Ennyire szaki azért nem vagyok:-), hirtelen utánaolvasva a T. kötésnek, szerintem azzal van csinálva(körvezeték, egyik irányba indul az előremenő, 5/4", az első radiátortól indul a visszatérő az előremenővel párhuzamosan, előre csőátmérő elfogy 1"-ra, 3/4", 1/2"-ra, a visszatérő felhízik ezzel párhuzamosan, másik ágon bemegy a kazánba).
Szivattyút nemtudom milyen.
Nem nyúlhatok hozzá, max termofejeket lehet tekerni.
A régi tulaj még bent lakik a házban, tervek szerint márciusban költözök be.
Kb. 100 m2 a ház, téglafal amin egyébként van 10 cm szigetelés, lehetne vastagabb, de nem bántom, ez van talán elfogadható, nem barmolnám szét a színezést. Két helyen lehet bemenni ajtón, régi parkettás ajtók, ezt cserélem.
Az ablakok régi, de nagyon megvigyázott gerébtokos ablakok, de bennük ha jól emlékszem a külső üveget kicserélték hőszigeteltre, a belső meg szimpla, vagy fordítva. Falcot martak a szárnyba és tömítést húztak bele. Dilemmába vagyok a cserélésüket illetően, lehet, hogy első körben kapnak egy esélyt.
A ház félig alá van pincézve, nincs födémszigetelés, megcsinálom, érezhetően meleg a pince...
A ház födém betontálcás és perlibetonnal lebetonozva, nem akarok járkálni és tárolni semmi a padláson, így gondoltam hogy 20 cm közetgyapotot kigurítok. Eddig nem volt penész sehol, volt szellőzés, szellőztetés, a perlibeton is áteresztette az esetleges párát, reményeim szerint a kőzetgyapot is ok lesz, nem tervezek alá-fölé semmilyen fóliát.
A kazánok nem a pincében vannak, egy külön helyiségben, ami az épülethez kapcsolódik a padló szintje a ház padlójától kb. 1m-re lejjebb van. A kazánházban 2" csövek vannak szigeteletlenül és a födém sem szigetelt.
A gázkazán valószínűleg kicsit túl van méretezve 28 kW, 3,2 l/h gázterhelés. Megmértem jelenleg nincs ennyi, kb. 2,8 körül van, visszavehettek rajt.
Kérdeztem a tulajt a fogyasztásról, nem kaptam értékelhető és egyértelmű választ...:-) Nagyon meleg volt, mikor ott voltam, pedig nem jelentettem be, hogy megyek. Legalább 25-26 C lehetett, na én nem tudnék meglenni ilyen melegben, bőven elég a 21 C körül, éjszaka vagy mikor nem vagyok otthon, akkor kevesebb.
Szobatermosztát a régi MMG-s volt, cserélni szeretném. Lehet, hogy fejlettebb akár öntanulósra PID-es re, lenne értelme? Vagy igazából nem tudnám kihasználni a meglévő rendszernél? Persze mindenképpen elektronikust szeretnék, hiszterézis állítással, programozhatósággal, kapcsoló órás megoldást már elfelejteném...
Termofejeken még gondolkodok, esetleg tennék,de nem mindenhova.
Adott egy gázkazán, keringető, felül vitt előre-visszatérő csövek, termofejes radiátorok.
A rendszer viszonylag nagy, 30db körüli radiátorral, meg vagy 40-50m hosszú épülettel(földszintes)
Probléma a következő: az előremenő felől nézve sacc 10-12 radiátor rendesen melegszik, utána olyan, mintha megfordulna az áramlás, a visszatérő felől melegedik a többi radiátor!?
A hiba nem állandó, hol több, hol kevesebb radiátor meleg, mintha a termofejek állásának függvényében változna a főgerinceken is az átáramlás.
Sok időm nem volt ma rá, de körbefutottam nagyjából, a radiátor bekötések mindenhol jók, nincs fordítva egy sem(talán hétvégén még meg tudom nézni újra).
Előfordulhat, hogy átvált a vízirány valahol, valamelyik radiátorban, vagy megkerülőjén, bár nem néztem van-e rajtuk.??
Én tavaly cseréltem le a maradék fa nyílászárókat (2 ablak, 1 fürdőszoba ablak és egy vastagított bejárati ajtó), 3 rétegű műanyagokra. Összesen 700e-be csúsztunk bele. Ha lesz kedvem (a zsé meg van rá) a szigetelést akarom megvastagítani + 10 centivel, ami így már 15 lenne (a padlástér 20 centis therwoolin kapna még 20 centit/vagy betömöm a deszkázat alá, fölé meg lépésálló szigetelést/).
Amióta minden műanyag lett, jobb lett a ház hőtartása, ezzel együtt a pára tartása is. :) Ezt orvoslom a fürdőszobai ablak szivárgó szellőzésével (nem, nem költök szellőztetőre!). Szóval inkább a hővesztést akarom csökkenteni és nem a fűtést korszerűsíteni(1-2 Millióért ). :)
Höszipkáról és nem klímáról beszélünk :) Padlófütés meg nincs szélviharral , tudom most én túloztam :)
Saját példámat ismered , hiszen " régi motorosok " vagyunk . Pici házam van , 63nm hasznos terület és mégis 1750m3 gáz fogyott régen . Leszigeteltem okosan , így leesett a gázfogyasztás jóval 1/3 alá 570m3 gáz közelébe , ha jól emlékszem . Jelenleg tudod én szélviharban élek , klíma füti a házat -5°C-ig aztán a turbós gázkazáné a szerep . Így fogy mindenestöl átlagban 180m3 gáz és 3200kWh évente, ebböl 1200kWh a kis kínai Ozone fogyasztása , amiben komplett minden energiafogyasztás benne van .
Számolgattam egy kicsit. Két szintes a ház, 5 db konvektor dolgozik benne. Lent 1 db GF 40.2 tartja a 18 fokot (ha lent van dolgunk feljebb vesszük), a gyerek szobában van még egy belőle, a hálónkban van egy 2 tagos, a nappaliban egy bivalyerős 7 KW-os Zeusz, a fürdőben egy 2 KW-os Pelgrim. Most jön a lényeg. Az előző hónapban 36e volt a gáz számlám (ebben benne volt a konyhai gázfogyasztás is). Szóval elfogyott 330 m3 gáz, ami 11.880 MJ-nak felel meg. Ez 3300 KW-nak felel meg, hideg időszakban megelőlegeztem 4-es COP-t, így elvben 825 KW-ot fogyasztottak volna a klímák ami 33.000 Ft-ot jelentene. Mivel ajánlottad a hőszipkás fűtést, és ha jól számoltam, 3000 Ft különbségért nem fogjuk hallgatni a folyamatos bel-kültéri gép zajt és nem kell elviselnünk a légáramot sem. És, hogy on is legyek, kérdezem, ha lecserélném a konvektorokat vizes, kondenzációs rendszerre (későbbi karbantartás, esetleg csere kiadásokat is számold hozzá) megtérülne az én élettartamomban (51)? Lehet, hogy holnap még élek, de nagy valószínűséggel 75+ már nem lesz (és ezt is nagyon jótékonyan saccoltam meg).
Elöször a szigetelést és a nyílászárókat tervezd meg jól ! Nem tudom mennyi a fogyasztás a gázból jelenleg a házban , de nem probléma a fogyasztást lecsökkenteni akár 1/3-ra is . Én is így csináltam . A mostani rendszert meg lehet , hogy pár év múlva höszipkás rendszerre és höcserélös szellöztetösre cseréled :)
Ha egyszer majd kondenzációs kazánt veszek, akkor mindenképpen az egész rendszert csövestől radiátorostól stb. cserélem, másképpen nem sok értelme lenne.
Érdekes a képlet. Ha a jelenlegi állapothoz a pénzed szigetelés helyett kondenzációsra költenéd, akkor a magas üzemi hőfok miatt lenne 15% gázmegtakarításod, mert mégis csak egy korszerűbb készülék.
Ha szigetelésre költesz, akkor 50% is lehet a megtakarítás a fűtésen a jelenlegi kazánnal.
Lassan behétvégedik és a héten még alig kérdeztem :) Ezért elnézést kérek, rögtön pótlom is:
- Ha a puffertartályom legtetején és legalján (tehát a csúcsokon, nem a paláston) vannak a csonkok, az csak szigetelés szempontjából "rosszabb" (illetve jó csak alaposabban kell szigetelni), vagy van komolyabb ellenérv is? Pl. a rétegződést, vagy a hőáramlást zavarná?
- Kaptam most egy 3 fokozatú 25-50 Grundfos szivattyút, kb. 8-10 éves lehet és azt vettem észre, hogy a csatlakozó csonkjain kisebb az áteresztő keresztmetszet, mint a nagyon régi (40-50 éves) 20-50 szivattyúknak. Az újabbik is megvan D25mm, de a régi nagyobb. Ez gyári lehet, vagy elképzelhető, hogy másik szivattyúház került rá az évek során?
- Hallottam olyanról, hogy buborék (vagy gáz) leválasztó. Ez tökmás mint az iszapleválasztó, vagy utóbbi jó mindkettőre?
- Az ESBE szelepek forrázásbiztosak? Nincs esetleg valakinek eladó VTA 572, 20-43°C?
- Mi az a "felső begyújtás"? Mármint ez egy módszer, ahogy berakom a tüzelőt, hogy fentről lefelé "fogyjon" égés közben?
Kíváncsi lennék a véleményetekre. Tavasszal költözés lesz egy házikóba. A jelenlegi fűtésrendszere egy régi Termotéka ÖV28 nyitott rendszer. Van még vegyestüzelésű is, de az most nem érdekes.
Régi vastag csövezés. Első nekifutásra az a terv, hogy szigetelésre,nyílászárókra költenénk.
Szóval a kérdés az, hogy most úgy működik a kazán, hogy a víztermosztát 60-ra van állítva, van csőtermosztát ami csak a keringető szivattyút vezérli, és van a szobatermosztát ami a kazán főégőt.
Valahol azt olvastam, hogy jobb lenne ha nem keringetné a vizet a szivattyú ha az égőt a szobatermosztát megállította, mert a így a hőcserélőn a kéményhuzat előbb elhűti a rendszert.
Másutt meg pont az ellenkezőjét írják, ahogyan most is megy, tehát a szivattyút csak a csőtermosztát vezérelje...
Érdekes, hogy egy ilyen kazán doksiában a szobatermosztát bekötési ábránál is az láttszik, hogy együtt vezérlik a égőt a szivattyúval.
Én először beszabályoznám a köröket, hogy egyformán fűtsenek. Ha kihűlik az egész lakás, és minden helyiség egyszerre kéri a fűtést, akkor nagyjából egyenletesen melegedjen.
Érdeklődnék hogy egy csak padlófűtéses 7 körös osztó-gyűjtőre ha thermoelektromos fejeket rakunk akkor az áramlásmérő beállítása felesleges azaz nem számít, hogy mondjuk mind középen van vagy maxon....vagy ugyanúgy bekell szabályozni a köröket?
Lenne itt valaki, aki meglévő, legális, ingyenes WinWatt / Meditherm (vagy bármelyik másik erre alkalmas) progi használatában segítene elindulnom?
Természetesen nem ingyen gondoltam és tényleg csak egy elindításra lenne szükség (hogy kezdem el felépíteni a projektet stb.), utána már finomítgatom én otthon. Gondolom ez kb. egy óra vagy annyi se. Én közben most is keresek oktatóvideókat meg ilyesmit, valószínűleg nem 0-ról kell majd indulnunk, de azért szóljon légyszi aki ráér, hátha nyernék azzal is 1-2 napot, a Zasszony már nagyon gyötör hogy legyek kész... :)
Nincs probléma a nagyobb radiátorral , de tedd szabályozhatóvá mondjuk termoszeleppel. A nagyobb radiátorral annyi a probléma, hogy nagyobb helyet foglal és többe kerül mint az ami esetleg szükséges.
Tudom, kevés az a 10 cm szigetelés, de jelenleg sajnos nem tudom ezt "megvastagítani" . Csak a padlás térben tudtam megtenni, ott azért van kőzetgyapot és üveggyapot együtt. :( Csak úgy férnék hozzá a dologhoz,hogy vagy bentről szedem le a gipszkartont, vagy a tetőn keresztül, de ott meg le kellene szedni a cserepeket, tetőlécet, szigetelő fóliát és akkor férnék hozzá a dologhoz. A sok éves tervben úgyis benne van a tetőcsere, de ez majd később lesz....
Apropó: Ha túlméretezett radiátort teszek egy szobába az baj? És ha igen, miért?
Jaa, felfogtam, az a 6-8 mm poliuretáncső, bedugva műanyag gyorscsatikba, köröm szorít, O-gyűrű tömít. Na hát épp ennek lehet a vízvezetéki megfelelője a KPE cső, arról is értekeztünk itt pont ma. Nem tudom hirtelen, mit mondhatnék még róla, guglizz rá aztán kérdezz ha vmi nem tiszta. Kb. a 25-ös a lakás bejövőkhöz járatos méret, a menetes része meg 3/4.
Amennyit eddig utána olvastam, az tisztult le, hogy fordított ozmózis elven működőt nem szeretnék, a vízszűrő kancsót kevésnek érzem, ezért az aktív szenes több lépcsős megoldások érdekelnének.
Viszont rengeteg gyártó van, mindegyik a sajátját favorizálja, így nehéz dönteni.. :/
A gomb amivel állítod a hőfokot annak a számlapja kipattintható és akkor ott van egy kereszt hornyos csavarfej , kicsavarod és odébb forgatva lehet növelni vagy csökkenteni a termosztát ki és bekapcsolását, mivel a gomb oldalán van az ütköző. Remélem érthető.
Jogos, igen, maga a csőcsere az inkább tényleg annyi, amennyit Te írsz :-) Ámde az egész felfordulás, kopácsolás a lakásokban bla-bla jó ideig tartana. Van akinek frissen felújított a fürdőszobája, hasonlók. A lakásban meg nem fog már sokáig lakni a család, ha minden igaz. Szóval az, hogy én legyek az útált személy (aki kiáll mellesleg az értelmes megoldásért) az itt annyira nem fog megvalósulni. Ha nem akarja a közösség, akkor maradjon nekik a cső többi része olyan szétrohadt amilyen. A társasház az ilyen mese, bármi drasztikusat nehéz végigvinni.
Az a hetekig hogy jön ki? Elzárni akkor kell, amikor már ki van bontva, a csőcsere legyen 1-2 óra, de már ez is sok, aztán vissza lehet nyitni. A bontás utáni visszajavítás meg tart, ameddig tart (azért ha a kőműves-burkoló-festő készenlétben áll, az sem tart 2-3 napnál tovább).
Húú, de rendesek vagytok, hogy ennyit segítetek!!!! :)))) Ez mindenkinek szólt!!!! Szóval a padlás szoba fala: 30 cm tégla + 3 cm szigetelés. Ferde mennyezet (kb 4 x 2 méteres felület): 10 cm üveggyapot + gipszkarton. Mennyezet (kb. 4 x 3 méteres felület): 10 cm kőzetgyapot + 10 cm üveggyapot + gipszkarton. A felület adatok csak közelítőlegesek, mert éppen nem vagyok otthon.
Beretta Junior 24. A szobák méretei köbméterben adtam meg. Ha jól tudom ezek a kiválasztási szempontok. Őszintén megmondom nem értek a dologhoz. ezért is kérek segítséget, mert különféle infókat kaptam.
Nem tudom ezekkel az adatokkal tudok-e segíteni a radiátorok méretezésénél:
A helységek méretei: 28,6 m3, 35,36 m3 (padlás szoba, itt mindig 2-3 fokkal hidegebb van, mint a ház többi részénél). Konyha: 22,1 m3, szoba: 23,4 m3. Olyan 22 fok számunkra az ideális. Tégla építésű családi ház, 3 cm szigeteléssel. Tudom a 3 cm nem sok, de már így vettük. :(
Egy kis segítséget szeretnék kérni: Több szobában tervezzük a radiátorok cseréjét egy családi házban. A radiátor méretek 600x1000 (2200W) és 600x1400 (2600W) között lennének. Az elhelyezkedésük változó (kazánhoz közeli és a rendszer végén lévő). Különféle javaslatokat kaptam (volt aki személyesen volt megnézni) és fele-fele arányban a következő javaslatokat mondtak: legyenek a radiátorok alsó-felső bekötéssel (egy oldalon) vagy alsó felső átlós bekötéssel. Most teljesen tanácstalan vagyok, melyik szerelő ajánlatát fogadjam el. Ha már egyszer megvan a lehetőség, akkor a legjobb megoldást szeretném. Ez egy kb. 100 nm-es családi ház, 6 db radiátorral. A kazán Beretta. Esetleg van valami javaslat a radiátor márkára vonatkozóan, mert ez is eltérő. Előre is köszönöm a segítséget.
