Ezt a topikot azzal a szándékkel nyitom, hogy az általam érdekesnek tartott cikkeket, amik jellemzően a mai Magyarországon elsorvadó demokrácia védelmében íródtak valamilyen formában más is elolvashassa, ha esetleg más forrásból még nem botlott bele.
Semmi akadálya. Védjed csak nyugodtan. Hölgyeim is uraim! Van az ellen kifogása valakinek, hogy Orbán úr védjen egyet? Nincs? Senkinek? Pompás. Viktor, kérlek, védd magad.
De én a hazámat védem!
Tudjuk. Nem baj. Tőlünk akár Eger várát is megvédheted, a török bevándorlóktól ...
Talán árnyaltabban értjük a gazdasági növekedést, ha rájövünk, hogy csak egy kis csoport húz belőle igazán hasznot - mondja a világ egyik leghíresebb közgazdásza, a Berkeley-n tanító Emmanuel Saez. Szerinte az egykulcsos adó nagyon rosszat tesz a jövedelmi egyenlőtlenségeknek, azt várja, hogy ez Magyarországon nőni fog. Pikettyvel is közös kutatásaikban azt találták, hogy nem a globalizáció hozza az egyenlőtlenséget, hanem a technológiai fejlődés és az adott ország intézményeinek a kölcsönhatása.
... nagyjából száz évvel ezelőtt nagyon nagyok voltak az egyenlőtlenségek az USA-ban és rengeteg európai és más országban is. Sokszor az országok teljes jövedelmének nagyjából 20 százaléka ment a legfelső egy százaléknyi réteg zsebébe, mint az USA-ban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Svédországban, Dániában és még egy sereg országban. Ez óriási egyenlőtlenség. Ezekben az országokban nagyot csökkent azonban az egyenlőtlenség a 20. század első felében, főleg az olyan sokkok miatt, mint a világháborúk vagy a nagy gazdasági világválság. Szóval az ötvenes évekre az egyenlőtlenség mindenhol jelentősen csökkent, a legfelső egy százalék már csak jövedelmek 10 százalékát kapta, vagy még kevesebbet.
A másik része, hogy ha nagyon összpontosulnak a jövedelmek, az nagyon megnöveli a leggazdagabbak politikai befolyásának mértékét, mert egyszerűen nagyságrendekkel több erőforrást tudnak a politikusok rendelkezésére bocsátani. ... Az pedig végső soron nem hatékony, ha nem a tudásuk alapján jutnak előre az emberek, ha alacsony jövedelmű családból nagyon kicsi az esélye a kitörésnek.
- Ha ilyen meghatározó az állam szerepe, akkor vannak szakpolitikai javaslataik is a kormányoknak?
A kutatásaink alapján ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy jövedelmek elképesztő aránya kerüljön egy nagyon kis csoporthoz, a progresszív adóztatás az egyik legfontosabb. Magyarországnak pont az ellenkezőjére lenne szükség, mint amit az adórendszerével épp csinál: a történelmi tapasztalatok alapján az egykulcsos adó sokkal nagyobb egyenlőtlenséget, sokkal nagyobb vagyonkoncentrációt eredményez.
Úgy tűnik, hogy a halálbüntetés kérdésének felvetésével komoly kockázatot vállalt a magyar kormányfő,legalábbis az Európai Bizottság arra figyelmeztette Budapestet, hogy bármely uniós tagállam, amely bevezetné ezt a büntetési formát elveszítené szavazati jogát az EU-s testületekben.
Alig több mint három héttel azt követően, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke először beszélt a halálbüntetés visszaállításával kapcsolatos vita lehetőségéről, az Európai Parlament (EP) napirendjére tűzte a kérdést, és a magyar vezető Strasbourgba utazott, hogy megvitassa álláspontját az EP képviselőivel - tudósít a keddi eseményről az euronews.com európai hírportál. A kormányfőt jobb- és baloldali EP-frakciók közösen hívták meg.
Magyarország egy alkotmányos alapon álló ország, amely politikai küzdelmeit alkotmányos eszközökkel vívja meg - idézi a weboldal Orbán Viktort. Örömmel venném, ha az európai szabályozás megváltoztatásával visszaadnák a halálbüntetés alkalmazásának kérdését a tagállamok nemzeti hatáskörébe. Egyelőre nincs ebben a körben, ezért először vissza kellene adni. Ezután nyithatnánk vitát erről a kérdésről, majd hozhatnánk döntést. Ez e megfelelő sorrend - fejtegette a magyar kormányfő.
