Azt hiszem, a mi vitánk csöndben lecsengett, és más témák vették át a terepet, ezért csak néhány érvedre felelek.
"a kérdés az, hogy a zsebbe tizedelés igazságosabb-e. Nemde erkölcsi kötelesség a kisebbik rossz választása?" - Ami azt illeti, szerintem igazságosabb a számlával, kimutatással adott tized, mint a számlával, kimutatással adott állami támogatás. Ekkor ugyanis mindenki olyan istentiszteletet rendez be, ami a pénztárcájától telik - és ennél többet maga Isten sem kíván tőle. De ha valamely felekezet költséges istentiszteletet tart, azt ne terhelje rá a társadalom többi tagjára. Igaz, ez manapság inkább a HGY-re és a kicsikre érvényes, mert nekik kell a sok ember után takarítani, nekik termet bérelni, őrzőembereket fizetni. De régebben igenis a r.k. felekezetnek volt jellemzően nagy apparátusa, és ő terhelte meg az ő fenntartási költségükkel a társadalmat, értsd: a birtokain dolgozókat, korábban meg mindenkit. Ennek a a nagy tétlen vagyontömegnek mai maradványa a visszaadott töméntelen ingatlan, amit alig használnak ki istentiszteleti célokra, hanem inkább oktatásra, reprezentációra vagy turistacsalogatásra. A HGY és a kis felekezetek azt sérelmezik, hogy a r.k. felekezetnek adott támogatás újabb támogatásokat igényel, ezért nem kellett volna egyszerre ennyit visszaadni, hanem egyszerre csak annyit, amennyit saját erőből működtetni is tudnak. Így azonban a r.k. felekezet olyan újjáépítési segélyben részesül, amely nem mai erejéhez van mérve, hanem az ötven éve elfoglalt társadalmi helyzetéhez. A mai korszak nem a Kalot és az eucharisztikus kongresszusok kora, hanem jóval sterilebb, soványabb, hígabb kor, melyben a r.k. felekeztnek is bele kell találnia magát a versenybe. És ezt nem úgy kellene tennie, hogy a század eleji állapotokat akarja restaurálni, hanem igenis a hitgyakorló emberek erejére kellene építenie, mint a többieknek is.
"a szavazók nagyon nagy része nem tudja, hogy valójában mekkora súlya van az X-nek." - Ez bizony így van: ők bizonyára folklórkatolikusságból és kultúrprotestánsságból tették a megfelelő helyre a jelet. De jogi értelemben mégsem tiszta a helyet, mert ennyi ember szájába gyanús dolog olyan jognyilatkozatot adni, amit ők kimondottan nem tettek meg. Azaz ők abban a tudatban jelöltek meg vallásfelekezetet, hogy ez az egyházfinanszírozástól teljesen független. Ha az adóik 1%-ának valahová irányításáról kellett volna egy füst alatt dönteniük, egészen más eredmény jött volna ki. A legszámosabb felekezet bizonyára a felekezeten kívülieké volna.
Hogy a HGY és az izr. hitközség mit forgatott a fejében, mikor a nevezett tanácsot adták tagjaiknak, azt csak ők tudják - meg az Isten. Mi azonban jogi értelemben nem mondhatjuk ki teljes bizonyossággal, hogy ki akarták volna kerülni a statisztikusok rájuk látását. Sőt, jogilag közelebb esik a cselekedetükhöz az adatvédelmi indoklás, mert, mint mondtam, a népszámlálás idején fel sem merült, hogy ennek alapján éesz kiosztva a pénz (hacsak a püspöki kar elméjében nem, mint esetleg beváltható remény).
"Az ökumenizmusról meg annyit, hogy nem értem miért lenne baj, ha a békesség kedvéért az emberek feladnak a saját maguk kreálta dogmákból. Ezt üdvözülni kéne és nem leszólni." - Én sem leszólni akarta, hanem alkalmi pozitivista megfigyelőként tudomásulvenni.
