Modern, rohanó világunkban nem mindegy, hogy országunk legbefolyásosabb egyháza miként tud lépést tartani az új követelményekkel. Életünket egyre inkább átszövi e szervezet eszmerendszere (alaptörvény, oktatás stb.), ami bizonyos szempontból lehet jó és másikból rossz, de jelenlegi formájában, belső problémáiból adódóan, mindenképpen tovább terheli a társadalmat, újabb konfliktusok kiváltója. Mik lehetnek ezek a kiváltó okok, és milyen modern, a kornak megfelelő válaszokat lehetne ezekre adni? Figyelmeztetés! A topik célja az egyház, mint szervezet problémáinak felvetése és az arra adott lehetséges válaszok megtárgyalása. Nem célja viszont az egyén ideológiai meggyőződésének firtatása, blamálása, és a topik nem terepe a térítésnek. (Rendszeresen olvassátok el ezt a leírást, mert szükség esetén akár óránként is módosíthatom!)
Több lehetséges út is létezhet. Az egyik pl. az, hogy névtelen levelekben és imákban befeketítjük a boldogokat meg a szenteket, alaposan megtiporjuk őket, hogy a kedvük is elmenjen az egész menyországtól és örök élettől. Ha ügyesek vagyunk, szabad az út és vetélytársak nélkül ücsöröghetünk vagy ácsoroghatunk Jézus mellett. De ha ott is adódna egy jó lehetőség...
Na, akkor ebben egyetértünk. :) És ez könnyen összehangolható azzal, hogy valaki egyházi ember a ranglétrán való emelkedésén munkálkodik elsősorban? Egy olyan szervezetben, aminek a történetére a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy szeplőtlen.
Nekem úgy tűnik, hogy más karrier vezet a püspökséghez, bíborossághoz, pápasághoz és megint más Jézushoz. és nagyon nehéz lehet a kettőt összehangolni.
Hívő katolikusként is jól látom, hogy az a bibi kishazánkban, hogy minél kevesebbet fizetnek a hívők közvetlen egyházi adóra, annál többet fog az egyház az államtól kunyerálni.
"Kívülről egyértelmű. A papi hivatás naggyábul letojva, "Éljen a Karrierizmus!"."
Na, látod, itt ütközik ki, hogy milyen összetett kérdés ez a megfiatalodás.
Mert ugye azt mondjuk, az egyház haladjon a korral. A papok kapjanak minél több, szélesebb, interdiszciplináris képzést.
Megy a kispap a teológiára, egyre inkább betekintést nyer a korszerű társadalomtudományokba, pszichológiába, gazdaságtanokba,marketingbe, kommunkációba...ott meg hallja, hogy team building, motiváció, proaktivitás, performance controll, coaching, karrierépítés...
Az élsportra spec. egy fillért se! Ennek vannak hirdetői és követelői, pl. én. A politika valami hasonló, valami töredéke a mostaninak. És sok más egyéb.
A franciáknál azért kerülő utakon csorog valamennyi állami pénz az egyházakhoz, az USA az tiszta sor: Ott nincs központi pénz, ott a hívek, de főleg a gazdasági vállalkozások tartják el az egyházakat.
Nekem teszene ez az amerikai módszer.
Demján biztos hamarabb építene katolikus templomot mint Csányi :-)
Ott az fizet egyházi adót, aki akar, aki nem, az kilép az egyházból oszt jónapot. Csökkennek a hívők ott is szépen, szegényedik az egyház, fogynak a papok, mint már írtam, adják el sorra a templomokat és a püspökök bérelt irodákban vannak, nem püspöki palotákban.
A mai - sokvallású - Németországban államilag teljesen szabályozva a nagyegyházak papjainak és lelkészeinek fizetése, az állami hivatalnokokra érvényes jogszabályok és keretek szerint. A plébánosnak általában megvan a havi 5.000 eurója, ami nem is olyan rossz pénznek számít még ott se. Mégsincs nagy fölhördülés, a lakosság (hívő- nem hívő) tudja, hogy szükség van rájuk. Persze ott nincs annyi nem adózó tétel az egyházban, mindennel el kell számolni.
Élsportra tényleg ne adjon egy buznyákot se az állam, a pártok állami támogatását pedig teljesen transzparenssé kell tenni - pártok nélkül a demokrácia nem működik.
Akkor jöhetne mindenki sorban, hogy élsportra egy fillért se adjon az állam, tartsák el a szurkolók, politikai pártokra egy fillért se adjon, tartsák el a szimpatizánsok...és így tovább.
Én nem mondom, hogy nem lenne ez a megoldás hasznos, meg lehetne éppen próbálni. De tudtommal sehol nincs így.