A jobbközép Európai Néppárt, amelynek EP-frakciójához az Orbán vezette Fidesz is tartozik, nem támogatta a magyar miniszterelnök meghívását a parlamenti vitára. Orbán Viktor világossá tette, hogy nincs társadalmi vita és nincs törvényi kezdeményezés a halálbüntetéssel kapcsolatban Magyarországon. Ebből következően nincs miről tárgyalnunk - jelentette ki Manfred Weber, német konzervatív képviselő.
Az Európai Bizottság azonban egyfajta figyelmeztetést fogalmazott meg az üggyel kapcsolatban: a halálbüntetés visszaállításának bármilyen formája az adott tagállam európai uniós szavazati jogának megvonásához vezetne. Magyarországon egyébként 1990-ben, a szocialista rendszer összeomlása után törölték el a halálbüntetést, de a szélsőjobboldali Jobbik napirenden tartja a kérdést, amivel nyomást gyakorol Orbánra, hogy foglaljon állást a kérdésben.
Ellentmondásba keveredett a miniszterelnök az uniós pénzek ügyében. A volt amerikai nagykövet az egykori fejlesztési miniszterre hivatkozva azt írta, hogy Orbán Viktor és Németh Lászlóné rendszeresen megvitatta, ki nyerje a pályázatokat. A kormányfő a hét végén megerősítette ezt, tegnap viszont már azt mondta: nem választottak ki senkit.
Vajon törvényesen osztogatja kézi vezérléssel az uniós milliárdokat a kormány? Minél többször nyilatkozik Orbán Viktor az uniós pénzek elosztásáról, annál erősebb a gyanú, hogy ő és miniszterei 2012-ben, a Nemzeti Fejlesztési Kabinet (NFK) életre hívásával papírozták le, hogy a brüsszeli pénzek felhasználásáról igen szűk körben dönthessenek. Igaz, az erről szóló kormányhatározat csak a támogatásra érdemes beruházások kiválasztására jogosítaná fel őket, a kivitelezők közti válogatásra már nem.
Holott Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt budapesti amerikai nagykövet könyvében éppen ezt állítja. Egyebek mellett ír ugyanis a Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszterrel, Simicska Lajos bizalmasával folytatott beszélgetéséről. Idézzük: „Elmondta nekem, hogy minden héten leült Orbánnal, átnézték a középítkezési projektek listáját, és
eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek. (...)
Megademonstrációt tartottak az egészségügyi dolgozók és szakszervezetek tegnap Budapesten. Hangjuk hangosabb volt még az államtitkárénál is.
Értetek, Értünk, Veletek! címmel szervezett tüntetést az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség május 12-én délután öt órára. A fekete ruhás nővérek a Clark Ádám téren gyülekeztek, sokan a múltkori, Normafára szervezett „séta” alkalmával viselt Ápoló vagyok vagyÁpolt vagyok bilétát viselve magán, ezen a napon kiegészülve a hozzátartozókkal és aFeleségem ápoló vagy Anya ápoló feliratokkal, pólókkal is.
Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke védőnőként állt ki a színpadra. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég az egészségügyi szakdolgozók érdekeiért kiállni, a szociális szférában dolgozók ugyanolyan, ha nem rosszabb helyzetben vannak, így együttes erővel, velük is összefogva kell folytatni az elkezdett tiltakozásokat. Dr. Selmeczi Kamill a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok elnökeként és egy Zala megyei kis falu háziorvosaként fejezte ki köszönetét az ápolóknak, mert ahogy elmondta, „az ő munkájuk nélkül a mi munkánk sem ér semmit”, és kérte a magyar társadalom tagjait, ajánlják fel az egészségügynek adójuk egy százalékát, mert „bár egy ember vagy család esetében nem egy nagy összegről van szó, összesen 120 milliárd forintról beszélünk, ami már elég lenne az egészségügyi dolgozók bérrendezéséhez.” Ezek után a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Rezidens Szövetség és az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége is felszólalt, hogy elmondják, a mentősök, az orvosok, a rezidensek és az egészségügyi dolgozók oktatói is mostoha körülmények között dolgoznak, utóbbiak például teljes mértékben kimaradtak a béremelésből. Ezek a szervezetek mind az Őszintén az Egészségügyért Akciószervezet tagjai és az ápolókkal együtt demonstrálnak, akik „a 21. század rabszolgái, de nem a kezük, hanem a szívük van megkötve, ameddig a hivatástudatuk a pályán tartja őket.”
