A Czucor Fogarasi szótár egyre többször kerül említésre.
Egyre több író, költő foglalkozik a magyar nyelv szógyök alapú felépítésével, ami nekem, amatőrnek, nagyon érdekes és logikus.
A hozzáértőktől arra szeretnék választ kapni, hogy miért nincs hivatalos elismerése ennek az elméletnek ?
függ, fül, fürdik, fürge, füst, fű, fűz, stb. szavakban.
Az "r" betűsek közül közül mindössze kettő, a forr és a fürdik hozható kapcsolatba a vízzel, és a többi sem hozható a vízzel közös nevezőre a folyó és a fecskendő kivételével, tehát itt valamilyen más ősi jelentést kell keresnünk.
Kézenfekvő, hogy a fel- fenn, felé, fej - mint legősibbnek tekinthető szavakban - keressük a megoldást, amihez a folyik, fog, forog szavakat is segítségül hívhatjuk.
(Persze, más szócsoportokat is találunk ősi szavakkal, de az egyszerűség kedvéért maradjunk e kettőnél.)
Az első esetben (fe-) a felfelé irány jelentésével, utóbb a forgómozgás közös "fo" hangjával találkozunk.
Látható, hogy az "f" különböző jelentésbeli különbségei alapvetően a hozzákapcsolódó magánhangzónak köszönhetők, ugyanakkor az irányultság (valamilyen irányú mozgás) mindkét változatnál és a többi szóban is rendre közös jelentésként tűnik föl. Lásd: fog, fon, foszt, fa, fakad, fal, farok, függ, füst, fű....
"Mert például semmi közösíthető nincs a csurgásban meg a CSÚCS szavak közt. Sőt a csúcs is inkább a CSECS, CSÖCS, CSÜCS(örítés) szavakkal tűnik rokonnak, azaz már megint azt kell megállapítsam hogy csak van ebben a hangváz dologban valami."
A hangváz már egy kész gyök sajátossága, ami nem ad magyarázatot annak keletkezésére. Te mindig leragadsz a hangváznál, s nem akarsz továbblépni, hogy magyarázatot adj/találj egy hangváz létrejöttére.
(Amúgy a hangváz egy mai kitaláció, miáltal csoportosítani lehet a gyököket, ugyanakkor azt a kényszerképzetet sugallja, hogy nincs előzménye, eleve így születtek a hangvázak, holott ez messze nem igaz. Ennél tovább kell lépni, hogy megértsük a hangvázak (gyökök) keletkezését, azaz a hangvázak hangjainak (ősgyökeinek) jelentését kell feltárni ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakultak ki ezek a hangvázak.)
Jól látod, hogy a csecs és a csúcs szavak közt van kapcsolat.
A képzettársítás a heggyel, csúccsal hozza összefüggésbe. Egy hegy olyan, mint egy csöcs. Nem én találtam ki, már több ezer évvel ezelőtt is voltak hasonló képzettársítások. Lásd a Bibliai idézetet, ahol egy toronnyal azonosítja (a torony is többnyire felfelé keskenyedő, csúcsos építmény): Énekek 8:10. "...és az én emlőim, mint a tornyok;..."
Ugyanakkor a csurog és a csúcs között világos kapcsolatot találunk a csecs/csöcs szavakon keresztül, hiszen e két szó a tej eredetét jelenti; a csecs az, ahonnan a tej csurog.
"2: amit valószínűbbnek tartok: az ősi hangutánzás spontán is okozhatja előre megfontolt szándék nélkül is így alakul magától."
Bizonyos értelemben igaz, de az emberi képzelet (képzettársítás) is közrejátszott a gyökök kialakulásában, mi már nem tisztán spontán megnyilvánulás, hanem tudatos cselekvés.
"Mert ha azt mondom hogy a CSAP gyök, mint hang eredetű dologra már szó szerint ige és vízcsap is építhető, meg csapda, és csapat is."
Az okfejtésed ott reked meg, hogy nincs ilyen hang, hogy "csap". Van cs(a), cs(e), cs(o) stb. természetes hang a jellegétől függően, de csap (csep, csob) nincs. Ezek már összetett, ősgyökökből álló gyökök.
Az ember nem úgy "született", hogy kész szavakat tudott volna kimondani és megérteni, ennek voltak előzményei, mégpedig az az állapot, mikor csak egy-két hang kiejtésére és megértésére volt képes. Ha ezt az fejlődési lépcsőt figyelmen kívül hagyod, nincs miről beszélnünk. Ha úgy hiszed, hogy az ember készre teremtett, azzal nem tudok vitába szállni, mert a hittel szemben semmilyen érv nem lesz "ütőképes". A hit minden érvet elutasít, bármilyen legyen is az. Azért hit. Hit abban, ami irracionális, valótlan, logikátlan, egy szóval alaptalan dolgokban.
"Könnyű összekeverni, itt kétféle külön történet van egymás mellett, és ezek nagyon más dolgok."
Nincs külön történet, csak Te látod annak a hangvázakból kiindulva. Ha azonban legalább egyszer el tudnál szakadni ettől a fixa ideádtól, láthatnád, hogy mindenütt a lo- ősgyök indulás, lendület jelentése rejlik. Mert a lobban, lódul, loccsan, stb. mind ezt a jelentést hordozzák.
"Aztán a LÓ másképp meg PARIPA. Ez meg mi lehet?... Vajon mi?... Ez nem tűzgyökös szó szerintem."
Szerintem sem, mert a tűz (másik) gyöke a pir. Viszont nagyon is rokon vele az azonos hangok jelentései okán.
De amint látom, Te is próbálod hangokra bontani a par- gyököt... Jó kezdés!
Próbáld "összefésülni" a par-ázs, majd a par-lag, par-aszt, stb. szavakkal. Előrebocsátom, hangvázzal nem fog menni, csak a hangok önálló jelentése ad hozzá segítséget.
A magyar nyelvben szerintem sokkal több hangutánzó vagy hangfestő szó található mint amennyit a hivatalos fősodratú nyelvészet annak tart. Az ösztöni szavaink is többek. Pedig ők is szép számmal tartanak nyilván ilyeneket. Hogy hogyan keletkeztek?... Hát úgy gondolom hogy egy csapásra megnevezte ezeket az ember. Így van értelme, hiszen egy valós jelenség leutánzásáról van szó.
Ja és főleg az ősmag(yar) ember, mert szerintem ahogy nézegettem, sehol máshol közel sem lehet ennyi ilyen jellegű szó/gyök. Szerintem ez az igazi ősiség amit a magyar megőrzött a mai napig. Máshol hébe-hóba találni ilyen szavakat és sokkal kisebb mértékben. És azok is a legtöbbször nem gyökként funkcionálnak. Nálunk meg némelyiknek igen kiterjedt szóbokra van, ami ezekre épül.
Olyan rögeszmét ne állítsunk fel hogy nem tudtuk kimondani a három hangot, de ki tudtuk mondani, erről árulkodik a nyelvünk is. A kisgyerek sem úgy kezd beszélni hogy végigmondja az 1 hangos szavakat, majd végigveszi a 2 hangos szavakat, hogy aztán a 3 hangos szavak jöjjenek, mikor az első 10 szavából lehet 8 is több szótagos. Vagy azok az esetek amikor jó darabig nem beszél és aztán egyszer csak kerek mondatokkal operál. Ilyen is van, fel kell hívni 1-2 logopédust aki kismillió gyereket látott már a beszédfejlődése korai szakaszában és meg fogja erősíteni ezt.
Rengeteg ilyen van, ezek 3 hangos egy húzásra megnevezett legősibb értelmében hangábrázolások. Én ezen nem vitázom hogy ezek egyértelműen több hangos jelenségek és nem pusztán csak egy. Aki ezt le akarja tagadni az tegye, én ebben biztos vagyok mert egyrészt így hallható nagyjából a valóságban is a csobbanás jelensége hogy CSOBB, ha meg folyamatos akkor lesz ez CSOB+OG.
De ezek hangtanilag is bizonyíthatóak, van "voicebot" oldal, frankó jó hangtár és a hang mellett képen is ábrázolva vannak a hangjelenségek, hangszintek, hullámhossz, hangerősség, hang mélysége csodálatosan megtekinthető. Ezeken is látszik hogy a természeti hangok gyakran összetett jelenségek, egy folyamat nyitó, közép, és záróhangokkal. És nem csak egy "CS" szerű hang a csobbanás hangja, hanem ennél több.
Vagy szerinted a csipogás, csobbanás, csörgés, csettintés, csepegés, csengetés mind ugyanaz a hang mindössze?... Hát nagyon nem, de mindnek van "CS" szerű kezdőrésze. De az csak a dolog eleje, mind van tovább is.
Szavak többféle módon képződnek, azt nem mondtam hogy minden F-RR hangú szavaink a vizes hangjelenséghez köthető, de amiket felsoroltam azok igen. Ezt tartom továbbra is.
Az a FORGÁS amiről beszélsz nagyon is köthető a vízhez. Tehát közvetve később mindenhez kötődik ami már a forgás képéből és fogalmából ered. De előbb a forrás hangja lehetett megnevezve, ami ugyanúgy igaz lesz a sziklákból eredő forrásra , a hőforrásokra, és a forrásban lévő vízre is, hogy ez a F-RR szerű hang ami hallható tőlük. Ebből a F-RR hangból lett forr, forró és forog is később, a hangból lett később kép, mivel ezek a vizek tényleg forognak, főzzünk tésztát és nézzük csak meg ! Az evőkanál olaj a víz tetején úgy fog forogni hogy csak győzzük nézni. Ez olyan mint a PIR (per-par-pör) tüzes gyök, ami meg a pörgés szónak az alapja. Bár ez már volt téma, akkor egyet is értettél, fura ha most meg nem emlékszel rá.
A F-RR vizes hanghoz nem minden tartozik oda ami elsőre annak látszik, például a fából képzett szavak is ilyenek hiszen az FA+R.... Farikcsál, farakás stb. nem ide sorolandó. Például ez a FARAG szó is nálam a FA dologból származik. Nem így írja mindenki, de ez nálam FA dolog. FA rág-ása az. Nem a kézműves rágja a fát, de ahhoz hasonlatos amit művel. Az első faragók, FA-rágók az erdő bizonyos lakói lehetnek. Vannak néhányan akik farágják azt a kérget, a legősibb farag-ás talán ez. Sőt lepke hernyóját is FARÁG-nak hívták, épp azért mert rágja a fát, FA-RAG-ja azt.
"Az ember nem képes elsőre három hangos szavakat képezni"
Dehogynem, akár mint egy egészen kicsi gyerek is, hosszabb szóra is elsőre képes...
"Más a CSoRgó-CSuRgó hang (CS_R a lényeg) mint a CSePegő CSaP CSöPPenő CSaPkodása (CS_P a lényeg)"
Ha a mai oktatásból indulsz mi: Ezek hangutánzó szavak. De a kérdés az, hogyan keletkeztek?
Az ember nem volt képes elsőre három hangból szavakat képezni, mert sem az agya, sem a beszélőszervek erre még nem voltak alkalmasak, ezért csak egy, legföljebb két hangból álló ősgyököket tudott kiejteni és megérteni is.
Gondolom, azt Te sem vitatod, hogy a csa(p) cse(p), csi(p), cso(b), csö(r) csu(r) gyökök mind azonos természetes hangot utánoznak, azt a természetes hangot melynek a "cs" adja a lényegét. Mindegyik gyök "tárgya" "cs" hangot ad. Nem három hangot, hanem legföljebb egyet. A csapás, csepegés, csipogás "p" hang nélkül hallatszik.
A csobogásban sem hallatszik "b" hang, ahogy a csurgásban, csörgésben sincs "r" hang. Mindegyikben a "cs" hallatszik, s ez ember ezt a hangot utánozta le egykor.
Feltehető, hogy ezt a "cs" hangot (a kiejthetőség megkönnyítése miatt) egy magánhangzóval ejtette ki a helyzettől függően. A harmadik hang egy másik ősgyök, aminek külön jelentése volt, s van ma is. A "p" hang (szintén egy magánhangzó segítségével kiejtve) olyan ősgyökökhöz kapcsolódott, mely rövid idejű, egyszeri hang: csap, csep, csip. Az "r" hang pedig a folyamatos jelenségekre vonatkozó hang. (csörög, csurog, csorog, csermely, cséreg...)
"De megint másféle a LOCCSanás hangja: LoCS-og, LoCCS-an, LuCS-kos, sőt a kulacs szavunk végén is ez van, azaz kul+LaCS formában tűnik ez is jónak (L_CS a lényeg)"
Ezeknél a gyököknél a lo- ősgyök van elől, s a végén a "cs" ősgyök. Miért? Mert az elsőn van a hangsúly, ez volt a fontos közlendő. Ezért az első ősgyök hangja a
meghatározó a gyökben. A harmadik hang csak azt jelöli, hogy olyan eseményről van szó, ahol a "cs" hang is hallatszik: locs- pocs- tocs- frecs- fröcs- mocs- rics- recs- ...
"De ott van még a FORR (for) dolog, ez is vízhez köthető mint forrás, forr a víz (F-RRR hangú dolgok), fortyogás, vagy épp a fürdés is ide tartozik. Nincs FÜ gyök a fürdésben sem, mert a sorolt szavak egy bizonyos vízzel kapcsolatos hangcsoportra vonatkoznak, ez közösíti őket és ezért itt a F_RRRR a lényeg."
Ez sem igaz, mert ezek mindegyike a fo-r gyökre épülnek, ami a forgás (pörgés) képét idézik. Forog, formál, ferdül, fergeteg, fertelmes, fúr, farag, fárad, farol gyökökben érhető tetten. Egyik sem kapcsolatos a vízzel, és mindegyiknek az "f" hang ad közös jelentést. Ha vízzel (vagy a "cs" hanggal) kapcsolatos a szó, akkor odarakjuk a "cs" hangot: Fröccsen, fröcsköl, frecseg, farigcsál, fricska, fecskendő, fecsérel...
"A CS-R hangváz valósan közösít szavakat."
Ezt senki nem vitatta, én sem. De nem ezek az első közlésre alkalmas "szavaink".
Állandóan két malomban őrlünk. Te mindig a gyökökről beszélsz, én meg gyököket alkotó első, közlésre alkalmas hangokról, ősgyökökről.
"Ha én a lehetőségemhez képest ábrázolni akarom egy bizonyos madár "szövegét" és azt mondom hogy KAKUKK,"
Csakhogy az őseink képtelenek voltak több hangból álló szavak kimondására, mert nem voltak meg az ehhez szükséges képességei. Ez a képesség nagyon hosszú idő alatt fejlődött ki.
