Már elkéstél... Van ilyen teszt rendszere (és pár más okossága is van pl. az e-autók akkuit is kezeli/időzíti) az E.ON-nak némethonban. De alighanem vannak hazai fejlesztések is az okosmérés/okosirányítás témában.
Sőt alapesetként a FRONIUS is tudja, hogy kapcsolgat dolgokat, ha éppen (eleget) túltermel. bojlert, hőszivattyút, villanyfűtést, e-autót, akármit :-)
Szerintem egyenlőre nem kellene napi szinten olyan sok kw-ot "elirányítani".Felénk valamiért nem terjedt el a napelem,egy éve kezd jobban látszani a házakon így még nincs probléma. Viszont időben el kellene kezdeni keresni a megoldás mikéntjeit az akksin kívül is,az nem kerülne annyiba.
Errefelé szinte mindenkinek villany bojler van. És csak olyan fogyasztót érdemes "elindítani" aminek mindegy mennyi időt megy,mert egy mosógép érdekesen dolgozna negyedórás intervallumokban.
Nekem jelenleg egy 3 kw-os rendszerre lenne szükségem. Viszont tervbe van véve sok minden, ami emelheti a fogyasztást. Érdemes 3 fázisú 8kw-os invertert tetetni a rendszerhez?
Napi szinten nem hosszú ideig kellene a vezéreltet rákapcsolni szerintem max 2 órára azt meg felvennék a bojlerek.Ugye az volna a legjobb,hogy a megtermelt áramból ne sok menjen vissza felé a trafón.
Jól mondod, a távleolvasós órák amiket alapból felrak a DÉMÁSZ (5 éve nekem már azt raktak) az minden ilyenre is képes, és vezérelni is tud.
Az inverterek termelését frekvencia emeléssel a hálózatirányító vissza tudja fogni, ez is alap bennük.
Szóval a hardver adott...
Nem csak benned merült fel ez az ötlet, mástól is hallottam hasonlót. A mai órák már képesek kommunikálni. Akkor lenne az igazi, ha nyáron lennének a nagy hidegek. Így viszont a nyári termelést nem nagyon van mire elosztani, majd később talán a villanyautók táplálkozhatnának ily módon.
Laikusként én el tudnám képzelni,hogy trafónként lenne egy okos kütyü ami ha visszafele folyna az áram akkor bizonyos nagyságú mennyiségnél adná a jelet a vezérelt áramot használó fogyasztásnak akár csak egynek kettőnek illetve amennyi megoldaná a problémát Mindjárt nem volna gond a túl magas feszültséggel. Persze ehhez elég okos kütyü kellene jövőbe látási képességgel,meg valamilyen kapcsolat a lehetséges fogyasztókkal. Szerintem nem elképzelhetetlen a jövőben.
Van megtakarítás. De hogy meddig több, mint a hálózat fenntartása, fejlesztése...
Pár farm combos kábellel bekötése, az országos rendszerbe integrálása biztosan olcsóbb, mint az országban jelentkező sok kis piszlicsáré akció.
Apropó: a szolgáltató nem köteles hozzájárulni az aszimmetrikus napelemezéshez. Az egyik fázis bővítése (3x16 A helyett 2x16 + 1x32 v. 40 A) szintén mérlegelés kérdése? Ha mehet, ugye ehhez nem kell szabványosítás?
"Másik hsz-ban leírtad Te is, hogy már az utcában van ktg-e a szolgáltatónak, tehát jogos lenne némi pénz."
Ahogy azt is leírtam, hogy megtakarításai is vannak, méghozzá nagyobbak. Miért csak azt az érvet látod meg, ami a te szempontodból előnyösebb?
"Az országos előírás/vállalás teljesítéséhez meg nem kellünk se mi, se pénz, elég és sokkal egyszerűbb (hálózat szempontjából) nagy parkokat telepíteni, garantált haszonnal."
Technikai oldalról egyáltalán nem előnyösebb. A nagyobb parkokhoz mind ki kell építeni olyan csatlakozást, ami képes a nagy mennyiségű energia elszállítására - a HMKE-k esetén ilyenre nincs szükség. A HMKE lényegesen jobban elosztott rendszer, kisebbek a hálózat veszteségek. Továbbá a HMKE-k jelentős része nem igényel földterületet (akkor is számít, ha nincs megművelve, lehet pl. erdősíteni), és a tartószerkezet kiépítése is egyszerűbb.
Azért a vezetékek nem olyan jók sajna. A trafókon még nagyobb a veszteség. Jó lenne látni, hogy valóban mibe kerül egy utcában egy napelemes a szolgáltatónak.
