Megint egy vaskos libsi csúsztatás! Szénné égsz, csaxólok....
A mo-i cigányok alig 10%-a beszél valamilyen "keverék" cigány nyelvet... AMinek ráadásul nincs írott formája. Milyen anyanyelvi oktatásról beszélsz, falvédőkém...???????
Vazze ha a hülyeség fájna, asszem nem lennék a közeledben füldugó nélkül...
Magyar 71,0 89,5 77,0 Beás 7,6 5,5 11,3 Cigány (romani) 21,2 4,4 11,1 Egyéb 0,2 0,6 0,6
A magyarországi cigányok körében jól megfigyelhető jelenség a nyelvcsere. A nemzetiségi nyelvhasználat visszaszorul a családi színtérre, és jellemzően az idősebb populáció nyelvhasználatában jelentkezik dominánsan.
Nem. S persze a cigányok ott is minimális mértékben kapnak középfokú oktatást. Ezek a székely gyerekek, akik ilyen csúfos eredményt értek el az érettségin.
Persze egész Romániában nagyon rossz volt az érettségi eredménye, de Erdélyben volt a legrosszabb.
A végzősök kevesebb mint egyharmada (!) tett sikeres érettségit a háromnegyed részben magyarok lakta Kovászna (Háromszék) megyében - tájékotatta a Székelyhon.ro hírportált Farkas Csaba szaktanfelügyelő.
Az elsődleges eredmények szerint a háromszéki vizsgázók 32,42 százalékának sikerült az érettségije, a legjobb eredményeket pedig a Székely Mikó Kollégium diákjai érték el, itt az átmenési arány 87,10 százalék. A vasárnap közzétett eredmények sokkolók: míg tavaly az érettségizők 44,29 százaléka vizsgázott sikeresen, ez a szám idén tovább romlott. Sepsiszentgyörgy másik nagy líceumában, a Mikes Kelemen Főgimnáziumban a tanulók 81,87 százaléka vizsgázott sikeresen, a leggyengébb eredmények pedig a Puskás Tivadar Szakközépiskolában és a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában születtek. Ezekben a tanintézményekben az átmenési arány 3,57 és 2,62 (!) százalék.
Kovászna megyében 1997 végzős diák iratkozott be érettségire, ebből 1858-an jelentek meg a vizsgákon és 1248 érettségiző bukott meg valamilyen tárgyból, illetve hét diákot zártak ki puskázás miatt.
"A nemzeti kisebbségek általában rosszabbul teljesítenek az iskolában."
Ugye meg van engedve, hogy ez a mondat ne legyen komolynak vehető? Egy kisebbségről biztosan tudom, hogy általában rosszabbul teljesít, de a többi. Ez már a paródia kategória.
Egyetértek. Baj van az iskolákkal. Amikor egy gyerek kulturálatlanul viselkedik, agresszivitásával, fegyelmezetlenségével ellehetetleníti az óra megtartását, azonnal hívni kellene az ifjuságvédelmet, és a gyereket állami gondozásba tenni.
A nemzeti kisebbségek általában rosszabbul teljesítenek az iskolában. Így van ez a szlovákiai magyarokkal, de érdemes megnézni az ezévi erdélyi érettségi eredményeket.
Jó tanulmánynak tartom. Egyetértek a cigányság lemaradásának fő okául megnevezett végzettségi hátránnyal.
Látható, hogy ezt a lépéshátrányt ugyanúgy nem tudja ledolgozni a cigányság, ahogyan Magyarország se fogja egyhamar utolérni az EU fejlett részét. Adódik a kérdés: Mit tegyünk?
Az bebizonyosodott, hogy laza jogrend mellett a cigányság belső késztetése a küzdelmes munkával való lassú, gyötrelmes felkapaszkodásra igen gyenge. Ezért én megoldásnak a jogrend, a közbiztonság erősítését tartom, ami rá fogja kényszeríteni a cigányság lumpen részét is a munkára.
Vagy éhen halnak. Én majd átkapcsolom a tévét, ha ilyeneket mutatnak.
Bizonyára belefért volna, de feltehetőleg jóval kevesebb lett volna rá a jelentkező, mint ahányan ma ezt felhánytorgatják közülük.
És amint mondod, hogy a földhöz jutottak közül nem mindenkinek sikerült gazdálkodnia, pedig ismerte a rendszeres munka fogalmát és a teendőket is, de egy olyan társaságnak, amely se egyikkel, se másikkal nem találkozott, elenyésző esélye lett volna a földhasználatra.
A cselédek, a fekete rabszolgákhoz hasonlóan (neked mondom?) már megtanultak valamit, tehát volt mire építkezni. Ezért lehet ma sok tanult ember, akinek ősei cselédek/rabszolgák voltak. No de mire építkezzen az, aki csak a saját mikroközösségét látja, tekinti etalonnak?
Nagyon sok helyen van már Mo-on is olyan kezdeményezés, hogy az önkormányzat ingyen odaadja művelésre az önk. tulajdonban lévő földeket.... De valahogy nem túl nagy a lelkesedés.
Angliában hatalmas sikere van! Magántulajdonosok is felajánlják a földjeiket, amiket már nem tudnak v. nem akarnak művelni.
Igy van,de jo pelda azok az uradalmi cseledek akik elotte sose rendelkeztek folddel vagy esetleg valami kis parcellaval, es kaptak foldet 45-ben ,ok nem gazdalkodtak addig hanem kozonseges mezogazdasagi bermunkasok voltak valami nagybirtokon, akiknek egyszeruen megmondtak mit kell csinalniuk, ma kapalas, holnap kaszalas,bizony ok vegig nagyon is a csod szelen voltak a termelesi tapasztalatok es eszkozok hijan,igy azokat volt legkonnyebb bevinni a teeszekbe,mig azokat a gazdalkodo parasztokat akiknek 45 elott is volt foldjuk es kaptak hozza 45-ben mar sokkal nehezebben,mert ok meg tudtak elni ,ha sokszor nem is fenyesen a foldjukbol.Nekik azert azelott is vooltak mar eszkozeik,igavono allataik es gazdalkodasi tapasztalataik.De az egesz teeszesites eredmenyeben nem az akkori hatalom szandekat tukrozte ,hiszen a teeszek vezetoi leginkabb eppen ezeknek az addig onalloan gazdalkodo parasztokbol kerulte ki ,meg akkor is ha az elnokot sok esetben a part rakta oda meg a foagronomust is,mert nekik voltak gazdalkodasi tapasztalataik,meg akkor is ha Rakosi alatt nem kevesen kozuluk kulaklistan voltak es leginkabb ok kuldtek el a gyerekeiket mezogazdasagi technikumokba, vagy eppen agraregyetemekre a hatvanas evekben.Nem keves kesobbi zold baronak az apja, nagyapja Rakosi alatt kulaklistan volt.
Nagy valoszinuseggel ,ha a ciganyoknak foldet osztanak tobbseguk ugyanugy jar ahogy az uradalmi cseledek, de lehetseges,hogy par megkapaszkodott volna kozuluk, es akkor onaluk mar megerte a dolog.Dehat nem lett kiprobalva igy csak fantazialAS ERROL IRNI. Mivel 45 utan eleg sok kesobb sikertelen dolgot kiprobaltak ebbe belefert volna nyugostan a ciganyok foldhoz juttatasa is.
