe, és más ínyencségek is vannak), az evangélikusok pedig részben túladtak a reformátori és hitvallási örökségükön.
"Annak nyoma sincs, hogy a történelmi keresztény egyházak a Hit Gyülekezetéből avagy bármely más hasonló kisegyházból akarnának tagot elszívni." - Nono. Az egyházjoguk lehetetlenné teszi a kilépést, érvényben van az Erasmus ellen fogalmazott tridenti kánon is, mely szerint átkozott az, aki szerint a felnövekvő megkeresztelteket meg kell kérdezni afelől, akarnak-e egyháztagok lenni. Ez a kánon elátkozza azt a véleményt is, amely szerint az ilyen felnőttkori eltávolodókat az úrvacsora megvonásán kívül nem szabad mással büntetni. Ezért elméletileg még ma is szankcionálhatnák saját meghidegült tagjaik HGY-be távozását, mondván: azok jogilag még ma is római katolikusok. És akármit mondtatok Luyóval a másik topikban, a formális eretnekké válás nem szünteti meg sem a r.k. felekezeti tagságot, sem az egyházjognak való elvi alárendeltséget. Ez ügyben írtam már a fórumra, csak nem tudom, melyik topikban. Idéztem a CIC-ből és Erdő Pétertől is: a kiközösített személy jogai (jórészt) elvesznek, kötelességei megmaradnak.
De hogy Róma mennyire aktívan misszionálja az ortodoxia talaján fellelhető meghidegült egyháztagokat, és hogy mennyi keserűséget szerez az ortodoxoknak még ma is az uniált keleti felekezetrészek fenntartásával, az bizonyára előtted is ismeretes. A r.k. felekezet egészéről igenis elmondható, hogy ahol egyházpolitikailag tere van, ott abba benyomul, akár a rivális felekezetek szérűjébe is. Különös tere ennek az Egyesült Államok, ahol a fundamentalista és evangéliumi felekezeteken kívül a római katolicizmus gyűjti össze az erkölcsi liberalizmusból kiábrándult, vallásosságukat fel nem adó rétegeket. Ez pedig nem minősítés vagy értékelés a részemről, hanem meglévő folyamatok felismerése.
"Sajnos könnyebb egy esetleg befásult és elhanyagolt rosszul terelgetett katolikust megszólítani a karizmatikus felekezetnek, mint a masszív ateistákat" - A kettő között azonban nem éles a határvonal, tekintve azt a különbséget, amely a megkereszteltek és az aktív hitgyakorlók között fennáll. A harcos ateistákat pedig egyszer-kétszer valóban megszólítja a HGY, aztán békénhagyja őket, csakúgy, mint más felekezetek.
"a Gyülekezet tagjai közül milyen arányban voltak az egykori katolikus-evangélikus-református hívek a mezei szűz ateisták mellet?" - Pontos adattal nem rendelkezem, de ismeretségi körömben a túlnyomó többséget a kulturális okból megkeresztelt ateistákból lett hívők alkották. Azok, akik két kategóriád közös részét alkotják.
"a szolidaritás nem ismeri a "szükség" fogalmát. Nem azért vagyok szolidáris valakivel mert esetleg szükségem lehet rá, hanem azért mert ez az alaphozzáállásom." - Ezzel nem értek egyet, ha konkrétan az anyagi segítésre próbálod ráhúzni. A pénzben kifejezhető szolidaritás igenis maga után vonja a „szükség” fogalmának, mértékének megállapítását.
"és mi van akkor ha a ferencvárosban nagyon szegény emberek laknak, de nagyon tehetséges focisták nevelkednek, a Rózsadombon viszon gazdagok, de falábuak az emberek? Nemde a köz (!!!) érdeke, hogy a Rózsadombiak szolidaritásból támogassák az esetleg csóróbb ferencvárosiakat." - De igen, illik támogatniuk - de nem a ferencvárosiakat, hanem a saját focicsapatukat. Elvégre azok élete sem fenékig tejfel, hiszen játékosai botlábúak, ezért sikertelenek. Viszont ha kapnak pénzt, vásárolhatnak vagy nevelnek jobb játékosokat, akár a ferencvárosiak közül is. A focisták a klubok között szabadon és üzleti alapon áramlanak, arra pedig senki nem kötelezhető, hogy ezen lehetőség figyelmen kívül hagyásával támogassa a magyar futball egészét.
"A kisegyházak a szeparálódást keresik a nagyok pedig az együttműködést." - Amint mondtam, a hitelvi különbségek elpalástolása vagy félretolása árán, ami viszont gyöngíti felekezeti azonosságukat. Ezt a tételt védelmeztem én az előbbi írásomban.
"Tudtad, hogy a katolikus egyház legujjabb tanítása szerint nem a felekezeti hovatatrtozás hanem a hit üdvözít és a katolikus egyházon kívül is elérhető az üdvösség?" - Persze, hogy tudtam: ez nem más, mint a „leküzdhetetlen” vagy „vétlen tudatlanságról” szóló ágostoni és középkori tanítás. De én emlékszem arra is, hogy egy másik topikban még azt állítottad: „Az új r.k. tan szerint nem a dogmák elfogadása üdvözít, stb.” A dolog ott a római katolikusnak keresztelt, de eltávolodott személyek egyházjogi és teológiai felelősségéről és felelősségrevonhatóságáról szólt, és ott nem is volt helyénvaló, mivel az ilyeneket Róma elvileg ma is eretnekeknek tekinti. Most nem kérek hivatkozást, mint ama másik topikban, mert itt a más felekezetűnek keresztelt hívekre valóban alkalmazható, amit mondtál. (Az új CIC kijövetele, azaz 1983 óta, lásd megjegyzéseimet a Gy.ker. topikban.)
