Májusban a levegő hőmérséklete az tud magas lenni, de ami számít az az út hőmérséklete. A talaj hőtehetelensége több ezerszer nagyobb a levegőénél. Több ezerszer. Az út majd csak júliustól lesz meleg.
A téli gumi akkor kezd veszélyesen csúszni, amikor a gördülés közben elnyelt energiától és a talaj hőmérsékletétől 25-45 fok fölé nő a hőmérséklete, mert akkor csúszás közben már megolvad.
A csúszási súrlódás pedig nem függ a súrlódó felület nagyságától, következésképpen nem függ a mintázattól, kicsit sem.
6. -általános fizika, mondom ezt neked és többi fizikából szökésben voltnak.
A mintázat szerepe kizárólag a vízelvezetésben fontos, ha nincsen hó. Érted, a nagysebességű aquaplaning miatt más a nyári gumi mintázata, hogy az olyan ostoba okoskodók mint te, ne hejtsanak le az árokba 130-nál nagy esőben.
Lóf@sz köze sincsen a fékúthoz. Ott csakis a keverék, a mintázat %-os aránya a felülethez ( de nem a formája) számít, amig a gumi tapad, azután ha csúszni kezd, akkor már csakis a keverék.
Tehát májusban, amikor még csak a levegő meleg, de az út nem és esik az eső, akkor a használt téli gumi jobb, mint a nyári.
Tehát ne beszélj bele, hogy férjed mikor cserél gumit, hanem csináld meg a rakott krumplit jól, mert azt átlátod.
ja, és ha már google... az esőguminak tökre más a mintázata, mint a téliguminak...
az egy speciális mintázat, ami rengeteg vizet képes elvezetni, így csökkenti a vizenfutás veszélyét, és pont ezért cserélik ki az autóversenyzők is, mert ott ez többet számít, mint hogy mekkora a fékútja.
És nem mellesleg, azzal, hogy ideböfögted, hogy hány évig autóversenyeztél, és hogy esőben az autóversenyzők esőgumit használnak, még marhára nem cáfoltad meg, hogy májusi esőben biztonságosabb a nyári gumi, mint a téli.
Ne terjessz baromságokat, mert egy másik tudatlan nőt félrevezethetsz vele és meghalnak a gyerekei.
A már kopottabb téli guminak sokkal jobbak a vizes jellemzői télen is-nyáron is mint egy nyárinak. Lentebb kifejtettem.
Nem csak elméletileg, hanem a gyakorlatban is jobbak. olyan teszt pedig nem létezik, ahol használt gumikat hasonlítanak össze, főleg mindent mindennel, minden körülmények között.
Tudod miért nem létezik?
1. egy vagyonba kerülne, mert a gumihegyeket utaztatni kell ahhoz, hogy pl 30 melegben és -5 hidegben, hóban összehasonlítsák.
2. ha már valami őrült adna is pénz erre, akkor is új gumikat fognak összehasonlítani, mert annak van reklám értéke. Miért? mert a típusok kifutnak, érted? -kifutnak, az 5 évvel ezelőtti gumit hiába hozzák ki győztesnek, ha már nem kapható.
Vezetek naponta minimum 40 km-t (nem sok, de azt én vezetem télen is, meg nyáron is, meg ködben is, meg tükörjégen is, mert a munkám miatt muszáj odaérnem, ahová elindultam) és 15 éve jogosítvánnyal. (ezt a google-ben nem fogod megtalálni, ne keresd!)
Egy autós magazinban találtam tesztet, ahol nem csak a fékutat, hanem mindenféle egyéb dolgot is vizsgáltak többféle időjárási viszony között (télen száraz úton, vizes úton, havas úton, nyáron száraz, vizes úton, stb...), több féle tipusú gumival. Téli gumi többféle márka, nyári gumi többféle márka, és többévszakos gumi, többféle márka tekintetében. Nem fogom kikeresni, mert nem győzködlek, nem érdekelsz, csak utálom, ha valaki a szemellenzője mögül az orráig sem lát. Te, ellentétben velem, egy őrült szerencsés ember vagy, csak legyen, aki elvisel.
Én autóversenyző voltam 13 évig. A google a barátod ebben is.
