A termőhely és a fajta ebben az esetben is meghatározó.
A korábbi hagyományos fajták -amiket még vissza lehetett vetni a saját terméséből-nagyobb térállást igényeltek így száruk is meglehetősen masszívvá növekedett.Gondolom a háború után -amikor még a kemencés fűtés volt meghatározó- sikeresen alkalmazták fűtésre.
A mai modern hibridek esetében a cél a szem mennyiségének optimalizálása ezért kisebb térállással -sokkal nagyobb tősűrűséggel vetik - következésképpen jóval vékonyabb szárra lehet számítani.
A csutka -amin a szemek vannak- viszont mindkét esetben első osztályú fűtőanyag.
A fórumon látott kályhák etetőjébe aprítva javaslom betölteni.Ez az aprítás akár kézzel kettétörés is lehet.
Én kemencében - a forgószárhoz hasonlóan - hasábokat készítve fűtöm el.
Fűtőértéke gyengébb mint a napraforgószáré - természetesen a fent írtak figyelembevételével.
A képeket az elküldés után le kell töltened a számítógépedre, vagy akár az okostelefonodra, és csak utána fogod tudni beilleszteni. Viszont, ha az segít, küld el az én email címemre és én beillesztem ide.
Nos ,napraforgó növényből sokféle létezik .Mi a csíkos étkezési változatot termesztjük,minden évben 1-1,5 ha van belőle.Ennek szára kötött talajon akár 4 m is lehet, a tövénél 5-10cm közötti mérettel.Természetesen homokdombon a fenti méretek felével kell számolni.
A vastagabb változat olyan szívósra száradhat ,hogy szinte lehetetlen kézzel eltörni.
Tavalyi fűtéselőkészítésnél a következő eljárást eszeltem ki:Egy-egy kéve kórót vékonyabb végével összefordítottam -így azonos vastagságot kaptam végig-,majd 40 cm -ként összekötöttem és körfűrésszel feldaraboltam.Az így nyert egységeket egyesével a kemence jobb,bal oldalán szépen elhamvasztottam.A korábbi fűtési módokhoz képest hatékonyságnövekedést tapasztaltam.
Szalmabálás kazánban is fűtöttem vele.Ekkor a mértre vágott és előzetesen összekötött kévékkel színültig raktam az égésteret majd FELÜLRŐL indított égéssel minimális levegőadagolással sárga izzásban hamvadt el a rakat.Mire leégett rotyogott a víz.
Ezt a felülről égetést mindenféle égetőműben javaslom kipróbálni.
Nyilván rakétakályha adagolójába csak bele kell szúrni.. Jó,mert nem fog felakadni.
A saját kályhám aprítéktartályába 3-5 cm-es darabokra fűrészelem fel és ömlesztve kerül be.Sajna nem emlékszem mennyi ideig ment vele,de a kukorica csutka idejének felével lehet számolni cca.0,5-1 óra.
Ledarálod, nedvesen soknak tűnik, de ha megszárad, max. a növény szár vékony részével számolhatsz, a bele szivacsos lágy, száradás után az nem sok minden. A madarak imádni fognak, egy egész telek csemege. :) Az olaj a magba van, ha azzal tüzelsz, még pelletálnod sem kell.
A napraforgószárról, mint tüzelőanyagról mit kell tudni, Fidó mester? Tervezem, hogy megveszem a szomszéd telkét is, és az első években talán napraforgót termesztenék rajta, amíg a fűz ültetvény beindul.
Nagyon köszönöm, így már el tudom képzelni. A fotókat azért próbáld majd osztani a vizuális infó mindig jobb. Meg hátha segítesz vele valakinek ötletelni.
Nem tudom az otthoni asztali számítógép hadra fogható-e !Ha nem akkor legközelebb hétfőn tudok írni.
Fotók készültek az építésről is ,bár fogalmam sincs hol lehetnek.Mindenesetre vannak okos telefonok és fogok néhányat készíteni .
Lehet kívűlről 3 oldalról ,alulról a hamuzóból ,az aprítéktartályból valamint a füstcsőből a kályha belseje irányába.
Arra kell gondolnod ,hogy van egy felülről etetős kazánod ,az aprítékoszlop alján van a gázképződés a tartály mögött van a tulajdonképpeni emelőcső ami nem körszelvényű hanem egy téglatest alakú járat.A két teret egymástól egy vizestáska választja el ami ugye homokkal van feltöltve.