"És például ide a madaras példába egyszerűen hülyeség és baromság szerintem mögé filozofálgatni bármi mást, vagy épp kUKK gyököt akár,"
Eszem ágában sincs semmilyen gyököt belegondolni. Csupán azt mondom, ez egy olyan szó, ami későbbi keltezésű, akkor keletkezett, mikor már képesek voltunk akár 5-6 hangból álló szavakat kimondani és megérteni.
"Jó, csak már magában a "folyamat" szóban sincs R hang."
Mert a "kép" ami a folyamat szó alkotásában van, az a foly(ó), foly(am) gyökre épül.
A PARIPA szó esetén akár a tűzgyökös pir-par-pör-per dolog is megadható, nem feltétlen csak a CZ-F okán, nekem nem kielégítő magyarázat a PÖRgő mozgás a lóra egészen, a ló nem nagyon szokott pörögni. A port felverő vagy a -ripa röppenő értelmezése már inkább tetszene, a megnevezés pillanatában ez a ló volt a sebesség/szárnyalás képviselője.
Vagy ami még jobban tetszik és így a tűz gyöke is jogos volna teljesen, hogy a mi ősi népmeséinkben bizony ott szerepel a tüzes táltos paripa gyakorta, vagy éppen a parazsat evő paripa is előkerül, na így már értelmet nyerne a TŰZ-zel való valódi kapcsolata. Ez megadható. Más kérdés hogy a "pa-rip-pa" egymás után mondva és az "R" hangot jól megnyomva meg ugyanakkor erősen hajaz a vágtató ló hangjaira is. Ezt sem tudom kizárni teljesen.
A leginkább ehhez hasonló magyar szó a gyurgyalag madár másik neve a PIRIPIÓ. Ez viszont már a CZ-F szerint is hangutánzó, meghallgattam a madarat, többféle "dumája" van, de ez pirippegős szöveg tényleg a repertoárjába tartozik. A lónál a vágtatós hangját sem zárom ki, vagy tényleg a tűz gyökén a szó, egyik verzió sem értelmetlen, sőt.
A LÓG szó bontása a CZ-F szerint is lo-og, aztán a szócikk végén jön a "LE" dologgal elő. Én a szót pontosan LÓ-og bontanám, hiszen valódi hosszú Ó-val írjuk le, a szó végi gyakorító igeképző mindig rövid, itt is az, -og formában ami összeolvadt a LÓ-val.. Tehát a LÓ a szótő hosszúval írva. Amiről ló(o)g a lábunk, vagy az állat feje is épp ilyen, lógatja azt, szokás is így mondani. Azaz volna értelme a lóból képezve. De ha a szó eleje LE volna, akkor miért kezdődik LÓ-val?.... Valamiért ott az a hosszú Ó pedig.
A hintázást is hívták anno LÓGázásnak, ami ugyanannyira mozog le és fel is, egyébként egy vágtató lovassal is épp ez történik. Persze a hinta is a lóhoz van hasonlítva, a LÓgázás is ebből van, ma is népszerű gyerekjáték a hintaló, a LÓ a szó gyöke, a hintázásnál tuti biztos vagyok benne...
Folytatás. Az "R" hangnál jártunk, hogy mi lehet ez. Elsősorban hang. És azt nehéz nem észrevenni hogy az erősebb rezgő hangú dolgok, illetve a forgó/pörgő dolgokban kiemelten gyakran szerepel.
Persze a forog az vizes F-RR hangjából jött létre, míg a pörög meg a PIR tüzes gyökből születhetett. Ha megérkezünk valahová, és közöljük hogy megfordultunk az autóval, olyan komoly reakcióra nem igen számíthatunk, legfeljebb visszakérdeznek hogy : "na és?..."
De ha azt közöljük hogy megpördültünk az autóval, akkor egészen élénk reakciók jöhetnek egyfajta fokozott figyelemmel kísérve.)) Hát igen, mert nem mindegy.
Visszatérve a CSORGÁS-CSURGÁS dologra, hogy ez most CS-R gyök vagy külön CSU és CSO gyökök, nálam egyértelműen az előbbi. Mert például semmi közösíthető nincs a csurgásban meg a CSÚCS szavak közt. Sőt a csúcs is inkább a CSECS, CSÖCS, CSÜCS(örítés) szavakkal tűnik rokonnak, azaz már megint azt kell megállapítsam hogy csak van ebben a hangváz dologban valami.
A természet hangjai meg többnyire többesszámban vannak, képi ábrázolásban sem csak egy pillanatnyi hanghatást jelöl. Jelenségek nyitó-közép-záróhangokkal. Egy csobbanásban, vagy az ég dörgésében ezt bárki észreveheti, már aki észre akarja ezt venni persze. Mert csak úgy megy ez.
Ja és még egyszer mondom mielőtt jönnének példák hangvázakra, hogy ez nem minden hangpárosnál figyelhető meg, de némelyeknél a jelenség szinte tagadhatatlanul létező. Hogy ennek mi lehet a magyarázata?.... Kétféle indok minimum lehet rá: 1.: tudatosan létrehozva értelem közvetítő szereppel.
2: amit valószínűbbnek tartok: az ősi hangutánzás spontán is okozhatja előre megfontolt szándék nélkül is így alakul magától. Mert ha azt mondom hogy a CSAP gyök, mint hang eredetű dologra már szó szerint ige és vízcsap is építhető, meg csapda, és csapat is. De csep-csöp-csup- csáp is van. A csápol ige nagyon is közösíthető a csapkodással. A csépel is ilyen, és CSOPort is ide tartozik. Ez egy eredő hangcsoport. És ezért lesz mindenütt "csapás" értelmű a szavaink döntő többsége a hangvázon.
A "LO" kezdetű szavainkról, mert ez is érdekes felvetés:
Könnyű összekeverni, itt kétféle külön történet van egymás mellett, és ezek nagyon más dolgok. Az egyik része 3 hangos hanggyöknek látszik. A LOBB-anás ilyen például, annak sok köze nincs a lovakhoz.)) De a libben-lobban-lebben-löbböl L_BB vázas hangjelenségek. Elég egy zászlót meghallgatni a szélben, hallani lehet hogy ez sem egy hang csak a valóságban. A tűz belobbanása sem, nem véletlen hangsúlyos és hosszú itt a B hangunk.
Viszont valóban léteznek és nagy számban lovakhoz köthető szavaink, nem csak LO gyökből indulva. Ha jól tudom még Kiss Dénes gyűjtögetett össze vagy 500 és 1000 körüli ilyen szót, és logikus hiszen a lovat háziasító és a lóval együtt élő ősi nép volnánk.
A LÓ-dul szavunk például valóban a lóból ered, ha az beindult az volt a LÓdulás. Ez tényleg az állathoz köthető és a LÓfrál szavunk is ez a csoport. De a "lódul"-ra nem is stimmelne a hangváz történet. A LO-hol szóban már nem vagyok biztos, mert ez egyértelműen rokon a "LEH-el" "LIH-eg" vagy épp a régebbi lohog szavakkal, amelyekből ez a lihegős hang olvasható ki. Mondjuk ettől függetlenül még összeköthették a LÓ lihegésével is a dolgot, és épp emiatt O betűsödött be a szó 2. hangja. Azaz lehet 2 az 1-ben módszer is a történet, sőt még valószínűsítem is ezt.
A LOCS-og szó az a LOCCS-anó vizes hangutánzatra épül. A locsognál a nyál loccsanhat.
A LOTTY-an is ló nélküli hanggyök, sőt ez is váz mert a LÖTYög, LOTYó, LÖTYköl, LITY-eg, Lety-eg, LATYAK mind ehhez a L_TY vázhoz tartozik, számomra nyilvánvalóan közös a nevező ezeknél a szavaknál. Lity-lety-loty-löty-laty hasonló jelenségek, a hangzás közösít.
A LO-vag-ol az nyilván egy lovas szó, de ebből is van még: a LÓ-g is gyanús hogy lovas szó. A LOvall is biztosan az, a LÓfrál, LÓdul bizonyosan az. A LO(h)ol az szerintem hibrid, de lovas szó is, a LObonc is gyanús meg a LOmpos is az. A LOhad is lehet, és a lucskosnak a LOcskos verziója is jó eséllyel a ló okán O betűsödhetett be...
Aztán a LÓ másképp meg PARIPA. Ez meg mi lehet?... Vajon mi?... Ez nem tűzgyökös szó szerintem. De ha azt mondom hogy: pa-rapp és pa-ripp és p-rrapp és pa-ripp, akkor lehet hogy könnyen ki fogjuk találni hogy mitől paripa (pa-ripp-pa) a ló másik neve...
A víz hangja eléggé sokféle lehet, mert a valóságban is különbözőképpen hallható egy patak vagy épp egy vízesés, a kiloccsanó víz vagy épp a vízbe ugrás csobbanó jellegzetes jelensége.
Más a CSoRgó-CSuRgó hang (CS_R a lényeg) mint a CSePegő CSaP CSöPPenő CSaPkodása (CS_P a lényeg) De megint másféle a LOCCSanás hangja: LoCS-og, LoCCS-an, LuCS-kos, sőt a kulacs szavunk végén is ez van, azaz kul+LaCS formában tűnik ez is jónak (L_CS a lényeg) Igen, az ívóalkalmatosságban is ott a szó végén a loccsanós hang, csak itt már magas magánhangzóval.
De ott van még a FORR (for) dolog, ez is vízhez köthető mint forrás, forr a víz (F-RRR hangú dolgok), fortyogás, vagy épp a fürdés is ide tartozik. Nincs FÜ gyök a fürdésben sem, mert a sorolt szavak egy bizonyos vízzel kapcsolatos hangcsoportra vonatkoznak, ez közösíti őket és ezért itt a F_RRRR a lényeg.
A CS-R hangváz valósan közösít szavakat. A CSORgás és a CSURgás közt épp csak árnyalatnyi a különbség, ezt kár volna tagadni. Mély hangon CS_RR a csurran-csorran, maximum némi hangszintbeli különbség lehet. És más a CSERgő hang mint a CSEPPenő hang, a CS önmagában nem tudja kifejezni egyiket sem, mert az csak a jelenség hangjainak egy része csak és nem az egésze.
De egy hangjelenség utánzásában felesleges és hasztalan szerintem ősgyököt keresni mert maga a hangjelenség emberi megjelenítése lesz maga az eredeti gyök, mint a csorgó, csergő, csurgó dolgok CS-RR az ősgyök. Mi közösíti őket a vázon?.... Hát maga a természet hangjai ! Aztán a magánhangzó itt balanszál szépen a magas és mély hangok közt.
Ha én a lehetőségemhez képest ábrázolni akarom egy bizonyos madár "szövegét" és azt mondom hogy KAKUKK, akkor itt nincs többről szó mint hogy én a madártól hallható jelenséget illusztrálom, és ezzel meg is nevezem az érintett élőlényt. Ja hogy nem pont így mondja mint mi emberek?... Láthatólag ezt a kis apróságot magasról leszarták őseink, akkor is ezt ábrázolták ha épp tetszik ez nekünk vagy épp sem. De szerintem egy egyszerű és praktikus nyelvépítő elem.
És például ide a madaras példába egyszerűen hülyeség és baromság szerintem mögé filozofálgatni bármi mást, vagy épp kUKK gyököt akár, mert ebben az esetben csak a madarat kopíroztuk le és ennyi az egész. Léteznek persze 2-3 hangos tényleges értelemadó gyökök, de azt ne az ilyen példáknál keressük, mert akkor csak nem a jó nyomot járjuk.
"Egyébként az ismétlődés/folyamatosság hangja az "R" ..... .... s ettől igeként funkcionál a gyök "
Jó, csak már magában a "folyamat" szóban sincs R hang. És az ismétlődés szóban sincs. Plusz a legrövidebb R hangos szavaink számos esetben nem is igék. (persze képezhető belőlük de az már hosszabb szó lesz) De: ÁR, ÉR, ÚR, ŐR, ŰR, RÁ, -RA és - RE szavaink is vannak.
"Itt nincs CS_R hangváz, mert ezen fenti jelenségekben már a pörgős R hang nem szükséges. De minden jelenségnek van közös pontja, ez a bizonyos "CS" szerű vagy ezt idéző hang, ennyi a közös bennük. De azért a csöpög és a csörög szó mégis más, mert más hangot ír le amelyeknek van éppen közösíthető része."
Pontosan! Erről beszélek napok, hetek óta.
"De nincsen szó itt semmiféle "CSE" ősgyökről."
Legalább egy kicsit legyél következetes: Ha a "cs" hangot idéző hang a közös, akkor nyilván ez lehet az ősgyök.
"A fenti idézetben szereplő szavak nem a CSE résznél bontandók, az első gyök a 3. hangnál van."
Amennyiben gyökről beszélünk. De a gyök legalább két ősgyökből áll.
"Csev-eg: CSEV hangutánzó gyök CZ-F szerint is, itt osztom nézetét."
Valóban hangutánzó gyök, aminek a meghatározó eleme a cs(e) hangutánzó ősgyök.
C-F nem firtatta, mit keres a gyök végén a "v" hang, mely más gyököknek a végén is megtalálható: ev(ő), iv(ó), kev(és), kav(ar), hav(as), tav(i), hav(i), táv, tév, füv(es).
Ennek a "v" hangnak is van jelentése, mely a csev- gyökben is megtalálható, de semmiképp nem része annak a természetes hangnak, melyet a cse- ősgyök ad vissza.
"Ha egy hang egyetlen jelentés volna csak, akkor minden szavunk mozaikszó volna ami nyilván nem lehetséges."
Van ebben némi igazság, hiszen láthatóan a hangok határozzák meg a gyökök jelentését, ugyanakkor az is igaz, hogy egy mai hangnak több jelentése is lehet, sőt van is.
Ennek magyarázata roppant egyszerű: egy-egy hangot ma is többféleképp ejtünk a különböző nyelvekben, régen sem lehetett ez másképp, s nem tudjuk, hogy melyik fajta hanghoz melyik jelentés társult, mert mi ma már - a mi nyelvünkben - csak egy hangot ismerünk, amihez az összes jelentés kapcsolódik.
"1.: hangok megnevezése, legyen a CS-RR szerű jelenség ami alkalmazható mondjuk vízzel kapcsolatos hangokra, megszületik a CSOR és a CSUR, mert most épp mély hangú történetet választottunk."
Vedd észre, hogy a következő gyökök is a vízzel kapcsolatosak, és hasonló természetes "vizes" hangokat adnak vissza: csobog, csupor, csap, csepp, csepereg, cseber, de nincs bennük "r" hang, azaz nem a Cs_R hangvázra épülnek, viszont a "cs" hang közös bennük, ami azt jelenti, hogy ez a hang hordozza a gyökre jellemző hangutánzó jelentést.