Azt a marhaságot ugyan honnan vetted, hogy májusi meleg esős időben a téli guminak, főleg a kopottabb téli guminak hosszabb fékútja, mint egy nyáriguminak? Ugyan hol találtál egyetlen összehasonlító tesztet, ahol a kopottabb téli és a nyári gumikat hasonlítják össze?
Az összes létező teszt vadonatúj gumikkal történik, többek között ezért nem érnek egy kalap sz@rt se.
Te szerencsétlen veszíteni képtelen googli vitéz, nézd már meg, hogy az autóversenyeken, ( ahol mérnökök hoznak döntéseket nem idióta újságírók és őket olvaső manikűr doktor nők),
amikor esni kezd az eső, akkor lágyabb keverékű ( mint a téli) és mintázottabb ( mint a téli) gumikat tesznek fel.
"ráadásiul a nagyon hozzá nem értő, okoskodó nők gyermekei is biztonságban lesznek.'
mert amíg koptatom azokat a gumikat a májusi meleg esőben, majd jól nekimegyek valaminek, vagy elütök valakit, mert nem álltam meg csak kicsit később... ügyes!
Tudod, a nagyon hozzá nem értő okos nők, inkább nem spórolnak a saját, és gyermekei életének kockáztatásával kettő forintot sem, hanem lecserélik a téli gumit 4 év után, mert az ember élet számukra sokkal többet ér, mint egy nyári gumi készlet ára.
Ahogyan azt korábban már leírtam, ha csak évi három hónapot használnak egy téli gumit, főleg ha esős hónapokban, akkor alig fog kopni, azaz esélye van annak, hogy 6-9 évet kihúzzon a gumi jelentős kopás nélkül.
Ám ez időközben a lágyabbra vulkanizált ( téli) gumikeverékek jelentősen kikeményednek, és mivel mintázatuk sokkal erőteljesebb mint a nyári gumiké, ezért hihetetlenül lecsökken a tapadási súrlódásuk hideg időben.
Tehát a vulkanizálás okait ismerő hozzáértő inkább lekoptat még egy kicsit a téligumiból és kíméli ezzel a nyárit ( tehát ez nem pazarlás, mert amig a téli fut, addig a nyári nem ), de mindeképpen igyekszik elérni, hogy max 4 év alatt a téli gumi lefusson, mielőtt kikeményedik.
Ezzel a használati idő kitolással, a 4 éves ciklust figyelembe véve, évi ( téli-nyári) 30.000 km futást figyelembe véve ( átlagos) megsporólható egy teljes nyári gumikészlet ára, ráadásiul a nagyon hozzá nem értő, okoskodó nők gyermekei is biztonságban lesznek.
A tapadási súrlódási erőnek a maximum értéke pedig a húzóerő függvénye.
Totális tévedés
A mondat ekként lenne helyes:
A tapadási súrlódási erő értéke pedig a húzóerő függvénye.
A tapadási súrlódási erő mértéke mindig pontosan ugyanakkora, de ellenkező irányú, mint a tárgyat elmozdítani igyekvő erőé. Így a két erő kioltja egymás hatását a tárgy tömegpontjára nétve. A tárgy tömegpontja akként viselkedik, mintha erőmentes környezetben lenne.
Ezt nevezzük tapadásnak.
A tapadási súrlódási erő tehát együtt növekszik és csökken a külső erővel, ám nem tud minden határon túl együtt növekedni. A felületek anyagminőségétől, érdességétől és a nyomóerőtől függően lesz egy maximuma, ami után ha a külső erő továbbnövekszik, ezt a tapadási súrlódási erő már nem tudja kiegyensúlyozni.
A tárgy tömegpontjára erő fog hatni, mégpedig a külső erő és a tapadási súrlódási erő maximumának különbsége.
A tárgyak kiegyensúlyozatlan külső erő hatására elmozdulnak, nem lesz ez másképpen a gumi esetében sem. Elmozdul, azaz csúszni kezd. A külső erő irányától függően csúszhat oldalra, vagy előre hátra ( sleep).