Amúgy ez egy DUKA típusu kazán,rém egyszerű .
Tehát maga a kazán tűztere a rakéta tűztér.
Az emelőtér tetején van egy direkt járat közvetlenül a kéménybe ,ez vaslappal kívűlről zárható.Hidegindításkor ez nyitva van pár perc múlva bezárom és indul a hőkivétel.
Nem tudom mennyire vagy jártas a kamra rendszerű hőelvonás elméletét illetően.?
A lényeg röviden az,hogy az égésterméket sorban egymás után olyan terekbe kényszerítjük amiknek a tetején nincs kijárat hanem csak pár téglasorral lejjebb.
A forró gáz részecskék várakoznak a kamra tetején addig amíg annyi energiát (hőt) adnak le ,hogy sűrűség növekedésük következtében az alább lévő nyíláson át tudjanak "csúszni".
Ez a szabad gázáramlás rendszere elvén működik,miközben megtörténik a tulajdonképpeni hőleadás.
Köszi, Józsi! Már csak egyetlen félelmem van, hogy a 320-as cső teteje, aminek nekiütközik a bojler alján szétterülő füstgáz, mennyire fogja bírni a hőt. 3-as anyagból van, de csak sima vas.
Fido mester 02! Kösz, hogy megosztod az öszvér kályhádat. Gratulálok hozzá. Viszont, ha nem titok, megoszthatnál több részletet, pl a rakéta tűzteret mi módon hoztad össze a kazán tűzterével stb. Szóval a vázlattó kicsivel részletesebb leírás (vagy esetleg, ha van fotó) jó lenne.
Misi! Ez amit leírtál szerintem is teljesen jó! Úgy gondolom, hogy a padkára már nem igazán jut a hőből, de majd kiderül. Meg az újabb leáramlást sem biztos, hogy jól viselné, azért nem tud csodákat a rakétakályhában keletkezett nyomás. Persze a kéményed huzatja is sokba bele tud majd szólni. Ha mégis kell a padka, megépíthető utólag is.
A 20-as samott lehet, hogy egy idő után cserére fog szorulni, de egyébként megfelel. De nekem van meglehetős tekintélyes mennyiségű habsamott téglám. Szívesen adok belőle az alagúthoz.
Nézd meg a Fidó mester által látogatott oldalakat és biztosan ott találkoztunk már valamikor.
Nos,a napraforgószár hatékony eltüzelésére kerestem a kazánnál hatékonyabb fűtőművet.Ez a kemence lett ami már 5 éve üzemel fűtési szezonban napi szinten.
Persze már építés után rájöttem:Ettől hatékonyabb fűtőmű is létezik.Három évi adatgyűjtés ,levelezés után építettem meg ezt az öszvér kályhát .
Ez egy tesztkályha .Célom az volt ,hogy a kigondolt szerkezet működik-e?
Igen ,minden reményemet maximálisan beváltotta.Tavasszal szokott üzemelni csibevásárlás után ,mondjuk 2 hónapot.
A lakás fűtésére is terveztem már egyetEz az épület közepén helyezkedne el oly módon ,hogy a távolabbi vizes helységek padlófűtésébe is bele tudjon dolgozni a köpenyéről levett hővel.
A csöveim már megvannak, mint ahogy a tervem is. Remélem, nem kényszerülök újabb változtatásra.
150; 180; 320; 450; (580)
Ezek mentek volna egymásba. A 150-es helyett most a nálad elfekvő 140-es lesz, erre megy a 180-as, köztük homok. A 180-asra 2x10 méter inox bordázott cső lesz tekerve, amit körülvesz a következő, 320-as, (egy kompresszor tartályából kivágott) cső. Ebben ugye lefelé áramlik már a füstgáz, miután a 140-esből kilépve egy gázbojlerből kialakított víztérnek ütközik. A 320-a cső alján kialakított réseken kiömlik az őt körülvevő 450-es csőbe, ahol felfelé áramolva végignyalja az újabb 20 méter inox csövet. Itt már egyben lesz hagyva a 20 méter, mert számításom szerint itt már jóval kisebb lesz a füstgáz hőmérséklete, és ezzel együtt a hőleadó képessége is.