Én se tudom mennyi kár keletkezett. Ja, vagy általában mondtad? Meglehet hogy jó lenne tudni a gyűjtés eredményét, de egyelőre még ott tartunk, hogy több speciális gyűjtés kellene, máramennyiben ilyen valóban fontos.
az összes tizedszedő egyház az állami támogatás ellen van.
"A támogatásokat nem a népszámlálás alapján adják."
Tévedsz. Olvasd el az egyházfinanszírozásról szóló törvényeket és azok történetét.
"...a HGY arra buzdította tagjait, hogy..."
a HGY az egyik legnagyobb tizedszedő kisegyház... A nem HGY tagok számára világos, hogy miről szólt ez a politika. Ezt lehet tudomásul venni és lehet engem lefikázni miatta, de ez van.
Mindeki tudja, hogy a HGY hatalmas pénzeket szed be a hívektől és mindenki tudja, hogy ezt lelki presszióval érik el... ezen összegek felett pedig kiskirályként uralkodik egy maroknyi ember...ezen maroknyi ember felett nincs semmilyen kontroll csak annyi, hogy majd az isteni számonkérés... Tisztára mint a középkori királyok akik csak az IStennek tartoztak elszámolással... nos vagyunk pármillióan akiknek ez azért kevés.
"demokrácia m?ködési torzulásai sajnos elég mélyek..."
Ez közhely. nem érv és nem indok. Mondom, ha a demokrácia nem működik akkor meg kell javítani és nem visszatérni az ókori módszerekhez.
"a HGY m?ködési költségei..."
Nem kapnának kevesebbet mint a történelmi egyházak. Olvasd el a törvényt -fenn vana neten- légy oly kedves.
"aligha vagy hív?, ha azt gondolod, hogy nem lesz isteni számonkérés."
Én elhiszem, hogy lesz isteni számonkérés, de azért előtte én emberi számonkérést is szívesen látnek...tudod Istennek ami istené, császárnak ami a császáré.
"szeritem jó dolog megsérteni másokat"
ezt a szemléletet vettem észre e hitgyüliseken... :(
"A reformátusok manapság a saját hitüket tapossák meg, és magukkal hasonlanak meg, amikor szemet hunynak a katolicizmus b?nei felett egy kis békesség kedvééért."
Hagyd már a franca ezeketa bűnöket... ezekkel csak a ti fejeteket tömik a szószékekről. Az összes ilyen argumentumot szanaszét cincáltuk ezer topikban... nincs értelme. Ezeket a katolikus bűnöket azért mondogatják nektek, hogy a "gyűlölet 5 percére" legyen alaphangulat.
"a félelem miatt, miszerint a történelem során már sokszor zaklatták az efféle kis közösségek tagjait"
Hát nem is hiszem el... szerintem hihetőbb, hogy a tizedszedő kisegyházak vezetői a százmilliós pénzek feletti hatalmukat féltették. Te persze ezt nem hiszed el. Nembaj. Csak tudd, hogy kívülről ez így tünik... és tudod, nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani. :)
"de erre költeni, miközben nyugotan meg lehet fagyni hajléktalanként, kiesni véglegesen egy fillér bevétel nélkül a szociális ellátásból, nos, számomra ez a gyomorforgató, és a többség szörny? diktatúrája."
Ilyen alapon színházakra és sportra is gyopmorforgató doog költeni? Azok ellen nem lázadozol?
Konkrétan a gojoknak szól az apostolok cselekedetei 15:28-29:
"Mert a Szentlélek jónak látta, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak, hogy ne tegyünk több terhet rátok annál, ami föltétlenül szükséges: hogy tartózkodjatok a bálványáldozati hústól, a vértől, a megfulladt állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől őrizkedtek, jól teszitek"
(Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája)
A hívők pedig elolvassák: vajon mi mindent is tanított Jézus?
Viszont attól, hogy ez az Új-Szövetségben van leírva, ez még masszívan Ó-Szövetség. Jézus maga mondta, hogy azért jött, hogy mindent betöltsön, és ameddig tanított, mindig arra hivatkozott, hogy amit mond, az "a Törvény és a Próféták", azaz az Ó-Szövetség. Neki mint báránynak teljesen meg kellett felelnie, hogy alkalmas legyen az áldozatra, így jogos, hogy zsidóként a zsidók figyelmét felhívja a törvény betartásának fontosságára. De mi van ezután? Hol mondták-írták le azt, hogy a kereszténnyé váló gojoknak is be kell ezt tartani? Kérem az igehelyet! :-) Szerintem ez ugyanaz a problematika, mint a körülmetélkedési vita Péterék és Pál között. Ha kell tizedet fizetni, akkor körülmetélkedni is kell. Ha nem kell körülmetélkedni, akkor tizedet sem kell fizetni. Vagy felhozhatnám a szombat megtartását is, amely szintén ugyanez a logika. Ezekről azért ölég egyértelműen írnak a levelek. Hmmm?