Ott nagy a bűnözés, ahol kevés a cigány – ez egy hosszú távú kutatás első eredménye, amely a romák lakta települések bűnözését és a romaellenes érzelmeket vizsgálja. Azt mondják, Magyarországon nemhogy cigánybűnözés, de nagyobb közbiztonsági gondok sincsenek.
Magyarországon az elmúlt években a közbiztonság kérdése lett az egyik legfontosabb közpolitikai téma. Az iskolákba bűnmegelőzési felelősöket küldenek, a politikusok több térfigyelő kamerát ígérnek, és sokan cigánybűnözésről beszélnek. Pedig a legtöbb bűncselekményt olyan helyeken követik el, ahol alacsony a romák aránya, sőt úgy tűnik, Magyarországon egyébként is nagyjából rendben van a közbiztonság.
Mindez Kerezsi Klára, Gosztonyi Márton és Polák Attila friss kutatásából derült ki, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként alakulnak a bűnözési statisztikák a romák lakta településeken, és hogy milyen forrásokból táplálkoznak a romaellenes érzelmek, amelyek konfliktusokhoz vezetnek. De a tanulmány mindenekelőtt megpróbál rendet rakni a cigánybűnözés kérdésében is.
Ez alapján választották ki azt az 513 települést, amelyekben több mint 100 ember vallotta magát cigánynak – ez 2001-ben 160 ezer, tíz évvel később pedig 230 ezer embert jelentett. Az 513 település jó része lemaradó, vagy stagnáló gazdasági helyzetben van, ami alól csak a nagyvárosok jelentenek kivételt. A leginkább lemaradó települések Borsod, Szabolcs és Baranya megyében találhatók, de van közülük Somogy és Heves megyében is.
Ezután megnézték, hogyan alakulnak a bűnözési statisztikák ezeken a településeken. Ebből kiderült, az 513 település felöleli a regisztrált bűnözés háromnegyedét és az ismert bűnelkövetők kétharmadát, vagyis a bűncselekmények egy jó részét ezeken a helyeken követik el.
Azonban ha közelebbről megnézzük a számokat, kiderül, hogy az ismertté vált bűncselekmények 56 százalékát olyan településeken követték el, ahol a roma népesség aránya nem éri el az egy százalékot, és 93 százalékát olyan településen, ahol a romák aránya nincs öt százalék. 2011-ben valamelyest változott a helyzet, de a bűncselekmények 88 százalékát még mindig olyan helyen követik el, ahol a romák aránya kevesebb, mint öt százalék.
Bűnös nagyvárosok
A bűnözés tehát továbbra is főleg nagyvárosi jelenség, amit az is alátámaszt, hogy megyei szinten a leginkább „bűnös” települések mind vidéki nagyvárosok, illetve Budapest, ahol a romák aránya általában három százalék alatt van.
---
Teljes cikk a link mögött.
Az lehet, hogy esetszámban felülreprezentált a cigánybűnözés, de értékében messze alulmarad.
S akkor meg nem esett szó az állami szintű síbolásról, ami nagyobb összegű és csak kisebb mértékben érinti a cigányságot.
NEM VAGYOK GENGSZTER, ÉS SOHA NEM IS VOLTAM! NEM VAGYOK TOLVAJ, AKI ELCSÓRJA A PÉNZTÁRCÁDAT! NEM VAGYOK OLYAN FICKÓ SEM, AKI FELTÖRI A KOCSID! NEM VAGYOK JÓBAN OLYAN EMBEREKKEL, AKIK LOPNAK ÉS MÁSOKAT BÁNTANAK! ÉN CSAK EGY CSÓRÓ TESÓ VAGYOK, AKI EZEK ELLEN KÜZD!