"Te úgy emlegeted a kiátkozást mintha az valami gyakorlat lenne... ez nem igaz." - Persze, hogy nem gyakorlat, de elvi szinten soha nem tagadták meg, és szerintem nem is fogják. És hiába puha a gyakorlat, ha alkalomadtán könnyűszerrel visszatérhetnek a soha nem érvénytelenített elmélethez.
"A keresztség tesz egyháztaggá, de nem RKat-tá, hanem kereszténnyé. A RKat keresztség és a HGY keresztség lényegét tekintve ekvivalens... Krisztus testvérévé tesz mindkettő." - erre azt mondom: Kereszténnyé is tesz, de egyben a r.k. felekezet tagjává és a CIC jogalanyává is, amennyiben a r.k. felekezetben történik. A törvénykönyv lábjegyzete az első kánonokhoz ilyesfajta megjegyzést fűz: "Krisztus Egyháza és a látható jogi egyház nem két különböző entitás, hanem egy valóságnak két különböző megnyilvánulása."
A "„leküzdhetetlen” vagy „vétlen tudatlanságról” szóló ágostoni és középkori tanítás" éppen azokat foglalta magában, akiket már eretnekek vagy pogányok neveltek fel, és emiatt nem ismerik az igazságot. A mai "új" tanítás nem tesz mást, mint kiterjeszti ezt azokra, akik szembesültek már az igazsággal, de az lelkiismeretüket nem győzte meg. Ezt ismételte meg a 2. vatikáni zsinat is híres szavaival: "A mai protestánsok, akik felekezetük kebelén nőttek fel, már nem okolhatók a hitszakadásért." Hasonló szavak szólnak a zsidókról, hindukról és másokról. Itt elfogadom a Lépcsőmászó által más esetre kimondott értelmezést, miszerint itt egy régi tanítást szélesítettek csak ki - noha itt is feszültésg van a fejlődésben, de nem akkora, mint a csecsemők elkárhozása terén.
De igyekszem válaszolni a 177-re.
Az Igében nincs olyan, hogy iáztak, de olyan van, hogy extázisban táncoltak (Dávid):
2 Sám. 6.20:
Mikor pedig Dávid hazament, hogy megáldja az ő háznépét is: kijöve Mikál, a Saul leánya Dávid eleibe, és monda: Mily dicsőséges vala ma Izráel királya, ki az ő szolgáinak szolgálói előtt felfosztózott vala ma, mint a hogy egy esztelen szokott felfosztózni!"
Képzeld, hogy mennyire furcsa lehetett, hogy a tulajdon felesége is, aki pedig szerette őt, megutálta.
Vagy "illetlenkedtek", mint Saul:
1 Sám. 19.24
És leveté ő is ruháit, és prófétála, ő is Sámuel előtt és ott feküvék meztelenül azon az egész napon és egész éjszakán. Azért mondják: Avagy Saul is a próféták közt van-é?"
Képzeld, 24 órán keresztül meztelenül a földön fekve, extázisában miket mondhatott és miket csinálhatott!
Vagyis Isten jelenlétében extázis van. Extázisban pedig az ember kontrollálatlanul is viselkedhethet.
Az Újszövetség a vezetők jövedelmével kapcsolatban egyvalamit ír elő. Azt, hogy "A jól forgolódó presbiterek kettős tisztességre méltattassanak, főképen a kik a beszédben és tanításban fáradoznak."
Tehát valamilyen fizetésnek a dupláját. Ez semmiképpen nem a luxuskörülményeket, hanem az adott helyen található átlagjövedelem kétszeresét teszi ki. Ráadásul a nyilvánosság előtt beszélő és a nyilvánosság előtt tanító presbitereket (episzkoposz, preszbüterosz=felvigyázó) érti az Ige. Ezek a személyek nem azonosak az öt fő szolgálati ajándékkal.
Az apostolok fizetéséről nem beszél, sőt a szolgálati ajándékkal rendelkezőkéről sem. Pál viszont a saját példáját állítja az apostoli szolgálatban állók elé:
"Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam:
Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak.