Persze, vannak nem "vizes", de mégis hasonló természetes hangokat utánzó gyökeink, mint pl ezek: csevej, csipog, csikorog, csoszog..., de itt sincs Cs_R hangváz.
"2.: Ha a hangok ismétlődőek, mert olyan helyen vagyunk hogy folyamatos, akkor többesszámban csor-ok és csur-ok lesznek, igét képezve "G" hangosítjuk a végét. Van egy igénk máris."
Helyes, amit írsz, de itt már összetett gyökről (toldalékolás) van szó, jelen esetben egy gyök (csur-) és egy ősgyök (-og/ok) összetételéről, s amint látod, a második gyök nem épül semmilyen hangvázra, a "k" vagy "g" egyedül jelenti a sok-at.
Egyébként az ismétlődés/folyamatosság hangja az "r", s ez eleve benne van az első gyökben, s már ettől igeként funkcionál a gyök, mint pl a zár, vár, nyír, kér, tér, tár, tűr, szűr... Az -ok/og ennek az ismétlődő/folyamatos cselekménynek a gyakoriságát fejezi ki.
"Ugye nem gondolod hogy ez a két szó ami szinte egyet jelent, az egyik CSO míg meg a másik CSU ősgyökön volna?...."
De igen, ezt gondolom, mert ez két különböző ősgyök a "cs" és "o", valamint a "cs" és "u" hangokból összerakva, ahol a magánhangzóknak is van jelentése.
" A lobog szónál se keressünk bogokat, köze nincs hozzá, mert LOB-og a szó helyesen. A LOBB- a lobbanás hangja, hangutánzat. így lett egészben megnevezve !"
Már egy párszor leírtam, nincsenek három hangok a természetben, jószerivel csak egyetlen hang hallatszik. Mi, emberek szoktunk egy természetbeli hangot három hanggal "leírni", mégpedig azért, hogy be tudjuk azonosítani, milyen hangra értjük. Ahol "r" hang van a gyök végén, ott folyamatos hangjelenségre utalunk: csur- cser- csör..., ahol "p" hang van, ott egy "pattanó" rövid idejű (egyszeri) eseményre utalunk: csap, csobban, cseppen...
Így a lobog szóban is csak a "lo" hordozza a jelenség meghatározó hangját. Ugyan ezt az ősgyököt, ugyan ezzel a jelentéssel találjuk a lohol, lovagol, lohad, locsog, lomha, lomb, lottyan szavak gyökeiben.
A "b" hang egy másik ősgyök, amely vagy a lo- ősgyökhöz, vagy az -og ősgyökhöz köthető. Mindkettő lehetséges és elvben helyes, hiszen pont ugyan azt fogja jelenteni mindkét esetben a szó. Amúgy én is jobbnak tartom a lob-og bontást, miután a toldalékolás néhány kivételtől eltekintve többnyire ősgyökökkel történik, a bog meg nem ősgyök.
"A csorog nem CSO-ROG hanem CSOR-OG formában helyes. A kotyog, rotyog, totyog, stb. szavakra ugyanez vonatkozik."
Valójában igazad van, ezekkel a bontásokkal azt kívántam érzékeltetni, hogy az első ősgyök hordozza a azt a hangot, amit vele "lemásoltunk", s amely hang alapvetően meghatározza a gyök jelentését is.
" Vannak 1 hangos gyökeink is, de sok hanggyök 3 hangból áll. És ez nem ízlés kérdése, vagy tetszik nem tetszik kérdése. CSEP-EG sem létezik sehogy míg nem jutunk el a CSEP formáig."
Ez igaz, ugyanakkor a csepp-hez sem juthatunk el a cse- és a -pp nélkül.
A beszédünk legalapvetőbb jelentéshordozói a hangok, az egy, vagy két hangból álló ősgyökök. Ezekből épülnek föl a gyökök. A gyökökből/ősgyökökből a szavak, szavakból a mondatok, mondatokból a gondolatok. Ezt a lépcsőzetességet nem lehet átugrani, olyan nincs, hogy valaki kihagyja bármelyik lépcsőfokot. Más szóval olyan nincs, hogy egyből három hangból álló ősgyököt alkottak volna elődeink.
"Én hallgattam tüzet, és a P-RR szerintem jól illusztrálja a folyamatos halk RoPogását."
Mert nem tudsz elszakadni a mai szókincstől, úgy tanultuk, hogy a hangutánzó szavaink a ropog, pattog, recseg, dörög, stb, de a mi fülünknek elegendő a ro, pa, re, dö "szavakat" hallani ahhoz, hogy be tudjuk azonosítani, milyen (hang)jelenségről "beszélünk". Ennyi az őseinknek is bőven elegendő volt ahhoz, hogy megértse ezeknek a hangoknak a jelentését, azt, hogy a partnere mit akart közölni.
"Amúgy R-P ugyanazon hangok mint a P-R csak a sorrend más."
Ami más, az nem ugyan az. Ha egy gyökben, szóban megváltozik az alkotók sorrendje, megváltozik a jelentése is, mert mindig az első hangon (ősgyökön) van a hangsúly, az fogja alapvetően meghatározni a gyök jelentését. Nem véletlen, hogy nyelvünkben a szó elején van a hangsúly. Nem mindegy, hogy csöpög, vagy pöcsöl, pacskol, vagy csapkod, csirke, vagy ricsaj, betonvas, vagy vasbeton, körtánc, vagy tánckör, fejvíz, vagy vízfej...
"És mi van a cse-ber, cse-kély, cse-lő, cse-mete, cse-peredik, cse-peg, cse-veg, stb. szavak gyökeiben található "cse" ősgyökkel? Itt nincs cs_r hangváz, de van rokon jelentés."
Itt nincs CS_R hangváz, mert ezen fenti jelenségekben már a pörgős R hang nem szükséges. De minden jelenségnek van közös pontja, ez a bizonyos "CS" szerű vagy ezt idéző hang, ennyi a közös bennük. De azért a csöpög és a csörög szó mégis más, mert más hangot ír le amelyeknek van éppen közösíthető része. De nincsen szó itt semmiféle "CSE" ősgyökről.
A fenti idézetben szereplő szavak nem a CSE résznél bontandók, az első gyök a 3. hangnál van. Azaz a cse-ber az CSEB-ER helyesen. A szó a csobb-anáshoz köthető, csak ez nem mély hangon megy. Ugye a cseber egy vízhordó edény, köze van a vízes hangokhoz. Nincsen CSE mert CSÖBÖR is van, csak itt magas hangok vannak míg a CSOB (ez a gyök) dolog meg mély hangú vizes hang.
Csem-ete: hanggyökre épül mint csemcseg, csömcsög, csámcsog, csem-ege. Láthatjuk hogy a magánhangzó itt hangszinteket szabályoz és tesz különbséget magas és mély hangú jelenségek közt. A CS_M a dolog lényege, plusz közéjük kell odaillő magánhangzó. De a csemete szóban a magánhangzó a CSEM-ben épp lehet még plusz az EM-elkedés gyökszava is.
A CSEPEREDIK szóban is a CS(e)P a gyök, csöpöghet is ezért zárójelben a magánhangzó. De csipoghat, csupor is lehet, azaz a CS-P az igazi gyök, hangutánzó gyök. De ez eleinte még semmi kicsit sem jelentett az fix. Nyilván később a vízcsepp mérete okán nevezték meg a kicsi növendéket is csepp-nek. Ez már egy későbbi fejlemény lehet. Ez olyan mint a hangya és a hangyányi később. Eredetileg a CS-P csap-csep hangutánzó/festő történet. Aztán a CSEP(P) ered-ni kezd akkor fog cseperedni. A kicsi megered, és ennyi. Hanggyökön a szó, de itt már másról szól a történet.
Csekély, azaz CSEK-ély. Ez a CSAK fogalmát hordozza. A CSÖK(ken) is idetartozik, meg a csök-evény is.
Sőt a csök-önyös is csak-os. CSAK azért is azt teszi. CS-K gyökgyanú esete áll fenn.
Csev-eg: CSEV hangutánzó gyök CZ-F szerint is, itt osztom nézetét. Annyit pontosítanék hogy itt is a CS_V formában látszódik meg a dolog lényege. Mert alapból a madarak csev-egtek. Eleinte nem volt emberre ez kivetítve szerintem. A csivitel, csivog, madárhangok, éles hangok. A csivava már kutya, de hát a hangja okán a neve. Mély hangú verziók a CSAV-CSOV . CSÓVA például. A CS-V köré fonódott a dolog, hogy melyikkel kezdődött azt találgatni lehet de észszerű talán hogy a madarak okán indult be a történet.
De nem a CSE a lényeg csivitel-csevely szavakban hanem a csiv-csev, más ez azért mint a csirr-cserr, utóbbiban a pörgős R hang is fontos lesz, ami itt lényeges...
Ha egy hang egyetlen jelentés volna csak, akkor minden szavunk mozaikszó volna ami nyilván nem lehetséges. Másrészt 20-30 fogalomból nem épül fel egy mindent pontosan leíró nyelv. HÉV szó 3 betűje tényleg egy szó=egy jelentés, de már a HÖK esetén is más jelentése a H hangnak, más szó ugye.
Szerintem emberi ösztönreakciók hangjainak megnevezésével és a természet hangjainak lekopírozásával igen jól létre lehet hozni egy nyelvi alapot könnyen és praktikusan. 1.: hangok megnevezése, legyen a CS-RR szerű jelenség ami alkalmazható mondjuk vízzel kapcsolatos hangokra, megszületik a CSOR és a CSUR, mert most épp mély hangú történetet választottunk.
2.: Ha a hangok ismétlődőek, mert olyan helyen vagyunk hogy folyamatos, akkor többesszámban csor-ok és csur-ok lesznek, igét képezve "G" hangosítjuk a végét. Van egy igénk máris.
3.: főnév a csor-csur hangokból: csorda, vagy CSurgó mint földrajzi név. De a CS-R hanggyökre cser-mely is építhető és cserje is építhető, ezek már cserrenő hangokból indulnak. Nincs a cserép szóban semmiféle CSE gyök, vegyük már észre ! A csörgő, csergő dolgok magas hangon CSER-CSÖR ez a gyök itt és nem a CSE. Főleg nem ősgyök funkciója nincs, a csorgó, csurgó-ban sincs se CSO és se CSU gyök.
Ugye nem gondolod hogy ez a két szó ami szinte egyet jelent, az egyik CSO míg meg a másik CSU ősgyökön volna?.... Majdnem egy szó ez a kettő, kis hangszint különbség lehet mindössze köztük, ezekben a nyilvánvalóan hangutánzó szavakban. Mély hangú jelenségek, jól ábrázolja a magánhangzó rásegítés. A CS-R a gyök itt ! Tehát bocs, de azt kell mondjam hogy a felsorolt szavak nagyja helytelenül van bontva. A lobog szónál se keressünk bogokat, köze nincs hozzá, mert LOB-og a szó helyesen. A LOBB- a lobbanás hangja, hangutánzat. így lett egészben megnevezve !
A csorog nem CSO-ROG hanem CSOR-OG formában helyes. A kotyog, rotyog, totyog, stb. szavakra ugyanez vonatkozik. Vannak 1 hangos gyökeink is, de sok hanggyök 3 hangból áll. És ez nem ízlés kérdése, vagy tetszik nem tetszik kérdése. CSEP-EG sem létezik sehogy míg nem jutunk el a CSEP formáig. De CSÖP-ként is mondhatjuk, mindegy majdnem. Ahogyan a csorgat-csurgatnál is az.
Én hallgattam tüzet, és a P-RR szerintem jól illusztrálja a folyamatos halk RoPogását. Amúgy R-P ugyanazon hangok mint a P-R csak a sorrend más. A csobbanás CSOBB-an-ás formában bontandó. Nincs mit bontani a CS-(o)BB dolgon, mert ilyesféle mély hang hallható valójában is és ez nem egy pillanatnyi hang mindössze, más a fröcskölő hang meg megint más a vízbe hirtelen belemerülő test hangja, ezek együtt adják ki ezt a hangjelenséget...
"Pittyeg, pityeredik, pötty, petty, pötyög, potyog, pöttyen, potya, potyka (kicsinyítőképzős, tehát nem kicsi maga a szó), puttyan, putyóka. Vegyük már észre hogy hanggyökkel állunk szemben, a P-TY fejezi ki közte egy magánhangzóval."
Senki nem vitatja a "hanggyökök" létezését. De a beszéd nem gyökökkel kezdődött, erre szolgálnak bizonyítékul az egy- kéthangú ősgyökök és toldalékok, melyek részei azoknak a gyököknek is, melyeket itt hanggyököknek neveztél. (és más gyököknek is)
Amúgy mi a helyzet a lottyan, rottyan, kottyan, szottyan, tottyan szavak gyökeivel, melyekben ugyan az a második és harmadik hang, csak az első változik?
De azt is mondhatom, hogy csak az utolsó hang azonos az általad felsoroltakkal, de a gyökök jelentései egymással mégis rokon. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy két hangutánzó (egy változó, egy pedig azonos) ősgyök van egy-egy háromhangú gyökben. Az rokon jelentést ez utóbbi, változatlan hang adja a gyöknek.
Lehet így is bontani a fenti gyököket: lottyan, rottyan, kottyan, szottyan, tottyan. Így az első két hang változó jelentése sokkal szembetűnőbbé válik.
"észrevehetően beazonosítható kapcsolat van a cserren, csörren, csurran, csor-og szavak közt, tehát nincs CSE gyök ha éppen cserren [...] A CS-RR a dolog lényege."
És mi van a cse-ber, cse-kély, cse-lő, cse-mete, cse-peredik, cse-peg, cse-veg,stb szavak gyökeiben található "cse" ősgyökkel? Itt nincs cs_r hangváz, de van rokon jelentés.
"Utólag beleokoskodhatok 100 féle fogalmat én is, de akkor a lényeget nem vesszük észre."
Nem lehet, csak egyfélét, éppen azt, ami a lényegét adja az adott gyöknek. Lásd a lottyan, rottyan, kottyan, szottyan, tottyan szavak gyökeinél, ahol minden első hang más és más jelentést vitt be a gyökbe, de ez a más és más jelentés egyedi jellemzője a jelentést hordozó hangnak. Ugyan azt a jelentést viszi magával más gyökökbe is: Lottyan-lobban,
"A valóságban a hangok nem csak egy pillanatnyi cs oszt jó napot. A csobbanás hangja a becsapódás pillanatától (CS) a vízcseppek visszaérkezéséig tart,"
Márpedig a visszaeső cseppek nem adnak "b" hangot. A csobbanás jellemző hangja a cs(o)- hang(pár).