Kezdjük tán a Grazi Ápolttal. Vagy végleg bekattant, vagy végleg bekattant, nagyjából ez a két verzió van, lehet választani. Ez a félszerzet azért profi hatalomtechnikus, meg tömegmanipulátor volt sokáig, ha nem az lett volna, nem Róla szólna az elmúlt évtizedünk. Fölépített egy szektát, katonai elvekkel, ami egy megkérdőjelezhetetlen vallásalapítón, a belé vetett feltétlen hiten, na meg persze az államból kirabolt hatalmas lóvén alapul. Csak hát nem veszi észre, hogy a feltétlen hit gyülekezete már megfeleződött ősz óta, bomlik a fegyelem, megjelent a jövőtől való rettegés - tettek eleget a rendszer tetejétől a legaljáig, hogy menetből 10 ezer Narancsnyiknak ki lehetne osztani egy jó hosszú letöltendőt. Az utolsó elem, ami még egyáltalán összetartja vakolatként a szanaszét repedt falakat, az a lóvé áramlása. És ezzel a diktatúrás szöveggel, meg előtte a halálbüntetéssel bizony veszélybe került a zsoldosok rendszeres kifizetése. Ez ugyanis már túlcsordul az amúgy békés EU-ban is, mikor Barroso már lazán kimondja, hogy ha halálbüntetés lesz Magyarországon, akkor meg EU-tagság nem lesz, na arra azért oda kell figyelni, mert nem a közönségből sípoltak be, hanem nagyon is a játékvezetők közül.
...
Úgyhogy most ciki van parlamenti "ellenzékieknél". Lehetett eddig tuaregezni, ógyéemezni, napozni, karakter-gyilkolászással, agyonhallgatással elkerülni a valós problémára adandó igazi válaszokat. Csakhogy most a párthaveri sajtónak is kezd tele lenni a mindene, innentől meg nehezebb lesz elmagyarázni, hogy miért is jó az, ami rossz. Kétségeink persze ne legyenek, már tegnap csöngtek a háttérben a mobiltelefonok, pártfőnökök hívtak főszerkesztőket, hogy csihadjanak már, mert nem lesz alapítványi lóvé, meg közbeszerzési reklám, meg a többi finomság. Aztán most kiderül, hogy maradt-e vér a pucájában a sajtómunkásoknak, vagy továbbra is fontosabb a biztos megélhetés, mint az elvszerűség, meg az igazság keresése. Tapasztalataim alapján abban biztos vagyok, hogy ez a parlamenti bagázs nem fog kijönni, nem azért küzdöttek meg a pártjaikon belül a listás helyekért, hogy 2018 előtt azt odadobják olyan kevéssé kézzelfogható valamiért, mint az Ország sorsa. Számomra az igazi kérdés az, hogy az eddig lojálisan kussoló "ellenzéki" média vajon ismét meghajlik-e a kollaboráns pártok nyomása alatt. Mert ha nem, és tudatára ébred, akkor még az is lehet, hogy eltakaríthatjuk Orbánt, meg a helyére készülő Jobbikot.
Lázár János (Fidesz) havi fizetése: bruttó 1 867 929 forint. Kövér László (Fidesz) 1 731 713 forint. Józsa István (MSZP) 1 218 461 forint.
Egy hölgy - nevezzük Marikának - fiatalon megözvegyült. 28 év ledolgozott munkaviszony után az állandósult fájdalmai és súlyosbodó mozgási nehézségek miatt kivizsgálsára jelentkezett. Kiderült, hogy súlyos, veleszületett és a kor előrehaladtával romló csigolya-elváltozásban szenved. 2004-ben 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nála. Rokkantellátást ítéltek meg számára, valamint jogosulttá vált az özvegyi nyugdíjra. Így az összes ellátása 100 ezer forintot tett ki. 2012-ben a felülvizsgálat 51 százalékosra "javította" az állapotát, ekkor még járt az özvegyi nyugdíj. 2014-ben 41 százalékos egészségromlást állapítottak meg nála. Megvonták az özvegyi nyugdíját, a rokkantellátást havi 41.850 forintban állapították meg. Marika már járni sem bír, folyamatos fájdalmai vannak, de szépen gyógyul.
L. Simon László (Fidesz) havi képviselői fizetése bruttó 1 525 423 forint. Gyöngyösi Márton (Jobbik) 897 453 forint. Gúr Nándor (MSZP) 1 320 870 forint. Sallai R. Benedek (LMP) 997 170 forint.