Mindenestől megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni."
Te, és pl. az egri érseki palota, amiben az érsek lakik, nem fényűző? És a katolikus méltóságok a történelem során miért éltek mindig hasonló luxusban, mint a királyok és a főnemesek? Nekik jár? Miért is?
Aki nem akar dolgozni, az ne is egyek. Es milyen igaz is. A gond ott van, amikor valaki egy lelkipasztor munkajat nem tekinti munkanak. Pedig nagyon is az!
Mi, akik ertekeljuk az igehirdetest (es az egyeb szolgalatokat), ezert eltartjuk egyhazi szolgainkat, es ez jol is van igy, abszolut osszhangban van a Biblia tanitasaval.
Ha pedig ennek a merteket/osszeget kerdezitek, imho erre az USZ nem ad konkret utmutatast. Imho annyit, hogy az egyhazi szolgak tisztesseggel meg tudjanak belole elni. Ezert nem helyes (sot istentelen) az a gyakorlat, amikor a hivek az ehezes szelen laviroznak, mert mindenuket beadjak a kozosbe (ertsd: egy kis csoport mackojaba), pedig azoknak mar regota megvan mindenuk, de tovabbra is szedik a penzt (es nem forgatjak vissza a gyulekezetbe!).
Btw, valaszol valaki a (177)-re, vagy ne eroltessem a dolgot?
Szerintem az sokkal viccesebb, hogy -mint kiderült- a HGY pénzügyeit firtató mezei híveket úgy kipenderítik mint a macskát szarni.
Az is rendkívül vicces, hogy keményen dolgozó tisztes keresztény emberek által befizetett pénzekből él luxuséletet egy keresztény vezető, de ha a befizető ember ezt az enyhén ellentmondásos helyzetet feszegeti akkor a fejére koppintanak.
Az is rendkívül vicces, hogy a tizedszedés és annak a HGY féle felhasználásának a bibliai megalapozottsága is erősen kérdőjeles....
Ez mind rendkívül vicces. Tréfás gyülekezet ez a HGY és tréfás emberek ezek a NS éle vezetők. Bizos ezért hívják a rendezvényeiket Vidám Vasárnapnak... olyankor biztos együtt kacagnak ezeken a vicces dolgokon...
De valahogy én kibírom nevetés nélkül amikor azt látom hogy lelkileg megfélemlített híveket kopasztanak meg gátlástalan önjelölt emberek...
Csak az a vicces, hogy sok jelenlegi és volt HGY-snél jobban tudod, hogy van/volt-e ellen?rzés. vfo meg nem véletlenül utalt a topikban közismert kilétére.
No, ha rendszeresen, akkor három évente kéne tizedet izetni, ha már valaki akar:
5 Móz. 26.12 Ha a harmadik esztendőben, a tizednek esztendejében, minden termésedből egészen megadod a tizedet, és adod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek a te kapuid között, és jól lakjanak:
Gondolom, adig a tizedet, ha lehet, nyugodtan fel lehet halmozni, és nem havonta adni.
Persze ez meghökkentő azoknak, akik lusták a Bibliát nézni, inkább elterülnek a langyos emberi tanításokban, mert a mi pásztorunk oly szépen beszél, olyjólmegaszontamegmindenkiíccsinájja különbenis...
Ha már kérdesz, először Malakiásról:
Nem nekünk szól, hanem a törvény alatt levőknek. Mi nem vagyunk törvény alatt, és a mi házunk a menny (közel hozzánk, a szívünkbern és a szánkban). Egyháznak is hívják, és mi élő kövei vagyunk, teste, Isten közöttünk és bennünk. A ház nem fizet tizedet, Vfo is írta, papság vagyunk, inkább majd tán a világ fizet tizedet nekünk... Mal. nem nekünk szól, akinek szól, azt Pál jól letolta a Gal. levélben (akik szabadon kezdték, majd törvényre igyekeznek).
