A tűzifát megvesszük valamilyen formában (szálban, rönkben, kugliban, hasogatva) valamilyen nedvesség tartalommal. Ez általában jóval több, mint ahogyan el szeretnénk tüzelni a kályhában, kandallóban, kazánban. Milyen egyszerű, házilag is kivitelezhető módszerek léteznek a tűzifa nedvességtartalmának hatékony és gyors csökkentésére (szárítására)?
Egyébiránt ha a háztól jó messze van a farakás és csak a szükséges adagot viszed be a házba, azt rögtön bepakolod a kandiba, akkor nagy baj nem lehet, télen hibernálódnak a kis dögök, de a lakás melege felébreszti őket.
Megnézed akármelyik régi házat, bogárjárta lesz a gerenda. Vagy kipusztulnak belőle, vagy kiírtod. Mostanság úgy tudom, már kezelik bogár ellen az építőanyagot.
Ha nincs bent bogár, attól még bőven lehet jó a gerenda.
Régi a ház, vagy új? Hívj ki egy ácsot, megvizsgálja, max megmondja mivel kend le.
Az idén a vásárolt csertölgyből erős csámcsogás hallatszik.
Az egyik ajtónk tokjába is beköltözött valaki, úgy rágja a fát, mintha egér, vagy nyúl lenne.
Az utobbit elintéztem, fúrtam két kis lyukat és rovarölöt spricceltem be, azóta csend van.
Tartok tőle, hogy veszélyes hulladékot adtak el nekem. Mi lesz, ha megtalálják ezek a fenevadak a gerendákat a padlást, rossz belegondolni is. Mit lehet tenni?
Ahogy elnézem, még lehet hasogatni, legalábbis a nagyobb darabokat, minél nagyobb a felület aránya a térfogatához viszonyítva, annál gyorsabban lehet szárítani.
A zárt garázs nem a legszerencsésebb, de ha nincs más, akkor gyakran szellőztetni, a fát olyan szellősen pakold fel amennyire csak lehet, és csak 1 sorba, a falhoz se érjen hozzá, onnan is tudjon szellőzni.
Tároláshoz lentebb is találsz ötleteket, vagy esetleg ez:
Maradék vasakból, vagy akár deszkákból is lehet csinálni, ha mondjuk csinálsz deszkakereteket
pl.:1m x 50-60 cm, deszka szélesség 25-30 cm, esetleg a talprészt lehet szélesebbre is, hogy stabilabb legyen, akkor egy molnárkocsival könnyen el tudod fuvarozni a felhasználási helyre, nem kell talicskázni, pakolászgatni.
Pénteken vettem két erdei m3 kaloda, a tüzép szerint "ez már száraz" tüzifát. Bükk és tölgy. Viszont van néhány darab, amin még zöld moha virít a kérgen.. Gondolom ez nem lehet nagyon száraz :) Amúgy külsőleg fel lehet vhogy ismerni a száraz-vizes fát ? Sok darabon megszáradt zöld vmi van, gondolom moha. Meg vannak amiken sötét elszíneződések vannak, a belsején, nem a kérgen.
Egyelőre csak zárt helyen, egy garázsban tudom tárolni kb 1-2 hónapot, ez mennyire gáz ? Elkezdtük felpakolni a fal mellé, most 1.5 sor van felpakolva. Nyilván nem légmentesen zárt garázs, a szél be szokott fújni, meg egész DU süti a nap a vas ajtaját. Csak ugye az éjszakák már hűvösek, páralecsapódás lehet, ez gáz ? Meg arra gondoltam délutánonként eljárok szellőztetni, kinyitom a garázsajtót, és a nap is besüti a kupac fát. Ez egy garázssori garázs, így nem tudom nyitvahagyni.
Ha esetleg valaki írni egy-több részletben egy összefoglalót a tüzifa szárítás módjáról, megköszönném. Illetve képpel szagosan, lenne egy hely, ahonnét tud az írásra hivatkozni. Utána meg ki lehetne még egyszer-kétszer-sokszor beszélni itt a témát :D
Aki szeretne valamit hozzátenni úgy általában a fa-egyéb fűtés nemes mikéntjéről, regisztrálás után megteheti a fenti linken. Illetve regisztrálás nélkül írhat ide is:
Itt lennének elérhetőek az eddig felhalmozott infók, egy helyen. Rajzok, fényképek, minden jöhet a hozzászólásokhoz.
Remélem a régebbi, és új írásokkal viszonylag hamar fel tudjuk tölteni a témát.