Egy másik hölgy - nevezzük Zsuzsának - 60 éves. Öt gyermeket nevelt fel, két férjet veszített el. Ápolónőként dolgozott 37 éven át, fizette az adókat, járadékokat. A munkája kövekeztében súlyos gerincsérv alakult ki nála, két nyaki és két lumbális sérv. Mellette magasvérnyomás-betegség és súlyos depresszió is "színesíti" a napjait. 2010-ben 50 százalékot meghaladó egészségromlást állapítottak meg nála és így jogosulttá vált az özvegyi nyugdíjra is, a néhány évvel korábban elhunyt férje után. 2013 októberében felülvizsgálatra rendelték be, egy évvel később(!) kapta meg a határozatot. A változatlanul fennálló és súlyosbodó betegsége ellenére visszaminősítették 41 százalékra a rokkantság mértékét. Megvonták az özvegyi nyugdíját és a rokkantellátását drasztikusan csökkentették 38 ezer forintra. Zsuzsa most múlt 60 éves, öregségi nyugdíjra nem jogosult. Zsuzsa jobban teljesít.
Dúró Dóra (Jobbik) havi képviselői fizetése bruttó 997 710 forint. Schiffer András (LMP) 1 296 321 forint. Szijjártó Péter (Fidesz) 1 326 263 forint. Tóbiás József (MSZP) 1 296 321 forint. Vona Gábor (Jobbik) 1 312 162 forint. Soltész Miklós (KDNP) 1 221 363 forint. Rétvári Bence (KDNP) 1 221 363 forint. Mesterházy Attila (MSZP) 748 878 forint.
Egy 53 éves ember (nevezzük Istvánnak) szívrohamot kapott a munkahelyén. Stentet kellett beültetni, a szívműködés kapacitása 30 százalékos volt. 2014. májusban kapta meg a határozatot, miszerint "rehabilitálható". Minimális ellátást kapott, a gyógyszerek költségit sem fedezte. Az állapota romlott, az orvosa transzplantációt javasolt. Fellebbezett, 2014. júniusában C2 rokkantsági kategóriás lett. 2014. decemberére újabb felülvizsgálatra rendelték be, mert élt az orvosokban a gyanú: közben meggyógyult. István 2014. novemberben meghalt. 33 éven át dolgozott, fizette a járulékokat, adókat. István jó állampolgár, nem "potyautazott" tovább.
A politikusi fizetések természetesen az alapilletményeket tartalmazzák. A különféle bizottsági tagságokért járó illetményt, lakhatási támogatást nem.
Hogy miről szól ez a cikk? Szerinted?
Forrás: Parlamenti képviselők nyilvános adóbevallásai
Mert Mihály Tamás szerint Felcsút mégiscsak jelent valamit ebben az országban, és ha valaki elmegy oda koncertezni, akkor annak mögöttes jelentése van. (...) ez nem egy semleges koncerthelyszín. Mert szerinte „tudni kell, minek hol van a helye és mi ízléses”, és ez egyáltalán nem az. Mert szerinte az Omega vonzereje az volt az elmúlt évtizedekben, hogy kellő távolságot tartott „mindenfajta széljárástól”, de „úgy látszik, ez most már nem érvényes”.
Hát ez az, feleim. Hogy Felcsút sajnos jelent valamit ebben az országban. Felcsút a szimbólumává vált mindannak, amitől a Mihály Tamás-féle, politikával nem feltétlenül együtt élni akaró, önérzetes embert a hideg kirázza. És nem a helyiek iránti indokolatlan tiszteletlenség okán. Felcsút, a maga stadionjával, és a stadion tövében meghúzódó miniszterelnöki családi házzal, egy megalomániás stadion-futball-hatalom-őrült erőfitogtatásának jelképe, és semmiképpen nem egy ország kulturális életének központja.
Ha pedig egy ország kulturális életének központja, ahol mindenáron az Omegát kell színpadra vinni, akkor volna itt még néhány ezer „névtelen” település, ahol ugyan nincs miniszterelnöki ház, épülő kisvasút, Mészáros Lőrinc és égig érő közpénzhegyekből létrehozott csillivilli, de vannak emberek, akik a falunapon azért szívesen meginnának egy sört az Omega dallamaira. Nem fognak. Pedig 2015 forintért lehet, hogy még bele is férne nekik. Nem fognak. Mihály Tamás pedig pont erről beszél, ezért marad távol.