Hasonlóan a koppan-hoz, tottyan-hoz. Ezek természetes megfelelőiben sem hallható az utolsó hang.
"A tyúkot meg nem véletlen pi-pi módon hívogatják, valószínűleg ennek az az oka hogy a gőzmozdony szóra kevésbé reagálnának."
Pontosan ugyan úgy reagálnának, ha így hívnád őket minden etetés előtt. A tyúkoknak tökmindegy mit mondasz, nekik az a fontos, hogy egy adott hang(sor) után következik a kaja. Ők ezt a hangsort fogják megjegyezni.
"A nyihog szó is így bontandó helyesen: nyih-og. A ló hangja a nyihaha, ebből van az egész, vegyük már észre."
Ok, de mivel magyarázod, hogy a nyi- ősgyök a nyikorog, nyivákol, nyisszan, nyiffan szavak gyökeiben is ugyan azt a jelentést hordozza?
"A TŰZ hangja sem egy hang, sőt ! A P-RR a fő hangja,"
Hol látsz a TŰZ-ben P_R hangokat?
"Hangutánzó gyök a PIR, ami PAR,PER, PÖR formában is ábrázolható,"
De hogy lett belőle TŰZ? Mert a pir és a tűz teljesen más hangsor, mégis ugyan azt a jelenséget "írja" le. Nem lehet, hogy más kép alapján, más hangokból rakták össze a két gyököt?
"Teljesen felesleges erről vitázni egy olyannal, aki a mély vallásosság szintjén Darwinista. Annak aztán mondhatsz bármit, mert szemellenzős."
A darwinizmus - pontosabban az evolúció elméletének elfogadása - semmilyen vallásossággal (még hasonlítás szintjén sem) nem hozható összefüggésbe, mert mai ismereteink alapján ez az elmélet adja a legteljesebb magyarázatot az élet fejlődésére. Nem kitaláció, mint a vallás, hanem számtalan bizonyíték alapján feltárt összefüggések kinyilvánítása.
Ami engem illet egyáltalán nem vagyok szemellenzős, semmit nem fogadok el bizonyítékok nélkül. Ugyanakkor bármikor megváltoztatom nézetemet kellő bizonyítékok hatására.
"Feltételezem mindig is egyoldalúan informálódhattál a témakörben így a cáfolatok hírérték szintjén sem juthatott el oda esetleg."
Ebben nagyot tévedsz. Noha annyiban igaz, hogy csak olyan információt vagyok hajlandó elfogadni, amely bizonyított. Ez valóban valamilyen szinten "egyoldalú".
"Én meg ismerem a pro és kontra érveket, számomra egyértelműen cáfolt elmélet."
Ez a kijelentésed - mint már említettem - arra utal, hogy a megszerzett ismereteket nem gondolod át, érzésből fogadod el azokat, s így nem érted, nem is értheted az evolúcióelmélet lényegét.
"A kontra oldalt meg sokan nem is ismerik."
Sokan ismerik - én is - de nem azonosulnak vele. Nem azért, mert bigott "hívők", hanem mert gondolkodnak...
"De a Darwinistákat is az zavarja, hogy nem igazán vannak a kövületekben sem köztes fajok,"
Már hogyne volnának! Egész sorozatokat ismerünk... Persze, nyilván vannak hiányzó kövületek, de hol van az előírva, hogy minden eddig élt lénynek meg lehet találni a kövületét?
"Egyszerre kell tökéletesen működőképesnek lennie.."
Ez az elképzelés alapvetően hibás, mert a részek is működőképesek, számos példa van rá.
"Egy hüllőt épp 135 millió éve kihaltnak kamuztak össze, aztán meg kiderült hogy ma is él és virul. Változatlan formában mint a kövületekben. Egy halfajra azt hazudozták össze a képzeletgyárosok, hogy átmenetet képez a halak és kétéltűek között, és 70 millió éve kihaltnak fantáziálták ezt az állítólagos átmeneti halat. Csak aztán a halászok átírták ezt a "tudományt" mert ők éppen ilyen halakat fogtak ki, és kurvára nem változott "évmilliók" alatt sem kétéltűvé ez a hal, épp olyan mint az őskövületekben. "
Előfordulhat, hogy kihaltnak vélt fajok közül néhány ma is él, ez nem bizonyítja, hogy a kihalt fajok mindegyike élne.
A változatlan fajok nem ellenbizonyítékai a fejlődésnek (evolúciónak) hiszen közel azonos életkörülmények mindig is voltak, melyben a változást semmi nem kényszerítette ki, így azok a fajok meglehetősen nagy kort értek meg.
Mint mondtam, ma is vannak átmenetet képező fajok. Járj utána.
"Ma sem léteznek köztes fajok."
Mert nem tudsz róluk, vagy nem látod, hiszen minden faj "köztes".
"A nyelvbe nem kell belekeverni, a beszéd az ember műve vitathatatlanul, az ember tette ezt magáénak."
Valóban az ember műve, de az ember fejlődésének története nélkül a nyelv kialakulása sem érthető meg. Többek között e kettő kölcsönhatása eredményezte a mai embert.
"Ha az ember 100 % bizonyos volna ebben akkor ez nem volna sehol sem vita és eszmefuttatások tárgya. Ha ez fixen és minden kétséget kizáróan tudva lenne, akkor ez nem ihletné meg a korunk művészeit, íróit és a filmek készítőjüket..."
Ügyes kitérő a válasz elől, amit nem lehet vitatni, ugyanakkor semmit nem mond az ember eredetéről.
Javaslom, ezt a témát tegyük félre, nem ebbe a topikba való. Ha szeretnéd folytatni, a Teremtés kontra evolúció-ban fmegtehetjük.
Pittyeg, pityeredik, pötty, petty, pötyög, potyog, pöttyen, potya, potyka (kicsinyítőképzős, tehát nem kicsi maga a szó), puttyan, putyóka. Vegyük már észre hogy hanggyökkel állunk szemben, a P-TY fejezi ki közte egy magánhangzóval. Ami azt is jelzi hogy magas vagy mély hanggal van dolgunk.
Itt nincsen PI, aki pityereg annak a könnye potyoghat. pity-poty-pöty dolog majd ugyanaz, hangot ábrázol. Teljesen független dolog ez méretektől, hangok utánzatáról van szó és nem méretekről.
A cser-csar-csár-csar-csör-csur dolog is 3 hangos hanggyök. A CS-RR a lényege, ki kell nyitni a mosogatónál egy vízcsapot és figyelni. Észre fogjuk venni, hogy 2 párhuzamos hang fut egymás mellett.
A CS és az R hangok. Ezt idéző hangok. A magánhangzó a kimondhatóság mellett a hangszínt is megmutatja, a csor-gás , csurgás mély hangú történet ellentétben a cserép cserrenő hangjával ami hallhatóan már élesebb. Ezek 3 hangos gyökök, és ez nem tetszik vagy nem tetszik kérdése, észrevehetően beazonosítható kapcsolat van a cserren, csörren, csurran, csor-og szavak közt, tehát nincs CSE gyök ha éppen cserren és nem csorog a dolog, utóbbi a mély hangú és ezt folyékony dolog hangjával (víz ) azonosítjuk be.
A CS-RR a dolog lényege. A potyognál is a potty a hangutánzó, a pigyergő potyogtatja könnyeit. Ide kicsiséget magyarázni értelmetlenség. Utólag beleokoskodhatok 100 féle fogalmat én is, de akkor a lényeget nem vesszük észre.
A valóságban a hangok nem csak egy pillanatnyi cs oszt jó napot. A csobbanás hangja a becsapódás pillanatától (CS) a vízcseppek visszaérkezéséig tart, nem véletlen a kettőzött B hang a csobb-an szóban.
A pillérbe ez a csavart logikájú kicsiség magyarázat kicsit már komikus nekem, ezek jó nagy dolgok, már messziről ez látszik elsőre meg egy hídból is. A tyúkot meg nem véletlen pi-pi módon hívogatják, valószínűleg ennek az az oka hogy a gőzmozdony szóra kevésbé reagálnának. A cica meg a ciccegésre figyel fel, ezért lett cica a neve. Nem azért mert kicsi/nagy/szőrös/jó ugró/felfelé törekszik a fára/szétmegy/összemegy/pattan/spirituálisan egyre magasabb fokra kíván jutni/ gömbszerű/távolodik/közeledik/nem mozdul/mozdul/ és stb... néha hülyére bonyolítják az emberek a leginkább kézenfekvőt is, ősi megfigyelés hogy a cicc-re reagál a cica. Tudom ez hihetetlen hogy csak ilyen egyszerű legyen, ezért mögé gyártunk mindenféle hülyeséget, pedig néha csak nagyon egyszerű.
Vannak már később értelemgyökök is szép számmal, de most a hangutánzó eredetűek a téma. Az meg épp olyan egyszerű hogy illusztrál egy jelenséget. És gyök lesz. gyakran 3 hangos. A nyihog szó is így bontandó helyesen: nyih-og. A ló hangja a nyihaha, ebből van az egész, vegyük már észre.
A TŰZ hangja sem egy hang, sőt ! A P-RR a fő hangja, üsd be a videóba hogy tűzropogás hangja kandallóba ég a fa, jó 8 órás, nem kell végighallgatni, elég az elejét. P-RR a hang egyértelműen, ehhez hasonló, néha megspékelve egy-egy pattogós hanggal is. Hangutánzó gyök a PIR, ami PAR,PER, PÖR formában is ábrázolható, hiszen a valóságban is különböző lehet a tüzek hangszíne...
Teljesen felesleges erről vitázni egy olyannal, aki a mély vallásosság szintjén Darwinista. Annak aztán mondhatsz bármit, mert szemellenzős.
Szemellenzőt hord: "egyoldalú, elfogult gondolkodásmódjával fogva a valóságnak, a tényeknek mindig csak egy szűk körét látja." Ha valaki magára ismerne az lehet nem a véletlen műve.))
De úgy is mondhatnám hogy az embereknek azon hajlandósága hogy azokat az információkat részesítik előnyben, amelyek igazolják saját hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára.
Ezt megerősítési torzításnak hívják. Feltételezem mindig is egyoldalúan informálódhattál a témakörben így a cáfolatok hírérték szintjén sem juthatott el oda esetleg.
Én meg ismerem a pro és kontra érveket, számomra egyértelműen cáfolt elmélet. Ugye a pro oldalát már a közoktatásban elsajátítja legtöbbünk, ott nincsen kontra oldal, azt egyoldalúan tálalják az embernek. A kontra oldalt meg sokan nem is ismerik.
A fajok változatosságát ne keverjük bele a történetbe. A fajok csak egymás közt szaporodnak és kész. Ember is egy faj, igen változatos egyed szintjén hiszen arcról felismerjük egymást. De a Darwinistákat is az zavarja, hogy nem igazán vannak a kövületekben sem köztes fajok, a fajok csak kialakult állapotukban léteznek. Egymással sincs konszenzus, tucatnyi neo-Darwinista elmélet van már, persze mert folyton toldozzák és foltozzák ezt a nem fenntartható elméletet.
Ha ez olyan egyértelmű lenne akkor nem kéne 15 féle irányzatnak lennie, ez is csak azt támasztja alá hogy egy sem ad kielégítő magyarázatot.
A természet élőlényei is olyan szimbiózisban élnek egymással kölcsönhatásban, hogy az is csak együtt tudna alakulni és nem külön egymásutánban. Számos élőlény olyan összetett szokásrendszerrel él, hogy nem építhető fel lépésenként mert akkor eleve nem létezne. Egyszerre kell tökéletesen működőképesnek lennie..
Egyébként egy állítólag milliárd éves alga kövület épp olyan mint ma, ez a viszonylag egyszerűbb létforma sem változott semmivé sem. De a 100 éves muslinca kísérletben sem lettek lovak belőlük.)) De még csak házilegyek sem.
Egy hüllőt épp 135 millió éve kihaltnak kamuztak össze, aztán meg kiderült hogy ma is él és virul. Változatlan formában mint a kövületekben. Egy halfajra azt hazudozták össze a képzeletgyárosok, hogy átmenetet képez a halak és kétéltűek között, és 70 millió éve kihaltnak fantáziálták ezt az állítólagos átmeneti halat. Csak aztán a halászok átírták ezt a "tudományt" mert ők éppen ilyen halakat fogtak ki, és kurvára nem változott "évmilliók" alatt sem kétéltűvé ez a hal, épp olyan mint az őskövületekben.
Ma sem léteznek köztes fajok. Ma sincsenek a majmok és az emberek közti félúton lévő élőlények. Ma sincsen hüllőből madárrá alakuló félúton lévő állat. Eleve a hidegvérű hüllők és a melegvérű madarak szervezete teljesen másképpen működik, és a szárny is csak befejezett állapotában biztosít bármiféle előnyt az élőlénynek. Azaz a kérésem hogy a majomból ember dolgot ha lehet ne tukmáld tovább, ha te így gondolod hát tedd, mit csináljak ezzel. A nyelvbe nem kell belekeverni, a beszéd az ember műve vitathatatlanul, az ember tette ezt magáénak.
" Te honnan eredezteted az embert?"
Ha az ember 100 % bizonyos volna ebben akkor ez nem volna sehol sem vita és eszmefuttatások tárgya. Ha ez fixen és minden kétséget kizáróan tudva lenne, akkor ez nem ihletné meg a korunk művészeit, íróit és a filmek készítőjüket...
"Ami állítólag szerinted "pattanós és kicsi" volna. Gondolom a PIR tüzes gyök miatt vetted be a "buliba" a pattanós dolgot."
Igen, mert ez az ősi "kép" lehetett az alapja a pi-r gyök kialakulásának indítéka, és ennek a gyöknek egyik alkotója a "p" (pi) hang.
"Mert amúgy ezen kívül nagyjából semelyik PI kezdetű szóra nem illik már ez a dolog."
A pici, picsog, piheg, pikkely, pinduri, pirinyó, pisszeg, az idegen piko, és pincsi szavakban egyértelmű a jelentések rokonsága.
Az idő rövidségét sem nehéz társítani a kicsiséggel, így érthetővé válik a pillanat szó pi-ősgyöke, s ennek más szavakban való előfordulása: pilla, pihe...
Gyakorlatilag majd' minden pi- kezdetű szót felsoroltam.
"Mi a kicsi az igen gazdag tűz értelmű PIR kezdetű szavakban?"
Az igen látványos szikra, ami éget, szúró fájdalmat okoz. S ezt pattogás kíséretében tapasztaljuk.
Amúgy magyarázd meg, a tűz gyök eredetét. Kíváncsi vagyok, miként hozod össze a jelentését magával a jelenséggel.