De akinek úgy jobb, ide is írhat, és ha jelzi, az itteni nicknevével kikerül az írás másolata a fenti linket témába, vagy az összefoglaló helyre - Tudástár.
Az izgalmas része az lesz, amikor új témák is előjönnek, vagy olyan régi témák, amiket pontosít a közösség, így talán még a régi motorosoknak is lehet újat mutatni! :D
A kapcsolódó témákba is bemásolom ezt az írást - vegyes, puffer, faelgáz, kémény -, ha esetleg más téma is van, ott is el lehet helyezni a közösségi munkára való buzdítást!
Visszatérve a topik címéhez, beteszek ide egy idézetet, amit most olvastam és a szárításhoz kapcsolódik.
"Abszolút száraz állapot: A faanyagok mesterséges szárításával érhető el. Ebben az állapotban a faanyag nedvességtartalma 0%. Meg kell jegyeznünk, hogy ez az állapot a faanyagok higroszkópos tulajdonsága folytán gyorsan megváltozik.
Szobaszáraz állapot: A faanyagnak olyan száraz állapota, amely 20°C szobahőmérséklet és 45% relatív légnedvesség mellett alakul ki. A faanyagok víztartalma ez esetben 8 -9%. Erre a nedvességtartalomra szokták leszárítani pl. a parkettákat.
Légszáraz állapot: Ez nettó 15% víztartalomnak felel meg. Az újabb anyagvizsgálati szabványok Európában 12%-ban állapították meg a légszáraz megjelölésű víztartalmi fokot. 12-15 %-os faanyag a legjobb a tüzelésre. 12% alá kültéren természetes úton legfeljebb nyáron szárad le a faanyag, de ősszel visszanevesedik.
Félszáraz állapot: Ha a faanyagot 20-24%-os víztartalomra szárítjuk, akkor félszáraz állapotú faanyagot kapunk. Ez megfelel az erdei rakodókon száradt faanyagok nedvességtartalmának.
Félnedves állapot: A félszáraz és az élőnedves közötti állapot. Víztartalmi fokot illetően ez kb. nettó 40 ą 10%-nak felel meg.
Élőnedves állapot: Az élőfa nedvességi állapota fajonként és egyéb adottságok szerint változó, általában 60-90 %
Abszolút nedves állapot: Ez alatt a sejtüregek teljes telítettségét értjük. Ez az állapot csak huzamosabb víz alatti tárolással érhető el. A sejtüregeket is teljesen kitöltő szabad vagy cseppfolyós víz mennyisége az egyes fafajokban eltérő lehet. Ebben az estben több mint 100% a nedvességtartalom.
...
volt már róla szó, hogy a fában levő víznek először fel kell melegednie, majd gőzzé kell alakulnia. Ez a folyamat jelentős mennyiségű hőt von el, hiszen a víz párolgáshője (amit latens hőnek is neveznek) 2260 kJ/kg. A faanyagban lévő 1 kg (1 liter) víz, a víz 10°C-ról 100°C-ra való felmelegítéséhez 378 kJ/kg hő szükséges, míg ennek a víznek az párologtatásához (100°C-os víznek a 100°C-os gőzzé történő átalakításához) 2260 kJ/kg kell, tehát majdnem 6-szoros hő kell, mint a felforralásához, azaz összesen 2638 kJ/kg.
Pontosan csak kaloriméter-bombával lehet a fűtőérték csökkenést megmérni, de általánosan elfogadott összefüggés alapján minden 10%-os többletnedvesség kb. 9%-os fűtőérték-csökkenéssel jár. Mint az alábbi elméleti számítással kapott fűtőérték diagramon is látszik, ha a tüzelőnk 50 % körüli majdnem 50%-kal kisebb a lesz fűtőértéke, mintha 12 %-os nedvességtartamú lenne. Ez azt jelenti praktikusan, hogy kétszer annyi fát kell elégetünk a nedvesből, mint a szárazból. Tehát kétszer akkora lesz a fűtési költség. Itt nem kis különbségéről van szó, nagyon oda kell figyelni a nedvességtartalomra. Minél nedvesebb a faanyag, annál nagyobb a hőelvonás, annál kevésbé ég. Romlik a tüzelőberendezés hatásfoka is. Az élőnedves faanyag meg sem gyullad, amíg a felületi réteg nedvességtartalma a környező hőtől jelentősen nem csökken.
Hogyan csökkenthetjük a faanyag nedvességtartamát?