Hogy Mózes szerint hogyan kell tizedet fizetni, erről meg idézem neked Debora prófétanő unokáját, Tóbiást, ki kompetensebb ebben nálam, és elsősorban Szombatosok miatt, akit említettem, hát az ő érveit használom továbbra is:
Tób 1.6- Gyakran elzarándokoltam - egymagam - az ünnepekre Jeruzsálembe, amint egész Izraelnek előírja egy örök időkre szóló törvény, az első terméssel és az állatok elsőszülötteivel, a jószág tizedével és a birka első gyapjával.
Odaadtam Áron fiainak, a papoknak, hogy tegyék az áldozati oltárra. A bor és a gabona, az olaj, a gránátalma és az egyéb gyümölcs tizedét Lévi fiainak adtam át, akik Jeruzsálemben teljesítettek szolgálatot. A második tizedet hat egymás utáni éven át eladtam, aztán elmentem és felhasználtam Jeruzsálemben.
A harmadikat az árváknak, özvegyeknek és idegeneknek adtam, akik Izrael fiai között élnek. Minden harmadik esztendőben megajándékoztam őket vele, s megettük Mózes törvényének előírásaihoz híven, ahogyan apai nagyanyám, Debora tanított bennünket. Apám ugyanis meghalt, és árván maradtam.
Szóval évenként egyszer erre, a másik évben arra, majd a harmadik évben amarra adott tizedet, vagy akár több éven át gyűjtötte (hat éven át) és utána használta fel, amire ő maga gondolta, hogy felhasználja, stb., és ez így volt kedves Istennek. Így rendelte Mózes.
Amit Malakiás említ, valószínűleg a szolgálattevő Lévi fiai nem kapták meg a kellő részt, meg a szegények sem. Nem hiszem, hogy a tizedfizetés oly kötött-előírásszerű lett volna, olvasd csak el Tóbiást! Hogy havi rendszerességgel kéne fizetni, ez szóba sem jön a Bibliából, mennyivel tisztább lenne valakinek az adóbevallásakor fizetni, ha már ájtatatoskodni akar. Mondjuk 40% a császáré, akié a felírás (állambácsié), 10% meg ez évben a jókedvemre, meg a szegényekre. És olykor egy rész, mondjuk három évenként az oltár körül forgolódóké.
A lelkészfélék, meg a derekprinszek, akik nyughatatlankodnak, ha nincs kaja, meg nagy ház, de nem akarnak dolgozni, ők szédítették a híveket (nem hívőket) ezzel a havi rendszeres tizeddel. Meg persze előttük a jobbágyokból, meg egyebekből élő ingyenélők, a papok, kik dézsmát szintén rendszeresen szedtek, és így is rendelték, ez volt kedvező az uraknak is.
De mondom, a Biblia nem így rendelte...
Mát 5,22. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.
Még jó, hogy kereszténynek tartod magad... mi lenne ha nem ? :)
Te minden nickekkel kapcsolatban mindent fejben tartasz,örokre megjegyezve???
A személyeskedés meg tök felesleges,mert leszarom. nem érdekel, hogy minek tartasz, ha bigott bunkónak akkor annak... voltam én már sokminden, mert merészeltem feszegetni olyan dolgokat amikért úgy tönik kipenderítés jár sok egyházból.
Sajnos nem igazán tudok más topicokban nézelődni, mert modemmel netezek, lassan megy, és még nem tudom, hogy mnnyibe fog nekem kerülni a tel szlán a hálózat totojázása. Tulképpen csak 3 topicot néztem át érkezésem előtt, ezért sajnos nem tudom a tizedről folytatott disputát. (az ott olvasott infók nagy része is kihullott az agyamból az anyag mennyisége és a hirtelen ött nagy terhelés miatt. Ezért kérlek ne haragudj, de komolyan felteszem a kérdést, amit a Te válaszod indukál bennem.