Remek politikusi érzékkel, és a legaljasabb emberi indíttatásból dob be egy olyan témát, amelyről tudni lehet, hogy a magyar társadalom képtelen értelmesen, racionálisan megvitatni. Amellyel kapcsolatban teljes bizonyosság, hogy az emberek nem elhanyagolható része megvadul tőle, és vérgőzös aggyal, vérben forgó szemekkel, akasztana, feszítene rögtön, azonnal. Orbán Viktor ennek tudatában megengedett felelőtlen kijelentése jóval túlmutat azon a rövid távú, pitiáner célkitűzésen, hogy jobbról újra megelőzze a Jobbikot. Természetesen a népszerűségvesztés kutyája itt van elásva, és lassan szánhatjuk testületileg cuki Vona pártját: elfogy minden demagóg butaság, amivel elő lehetne rukkolni. Orbán Viktor gumicsontjait nagy kihívás überelni.
Emberünk triviális zsenialitása ebben rejlik: úgy eteti a népet a bűzös ürülékkel, hogy az istenadta lehetőleg könyörögjön még egy újabb adagért. Emlékszik még valaki Vida Ildikóra, Paksra, a legelső brókerbotrányra, a rengeteg mutyira, családi összefogásra, kétes rendeltetésű milliárdos közbeszerzésre? Nehéz is lenne. Követhetetlenné duzzadt a rengeteg, államilag asszisztált disznóság. Az egyetlen kormányzati stratégia erre degradálódott: az egyik demagógiával elterelni a figyelmet a korábbi eget verésről.
De ami a legfájóbb kérdés számomra a halálbüntetés felelőtlen meglobogtatásával kapcsolatban: vajon tényleg erre a szintre degradálódott a magyar nép lelke? Vajon tényleg ennyire alantasak az ösztöneink? Hogy már csak az idegengyűlölettel és halálbüntetéssel lehet rálépni ingerküszöbünk tyúkszemére? Tényleg ennyire cinikusan meg lehet vásárolni minket?
Ennek ellenére a szolgálatos, ügybuzgó szócsövek siettek rögtön elmagyarázni, hogyan kell érteni a mi kedves vezetőnk, egyetlen élő istenünk, Orbán Viktor szavait, és miért van megkérdőjelezhetetlen igazság abban, amit mond. Úgyhogy mielőtt az újabb szánalmas pávatáncra rátérnék, álljon itt néhány szervilis, önálló gondolkodásra legfeljebb a színdarab kedvéért és igen ritkán hajlandó, két lábon járó arrogancia magyarázkodása:
Az aljasság legmélyebb bugyra, a politikai prostitúció legmagasabb csúcsa ez: tudatosan szembemenni Brüsszellel csak azért, hogy a hazai szélsőjobb kottájából játszva mentsük, ami még menthető, majd a népet odatolni a fel-felköpött szennyes váladék alá. Megszámlálhatatlanul sokadik alkalom, amikor a magyar emberek háta mögé gyáván megbújva nyomják megállás nélkül a legmocskosabb demagóg propagandát. Amelynek receptje véresen egyszerű: egy totál irracionális, megvalósíthatatlan (az EU támogatások lenyúlását ellehetetlenítő) érzékeny (a népet foglalkoztató) témát sulykolni, majd a megvalósítás sikertelenségének felelősségét az ellenfélre rányomni: miattuk nem lehet, ők az árulók.
Mondok én valamit, „uraim”! Ennek a halálbüntetésre felizgult magyar népnek, aki miatt önöknek most kutyábbnak kell lenni a kutyánál, és Vonábbnál Vonánál, nem volt módja dönteni abban sem, hogy miként mutyizzák el a trafikokat, nem hogy abban, hogy milyen színű fóliával borítsák be azokat. Semmilyen beleszólása nem volt az új alaptörvény kidolgozásába, az Alkotmánybíróság megcsonkításába, az igazságszolgáltatás függetlenségének szájba rúgásába, a sajtótörvény nevetségessé tételébe, a jegybank unortodox lezüllesztésébe, az elnyomó, kizsákmányoló, szociális politikába, vagy a hatalmi ágak felügyeletét szolgáló tisztségek megszállásába. Egyáltalán nem volt érdekes a magyar nép véleménye, amikor magánnyugdíjpénztárakat tették zsebre, amikor a felsőoktatásból vontak ki kemény milliárdokat Mészáros Lőrinc és társai javára, amikor a NAV elleni vizsgálatot tették mellékvágányra, vagy amikor a vasárnapi zárva tartást ütötték nyélbe a fejünk fölött.
