A nap vulkánja a Wudalianchi észak-kelet Kinában. Ez nem csak egy vulkánt jelöl, hanem egy sereg apró tufagyűrűt. Itt egy olyan vulkáni terület található, mint amilyen a Balaton fevidék volt 3 millió évvel ezelőtt. Nincsenek igazán nagy vulkánok, inkább az a jellemző, hogy a magma keresgéli az utat felfelé, és mindig máshol jut a felszínre, egy-egy alkalommal csak egy kisebb vulkánt létrehozva, amely többször csak ritka esetben tör ki. Ez a hely, éppúgy mint nálunk, elsősorban bazalttufát és bazaltos lávafolyásokat szolgáltat. Az utolsó kitörés 1721ben volt, a képen látható kis tufagyűrű 521 méter magas. Ami az elhelyezkedést illeti, a Bajkál tótól kiindulva Észak Kínán át a Csendes Óceánig egy kezdődő riftesedés (kontinens feldarabolódás) jelei látszódnak, ennek eleme ez a vulkáni terület is.
Ez jó felütés arra, hogy az Etna legyen a nap vulkánja! Ami egyébként szintén különleges helyet foglal el a vulkánirodalomban. Egyrészt ez a vulkán az, amelynek legtöbb kitörését feljegyezték a történelemben, másrészt elég speciális esetről van szó amúgy is. Az olaszországi vulkánok ugyanis az afrikai és európai lemez ütközése során a lemezszegélyekről letöredezett mikrolemezek lessüllyedés közbeni elolvadásából származnak. Ezért ezek többnyire az óceáni árkok mellet található vulkánok jellegzetességeit mutatják, mivel azok is alámerülő közetlemez olvadékából táplálkoznak. Ez sok mindenre kihat, többek között az ilyen vulkánok nagyon sok széndioxidot pöfékelnek az alásüllyedő karbonátos közetek bomlása miatt, másrészt lávájuk andezites, dácitos jellegű. Mindemellett erősen explozívak, vagyis szeretnek hatalmas robbanásokat produkálni. Ezzel szemben az Etna lávája bazaltos, hígan folyó, gyakran eljut a tengerig. Az etna nem robbanékony, nem jellemző rá sem a hatalmas piroklasztit tűzfelhők görgetése békés városokra, sem a hatalmas robbanások amelyek óriási kalderákat alakítanak ki. Ehelyett szép "nyugodtan" pöfékel és lávaárakat indít a lejtőjén, amelyek szerencsére elég lassúak ahhoz többnyire, hogy el lehessen menekülni előlük. Idönként produkál némi Stromboli szerű kőzetszórást, de mivel magas hegyről van szó, ez lakott területeket nem fenyeget. Ezért is hívják a sziciliaiak az Etnát "Bueno Vulcano"-nak, azaz jó vulkánnak. Mindezen ismérvei, kiegészítve azzal, hogy az etnának több aktív krátere is van, amelyek egymástól függetlenül működnek, arra enged következtetni, hogy az Etna egy HotSpot vulkán, mint pld. a Hawaii vulkánok, vagy Reunion vulkánjai. A láva forrása ebben az esetben nem csak az alámerülő kőzetlemez, hanem a föld mélyebb rétegeiből feltörő gomolyáramlás. Amely feltörekvő lávája lyukat éget a felette levő kőzetlemezbe, magával visz egy kicsit az alámerülő mikrolemezből is, áttör az etna talapzatát 2000 méterig adő mészkőrétegen, és felül egy vulkánt képez. Amely a közhiedelemmel ellentétben nem Európa legmagasabb vulkánja (merthogy az az Elbrusz, mint azt korábban feladtam rejtvényként), de elég magas ahhoz, hogy hó fedje be a csúcsát.
Megnéztem a vulkánkatalógust, Verne nevű vulkán sajnos nincs, pedig megérdemelne egyet az öreg, a téma népszerűsítésében nyújtott hatalmas érdemei okán. Több művében is előkerülnek (Szantoríni, Kanári szigetek, Mt. Erebus és Mt. Terror, Rejtelmes sziget... stb.)
A nap vulkánja a Burmai Popa. I.e. 442-ben tört ki utoljára. Bazaltos-dácitos felépítésű hegy, 1518 méter magas. A környéken nemigen találni másik vulkánt, vitatott az az álláspont, hogy a jáván és szumátrán keresztülhúzódó törésvonalnak egy kevésbé aktív szakaszához tartozna a vulkán. Az a törésvonal feltehetőleg a bengáli öböl közepén levő Barren szigetek irányába húzódik. (ami egyébként a múlt évi szökőár okozója is volt).
A vulkán sajnos Burma politikai viszonyai miatt nem kutatható, pedig elhelyezkedése okán kiemelt figyelmet érdemel.
Derszu, meg akartam keresni neked műholdképekről a Szihote Alin vulkánjait (merthogy ott is van egy vulkanikus mező), és teljesen megdöbbentem, mit csináltak azzal a vidékkel az oroszok. Elkeserítő mértékű tájpusztítás, narancsszínű külszíni fejtések, iszonyatos erdőírtások, tényleg borzasztó amit a tajgával műveltek... A vulkánokat már meg sem kerestem... :-(
A nap vulkánja a Hasan Dagi. Törökország közepén található, és nagyon érdekes történet fűződik hozzá. A világ legrégibb térképábrázolásán éppen egy település látható, amelytől északra ott van a vulkán, ami éppen kitör, és feltehetőleg éppen elpusztítja a települést. A vulkán jelenlegi alakját tekintve átesett egy óriási kitörésen, tehát ez sem a lávafolyós, sem a pöfékelős vulkánok közé nem tartozik. Ez a robbanós fajta.