Ez a felsorolás a jövedelmem 3db*1/10 -ének a sorsát jelenti (össz 30%)
vagy a mindenkori 1/10 ilyen módokon vagylagos felhasználását?
A mindekori vezetőknek adott tized igazolható némi logikai bakugrással (kis segítség a tized mostani működése mellett érvelők számára), az említett Mal3 igékből. Ugyanis:
Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban...
Mi tehát az Úr tárháza jelenleg? Nem tudom. Mi az ennivaló? Nyilván az Ige, amelynek a prédikálói ezek szeint jogosan reflektálnak az őket hallgatót tizedjére. Nekem semmi kifogásom a tized ilyen felhasználása ellen, de a jelenlegi gyakorlat ezen túllépni látszik. Valóban a gyüli és a pásztor fényesítésére nem szívesen adok. Ha az Igazság nem világít, akkor Dárius kincse is kevés (és ilyenformán hiábavaló), ha világít, akkor meg fölösleges. Ezért adtam a már említett árvának és özvegynek és jövevénynek a gubát. Egyik se épített belőle szökőqtat.
Kérlek hogy válaszodban légy irgalmas, és ne küldj engem más topicba (tudod modem, + tel szla). Nagyon röviden, nekem mint újszülöttnek leírhatnád, amit máshol már ezerszer lerágtatok. Igyexem majd kevés szóból érteni.
szervusz:b
Viszon az, hogy ki honnan markol az már nem ez a tészta.
Amúgy ez a cigis alkoholos minimálbére megközelítés nagyon nagyon eröltetett... Az hogy valaki sok hülyeségre költ az nem teszi jogossá a további hülyeségre való költés... egy gazdag embernek pénzt adni az meg szerintem hülyeség.
"hanem megindokolni minden utólsó FT-ot amit a cigire,-piára -stb re költenek Isten ill a család helyett !!!!!!!!!"
isten és a család helyett tényleg nem illó hiábavalőságopkra költeni...de NS továbba gazdagítása és az ő magánvagyona növelése helyett még cigire és piára is értelmesebb dolog költeni.
"A hgy-ben nem ellenőrzik, hogy valaki fizeti-e a tizedet, vagy sem. Ezt nem tudom, honnét szeded..."
Azt te csak hiszed, hogy nem ellenőrzik. Ha nem titkolod elég jól akkor kitudódik és akkor neked reszeltek egy idő után.
"rendszeresen tanítanak arról, hogy akkor vagy áldás alatt, ha adakozol, tizedet fizetsz, stb."
és mi tanítanak arról hogy akkor mi van ha nem fizetsz?
"ha valaki szóvá teszi, hogy a vezető(k) honét kap(nak) és mit, sőt kifogásol dolgokat, szinte biztos, hogy retorziót vált ki, ami végső esetben odáig fajul, hogy az illetőt kitiltják a hgy-ből."
Ezt te helyénvalónak tartod??? Én nem ismerek olyan történelmi eghézat ahonnan kiátkoznának pusztána a pénzügyek feszegetése miatt. Sőt a legtöbb egyháznál ezek nyilvános dolgok.
Furcsa ez a HGY... tudod akinek nincs mit takargatia az nem érzékeny ennyire a kivéncsi szemekre.
"ne itt pampogj."
Nemde arra nyílt ez a topik, hogy a HGY-velé kapcsolatos kérdéseinket feltegyük?
Nos feltettem párat. Köszönöm a válaszokat.
"Németh Sándor luxus körülmények között él, akárcsak Erdő Péter, Gyulay Endre, Vagy Paskai László…"
ha ez így lenne sem igazán igazolná Németh Sándior gazdagságát. Tudod a teve könnyebben megy át a tú fokán mint a gazdag ember a menyország kapuján.
NS gazdag... szóval nekem furcsa, hogy eg ykarizmatikus keresztény vezető enyire messze áll az üdvösségtől.
Melyik apostol, prédikátor volt hasonlóan gazdag mint NS, csak hogy tudjam, hogy kit követ?
