más kérdés, hogy pl. a pszichológia tele van nőkkel, meg is látszik a tudomány színvonalán. ami értékes azt jobbára férfiak alkotják ott is, másutt is.
a nők többsége erre képtelen, kivételek vannak mindenütt.
Én azt látom, hogy matematikában, fizikában van egy egzakt végeredmény, vannak képletek, levezetések. Filozófia, irodalom, művészet esetén ilyen nincs, amik vannak azok főleg lexikális tudásra építenek. Abba amúgy nincs értelme belemenni, hogy melyik a nehéz.
Az egészet arra írtam, hogy maguktól a diákok nem mennek műszaki területre, azt feltételezem azért, mert nehéznek gondolják, vagy mert tényleg nehéz is. Ráadásul kismillió humán szak közül is válogathatnak, azt a látszatot keltve a diákokban, mintha az valami piacképes valami lenne. Azért nem az öncélú műveltség megszerzése a cél, mert nem gazdag emberekről beszélünk, hanem tömeg oktatásról. Nem jól veszi ki az magát, hogy frusztrált bölcsész diplomásokat képzünk jó sok pénzért. Kérdem én, minek? Mi értelme ennek? Ezek a szakok azoknak jók, akik jómódba születtek, mert van egy jó cég a tulajdonukban. Ők megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy ilyenekkel töltsék az idejüket. A bölcsész képzés nem a felemelkedni, vagy megkapaszkodni kívánó alsó és középosztálynak való.
-a mérnök úr nehéz tárgyakat tanul, majd keményen dolgozik jó fizetésért
-a bölcsész könnyű tárgyakat választ és nem talál munkát
Ebből én azt a következtetést vonnám le, hogy több nehéz és szárazabbnak minősülő tantárgy kell. pl. legyen nyelvvizsga számítógépes nyelvekből, több matek, fizika, kémia kellene. Nyelvtan órán is tanulhatnának számítógépes nyelvek ellemzését, stb.. Oktatni és segíteni kellene a vállakozás alapítását és működtetését is.
állítólag van összefüggés a zene és a matematikai képességek között, legalábbis a zenét egyfajta alkalmazott matematikának tartották sok száz évig. sőt, alkalmazott csillagászatnak, amit a szférák (=bolygók szféráinak súrlódása az arisztoteliánus csillagászat szerint kb.) zenéje kifejezés is őriz, meg a húrhosszok a hangszereken is ilyen csillagászati arányokra épülnek, meg nem mondom, mifélékre
na nem ilyesmik miatt tudott hegedülni einstein, csak ez is van
De ha valami okságot keresünk, sokkal több köze van a relativitáselmélethez annak, hogy Einstein képes volt kísérletezni a gondolatban. Ez a képessége nem mindenkinek van meg!
Sokaknak - felettébb meglepő módon :) - azok küzül sincs mindenkinek ilyen képessége akik egyébként tudnak hegedűlni! :)
"Én elhiszem Neked, hogy a szülei - akiktől korán elköltözött - hegedü gyakorlásra kényszerítették fiatalon, de nem gondolom, hogy a relativitáselmélet kevesebb lenne a hegadütudása nélkül."
Ne is gondold!
Gondold viszont azt (mert igaz),
hogy hegedűszó nélkűl nem lenne relativitás-elmélet sem.
Gratulálok mindenkinek, aki hatalmas teljesítménynek gondolja, hogy beütötte a gugliba Albert Einstein nevét! :D
Nekem spec. a relativitás elmélet hamarabb jut eszembe róla mint a hegedű.
Ugyanakkor ha tehetném, hogy valakinek a koncerjét meghallgatom azok közül akik már nem élnek, valószínűleg inkább Paganinit választanám, mint Albert Einsteint!
A palota ékköve című, 16. században játszódó koreai sorozatban is két professzor képezte az ápolónőket, az egyik az orvostudományi ismeretek, a másik műveltség terén. :)
Ha már a középkort említed, akkor nem árt előhozni valamit, ami a topik témájába vág: a bölcsészkar szerepe a régi idők egyetemein az alapozás volt. Olyasmi, mint a szakképzésben a közismeret vagy a mai felsőoktatásban az "értelmiségi modul".
A bölcsészkar után folytatták a hallgatók teológiai, jogi, orvosi képzésben.
