Pont tegnap a vitán felbuzdulva beleolvastam egy-két szakdolgozatba, cikkbe a ami a magyar és nemzetközi hálózatirányításról szól, hát van a napelemes rendszerekkel dolguk rendesen... De mindegy, dolgozzanak csak, akkor lesz megoldás is.
Nyonhatjuk a vallási nézeteket itt naphosszat, majd 5-10 év múlva kiderül kinek volt igaza. Hiszen "ismétlem: neeeeem lesssz gáz-ár-eee-me-lés". Ismerős a mondat?
Másik hsz-ban leírtad Te is, hogy már az utcában van ktg-e a szolgáltatónak, tehát jogos lenne némi pénz.
Az országos előírás/vállalás teljesítéséhez meg nem kellünk se mi, se pénz, elég és sokkal egyszerűbb (hálózat szempontjából) nagy parkokat telepíteni, garantált haszonnal.
Az elosztói teljesítmény díj nem adó, hanem a rendszer használatának ellentételezése. Lehet fizetni hiteles mérés alapján, vagy általányban. A napelemek után fizetendő környezetvédelmi termékdíj ami adó jellegű költség.
Amint az előbb idéztem, az Uniónak jogi aktusai vannak, nem törvényei.
A jogi definíciók és a mértékegységeket között van némi hasonlóság. Nem árt, ha ismeri az aki használja.
amiket a tagállamok az elképzeléseiknek megfelelő összetételben és mértékben kell, hogy adaptáljanak a saját jogrendszerükbe.
Hát nem csak, mert vannak KÖTELEZŐ keretek IS az adaptáció lehetséges módjaira. Ilyen keret pl., hogy meg kell szüntetni minden adó jellegű költséget, ami gátolja a terjedést.
"A szolgáltatót aligha érdeklik a nemzetközi egyezmények és az erőművi CO2. Neki az a lényeg hogy vegyen, eladjon, haszonnal."
Azért ez kicsit más, mint a szabad kapitalizmus, azért is nevezik közműnek, és van hatósági díjszabása. Bár a szolgáltató érdeke valóban az, hogy minél több haszonra tegyen szert, ezt az állam felügyeli, nem kis mértékben, és ezeket a szabályokat a szolgáltatónak tiszteletben kell tartania. Példának okáért nem ő dönti el, mennyiért ad el, mennyit ad el és hogy kinek ad el.
"Fogyasztásmérő kellene minden trafóra. Aztán amikor kifelé megy az energia, onnantól lehet számolni az RHD-t. "
Az RHD legnagyobb költsége maga a telepítés, és karbantartás - és mivel már rögtön a házadtól az áramszolgáltató csinál mindent, onnantól is jogos hogy számolja, nem a legközelebbi trafótól.
A szolgáltatót aligha érdeklik a nemzetközi egyezmények és az erőművi CO2. Neki az a lényeg hogy vegyen, eladjon, haszonnal.
Aztán ha nagyon süt a nap, az utcában sok a HMKE de senki sincs itthon akkor gondolom nagyon örül...
Na nekem mindegy, örülök ha ennyire örül nekem a DÉMÁSZ, mindenki nyer ezzel a kölcsönös örömmel :-)
"Van benne valamennyi igazság, de az is tuti hogy nem éri meg neki hogy egész évben INGYEN használom a hálózatát. Ne gondoljuk hogy mi vagyunk az áramszolgáltatók megmentője és mekkora üzlet ez nekik. Kötelezve vannak erre és kész."
Neki is van haszna rajta.
- Először is, amikor neked, meg a szomszédodnak áramot küld az erőműből, akkor neki nem annyi kWh-t kell betáplálnia, amennyit nektek mutat az óra, hanem többet (a hálózati veszteséggel). Amikor a te napelemes rendszered termel, akkor neked jóváírásra kerül a betermelt energia, az erőműnél viszont a hálózati veszteséggel megnövelten többet nem kell betáplálni.