Az egészben az a bizarr, hogy a budapesti középosztálybeli emberek mindig meg szokták kérdőjelezni ezeket a számokat: hogy tartoznék én a felső-középosztályba nettó 200 ezres keresettel. Pedig egyszerűen arról van szó, hogy az elit tagjai is keveslik a fizetésüket, és azt hiszik, van egy náluk jobban kereső, jelentős súlyú, tehetős réteg. Pedig valójában nincs. Ma a magyar középosztály sokkal közelebb van a szegényekhez, és a lecsúszókhoz, mint a gazdagokhoz. Ennyiben az egyenlőség eszméje felé haladunk, csak nem fölfele, hanem lefele.
Az a politika pedig, amit az elmúlt években a kormány folytat (de így volt ez az előzővel is), hogy csökkenti a munkavállalói jogokat, megnyirbálja a szociális védőhálót, pl. 3 hónapra csökkentve az álláskeresési járulékot (közben ne feledjük, azok a szociális munkások, akiknek meg kéne védenie az elesetteket, nem a legfelső 5 decilisbe tartoznak nettó 72 ezres átlagkeresetükkel) - lényegében azt éri el, hogy nem a felemelkedés csatornáit, hanem a lecsúszás lejtőit alkotta meg. Ma a magyar társadalmi mobilitás nem felfelé nyitott.
A kis- és középvállalkozások durva basztatásával, a valódi munkahelyek csökkenő számával, az oktatási és egészségügyi rendszer fizetős jellegének erősítésével, akárcsak a felsőoktatási rendszer legnépszerűbb szakjainak fizetőssé tételével azt éri el a kormány, hogy lényegében sokkal nagyobb a lehetőség és az esély ma Magyarországon lecsúszni, mint felemelkedni.
Nem értem azt sem, hogy mit keres ez a kakukktojás az általad ömlesztett zagyvaságok között? Mérő valószínűleg zokon veszi, hogy értelmes gondolatait megpróbálod belkeverni a pártpropagandák szellemi hullái közé. Mérő az európaiságról beszél, szubjektíven, tehát vitathatóan, de akkor sem valamiért, pláne nem a demokráciáért emel szót. Egyszerűen megpróbálja elmondani, milyen világot lát maga körül, és némileg érzékelteti, merre fordul majd ez a világ.
Úgy tizenöt évvel ezelőtt, amikor Magyarország EU-tagsága még csak egy távoli álomnak tűnt, szerb barátaimmal iszogattunk. Néhány pohár sligovica után a szememre vetették, hogy miért kis kortyonként iszom, miért nem egyben hajtom fel a feleseket, ahogy azt kell. Erre ez jött ki a számon: „Tudjátok, nálunk, Európában mindenki úgy iszik, ahogy akar.”
Amikor meghallottam, mit mondtam, legszívesebben elsüllyedtem volna. Egy évvel voltunk Szerbia bombázása után, az újvidéki Duna-hidak még romokban. Hogy lehettem ilyen bunkó – gondoltam, és megpróbáltam felkészülni a botlásom helyrehozására. De nem volt rá szükség, pedig nem hagyták a megjegyzésemet szó nélkül. Hát igen, mondták, az jó lenne, ha Európához tartoznánk, akkor jól megbombázhatnánk magunkat. Meghökkentett a mélyen európai öniróniájuk, kicsit irigykedtem is érte. Persze, hogy európaiak, ez nem kérdés. Ők pedig azt mondták, egye fene, hát akkor te igyál úgy, ahogy akarsz. Ahogy Európa a csatlakozásunk után is meghagyta nekünk a mákos tésztát, ehetjük, ahogy nekünk jólesik, akkor is, ha máshol tiltva
...