"Mi a kicsi a pif-puff, vagy a piff-puff hangutánzásban?... Semmi mert éppen hogy ezek markáns erős hangok, és nem pattanós a puffogó hang."
Azért lett a gyök záró hangja egy sokkal lágyabb természetes hangot utánzó "ff", mert nem pattog, hanem puffog.
A pif gyök kisebb erejű ütések hangja, a nagyobbaké a durran, dörög, dobban...
"De amúgy a pattanós dolgoknak ott a saját gyöke a PATT."
Igen, de ez már egy későbbi, összetett gyök.
"Van gyöke, az miért nem jó?... "
Teljesen jó, nincs vele semmi baj.
"Mi kicsi a pillérben?... Ez jellemzően pont hogy nagy."
Maga a pillér az egészhez képest kicsi. Ez teszi légiessé, könnyeddé a rajta nyugvó létesítményt. Tehát akár az egészhez viszonyított méretét, akár a keltett látszatát vesszük figyelembe, a kicsi jelentéshez fogunk eljutni. Egyébként az átvitt értelmezésről már nagyon sokszor beszéltem, itt is ez érhető tetten, hiszen ami könnyű az jobbára kicsi. Nem abból kell kiindulni, hogy "de lehet nagy is", mert nem az a fő jellemzője. Ebben az esetben a pillér (az egészhez képest) kicsi, és a látvány, amit a pillér ad, szintén a könnyedség, a kicsiség képzetét kelti.
"Mi kicsi a pihen szóban, amikor a pihegéses hangutánzáshoz van köze az egészhez."
A pihegés a normálisnál kisebb mennyiségű és ritmusú lélegzetvétel.
"Ez nem pattanós hangú, aki picsog. Kicsiség értelmezhetetlen."
A picsog és a piheg hasonló jelenség. Aki picsog rövidebb ideig és kevésbé intenzíven sír.
"Mi a kicsi vajon a pimaszságban? A pimasz embert másként piszoknak is mondják, nem hozható összefüggésbe a szó kicsiséggel."
A piszok rendszerint jelentéktelen méretű alkotókból álló szennyeződés. A háztartásban morzsa, lecseppent valami, por. Apropó por. Az is kis szemekből áll.
"Mi kicsi és mi pattog a pipi szóban?... tyúk, galamb, liba hívóhangja ez eredetileg."
Persze, de ez a szó két tagból áll, amik közül egyik sem hívogató. Viszont tudjuk, hogy csak a legkisebb háziállatokra, történetesen csirkékre, tyúkokra alkalmazzuk.
"Most mit tegyünk ha egyszer erre a jelenségre hallgatnak."
Arra hallgatnak, amit étkezés előtt szoktak hallani. Ha etetés előtt rendszeresen azt mondod nekik gőzmozdony, arra is odamennek. Ez egy feltételes reflex. (Pavlov kutyája)
"A pezsgés régi pizseg formája: P-ZSSS- P-ZSSS és P-ZSSS nincs mit magyarázni ezen, dobjunk be egy pezsgőtablettát a pohárba és hallgassuk meg, ennyi a lényeg."
Úgy van! És mit fogsz hallani? Apró pattogó hangokat.
"Nem kell szükségszerűen 3 hang hozzá. Van hogy 1 hangból indul minden (e-szik, u-gat, ó), gyakran 2 hangos a gyök(AL), és megfigyelésem szerint a 3 hangos gyök is gyakori lehet.(PIR, csat) Néha nem egyszerű eldönteni hogy két 2 hangos van összeháziasítva vagy már eleve 3 hangos gyökkel indít a szó."
Leírtad a lényeget. Vannak még ma is egy- ill. két hangból álló gyökeink (toldalékaink is szép számmal!), ami arra utal, hogy voltak/vannak ilyen ősgyökök. Ha ezt elfogadjuk, csupán azt az egyszerű következtetést kell levonni, hogy a több hangból álló gyökeink ezeknek a korai ősgyököknek az összetételéből alakultak ki. (Persze, lehetnek kivételek)
Azt is tudjuk, egy-egy hangnak milyen jelentése van: Pl az "r" hang olyan gyökökben fordul elő, ahol a jelenség folyamatos mozgás, pol forog, kerít, pörög, dörög, súrol, stb.
Azt is értjük, hogy a "k" a kicsi hangja, s azt is, hogy a "p" a pattogás hangja. (A többit nem sorolom) Így könnyen lehet rekonstruálni a többhangú gyökök létrejöttét.
"Néha 3 hangnál is több a szó ami kapásból úgy születik meg"
Ennek nagyon kicsi a valószínűsége. (Nem kizárt, de kicsi)
Pl. a röfög, brummog, dörmög szavakban föllelhető az önálló hangok (ősgyökök) jelentése, ami azt sejteti, hogy ezek összetett gyökök.
Kivétel nélkül mindben megtalálhatók a korábbi egy-két hangú ősgyökök jelentése. Lásd nyihaha nyihog, nyikkan nyikorog...
"A 3 hangos gyökök mögött a legtöbbször egy természeti vagy ember által kiadott jellemző hangjelenség megörökítését lehet sejteni. Ja hogy a természet nem beszél?... De "beszél", mert hangjai vannak és jelez velük. "
A természetben nincsenek három hangok, még kettő sem, vagy csak igen ritkán.
Vegyük például a nyikkan, nyikorog szavakat. Az "ny" általában a hosszabb, dolgok jellemző hangja: nyúlik, nyál, stb. De az előbbi esetben "k" rövid, kicsi jelentésű hang van a gyök végén, és tényleg, aki nyikkan az egy rövid hangot ad. Épp úgy, mint a vakkan, zakkan szavakban. A nyikorog is több, rövid "nyi" hang sorozatát jelenti.
"Így néz ki a valóságban egy kézilabdás?... A frászt, de mégis könnyen felismerhető pár húzásból az ábra."
De azt se felejtsd el, hogy az ábra minden egyes részének van önálló jelentése. Az egyik a fejet, másik a kart, a harmadik a lábat, a negyedik a testet jelenti, s így együtt lesz kézilabdás. (persze a rá jellemző pózban ábrázolva: labdával a kezében)
"A hangutánzó gyököknél is ez lehet a lényeg, megnevezel egy gyakori hangjelenséget,"
Igen itt is több (legalább kettő) alkotóból összerakva, mint az általad felhozott példában.
A nyikorog és a nyihog hangutánzó gyökökben csak a nyi- az azonos, a nyikorog, nyúlik, nyafog gyökökben pedig már csak az "ny" hang. Pedig mind az öt gyök jelentése rokonítható egymással. Ugyan ez igaz a görög, kerít, tarol, súrol, szavak gyökeire, melyekben csak az "r" hang a közös, ugyanakkor mind folyamatos jelenségről szól.
"ITT válik képpé a történet. Csatt hangot csinálsz, csatt-og lesz. Ha két ember csattog és egymásra csattognak eszközeikkel akkor CSATA lesz."
No, és mi van a pattog-gal, kattog-gal? Ezekben miért kezdődik más hanggal a gyök? Nem azért, mert az első hang a hangutánzó, és nem a három együtt?
Melyik hang adja vissza (hordozza) a természetes hangot? Nyilván az első.
Lásd még a csap, csipog, csörög, csurog gyökeit, ahol a "cs" hang a teljes gyök jelentésének meghatározó hangja. De itt nincs "t" hang a végén, hanem valamilyen másik van, ami más jelentést hordoz, és így más jelentést is ad a gyöknek. Ugye, a "p" rövid jelentést ad a gyöknek, az "r" pedig folyamatosságot.
"A locs, csat, pat, tap, pir, csob, csap, poty, toty, csir, cser, csör, gur, gör, és nem sorolom végig mert rengeteg van, 3 hangos gyökök, hangutánzat által születhettek meg."
Azzal a megjegyzéssel, hogy az egyes háromhangú gyökök jelentését az első hang határozza meg, a többi hang a jelenség egyéb jellemzői szerint kerül a gyökbe.
Rosszul tudod, nem bukott meg, sőt folyamatosan egyre több bizonyíték kerül elő igazolására, s a legújabb tudományág, a genetikai is mellette szól.
"Azt hiszed nem tudok a direkt hamisított leletekről?..."
Én is tudok egy-két hamisításról, de ez korántsem jelenti azt, hogy minden lelet hamis lenne. Nem egy-két esetből kell levonni a következtetéseket.
"Meg a magabiztosan állított ki tudja hány millió éve már kihalt elődfajok is röhej: Aztán meg napjainkban meg előkerülnek itt-ott a világban, hol épp Új Zélandon vagy máshol derül ki hogy a 100 millió éve kihalt "Darwin" bizonyíték köszöni szépen él és viriul 2023-ban is frankón.))"
Ja, dínók szaladgálnak észrevétlenül, csak még senki nem látta őket... A film nem valóság... (Jurassic park)
"Persze a sok milliós faj ami kihalt állítólag, ma is épp olyan mint régen volt."
Tényleg? Olvass utána, de ne holmi bulvár ID-s cikkekből tájékozódj!
A tudományban ha valaminek az ellenkezője bizonyosodik be, akkor az lesz a tudományos álláspont. Eddig még senkinek sem sikerült az evolúciót megcáfolnia, sőt!
Ami vita tárgya manapság az az evolúció részleteire vonatkozik, nem az egészére. Nyilván vannak új leletek, kutatási eredmények, melyek megváltoztatják, vagy kiegészítik egyes részletekről alkotott még ismerethiányos elképzeléseket, de ezek egyike sem mond ellent az evolúció elméletének.
"Mert hát ha igaz volna ez a kicsi apró lépésekkel átváltoznak egymásból egymássá a fajok, akkor sokkal több átmeneti formának kéne lennie,"
Sajnos, azt kell, mondjam nem érted az evolúció lényegét és azt sem, hogy ma is annyi átmenet létezik, ahány élőlény van a Földön.
Ti. minden egyed más és más, nincs két egyforma élőlény a világon. De még a fajok között is van rengeteg átmeneti állapotban lévő: Elég ha a cetfélékre, fókafélékre, vagy más még a vízi életmódhoz kevésbé alkalmazkodott élőlényekre gondolsz, vagy épp a szárazföldi élethez alkalmazkodni kezdő vízi lényekre (halakra), mint pl a fára is felmászó gébekre.
"És a fosszíliákban kész élőlények, fajok vannak."
Ezzel nem mondtál újat, mert az adott pillanatban (amikor élt) minden faj "készen van". Csak idővel fog megváltozni, átalakulni.
"Ma sem változik át egyik sem,"
De igen, ma is változik, csak néhány év alatt nem érzékelhető a változás. Ugyanakkor a virológia (ahol sokkal gyorsabb a változás lehetősége a szaporodási ciklus rövidsége miatt) fényesen igazolja a különböző variánsok felbukkanását.
"de ezt hiába is mondom egy szemellenzős és vaskalapos felfogásúnak."
Elhamarkodott ítélet helyett inkább tájékozódj. Ma már nagyon sok ismeretterjesztő cikket, kutatási eredmény-ismertetőt el lehet érni.
"Arisztotelész még anno azt tanította hogy az emberek halakból jönnek létre. Gondolom az ő korában ezt az álláspontot védenéd foggal-körömmel."
Ez az álláspont ma sem változott. Az emlősök ősei a halak voltak. Erre vannak bizonyítékok, s nem másra.
"Ma már tudható hogy egy ilyen "egyszerű" sejt is önmagában már egy hihetetlenül összetett mérnöki precizitással rendelkező úgymond szuper gépezet."
Igen, a mai emberi sejt már az, de nem volt ez mindig így. Ma is vannak egyszerűbb sejtek, sőt, olyanok is, melyek nem nevezhetők sejteknek, mégis "élnek" . (vírusok)
Sőt, olyan vegyi folyamatok is léteznek, melyek egyáltalán nem nevezhetők élőnek, mégis automatikusan zajlanak. (autokatalízis)
"Az ember alatt a mostani fajt értem amelyek nem összekeverendőek más régi fajokkal."
Természetesen mindenki így gondolja, senki nem keveri össze egykori őseinkkel. A származás nem kever(ed)és.
"Hát ez jó kérdés, de szerintem az emberiségnek voltak az ősiségben is hullámvölgyei és hullámhegyei is a fejlettségi és kulturális szintjét tekintve."
Ez nem magyarázza az ember eredetét. Én arra lennék kíváncsi, Te honnan eredezteted az embert?
"szavak jelentésében ott búvik a "PI" közös jelentése"...
Ami állítólag szerinted "pattanós és kicsi" volna. Gondolom a PIR tüzes gyök miatt vetted be a "buliba" a pattanós dolgot. Mert amúgy ezen kívül nagyjából semelyik PI kezdetű szóra nem illik már ez a dolog.
Talán a pipacs a kivétel. Viszont az könnyen lehet hogy őseredőre a PIR szavakhoz tartozik. Mert hát piros az is, nem véletlen lehet hogy pont így kezdődik ez a szó. Lehet pirpacs-ként kezdte valaha a szó. A kicsiség meg elég tág fogalom ahhoz hogy 3 szóból egyre rámondható legyen. Ettől még nem biztos hogy ezt jelenti.
Mi a kicsi az igen gazdag tűz értelmű PIR kezdetű szavakban?... Inkább épp nagyok, a megnevezés pillanatában még az öngyújtók nem voltak annyira népszerűek. Azaz erdőtűz volt vagy tábortűz, ezek nagyok és nem kicsik.
Mi a kicsi a pif-puff, vagy a piff-puff hangutánzásban?... Semmi mert éppen hogy ezek markáns erős hangok, és nem pattanós a puffogó hang. De amúgy a pattanós dolgoknak ott a saját gyöke a PATT.
Van gyöke, az miért nem jó?... patak, pattog, patron, patália, patkány, pata, patyolat, patkó, pattint, pattantyú, per-PATvar, stb. sok szavunknak ez jól megfelel.
Mi kicsi a pillérben?... Ez jellemzően pont hogy nagy.
Mi kicsi a pihen szóban, amikor a pihegéses hangutánzáshoz van köze az egészhez. A pihe-puha-pehely- meg már összefügg a pihenéssel, nem mai találmány a tollpehely puhaságának felfedezése.
Mi kicsi vagy pattanós a picsa vagy picsogó hangutánzatokban?. Ez nem pattanós hangú, aki picsog. Kicsiség értelmezhetetlen.
Mi a kicsi vajon a pimaszságban? A pimasz embert másként piszoknak is mondják, nem hozható összefüggésbe a szó kicsiséggel.