- Ezenkívül az erőmű kevesebb CO2-t és hasonlót ereget a levegőbe, aminek szintén van költsége. - Nem mellesleg az országot kötik mindenfajta nemzetközi egyezmények, hogy éves szinten mennyi energiát kell megtermeljen megújulókból. Ha senki nem telepítene napelemeket, akkor az államnak kellene teljes egészében finanszírozni ezt. Azért ad neked kedvezményt, hogy ezt a terhet részben átháríthassa rád.
Nem törvény, hanem egy Uniós jogi aktus.
"A másodlagos jogforrásokat – amelyeket az unió jogi aktusainak nevezünk - a szupranacionalitás intézmények alkotják meg a tagállamoktól függetlenül, az alapító szerződésekben leírt rendes vagy különleges jogalkotási eljárások során. Az uniós jogi aktusok két csoportba sorolhatóak, kötelező vagy nem kötelező aktusok körébe.
Kötelező aktusok:
A rendelet általános hatállyal bír, vagyis minden jogalany (EU, tagállamok, intézmények, természetes és jogi személyek) számára jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. A rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra nézve kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.
A határozat teljes egészében, és amennyiben külön megjelöli a címzettjeit, úgy csak azokra kötelező.
Nem kötelező aktusok:
Az ajánlás címzettjeire nézve bizonyos cselekvési és magatartási szabályokat fogalmaz meg.
A véleményben az EU intézménye álláspontot határoz meg valamilyen kérdésben"
Forrás: Az Európai Unió története intézményrendszere és működése MKI 2005.
Érdemes elolvasni még a szubszidiaritás és az arányosság elvét.
Röviden: cél a zöldítés, aminek vannak az Unió által elfogadott eszközei amiket a tagállamok az elképzeléseiknek megfelelő összetételben és mértékben kell, hogy adaptáljanak a saját jogrendszerükbe.
( Praktikusan a már meglevő szabályok finomhangolásával, de az ésszerűség nem feltétel, bármikor lehet teljesen új alapokra helyezni az egészet. Bőven van példa az eltérő támogatásra.)
Számtalanszor el lett mondva, hogy a direktíva az irányelv!
Számtalanszor el lett mondva, hogy: a direktíva az az EU tagországok számára kötelezőn végrehajtandó unió szintű törvény! Nem lehet vele szembe menni, nem lehet szabotálni sem. Tartósan tuti nem, csak max 1-2 évig, mint látjuk a példákon.
Igen... van benne néhol a konrét tagországi részlet szabályra adott némi játéktér. Amit a tagország tölhet ki a konkrét helyi szabályokkal-tartalommal-szokásokkal.
DE!!! az ilyen tagországi részlet szabály ettől még TUTI nem mehet szembe a direktívával.
(a szóban forgó adó rendelet pedig 2021-től már szembe menne majd, ezért >> meg fog szűnni)
----
Lassan épül be a közgondolkodásba ez az uniós polgár/ország vagyunk téma és a vonzatai. Az egyénibe meg pláne lassan.
Pedig már jó pár éve EU tagok lettünk... 2004-ben.
Az EU tagságunk pedig az 1000 éves itt létünk eddigi legjobb történése! (csak az 1867-es kiegyezés mérhető össze vele egy kicsit)
A webáruház egy másik téma és megvan a spéci oka a különös ÁFA eljárásnak.
Alapban az EU/EGT polgár ANNAK a tagországnak az ÁFA-jat fizeti vásárláskor ahol vásárol és kész. Nem kell neki és nem is tud az ÁFA-val kavarni.
Ha EU/EGT polgárként hozok mondjuk napelemet szlovákiáól akkor bizony 20% vagy németből 19% ÁFA-s lesz. Bármennyit hozok és SOHA nem kell a magyar ÁFA-t megfizetnem. Mert az szlovák vagy német eladásnak számít és a szlovák vagy német költségvetést gazdagítja az ÁFA is.
Ez az alap eset...
----
Ebbe az alapesetbe kavar bele egy ideje a WEB áruház, azaz a távoli értékesítés.
Amikor is a vevő ugyebár VALÓJÁBAN a saját országában maradva vásárol és nem egy másik tagországban az eladóéban. Illetve az eladó VALÓJÁBAN egy másik tagország piacán működik és nem a sajátjában, hanem a vevőéjében.
