No, már megint bizonyságot nyer, hogy a magyar a világ ősnyelve. A germán, angolszász, latin-utód, SZLÁV nyelvek is igényt tartanak az eredő nyelv rangjára, ám egy komoly szóbonctani elemzés kimutatja, hogy az összes elsőbbségért tolakodó-lökdösődő nyelvek alapszavainak eredete visszavezethető az egyetlen igazi ősnyelvre, amely a mai magyar nyelv. Nyelvüket alkotó szavaik eredeti értelmének kibontása csak a ma is élő ősnyelven, magyarul végezhető el. Mondhatnánk úgy is, hogy e népek nem is tudják*, miről beszélnek. Az is világos, hogy ezek a nyelvek hanghiányos, hangfogyatékkal élő nyelvek, tehát nem birtokolnak minden ember által kiejthető hangot. Olyanok, mint akinek hiányzik valamely végtagja, bár már annyira megszokta, hogy nem zavarja bénaságában. Viszont ebből eredően: lény, tárgy, jelenség, cselekvés árnyalt kifejezésére képtelenek, s azok alkotó hangjaival ne m tudják körülírni annak névadó jellemzőit. Hiányzó hangjaik bénítják a nyelv kifejezőképességét. Van nekik 10 ezernél több egyszavas kifejezésük a járni, menni fogalomra? Mert a ma is élő ősnyelv ma is többet birtokol. Az SZL LSZ kapcsolat: a SZLáv nyelv az ősnyelvnek egy foSZLánya volt, amely több SZáLra oSZLott. Ha az ómagyar ősnyelvi gyököket kivennénk a SZLáv nyelvekből, nem féLSZeggé VáLnának, hanem teljesen megsemmisülnének. ------------------------------------------------------ /*/ Az orosz CSELOVEK = ember, ez az ősi CSELEKVŐ szó módosulata. Igazolja a hangváz. CSeLoVeK CSeLeKVő hangváz: CS-L-V-K CS-L-K-V. Mi tudjuk, ők nem. A latin LUMBUS = ágyék. Ez az ősnyelvi ágyék LOMBOS szőrzetéről kapta nevét, onnan módosult. LuMBuS LoMBoS hangváz: L-M-B-S L-M-B-S. A latin ezt honnan tudná? Az orvosi LUMBAgó választékosan, finoman, tudományosan kifejezi az ágyéktáji betegséget, csak nem tudja honnan az eredet. A férfi nemi szerv ősi PÉNISZ nevét használják finoman, érzéssel, művelten, tudományosan, pedig az épp olyan szó, mint a PINA. Csak benne a NÁSZra utalás is, amely SZÍNt visz a kapcsolatba. De benne rejlik mindkét szóban a P.N N.P gyök révén a NÉP értelem, hisz innen NÉPesedett be a ViLáG. A ViLáG szó hangváza: V-L-G. Nem írom ki, tudják MINDAnnyian, a földi MINDEnség népei onnan jöttünk VILÁGra. MONDE, MONDO ( = világ) ez valamit a franciának, olasznak, spanyolnak stb.? Ezeket csak azok tudják, akik a ma is élő ősnyelvet beszélik.
Clara Garbon-Radnoti az elmúlt évtizedben minden héten bement a könyvtárba, két éve egy hosszú listát is talált a második világháború idején elkobzott értéktárgyakról.
Jordánia a Közel-Kelet egyik legbékésebb és legbefogadóbb országa. A szír polgárháború kitörése után is tárt kapukkal várták a menekülteket, a menekültügyi rendszert pedig főleg külföldi támogatásokból finanszírozták. A csökkenő támogatások viszont felrobbanthatják az ország békéjét.
Erdő Péter elmondta: a hetvenes években egyszer együtt ebédelt édesanyja barátnőjével, aki - péntek lévén - mindenképp húsmentes ételt keresett az étlapon. Erdő Péter megjegyezte neki: a II. vatikáni zsinat óta az egyház megengedi híveinek, hogy böjti időn kívül a hústilalmat imádsággal vagy más jó cselekedettel helyettesítsék. Ő azonban ragaszkodott a régi formához. Ennek okát is elmesélte a bíborosnak: 16 éves volt, amikor 1944-ben édesanyjával együtt elvitték Auschwitzba, pedig akkor már katolikusok voltak. Édesanyja ott halt meg a birkenaui lágerban, ő azonban túlélte.
Felidézte: amikor közeledtek a szovjetek, a németek kiürítették a tábort, de indulás előtt kinyitották a raktárakat, és gulyást főztek a sok kiéhezett embernek. Aznap éppen péntek volt, és akkor a fiatal lány azt mondta magában: "ha a Mindenható eddig megmentette az életemet, annyival csak tartozom neki, hogy ma nem fogok húst enni". A többiek, akik a hosszú éhezés után ettek a zsíros ételből, majdnem mind meghaltak. Ezért tartotta meg a lány hálából, haláláig jó katolikusként, a pénteki hústilalmat - tette hozzá Erdő Péter.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a kormány büszke arra, hogy jelenleg Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek egymás mellett zsidók és nem zsidók.
