Sziasztok! A játék menete a következő: Választunk egy országot, ezután az országra jellemző 10 dolgot kell leírni (ez lehet bármilyen nevezetesség, város, épület, személy, étel, ital, stb.) Aki a tizediket írja, az választ egy másik országot, és így megy a játék tovább. Jó játékot!
Kanada a mérsékelt valamint a hideg éghajlati övezetben terül el, az ország jelentős részén az időjárás szélsőséges. Az éghajlatot észak-déli nyitottság jellemzi, melynek oka, hogy az időjárást főként a Grönland és a Mexikói-öböl felől érkező légtömegek vezérlik. Grönland felől a száraz és hideg légtömegek főként télen érkeznek és a Nagy-tavak vidékén is túljutnak, emiatt hosszú és zord a tél ezen a vidéken. A Mexikói-öböl felől érkező meleg, párás légtömegek tavasz közepétől érkeznek Kanada déli szegélyéhez.
Kanada vasúthálózatának hossza 46 688 km és annak dacára, hogy a világ leggazdagabb országainak egyike, ebből csak 129 km villamosított, azaz mindössze 0,27 %. Összehasonlításul a magyar adatokkal: nálunk az összes 8057 km-ből 2628 km villamosított, vagyis az arány 32,61 %. A vasutak normál nyomtávolságúak (1 435 mm), csak néhány erdei- és bányavasút keskeny nyomtávú. Az első vasútvonalat 1836-ban nyitották meg. (Nálunk 1846. júl. 15-én Bp. és Vác között.) A teherforgalom jelentősebb, mint a személyforgalom. A teherszállítás két nagy magántársaság kezében van: Canadian National és Canadian Pacific Railway. A távolsági személyszállítást a Via Rail végzi. Magyarán nincs állami vasúttársaság. A személyszállítási adatokból is összehasonlításul: a kanadai vasút évente 4,1 millió utast szállít, míg hazánkban a MÁV 142,1 milliót, a GYSEV 3,6 milliót.
Egy vasúti alagút Kanadában - érdekessége ennek a képnek, hogy az alagút kapuja felett haladó
vagonok még az alagútból kijövő szerelvényhez tartoznak.
A kanadai nagydíjat 1978 óta rendezik meg Montreálban, Kanadában a Circuit Gilles Villeneuve-ön. Az első futamot a Mosport Parkban rendezték 1967-ben. A következő szezonban, 1970-ben a guebeci Mont Tremblant-ban rendezték meg Kanada nagydíját. Aztán 1969-ben, és 1971-től 1977-ig ismét a Mosport Park adott otthont a kanadai nagydíjnak.
Akiről a nagydíj helyszíne a nevét kapta: Gilles Villeneuve. Meghalt 32 évesen a Belga Nagydíjon szenvedett belesetben. (1982)
A Niagara-vízesés egy lenyűgöző természeti jelenség, és a kanadai-amerikai határon csodálható meg. Ez tulajdonképpen egy több vízesésből álló vízesés-együttes, amelyhez a kanadai oldalon a Patkó-zuhatag, az amerikai oldalon pedig az Amerikai-zuhatag és a kisebb Menyasszonyi fátyol-zuhatag tartozik.
A Niagara-vízesés tulajdonképpen egy vízesésegyüttes a Niagara folyón, természetes határt képezve Kanada Ontario és az USA New York állama között. A vízesés két nagy részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: bal oldalon – vagyis amerikai földön – az Amerikai-zuhatag és a Menyasszonyi fátyol-zuhatag ömlik a Niagara folyóba, 54 méter magasból, másodpercenként 6500 köbméter vizet lezúdítva.
A határ kanadai oldalán a jóval szélesebb, 51 méter magas Patkó-zuhatag terül el, másodpercenként 26 500 köbméter vizet kiszorítva. A vízesésegyüttes feltehetően az utolsó jégkorszakban alakult ki a gleccserek visszahúzódásakor; a víz a Niagara-tavakból vájt utat magának a Niagara-lejtőn át egészen az Atlanti-óceánig.
Ahogy sétálunk a Niagara folyó felé, már messziről érezzük a víz óriási erejét, majd tíz fokkal lecsökken a hőmérséklet a zuhatagok közelében, elképesztő robaj hallatszik a víz felől, és a friss vízpermet élénkítő hatása sem marad el. A hatalmas vízmennyiség zubogása egyszerre csodálatos és félelmetes jelenség. A természet eme páratlan alkotása elgondolkodtatja a szemlélődő turistát, milyen kicsi is az ember egy ilyen óriási vízoszlop mellett. Az ijesztő erő néha páratlan finomságáról is tanúbizonyságot tesz, napsütéses időben ugyanis szinte mindig láthatunk szivárványt a lezúduló víz tajtékjai között, ami meseszerűen békéssé varázsolja a vízkolosszust.