Ugyan nincs szándékom ide írni, de azért mielőtt ismét csak csúsztatásba kezdesz, megkérdezném, hogy ezt a mondatot így szószerint ki írta le? Mert én ilyet senkitől nem olvastam. Én tettem egy majdnem hasonlót és azt ezennel ide is hozom, hogy lásd, hol csúsznak el a dolgok. (Ha mégis találsz ilyet, akkor megnézném a linkjét, mert a fórummotor nem volt olyan ügyes, hogy megtalálja az adott topikban ezt a mondatot szó szerint. Az enyémet megtalálhatod)
"a májusi téli gumi használatának semmi köze nincs a vulkanizáláshoz....... A lustasághoz, meg a hülyeséghez annál nagyobb..."
"A vulkanizálásnak semmi köze ahhoz, mekkora fékútja esőben egy téli guminak nyáron és fordítva"
Totális tévedés
A guminak négy fontos jellemzője van a téli nyári használat szempontjából:
1. a keverék,
ezzel lehet beállítani, hogy alapvetően milyen hőmérséklet tartományban legyen optimális a tapadása. Az adott hőmérsékleten nagyon lágy és a nagyon kemény gumi már kisebb erőhatásokra elveszti a tapadást és csúszni kezd. A keverék beállításának eszközei a teljesség igénye nélkül - korom - kén - újabban szilikont tartalmazó anyagok.
2. a mintázat
alapvetően annál nagyobb erőhatásokig tapad egy gumi, minél nagyobb felületen érintkezik a talajjal. Innen nézve tehát a mintázat nélküli gumi lenne a legcélszerűbb, jó példa erre az autós pálya versenyek "slick" gumija. Igen ám, de néha esik az eső, vagy a hó. Az esővel szemben muszáj védekezni, mert fellép az úgynevezett aquaplaning, vizisíelés jelensége. A víz felületi feszültsége nagyobb sebességeknél akkora erőt termel, ami már nem engedi a gumi felületét besűllyedni a vízbe, így az nem éri el az útburkolatot. A megoldás az, ha éleket tervezünk bele a felületbe, ugyanis az élek mentén keletkező nyomás felhasítja a felületi feszültség által létrehozott rugalmas vízhártyát. Ez tehát a mintázat. A vízzel szemben az a legjobb mintázat, ami a lehető legtöbb élt tartalmazza, ezzel érhetünk el nagy sebességet vizisíelés nélkül. Hóban szintén ez a jó, azzal további igénnyel, hogy mintázatok közötti oromzatok legyenek képesek mozogni a gördülés közben, azért, hogy a mintákba betapadt és nyomás hatására olvadó-visszafagyó hó ( gondolj a korcsolya működésére) a mozgás és a centrifugális erő hatására kiperegjen.
Hosszanti bordázatra azért van szükség, hogy a gumi által kiszorított víz tudjon hová összegyűlni. minél mélyebb és szélesebba hosszanti bordázat, annál nagyobb sebességet érhetünk el aquaplaning bélkül. kereszt bordázatra azért van szükség, hogy vonó és fékező erők hatására az élek elmozdulhassanak és a vonó és fékező erők fellépésének idejére megnöveljék a súrlódási együtthatót. ( kapaszkodnak a keresztbordázat élei)
3. a vázszerkezet
A gumi vázszerkezete a karkasz, ami többféle anyag szövetből elkészíthető, a vászontól, az üvegszálon keresztül, az acélszálakig. A szövet tekercselési módjától függően beszélünk radiál(is) vagy diagonál(is) gumiról. A diagonális jobban gördül, de erőhatásokra jobban torzul, többet veszít a tapadási felületéből. A radiál utóbbi szempontból jobb, de sokkal nagyobb a gördülési veszteség, végső soron nagyobb a fogyasztás.
4. a kopásállóság
Alapvetően ez is a keverékkel állítható be, több korom magasabb kopásállóságot eredményez, de kisebb erőhatásokra már csúszni kezd.
Látható tehát, hogy a fenti idézet semmilyen szempontból nem volt helytálló.
A topicot alapvetően azért hoztam létre, mert megdöbbentő, hogy a köztudatba mekkora tevedések gyökereztek bele a médiákban látható reklámok hatására.
Itt lehet tudományosan érvel, ide lehet grafikonokat betenni, megosztani a személyes tapasztalatokat erről.
A fizikából szököttektől, bukottaktól, eksistáktól előre elnézést kérek, mert lesznek akik erős kifejezéseket fognak használni, vélelmük helyességébe vetett hitükre hivatkozva.