Ha minden igaz fázis, kapcsolt fázis, és nulla jön a kazánból a termosztáthoz. Jól értem, hogy elég a kapcsolt fázist, a fázis kimenetre a többit pedig a fázis és null bemenetre kötni?
Nem említettem tisztán, hogy lakás volna, szóval azt én nem körvonalaztam eléggé az eredeti hozzászólásban.
Sajnos közepesen barkács lesz a megoldás mindenképpen, mert hetekig nem lenne víz az egész házban, ha a strang kompletten cserélődne és azt a kényelmetlenséget nem fogja vállani a lakóközösség. Szóval valami jó kis félmegoldás lesz ez a hibás szakasz műszakilag lehető legjobb cseréjével. Ha egy helyen így elengedte magát, akkor fog ez még a közeljövőben máshol problémákat mutatni.
De az tényleg jó, hogyha ez a KPE "kulcsos"-féle (nekem mint dilettánsnak a lényeg, hogy házilag megszorítható...) idom nem olyan problémás, mint az ötrétegű kulcsos, amit senki sem javasol befalazni, hasonlók.
Értem én, de ez esetben szerintem az osztónál a visszatérő ága nem lenne ugyanolyan meleg mint az előremenőé, hiszen ha nem jutna elég víz a két radiátorba akkor kihűlne és a visszatérőnél érezném is a hideg csövet.
Kipróbáltam már azt is, hogy e kettőn kívül az összes többi radiátort visszaszabályoztam (elzártam) a termoszeleppel (azok szépen ki is hűltek) és a helyzet így se javult. A két radiátor távolabbi alsó sarka továbbra is hűvös maradt emelt előremenő vízzel is. Ha a termoszelepeket kinyitom a másik öt radiátor tüzel, csak ez a kettő nem pedig épp ez a két szoba lenne a háló, ráadást az egyik a kislányomé.
Jelenleg a nappalit kell 24 fokra fűteni hogy az abból nyíló problémás két szobában meglegyen a 21-22 fok. Ha a nappalit nem fűtöm fel 24-fokra akkor a két szoba hőmérséklete lassan csökken a fűtés ellenére is.
Egy teljes házfelújítás előtt állnak rokonomék. A lakó szinten átalakításra kerül minden, többek között a fűtés is. Ősrégi konvektorok voltak. A gáz ki lett kötve az előző tulaj tartozásai miatt. Órafelhelyezés és az átalakítások miatt új gáztervre is szükség lesz.
Kérdés, hogy az új gázkazánt tetőtérbe is el lehet helyezni? Lent már sehogy nem fér el. Olyan tetőtérről beszélünk ami nem lesz beépítve. Pontosabban csak annyira, amennyire arra minimálisan szükség van. Milyen kritériumok szükségesek beépítés szempontjából? Egy körbe kartonozott kis helyiség kialakítása elegendő?
Értem. Rosszul fogalmaztam. A lényeg, hogy attól még mert nem "sütik" majd a KPE idomot, hanem ezzel a "kulcsos"-féle idommal csinálják attól még jó is lehet a végére. És eszerint igen. Okés lehet, ha azzal csinálják. Mert ahogy néztem ez a leggyakoribb a boltokban és jóval kevesebb helyen kapni süthető vagy elektrofittelhető idomokat.
A falba is okés lesz akkor feltehetően? A KPE-t akkor ilyen helyzetekben sosem elektrofittelt (ilyen összesütés féle ez ahogy néztem) kötésekkel intézik, hanem ezzel az átlagosan elérhető házilag szerelhetővel?
Sajnos itt is az a helyzet, hogy ez társasház - igen, ahogy te is írtad - és a leágazás ebbe a lakásba az a földben van. Persze az egész csövet kicserélni lenne a legjobb: földben is végig, falban is végig. A fenti lakásokba menő teljes csövet is a falban persze. De arra nincs pénze a háznak meg az akarat hiányzik, szóval marad a kissé nem tökéletes munka.
A kérdésemet eredetileg azért tettem fel, hogy majd nagyjából sejtsem, hogy mit fog csinálni a közös képviselő szerelője és mire számítsak. Jobb az úgy. Saját magam vagy saját magam által szervezett szerelő nem jöhet szóba ilyen necces munkánál. Majd ha a cső esetleg nem éli túl a gányolást és nem lesz víz, ugye akkor engem hibáztanának a felsőbb emeleteken lakók... szóval jobb a békesség.
Csak jobb, ha tudom, hogy minek kellene történnie a szakma jó meglátása szerint. Profin leírtad a házi szerelőakna-féleség kivitelezését. Sajnos necces megoldást személyesen nem javasolhatok az tuti. De egy gyári szerelőaknát már inkább. Mondjuk ott a költség miatt lesz a gond :-)
Könnyen lehet hogy meghúzta ő, csak idővel fellazult. A műanyag tud ilyet csinálni, "relaxál". Ugyanez a baj (bár tök más fizikai jelenség miatt) az alumíniummal (ott meg a rugalmasság hiányzik). A közös vonásuk ez, hogy nem szerencsés csavaros/menetes kötést csinálni belőlük. A KPE annyiban szerencsésebb, hogy ott a tömítést az O-gyűrű végzi, a rögzítést meg a cső falába bevágó (tehát alakkal, nem közvetlenül a szorítással záró) körmök. Így nagyon sokat kell kúsznia (mindkét értelemben) hogy a kötés + tömítés megszűnjön. Fontos hogy tiszta, karcmentes legyen a cső utolsó pár centije + én még szoktam tenni rá szilikonzsírt azon kívül amit gyárilag az O-gyűrűre tesznek. De elföldelve sehova nem tenném így sem, inkább akármilyen pici szerelőaknába. Akár egy jó állapotú, nem repedezett műanyag hordó egy gödörbe passzentosan, fedele rá, a tetejére vastag (8-10 cm) szivacs, arra meg (ha nem lépésálló) egy betonlap, ami mondjuk csak félig nyomja össze a szivacsot, körbe 20-25 centit túllóg, rátámaszkodik a talajra, lépésállónak ez is megteszi, szerintem még egy bontott járdalap is, de természetesen ezzel nem bíztatlak a vasalás kihagyására ;) . Amennyit még zömülhet, azt már a szivacs felveszi, egyúttal annyival jobban tömít, akadályozza, hogy a hordóba menjen a föld. Úgy érdemes számolni a mélységet, hogy a betonra férjen még egy 10-15 centi föld, ekkor legyen szintben a kerttel, már tudjon nőni rajta fű. Ha a gödör fenekénél még nincs talajvíz (ezt nem tudom, az év melyik részében kell nézni, aki tudja segítsen), akkor én ki is lukasztanám a hordó alját, hogy ami víz bemehet az ki is folyjon. Esetleg még annyi, hogy ha a fedelek közepébe teszel egy mondjuk 50-es PVC csődarabot, kupakkal, tokkal felfelé, kicsit beeresztve a hordóba, úgy hogy a betonfedélben fel-le tudjon csúszni ütközésig, akkor megoldható, hogy ne álljon ki, nem botlasz el benne, viszont szükség esetén be tudsz világítani a hordóba a beton felemelése nélkül, minimális kapirgálással és a cső kijjebb húzása miatt minimális (vagy semennyi) föld beszóródásával a hordóba. Na, ezt jól megmondtam... de érted :) Vannak egyébként erre bolti műanyag aknák is, de pokoli drágák + ott a fedél is műanyag, persze lépés- és elvileg UV-álló, de ki tudja, hosszú távon (évtizedek múlva) mennyire gyengíti el mégis az UV, a fagyok stb. És persze ha nem földeled el, akkor az is csúnya, botlásveszélyes lesz, ha meg igen akkor úgyis áshatsz egy csomót, egy belepillantás kedvéért is. Ha tényleg csak egy ilyen elágazás vagy egy kerti elzáró van benne, akkor szerintem nem kell attól félni, hogy gyakran nyitogatni kell, ugyanakkor pl. ha szivattyú, vagy valami bonyolultabb elem lenne benne, amit úgyis javítani kell néha, akkor én is inkább "egy mozdulattal nyitható", profi bolti megoldást javasolnék a fenti helyett.
új lakásba költöztünk ahol egy kombi kondenzációs kazán melegíti kétkörös fűtési rendszeren át a radiátorokat.
A radiátorok alsó bekötésűek, és mindnek 100%-os bypass szelepe van. Minden radiátor pillanatok alatt átmelegszik 55 fokos előremenő vízzel, kivéve két szobában.
Ennek a két radiátornak csak a teteje melegszik a távolabbi alsó sarka hidegebb. Az osztónál az összes visszatérő ág meleg, ezért gondolom, hogy jut elég meleg víz a radiátorokba. A légtelenítést minden lehetőségnél elvégeztem és nem javult a helyzet, sajnos az előremenő növelésével (60 fok) sem. Teljesen ki van nyitva mind a két radiátor termoszelepe.
Mivel hét radiátor van és hat ágat látok gondolom, hogy ez a kettő radiátor sorba van kötve. Ennek ellenére működnie kellene így is, szerintem nem itt van a baj.
Viszont attól tartok, hogy az előremenő és a visszatérő ág bekötése össze lehet cserélve ennél a két radiátornál. Így az alulról bemenő meleg víz hamar visszafordul, ezért a radiátor távolabbi része nem melegszik fel és a víz sem hűl ki a visszatérő ágon. Hogy deríthetném ki a hibát és mi a megoldás ez esetben?
Egy falban levő vízcső elrozsdált az idő előrehaladtával. Így néz ki:
A horganyzott csőt gondolom el kell vágni ott, ahol még legalább kívülről nem rohadt. De a cső a földbe megy és ott is ki kell cserélni egy közeli elzáróig. Ez volna a "terv", végig KPE-re cserélni a rossz szakaszt... (az egész kicserélésére nincsen lehetőség sajnos):
A GEBO-t egy másik fórumban javasolták nekem.
-Szabad ilyen KPE idomot befalazni meg földbe rakni? Nem kellene oda valami speciális sütött/elektrofittelt idom vagy ilyesmi? Ha jól olvastam ilyen helyekre a réz KPE idomot feltétlen kerülni kéne legalábbis.
Oké! Valójában 2x10m2-ert tennék le, ami lefedi az egész helyiséget a konyhabútor és a zuhany kivételével. Napi 12 óra üzem fér bele elvileg a napelem keretbe 180 napon keresztül a fűtési időszakban. Mivel gyorsabban reagál, mint a normál padló fűtés bízom benne, hogy elég lesz a 20m2x100watt=2kw CALEO fűtőfilm termosztáttal.Olvastam itt a laminált padló rémségeit, hogy nem fűt eleget vele a padló, de ha csak 5mm-est teszek, remélem hatékonyan fog működni.
Kíváncsi leszek.
Aztán lehet teszem majd be a radiátorokat, akkor falnak megyek :D Az a baj, hogy egészen pontosan csak utólag derül ki.
Segitseget kerek grundfos scala2 nyomasfokozo szivattyu okan. Kulfoldi forumokok es webaruhaz velemeny rovata alapjan nagyon sok a korai kieso, es sok a szivargasi problema is. Konkretan tobbeknek 1ev alatt haromszori meghibasodasa is volt. Nyilvan a hibas beszerelestol az elfagyasig sok minden lehetseges es ezt be is kalkulalom, de ezzel egyutt is nagyon sok a meghibasodas, ami a grundfos szivattyukra egyaltalan nem volt jellemzo (elettartam: orok elet+1 nap). A grundfos PR ilyenkor biztosan azt mondana hogy azok kinai masolatok, de nem, az amazonon grundfos scaala2 neven csak eredeti cucc van.
Tehat kerem, ha valaki autentikus (grundfos szerviz vagy bolt) infoval bir a scala megbizhatosagaval kapcsolatban, az csopogtessen itt el egy kis tudast :-), vagy tippet mi valna be (pl. az ALKO-t es kategoria tarsait mar ismerem). Elsosorban nem az ar (a scala2 ugy 135e HUF), hanem a megbizhatosag a fontos.
Anya (itt értelemszerűen ha nem tömlővégre akarsz csatlakozni, akkor letekered azt a recés szorítóanyát és ott folytatod normál 3/4-es idommal, kóccal):
Semmi akadálya a szigetelésben vinni, csak nem egyszerű, ilyenkor érdemes 3 egyforma rétegben lerakni a szigetelést, egyet telibe alulra, majd a csövek és benépművészkedni a csövekkel egyező vastagságú középsőt majd telibe a felsőt.
A magyar valóság a hilti szalag amivel gyakran a vízszigetelést is átütik, a másik a vékony vasháló ledobva a szerelő betonra amihez kötözik a villany és a víz csöveket.
Ha maradnak a szalagnál akkor 3cm vastag XPS csíkokat tegyél a cső alá, hogy arra húzza a szalag a csövet ne a betonhoz.
Új építésű háznál szól valami az ellen , hogy a radiátor és vízcsöveket a 10 centis aljzatszigetelés közepében vezessük el? Okozhat ez valamilyen problémát?
A kivitelező a szerelőbetonra akarja hiltiszalaggal rögzíteni , így viszont a beton hűti. Az a vékony csőszigetelés nem sokat foghat rajta.
Az első felfűtésnél lassan, komótosan emeld üzemire a beton hőmérsékletét. Burkolás előtt csináld, hogy lásd ha valahol eldilatálja magát egy roppanás kíséretében.
Köszi szépen, akkor gondolom max annyit érdemes csinálni, hogy ha sikerül összerakni a fűtést még most télen, próbaképpen beindítani és csak kicsit (2-3 fokkal) melegebbre befűteni vele, mint rendesen, megnézni hogy nem ereszt vagy reped-e valami valahol. Nálam mindenhol egyforma a betonvastagság és a csövek osztása (kivéve a külső falak közelében, ott utóbbi sűrűbb).
A jóemberek idevánszorogtak du 2 körül, nem szakadtak meg egyáltalán a sietségben. És az egész arról szólt csak, hogy jegyzőkönyvben rögzítettük mindkét fél véleményét. Őszerintük az 58/2013-as rendelet szerint javasolt berakni a visszacsapót az utcaszint alatti becsatlakozásoknál, szerintem meg a mi bekötésünk ennél sokkal régebbi így ha javasolt is, jelenleg a szolgáltató rendszerének üzemzavara okozott kárt, és számítok az elhárításnál a segítségükre. A rossz vicc az egészben az, hogy miután benéztem az aknába, kiderült hogy gondban vagyok a védekezéssel mindenképpen. A szolgáltató 160-as sárga csöve ugyanis felül jó nagy részen egy téglalapban ki van vágva, tisztítónyílás gyanánt. Erre rákérdeztem, és lelkesen ecsetelték hogy az úgy nagyon is jó, mert ha jön a nagy autó, ugyan hol tolná be a csövet a duguláselhárítás céljából, ha nem lenne ekkora lyuk a csövön? Nos, ez a cső nem az enyém, és le se zárhatom, így mindenképp elárasztják az aknámat legközelebb is.
Ha én úgy döntök, hogy az aknát a vasfedő lerögzítésével zárom le viszonylag szorosan, az működhet? Laposvas alulra, két furat a fedőbe (bordákkal erősített pár mm-es vaslemez a fedő), és a laposvasat felfele húzva a lyukakon keresztül két elég hosszú csavarral, a felül beszűkülő betonakna tetejére alulról felfeszül a laposvas és lehúzza a fedőt úgy, hogy nem tudja feltolni a legközelebbi cunami. Pár kisebb lyuk marad szellőzésre, de azokon összehasonlíthatatlanul kevesebb cucc fröcskölhetne ki, és kb lezáródnának a hordaléktól, amolyan önzáró-szellőző kivitel. Ez működhet? Ráadásként betetetnék a mi csövünk végére egy vcs-t is, hogy a ház felé se torlódhasson tovább, tehát legközelebb az aknába felfuthat, onnan egy-két lyukon spriccelhet sugárban, de nem többszáz l/perccel ömlene.