Mi kicsi és mi pattog a pipi szóban?... tyúk, galamb, liba hívóhangja ez eredetileg. Most mit tegyünk ha egyszer erre a jelenségre hallgatnak. Hát megörökítették a jelenség valódi hangját az emberek. Kicsiséget a szóba erőltetni vagy pattanó hangokat a pippegésbe nem célravezető szerintem. Ráadásul a liba meg a tyúk a madárfélék közt az átlagnál nagyobb termetűek.
A pezsgés régi pizseg formája: P-ZSSS- P-ZSSS és P-ZSSS nincs mit magyarázni ezen, dobjunk be egy pezsgőtablettát a pohárba és hallgassuk meg, ennyi a lényeg.
"Ok, magyarázd el, miért kell egy gyökhöz három hang."
Hát már érintettük párszor, de akkor foglaljuk össze: Nem kell szükségszerűen 3 hang hozzá. Van hogy 1 hangból indul minden (e-szik, u-gat, ó), gyakran 2 hangos a gyök(AL), és megfigyelésem szerint a 3 hangos gyök is gyakori lehet.(PIR, csat) Néha nem egyszerű eldönteni hogy két 2 hangos van összeháziasítva vagy már eleve 3 hangos gyökkel indít a szó.
Néha 3 hangnál is több a szó ami kapásból úgy születik meg. Például a béka dolog és a BREKK összefügg alighanem, az állat a kiadott hangja által lett megnevezve. Az még megérne egy vizsgálatot hogy a brekk hangból békáig eljutott hangalakba lett é később már tudatosan csempészve odaillő gyök is, el tudom képzelni hogy igen, de per-pill elsőre nem érzek benne ilyet. Az biztosnak tűnik hogy őseredete a szónak az állat kiadott hangja, nem véletlen nagyon hasonló a hangalak.
A 3 hangos gyökök mögött a legtöbbször egy természeti vagy ember által kiadott jellemző hangjelenség megörökítését lehet sejteni. Ja hogy a természet nem beszél?... De "beszél", mert hangjai vannak és jelez velük. Az hogy az ember hangja nem pont olyan az nagyon láthatólag nem zavarta eleinket, rahedli ilyen többé-kevésbé passzoló hangutánzattal rendelkezik a magyar nyelv. De most néztem épp a sporteredmények oldalát, és 4 vonalból meg két kis pont/gömbbel tök jól ábrázolható egy egyértelműen kézilabda sportágat űző ember. Így néz ki a valóságban egy kézilabdás?... A frászt, de mégis könnyen felismerhető pár húzásból az ábra. A hangutánzó gyököknél is ez lehet a lényeg, megnevezel egy gyakori hangjelenséget, aki ilyet produkál mint ember/élőlény ezáltal máris egy ige születik és kis képzéssel könnyen főnévvé válik és ITT válik képpé a történet. Csatt hangot csinálsz, csatt-og lesz. Ha két ember csattog és egymásra csattognak eszközeikkel akkor CSATA lesz. Elkezd esetleg focizni és elől csatázik, később csatár lesz. De magas hangon CS-TT már csett-int lesz meg cset-lik lesz aki botlik. De a csit-csat fejezi ki jól amikor ezek a csattogó hangok magasak is és egyszerre mélyek.
A locs, csat, pat, tap, pir, csob, csap, poty, toty, csir, cser, csör, gur, gör, és nem sorolom végig mert rengeteg van, 3 hangos gyökök, hangutánzat által születhettek meg.
A Darwini képzelgés már rég megbukott az idők során, sok víz lefolyt már azóta a Dunán. Nem a Blikkből tájékozódom ilyen ügyekben, hanem kifejezetten olyan publikációkból és ezek gyűjteményeiből, amelyek ritkán kerülnek csak úgy elénk magától, inkább kifejezetten keresni kell őket.
És jószerivel már minden tudományág cáfolja, vagy minimum erősen megkérdőjelezi. Ráadásul némelyik több oldalról megközelítve is. A matematika, paleontológia, régészet, vegyészet, mikrobiológia, a genetika, a geológia, a csillagászat fejlődése is és egymástól függetlenül is, kiváltképp összeadva ezek együtt szinte a romokba döntik ezt a folyamatosan toldozott foltozott fantáziálgatást, amely leleteket tekintve is az igazságot illetően igen erős kihívásokkal küzd. Azt hiszed nem tudok a direkt hamisított leletekről?... Ugyan már dehogynem, volt ami évtizedekig is elhülyítette az embereket, aztán a kutatás fejlődése új vizsgálatok lehetőségét nyitotta meg és egyértelműen bizonyította jó néhány hamisságát, hazugságát. Persze valamit fel kellett már mutatniuk.)) Meg a magabiztosan állított ki tudja hány millió éve már kihalt elődfajok is röhej: Aztán meg napjainkban meg előkerülnek itt-ott a világban, hol épp Új Zélandon vagy máshol derül ki hogy a 100 millió éve kihalt "Darwin" bizonyíték köszöni szépen él és viriul 2023-ban is frankón.)) Hát magukat égetik az ilyen emberek. Persze a sok milliós faj ami kihalt állítólag, ma is épp olyan mint régen volt. Ez biztosan egy újabb véletlen.))
Mert hát ha igaz volna ez a kicsi apró lépésekkel átváltoznak egymásból egymássá a fajok, akkor sokkal több átmeneti formának kéne lennie, mint amit annak hazudoztak össze. És a fosszíliákban kész élőlények, fajok vannak. Ma sem változik át egyik sem, de ezt hiába is mondom egy szemellenzős és vaskalapos felfogásúnak. Még azok a qva muslincák sem változtak meg semmi mássá a 100 éves kísérletben. Pedig ott mindent bevetettek, és a muslincáknál 12 nap alatt van meg egy új generáció, több ezer generáció alatt sem lett más faj, muslinca azóta is. Arisztotelész még anno azt tanította hogy az emberek halakból jönnek létre. Gondolom az ő korában ezt az álláspontot védenéd foggal-körömmel.
Ha valaki szerint az a tudomány hogy ilyen nagyon régi őslecsóból csak úgy véletlenül lett a Darwin szerint nagyon egyszerű sejt, akkor azzal nehéz mit kezdeni. Ma már tudható hogy egy ilyen "egyszerű" sejt is önmagában már egy hihetetlenül összetett mérnöki precizitással rendelkező úgymond szuper gépezet. De a DNS lánc is.
"Mikortól számítod az embert embernek"
Az ember alatt a mostani fajt értem amelyek nem összekeverendőek más régi fajokkal. Hát ez jó kérdés, de szerintem az emberiségnek voltak az ősiségben is hullámvölgyei és hullámhegyei is a fejlettségi és kulturális szintjét tekintve. Ezt a bolygón lévő folyamatok és annak élhetősége is erősen befolyásolta. Azaz például a kőkorszaki ember előtt nagyon is elképzelhető hogy létezhetett egy annál jóval fejlettebb emberiség is. Sok minden utal erre, már amennyi tudható erről. A többi dolog folyt. köv. a második részben...
"Már bocs de ez a majomból ember lesz ökörség sosem volt normálisan bizonyítva, amúgy a saját korában sem volt népszerű a cucc."
Nem majomból fejlődött ki az ember, hanem az embernek és a majomnak a közös őséből. Az ember kb 8-10 m. évvel ezelőtt vált el a közös őstől és indult a saját fejlődési útján.. Erre számos bizonyíték van, lásd azokat a leleteket, amelyek az időskálán mutatják az ember fejlődését, valamint a genetikai kutatási eredményeket, melyek egybevágnak a leletek által is igazolt fejlődési trenddel. Dőreség lenne a leleteket és a genetika eredményeit figyelmen kívül hagyni, vagy letagadni.
Semmilyen más elképzelés nem rendelkezik ilyen kézzelfogható bizonyítékokkal.
"Megcáfolt dolgok nem jöhetnek nálam szóba,"
Az evolúció nincs megcáfolva. Persze, ha minden kritika nélkül elfogadsz mindenféle bulvár ID-s sületlenségeket, akkor nem tehetek semmit.
Ui. ezek a nézetek semmilyen kritikát nem állnak ki, "kézből meg lehet kontrázni" őket.
"De nincs értelme belemenni, hiszen ha valakinek nem tűnik fel hogy ma sem változnak át a majmok emberré akkor azzal nincs mit kezdenem,"
Az evolúció nem arról szól, hogy mindennek ugyan olyan élőlénnyé kell válnia, hanem arról, hogy vannak élőlények, melyek fejlődése a körülményei és genetikai adottságai miatt eltérő lesz a társaihoz képest. Azaz a társaknak nem kell - és nem is lehet, mert mások az életkörülményei - törvényszerűen követni egy adott populáció fejlődési útját. Pont az a lényeg, hogy egyre több variáns jelenik meg a különböző életterek kitöltésére.
"Csak ezt a hiedelmet már mondtam ha lehet ne vidd bele a nyelv alakulásába, mert ez a magyar nyelv baromira nem egy artikulálatlan makogás, ha valaki ebből akarja a nyelvünket felépíteni és megközelíteni az garantáltan alapjaiban hibás alapokra fog helyezni mindent."
A beszéd kialakulása elválaszthatatlan a az ember fejlődésének történetétől, nem lehet kiemelni abból a "környezetből" amiben az ember fejlődése lejátszódott.
"Meg ne akarj erőltetetten tudományellenesnek beállítani,"
Bocs' nem én állítalak be, hanem saját magadat helyezed a tudomány eredményeinek tagadói körébe.
"más nálam a tudomány definíciója, és a kitalált képzelgések szférája és a hülyére cáfolt régi elméletek nem tartoznak nálam ide."
Sajnos - az az érzésem - nem vagy tisztában a tudomány fejlődésének mikéntjével: Nagyon kevés a "hülyére cáfolt" elmélet és, - amennyiben modern tudományról csak pár száz éve beszélhetünk - akkor egyáltalán nincs még csak megcáfolt elmélet sem, csupán az új információk által kiegészítettek, módosítottak vannak.
Egyébként ne legyen nálad más definíciója a tudománynak, mert a tudomány meghatározása nem szubjektív, nem személyfüggő.
"Térjünk át a papagájra: tévedés ami elhangzott, számos kísérlet már igazolta hogy a papagáj igen is képes értelmezni is amit kimond. Utána lehet nézni, elég sok videóanyag is erről tanúskodik.
Képes helyesen válaszolni kérdésekre,"
Ok, linket kérek. Utána megvitatjuk.
"De kimondja mert képes rá, ahogyan képes volt/van/lesz rá az ember is. Szerintem a mai ember fajta mindig is tudta ezt."
Mikortól? Akkor is tudta, mikor ember még nem is létezett, akkor is tudta? Mikortól számítod az embert embernek?
"A "PI" szókezdetekről még: pici, piac, picsog, pihen, pille, pimasz, pisszen, pipa, pince és a többi. Akárhogyan nézem a "PI" forma még semmi önállót nem jelenthet, egyszerűen nincs a szavak mögött itt még közös nevező."
Mit tegyek, hogy meglásd? Emeljem ki pirossal? A pici, picsog, pille, pisze, stb. szavak jelentésében ott búvik a pi- közös jelentése. - Már, ha hajlandó vagy észrevenni...
"Beleerőszakolhatunk valami durván tágan értelmezhetőt ami szinte bármire rámondható,"
Nincs benne olyan jelentés, ami bármiben benne lenne, hiszen a loccsan, súrol, tágul, nagy, fényes, lapos, anya, stb. szavakban nincs benne, mert azok más hangokból épülnek föl.
De benne van a fentebb felsorolt szavakban.
"De szerintem azért van ez, mert a fent sorolt szavak gyöke többnyire eleve 3 hangos, a 3. hangtól lesz gyök a PISZ, PIH, PICS, PILL dolgok ahogyan a "tüzes" gyök a PIR is a 3. hangtól válik ilyen értelművé."
Ok, magyarázd el, miért kell egy gyökhöz három hang.
"Ugyanakkor a PI ősgyök sok más gyökben is előfordul magával víve eredeti jelentését (pattanó, átvitt értelemben kicsi) "
Szerintem semmi ilyesmi jelentése nincs ennek. Egyébként a világon lévő dolgok felére rásüthető hogy kicsi, mert ha nem kicsi akkor nagy. Ilyen alapon bármilyen gyökön lesz nagyjából ugyanannyi kicsi dolog mint éppen ezen a PI dolgon, semmivel sincs rajta több kicsi mint a legtöbb random gyökön. Ezért az ilyen kijelentések tényként közlésével vigyázni kell, mert könnyen abba az illúzióba ringathatjuk magunkat hogy épp igazunk van, közben meg egy csomó szó van a PI kezdettel ahol a méret nem igazán releváns és legkevésbé pattanó a dolog. Az ÁRPI szóban sem a PI becéz, hanem csak az I hang.
Árpádból lesz Árpi. De ha történetesen ZSOLT a mi emberünk akkor ZSOLTI lehet belőle, és ez ugyanaz a dolog, nem kell ide a PI hozzá. A "pici" szó az tényleg kicsi, de ez még édes kevés az általánosításhoz.
De ha azt mondom hogy pici paci poci-jában pácolt pacal pöcök peceget, ezért a pucuja picuri, akkor ez esetben két dolog is történhet:
1: igen hülye ábrázattal fognak tekingetni az emberek.... és nagyon...
2: vagy itt is feltételezzük hogy ebben a mássalhangzó vázas dologban csak lehet valami, ami esetenként és időnként közösít valami értelmet. A P-C vázon érezni a piciséget.
De ugyan mi kicsi és mi pattogna ezeknél itt?: PIR gyök a tűz gyöke, oké pattogjon, de itt a kicsiség nem értelmezhető, sőt inkább nagy jelzővel illetik ha egyáltalán illetik.
Piffeg-puffog: hangutánzó, ahogy a pöfög is az. De a pofa, pofon, pofázás is a P-F dologra épülő hanggyök.
Pi és PI avagy pipi: nem a kicsisége miatt az ami, bár egy hangyához képest kolosszális (K kezdőhang hoppá !)
egyszerűen a baromfiak erre a dologra hallgatnak, gondolom ősi tapasztalat ez, szimplán hangutánzás ez csak és kész. Ahogy a cicánál a ciccegés működik, a tyúkoknál meg a pi. Bár az egész baromfiudvar és környéke úgy ahogy van hangutánzatokra épül fel.
PIH gyök: pihe, piheg, pihen, stb. se pattogás, se kicsiség nem értelmezhető itt sem.
Picsog, picsa hangutánzók. Pikkely: nem pattan, és az őshüllőknél ez baromi nagy volt inkább. De a pukkan szó székely verziója a pikken. Nem vagyok pikkelyszakértő de úgy tudom ha ez levegővel telve bizony pukkanni is tud halbontásnál, szóval ez inkább megint ide sorolandó és nem a kicsiséghez van köze.