Az Európai Unió nem azért jött létre, mert az alapító atyák egységesen képviselni akarták az európai értékeket, ők sem tudták pontosan, mik is azok. Csak felismerték, hogy minden jobb (vagy profánabbul: olcsóbb), mint a háború. Pedig a háború több mint ezer évig elválaszthatatlanul hozzátartozott az európaisághoz. Kis Pipin óta nem volt olyan hetvenéves időszak, amikor valamilyen formában ne folyt volna francia–német háború. Az európai szellem egy nagyon új vívmánya az a gondolat, hogy szolgáltassuk ki magunkat egymásnak olyan mértékben, ami mellett már egyszerűen lehetetlen háborúzni – és ez immár hetven éve egészen jól működik. Német–francia foci- vagy bokszmeccs az lehet, háború nem.
A történtekből egyértelműen levonható a következtetés: Orbán megint bevetett egy gumicsontot, amivel megetethette a közvéleményt. A jobboldali hívek pechje, hogy sokan komolyan is vették a jobboldal vezérét. Ahogyan például saját koalíciós partnere, a KDNP. Pedig belőlük is csak majmot csinált Orbán.
A tüntetők akaratukon kívül a 3-as metró vonalán is akadályozzák a forgalmat, metró helyett jelenleg ugyanis pótlóbuszok szállítanák az utasokat, éppen a kereszteződésen át. A vasárnap délután négykor tartott József nádor téri tüntetés résztvevői közül többen csatlakoztak az első hathoz. Most, fél hat után néhány perccel 30-40-en állhatnak a kereszteződésben.
A kereszteződésbe egyre többen állnak be. Erre buzdított mindenkit az egyik szónok is, aki az Ország Gyűlése Mozgalom feliratú mellényt viselt. „Mindenki jöjjön ki az utcára, akinek elege van az Orbán-kormányból!" harsogta.
A szervezők napok óta készülhettek a kereszteződés elfoglalására. Ezt jelzi, hogy az út közepén leállított furgonból állványokat és hangszórókat vettek elő és állítottak fel, és van náluk aggregátoruk is. Mi több, két matracot is hoztak magukkal, hogy a gép ne nyomja el a szónokok hangját.
A rendőrök többségét időközben visszahívták. Néhányan maradtak.
*Tiltakozunk a közelmúltban bejelentett iskolabezárások és szakmegszüntetések ellen, valamint minden olyan korábbi intézkedés ellen, amely előzetes, valódi és nyílt szakmai egyeztetés nélkül, emberek életét megkeserítve, párbeszéd hiányában lett bevezetve! SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!*
Párbeszédre hívunk mindenkit, aki változást szeretne az országban. Hosszú beszédek helyett most rajtunk a sor, hogy igazi közösséggé formálódjunk. Mondjuk el, mi mit szeretnénk, mit csinálnánk!? Közösen fogalmazzunk meg egy elvárt minimumot az országot irányító politikusokkal szemben. Mi tudjuk, hogy mit akarunk: - alkotmányos jogállamot - a jelenlegi parlament feloszlatását - a korrupció felszámolását - az ügyészség függetlenedését, Polt Péter lemondását - iskolák bezárásával kapcsolatos tervek visszavonását, az érintettekkel való egyeztetést - a felsőoktatás autonómiáját - nyilvánosságot, átláthatóságot, a döntések hátterének ismeretét, valódi és előzetes szakmai egyeztetést - a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztés és a felsőoktatási törvénymódosítási terv visszavonását - a vasárnapi zárva tartás visszavonását!
Mondd el Te is, hogy mit szeretnél!
A tüntetés új eleme, hogy mindenki leírhatja egy papírra, hogy ő mit szeretne, amit később közzéteszünk az esemény oldalán. Ezért mindenki hozzon tollat magával!
Döntsük el mi, hogy hogyan élünk! Ne szóljanak bele az életünkbe! Gyertek velünk 2015. április 26-án 16:00-kor a József nádor térre!
Felszólalók: Horváth Szilveszter (tanító, Neptun Általános Iskola) Ponauer Anna Szimonetta (középiskolás) Marek Bertram (hallgató) Konferál: Szarvas Péter (középiskolai tanár)
Amit szívesen látunk: - Téged és családodat, barátaidat - Transzparenseket - Közös cselekvést, összefogást - Egymásra vigyázó tömeget - Magyar és európai uniós zászlót
Amiből nem kérünk: - Pártzászlók - Hazugság, korrupció, kizsebelés, lopás.