És 1 hét folyamatos olvasás/agyalás után visszatértem az Általad javasolt fűtőszőnyeghez :D Készítettem egy számtant is, aminek a melléképületben történő gázbevezetés költsége 2 radiátorral, kazánnal, 25m2 padlófűtéssel, kéménnyel, munkadíjjal stb. 750e Ft. Havi plusz rezsi várhatóan 15-20e a jelenlegihez.
Viszont napelemmel a beruházás 3x ennyi. Rendszer ( évi 6500 kw termelés ) 2.150.000 + fűtőszőnyeg 2 db BVF H-MAT 100-10,0 m² 170.000 + BVF NG 400W infrapanel (60x60cm) 45.000. 8 év a megtérülése, majd elviekben következik 25-8=17 év "ingyen" szezon. Ez a vékony szőnyeg pillanatok alatt melegíti fel a felületet a leírás szerint. Rugalmasabb a rendszer. Gyakorlatban még nem láttam ilyet.
Itt látszik hogy tényleg segítőkész ember vagy: pontosan tudtad, hogy Lacikának erre újabb 10.000 kérdése lesz (én eddig azt sem tudtam, hogy előfordulhat ilyen egy keverőszeleppel), mégis szóltál. Köszönöm!
Nekem egy Heimeier DN25 kapillár termosztatikus keverő van félre téve erre a célra (de ez ahogy Te is mondtad, máskor elboltolható). Szóval ha ez nem forrázásbiztos, akkor légyszi javasolj valami jót helyette.
Egy tök más kérdés: valahol írták, hogy a puffer legalján és legtetején (nem a paláston, hanem a "csúcsán") levő csonkok kerülendők, nagy hőveszteség miatt. Ez nagyon fontos? Pusztán jobb/vastagabb szigeteléssel nem küszöbölhető ki? Azért lenne ez probléma nálam, mert a kazán és a puffer között egy ajtó van (nem tudom elhelyezni másképp) és az össz belmagasság is csak 2m a pincében, ezért jobb híján a padló és a plafon közvetlen közelében menne a 2 cső. Legrosszabb esetben az alsó csövet besüllyesztem a padló szintje alá. De a felsővel nem tudok mit kezdeni, ott födém van, nem elég vastag hogy eltüntessem benne a csövet. A lényeg, hogy az előremenő cső semmiképp nem tud végig emelkedve menni a tartályig, hanem egy magasabb vízszintes szakasz után "bukik vissza" belé. Ja és ha besüllyesztem az alsót, viszont a kazánt nem, akkor egy ilyen "lépcső" ott is lesz. Ez így okozhat bármi gondot az áramlásban?
Ha vastagabb a beton , nagyobb a hőtároló tömeg, ezáltal lomhább a fűtés. A gond akkor van ha 1 lakáson belül van vékonyabb, meg vastagabb beton, mert azt nehéz összehangolni.
Friss betonnál írják, hogy fel kell fűteni, no meg akkor ha nagyon hideg. +5 fok alatt nem lehet burkolni. És ez betonhőmérséklet.
Én Mapei ragasztót használtam. Mindenféleképp flexibilis kell, de hogy milyen az függ a burkoló nagyságától is.
Ez a "még egy kérdés" onnan jött, hogy a kazánhoz való bekötés ügyében itt már sok segítséget kaptam, viszont a másik fele, az osztóig a csövezés már több mint 2 éve készült, azóta voltak más fontosabb dolgok, csak most kezdtem újból foglalkozni vele.
Dilatációs csík mindenhol megvan, a hőfokkorlátozást meg termosztatikus keverőszeleppel tervezem megoldani.
A beton tényleg csak 5 cm, arra jön még a járólap (ragasztóval együtt olyan 1,5-2 cm), így jön ki az említett 12 cm.
A háló alatt nincs távtartó, a beton csak annyira tudja közre fogni a felső szálait, amennyi az alulra esők vastagsága (4 mm).
Olyat is olvastam, hogy még burkolás előtt egyszer lassan, fokozatosan fel kell fűteni vmi 50 fokra a padlót, aztán fokozatosan hagyni visszahűlni (valami egy hét alatt). Ez igaz lehet? Ha ez csak a beton kiszárítása miatt van, akkor kellhet ez így 2 év után is?
Ragasztóra, fugázóra van esetleg vmi nagyon jól bevált, prémium márka? Egyáltalán nem ismerem őket.
Még egy kérdés felmerült padlófűtéssel kapcsolatban: a meglévő pince és a lakás szintje között adott volt az a vastagság, amin belül a padlófűtést elhelyezhettem. Ez 12 cm (szerelőbeton fölött). Régebben, több szaki megkérdezése után az jött ki, ha leteszünk a szerelőbetonra kátránypapírt, 5 cm nikecellt, hőtükörfóliát, 15x15x4 hálót és rá a fűtéscsöveket (20x2 ötrétegű), akkor az így adódó 5 cm (a csövek teteje fölött 2,5) pont elég lesz (+ rajta még a kőburkolat). Később találkoztam csak olyanokkal, akik vastagabb (6-7 cm) betont emlegettek (a miénk ekkor már kész volt). Burkolat még nincs lent, csak a betonozás. Konyha, előszoba kivételével mindenhol vannak radiátorok is, eredetileg azok önmagukban is ellátták ugyanezen ház fűtését, sőt azóta még külső falon + lábazaton 5 cm és a padlásra 20 cm szigetelés is lett feltéve. Azért nem lettek megszüntetve a radiátorok, mert ha vmi van a padlófűtéssel, akkor jó lesz tartaléknak + gondoltam, a kettőt együtt használva alacsonyabb hőmérséklettel fűthetek. Mire kell figyelni, hogy ne legyen gond ezzel a vékony betonréteggel? Pl. van olyan max. előremenő pf. vízhőmérséklet, amit még ez is repedés nélkül elvisel?
A szolgáltató alatt természetesen az egész biomasszát értem. Vannak ott felelős pozícióban emberkék, akiknek az ilyen esetek biztos nem tetszenek. Pl pénzügyes-műszaki-jogi vezetők összedugták a fejüket egy kis profit+kockázatelemzésre a rezsicsöki miatt, hogy nem-e érdemes egy kicsit spórolni a karbantartáson, mert nagyon viszi a pízt a Jóska alvállalkozó (számlás, mert úgy olcsóbb), mikor kivonul gerincet átmosni időszakosan. Aztán kihozzák hogy megspórolnak ilyesmivel 25 millát egy évben, és a statisztika szerint évtizedenként pár szerencsétlen szopja csak be, "azokat majd leszereljük". Talán nem is szándékos, csak a nemtörődömség meg a kényszer együtt.
Kicsit ülepedtek a tanácsok, hsz-ek is tegnap óta, nem csak a trutyi fagyott le. Elkezdtem nézegetni a szolgáltató honlapját. Elvileg az üzletszabályzatban kerll lenni ilyen esetekre hivatkozásnak. Találtam panaszkezelési tájékoztatást, hogy esetleg milyen civil szervezetekhez lehetne fordulni ha elégedetlen vagyok a probléma kezelésével, stb. Írták hogy köteles vagyok a szolgáltatót keresni első körben, tegnap felmerült az utcai fejtöréskor hogy ne hívjuk-e a katasztrófavédőket, lehet hogy már a fél várost lezárták volna az űrruhás lángszórósok, nem tudom.
Első körben a tápját nézetném meg. Elektrolitkondenzátorokat cseréltetném, meg azt a nagy kék X2-es kondenzátort is. Ez ha van egy műszerész ismerős, akkor 2000Ft. Amúgy 30-ért van bele panel jófogáson.
Begyujt szepen rendben, 1 masodpercig padlogazon megy. Majd visszaveszi a gazt kicsire, es szikraztat bele a langba. Ujabb egy masodperc mulva megall. Majd var egy picit, es kezdi elolrol.
A langvisszajelzo feny pontos: amikor van lang, eg. Amikor nincs lang, kialszik.
Gondolvan, hogy szoftveres agybaja van, reseteltem a reset gombbal. Nem javult. Kikapcs, kihuz 30 masodpercre. Visszaindit, ugyanez.
A kérdés, (lehet h már kérdeztem) miért csinálhatja következőt a kazán:
Indul a fűtés-kérés (on-off szegmens), 5 vonalka mutatja h erősen fűtene, de az RPM csak 1300 és csökken, miközben az kért vízhő 64C, aktuális előremenő 34C , visszatérő pedig 24 C.
Kint -1 C
Meredekség 3,5.
azaz 822 :13 x100 RMP
827 szivattyu mod: 80%
830 fűtővíz hőfok 54C
831 akt, előremenő 34C
832 akt. visszatérő 26 C
Kb. 10 perc múlva lassan elkezdte emelni az RPM-et, de néha vissza is csökkentette.
Kb. 30 perc után :
2600 RPM, 64 C előre és 50 visszatérő. ééés csak 2 vonalka mint fűtés-erősség.
Mielőtt elküldtem amit írtam, megnéztem van-e új poszt, és el is dobtam az írást. :( Mert persze valamilyen jobbféle verzióban bizakodtam, de asszem igazad van. Csak azt nem tudom, hogy hogyan hajtok fel valakit holnap reggel.
Minimális esélyét sem látod annak, hogy a szolgáltató nem élből átbaszni akar és szarban hagyni? Elvégre ez azért nem egy "sima" anyagi károkozás, mert egészségügyi vonzata is van.
Ez már egy támpont nekem. Persze nem tudom mi van a terven, lehet szerintem 15-20 éve is már csatornázva, még várossá se alakult akkor a település, mi meg négy éve vettük a házat.
Vcs. előírásról beszélt valamit, de pont nem nekem, hanem a szomszédban, és rosszul hallottam. Azt mondta talán, hogy ugyan ma már előírás, de régebben nem volt az. Nyilván így vették át valamikor, aztán így is maradt.
A szolgáltató után a második helyen egy ügyvéd állna, ha sorba kéne rendeznem kikre nem szívesen bíznám magam feltétel nélkül és tájékozatlanul egy ilyen helyzetben. Perpillanat lövésem sincs arról még körülbelül sem, hogy mi a tényállás. Az világos, hogy a csatornában csupa szörnyű dolog van, és az most nagyon nem jó hogy a kertben kötött ki. Minden másban teljesen bizonytalan vagyok.
A talajcserét vegyem komolyan, mert tudod hogy ez fog következni, vagy csak írtad mint egy lehetőséget, amit majd a kárszakértő megszakért hogy szükséges-e?
Az elsődleges szempont most az, hogy az azonnali veszélyelhárítást legalább megcsinálják a szolgáltató emberei. Nálam biztos jobban értenek hozzá, legalábbis kéne nekik, mivel ezzel a szmötyivel dolgoznak nap-mint nap. És nem egy hét múlva esedékes, mikorra a gyerek háromszor felnyalja az udvart (ha nincs szerencsém 4x). Én elkezdtem összekapirgálni a cuccot még délután, ahol nagyon útban volt, és leszórtam azt a pár flaska klórmeszet, amit itt hagytak, a frekventált helyeken. De ezen túl fogalmam sincs mitévő legyek. Az ügyvéd + kárszakértő azért indulásnak jó ötlet, köszönöm! Holnapig ezt biztos el se tudom kezdeni intézni, amikor is elvileg a szolgáltató embere(i)vel fogok találkozni, és jegyzőkönyveznek. Erre az alkalomra akartam pár véleményt, ötletet begyűjteni.
Most csak egy felülről lyukas csődarab van lent, párszor lenéztem mióta itt lakunk, a legnagyobb gondom eddig az volt, hogy néha szaglott.
Ha holnap arra hivatkozva hárítanak minden felelősséget, hogy nekem nincs visszacsapóm így jártam, azt el kell fogadjam? Nagyon úgy fest hogy van egy szar csatornahálózat, amit nem tartanak karban, mivel egy dugulás elhárítása azonnal másikat okozott.
A fazon a visszacsapóra tért vissza mindig, hogy van-e. Azt gondoltam hogy az aknában egy vcs-t csak a tisztítóidom felénk eső végére lehetett volna beszerelni annak idején, mikor bevezették a csatornát, mert az a vége a házé. De a tisztító az nem vízóra. Megoldhatták volna így annak idején mikor a csatornát bekötötték: utcai kimenet - vcs - tisztítóidom - ház felől jövő cső?
Üdv! Tanács kéne az alábbi problémával kapcsolatosan.
Ma délután szennyvíz visszaáramlás volt nálunk az udvarban. Nagyon hamar kiértek a vizesek, nem is véletlenül. Ahogy beszélgettünk a sráccal, kiderült hogy feljebb nem sokkal korábban hárítottak el egy dugulást az egyik szennyvíz gerincen. Nyilván pont az előtt, amikor a gejzír nálam és még pár szomszédnál feltört. Azaz elhárítottak egyet feljebb, de a lezúduló cucc újabb dugulást okozott alattunk, a megakadó lé így feltört ahol tudott a mi szintünkön. Az udvarom bánja, kb 200m2-en át lett bőségesen mosva, és hátul cca 5 centis mocsár a végeredmény egy kb 5x5 méteres részen (szerintem ennél is rosszabb lett volna ha nem állunk rá az aknafedélre pár perc után, mert még folydogált húsz perccel később is az egyik szomszédnál).
A kérdés: mi miatt aggódjak szerintetek leginkább, és hogy fogjak az elhárításhoz? A betonozott részen átvonult, némi hordalék jutott szinte mindenhova, de a füves részeken "szépen" ülepedett. Növények töveinél is feltorlódott a szmötyi. A vízszolgáltatótól holnap jönnek, de ma csak annyit csináltak, hogy beadtak 7 flakon klórmeszet, azt is csak hosszas telefonálgatás után, mert egyébként csak a dugulás elhárítással foglalkozott az a két ember akit kivezényeltek. A biztosítót is felhívom majd, de eddig csak egyszer volt szükségem biztosító közbenjárására. Akkor kis összegben megegyeztünk ami kb fedezte is a közvetlen kárt. Most viszont nagyságrendileg se tudom mekkora a károm, ha pl felajánlanak 50ezret a szar elszállíttatására (ki viszi azt el, ha a szolgáltató nem csinálja meg cakk-pakk??), meg a sok kiszórt klórmészre, aztán részükről kalap-kabát, azzal szerintem még nem vagyok előrébb.
Ha valakivel konkrétan ilyen történt már, és elmeséli mi volt-hogy volt, vagy csak tippek vannak, mindennek örülnék.
Savállóból vagy rézből, nem tudom miből van a gyári.
Saját munka előnye:
-vadászol az alapanyagra, feltúrod a sufnit, nincs.
-elmész vaskereskedőhöz, kiröhög, hogy egy saválló vagy réz 100X300-as lemezt kérsz, már megérte, felhúztál egy vaskereskedőt
-tegyük fel OK meg van véve a nyersanyag
-egy kézi kínai lemezollóval levonulsz a műhelybe, aZasszony örül, nem vagy lábalatt, amugy is, legalább hasznodat látja, ezért kicsit büszke is tán
-az utolsó vágások egyikekor olló (kínai életlen, mert ráfogd majd) megszalad, oda az alapanyag
-szitkozódva-káromkodva indulsz a vaskereskedőhöz, aki mikor újból meglát, már ellenséggé váltál az Ő és már a népes rokonságában is
-meghunyászkodva, de büszkén kérsz még 3db alapanyagot, hogy anyudék-apósodék meg a Józsi szomszédnak is készítessz ilyet, annyira megy a biznisz
-üzemanyagal, idővel, nyersanyaggal most jársz 9ezernél, aZasszony nem hív, tudja mi van mikor tajtékban távoztál a kiskapun, viszont még mindíg nem vagy lábalatt
-otthon újból, már érzéssel nekilátsz kivágni, a 3-ból egy sikerül, bontassz egy sört, mi király is a dolgozó ember otthon, aZasszony még mindíg örül, mert nem vagy lábalatt...
Próbáld meg inkább valahonnan megvenni ha 10ezer alatt van.