Pillér: oszlopfő, hídláb: nem pattan, nem kicsi. Sőt, kifejezetten nagy inkább. A PIL gyökű szavaink, a pille, pillangó, pillanat, pilács, de még a pilóta is és sok más a gyorsasághoz köthető. Az ILLAN szó is.
Pimasz: néha aki ilyen az tényleg pattog.)) Kicsiség?... ááá, ez a nagyhoz áll közel. ha már mindenképp méretet vinnék a szóba. De nem szükséges.
Pint mértékegység: nem pattan, nem kevés mennyiség, a magyar pint majd két liter, szóval ennyi bort behúzni az azért nem éppen a kicsiséget szimbolizálja.)) A pintér meg a kádakat hordókat készítette amelyek meg nagyok. Pince már hangzásban is a picire hajaz, csak hát épp ezek a helyek már régen se voltak kicsik éppen, sőt. De kedves hely azért lehetett, hőségben hűvös, fagyban a 10 fok már kellemes, na meg sok jó dolgot lehet enni és inni benne.
Pipacs: pattogó szirmai vannak, paccsog is meg piros is, ezt nagyjából értjük mikből rakódott össze.
Pizseg: a pezseg régebbi formája. Hanggyök.
PISZ gyök elég sok szóval: hanggyök
Pity: hangok és hangok. Ide nincs mit fűzni.
Következtetés: szándékosan most nem vettem be néhány valóban kicsi dolgot mert a másik oldalát is néztem a dolognak. Úgy gondolom pusztán csak véletlenszerű az alkotott szó éppen aktuális mérete, nem ez a jellemző az egészben szerintem...
Már bocs de ez a majomból ember lesz ökörség sosem volt normálisan bizonyítva, amúgy a saját korában sem volt népszerű a cucc. Ráadásul azóta már hülyére cáfolták ezt a Darwin dolgot tucatnyi szakterület képviselői. A mikrobiológia, a sejtkutatás és a DNS precíz mérnöki pontosságú és rendkívül összetett világa még teljesen ismeretlen volt a fazon számára, konkrétan semmit sem tudott ezekről.
Szóval egy mára már igen elavult és idejét múlt találgatást és fantáziálgatást már ne nevezzünk meg ténynek. Az ilyen ötletelgetés és képzelgés inkább a filmek világába való.
"Hát persze az ember az égből pottyant"
Hát a majomembernél még tuti ez is sokkal esélyesebb. Megcáfolt dolgok nem jöhetnek nálam szóba, így minden más dolog versenyben van addig amíg ez a kérdés nincs teljesen egyértelműen igazolva valahogyan.
De nincs értelme belemenni, hiszen ha valakinek nem tűnik fel hogy ma sem változnak át a majmok emberré akkor azzal nincs mit kezdenem, higgyen ebben a dogmában (állítom ez 2x olyan vallásosság, mint bármely Földön túli mozi), úgysem győzzük meg egymást. Lehet hogy tényleg az égből pottyantunk ide.)) Amit nem tudok kizárni az akár lehetséges. Mert most hiába játssza bármely tudós a nagyokost, ez egy ma sem tisztázott történet egészen.
Csak ezt a hiedelmet már mondtam ha lehet ne vidd bele a nyelv alakulásába, mert ez a magyar nyelv baromira nem egy artikulálatlan makogás, ha valaki ebből akarja a nyelvünket felépíteni és megközelíteni az garantáltan alapjaiban hibás alapokra fog helyezni mindent. És mindent.
Meg ne akarj erőltetetten tudományellenesnek beállítani, más nálam a tudomány definíciója, és a kitalált képzelgések szférája és a hülyére cáfolt régi elméletek nem tartoznak nálam ide. A tudomány az igazol, és valódi kísérletekkel reprodukálja állítását. A valódi tudománynak nem kell magyarázkodnia mindenért.
Térjünk át a papagájra: tévedés ami elhangzott, számos kísérlet már igazolta hogy a papagáj igen is képes értelmezni is amit kimond. Utána lehet nézni, elég sok videóanyag is erről tanúskodik.
Képes helyesen válaszolni kérdésekre, és megfelelően időzíteni is. És hangutánzásra is ahogyan az ember is ezt teszi, a magyar nyelv páratlan gazdagsággal fejezi ki így magát. És a papagáj is kimond kapásból is egy hosszabb szót, és itt ez a lényeg még akkor is ha eleinte nem érti a hangalak jelentését is. De kimondja mert képes rá, ahogyan képes volt/van/lesz rá az ember is. Szerintem a mai ember fajta mindig is tudta ezt.
A "PI" szókezdetekről még: pici, piac, picsog, pihen, pille, pimasz, pisszen, pipa, pince és a többi. Akárhogyan nézem a "PI" forma még semmi önállót nem jelenthet, egyszerűen nincs a szavak mögött itt még közös nevező. Beleerőszakolhatunk valami durván tágan értelmezhetőt ami szinte bármire rámondható, de ezt ne tegyük, inkább vegyük észre hogy a "PI" dologban az a közös hogy nincs benne közös.
De szerintem azért van ez, mert a fent sorolt szavak gyöke többnyire eleve 3 hangos, a 3. hangtól lesz gyök a PISZ, PIH, PICS, PILL dolgok ahogyan a "tüzes" gyök a PIR is a 3. hangtól válik ilyen értelművé. Előtte nem az. Még a PIPA sem, nem azért kezdődik ez így bár itt pont passzolhatna rá a tűz kapcsolat is.
Itt egyet kell értsek a CZ-F szótárral, ez egész egyszerűen a tárggyal való cselekvésnek a hangjai lesznek. Ebből van a tárgy megnevezve, ráadásul pipa használatakor ezek a hangok formázódnak meg az ajakkal, a hangalak itt a valóság ábrázolása lesz egészen egyszerűen...
"Tehát ez nem biztos hogy PI gyök, mert pirosan perzselő pörgő parázs. Mindenhogy a tűz körül született gyökből indulunk ahol a magánhangzó megváltozása nem okoz problémát,"
A magánhangzó megváltozása csak ott nem okoz problémát, ahol a gyök jelentése sem változik meg. Pl azért nem, mert egykor kétféle "e" hangunk volt az egyik nyitott, a másik a hangzás tekintetében az "e" és "ö" közötti zárt. Idővel egyes tájakon az "ö" hang felé tendált, más tájakon az "e" hang felé, így mindkét változat fennmaradt (még ma is, lásd szögedies beszéd)
zonban a pir-ul, per-eg, pár-ás, par-lag, pur-dé, pür-é nagyon nem ugyan azt jelentik.
Ugyanakkor a pi- ősgyök sok más gyökben is előfordul magával víve eredeti jelentését (pattanó, átvitt értelemben kicsi): pici, picsog, pihe, pille, pilla, pikkely, piko, pingál, pipa, pipi, pisze, pite, piti...
Ha csak a pir gyököt nézed, nem tudod megmagyarázni, hogy az utóbbi gyökök miért hordozzák a pi- ősgyökre jellemző jelentést. Tehát tovább kell lépni a három hangból álló gyökök rendszerén és egy "szinttel" lejjebb kell kutatni, a hangok (ősgyökök) jelentését kell vizsgálni.
"Az sem tudjuk hogy melyik volt az első. A PIR?. A PAR?.. Tán a PÖR? esetleg a PER?..."
Ilyenkor segít a logika. Mi volt az a "szó", amire szüksége lehetett először az embernek? Nyilván nem a pirosra, peregre, vagy pörögre, hanem arra, amelyik a tűz jelentését hordozza, a pir-re... Hiszen számukra ez jelentette a védelmet, a meleget, egyben a veszélyt is. (erdőtűz)
"A pipa is azért pipa mert illusztrálja amit az eszközzel teszünk. Pont az van a szóba építve, eleve P hangot kell formázni ehhez a művelethez"
Ez a magyarázat nem zárható ki, de ezzel nem lehet cáfolni a többit. Nem mellesleg miért pi- és miért nem inkább pö-, (pöfékel) vagy ph-, ami inkább hasonló hangzású?
Az "i" hang ottléte magyarázatra szorul, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen ott van, valamit kezdeni kell vele.
Amint látod, nem elég "felületesen" ítéletet mondani, több oldalról kell a kérdést körbejárni, s a lehető legtöbb tapasztalati ismeretet kell együttesen figyelembe venni, s azokkal szemben megfeleltetni.
"Itt ennél a szónál végképp nem kell bonyolult csavaros eszmefuttatásba bonyolódni, mert ez a szó --még jó hogy feljött-- élethűen ábrázolja a valóságos cselekedethez szükséges hangjainkat."
Csak az a bökkenő, hogy ez nem igaz! Nem ábrázolja hűen a valóságot, úgy is mondhatnám, nem felel meg a valóságnak. A "művelet" közben nem hangzik "i" hang, akár hogy is próbálod, "i" hang sehogyan sem hallatszik.
"Közben megnéztem mi újság a "PERZSA" szónál hogy mennyire kapcsolható tűzhöz, hát nem kellett sokáig keresgélni: zoroasztrizmus az ősi vallásuk, a legrégebbik közé sorolják, a nép ezáltal "tűzimádó" szertartásokat tartott, az örökké égő kis tűz a szentségük. És a mai napig tűztemplom néven illetik a szent helyeiket. Azaz ezt jól gondoltuk, a puszta nevük könnyűszerrel kapcsolatba hozható a tüzességgel..."
"Dehogynem, a génjeinkben van már ennek a képessége"
Ma már igen, de amíg nem tudtunk beszélni ez a képességünk hiányzott. (genetikailag is!)
"De már sokadjára mondom hogy ezt a Darwinos majomemberes agymosást ne erőltessük már bele a dologba,"
Hát persze, az ember az égből pottyant...
Egy bizonyított tudományos elméletet lehet tagadni, ehhez mindenkinek joga van, viszont így nem jutunk egyről a kettőre, mert két malomban őrlünk...
A tények makacs tagadásával szemben nincs ellenszer.
"Tehát évmilliókra visszamenni és tényekként állítani dolgokat egy komplett baromság, mert ez nem több puszta képzelgésnél és totózásnál."
Sokkal több puszta képzelgésnél, mert bizonyítékok sora szól a fejlődés (emberré válás) folyamata mellett. Csak utána kell nézni... Helyetted nem tehetem meg.
"De amúgy is kétféle tudomány van: Az egyik a valós reál ami megfigyelésen és kísérleteken, méréseken alapuló igazi elemzésen alapul, és maximalizmust vár el magától, valódi tapasztalatokra épül és 100-ból 100-szor be tud bizonyítani kísérletekkel egy állítást."
A tudomány ilyen. Ezért létezhetnek a hidak, toronyházak, számítógépek, GPS, mobil telefonok, repülés, űrhajózás, és még nagyon sok minden más, ami a tudomány eredményeit fémjelzi. Lehet tagadni, de minek? Lehet képzelegni, de minek?
Abból kell kiindulni, amit bizonyítékok (tapasztalatok) sokasága támaszt alá.
" "másik" tudománynak semmi köze a fenti igazihoz, az mellébeszél, hipotéziseket és dogmákat állít fel.
Semmit sem bizonyít kísérletekkel. Ez a "tudomány" előre legyárt elméleteket és megkérdőjelezhetetlen dogmaként tünteti fel azokat."
Igen, ilyenek a vallásos, vagy a modernebb változatban (ID=Intelligens tervezés) sokak számára tetszetősebb tudománytagadó nézetek.
"Ez nem tudomány, és ilyen szinte az egész történelem, régészet, és bizony a nyelvkutatás is ide tartozik, de az elméleti biológia is."
Fatális tévedés áldozata vagy. A felsoroltak mindegyike a tudomány körébe tartozik, és egyik terület sem minden alap nélkül állít, hanem a rendelkezésre álló ismeretek (ha úgy tetszik bizonyítékok) birtokában. Viszont azt is világosan kell látni, hogy a múltat nem lehet újra "megélni", így konkrét kísérleti bizonyításról szó sem lehet. Maradnak a meglévő eredményekből levonható logikus következtetések, a múlt rekonstrukciója, amit az újabb ismeretekkel rendre módosít is a tudomány.
Természetesen vannak egymástól eltérő nézetek, melyek közül a később bizonyítást nyert lesz az elfogadott, de addig az egyes nézeteket nem lehet a tudományos tényekkel azonosnak tekinteni.
"A valódi kísérleti mikrobiológia az már egy egészen más "tészta", az valódi eredményeket mutat fel és méltán hívhatjuk tudománynak a szakterületet. Óriási a különbség."
És éppen ez az egyik ága a tudománynak, mely alátámasztja az evolúcióról szóló darwini elképzelés helyességét.
"A történelemmel még az is a baj, amibe a nyelvek története is beletartozik, hogy már ősidők óta különböző érdekek és csoportok egyszerűen gyakran szándékosan elhazudják és meghamisítják a valóságot."
Ez bőven benne van a pakliban, hiszen emberek művelik sokszor (szinte mindig) saját - vagy mások - politikai érdekeinek megfelelően ferdítve. Azonban ők sem tagadhatják, titkolhatják el a végtelenségig az igazságot.
"A gyerek sem 1 hangonként kezd el beszélni. Aki ezt állítja az egyszerűen hazudik."
Nem hazudik csak gondolkodik.... És megfigyeli a gyerek kialakuló beszédét a maga valóságában.
"De ha valaki kíváncsi a papagájok hangutánzására és megkérdezi a madarak idomárait hogyan fog "beszélni" ami kezdetben csak hangutánzás, meg fogják neki erősíteni hogy a papagájok sem hangonként fognak bohóckodni, hanem ha sokszor hallja akkor bizony rögtön egy hosszabb szóval kezd. Mert képes leutánozni."
A hangutánzás képessége nem azonos a beszéddel! A papagáj nem érti azt, amit mond, és nincs semmilyen közlési szándéka a hangok utánzásával.
Ez alapvető különbség a közlésre szánt hangok kiejtésével (más állatokkal, emberrel) szemben.
"Ennyi az egész, az ember is képes leutánozni a természet hangjait (nyilván nem pont úgy) , és a saját emberi ösztönös reakcióit is meg tudja örökíteni."
Az ember nem papagáj, nem utánoz, hanem közölni kíván valamit. Jól mutatja ezt, hogy hangutánzó szavaink NEM azonosak a természet hangjaival, csak legföljebb hasonlítanak rá.
Mi a saját betűkészletünkből vett hangokkal próbáljuk meglehetősen rosszul utánozni a természet hangjait, mivel a természetben nincsenek ilyen hangok. A lantfarkú madár viszont szinte tökéletes hűséggel utánozza akár a láncfűrész, a riasztó, vagy más dolog hangját, de ez a madár egy árva betűt nem ejt ki ilyenkor, ahogyan a riasztó sem...