A vizes részt úgy tervezem, hogy egy 4-es osztóból kerül a víz a bojlertesteb, a 2x10m 1/2 "-os, valamint az 1x20m 3/4"-os inox csőbe. Az osztók kiömlői szabályozhatóak, itt tehát be tudom állítani az egyes elemeken egységnyi idő alatt átáramló víz mennyiségét, tehát azt, hogy mennyi hőt vegyen fel, mielőtt a gyűjtőbe, onnét pedig a radiátorokba kerül.
Az eredeti tervem úgy volt, hogy a 450-es csőből felül kilépő füstgáz még egy vashordó palástjában (580mm) lefelé haladva kap még egy inox csőkígyót (ez az egy még nincs meg), ha a hőmérséklete megkívánja, de ezt most elvetettem, és inkább a fűtött padka felé kacsintgatok. Persze csak akkor, ha dacára a fent sorolt hőkinyerési furfangoknak, még mindig nagyon magas lenne a kéménybe ömlő füstgáz hőmérséklete.
Samottot csak a tűzalagútba tervezek. Elég vajon a 2cm-es vastagság? Ezt is beszereztem már, de még nem késő változtatni a terven, ha megvétózzátok.
Nem tartasz tőle, hogy a víz nélküli 1. táska és a tűztér lemeze idő előtt elég?
Trakisbandi a Vegyes tüzelésű kazán (fa, szalmabála, p fórumon hőálló betonnal öntötte ki a tűzterét talán 2.5cm vastagon.. Ha már nem akartad samottozni.
Ez a Fidó mester nick ismerős valahonnan, de hirtelen nem tudom hova tenni..
Ha évente letermeled, 3-4 hónap száraz fedett helyen tartva tüzelhető lesz, ősz végén lombhullatás után nyersen kivágva azért ne próbáld ki, még van víztartalma.
Rendszeresen olvasom a fórumot bár ide még nem írtam ...
Úgy látom ,a gondolkodás a nagyobb tömeg irányába tart.Talán segíthetek ,ha vázolom az általam épített kályhát.
A kályha belseje egy rakéta tűztér ami tulajdonképpen egy kiselejtezett vegyes kazán.A vizes táskák fel vannak töltve homokkal.Aprítékkal megy ami nálam kukorica ,napraforgó szár ill. kukorica csutka.Ez utóbbi az amin a szemek voltak.
Kívűlről egy téglalap alapú hasábnak látszik.A méretei 90x100x190 cm.
Azt szoktam mondani :Ez egy rakéta tűzterű,apríték üzemű ,gravitációs adagolású a hőelvonást tekintve pedig kamra (harang) rendszerű kályha.
A kazántest tartalmazza magát a tűzteret és az aprítéktartályt,oldalról alulról és felül tégla és sár összetételű füstjáratok lettek kialakítva.
A felépítés teljesen szímmetrikus ,az egyes égéstermék részecskék 2xkb. 6 m utat tesznek meg a füstcsőig.
Az égési levegő beszívása korlátlan.
Napi egyszeri begyújtás (kb 15 kg fűtőanyag )esetén -ez kb. 1,5 óra - esetén a kiáramló égéstermék hőmérséklete nem több 60 C foknál .(A tenyerem állja....)
Megjegyezném - a kazántest költség kímélés végett lett beépítve-így nem kellett samottéglát használnom.
araucana! ha már padkát építesz, érdemesebb lenne mobil (vas) rakétakályha helyett egy rendes batch box-ot építeni samott belsővel, saválló emelővel (ha már úgyis megvan) és bármilyen külső köpennyel (tégla, vas vagy lemez hordó, cserépkályha cserép, vagy akár ezek kombinációjával stb) . Így a vízmelegítő részt akár a köpeny részébe is lehetne már beletenni, nem csak a padkába és a tüzelőd lehetne szinte bármilyen éghető anyag és nem utolsó sorban nem csak vékony, hanem akár vastag tuskó is. Ezen kívül a melegítő padkát is el tudná látni rendesen.
Én most cseréltem vissza a korábban kísérlet céljára beüzemelt nagy tűzterű új fejlesztésű kályhámat a felújított rakétámra és hát nem kicsi a különbség.