A nedvesség vesztés egy párolgási folyamat és azon tényezők befolyásolják a száradást, mint a hőmérséklet, a páratartalom, szélsebesség, a párolgási felület. Tehát akkor szárad leggyorsabban a tüzelőnk, ha nyáron meleg van, nem párás az idő. Lazán félig nyitott faházba rakjuk, hogy átjárja a légáramlat, feldaraboljuk és felhasogatjuk, hogy megnőjön a párolgási felület. Tehát az időjárás jelentősen befolyásolja száradást. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy mikorra szárad ki a fa, de még a tavasztól őszig tartó időszakban is a fajtól és hasábok nagyságától függően legalább 6 hónapot kell hagyni a száradásra. A kivágott fa kezdetben nagyon gyorsan szárad, de 30% nedvességtartalom alatt egyre lassúbb lesz száradási folyamat."
Dr. Király Béla okl. faipari mérnök c. egyetemi tanár
Aki el szeretné olvasni a teljes művet, csak 15 oldal: (Forrás)
Nem tudom. Nekem ehhez nem kell 15-20-25kg fa. Ha kevesebb fát teszel be egyszerre, akkor is megforr? Írtad már ezt a forrás dolgot. Ez helyi forrás vagy tényleg forró a kilépő? Utóbbi esetben lehetne a keringetőt jobban hajtani.
Nálam is van annyi forrás, hogy ha túl gyorsan indul a tűz, a felső tartály hamarabb melegszik, mint a tartály kilépőjére szorított K érzékelő azt követni tudná (az indítja a keringetőt). Így aztán előfordul, hogy a REX még 50 fokot lát, de már fortyog a teteje.:D
Hát ez a tűztér tényleg kivan égetve.Hát az Én kazánom nem ennyire van kiégetve,mert ha igy égetném a fámat akkor állandóan felakarna forrni a kazánom.Most koncepciót váltottam hogy jó fám van.Kevesebb levegővel és hosszabb fűtési ciklusidővel és relatíve egyenletes csökkenő füstgázzal fűtök.Nincs kazánforrás bátran magára hagyom ,és lehet még kevesebb fa is kell,és így az 1m3 pufival kb 18 órát áthidalok.
Olyan nincsen, hogy túl jó fa meg túl száraz, inkább olyan van, hogy nincs belőle elég.:D Most olyannal fűtök, ami mérve 5-15% között van (friss hasított, belső felületen). Nem forr belőle egy csepp víz sem és brutál jól melegít. Nem kormol, a tűztér arany tiszta. Néha gyanta jön belőle, lévén fenyőféle, de az is jól ég.:D
A vegyeskazánosba tessék átmenni, és elregélni miért is akar megforrni, meg milyen pontosan. Nálunk is meg akar forrni, még kb. 27%-os fával is, ha nyitva hagyom az ajtót :D
Hogy miért nem tudtad ezeket a jó tanácsokat előbb ide beírni,mert akkor ez alapján készítettem volna el a fatárolómat.Na mindegy ,a mai nap lehordtam a szuterénba egy jó adag fát abból az amúgy lábon száradt anyagból amit még tavasszal vettem és raktam is róla képeket fel ide a topikba. Nincs mérőm ,de tuti jó a fa,lehet hogy túl jó mert a kazánom állandóan megakar forrni,gyakorlatílag nem győzőm visszafogni.
Egy tákolt fa szerkezettel (magassága 0,3 m - 2 m ig mérhető függőleges szerkezet) elvégzett kísérlet alapján minden kétséget kizáróan bizonyítható hogy a beérkező légáramlat sebessége 3 - 5 szörösére gyorsítható.
Tervezett, és minden szempontból optimális szerkezet esetében ez 4 - 6 értékre növelhető.
A fa szárítása szempontjából ennek a levegő mozgásnak jelentő szerepe lehet a gyorsabb száradás elérése érdekében mert elviszi a párát a felületről.
Bárki kitalálhat egy tetszőleges szerkezetet, ennek csak a fantázia szab határt.
A tömegesen használható olcsó és egyszerűen alkalmazható megoldást gyártani lehet, kísérletek alapján kialakított forma alapján.
Egy kirakat üveg táblaszerű felületre gondolj amit mezőgazdasági fólia + belül alufólia borít közte rés amennyit gondolsz 6-8 cm vagy akármennyi.
Ez felfelé viszi a felmelegedő levegőt nyilván. Felül fordul 60-80 C fokon és az alufóliás falának a másik oldalán leküldöd padlóig, megint egy zárt felületben mondjuk 5 cm szélességben, de keskenyebb legyen mint a másik ezt bevezetheted alul a hőtároló részbe és onnan meg elindul felfelé a farakásban.