Ha szépen megkérlek rá, használsz írásjeleket, tagolod a mondataidat, és - esetleg - át is gondolod, mielőtt leírod őket? Szinte olvashatatlan vagy, és ugyan nagyon büszke vagy a képzettségedre-végzettségedre, azonban ahogy ítt írsz, az simán egy tanulatlan, igénytelen bunkó szintje.
Én sose fizettem tizedet a HGY-ben. Amikor aztán meg láttam, hogy hogyan bánnak vele, akkor pláne nem fizettem. Inkább odaadtam olyannak, akinek úgy éreztem, hogy jó, hogy adom.
Ne te csak adjál házi feladatot ;-)
Mert már régen ment e téma, lásd a tizedes topicokat, bennük a tized bibliai rendeltetését. Mondjuk Szombatosok Fórum-társunknál pl. Church of God topic 332. hozzászólásánál ilyeneket olvashatsz tőle, hogy:
Az első tized az Istent illeti meg, az Ő munkájának támogatását szolgálva. Ettől az Istent nem rabolhatjuk meg (Mal. 3:8)....
A második tizedet saját magának teszi félre mindenki, hogy abból a fesztiválokra menjen, azokat élvezze és ott megvegye szíve vágyait, annak mértékében, ahogy az Isten megáldotta abban az évben....
... a harmadik tizedet a szegények, özvegyek és elesettek megsegítésére szolgálják be a hívők. (5Mózes 25:11-12; Ámos 4:4; Tóbit 1:8). Ez egyféle társadalmi biztosítás, mert: 5Móz 15:4 De nem is lesz (pontosabban: nem szabadna, hogy legyen), közötted szegény, mert igen megáld téged az Úr azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, hogy bírjad azt. (Kiemelés tőlem)
Hogy elöljáróknak járna tized, ennek nyoma sincs pl. Szombatosoknál sem.
E szólás nyomán aztán többször fel is merült, mire is van a tized, és megállapítást nyert, a mai felekezetek szinte egyike sem bibliai módon (azaz istentelenül, Istentől teljesen függetlenül) szed tizedet, emberi rendelések, okoskodások, magukválasztotta istentisztelet, valami tetszetős, de nem igazságos rendszer szerint. Ezt aztán hosszabb ideig (évekig) nem is vitatta senki. Aztán csak jöttek az új fiúk, akik egyszerűen tudomást sem vettek a bibliai igazságokról, sem a Fórumtársak érveiről, és egyszerűen idelökték a Fórumra, istenes, fontos, és helyes dolog tizedet fizetni. És ezt oly ostobán, belátás és értelem nélkül tették, hogy az istenfélők leálltak a velük való vitával. (Nem hgysek voltak az értelemnélküliek, hanem Malachy, meg Jpeter, meg pár újabb, besózott hitben erőtlen.)
Nagy munkát végzett e hamisság elterjesztésében Derek Prince, meg Kenneth E. Hagin is, persze mindkettő írásait nyomatták ezekről a Hgyben. Előbbi tévtanítása kapcsán, a hamis tizedszedésről már persze előbb is ment a vita a Fórumon. (A DEREK PRINCE Mo-n járt topicban pl. jókat vitáztam, akarom mondani teljesen eredménytelenül a hgysekkel a tizedről, az istentelen tizedfizetés ellen.)