Van előnye is a rakétakályhának: kicsivel gyorsabb a begyújtás, talán egy kicsivel kevesebb a fogyasztása, (de kevesebb a hőtermelése is) viszont a nagy tűzterű sokkal kényelmesebb tüzelést tesz lehetővé. Vékony száraz fával jól megpakolva borzasztóan ég és persze ugyan így melegít is. Lényegesen rövidebb időn belül lehet felmelegíteni vele a környezetét. A nagy mennyiségű tüzelő sok gázt is termel ami nagyon aktív égést eredményez. Persze kevesebb és vastagabb fával szolidabban és jó sokáig tud égni. Egyszóval nagyon széles palettán leget vele fűteni. Talán nem égeti el a gázokat olyan mértékben mint a rakétakályha, de így sem jelentkezett füst a kéményemben, csak a járatok színe kicsit kormosabbnak tűnik, nem hamuszürkének mint a rakétánál. Ha samottból fix helyre építeném, egy csomó kompromisszumot nem kellene megvalósítani a fémből készült mobillal szemben, (valószínűleg a szinte 100%-os gázok égetését is el lehetne vele érni) vagyis egyszerűbben kivitelezhető egy jól működő batch box. (lásd a feltöltött videómon: https://youtu.be/o98zvOX4zjI ) Szóval tavaszik még van mit meggondolnod szerintem. Ja és persze a költségek sem mellékesek.
Nagyszerű ötlet! Ez így remekül megoldaná a távozó füstgáz hőfokának minimalizálását. Ha jól emlékszem, Árpi bá 60 és 90 fok közé helyezte az optimumot valamelyik videójában. Ilyen módon valóban ki lehetne szipkázni az összes többit, sőt, egy termosztáttal még az is megoldható lenne, hogy ne hűtsem túl. Hú, egyre jobban tetszik!
Mit szólnál egy (az okfejtésed folytatásaként) a rakétakályha melegítő padkával és a padkában hőleadó vízmelegítő résszel? Így mehetne a nem túl meleg és aránylag pufferelt víz a padlófűtés csöveibe.
"Az üveg azért került előtérbe a meleg 95°C vízzel szembe, mivel a több száz fokos füstgázok az üveget bőven 100°C főlé hevítik, míg a víz 100°C felett légköri nyomáson már gőz halmazállapotba megy át."
Ebben teljes mértékben igazad van. Ezt nem is vontam kétségbe. Csak arra a hátrányra akartam rávilágítani, amit a kisebb szemcsenagyságú homokkal, vagy sóval szemben képvisel. A pufferes megoldást csak azért említettem, mert az üvegnek magasabb az hőtartalma, mint a vízé, így egységnyi térfogatra számítva több hőt tud tárolni. Kavicsos puffert is láttam már, ami szintén ilyen megfontolásból készült.
Ezzel kapcsolatban egyébként lenne még egy kérdésem. Mi van akkor, ha nem puffert építek be, hanem padlófűtést? Tehát a radiátorból kilépő vizet a padlófűtés csövébe kergetem. A beton is tárolja a hőt, és ott adja le, ahol szükség van rá. Úgyis hőszigetelni akarom a konyhát, meg a fürdőt, azok aljzatbetonját becsövezni lényegesen olcsóbb, mit puffert beszerelni. Akárhogy nézegetem, egy 1000 literes otromba tartályt sehogy sem tudnék úgy eldugni a házban, hogy az esztétikailag ne hagyjon kívánnivalót maga után. Tudnám ugyan száműzni a garázsba, de akkor egyrészt nagyon távol kerül a kályhától, másrészt meg a hőveszteségét valóban veszteségként könyvelhetném el. Míg ha házon belül hagyom, akkor a hőveszteség sem valódi "veszteség".
Igaz, ekkor még a kéményen át elillanó hőt nem fogtam meg, mint Józsi barátunk. :-((
Rakétások! Hogyan szoktátok megoldani a kiömlőnyílás kérdését? Honnan lehet szerezni olyan, a vége felé szűkülő keresztmetszetű csőcsonkot, amire teszem azt egy 150-es szabvány cső rámegy?
Hú, bakker! Itt ma munkaszüneti nap van, volt időm utánajárni a kérdésnek. Eddig úgy fest, hogy teljes mértékben igazad van. Még azt kell körbejárnom, hogy a szalicil alkohol mennyire van kötve, mennyire hajlamos az elpárolgásra a szárítás során. Vagy szerinted nyersen, aratás után közvetlenül kellene eltüzelni?
"Az üveg akkor volna szerencsés választás, ha puffertartályban, vízzel körülvéve tárolná a hőt."