Északon, ahol, ha van egyáltalán, akkor is rövid a nyár, csak a pázsitfűfélék, hangafélék és törpefűzfák tudnak megélni. Az északi fátlan tundrától dél felé haladva fokozatosan az északi erdők vidékére érünk. Az átmeneti zónában az erdő tundra növényvilága a jellemző, törpenyírfákkal és alacsony növésű égerekkel, esetenként feketeluc- és borókafenyő-csoportokkal tarkítva. Még délebbre haladva a pázsitfüves tundra moha- és zuzmógyepek valamint nagy területen elterjedő tőzeg-mohalápoknak adja át a helyét.
A tundra állatai sokfélék, közöttük számos itt költő madárfajjal, mint például a hólúd, a kanadai lúd, a fekete réce, a trombitás hattyú és a ritka lármás daru. A virágba borult mezőkön pézsmatulkok és rénszarvasok érkeznek jegesmedvékkel, sarki rókákkal, hermelinekkel, kanadai hiúzokkal és szürkefarkasokkal. A jégmentes tengereken bálnák, delfinek és fókák is megjelennek.
Eredete az 1800-as évek közepére nyúlik vissza, amikor is a William erőd parancsnoka az unatkozó katonák foglalkoztatása céljából elrendelte nekik az udvar takarítását. Ezt nyilván nem igazán élvezték, viszont kitalálták, hogyan lehet tűrhetőbbé tenni a feladat elvégzését és a jeges talajon egy fadarabot kezdtek el seprűikkel passzolgatni egymásnak. Ebből alakult ki a sportág.
Eredményeik messze igazolják a sportág tardicionalitását náluk, hiszen a férfiak 18 világbajnokságot és 8 olimpiát nyertek. Sőt, ha ehhez hozzávesszük, hogy 1968-ig nem volt külön VB, hanem az olimpiai bajnok egyben a világbajnoki címet is megkapta, így VB-címeik száma 24-re emelkedik.
A nők is remekelnek: az eddigi tízennégy VB-ből 10-et, az eddigi négy olimpiából hármat ők nyertek.
A fentieket támasztja alá a A 2010-es olimpiai bajnok A 2010-es olimpiai bajnok női Kanadai srácok a "grundon".
szurkolók véleménye is: A hoki férfi csapat. csapat egy része. (Mint réges régen nálunk a
Kanada az észak-amerikai-kontinens nagy részén elterülő ország. Az ország területe az Atlanti- óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb országa a teljes terület alapján számolva.
A dániai Randers állatkertjének vezetősége azt tervezi, 2020-ig felépít egy olyan hatalmas komplexumot, ahol a látogatók nem csak az egzotikus állatokban gyönyörködhetnek, de akár szobát is foglalhatnak majd.
Nem hiszem, hogy széles körben köztudott, miszerint Grönland, a világ legnagyobb szigete, Dánia külbirtoka.
Vörös Erik viking hajós fedezte fel 982-ben és adta neki a zöld sziget nevet. Tette mindezt annak ellenére, hogy a szigetnek mindössze 15-16%-a jégmentes. A belső területén a jégtakaró 2000-3000 m vastag. Amúgy a vikingek Dánia történetében külön fejezetet érdemelnek.
A lakosság 88%-a az őslakos eszkimó.
Tehát Dánia külbirtoka ugyan, de igen nagy fokú autonómiával rendelkezik - pl. 1985-ben egy népszavazás eredményeképpen kiléptek az EU-ból, bár ennek ellenére lakossága európai állampolgár maradt hivatalosan is. Érdekesség, hogy Grönland révén Dánia tulajdonképpen közvetlenül határos a tengeren Kanadával.
A székhely, Nuuk város egy része Iskolások grönlandi népviseletben Labdarúgó mérkőzés Grönlandon
5. A dán irodalom világszerte ismert képviselője Hans Christian Andersen (Odense, 1805. április 2. – Koppenhága, 1875. augusztus 4.) , a leghíresebb dán költő és meseíró.
A Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. A hatályos alkotmány 1953.június5-én lépett érvénybe; ekkortól egykamarás a parlament és ez tette lehetővé azt is, hogy az államfő nő legegyen.