"dugult hócserélő visszaterhel az égőre. a lemez 8000"
Dugult? Nem megy at rajta kello konnyedseggel a levego, mert piszok van a lamellak kozott, ezert melegebb van a kelletenel a tuzterben, ezert szeteg a gyujtashid?
A padlofutesem vizhofokaert egy Honeywell kapillaris termosztat felelos es az alabbi abran lathato problemam van vele:
Hiaba van beallitva 32-33 fokra, ha a kazan hirtelen megszalad, akkor siman kell egy ora, mire a kivant ertekre szabalyoz. Normalis ez a lomhasag, vagy valami nem stimmel?
Az erzekeloje jol fel van teve, probaltam mar szivaccsal is betekerni, hogy gyorsabban atmelegedjen, de nincs erdemi kulonbseg. A padlo viszont nem olyan boldog tole, gondolom.
Ha a kazanviz nem 60 fokos, akkor nincs ekkora kilenges, de ettol meg letezik a problema.
Az A-val a nap nagy részében csak a keringető szivattyú megy keringeti a 24-25 fokos vizet. Időnként bekapcsol a kazán is, de a hőmérséklet nem igen megy 21 fok fölé. 22-re van állítva a termosztát.
Maximum szinten tart, ha melegebb van kint, de érezhetően hűvösebb van.
De lehet ha Amico távvezérlő lenne felrakva azzal megint jól működne mivel azon mindent be lehet állítani, de ez csak feltételezés , mert olyat még csak a neten láttam 40e körül.
A kazán első burkolata levehető és szivacs van benne telibe , körbe is , ott jól zár de van másik oldala is ahol nem feltétlenül ilyen.
Amint meglesz a potméter tengelyének a kiszedési módja rámegyünk a témára ( 40ft -os tétel) de addig keresgélek olyat aki már látott olyat aki kiszerelte -))) mert a neten még nem találtam videót.
Pl az immergas kazánom is tud időjárás követést , de ott a görbék közös pontból indulnak ( 25fok/25fok )és kb van vagy 10 görbítési lehetősség a -20-nál az alig 40-től felfelé.
A padlóhoz olyan "A" görbe lenne szerintem a jó csak olyan 20 fokos külsőnél kéne kezdődnie.
Köszi, ugyan általános volt a megszólítás , de inkább rád gondoltam.
Az adattábla szerint 2008-as gyártású, az hogy én 2012-ben vettem, és 13-végén lett beüzemelve de csak 15-től használom az nem segít ebben.
Sajna, egyet kell hogy értsek veled a fáradó alkatrészekkel kapcsolatban, 10 éves a készülék. és mindegy mennyit volt használva, a kor.
Próbáltuk mérni a hőfokot, csövön nem egyszerű, van ugyan hiteles mérő de folyadékhoz és levegőhöz, a szigetelés alatt egyik sem adott értékelhető eredményt.
Én fix 36-os előremenővel fűtök, ez elég szokott lenni úgy -5 külsőig, utána szoktam ( ha eszembe jut, és úgy gondolom, meg ha sokáig , napokig alatta van a hőfok , akkor 37-38 ra feltekerni).
Most megpróbálok kompenzálni és 34-re vettem a kazán hőfokot, ezzel is feltornázza magát 39-ra, és még üzemel.
A potméter kontakt hiba -próbáltuk lebontani az alaplapot de még nem jöttünk rá , hogy lehet a gombokat kihúzni a potiból ( olyan mint egy trimmer , mozog benne a gomb tengelye , nyomtam már csavarhúzóval de 2-3mm és nem mozdul tovább, húzni sem jó , eltörhet a panel ) És a javításhoz ez lenne a következő lépés.
A potit beszerelve nem nagyon lehet mérni, de látványosan hibás, 1-2mm tekerés és akár 10-20fok ugrálás a tervezett előremenő hőfokon.
Szerencse , hogy azért üzemel, de még nem ment át rajta 2000köbm gáz.
Beszéltünk arról , hogy nem jó a kazánnak a páraelszívó kifúvó cső mellett mert a pára korrodálja/oxidálja az elektronikát, de ez külső levegőről üzemel , és a készülék a kazán burkolat alól szíppantja a meleg levegőt.
Azt nézd meg hogy a potméter hozzáférhető-e. Ha igen, akkor kazán áramtalanít és SZIGORÚAN maradvány nélkül száradó (nem olajos) kontakt tisztító sprayt befújni a potméterbe és jól megjáratni. Azután várni 5-10 percet míg teljesen kiszárad. Azután indulhat a kazán és kiderül hogy a potméter rossz kontakt miatti ellenállás-változás okozza-e.
Huhh... Akkor ezek szerint annyira nem teljesen veszett ügy, ennek nagyon örülök... Most csinálok egy excelt, megpróbálok kiiterálni valami itt használható fűtővíz-hőmérsékletet... Van egyébként egy tág.tartályom ami 35 liter, a pf. rendszer 200 liter, a közeg meg ha jól sejtem ebben az esetben még előnyös is lenne ha fagyálló lenne, mert akkor később (hosszabb csőszakaszon) adná le a hőt, talán kicsivel egyenletesebb lehetne a padlóhőmérséklet, mi a véleményed?
Csak még annyi egyébként, hogy én eddig sem padlófűtéses lakásban éltem, nem járkálunk mezítláb, tehát nem érzem veszteségnek ha ez a lehetőség nem (most) adatik meg. Adjon le valamennyi hőt minél alacsonyabb fűtővízzel, ez jelent x Ft megtakarítást (a többi hőigényre meg ott vannak a radiátorok) aztán annyi...
Szakmai segítségre lenne szükségem, az alany egy immergas victrix 12 kw x. A hiba az hogy nem tartja a beállított fűtési hőfokot, hanem a kijelző szerint túl megy 2-3 fokot, holott amikor fel lett szerelve 1fokon belül tartotta a kívánt értéket. 2012-es a készülék.
Az a gond, a fektetésen már túl vagyok, le is betonoztam. Helyiségenként külön körök (nagyobbakban több is), így lett 14 kör mindössze 80nm fűtött felületre. Mindenhol szerpentin (de legalább a külső falak mentén kezdődik, ott sűrűbb is és mindig a lakás belseje felé van a visszatérő és a szobánként több kör miatt még talán el is oszlik kissé).... Aki javasolta, azzal indokolta, hogy "így lesz egyenletes bent a hőmérséklet, hasonlóan ahhoz, hogy a radiátort is a legjobban hűlő részre tesszük" (nekem ez akkor teljesen hihetőnek, logikusnak tűnt, eszembe se jutott tovább firtatni, csak megcsináltam)... A leghosszabb körök asszem 96 méteresek, a WC talán 23... Viszont 20-as cső, 10 cm osztással (a külső falak mentén 7,5). A hajlítási sugarak ugyebár nagyobbak, tehát a végeknél a félkörök majdnem egymással érnek össze. Ez talán valamit javít a helyzeten. Ebből kell most a lehető legjobbat kihoznom... Gondolom, most már érted, miért kérdezek annyit és annyiszor...
"A biztiszelep értékét ,ha már meg van a tágulási akkor azt figyelembe véve kell meghatározni." A tágulási már megvan, abból hogy tudom meg, milyen biztiszelep kell?
Attól, hogy nem használom , miből gondolod, hogy felmelegszik a víz, és leáll a rendszer? Még az is lehet, ha nem vagyok itthon, átkapcsolom az 1200 literes pufferra, és oda tárolom el. Ha meg ott is felmelegszik, akkor beindul a lakásfűtés.
Nyitott rendszer akkor lenne, ha tudna levegőzni, de nem tud, csak a túlnyomást tudja elengedni. Tehát nem jut friss levegőhöz.
Amikor csináltam akkor én beépítettem még egy 12l-es tágulásit pluszba. padlófűtés 30° alatti előremenővel meg, az indirekt felfűtés 60°felett, de nálam a "hideg" állapot és az üzemi állapot között a nyomáskülönbség 0,1 A rendszeremben 220l víz van.
Én azt írtam le , ha mégegyszer lassan elolvasod a hsz-emet, hogy a zárt rendszerhez képest mi nem kell egy drain-back rendszerhez , az a megspórolt .
Attól ,hogy elmész hosszabb idöre , nem fogod használni a melegvizet . Ezáltal a tárolódban felmelegszik a víz a megengedett hömérsékletre , az elektronika leállítja a rendszert. Ha nem vagy otthon és ugye a tárolónak van vesztesége , így néha - néha utánfüt egy kicsit . Ilyenkor van az , hogy a felküldött fagyálló forró högyüjtö felületre érkezik , így fennál a veszélye , hogy megforr a fagyálló egy része. Erre írtam , hogy savasodás veszélye áll fenn . Plusz apró probléma a nyilt rendszer - friss levegöhöz is jut . Ami úgy a fagyállóban kémiai változást idézhet elö ( páratartalom) , mint a rendszer elemeiben korrodálást idézhet elö .
Meg annyi kerdesm lenne, hogy 0,5 bar nyomaskulonbseg van amikor fűt és amikor leáll a kazan. Szükséges meg egy tágulási tartály vagy elég az, ami a kazánban van?
Akkor végülis az eloremenon kellene lenni az atfolyasmeronek, ha az eredeti állapotot nézzük, amikor a visszatérőn ment az eloremeno akkor jó helyen lett volna :D itt a fűtésszerelo szerinzrm a kazannal rosszul kötötte ossze a csöveket
Nem írtál sokmindent a fűtésedről, de 12 kört látok. Nálam két szint van és összesen 13 kör és a kazánban lévő szivattyú simán forgatja a vizet. Felesleges a külső szivattyú szerintem. ráadásul ha a belső szivattyú modulálásra van állítva akkor meg csak szenved.
Nálam két éve a fürdőszobában fel lett bontva az aljzat és ki lett cserélve a padlófűtéskör szivárgás miatt. Az osztó pont ott volt, így azt is cseréltettem, régi vas zártszelvényből készített házibarkácsnak tűnő osztó volt. Mielőtt leszerelték megkérdeztem az embert, hogy leellenőrizte-e melyik az előremenő meg a visszatérő (nyár közepe volt, nem tudtam fejből, ugye ha bekapcsoltuk volna a fűtést pár perc alatt kiderült volna melyik-melyik). A fickó annyival elintézte, hogy "tudja ő azt, úgy szokott az lenni hogy..", oké mondom jól van akkor. Beszerelték a szép új osztógyűjtőt, fürdőszoba felújult, aztán fűtési szezonhoz közeledve bekapcsoltam a rendszert, nézem nem mutatnak semmit az áramlásmérők. Hát persze hogy fordítva kötötte be. Felhívtam a kész tényekkel, "az nem lehet". Persze.. Aztán kijött, és átfordította a csöveket..
Nekem egyetlen egy kőműves-burkolót leszámítva kizárólag rossz tapasztalatom van az összes szakival az elmúlt 2-3 évből, kőművesek, burkolók, vízszerelők, kazánszerelő, de ugyanez a tapasztalatom az ügyvédekkel is. A legszebb az volt, amikor fent említett vizes csóka még a felújítás idején (amikor még nem derült ki hogy fordítva kötötte be az osztót) arról regélt nekem egy negyedórát, hogy az összes jó szakember külföldön van már. Hát ja.
Szerinted mire müködik az enyém ? Olyan nálad nincs , hogy elmész hosszabb idöre otthonról nyáron ? Ilyenkor letakarod a rendszert ? Vagy leállítod ,hogy ne müködjön ?
Valóban a primérköri tároló melegburkon belüli elhelyezése végett nem kell a fagyálló . Így megspóroltak egy tágulási tartályt , egy magasabb nyomásra tervezett vészlefújó szelepet , a fagyállót. Cserébe kell egy kicsit nagyobb teljesítményt igénylö szivattyú és olyan helyre kell elhelyezni , ahol a csobogás nem zavar senkit . Igaz ez ellen már kitaláltak nagyon sok módszert, hogy csillapítsák . Mivel vannak akik fagyállót kénytelenek használni , mert a melegburkon kívülre tették a tárolót , szerintem ezzel nem nyertek semmit . Csak a gondot a fagyálló savasodásával . Igaz ezt ha nem ellenörizzük , egy pár évig biztosan üzemel, mintha semmi sem történne . A többit bízzuk a felhasználóra és a kémiára .:)
- Na, a katalógust sikerült megnyitni, megnéztem, ilyesmi táblázatokat láttam már más gyártóknál is, csak azt hittem, ennél bonyolultabb a dolog. Ez ha jól értem, csak egy átlagos méterenkénti csőellenállást feltételez. Akkor ellenállás szempontjából ez azt jelentheti, mindegy hogy pl. csiga, vagy szerpentin, vagy kettős-nemtommicsoda formában van letekerve a cső? (egyiknél 90°-osak a hajlítások, másiknál 180)
- Mi a teendő az olyan esetekkel, ahol nem TUD egyforma lenni a csőhossz a többiekkel (pl. külön WC 1,5 nm, míg a 16 nm nappali 4 körre bontva is 4-4)?
- Külső hőcserélős vészhűtőnek szerinted jó lehet egy Radiant RMA 24 (kW) Idea kazán külső tartályos hőcserélője? Ez egy kb. 60 cm hosszú, 25 cm átmérőjű acél tartály, felül karimás fedéllel és egy kb. DN20-as sima (bordázatlan) réz hőcserélő van jó sűrűn (egymáson belül két spirálban) bele tekerve.
Erre akkor már csak 2 db 2" csonk kellene alul-felül. Ha innen felfelé megy tovább a víz, akkor elvileg még légtelenítő sem kell rá, ugye? Ja és biztonsági lefúvatóból is látom, van 2 és 2,5 bar-os. Nekem utóbbi van pár db. Jó az, vagy inkább vegyek 2 bar-osat?
- Szivattyónál csak az volt a kérdésem, miről ismerem meg a kamu Grundfost (aki tudja, légyszi szóljon).
- Az egyik (kevésbé márkás) ilyen ötrétegű cső gyártónak a katalógusát végigolvasva láttam egy számomra eddig ismeretlen utasítást: hogy belsőmenetes réz idomba nem szabad betekerni (kúpos menetű) acél idomot. Nálam ez egyedül ott fordult elő, hogy a még nem használt falikorongokat (illetve mondjuk 10-ből 9-szer a falikorongba csavatr csaphosszabbítókat) sima vas vakdugókkal dugóztam le. 1/2", nagyon enyhén kúpos, kóccal csak nagyon csínján bántam (kb. 15 cm), szárazon rátekerve majd gépzsír kívülről és úgy betekerve a helyére, nem észnélkül de azért fixre (kb. 3 kör). Nyomáspróbáztam már kétszer is sikeresen, mert volt közben egy tél, amikor levíztelenítettem. Mit csináljak, hagyjam bent, vagy vegyem ki és cseréljem le rézre vagy műanyagra?
- Fég Spirec KN1 vagy 2 hőcserélőt keresek megvételre/cserére (más fűtéscuccra vagy nem tudom, megbeszélés kérdése), van esetleg valakinek?
Izé. Nem vagyok annyira otthon a napkollektoros rendszerekben, meg a drain-back-esekben pláne, de annak nem az a lényege, hogy a kollektorban keringő folyadék nincs fagyveszélyes helyen? Miért kell abba fagyálló?
Mert sík kollektorom van és zárt rendszerü . A napkoli a tetön a tároló a pincében. A stagnálási hömérséklet ne forralja meg a fagyállót .
Ne haragudjál meg rám , de látom nem vagy tisztában a rendszered müködésével .:( Nálad van a napkoli , ami üresen vár a Nap sugaraira . A csövek felmelegednek . bekapcsol az elektronikád. Felfut a fagyálló és nyári napon találkozik az akár 200°C-os högyüjtövel .Itt az a pont ami káros a fagyállóra ugyan uúgy mint az alacsony elöremenö víz esetében a kazánon ott a kondenzáció a veszély ,itt meg a megforrás . Ha meg már elindult a savasodás az a folyamat már visszafordíthatatlan. Csak fagyállócsere segít .