Az üveg azért került előtérbe a meleg 95°C vízzel szembe, mivel a több száz fokos füstgázok az üveget bőven 100°C főlé hevítik, míg a víz 100°C felett légköri nyomáson már gőz halmazállapotba megy át..
Ha füstgázokkal hevítetted az üveget, majd vízzel veszed körül, és ha éppen nem akarsz a meleg vízzel fűteni, mit csinálsz vele.. betolod egy nagyobb űrtartalmú pufferbe a meleg vizet.. vagy várod, hogy felforralja a meleg üveg a körülötte lévő vizet.. József sem egész nap tüzel a rakétakályhájába, mégis felveszi a füstgáz XY% hőjét a 9 zsáknyi tört üveg + a sóder + a tégla, + a cserép, + az agyag, ami a padkába van, és ezt a hőt sugározza XY órán át a lakásba..
Kemencékbe is tesznek üveget vagy homokot, vagy tömör téglát a samott sütőkő alá, hogy szigeteljen és felvegye a hőt..
Bokros füzet is letermelheted 2-3 évente is akár, vagy minden évben, attól is függ mekkora a hozama, hogy mennyi vízhez tápanyaghoz Napfényhez jutott a növény. Én oda ültettem, ahol a csollány nőtt a kert árnyékos részén, más kultúrnövény ott a köves talajba úgyse maradna meg, kísérlet volt.. kb. 30-40 évig "terem" tavasszal szép a barka virágzata.
Az üvegen (főleg a színezett üvegen) még kamaszkoromban agyaltam, igaz, nem rakétakályha, hanem pusztán a hőtárolás kapcsán. De szerintem nehézkes olyan apróra zúzni, hogy rendesen kitöltse a rendelkezésére álló teret. Ha pedig nagy rések vannak közötte, mire a konvekciós hőleadás felmelegíti a burkolatot, sok hőenergia "rezgéssé" alakulva elvész számunkra. Ebből a szempontból sokkal jobb a só, vagy a homok. Az üveg akkor volna szerencsés választás, ha puffertartályban, vízzel körülvéve tárolná a hőt.
Az energiafűzre visszatérve érdekes, amit mondasz. Az alkoholtartalomra nem gondoltam. Agyalnom kell még rajta egy sort, meg alaposan utánajárni. Tavasszal megpumpolhatlak pár vesszővel? Állítólag a bokros nagyobb (bár vékonyabb) tömeget hoz.
Üveg, ott a hőakkumulátor. Én is ezen agyalok, szerintem nagyobb magasabb hőt képes felvenni, mint ugyan akkora űrtartalmú vizes puffer. A víz max. 95°C-ig fűthető nyitott rendszernél, az üveg több száz fokig hevíthető gond nélkül.
Létezik naperőmű, ami a tükrök által fókuszált hőt sóban tárolja, csak a só nem egy olcsó és korrozív is, míg az üveg ingyen is beszerezhető, nincs gond vele..
Bokros füzem van. Kollégámnak törzses, nő mint a bolond gomba, ha sok vizet kap 5-6 évesen komoly keresztmetszete lesz. Még brutális a kínai császárfa is növekedésbe..
Ami kályhát mutattál, az pellettel ment, arra írtam a pellet préselt tömörebb, mint a fűz apríték.
A fűz tartalmaz alkoholt is, szerintem jobb hosszú ágba hagyni száradni és így elégetni, mint ledarálni és szárítva égetni.. Páll Árpád is ágba fűtött vele, ha jól rémlik.
Amit adaptert mutattál, ilyet csinált Árpibá az etetőbe pelletnek.
A melegítő padkámról csak ezt a kis képet találtam, videók vannak feltöltve youtube-ra, azokon jobban látszik:
5 cm-es beton alapot csináltam alá, bontott (ha jól emlékszem) nagyméretű téglából keretet, abba rengeteg tört üveget (9 zsáknyit) töltöttem egy kevés 2 mm-es szemcseméretű sóderrel keverve, hogy az üvegek közötti nagyobb réseket kitöltsék. Erre agyag ágyban lett fektetve 132-es alumínium (gázkazánhoz való) cső, a végén két könyökkel, ezeken van tisztítónyílás is. Agyaggal körberakva, sima hódfarkú cserepekből egy sor a tetejére, agyaggal lesimítva és kész. Persze mindezt biztosan lehetett volna sokkal jobbra, meg szebbre is, de én nem vagyok kőműves, nem az én világom a malter, meg a tégla.