Egyszerű. Amíg a trafón belül van, addig csökkenti a veszteséget. Több kilóméterre meg nem nagyon lehet a trafótól, mert akkor a végponton már erősen áramfüggő a feszültség a vezetékellenállás miatt.
Pont tegnap a vitán felbuzdulva beleolvastam egy-két szakdolgozatba, cikkbe a ami a magyar és nemzetközi hálózatirányításról szól, hát van a napelemes rendszerekkel dolguk rendesen... De mindegy, dolgozzanak csak, akkor lesz megoldás is.
Nyonhatjuk a vallási nézeteket itt naphosszat, majd 5-10 év múlva kiderül kinek volt igaza. Hiszen "ismétlem: neeeeem lesssz gáz-ár-eee-me-lés". Ismerős a mondat?
Másik hsz-ban leírtad Te is, hogy már az utcában van ktg-e a szolgáltatónak, tehát jogos lenne némi pénz.
Az országos előírás/vállalás teljesítéséhez meg nem kellünk se mi, se pénz, elég és sokkal egyszerűbb (hálózat szempontjából) nagy parkokat telepíteni, garantált haszonnal.
Az elosztói teljesítmény díj nem adó, hanem a rendszer használatának ellentételezése. Lehet fizetni hiteles mérés alapján, vagy általányban. A napelemek után fizetendő környezetvédelmi termékdíj ami adó jellegű költség.
Amint az előbb idéztem, az Uniónak jogi aktusai vannak, nem törvényei.
A jogi definíciók és a mértékegységeket között van némi hasonlóság. Nem árt, ha ismeri az aki használja.
amiket a tagállamok az elképzeléseiknek megfelelő összetételben és mértékben kell, hogy adaptáljanak a saját jogrendszerükbe.
Hát nem csak, mert vannak KÖTELEZŐ keretek IS az adaptáció lehetséges módjaira. Ilyen keret pl., hogy meg kell szüntetni minden adó jellegű költséget, ami gátolja a terjedést.
"A szolgáltatót aligha érdeklik a nemzetközi egyezmények és az erőművi CO2. Neki az a lényeg hogy vegyen, eladjon, haszonnal."
Azért ez kicsit más, mint a szabad kapitalizmus, azért is nevezik közműnek, és van hatósági díjszabása. Bár a szolgáltató érdeke valóban az, hogy minél több haszonra tegyen szert, ezt az állam felügyeli, nem kis mértékben, és ezeket a szabályokat a szolgáltatónak tiszteletben kell tartania. Példának okáért nem ő dönti el, mennyiért ad el, mennyit ad el és hogy kinek ad el.
"Fogyasztásmérő kellene minden trafóra. Aztán amikor kifelé megy az energia, onnantól lehet számolni az RHD-t. "
Az RHD legnagyobb költsége maga a telepítés, és karbantartás - és mivel már rögtön a házadtól az áramszolgáltató csinál mindent, onnantól is jogos hogy számolja, nem a legközelebbi trafótól.
A szolgáltatót aligha érdeklik a nemzetközi egyezmények és az erőművi CO2. Neki az a lényeg hogy vegyen, eladjon, haszonnal.
Aztán ha nagyon süt a nap, az utcában sok a HMKE de senki sincs itthon akkor gondolom nagyon örül...
Na nekem mindegy, örülök ha ennyire örül nekem a DÉMÁSZ, mindenki nyer ezzel a kölcsönös örömmel :-)
"Van benne valamennyi igazság, de az is tuti hogy nem éri meg neki hogy egész évben INGYEN használom a hálózatát. Ne gondoljuk hogy mi vagyunk az áramszolgáltatók megmentője és mekkora üzlet ez nekik. Kötelezve vannak erre és kész."
Neki is van haszna rajta.
- Először is, amikor neked, meg a szomszédodnak áramot küld az erőműből, akkor neki nem annyi kWh-t kell betáplálnia, amennyit nektek mutat az óra, hanem többet (a hálózati veszteséggel). Amikor a te napelemes rendszered termel, akkor neked jóváírásra kerül a betermelt energia, az erőműnél viszont a hálózati veszteséggel megnövelten többet nem kell betáplálni.
- Ezenkívül az erőmű kevesebb CO2-t és hasonlót ereget a levegőbe, aminek szintén van költsége. - Nem mellesleg az országot kötik mindenfajta nemzetközi egyezmények, hogy éves szinten mennyi energiát kell megtermeljen megújulókból. Ha senki nem telepítene napelemeket, akkor az államnak kellene teljes egészében finanszírozni ezt. Azért ad neked kedvezményt, hogy ezt a terhet részben átháríthassa rád.