A várárokkal és felvonóhíddal ellátott Egeskov Kastély igazi reneszánsz drágakõ. 1554-ben épült, egy apró tó, az Egeskov (jelentése: tölgyerdõ) kellõs közepére. Alapját több ezer levert tölgyfacölöp alkotja. A kastélyt körül elterülõ drága, 15 hektáros parkot az 1700-as évek közepén tervezték, évszázados fagyalbokrok találhatók ma itt, szabadon sétáló pávákkal, egy télikerttel, és gondosan nyírt angol kertekkel. A kastély berendezése antik bútorokból, nagyméretû, korabeli festményekbõl és vadásztrófeák sokaságából áll. A labirintusok szerelmesei bejárhatják a háromméteres bambuszsarjakból álló, kétszáz éves útvesztõt. A földszinten van a régi autók múzeuma, körülbelül háromszázat állítottak ki a kor autói közül. A kastély Funen-szigetén, Odensétõl keletre helyezkedik el.
A mai Dánia területe a régészeti emlékek tanúsága szerint Kr.e.12500 óta folyamatosan lakott; a földművelés Kr. e.3900 körül kezdődött. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel.
A dánok elődei 1-400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek Britániába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is.
2. Dániában, azon belül Koppenhágában játszódik Eric Kastner : Az eltűnt miniatűr című kisregénye , ami nagyon szórakoztató olvasmány mindenkinek ajánlom ebben a nagy megelgben kikapcsolódásként:))
Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik.
Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű.
Az ország a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik.
A Jylland- félszigetet és több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn és Sjælland.
Giethoorn házait csak gyalog fahidakon vagy vízen csónakokkal lehet megközelíteni, ezért a holland Velencének is nevezik. Megközelítőleg 7 és fél km csatorna folyik át a falun, ezeken keresztül 50 kis fahíd ível át. A csatornák többsége 1 méter mély. A forgalom legnagyobb része a vízen bonyolódik az úgynevezett “suttogó-hajókon”, azért suttogó mert elektromos motorral működnek és így nem zavarják a csendet és nyugalmat ebben a festői faluban.
Még különlegesebb élmény lehet télen, amikor a csatornák befagynak és végig lehet korcsolyázni az egész faluban.
Ahogy a rómaiak hagyományosan bőrszandált viseltek, úgy a hollandoknak is megvan a „saját" lábbelijük: a fapapucs. Ilyen lábravalót már körülbelül 500 éve készítenek Hollandiában, különösen az ország keleti részeiben. Az első földművesek facipője egy pár deszka volt, amit szíjjal erősítettek a lábukra. Az igazi fapapucs-ipar a középkor első felében alakult ki. 1550-ben a festő Pieter Breughel még kézzel készítgette és pingálta a lábbeliket, majd a 18. századtól a fapapucs-gyártás a gépi termelésnek köszönhetően jelentősen egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Ettől kezdve az egész országban elterjedt ez a különös cipő, s igen fontos kereskedelmi termékké vált. A háborúk idején a termelés visszaesett, ám 1976-ra már 3 millió pár klumpát készítettek a mesteremberek.
A hollandok vízkezelési technológiáját kiemelkedően demonstrálják azok a szélmalmok, amelyek Kinderdijk és Elshout falvak térségében állnak. A hidraulikus berendezések építése, amelyeket a terület csatornázása, a mezőgazdaság és a települések érdekében hoztak létre, a középkorban kezdődött és a mai napig megszakítás nélkül folytatódik.
A tulipán a 17. században került Hollandiába Törökországból. A virág azóta olyan népszerű lett, hogy Hollandia neve mára már egyértelműen összefort a híres tulipán mezőkkel és a hollandok tulipánmániájukról ismertek szerte a világon. A tulipánoknak számtalan formája ismert és tipikusan holland terméknek tekinthetjük őket.
A virágárusok a holland utcák nélkülözhetetlen szinfoltjai és Hollandia joggal kiérdemli a virágok földje elnevezést. Virágmezők nem csak az ország nyugati részén találhatók szép számmal, hanem Lottum külső területein is vannak, vagy Limburg tartomány déli részein, ahol minden évben neves rózsaversenyt is tartanak a virágoskertek gazdái.
Hollandia az Északnémet-alföld nyugati folytatása. Kialakulása folyamán az óidei kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, az Ardennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland-alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények borítják. A süllyedés mindmáig tart, az ország területének harmada már a tengerszint alatt van. Legmélyebb pontja a tengerszinthez képest -6,7 m.
1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. A katasztrófában sok száz ember vesztette életét. Világossá vált, hogy ez ellen nagyon gyorsan tenni kell valamit. Erre dolgozták ki a Delta-tervet. Ez a terv a délnyugati tengeröblök elzárását tűzte ki célul. Mára minden tengeröböl zárt, kivéve az Új Víziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését teszik lehetővé.