A világ változik, halad. Ma ha hegeszteni kell elő sem veszem az amúgy üres palackot aminek szerintem már a nyomáspróbája is lejárt hanem előveszem az AWI gépet és megcsinálom azzal. Az elektronika világában is folyamatos a fejlődés, régen hangolt köröket terveztünk, demodulátorokon gondolkoztunk ma megoldjuk egyetlen DSP-vel. Van hátránya? Van! Van előnye? Van. Mérlegelni kell és döntést hozni, nem a nosztalgiától vezérelve. Az elektronikánál maradva egy funkció frissítés vagy egy hiba elhárítása egy program módosítás a régi világban meg egy új PCB.
Az a baj ezzel a témával, hogy rengeteg érzelem keveredik benne, nosztalgia, a régi világ......öreg koromra én is tanyára költözök az osztrák határhoz, hogy az ottani korházhoz el tudjak bicegni :-)
Vagy meg sem tanulnak. Persze, hogy fejlődik a világ, és utána kell menni, de az alapok hiányozni fognak, aztán csak áll a szakember széttárt karokkal. És ez minden szakmára igaz. Én az elektronika világában mozgok a legotthonosabban, és azt látom, a legkisebb feladatokra is mikrokontrollert használnak, és azt is csilivili kattintgatós szoftverrel programozzák, úgy, hogy fogalmuk sincs igazából, mit csinál valójában amit készítenek. A legkisebb szembejövő problémán vagy nehézségen fennakadnak, ha nincs rá előre programozott megoldás, (vagy egy kész szerelvény).
Van jópár fűtésszerelő ismerősöm, aki tudott hegeszteni, de nem vállalnak már ilyen melót, ha véletlenül megvan a palack akkor is üres.
Tény hogy tizszer annyiba kerül a roppantós idom, de megcsinálni meg a hegesztést tart tízszer tovább, a munkaidő meg nincs ingyen.
Szóval nem a szaktudás hiánya a probléma, ha valamivel gyorsabban, jobb minőségben tudnak dolgozni, és összességében nem drágább, akkor azt fogják használni.
Imádom amikor valaki a tények halovány ismerete nélkül csak úgy rámond valamit emberek egy csoportjára...és a múltban kalandozik amikor a fűtéshez még hajlítgattuk a vascsövet és hegesztettünk reggeltől estig. A préselős acél/réz rendszerek sokkal kulturáltabbak, utólagos kialakításnál sokkal kisebb pusztítással szerelhetők, Te ebből annyit látsz, hogy mindenki elfelejtett hegeszteni, forrasztani.
Urak,segítségre lenne szükségem. Egy Ariston BS II 24 FF NG kombi kazánom van. A fűtés rendben megy azonban a használati meleg víz nagyon egyenetlen,ez főleg zuhanyzáskor kellemetlen,a jéghideg és a forró között váltakozik. Hogy kezdjek a hiba elhárításnak?
Te kérdezted , hogy nálam a rendszer mekkora nyomásra van feltöltve . Én írtam , hogy 3 bár . Te írtad , hogy nálad drain - back rendszer van fagyállóval . Nálad nincs nyomás alatt a rendszer . Akkor a fagyálló minden alkalommal , ha ráfut a forró csövekre apró részekben megforr , ami a savasodáshoz vezet , 80°C fölé nem szabad engedned a fagyállót melegedni , mert megforr és kidobhatod. Ez a savas oldat viszont agresszív . Nekem mindegy , hogy milyen nálad a rendszerben a nyomás ( atmoszférikus , mert nincs nyomás alatt nyugalmi helyzetben , maximum üzem közben annyi a nyomás , amit a táguló fagyálló csinál ) , csak Te akadsz ki valamin mindíg a válaszaimban .:(
Milyen szelepröl írsz ? Én nem említettem szelepet ,vagy igen ?
Nálad a drain - back rendszernél minek a fagyálló ? Meleg burkon kívül van a tárolód a primér oldali ? Hát azért megmérném , hogy a fagyálló nem savasodott-e már el , ha nálad a forró felületekre ráküldöd sima atmoszférikus nyomás mellett . Az meg a Te dolgod ,hogy mivel forrasztották nálad .
Sajnos az enyém olyan régen van fenn , nem tudom megmondani , hogy az ezüstnek milyen volt a típusa . Nem vagyok szakmabeli . Annyit tudok , hogy a Regulus akitöl vettem az egész rendszert , a leírásuk alapján lett ezüst használva . Indok az volt , hogy a propilén glikol ha véletlenül megforr ,visszafordíthatatlanul savas oldat jön létre , ami vegyileg reagál az ónnal . Ha van esetleg vegyész haverod kérdezz rá , biztosan okosabb választ ad mint én .
Ismét köszi a válaszokat, lelkiismeretesen átnéztem amiket javasoltál.
- Termikus elfolyó működése már tiszta, csak annyi a kérdésem, hogy a Vinyisztóra rá merjem tenni közvetlenül (hőcserélő nélkül)?
- Padlófűtésnél én egy meglévő Heimeier DN25 méretű, asszem 30-70 fokig skálázott termofejű kapillárcsöves keverőszelepet gondoltam betenni ESBE helyett.
Ez max 14 kör/1000m 20-as 5r. csövet látna el, ebből 5 kör esélyes hogy később kizárásra/leválasztásra kerül (vagy csak annyi fűtést kap, ami fagyvédelemre elég). Ez esetben is igaz, hogy nem kell semmilyen kerülőszelep, pusztán a maradék 9 kör felveszi majd a többlet-térfogatáramot és csak kompenzálok azzal, hogy kicsit lejjebb tekerem a termofejet? Gondolom, itt nem áll fenn a veszély, hogy csak átszalad a víz és nem adja le a hőt. (20-50 a szivattyú, 44Watt, 1 fokozat). Azért induljunk ki ebből, mert ugyan keresek korszerűbbet, hiszek Nektek, de a polcon a tartalék ez maradna, szóval azért jó lenne tudni, ellátja-e ez is a feladatát szükség esetén).
- Az említett, Szabolcs környékén kapható (állítólag Ukrajnából származó) kamugrundfosokról azért hallottam már rosszat, élőben látva mi alapján lehet megkülönböztetni őket az igaziaktól? Eddig mindenből sikerült minőségit beszerezni, ezen nem szívesen rontanék. Itt 2 magas labda is kínálkozik, egyik hogy "az áráról", a másik meg hogy "tegyem be 10 évre és meglátom". Szóval ezeket ugorjuk át légyszi :)
- A progik közül a PipeLife-os, ha jól értettem, AutoCAD-en alapszik (amim nekem talán 15 éve volt utoljára), 3D modell kellene hozzá (ez van ugyan a házról, de nem ACAD és nem is építészeti elemekből készült, csak egy ide-oda farigcsált monolit tömb, ami arra tökéletes volt, hogy vizuálisan lássam, mi hol fér el a lakásban, tudjak rajta méricskélni), szóval innen egy végtelen történetnek érzem eljutni odáig, hogy erről méretezzek fűtést (meg őszintén szólva csodálkoznék is hogy ekkora felhajtás kell, ha már van egy energetikai minősítés, ami pontosan megmondja a hőigényt). Kell hogy legyen egy egyszerű excel, amibe beírom a kiinduló adatokat és kiad egy közelítő eredményt (aminek a pontossága két okból nem lehet élet-halál kérdése: egyrészt nem egyforma hidegek a telek, másrészt ott a puffer, ha egyszer befűtöttem, max. később fogy ki belőle a meleg). Ezért kérdeztem hogy radiátorba/padlóba mennyi az ideális térfogatáram, mert (ha jól értem idáig) abból és a szükséges összteljesítményből már visszafelé kiszámolható kellene legyen, hogy én a meglévő (már letekert) padlófűtésemmel, ismert hőlépcsővel max mekkora hányadban tudom felfűteni a lakást, azaz mennyi "dolga marad" a radiátornak. Nyilván a padlót nem fűteném túl, sőt a gyerekszobában az első években szinte csak temperálnék vele, a felülete sem kőburkolat, ezért ott pl. biztos kelleni fog a radiátor is.
Ja és egy WinWattot is kaptam még valamikor 10 évvel ezelőtt, személyesen a Bau.Misi Bácsitól (bocsánat, Tanár Úrtól), de most sehol nem találom, szégyellnék oda menni hogy elhagytam, nincs véletlenül itt valakinek kéznél? Persze másolgatni nem kell, csak számolnánk egyet gyorsan, nem lennék hálátlan. Valaki esetleg?
De ha csak a pf.csövek ellenállásáról egy táblázattal megdobna valaki, már annak is örülnék, én azóta sem találtam, pedig túrom érte a netet napok óta.
Már más fórumban is kértem segítséget 2 eltérő álláspontot is olvastam.
Legyetek szívesek segíteni. Házfelújítás+hozzáépítésben vagyok. Nem vagyok szakirányú, de ellenőrzésképpen és a döntéseim megerősítésére mindig jó tanácsokat kaptam eddig.
Adott egy kockaház, melyhez hozzá szeretnénk építeni L alakban. A fűtés csak padló lenne, de a hozzáépítés második ütem.
Hogyan lehet úgy megoldani a bővítést, hogy a hozzáépítéshez szükséges körök ne legyenek hidegebbek, mint pl toldáskor.
Egy plusz gyűjtő /elosztót kell a fal mellé vinni, amibe az a 3 kör van, amit továbbviszünk vagy nem kell osztó, hanem toldunk?
Nálam 3bar . Szerinted az volt a nyerö nálad , én meg nem bíztam a véletrenre ezért lett ezüst . Síkkolinál még elmegy , de a drain - back rendszerü heat-pipe esetében már lehet gond .
Nem kell tovabb tornazni rajta. Nekem is megvan mar vagy 6-8eve. Amit lehet kapni a rezcsohoz forrasztoon azzal an forrasztva. Neked szilfosszal csinaltak es. Csak arra tertem mi hogy onnal is ok.
"" a hőszállító közeg áramlásának leállásakor a kollektorban stagnáló folyadékhőmérséklete megemelkedhet, így a kollektortól a hőcserélő vagy a tároló felé előremenővezetékben időlegesen akár 130C-os hőmérsékleti csúcsok is kialakulhatnak. "" innen ollózva :https://pt.scribd.com/document/125480851/Alternativ-energiatermeles-a-gyakorlatban
Mond neked valamit a forráspont elmozdulása a nyomástól függöen ? Mondjuk egy kuktafazék müködése is ezen alapszik . A hegy csúcsán miért nem lehet fött tojást készíteni ? Mind ugyan azon ok végett .
A stagnálási hömérsékletek magasak a sikkolinál 150°C körüli , míg a heat pipe esetében akár 230°C-is lehet . A forrasztóón ólommal vegyítve , %-tól függöen ha jól emlékszem 180°C környéken olvad míg a tiszta ón meg 230°C környékén .
Mert még annak idején nem volt roppantós rendszer :) A rézcsöveket , a fan-coilt meg a többi apróságot ezüsttel csináltattam . Tárolóra napkolikra hollanderek segítségével .
"" Sajnos én a " negatív" oldalról szoktam hozzáállni , mert már csalódtam több szakemberben is . ""
Én is így vagyok a dologgal , ha kell valami inkább utánnajárok , megtervezem és megvalósítom . Csak olyan munkákhoz hívok ismerös szakit , amit én nem tudok megoldani . Ilyen volt a klíma bekötése , a napkoli rendszer ipari ezüsttel való forrasztása . Höszigetelés a házon, rekuperátoros szellöztetés megépítése , elektromos felújítás , harmadik üveg szerelése a nyílászárókra , klíma tálcafütése ,stb .:)
Akkor lehet a dolog olyan is , hogy nagyon beledugták a lefolyó csövet a csészébe, és az alsó perem gátolja a kifolyást, vagy fenn áll a Te álltalad említett dolog is.
HA szabványos méret 32-40-50-63-as valamelyike akkor kaphatsz végdugót és bele kell rakni a kiálló végbe és rögtön nem folyik a víz vissza, csak a másik végével is kell kezdeni valamit.
Nekem is oldalfali van, úgy lehetett , hogy a kazánházba ahova került a készülék van egy vegyes tüzelésű kazán és annak a kéményéhez nem lehet közelebb mint 2 m, nálam nem fért máshová, és szerencsémre az oldalfalon kb 3m re van a legközelebbi kémény , a szomszéd 6m-nél messzebb.
Két év körüli a történet. De már beépítésnél is a szaki, látta ezt és ahelyett hogy csinált volna vmit, fogta és egy 50-es flexi csővel elvezette ezt a visszafolyást egy másik strangba. Nem is értem. Arra gondolok hogy mivel nem Geberit a csésze, lehet nem bír annyi vizet átengedni és vissza torlódik? De akkor miért nem dugózta le a ventilátor csonkot a "mester"?
Egy bolt felelősség nélkül bármit írhat ( mint az újságok ). A gyártó és a szabályok a mérvadóak.
Engem is rá akartak beszélni a kondis kazánnál a kifelé leejtésre, csak éppen a beszerelési utasítás ( amit hozzá adtak ) egyértelműen leírja, nincs vita. Ha a kazánodnál azt adják meg akkor úgy kell csinálni.
Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet módosították a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelettel.
A hatályos OTÉK-ban a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetés feltételeivel a 80.§ foglalkozik:
80. §271 (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán, b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs. (3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban, b) a légaknában, c)272 a légudvarban, a 71. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével, d) a bevilágító aknában, e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban, f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.
Én is úgy gondoltam volna , de több kéményes kivitelező oldalán is az szerepel , hogy a készülék felé kell leejteni. A kondist megértem. A turbós?? Parapetes vagy kéményes ( bár a parapet nem kémény )
A függöleges kémény esetében is a falon átvezetö kéménybe kapcsolódó résznek kifelé kell lejtenie , mert a gyüjtöt hova teszed máshova, csak a függöleges rész alá és nem be a helyiségbe .
Jogos , felesleges róla többet írni . De itt volt téma . Nálam csak 1,4méter a kivezetés a kazánból . Nagyon nagy hidegnek kell lennie , hogy cseppenjen róla valami, ha mégis . Inkább a ködfelhö olyankor a jó kifejezés rá .:) Zöldel alatta a növényzet nyáron a kertben úgy , hogy nem okoz gondot .
Van gyártó amelyik ezt ajánlja de ez nem írja felül a magyar szabályozást ami igen-igen szigorú. Csak közterület esetére találtam szabályozást a saját kerted tönkretételével kapcsolatban nem.
Azt nem tagadja senki sem , hogy a füstgáz kondenzátuma savas . Akkor ha az reakcióba lép a höcserélö anyagával az nem korrodáló , agresszív folyamat ? De az .
Jó akkor nem kérlek meg . Bocsi !
Remélem utánna olvas , hogy legközelebb pontos legyen a válasz , mert még az idetévedö felhasználó készpénznek veszi , hisz régi topiklakó írta akkor igaz .
Van egy Geberit szagelszívós wc, amin az elszívás nem lett kiépítve, viszont cserébe a víz, ezen a csatlakozási ponton feljön az ipszilon csövön, azon amire elvileg a ventilátort kellene kötni. Mitől lehet ez? A wc csésze nem Geberit.
Magyarországon vízszintes kivezetést engedélyeztetni gyakorlatilag lehetetlen, nálatok lehet, hogy engedik. Közterület esetén teljesen mindegy mit ír a kazánod gyártója nem csöpögtetheted a vizet kifelé, a kertedbe nem praktikus a vödröt alárakok meg nem szép! :-)
Mivel a turbó kihal lassan így amúgy sem érdemes rá túl sok szót vesztegetni.
Nekem vízszintes kivezetésem van :) Rám a második vonatkozik , mivel a gyártó kifele lejtéssel írja . A kazántesten nincs kialakítva gyüjtö és elvezetönyílás . Ez : Ø a csővezetés iránya és az elemek illesztése a kondenzátum lefolyását akadálytalanul tegye lehetővé;
Tudom egyszerübb egy felhasználónak azt mondani , hogy csurog a víz mert alacsony az elöremenö hömérséklete ,kondenzálódik a füstgöz és ez tönkreteszi a höcserélöt . Mint magyarázgatni , hogy a füstgöz és a höcserélö anyaga találkozásakor bizonyos hömérsékletnél agresszív folyamatokat indulnak be , ezért a hömérsékletet magasabban kell tartani .
Mégegyszer köszi !