No persze látom, a hgysekben is csak éledezik a tizedszedés melletti ingerencia, ami érthető emberi okból kényszeres vágy lehet nekik. Hiszen aki fizet, hogy ne lógjon ki a sorból, kénytelen hitnek hazudni, amit tesz, mert hülye azért nem vagyok, csak nem fogom mondani, tudom, sejtem, hogy nem kéne, de mégis, dehogynem kéne, hiszaza párszázezer, vagy millió Ft pár év alatt az miaz nekem (Sándor bíztat, itt lecsípni, megott, megamott állambácsitól, így oly megnyugtató ő nekem, visszagyön ez a pénz, nyugottan jobb pénzt keresni. Oszt így nem lógok ki a sorból, oly sok hgys csak nem tévedhet, különben is nekünk van a legnagyobb bazilikánk, legfényesebbleggazdagabblegáldottabb toronypásztorunk, aki egész Középkeleteurópamagyarországotmegakörnyékétmiegymás jól bevilágíccsa, hát kell neki az arany, meg a hattyú, meg a ló (ejnye, mért is kellett neki, mért is, ez a Sándor, ha nem esik le a lováról, oly szép ember lenne, de majd jól kifényesítjük és haminem, majd ő nagyokat bővölködik, mert ez jó, mert ő messze elláccik, inább ő legyen fényes, és kinek is van ilyen csudapásztorja, mint nekünk?)
Hadd adjak egy kellemes kibúvót a tizedfizetés alól, ami mégse kibúvó.
5 Móz 22-29
Kicsit hosszú nem foglalom vele a helyet, mindenkinek házi feladat elolvasni.
A lényeg, az hogy a tizedet a zsidónak a családjával együtt, mindenféle vidámító dologra kellett költenie, amit megkívántak, és örvendezniük kellett az Úr előtt. Háromévenként (magyarul minden harmadik tizedet) át kellett engednie a lakóhelyén lévő árvának, özvegynek, jövevénynek és lévitának. Ezek az igazán szükségben lévő emberek biztosan hálát adtak Istennek a nekik juttatott kajáért (gondoskodásért).
Tehát az én látásom szerint a tizednek annyi minden mellett még egy lehetséges funkciója az Úr felé való hálaadás elősegítése
-én és a házamnépe, valamint
-az elemi szükségben lévő emberek számára.
Mellesleg én már megtettem mind a két módon, és mondhatom nem volt miatta bűntudatom. Ha valaki érdekel, tanulságképp elmesélem. Kifejezetten igaznak, mert Igeinek éreztem. Persze h_i_t-ből (hogyan lehet itt aláhúzni?) tettem. Nem hallottam még tanítást ebben a témában. Nektek mi a véleményetek erről a fajta tizedről? Meg van az az előnye, hogy ellenőrizhető a helyes felhasználás.
Feltétlenül olvassátok el ezt az igét, nagyon tanulságos!!
Már csak kettőt kell aludni, és tojik a Mikulás!! Abból kell-e tizedet adni, és kinek?
Üdv:b
Igen, és a Szula volt a főszervező. Amikor NS megnyitotta az első összejövetelét azzal kezdte, hogy nem szeretné, ha a hgy-re az lenne jellemző, mint a forradalmakra, hogy tudniillik megeszi a saját gyermekeit.
Tény, hogy legfontosabb a személyes példamutatás. Nem lehet valaki úgy hitelesen Isten szolgája, hogy nincs rálátás az életére, családjára, munkájára, stb. Számomra nem hiteles szolgáló az, aki egy héten egyszer vagy kétszer epifániaként megjelenik a színpadon, elmondja az aktuális üzenetet, majd felszívódik a következő alkalomig. Nem véletlenül kérdezte meg András Jézustól, hogy "Mester, hol lakol?"
Emlékszem, 93-94-ben még voltak olyan összejövetelek, hogy vidéki vezetők, budapesti presbiterek meg más szolgálók összejöttek egy vendéglő kerthelyiségében és együtt ebédeltek meg gyakorolták egymással a közösséget, ápolták a baráti kapcsolatokat, stb. Tök laza volt az egész. NS is jelen volt és a többiekkel együtt lazult, lehetett kérdezgetni, jópofizni, stb.
Aztán ez is teljesen megszűnt, mint ahogy sok más is.
Tudom, szokás azt vélni, az alapok lerakása élni az evangéliumból, de én ezt sehol a Bibliában nem találom.