Ha a hőtároló komoly tömeg, akkor az ha csak 40-50 C fokra is felhevül már jó.
Nyilván reggelre lehűlne, kérdés miből van, és ez a hőtároló képességtől függ.
A víz fajhője magas, de a hőleadás nem olyan mint pld a magnezit tégláé.
A Dán környezetvédelmi intézet végzett kísérleteket a fa hasított méreteivel . A 6-8 cm azért kell mert hamarabb képes felmelegedni a tűztérben a hasáb és a fagáz kibocsájtása így hatékony. Ha vastagabb akkor nyilván felveszi a hőt, és nehezebben éri el a magas hőmérsékletet.
Felmerül a kérdés hogy akkor hamarabb ég le ha vékony a hasáb.
Ezt úgy lehet szabályozni, hogy a betáp levegő iránya ha a hasáb végét éri akkor lassabb lesz az égés mert a keskeny vég felől fog égni. Ha keresztben éri a levegő akkor meg nyilván sokkal gyorsabb,
Ezért nem egyértelmű az egymásra keresztben rakott hasáb bepakolás a tűztérbe.
ezt a kísérletekben kimérték, megvan a link de baromi sok van mire megtalálom egy óra.
Egyébként meg az már kályhás téma, hogy a jó kályha képes felvenni a hőt és eltárolni, nem baj ha gyorsan leég a tűzifa.
Az meg egy eleve rossz döntés ha lassú égést idéznek elő, parázst hoznak létre és azt gátolják az égésben, mert ez nem hatékony a fagázok nem égnek ki.
A faszárító működése nem bonyolult az elképzeléseim szerint.
Az uralkodó szél felgyorsítása megoldott, huzatfokozó/huzatszabályozót csináltam ilyen elvek alkalmazásával ami 10 méter kéményt pótol (kimértem)
Bármilyet lehet csinálni a lényeg hogy a belépő oldalon széles terület legyen a kilépőn meg keskeny, olyan dobozokat kell csinálni ami leszűkíti a járatot.
Az hogy melyik forma lesz a leghatékonyabb majd kiderül az alap modell megvan de a hatékonyságot csak sok kísérlettel lehet megtalálni.
A másik oldalon nem bonyolult a dolog szintén egy a levegő fel fog melegedni ez nem kérdés, de az izgalmas a hőtároló struktúrája. Ha egy rakás kisméretű bontott téglából csinálja valaki amit hézagosra pakol mondjuk 4-5 sorban a réseken elindul felfelé a levegő. Ha a felgyorsított szelet meg kb felette 40 centivel egy másik felszálló csatornában küldi felfelé akkor ezek nem zavarják egymást hanem erősítik.
Mivel n féle verzió lehet a fene tudja még melyik lesz a legjobb, de az tuti hogy a sima tárolónál sokkal hatékonyabb, mert másképpen működik és nincs benne semmi extra trükk. Olcsó mert bármi hulladékból összetákolható, mezőgazdasági fólia, osb, bontott lemezek stb.
Ha szépet akar valaki akkor normális anyag kell nyilván.
Egy gyenge tákolt verziót csináltam csak, de teljesen megszáradt a fa egy nyáron.
Természetesen az a cél, hogy tömegesen házilag gyártható szabványos cucc jöjjön létre. De kitalálhat bárki bármilyet. Az elvnek hasonlónak kell lenni, sok lehetőség nincs. Nem kell ventilátor, villany, stb.
Rajz készülget, de még meg is akarom csinálni és kimérni műszerrel a levegő sebességét.
Légmozgás mindenhol van az ereje az kérdéses. Hasonló a kéményhez, csak felfelé a fát nehéz rakni így a kéményhatást egy fektetett vonalban kell elérni ami nagy varázslat.
De talán kitaláltam valamit, csak mérni kel, mert addig felesleges sikernek gondolni amíg nem tuti. A lényeg az hogy a felgyorsult levegőt újra gyorsítom és újra és újra és lefelé mindig. Hasonlít a lépcsőhöz a szerkezet, mintha minden lépcsőfok levegőt gyűjtene de lefelé viszi az összes légmozgást mint amikor lemész a lépcsőn..
Természetesen mindig hasítva mérek. Most került végső helyére a kétéve száradó tölgy, a kazán mellé, abból mérek majd etalonnak, a napokban kivágott furulyafából szintén. Ehhez a mérőhöz nincs ellenállás etalon, ki kellene kisérletezni egy potméterrel, milyen értékekhez tartoznak a % értékei.
Néhány hidegebb nap kiszárítaná a cuccost ebben szinte biztos vagyok.