U.I. a topiktársnak írd meg ,hogy miért kell a vízszintes koaxiális kéménykivezetésnek kifelé lejtenie és nem bele a turbós kazánba . Légyszi !
Ø a függőleges égéstermék-elvezető berendezés aljában lehetőség szerint 500 mm mély zsákban végződjék. (kivétel: bizonyos esetekben kondenzációs kazán, illetve a készülékkel együtt minősített rendszermegoldás!);
Ø a csővezetés iránya és az elemek illesztése a kondenzátum lefolyását akadálytalanul tegye lehetővé;
Te félre érted a mikroszkópot csak szemléltetésnek írtam,hogy
elképzelhetőbb legyen a folyamat!!!
De akármilyen méretű, az egyik az,hogy van a másik meg az,hogy nem desztillált víz!!!
Mint írtam létezik védett alacsony hőmérsékletű visszatérővel is működő
és olyan is amelyik nem ilyen.
Nálad lehet az újabb technológia van,ami nem azt jelenti,hogy a fizika felborult,hanem ,hogy a kazánod tervezése kivitelezése olyan,hogy nincs v. min. a kondenzáció.
Már közeledik az álláspontunk . Tehát mikroszkópikus cseppek , agresszív hatás . Nekem egyszerü felhasználónak a kondenzáció szemmel látható páralecsapódás vagy cseppek egy felületen a levegö és az anyag felületének hömérséklet különbségéböl adódóan .:)
A CO-t kár idekeverni! Annak nagy része a végtelen emberi butaság és nemtörődömség eredménye. Nem véletlenül száműzték a nyílt égésterű készülékeket a lakóterekből.
Hát szerintem abszolutt nem ugyan az az eset . Egy nyilt égésterünek milliónyi feltételt kell teljesítenie a biztonságos müködéshez . Miért is van annyi CO mérgezés pont velük ?
Pedig pont a kondenzáció, vagyis a víz kicsapódása a lényeg. Fontos, hogy gőz állapotban hagyja el a kazánt, mert ha olyan felülettel találkozik, ami vissza tudja hűteni a kritikus pont alá, ott bizony a gőzből ismét folyadék lesz, létrejön a kondenzáció. A kéményben (főleg szerelt alukéményben) azért kicsi rá az esélye, mert az át tud melegedni kellően.
A kondenzációs kazánokban viszont pont ezt a kicsapódást használják fel hatékonyságnövelésre, de ott egyrészt készültek is rá, és saválló anyagokat használtak, másrészt megoldották a kondenzátum elvezetését is.
Mint korábban írtam általánosságban igaz,hogy van kondenzáció és az némelyik
kazánra káros.
De,ha van kondenzáció az nem azt jelenti,hogy folyik belőle a víz.
Ha mikroszkóp alatt néznénk, akkor a kondenzálódott csepp (különböző
savas gőzből)elszigeteli a hideg víztől az fsg-t és elforr,majd kezdődik elölről.
Az,hogy ez meddig tart és milyen kárt okoz az sok mindentől függ.
De van olyan is,hogy alacsony hőmérsékletű kazánok fejlesztése.
A kazán visszatérő hőmérsékletek lényegesen alacsonyabb értékeket, pl. 42 °C–ot vehetnek fel.
Az alacsony hőmérsékletű kazánok fejlesztésénél el kellett kerülni, hogy a kondenzátum kiválhasson, ill. megfelelő alapanyagokkal vagy konstrukciós kialakításokkal meg kellett akadályozni a korrózió kialakulásának a lehetőségét.
A termostream technológia lényege, hogy a kazán geometriai kialakításának köszönhetően, az előremenő fűtővíz egy bizonyos tömegárama mindig visszakeveredik, a visszatérő vizet pedig először végigvezetik az öntvény külső falán. Az így megemelt magasabb visszatérő vízhőmérséklet csökkenti a káros kondenzációt.
Emellett a füstgáz hőcserélőt úgy alakították ki, hogy
A kondenz kéményben képzödését a kifelelejtéssel megoldották . De a höcserérölör írunk és amint Te is helyesen írod , a füsthömérséklete jóval magasabb mint a kondenzációsé . Hát pont ez az amiért nem kondenzálhat a höcserélön még 45°C-os elöremenönél sem .
Nem tulajdonítok én a turbósnak semmi plusz tulajdonságot , csak az általatok hibássan elöadott esetet igyekszem tisztázni .:)
- A vízhõmérséklet 30 és 85oC között szabályozható. A kazán vízhõmérséklet korlátozóval és füstgázõrrel van ellátva, amely megakadályozza a kazánvíz túlfûtését, illetve a füstgáz visszaáramlását a kéménybõl. Ilyen jellegû hiba esetén ezen biztonsági készülékek, a kazán üzemét megszüntetik (reteszelt leállás). Újbóli indítás a hibaelhárítást követõen a reteszek kézi oldásával történhet. - A fûtési igénynek megfelelõen a kazán üzemeltetési módját úgy kell megválasztani, hogy az elõremenõ fûtõvíz hõmérséklete üzemelés közben 60oC alá ne süllyedjen. E hõmérséklet alatt az égéstermék kondenzálódhat és a lecsapódó víz a kazántest korróziójához, meghibásodásához vezethet.
Gondolom ez ugyanúgy jelentkezik turbósnál is, bár a nagy légáramlat erősen csökkenti a hatást.
Egy ilyen höcserélön pl.: https://bravogaz-shop.hu/index.php?route=product/product&product_id=952 . Természetesen értem amit írsz , hogy amennyiben egyforma hömérsékletünek vesszük az égésteret , akkor természetesen a belépö hidegvizes oldalon nagyobb lesz a hömérséklet különbség mint a kilépö oldalon . Hamarabb elfogadom azt , ha azt mondjuk , hogy ott olyan hömérsékleti viszony alakul ki , aminél az égéstermék agresszívan hat a höcserélö anyagára . A kondenz szót meg hagyjuk békén . :)
Most nem akarok okoskodni , mert már régen jártam iskolába ! Annak idején a gözturbínákat mikor tanultuk , úgy magyarázták , hogy azért kell szárazgöz a turbínára 525°C hömérséklettel ,mire végighalad a turbínán már csak ha jól emlékszem 395°C-os marad , mert a vízpára hidegebb állapotban" agresszívé - korrodálóvá " válik és rongálná a turbína lapátjait . Ezért gondolom , hogy nem szószerinti kondenzálásra gondolnak , hanem az alacsonyabb hömérsékleten agresszívabbak a füstgáz összetevöi az adott anyagra .
Csak az a gond, hogy többet tulajdonítasz egy turbós gázkazánnak, mint ami.
Attól, hogy ventilátor fújja ki az égésterméket, attól még, ha túl alacsony hőmérsékletű, a kéményben lecsapódik, és visszafolyik a kazánba.
Nem véletlenül más a kéménye, mint a kondenzációsnak, maga a füsthőmérséklet is magasabb.
Ne a hőcserélő felületnél ragad le.
Amúgy a HMV-re az a 40 fok, az a HMV 40 fok, de egy kombi kazán azt hőcserélőn keresztül csinálja, tehát a kazán oldal jelentősen magasabb hőmérsékletű.
Sehol nem írtam, hogy tönkre fog menni, Te olyan read-only üzemmódban vagy, sőt megerősítettelek abban, hogy ha a gyártó bekalkulálja a kondenzálódást és a savas közegnek ellenálló anyagokat használ akkor a turbósnak sem lesz semmi baja...olvass vissza!
A hőcserélő felülete alatt mit értesz? Őszinte leszek, itt (ha a höcserélö felületén 55°C-nál kisebb a hömérséklet , akkor hogyan adja át a höt a víznek olyan kis felületen) fogalmam sincs, hogy mire gondolsz!
Nézz meg egy hőcserélőt az egyik oldalon jön be a hideg visszatérő és ahogy végighalad folyamatosan melegszik, így a hőcserélő felületének a hőmérséklete eltérő attól függően, hol méred. Az elején, ahol a szivattyú tolja be a visszatérőt a párás meleg környezetbe, kialakulhat kondenzáció. Ha itt nem kondenzál akkor a kéményben is előfordulhat, ha pedig nem adottak a feltételek akkor sehol nem fog kondenzálni!
Olyan probléma miatt kérnék segítséget,hogy a FÉG gázbojlerem hideg víz bekötésénél naponta többször kb fél egy liter víz folyik a bekötő cső külső felületén a bojler test felől. Elkezd folyni aztán folyik egy kis ideig majd megáll megtörlöm és utána semmi órákig. Majd ismét megindul. Hiába figyeltem nem tudom mitől indul meg. Ki lehet lyukadva a bojler ? de akkor miért nem folyik folyamatosan. Az utóbbi időben a bojler fűtése során erős susogó hang volt hallható azt hittem a gáz vizes esetleg , de ha elzártam a vizet ,megszűnt susogó hang . Kilyukadhatott a bojler test vagy a hideg víz bekötő cső mellett szivároghat?Tapasztalt már valaki ilyet?
Az égésterméknek nem szabtak ilyen határt azt tudom .
Én kérdeztem , amennyiben a távozó égéstermék jóval magasabb mint a harmatpont 55°C , akkor hogyan alakulhatnak ki ilyen kondenzcseppek a höcserélö felületén üzem közben , ahol állandó a höcsere több száz fokos környezetben ? Te sem válaszoltál a kérdésemre , hogy akkor a gyártó miért gyárt turbósat 30°C-os elöremenövel , ha szerinted is elöre tudja , hogy tönkre fog menni ? A másik kérdésemre sem válaszoltál , hogy ha a höcserélö felületén 55°C-nál kisebb a hömérséklet , akkor hogyan adja át a höt a víznek olyan kis felületen ?
Hát a fax tudja, de ha egy 2-es fémlemez egyik oldalán 40 fokos víz áramlik, akkor kíváncsi lennék, hány fokos a fémlemez másik oldala. De fogj egy rézcsövet, folyasd benne a hidegvizet, és próbáld meg annyira felmelegíteni alulról, hogy a tetején megolvadjon a viasz.
Ha egy 55 fokos hőcserélőn kicsapódik a gázból a pára akkor ez miben függ attól, hogy milyen az a kazán? Szerintem ha a fizikát tudja és a harmatpont kialakul akkor ki fog csapódni.
Az urak nem szabtak az égésterméknek 55 fokos határt, szerintem ezt valamikor félreolvastad és beakadt! A visszatérő víz hőmérsékletére van az a határ kondenzációs kazánnál, mert fölötte már nem kondenzál, a turbós meg alatta kondenzál többnyire, hacsak a Tiedben nincs direkt erre megoldás akkor keletkezik Nálad is kondenzátum, hogy hova tűnik az egy másik kérdés. Az, hogy nem lyukad ki a Tied az nem jelenti, hogy nem kondenzál maximum azt, hogy a hőcserélő anyaga bírja a savas közeget.
A szemüveg lencséd felülete kicsi, a hőtárolása/tömge kicsi ha a feltételek adottak mégis bepárásodik!
Turbós kazánról beszélünk . Az urak a kondenzálásra utaltak vele , hogy kondenzációs kazánnál addig van esély a kondenzálásra . Szerintem turbós bármennyire is lefog modulálni , az égéstérben a höcserélön üzem közben nem megy végbe kondenzáció ,ami károsítaná a höcserélöt . Azért a prózai kérdés , hogy egy égéstérben , ahonnan a kifújt égéstermék hömérséklete jóval meghaladja az urak által szabott 55°C-os kondenzálási határt , akkor hogyan jöhet létre . Akkor mi közvetíti a fütéshez szükséges höt a víznek ? Egy nem egészen 55°C-os nedves külsejü höcserélö ? Mekkora höleadó felület is kellene hozzá ?
Az urak nem a füstgáz hőmérsékletére írták az 55 fokot!
A füstgáz/gőz és egy 55 fokos hőcserélő viszonylatában aki jó volt fizikából -én nem- kiszámolja harmatpont alakul-e ki a hőcserélőn. Ha nem akkor a hőcserélőn nem kondenzál, akkor a kéményben fog ami valahová folyik, nem véletlenül van az alsó zsák alján egy cső kivezetve a bélelt kéményeknél, ott vezetik ki ezt a kondenzátumot.
Akkor nem értem , miért kell azt állítani egyeseknek , hogy meghibásodik a kazán . Most akkor a gyártó felületes , vagy a topiktársak egy bemagolt program alapján nyomják az egyforma szöveget ?
Ahogyan lentebb írtam , én 8 szezont fütöttem alacsony elöremenövel és a kazánom nem tudott róla , hogy így nem szabadna , ma is hibátlanul müködik ha kell .
Hú,jó kis vitát robbantottam ki.A kazán Immergas eolo star.Majd megmérem mennyi a visszatérő,de szerintem oly 40 fok lehet,mert 2 radiátor kimenője még bemegy a padlóba egy kis hőt leadni. (szar,tudom,ez van).
Csak a gond az , hogy turbós gázkazánrol van szó . Ami zárt terü és ventivel felszerelt , ami gondoskodik a friss levegö potlásáról , valamint az égéstermék égéstérböl való kifúvásáról . Csak most az a kérdés , hogy Te szerinted egy 40°C-ra beállított üzemnél a höcserélö felülete lehet - e olyan hideg , hogy üzem közben kondenzálódjon rajta a füstgöz amitöl közben korrodál , amikor a kifújt füstgáz jóval melegebb mint az urak által beírt maximum 55°C?
Az utókeringtetést sehol sem írtam , hogy höérzékelö vezérli . Ezt csak Te sugaltad :) Gondolom a gyártó meghatározta , hogy mennyi idö elegendö a kumulált hö elvezetésére és úgy programozta a kazánt .
Akkor én nagyon szerencsés ember vagyok :) A kazánom is egy csoda , meg a klímám is , mert amikor azt is vettem , mindenki lemondta mert kínai. Ma is tökéletesen füti a házamat , pedig már ez a 10-ik szezonja .
Az a gond, hogy a gáz égésterméke nagyrészt vízből áll. Na most egy hagyományos gázkazánnál ez elvileg gőz formájában távozik a kéményen. Ha nem mindnek sikerül, akkor az visszacsurog a hőcserélőre. Aminek ez ugye nem használ.
Nem véletlenül kellett a régi téglakéményeket bélelni, hogy a vízgőz ne tegye tönkre.
Na erre találták ki a gázkazángyártók, hogy mennyi legyen a minimum visszatérő vízhőmérséklet.
Persze lehet ez alatt is üzemeltetni, csak egyrészt nem használ a gázkazánnak, másrészt, ha túl sok a kondenzátum azzal mit csinálsz? Mert a kondenzációs gázkazánnál meg van oldva az elvezetés.
Nem olyan sok egyébként, egy jó hatásfokkal működő gázkazánnál köbméterenként min. 1 liter.
Ha valahol gázt égetek , akkor a térben füstgáz keletkezik . Szerintetek égés közben sem szabad 55°C alá menni , mert kicsapódik a pára . Akkor az elöbb belinkelt kazánon az elöremenö 40-60°C között van , akkor az egész üzemidö alatt kicsapódásnak , korrodációnak van kitéve a höcserélö ? Akkor minek keringeti gáz elvétel után is a vizet a rendszerben ?
Nem vitatkozom én senkivel . Bemásoltam egy gyártó adatait , amit elsöre a keresöben találtam . Az én turbósom Thermona cseh gyártmány kerek 20 éves , sokat ment elejével direkt radiátorra ( 8 évet ) , amiket akkor direkt úgy terveztem , hogy alacsony elöremenövel fütsenek . A kazán köszöni , azóta is üzemel úgy , ahogyan az elö van írva . Nem lyukadt ki a höcserélöje sem . Szerintem ha igazatok lenne , akkor miután a gázt leállítja , nem keringetné a vizet a rendszerben . Csak nem azért keringeti , hogy kondenzát keletkezzen ? Na ne ! Ha jól sejtem azért , hogy a felmelegedett höcserélö leadja a felgyülemlett höt amit az anyaga tartalmaz .
Gondolkodj el mégegyszer azon amit írtál ! A fazékon amiben gázon fözöl , kicsapódik a pára ? Amikor az elégett gáz-égéstermék elhalad a fala mellett ? Na ne viccelj . Erre befizetek .