Pál említette, nekik (azaz nem mindenkinek) joga lenne az evangéliumból élni. De azt sehol nem rendelte, hogy ez tovább szállt. Emellett az Egyház alapjainak lerakása szerintem befejezett, az evangélium mindenhol hirdettetett az ég alatt, a dolgok elváltoztak, a jog is, gondolom, megváltozott, Pál említette ezt a jogot, hogy nekik joguk volt erre, de ezt a jogot tovább nem adta, el sem ismerte másnál. Azaz befejezett az is, hogy az evangéliumból lehessen ezután élni.
Persze az evangélium hirdetése ezután sem szűnt meg. Timóteusnak is kellett az evangélista munkáját végeznie. De Pál Timóteust sem mentette fel a munka alól, ahogyan többé senkit! (Sőt, Timóteusnak, az evangélista munkájával megbízottnak egyenesen Pál életmódját kellett követnie. Szóba nem jött, én azt találtam, hogy az evangélista munkájával megbízottnak tulajdonította volna az evangéliumból való élés jogát, ezekből gondolom, hogy az az idő elmúlt, viszont az apostoli rendelés megmaradt, érvényes, mindenki saját munkájából éljen.
Persze lehet valakinek kár a tanítás, vagy a gyermekvigyázás is a munkája. De akkor az ő része ezért a tanító bére, vagy a gyermekvigyázó bére, ahogy a polgári életben is van.
Ha meg szolgálóként teszi a dolgot, ennyi sem jár neki, akkor akár Krisztus küldötteinek, felhalmoznia sem lehet igazságosan (nincs erszény, meg több öltözet ruha), akkor elégedjen meg annyival, amennyit iszik, és amibe öltözik. Ez a rabszolga sorsa-élete, ez Krisztus küldötteié is, Krisztus szerint is, Pál szerint is (hadd ne idézzek). Szóval ha valaki rendesen, egyszerűen élve igyekszik Krisztusért, nincs azzal bajom, ha ebből meg is él. De, hogy meggazdagszik? Istentelen! Mindenképpen!
A bizonytalanságot (emberi tanítás szelét, habjait) éppen a nyughatatlankodók, akik nem akarnak dolgozni (nyugtalanságot keltők) okoznak, félrevezetvén a hitben erőtleneket!
Bizonytalanság viszont nincs e dologban, mert Pál nagyon is egyértelmű, nagyon is határozott, semmi kétséget nem is hagyott e dolog felől:
1 Thess. 4.11 És becsületbeli dolognak tartsátok , hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, a miként rendeltük néktek; Ez azt jelenti, maga építse a házát, maga ápolja kertjét, maga vessen és arasson, ill. ugyanúgy fogadjon el segítséget és adjon segítséget az elöljáró is, a pásztor is, tanító is, és mindenki, mint mindenki más. Ez becsületbeli dolga legyen!!!.
Ha nem így gondolkodik, nem is becsületes. Ne fogalmazzon, sumákoljon, ügyeskedjen, pl. ne fogadjon el olyan felajánlást, hogy „te imádkozz, közbenjárj, készülj prédikációra, én meg majd megnyírom a sövényt, vagy állataidat, vagy végzem a te munkádat, te csak készülj tanítani, meg egyebek. Ha alkalomszerű a dolog, oké, ezt viszont szintén alkalomszerűen neki is meg kéne tennie másokkal. De ha rendszeresen egyirányú, szvsz az istentelen.
Másképpen kifejezve: nekem nem elöljáróm, aki nem előttem jár. Aki nem az én életemet éli, semmiképpen nem is járhat előttem.
Pál azonban annyira egyértelműen kivétel nélkül rendeli mindenkinek a dolgot, hogy csodálom, miért is keresnek rést a tizedszedő-rendelő tezsvérek rajta:
Persze én is fizettem tizedet 7 évig. És nem is bántam meg! De kiskorú is voltam, a világosságom ilyesmi tekintetben igencsak homályos volt. Azaz sokkal nagyobb áldás van azon, ha nem fizet valaki tizedet, hitből, mintha elfogadásból (mert bízik a nálánál idősebbekben) fizet. Ennek tanúja vagyok!