Azt veszem észre, hogy a rakat alja nedves, de a teteje csont száraz. Sajnos nincs fedett tárolóm, ezért amennyit lehet leviszek. Igyekeztem szárazabb időpontban lepakolni, de alul a talajpára sok volt. Mivel a családdal csináltam nem volt mód válogatni ment minden. Egy hete pakoltuk le az utolsó nagy adagot kb 4em3-t szerintem akkor vittük le a sok vizet.
Melegháznál csinálták, egy napelemet feldobtak a tetőre, amit a talajban található hőtároló tömeg melegítésére használnak, ami aztán éjjel leadja a meleget.
Hőtároló tömeg lehet akár egy hordó fémforgács, ha valakinek pl. abból van sok.
Pl. bojler belső a tűző napon, olyan forró vizet csinál nyáron, hogy nem bírja a kezed. Hogy ez hány fok, az kérdéses.
Tehát alapvetően nem baromság a hőtároló tömeg, kérdés megéri-e. Szerintem egyszerűbb két évi tüzelőt venni, és úgy szárogatni.
Nálunk pl. az új tároló az északi tömör kerítéssel lesz határolva (innen fúj a szél), délről meg talán kap majd valami napot. Meglátjuk milyen lesz.
Miutan a tomegkalyhast toroltek - mattad ??? - ide jottel az otleteiddel ?
Ennek érdekében egy speciális hőtároló anyagból készül el a farakás alján egy hőtároló réteg (olyan mint a beton, kb 60000 Ft egy tonna), ami nappal felmelegedve 60-80 C fokra éjszaka leadja a meleget
Ez meg amugy mitol melegedne fdel 60-80 fokosra ??
Ha egyszer nem is suti a nap, hisz folotte ott a fa, arnyekolja ??
Meg amugy is...mennyi energia kellene ahhoz, hogy ekkora tomeget, ennyire felmelegitsen ?
Nem tudom te hol laksz - tan tanyan - de megneznem ezt az uralkodo szeliuranyosdit itt felenk, amikor 800 nm egy telek es a hgazak-garazsok-fak is egesz kozel vannak egymashoz.
Nem szerencsés zárt helyre vinni a fát ha nem tuti teljesen száraz. Esetleg annyit, ami pár nap alatt elmegy. Én a bogarak miatt csak az aktuális adagot viszem be, amit be is rakok a tűztérbe. Meg sok helyem sincs benn. A kandallóban melegszik, ha esőnedves volt, a felülete szárad a begyújtásig. Ha egyfolytában esik, akkor szoktam pár vödörnyit az ajtó mellé készíteni az eresz alá (kívülre!), így nem kell szakadó esőben kimenni a rakáshoz.
A hasításról írtakkal teljesen egyetértek. A vegyesben Tibcsi írta talán, hogy a tűz sebességét lehet jól szabályozni a fa vastagságával is. Alapvetően a gyors száradáshoz nagy előny a vékonyabb fa, ebben mindenki egyetért. Utána már kérdés. Ki hol tüzelné el.
EGy nyári száradás eredménye olyan vegyes mint néhai keresztapám bora.
A sok csapadék ellenére egész jól kiszáradt, de mégis rengeteg vizet vittünk le a pincébe a fával.
S ez a víz mozog. A felül lévők leadják s az alul lévők felveszik.(Fent kánikula, alul talajhideg.)
Mivel nincs igazán hideg kint nem tudnak igazán jól száradni, kellene pár nap hideg, hogy az a dunszt ami most a pincében van eltűnjön.
A hasogatás méretéhez egy gondolat:
Minél nagyobb egy rönk annál kevésbé gázosodik s ez által csökken a kéménybe jutó füst hőmérséklete.
Egy fagáznál, egy kiskazánnál ahol van rendesen hőcserélő jó a magas hőmérséklet mert van hol leadja.
EGy vegyes kazán (leánykori nevén szenes kazán) nem tud mit kezdeni egy 5cm.es hasábokból rakott rakat lángjával, 500C feletti füstgáz lesz belőle ami pedig pazarlás. (meg esetleg veszélyes)
Szóval a hasábfának illeszkedni kell a tüzelőberendezéshez, különben nem lehet benne jó hatásfokkal tüzelni.
El kell kétfelé hasítani egy kuglit (vagy amilyen formátumban van), és a közepe táján mérni. Mondjuk általában nyilván itt a legnedvesebb, de jobb eredményt ad, mint a külső felületen. Plusz ha így is jó (13-16 %), akkor biztos megfelelő.