Nem kell ahhoz lemodulálnia. Még a hagyományos álló gázkazánnak se tesz jót, ha a visszatérő 50 fok alatt van. Vagy 55. A vízzel teli vas, amiben még áramlik is a folyadék, hiába éri a láng, nem lesz melegebb felületű, így a keletkező füstgáz kicsapódhat rajta. Csak a kondenzációsaknál van megengedve, hogy ez alá menjenek károsodás nélkül a visszatérővel.
Ezt egy profi fűtésszerelő mondta nekem. Ugyanezt, amit Te. Azt állítottam neki a laikus gondolat menetemmel, hogy 44/40 -> 10% veszteség. Erre mondta, hogy ez nem igaz, csak 1-2% és hasonlóan érvelt, mint Te. Köszönöm, hogy leírtad!
Turbósnál nagyon lekellene tudnia modulálni , ha a höcserélöt " csak " 55°C-ig akarnánk melegíteni .:) Hamarabb az a kérdés , hogy a höleadó felületek összteljesítménye átlagos kinti szezonhömérséklethez számolva jóval nagyobb - e 50°C-os elöremenönél számoltal , mint amilyen teljesítményre képes lemodulálni a kazán az 50°C-os elöremenövel . Ha jól sejtem a kazán a visszatérö és a megadott elöremenö szerint modulál . Ha hidegebb jön vissza akkor füt , ha melegebb akkor meg szakaszosra vált .
Ami nagyon fontos, az a lemezek száma szorozva a lemezek felületével (szélességXhosszúságxlemezek száma). Ez megadja, hány négyzetméter maga a hőcserélő felület. Ha kicsi a tömegáram (a szivattyú alacsony fokozatban dolgozik), akkor a lemezek száma legyen a szempont, ha nagyobb nyomással kell keringetni a vizet, mert többszintes ház, sok hőleadó felület, akkor a hosszúságra is törekedni kell.
Sokan rugóznak ezen a pár fokos hőlépcsőn. Mivel az energiát átviszi, így a veszteség csupán abból adódhat, hogy a kazán nem 50/40, hanem 53/43 fokon dolgozik. Ez jelentsen 2% hatékonyságcsökkenést. Évi 1000m3 gáznál ez 20m3 gázt, durván 2000Ft-ot jelent. Ennyi elmegy akkor is, ha télen az ablakon kihajolva kiporolunk egy kis szőnyeget, vagy a nyitott ajtóban beszélgetünk, kinyitjuk az ablakokat szellőztetni, aztán 3 perccel tovább ülünk a WC-n.
Ezeket pont nézegettem 2 hónappal ezelőtt, de a nemsemmi.hu-ról nem mertem megvenni:) Gondoltam a szakbolt azért mégis szakbolt.
Jó kérdés melyik milyen hatékonyságú lehet. Megmondom őszintén kipróbálnám az összeset szívesen, de beírtam ide is hátha van valakinek az országban. Sajnos az összes mérete különbözik ,ezért állandóan rá kell igazítani a rézcsöveket, így fűtésszerelőt kell hívni :( +100.000 Ft 2 fokért cserébe? Valaki biztosan képes ezt kiszámolni. Én biztosan nem :)
Hőcserélő témát feszegettem a másik topikban, de sajna nem volt reakció. Ph-n írtam egy összefoglalót az egész kazáncseréről, itt nem untatlak Titeket vele.
Utána jártam én amennyire lehetőségem volt. Mivel akkor hallottam életemben először hőcserélőről első körben szóltam a cégnél a gépészmérnököknek, hogy magyarázzák már el mi is az :)
Tehát Alfa laval cb60-40h ipari hőcserélő 50-es előre menő esetében kb. 1-2 fok csökkenéssel átadná a hőt bruttó 160.000,- Ft-ért, majd a köv. lépcsőfok a CB30-24H 60e Ft-ért és a CBH16-35H 30e Ft-ért. Viszont a Zilmet ZB190 30 is tudja a CBH16 szintjét és mivel az gyorsabban és könnyebben beszerezhető volt ezért az lett. 45 fokos kazánvíz hőmérsékletnél olyan 40 max 41 fok a hőcserélő előre menő folyamatos szivattyú mellett. írták a kondikazán topikban a Regulus DV193-45-öt. Lehet a nagyobbik testvére a DV193-60 már felvenné a versenyt a CBH60-40h-val? Ha eldugul a zilmet érdemes cserélni?
Grundfos ALPHA3 25-60 180 230V fűtési keringető szivattyút vettem 66.000,- akcióban+ Grundfos Alpha 3 Reader 20.000,- A helyi szaki a nyakamba akart sózni egy Grundfos 1-est 50.000 Ft-ért, ezért az Alpha 3 akcióban best buy. Rendszer kalibrálást megcsináltam ( hasznos érdekesség róla: https://www.youtube.com/watch?v=wJTugo1WCGo&list=PL0NnnPWuSMUy7W8pqGctVchjdIMWrmooH&index=2 ) több-kevesebb sikerrel, de összességében megállapítottam, hogy kézi állítással is be tudtam szabályozni a radiátorokat.
Sziasztok! Szó volt az iszapszűrőről. Milyen időnként kell arra ránézni? Amikor a kazánt cseréltük elég fekete víz jött le a rendszerből. Ez ugye szeptemberben volt. Rá ér fűtés végéig? Mert akkor úgy is leengedem a vizet.
Termikus elfolyót a kazánba illik tenni, ahogy a nyomásra nyitó biztonsági szelepet is, elzáró ne legyen, az a biztos. Ha vészhűtő szelep van akkor annak kell hideg víz betáp is, ha elfolyó szelep az csak leenged de nem tölt, ahhoz kell egy automata kazántöltő is, hogy legyen vízutánpótlás.
Ha ezek nyitnak akkor ott túlnyomás is van, a víz kifele igyekszik, nem tud bemenni a levegő. Amúgy is ezek vészhelyzetre szólnak, olyankor a légtelenítés lesz a legkisebb gondod, örülsz hogy nem a háztetőn állt meg a kazán.
A képen a kazánra szerelt nyomásra illetve hőre nyitó szelepek, az ötrétegű cső kivezet a falon a ház mögé, hogy ne a kazánház ússzon ha valami megszalad.
Ezek csak leeresztő szelepek, az automata kazántöltő a rendszer egy másik pontján, egy másik helyiségben van.
Kapocskával ellentétben én okos szivattyút javaslok fűtéskörbe, (pl. grundfos alpha2l 25-60) ez visszaveszi a teljesítményt, így nem kell túláram szelep, a fogyasztása is barátibb.
Ha okos-szivattyúd van, annak jó a négyszögjeles, a hagyományos szivattyúk viszont csak a szinuszosat szeretik.
A termikus elfolyó azért jó, hogy ne robbanjon fel a kazánod. Ha jól nézem, az egyik felére rá kell kötni az ivóvízhálózatot, és a forró vizet kiengedve helyére hidegvizet tölt. Ez igazából akkor jó, ha van a kazánba beépítve vészhűtőnek hőcserélő.
Köszönöm a részletes válaszokat, annyira nem is bánom ha egyszerűsödik a rendszer, mert kevesebb a hibalehetőség.
- Szünetmentesből a szivattyúkhoz kell-e feltétlen tiszta szinuszos, esetleg közelítő, vagy lehet négyszögjelű is?
- Túláramszelepből mekkorát érdemes választani (nyomásérték, ill. áteresztés) 5 db lemezradiátorhoz (össz. 7m x 60cm)? Ugyanez 9+5 kör padlófűtésnél?
- A Zember táblázata nekem olyan piciben jelenik meg, azon semmit nem látok. Hogy (milyen keresőszóval) lehet ilyet találni? Én az "ötrétegű cső" + "ellenállás" + "számítás" vagy "kalkulátor" és szinonimáinak összes variációjára guglizok napok óta, semmi használhatót nem találok, biztos én bénáskodok, de légyszi adj vmi támpontot :)
- Beszereztem egy termikus elfolyót, kipróbáltam egy vízforralóban, szépen nyit a forrásban lévő vízre, viszont megfigyeltem hogy relatíve soká zár vissza, jó sok vizet ereszthet ki ez idő alatt (illetve amit még problémásabbnak gondolnék, hogy jó sok levegőt beereszt, így akár az áramlás is megszakadhat miatta egy csőszakaszon?). Szóval egészen pontosan hova, hogy kell ezt elhelyezni a kazánon, hogy helyesen működjön? Kell vmi szifon utána? Visszacsapó az elfolyó elé? Vagy hogy lenne jó?
Nagyon nem értek hozzá. de nem fordítva rakta fel a mester a két sort? A beállításokat pedig ezzel a hőkamerás felvétellel, a jobb alsó rész 4-5 körén az áramlást csökkenteném. Az alsó soron lehetőleg egyforma színre (hőmérséklet) kéne beállítani a köröket.
Ez kifelejtettem: a parketta hőszigetelése és hőtárolása a kőpadló és a vastag szőnyeg között van.
Ha parkettán tervezünk zokniban mászkálni, mert pl nem (mindenütt) lesz szőnyeg, akkor a parketta hőtárolását pl a vastagsággal tudjuk csökkenteni, tehát minél vékonyabb tömör faréteg alatt minél vastagabb hőszigetelő réteg.
Én nagyjából arról beszéltem, hogy ha a padló csak 26 fokra van felfűtve, az nem elég meleg ahhoz, hogy zokniban álljunk rajta, vagy gyereket engedjünk hasalni rajta.
Te erre azt írtad, hogy a 20 fokos padlót sokkal hidegebbnek érzed, mint a 26 fokos padlót.
A két dolog egészen másról szól. Te a relatív hőérzetről beszélsz, ény viszont arról, hogy minden felület, ami kb 30 fok alatt van, az kellemetlen, (sőt káros lehet) a szervezetre tartós érintkezés esetén.
Ahol a padló 10 fokkal van 30 fok alatt , ott természetesen sokkal kellemetlenebb, mint ahol csak 4 fokkal van alatta, ebben teljesen egyetértünk.
Az a lényeg, hogy a kb 30 foknál alacsonyabb hőmérsékletű kőpadlókat SOHA ne tekintsük melegnek, maximum csak kevésbé hidegnek. És ennek megdelelően ne érintkezzük velük tartósan (még vastag zokniban sem).
A padló felületi hőmérsékletét pl infra hőmérővel mérheted.
"ha jól rémlik a 20°C-os szobában 19°C a padló a földszinten.
A kőburkolat is meg a laminált padló is, meg rajtuk a szőnyeg is."
Amikor a 30 fokos talpaddal rálépsz a 19 fokos kőburkolatra, az a kőburkolat még egy óra múlva is csak 21 fokos lesz (a talpadból kivont hőtől), te meg eközben rohadtul megfázol :)
Viszont amikor a 30 fokos talpaddal rálépsz a szintén 19 fokos vastag szőnyegre, akkor a szőnyeg talpaddal érintkező felülete két másodperc múlva már közel 30 fokos (a talpad felmelegítette), tehát a második másodperctől a vastag szőnyeg kb olyan meleg a talpad alatt, mint egy jó meleg padlófűtés.
Ez azért van, mert
- a kőburkolat jó hővezető ÉS emellett nagy a hőtároló képessége (órákig bírja a hőelszívást),
- a vastag szőnyeg viszont hőszigetelő anyag és hőt is csak két másodpercnyit akar eltárolni a talpadból.
20. oldal....nézd meg, mi tartozik 0.2 l/s -hez(az ugye 12l/perc)
Másnak is jeleztem volna, ha ilyen hülyeséget ír...bár a kérdezőnek nyílván semmit nem mond az a 16Pascal....de ezek szerint neked se. Az 1.6 mm vízoszlop ember, érted??
Ne foglalkozz a többiekkel, látod, csak a gond van velük (nem komolyan venni) :D
Légyszi inkább nekem segíts ebben:
- Keresek olyan kalkulátort, vagy tervezési segédletet, amivel fűtésrendszerek (leginkább padlófűtés cső) ellenállását lehet számolni
- Térfogatáramot hogy állítok be fojtás nélkül, ha a szivattyún nincs fokozatkapcsoló? Bypass, oda ferdeszelep (abból csak az egyszerűt tudnám most megvenni, hogy is van az a fülre beállítás)?
- Radiátornál, padlófűtésnél mik az ideális térfogatáramok?
- Írtad, 105633, de nem értettem: "A pufihoz mindkét esetben indokolt a keverőszelep ami lekezeli a dolgot." Milyen két esetben, mit kezel le? :) (gondolom, ez nem a VTC511, ami a kazán mellett van)
- Hol lehet tényleg jó áron beszerezni propilénglikolt? Azt mivel kell keverni (csapvíz, desztillált, bármi más) és kb. milyen arány lehet elég -20°C eléréséhez?
- És egy új kérdés: ha a vízrendszerem az aknától KPE a pincéig, onnan meg forrasztott rézcső, akkor van-e vmi trükk/közdarab, amit a villanybojlereknél használni kell korrózió ellen? (Anód+földelés mindben van; némelyik tartály zománcozott, de van horganyzott is).
A koszorú a fal tetején van. Azon fekszenek fel a födémgerendák legtöbbször. Aztán ha van térdfal, azon van térdfalkoszorú, arra megy a talpszelemen, és reá a szarufák.
De azért remélem az irónia átment, hogy a nyílás azért legyen, hogy nagyobbat hűljön, és ne fűtsön túl a 36.7 Celsius fokos padló.
Meg vagyon szakértve. Állítólag a hang azért jelentkezik mert túl van terhelve. Két emeletet kell felnyomnia és míg a szivattyúba és onnan a tárolóba 16os cső megy onnan kifelé 20as. Ezért is erőlködik a szivattyú, no meg az előbb is említett két emeletnyi magasság miatt. Hogy ez igaz e azt nem tudom, de itt maradtam halkan zenélő szivattyúval várva a leégését.
Nappaliban tölgyfa padlóban vagyunk zokniban. Nem hideg, de nem is meleg. A gyerek hasa játék alatt hideg lesz, ezért vettem 12 m2 szivacsos hab tapit. Az olyan kellemes, hogy néha alszok is rajta. Ahol porcelán padlólap van és van alatta fűtött alagsor még elviselhető, de ahol nincs ott kegyetlen hideg.
Smith nincs itt hiszti, nekem is radiátor van az egész házban ( alagsor, normál szint és tetőtér ) és meg vagyok elégedve vele. De gondoltam a padló fűtésben tapasztaltak úgyis leírják a véleményüket. A gyerek megfagyást ironikusan arra értettem, hogy reagáltátok a radiátor alsó szintjén hideg van. Valójában nekem mindegy, hogy 100e Ft-ért radiátort veszek vagy 100e Ft-ért padlófűtést csöveztetek. Idehívom újra a szerelőt, mert első körben nem tudott Ő sem dönteni :)
Ne tegyél fel! Nekem laminált parketta van, és az sem hideg, pedig nincs padlófűtésem, a nikecell is kevés a beton alatt, de nem mondanám hidegnek a padlót. Tegyél le padlószőnyeget a gyerek alá. De a padlófűtéssel egy picit melegebb, mint anélkül. (Amúgy ha a koszorú alatt hagysz 2 cm légrést, akkor emelheted feljebb a padló hőmérsékletét)
No, sikerült munkásembert találnom aki megszakérti. Felvetődött egy jogos kérdés is, miszerint mi van ha valami idegen anyag okozza a jelenséget. Elvileg erre ott a szűrő ha minden igaz, így ezt ki is zàrhatjuk. Jól gondolom, vagy van még más is?
Pont kimerült az elem az infrában, de ha jól rémlik a 20°C-os szobában 19°C a padló a földszinten.
A kőburkolat is meg a laminált padló is, meg rajtuk a szőnyeg is.
Majd holnap veszek elemet és végigfotózom.
Radiátoros fűtés, a padlóban nincs semmi szigetelés, szerintem még vízszigetelés is csak a falak alatt van. Privát véleményem hogy egy forintot sem érdemes áldozni padlófűtésre, parafára és a többire ilyen feltételek mellett csak azért hogy melegebb (érzetű) legyen a padló.
Ha úgyis megy a felújítás, építkezés akkor érdemes padlófűtést tenni, de csak azért, mert a kondenzációs kazán jobban szereti, meg esetleg lehet később hőszivattyú is.