Ezért az ÁFA IS VALÓJÁBAN azt tagországot illeti ahol a eladás/vásárlás VALÓJÁBAN történik azaz a vevő országát. Azaz azt >> ahol az adólap zöme keletkezik...
E miatt van az, hogy a webáruházat a törvény ereje által is a vevő országában működőnek kell tekinteni. Az ÁFA adólap keletkezése és az ÁFA szempontjából.
Persze van egy kis szemhunyás és könnyítés is. Amíg CSAK kis tételről van szó (max 35 000 EUR) addig a tagországok lenyelik a bukták eredő hatását. (van aki nyer van aki bukik és van akinek semleges ez áfa rezsim az áfa-tól és forgalomtól függően) Úgyis csak pár% jellemzően az ÁFA% eltérés a legtöbb országpáros esetén, nem vészes kicsiben.
Szóval a webáruház egy spéci eset aminek "területen kívülisége" az áfa ilyetén felszámolásának az oka.
Magyarul az, hogy: a webáruházat úgy kell tekinteni, mint a vevő országában működőt!
Ami a valóság is gyakorlatilag, hisz a vevő a saját országában vásárol ténylegesen.
A törvény ezt mondja róla ... hogy ez van erre a célra nevesítve a számlában.
---
Persze hozzá jön még hozzá más is. Az amortizáció is pl. ami jókora tétel.
Aztán a hálózat fejlesztési hozzájárulás is. (lakosság esetén ez most 3600 Ft+áfa=4572 Ft/Amper) Meg ki tudja még mi más is ...
Az RHD az viszont egyértelműen: rendszer HASZNÁLATI díj azaz nem rendelkezésre állási díj. Népiesen az áram "szállítási díj"-ának szokás tekinteni az RHD-t.
A mostani méretű és szerkezetű magyar költségvetés lassan fuldoklik a pénzben :-) Muszáj lesz újra gondolni a költségvetést is hamarosan méretében és szerkezetében is.
Az ország a sikeres évtized után végre előrébb léphet. Lassan 50 éve várunk erre már...
Egyébként igen.... Amikor ez rendelet született, akkor a magyar kormányban-energiapolitikában a zöldítés és a napelem+társai még nem voltak az irányvonal részei... sőt.
De a világ közebn másfelé ment-fordult. A magyar kormányban-energiapolitikában is fordulat állt be azóta!
A rendelet meg még itt kísért és riogat a "nem sürgős nem fontos" teendők között. Meglátásom szerint ez a történet jelen állása.
Gondolkoztak rajta és rendlet is alkottak. A jelenlegi direktíva ezt lehetővé tette és teszi is még (2020.12.31-ig).
De ugye soha nem vezették- és szerinetm nem is vezetik be élesben, mert kontraproduktív lenne. - zöld szempontból is és - politikai szempontból is
Az új direktíva pedig ki is zárja az ilyen jellegű sarcolásokat (2021.01.01-től). Ezért el is kell majd törölni... de addig ugye ráér.
Éppen a zöldítés gyorsítása és a lakossági aktvitás növelése céljából lépett az unió. A tagországok jóváhagyásával és KÖZÖS akaratával! a szolgálatatók akarat-vágyai ellenére.
A gyors zöldítés és ehhez a jelentős egyszerűsítés ugyanis az UNIÓ már törvénybe iktatott célja-eszköze a követekező évtizedre. Erre ésszerű (fel)készülni.... és nem a jelent molyolni folyton.
Nos egyet magyarázz meg kérlek, vajon miért rakták bele (egyelőre 0Ft-ttal) a 4kW feletti rendszerek adóját a rendeletbe?
Unatkoztak, hülyék, nem voltak tisztában a nagy zöldítéssel????
Ha nem is gondolkoznának rajta akkor nem rakták volna bele. Ha egyszer már elgondolkoztak rajta akkor ott van az Excel táblában konkrétan, éves Mrd Ft tervezett bevétel összeggel, x-edik adónemként a sorban, és amikor kell lóvé akkor ezekből szemezgetnek.