Ez a Snaefell Izlandon, ami Verne "Utazás a Föld középpontja felé" című regényében összeköttetésben van a Strombolival. (Ez természetesen minden tudományos alapot nélkülöz, de az egyik legjobb "Sci Fi" amit Verne írt. A Snaefell elég régen, i.sz. 200 körül tört ki utoljára, Izland nyugati részén található egy félszigeten...
A nap vulkánja a Stromboli. Létét Afrika és Európa összeütközésének köszönheti, ahogy a legtöbb térségbeli vulkán, az Etna valószínű kivételével, amely inkább HotSpot jelleget mutat. Akét kontinens ütközési határán nem alakult ki óceáni árok, mivel nem egy óceáni lemez találkozik egy szárazföldivel, hanem két szárazföldi. Képletesen szólva két keménylegény lökdösődéséről van szó. Ennek következtében mindkét lemez széléről úgynevezett mikrolemezek törnek le, amelyek a mélybe süllyednek, ahol is megolvadnak, és ez az olvadt anyag tör a felszínre vulkánok formájában. Ezek a vulkánok ennek következtében gyakorlatilag teljesen olyanok, mint az óceáni árkok mentén felépült szigetívek vulkánjai, andezitos- riolitos lávát szolgáltatnak, és robbanékonyak. Speciel a Stromboli elég szelíd fiú, ő inkább csak pöfög, a Vezúv viszont már többször is felrobbant, ami esetünkben azt jelenti, hogy a hegy eltűnt, a helyén egy óriási kráter maradt. A vezúv utoljára i.sz. 71 ben produkált ilyet. A Stromboli sem volt mindig békés fickó, a jelenlegi kúp egy gigantikus kráterben épül fel, ami jelzi, hogy legalább egyszer már itt is volt a teljes hegyet szétdúló robbanás.
Ámátőr vagyok. Annó kiskoromban, kb 8 évesen láttam a Krakatau című filmet, azóta teljesen bele vagyok zúgva a vulkánokba. Akartam vulkanológus is lenni, de nem jött össze. Egyébként miért Derszu Uzala? Ő egy férfi volt! Olvastam a regényt, meg a Kuroszava filmet is láttam. ( Ami egy nagyon megrendítő erejű film volt...) Férjed nem akar ide írni?
Izgalmas vulkán az Azori szigeteken található Pico is. Hogy miért? Ez egy hot spot vulkán, ennek megfelelően bazaltból épül fel. Ennek ellenére, amint a képen is látható, szép kúp alakja van. ( a bazaltvulkánok többnyire pajzsvulkánok - Mauna Loa, Karthala, Etna... stb.) A Pico alakjának az az oka, hogy többnyire csak kisebb lávafolyásokat produkál, és szinte kizárólag a főkráterből, így azok nem jutnak messzire a kürtőtől, annak környékén halmozódnak fel, így alakul ki a szép kúp alak.
Nem kell kizárni, ezeket én is nagyon szeretem, bár a Balaton felvidéki tanúhegyeink (plusz Fonyód+BalatonBoglár) szinte mind egyszeri kitörés eredményei. Ellenben Tihany igen sokszor kitört, sőt, folyamatos vulkáni aktivitás volt a területen 3-4 millió éve. Lehet kiröhögtök, de én szeretnék egy vulkánt magyarországon. Csak olyan kis laza Stromboli jellegűt, ami nem okoz kárt, max pöfékel egy kicsit néha. Tuti odaköltöznék.
Ezek hol vannak? Kamcsatkán? Van néhány nagyon érdekes elhelyezkedésű vulkán szibériában, elég távol kamcsatkától. Nem annyira köztudott, de van egy nem annyira nyilvánvaló tektonikai lemezszegély belső ázsiában. E szegély mentén nagy harc folyik, ugyanis két tényező hat egymásnak ellen. Egyrész itt ugyanolyan riftesedés kezdődött, mint Afrikában - ennek egyik eleme a Bajkál tó, másrészt viszont a csendes óceáni lemez meg éppen ellene nyom a riftesedésnek. Feltételezem ez lehet az oka, hogy a folyamat nem olyan látványos, mint az afrikai. Viszont van néhány vulkán, elsősorban bazaltos (ami szintén a riftes folyamatok egyik jele) belső mongóliában, szibériában, tibetben, amelyek emellett a szegély mellett helyezkednek el. Szerintem az Észak Koreai Pektu san is ide tartozhat. A nagy kínai földrengések döntő hányada ennek a szegélynek köszönheti megtörténtét.
Két olyan vulkán van magán az európai kontinensen, amely a történelmi időkben dokumentáltan kitörést produkált. ( Az Etna, Stromboli, Santorini szigeteken vannak, úgyhogy ezeket nem számítom ide). A két vulkán közül az egyik a Vezúv, a másik pedig a Methana, másnéven Kameno Vouno. Ez utóbbi Görögországban található, a Peloponésszoszi félszigetből kinyúló kis félszigeten. Külsőre mészkőszirtnek néz ki, de valójában riolitból és dácitból épül fel.
A Lipari vulkánjait is nagyon szeressük. Szépek, bár nem túl rejtéjesek. És folyik belőlük az obszidián. Innen, és a mi Északi középhegységünkből látták el az ősembereket a szemfüles kereskedő ősemberek.
Albai hegyek, hajdan akkorákat szóltak, hogy Moszkváig is eljutott a hamu. Ma legfeljebb freatomagmás kitörésekre lehet számítani. A terület aktivitása az utóbbi időben erősödik....