Akkor valójában ott tartunk, hogy a padlófűtés esetén a padló hideg marad, radiátorral is megfagy a gyerek a földön, de van remény ha 12000 Ft/m2 áron leteszek egy parafa padlót ( szerintem az a legmelegebb burkoló ). Iszonyat sok 300.000 Ft a parafáért 25m2-re érte vagy marad Kapocska által javasolt fűtőszőnyeg, de ahhoz lehet erőművet vehetek. Tehát összegezve kizártuk a gázzal történő padlófűtést, de akkor marad a radiátor?
Köszi a helyesbítést! Igen 2-2 db 600x1400 radiátorra gondoltam :)
Nekem 15 cm eps100 van a beton alatt ott ahol nincs padlófűtés , 20 cm eps100 ott ahol van padlófűtés. A falon 15 cm grafitos, a labazaton 10 cm xps, óriási a különbség a két padló hőmérséklet között. Nem meleg ugyan a padlófűtéses részen a járólap, de a másik helyen olyan rohadt hideg, hogy szinte fáj rálépni. A laminált padló szintén hidegebb mint a "hideg" de fűtött padló.
Légyszi aki tud, segítsen! Nem tudok az alábbiak nélkül haladni, az asszony már leharapja a fejemet :(
- Keresek olyan kalkulátort, vagy tervezési segédletet, amivel fűtésrendszerek (leginkább padlófűtés cső) ellenállását lehet számolni
- Térfogatáramot hogy állítok be fojtás nélkül, ha a szivattyún nincs fokozatkapcsoló? Bypass, oda ferdeszelep (abból csak az egyszerűt tudnám most megvenni, hogy is van az a fülre beállítás)?
- Radiátornál, padlófűtésnél mik az ideális térfogatáramok?
- Kapocska írta, 105633, de nem értettem: "A pufihoz mindkét esetben indokolt a keverőszelep ami lekezeli a dolgot." Milyen két esetben, mit kezel le? :) (gondolom, ez nem a VTC511, ami a kazán mellett van)
- Hol lehet tényleg jó áron beszerezni propilénglikolt? Azt mivel kell keverni (csapvíz, desztillált, bármi más) és kb. milyen arány lehet elég -20°C eléréséhez?
- És egy új kérdés: ha a vízrendszerem az aknától KPE a pincéig, onnan meg forrasztott rézcső, akkor van-e vmi trükk/közdarab, amit a villanybojlereknél használni kell korrózió ellen? (Anód+földelés mindben van; némelyik tartály zománcozott, de van horganyzott is).
"A padlókomfort padlófűtés helyett kiadós hőszigeteléssel és melegburkolattal sokkal gazdaságosabban javítható."
Sokam még ma is azt hiszik, hogy a komolyan hőszigetelt házakban is "jó meleg" a padlófűtés, pedig valójában a mindössze 25-26 fokos kőpadlót az ember talpa már kellemetlenül hűvösnek érez. Egy jó parketta vagy pláne egy vastagabb szőnyeg sokkal kellemesebb érzés.
Ha a falak hőmérséklete közel van a levegő hőmérsékletéhez (mert pl nagyon jól van hőszigetelve a ház), akkor a levegő hőmérséklet-rétegeződése (tehát hőmérséklet különbség a mennyezet és a padló között) közelíthet a nullához. Tehát így akár egy templomtornyot akár radiátorral is egyenletesen ki lehet fűteni.
Ezeken a képeken néhány példa látható olyan helyiségekre, ahol a plafon és a padló közötti távolság valamivel több, mint 3,5 méter, a hőmérséklet különbség mégis 1 fok alatt van:
Ez csak példa volt, valójában a padlófűtés gyakorlati tapasztalata teljesen hiányzik nálam. Nemrég fejeztem be a családi házban a gázkazán cserét és 1,5 milliót vitt el meleg vizes átalakítással együtt. A melléképületben szeretném gazdaságosan megúszni a dolgot. Egyrészt nem élettér, csak alkalmanként kell majd ( heti kétszer ), de a gyermek is érezze jól magát a földön ( kövön ). Radiátorral lehet egyszerűbb lenne, mert betennék mindkettő helyiségbe 2 db 140x600-as kétsoros purmot és a 4 radiátorral kapcsolgatna be-ki a kondenzációs kazán. Remélhetőleg bírja majd az elektronikája.
Nézegettem új generációs infra panelokat is. Annyit elfelejtettem mondani, hogy van egy kisgyermek, aki csúszik-mászik a hideg kövön. Őt is vinném magammal, ezért gondoltam nem kell parafázni a helyiséget 300e Ft-ért, hogy ne fázzon fel, hanem inkább fejlesztek fűtést ( bár attól nyáron még hideg ). Mérlegelek még, mert a napelem is szimpi, a gáz is és a vizes és elektromos padlófűtés is :) A családi házból a fűtés rendszer hátravezetését a melléképületbe elvetettem ( 12m ). Az előző hármasból lesz valamelyik.
A padlófűtéses pihenőben lesz zuhany és előfordulhat, hogy kicsit vizesen fekszem a földhöz közel. A belmagasság 3,5m, ezért félek, hogy nagyon fogok fázni. Ezért gondolkodtam a padlós verzióban. Az is működhet, hogy folyamatos 25 fokon tartom a helyiséget vagy esetleg 1 nappal a relax előtt bekapcsolom. Nincs padlóm, ezért nem ismerem mennyi idő kell neki a bemelegedéshez és hány fokon érdemes járatni olyan esetben ha nem élettér, csak a komfort kell vizesen.
Padlófűtés témában olvasgattalak Titeket. Összesen 2 db helyiségről lenne szó, mindkettő közepes szigetelt ( 8cm grafit + felül 10 cm gyapot ). A 25m2-es csak padlófűtéssel radiátor nélkül és a 30m2-es 2 db 140x600-as purmo radiátorral. Költséghatékonyság miatt egy Ariston Cares Premium 24 kw kondenzációs kazánnal ( 200e ft ). Mivel kevés a fűtendő terület, ezért a kazán szerintem sűrűn fog ki-be kapcsolni. Ha 20 fokon temperálom őket, de 1 órán belül szeretnék pl. 25 fokot, beállítom a termosztátot akkor mi fog történni? Ilyenkor előfordulhat az, hogy a radiátoros helyiség már izzasztóan meleg, de a padlófűtés még jéghideg? Hogyan oldanátok ezt meg?
Ahogy elkezdi a futest szépen lassan emelkedik az előremenő. De felé megy a beállított hofoknal . 16 fokra van állítva a termosztát . 16.4 foknál kapcsolja le a kazánt Utána meg emelkedik a szobahő olyan 16.7. _16,8fokra. A negyed holdas diagrammon van mindig. Azacsokkentett mód. Előtte van egy napocska diagram Az a folyamatos komfort uzemmod . Igazából nem tudjuk melyik miben lényeges (itt már nem írtam ki a számot
Üdv! Létezik gázcsőben pára lecsapódás? A kazánom gáz szelepre panaszkodik, később alszik jó a láng, mint ahogy kéne. (Tehát a zárással van problémája, mintha lassan zárna valamiért, de zár.) Ezt mínusz külső hőmérsékletnél nem csinálja...
Esetleg ötlet valakinek? Kondenzációs kazán. És ha fagy van, jó..
Mint írtam 55 fokos vízzel 22 fokra fűti a szobat. 23-24 fokot szeretnék a szobaba. Amit ezen radiátor 75-80 fokos előre menő vízzel tud megoldani. Én laikus vagyok de úgy gondolom, ha magas fűtővizzel tudok magasabb szoba hőmérsékletet, akkor nagyobb radiátorral alacsonyabb hőfokon is meg tudom oldani. A többi helyiségben alumínium radiátor van, és azok szépen dolgoznak alacsonyabb vizhofokon is. Ezért szeretném arra cserélni. Azért volt az a kérdésem hogy 16 nm re mekkora aluminium radiátor kell. Vagy hogyan tudom kiszamolni.
Akkor addig jutottunk, hogy az áramlásmérők meg se mozdulnak, ha ki van nyitva az összes radiátor. Nekem 20m2-en van 40 centivel szélesebb lemezradiátorom, és 40-45 fokos vízzel kifűti a helyiséget. Szóval először a kazán szivattyúját kellene nagyobb fokozatra állítani.
De még mindig áll a kérdés: a többi helyiségben, ahol csak radiátor van, mekkora és milyen típusú radiátor van?
Máshol jól működik mind. Egy másik szobába romantik radiátor van. A lakás többi részébe padlófűtés. Nagyobb radiátor is elfért volna,csak ilyet rakott a szerelő. Eredetileg ide is a régi romantik került volna, csak szinte az összes tőmités rossz volt és ezért lett ez. De 55 fokos vízzel nem tud 22 foknál melegebbet csinálni. A kondenzációs kazán ezen a hőfokon működik a legjobb hatásfokkal ha jol tudom.
Biztosan emlékeztek, énvagyok az a hozzá nem értő akinek leégett a cirkulációs szivattyúja a hmv körön. Erre azt a javaslatot kaptam, hogy ahideg víz és a vcs és a cirkulációs szivattyú közé egy t idomos összeöttetést kérjek a szerelőtől csappal, hogy a bent rekedt levegőt ki tudja mozgatni a szivattyúból megelőzve a további leégési lehetőséget.
No azóta kiderült, hogy a cirk. vezeték nem votl eltömődve, ám a szerelő megszakértette és légtelenítő szelepeket rakott fel, hogy a szivattyú előtt le tudjon légtelenedni a rendszer. (Tudom, most kapom majd az ívet, hogy miért nem az lett amit kértem, de sajna ilyen világot élünk :) )
Szóval a helyzet az, hogy egy hétig teljesen jól tette a dolgát a szivattyú, m a mai napon elkezdett emgint zúgó enyhén sípoló hangot hallani 5-ös fogkozaton. Próbálkoztam az auto légtelenítő fokozattal, de inkább levettem 2-es fokozatra, mert így nem adja ezt a hangot. Lent tettem be róla képet, hogy milyen is a jelen állapot. Adjatok kérlek ötleteket, hogy miként oldhatnám ameg a helyzetet, mert nem akarom szerelőre és szivattyúra költeni a fizetésemet.
A többi helyiség hány négyzetméteres, és mekkora Purmo radiátorok vannak? Megoldottad már, hogy rendesen áramoljon a radiátorokban a víz? Vagy még mindig épp csak megmozdulnak az áramlásmérők?
Ahogy elkezdi a futest szépen lassan emelkedik az előremenő. De felé megy a beállított hofoknal . 16 fokra van állítva a termosztát . 16.4 foknál kapcsolja le a kazánt Utána meg emelkedik a szobahő olyan 16.7. _16,8fokra. A negyed holdas diagrammon van mindig. Azacsokkentett mód. Előtte van egy napocska diagram Az a folyamatos komfort uzemmod . Igazából nem tudjuk melyik miben lényeges
Köszi, de nekem nem afelől van kétségem, hogy jó lesz-e az ötrétegű cső padlófűtésre, hanem tudni szeretném hogy az adott számú/hosszúságú/alakú/sűrűségű körhöz mekkora szivattyúteljesítmény szükséges. Egyébként megnéztem a meglévő szivattyúimat és nem 25-50-esek, csak 20-50 és 44W teljesítményűek. A cső meg Firat TIG Pipe PEXb-Al-PEXb 20x2, a szokásos 10bar/95°C. Meg ilyenek vannak még rajta hogy DVGW W 542 SKZ HR 3.12 ASTM F 1201 EX-69. Ebből annyit értek, hogy a gyártó exének a kedvenc póza a 69 volt, mást nem nagyon :) Google nem igazán hoz releváns találatot. Valakinek nincs esetleg bármilyen ötrétegű csőhöz tervezési segédlete, vagy kalkulátora (ami megadja hőmérséklet, sebesség és közeg függvényében is a különböző alakzatok, 90°, 180° ellenállását, az mekkora hajlítási sugáron igaz stb)?
Van egy hoszabb, 1100x600-es és egy rövid, 500x600-es radiátor.60 fokos előremenővel fűtök,a nagyobb radiátor azért jobban lehúzza, az rtl-t vagy termofejet olyan 45-50 fokra lőném be, a nagyobb azért engedné be akkor is a vizet a padlóba szerintem, ha hozamosabb ideig fűtök. Itt az elején azért nem 5 perc,mire a visszatérőn megjelenik a 45 fokos víz. A kisebb az nem túl jó,mert hamar átszalad rajta a víz és nem hűl le eléggé,de a mostani fix beállításnál biztos jobb.A fűtés bekapcsolásánal adna egy nagyobb lökést a padlónak amíg a 25-40 fokos víz menne át rajta majdnem telibe.
Amúgy most hétvégén ebben az időben olyan 1-2 óránként kapcsol be a fűtés,függ mennyit főz az asszony.
Az rtl-hez szerintem nem kellene sokat bontani,mert csak a mostani sarok fojtót kellene kivenni, lehet pont beférne a másik.
A termofejnél meg az érzékelőt csak fel kell dobni mondjuk a radiátor aljára, csak azért írtam a pontosságot, mert az csak egy kis felületen érintkezik,nem tudom mit mutatna.
Megfordul abban a radiátorban rendesen a víz? Be lett szabályozva a rendszer egyáltalán? Először a többi radiátor visszatérőjén zárnék, ezt meg nyitnám.
Ez jó ötlet! Ami esetleg gond lehet, hogy egyre többször találkozok többrétegű lefolyócsövekkel, aminek a belső fala fehér polipropilén és egyre több gyártónál az idomok is teljes egészében polipropilénből készülnek, ezeknél azt tapasztaltam, hogy nem ragasztja a vinilfix, de az epoxy és az FBS szilikon sem, legalábbis nem tartósan, viszonylag könnyen elválik a ragasztó az idomoktól.
igen, ez ilyen inverz cuccá válik, minnél magasabbra teszi a kazán előremenőt, a szelep annál jobban fojtja a fűtést. a legnagyobb hőleadást akkor kapja, ha az előremenő csak kb annyival magasabb mint a padlókorlát, amennyit a radiátorban hűl is.
sorba van neki kötve a radiátor a padlóval, ezen nem egyszerű változtatni. most fixen le van fojtva olyan lassúra, hogy már elég hideg legyen a víz mire a padlóba ér. de ez a fix fojtás feleslegesen nagyon minden egyes fűtési ciklus elején. ezen segítene a termosztátos szelep.
az az 5 perc számíthat ám, ha mondjuk óránként van 3-4 fűtés, akkor az már óránként 20perc.
Még egy kérdésem lenne, mi a javaslatod abban az esetben, ha a 110-es PVC lefolyócső a falban van, a tok le van vágva és a cső körbe van csempézve, tehát a kupakot sem tudod rátolni és a záródugót sem beletolni?
Üdv. Egy kis segítség kellene. 16 nm és szobába alul méretezte a szerelő a radiátort. Most lemez lapradiátor van 120*60 as. Ami 80 fokos vízzel tud 23 fokot. De a lakás többi részébe elég lenne 55 fokos vizzel fűteni.
Ki szeretném cserélni alura. Mekkora és milyen aluraiátort ajánlotok, hogy 55 fokos vízzel fel tudja futeni 23- 24 fokra
az az előnye, hogy a maximális tömegáramot engedi meg, mindaddig, amíg a víz elég hideg. amíg a kazán nem érte el a beállított előremenőt, amíg a radiátor eléggé lehűti a vizet, addig nincs fojtás. ha már minden átmelegedett, és a radiátor kimenete már 45 fokos, akkor kezd el csak fojtani.
miért lenne pontosabb? hogy a sorban hol van a szelep, az kb mindegy. a mérés meg ugyanott lenne. műszakilag a két szelep meg tökre ugyanaz. az RTL szelep az egy termosztatikus szelep, olyan érzékelővel, ami a vizet méri.
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni tőletek: egy wc-t kellene megszüntetnem és ledugózni a 110-es PVC lefolyócsövet. Ti hogyan oldanátok meg a cső ledugózását, ha a tokos része le van vágva, tehát a hozzá tartozó tető nem megy rá? Karmantyút sincs lehetőség rátenni, mert az kiállna a falból.
nem tudom,hogy nálad géphiba v. mi ,menj a honlapra és a kiemeltre katt