"Aztán hiába mondja nekem egy "szakember" hogy törvényszerűen kéne építkezni a kisgyereknek, a valóságnak kell hogy higgyek, ami cáfolja a szakembert. Nem mindenre érvényes az 1-ről a kettőre elv, az élet már csak ilyen, néha nagyot ugrik előre..."
Akkor figyeld meg jobban a valóságot, és rá fogsz jönni, hogy tévedtél: Nem vetted észre, vagy figyelmen kívül hagytad a fejlődési ugrások között megbúvó átmeneteket.
Ez olyan hogy az A hang kezdetű szavakat épp ezért célszerű mindkét verzió szerint vizsgálni, mert nem mindig ott a gyök ahol látszódni véljük elsőre. Van hogy a mutatószó szerep érződik, míg máskor meg épp a következő hanggal meg 2 hangos gyökkel indít. Ez olyan lehet hogy mikor épp hogy.
Az AB+RAK szerintem is így helyes bontásban. Az AB úgy vélem a kerek forma egyik megnevezése lehet, ezt a lovak számára létesített takarmányt anno egy kerek faedényben tárolták, ebbe RAKták bele. Ez egy gabona RAK-at.
Az AB más szavakban: abroncs, abrosz, ab-lak, ábra, , szóvégeken: hab, szab, zab, dar-ab, stb.
A hab kerek, szab kerekítés anyagból, zabszem nem kérdés, abroncs sem tán, és a lakhely nyílása is annak idején kerek forma lehetett mint az asztalterítő is.
Persze az abrosz már ki tudja hány gyököt hordoz. Ott ez az AB az elején, de mi van ha mutatószóval ábrázolja a BORító BOR gyökét. Mert ez az asztal borítója, BR-ként ott szerepel a burkolat, borító gyöke kétségtelenül a szóban. Persze az is lehet hogy mindkettő benne van mint AB+BOR formában és mint oly sok esetben, összeolvad a közös "B" hang. Így is lehet éppen. Ugye ez a borítás/burkolat gyök a kerekség mellett az abroncs jellemzője is. A szó vég meg akár rész értelmű is lehet és akkor multigyökösített szó is lehet mint kikerekített borító rész egy anyagból mondjuk, AB+B(o)R+ Rosz mint rész mert a magyar ilyen hangrendet nem enged hogy "abrész" így születik egy legalább akkor 2 hang összeolvadást is egyszerre tartalmazó multi gyökökkel ellátott szó még úgy is hogy csak 5 betűs az egész. És simán lehet hogy így van, a szó végi dolog nem tudom mennyire 100, de addig szinte bizonyosan stimmel.
Aztán a DARAB meg a DAR+AB . Van dirr-dar-derr-dörr-durr hanggyök, ebböl a DAR verzió mély hangrendű.
A hang kiváltását okozó történet eredménye a DARA már egy főnév lesz, ez őrlemény és itt már a hangból kép lesz. A darr-darr- darr hangú cselekményünk az őrleménynél valamelyest nagyobb kikerekített formákat már DAR+AB névvel illeti meg.
Viszont az ABÁROL szó eleje megint mutatószó gyanús hiszen aki abárol az PÁROL ! Persze ez habokkal is jár ha főz valaki és akkor már megint van a kerekségnek is értelme...
Igen, a piros és veres (vörös) szó esetén is azt látjuk hogy két egymástól távol álló gyökből voltaképpen létrehozhatjuk akár pontosan ugyanazt a dolgot, esetünkben ugye ezt a bizonyos színt.
Viszont ez a "PIR" dolog szerintem nem épül semmire, egyszerűen egy 3 hangos gyök születhetett meg a tűz körül, ráadásul ez hangváz gyök mert a P-R közt többféle magánhangzóval is őrzi értelmét a gyök.
Az sem tudjuk hogy melyik volt az első. A PIR?. A PAR?.. Tán a PÖR? esetleg a PER?...
Tehát ez nem biztos hogy PI gyök, mert pirosan perzselő pörgő parázs. Mindenhogy a tűz körül született gyökből indulunk ahol a magánhangzó megváltozása nem okoz problémát, a gyök bármelyikkel értelmes ebben az esetben. Fontos hogy ebben az esetben, mert ha az AL és EL dolgot felcserélnénk ott a feje tetejére állítanánk mindent, persze mert azok 2 hangos gyökök, de ez a PIR dolog csak és kizárólag akkor kezd el tűz értelmű szóvá válni mikor 3 hang, addig szóba sem jöhet ez az értelem.
A PI kezdet még különböző szavakba nem igen hoz semmi közös nevezőt. De a pihen szó sem PI-HEN, hanem pih-en. Azaz pihe, puha is ez a csoport, pih-eg, pihi a rövidített variánsa, aki kipihegi (lihegős h hang ugye) magát az pihen, nagy mozgásban volt és most megállt szusszan egyet. A pipa is azért pipa mert illusztrálja amit az eszközzel teszünk. Pont az van a szóba építve, eleve P hangot kell formázni ehhez a művelethez és I formára hajlik a száj mikor szívják, ez van mindössze a szóban. A valóság ! Itt ennél a szónál végképp nem kell bonyolult csavaros eszmefuttatásba bonyolódni, mert ez a szó --még jó hogy feljött-- élethűen ábrázolja a valóságos cselekedethez szükséges hangjainkat.
"Ki kell alakulnia a beszédközpontnak"
Kialakult az már mikor szövegeltünk. A szavaink a bizonyíték, nem 1-2 hangos makogás hanem szépen fel van használva a készlet.
A TA dologról. Van ilyen gyökünk is, meg van amikor a szóban a hangalak nem ezt jelzi. Már a TAPadás szó TAP gyöke sem ez lesz itt. Mert itt tip-tap-táp-tep-tép-top-tup dolgok megint hasonlóak, ez is 3 hangos mondhatni hanggyök. A táp (csecsemő), tipeg, topog, tap-s, tapint tipor, stb mind egy tető alatt van. És a tapadás sem a talajhoz, sem a távolodáshoz nem köthető. Sőt a tapadó dolgok közelítenek.
De a TA gyök is létezik de itt a tap egy hangjelenség, ahogy a fordítottja a patt (og) is az lesz. A különbség a hangsúlyon van, az egyiknél a p féleség lesz hosszabb, a patt-nál meg a T hang nyúlik el inkább. A sima T meg különösen nem lesz talaj értelmű még. Táp, tok, tét, tett stb... Tutaj is a vízi talajon T-zik kettőt is.))
A Pécsett, Győrött szavak végén helyre utaló rag van, jelentése OTT. De nem talajon csak, a helyi levegőben repdeső madár is OTT lesz. Azon a helyen.
Egy, két, három és többhangos gyökeink (utóbbiak inkább szavak) is lehetnek. Egymilliárdig sem számolunk el, aztán 10 számjegy elég hogy leírjuk, elég ismerni hozzá a számjegyeket.
A SZÁP-ZÁP váltást a kimondhatóság indokolja. Illetve a természetesség, így is úgyis beszéd közben Z hangosodni fog így az SZ. A ZÁP már könnyen kimondható. De A hanggal a ZAB is könnyű, amúgy más semmi oka nincs hogy ne SZ legyen ott a SZÁP-nál hanem Z.
A "K" hang kicsiségéről meg a sokaságáról: A sok az sok, nyilván több egység alkot sokat. Ettől még az önálló egység ugyanúgy nagy is lehet már. Nincs itt méret jelentés. Keménység gyakran stimmel a hang jellemzője okán.
Az -og,--eg, ---ög szó végi rag (igeképző) és a gat, get formula nem teljesen ugyanaz, egyszerre is megtalálható bizonyos szavakban: például a pörget és a forgat szavak egyidejűleg tartalmazzák ezt, ugye ez a forgat szó eredendően FOR-OG-AT lenne.
Közben megnéztem mi újság a "PERZSA" szónál hogy mennyire kapcsolható tűzhöz, hát nem kellett sokáig keresgélni: zoroasztrizmus az ősi vallásuk, a legrégebbik közé sorolják, a nép ezáltal "tűzimádó" szertartásokat tartott, az örökké égő kis tűz a szentségük. És a mai napig tűztemplom néven illetik a szent helyeiket. Azaz ezt jól gondoltuk, a puszta nevük könnyűszerrel kapcsolatba hozható a tüzességgel...
"Akkor a KÖRTE KÖRTÖVE módon indult, lett KÖRTVE és még a V hang is kidobódott."
Érdekes ez a rövidítés, hiszen van rá ellenpélda: ösztövér.
C-F szerint a körd, vagy kört valamikori igéből született a körte szó. Sörte, sánta szavakkal példázza ezt az elgondolást. Szerintem van benne igazság.
Én még megfejelném azzal is, hogy a kereszt is egy igéből lett főnév, noha itt az -szt az igeképző, s nem csupán a "t".
"A szavak többféle logika mentén képződnek."
Szerintem csak egyféle logika érvényes a magyar szavak keletkezésének módjára, ettől logikus a nyelvünk. Az egyes szavak további alakulása már más lapra tartozik, noha ott is érvényesül valamilyen logika.
"Ezért az AKAR szót fenntartom, mint hogy a szóban a KAR nem véletlen, az akarat megnyilvánulása ami felé a kar mozdul."
Ok, de miért került a szó elejére az "a" betű? Az "a" hangnak rámutató értelme van: a (szék), az (asztal), amott, annál, arra, azt...
Így az "akar" (a-kar) szó nem a cselekvésre, hanem a felső végtagra vonatkozna.
Valószínűbbnek tartom, logikailag az AKadály legyőzésére irányuló cselekvést fejez ki, így ezzel az ősgyökkel kell, hogy legyen kapcsolata.
Továbbá: minden K-R gyök, ha a szó elején van, nincs előtte magánhangzó. Így az akar és a kar összevetése hibás, mert az akar gyöke az AK, és nem KAR.
Próbáld a vakar szót boncolgatni. Én így tenném: v-ak-ar. A vak-ar szóba sem jöhet. Márpedig az -ar egy igeképző: tak-ar, had-ar, hab-ar, csav-ar, kav-ar...
Az akarat egyébként sem kapcsolódik a karhoz, hiszen őseink nem akarhatták átkarolni a vadat, mert utol sem érték... Ahhoz hajítófa, kő, csapda, stb kellett.
Az akarat egy sokkal tágabb értelmű kifejezés annál, hogy a kinyújtott kar legyen a "kép", amivel társították. Az akadály legyőzése - bármilyen legyen is az - minden akarat célja.
Nos, az ilyen és hasonló esetekben jó, ha tudjuk, vannak ősgyökeink, önálló jelentésű hangjaink, hiszen enélkül téves következtetésekre jutnánk.
És ezek az ősgyökök sokszor mutathatók ki akár a szavak elején, akár szóközben, vagy toldalékként a végén.
"Ebben semmi erőltetett nincs,"
Kénytelen vagyok ellent mondani, mert szerintem nagyon is erőltetett, miután egy véletlenszerűen egybeeső hangsort próbálsz a nyelvi logikát figyelmen kívül hagyva rokonítani.
"Ráadásul több szavunk is hasonlóan képződött, hogy az A kezdőhangú szavainknál az A egy önálló entitás."
Ha a követő mássalhangzóról "leválasztjuk.
"Az nem csak egy névelő, ne felejtsük már el hogy az "A" és "AZ" egy ősi mutatószó is."
Én is ezt mondom...
"Az AKKOR szóban hol az AK gyök?... Elmondom hogy sehol. Mert ez AZ+KOR az ősi forma,"
Ezzel többé-kevésbé egyetértek, de ebben a szóban dupla "k" hang van, s itt valószínűsíthető a "z" összeolvadása a "k" hanggal. Noha vonatkozhat az akadály idejére is!
"itt egy hasonulásról beszélünk, ismert jelenség a nyelvünkben. De ilyen még: akármi, abban, akkor, aki, akként, affelé is."
Igen, ezek jó példák az érvelésedre, de nem annullálják az ak- gyök jelentését, legföljebb arra bizonyítékok, hogy az "a", "az" rámutató ősgyök.
"--ALAP: ez A LAP inkább szerintem mintsem AL+AP."
Valóban a-lapról van szó, de ez az "a" geometriai oldala valaminek, Ez egy nyelvújítás korabeli szó a fundamentum kiváltására.
"De maga szín is ma is gyakran úgy van említve hogy tüzes szín, vagy a tűz színe."
Így van, ezért átvitt értelmű a pir-os, mint szín. Ugyan ez a szín veres (vér-es) néven is ismert. A két gyöknek semmi köze egymáshoz, mert mind a kettő átvitt értelemben használatos az adott színre.
"Ősi tűz körüli szavak valószínűsíthető eredete valamely tűzzel összefüggésbe hozható hangjelenség. De itt mi is a valódi gyök?... A PI?... Dehogy is hiszen a parázs is ezen a [pir] "tűzgyökön" van."
Ezek már igen, hiszen készen van a pir- gyök. De vannak pi- kezdetű szavaink, melyek gyöke nem "r"-rel folytatódik: pi-ci, pi-csa, pi-he, pi-hen, pi-lle, pi-na, pi-pa, pi-pacs, pi-sa, pi-slog, pi-sze, pi-szok, stb... amelyekben a pi- ősgyök fedezhető föl.
"Tehát a tűzgyök az egy gyök szerintem és itt a 2 mássalhangzó lesz a dolog alapja, a P-RR ősi megnevezés."
Ezt senki sem vitatja. De én nem állok meg itt, hanem megpróbálom a gyökök összetételét, a gyök hangjainak a jelentését is megfejteni, mert az egészen biztos, hogy az ember nem három hangból álló szavakkal (gyökökkel) kezdett beszélni. Ennek előzményének kellett lennie, hogy a három hangot egyáltalán ki tudja mondani egymás után és értse is, amit mond, és a hallgató is értse.
Ahhoz, hogy több hangból álló szavakat egyáltalán kigondoljunk, kimondjunk, valamint meg is értsünk, ki kell alakulnia a beszédközpontnak (annak kezdeményének) az agyban. Enélkül nem működik a beszéd. Tehát őseink nem beszélhettek három, vagy több hangból álló szavakkal, mert egyszerűen nem voltak rá képesek. És persze, a hangképző szervek sem voltak alkalmasak a mai értelemben vett beszédre.
Ebben az átmeneti időszakban csak egy, legföljebb két hang kiejtése és megértése volt lehetséges.
"Jut eszembe a perzsa szót meg kéne vizsgálni, lehet é köze valami tüzeskedéshez, gyújtogatásoknak a nép neve eredetét illetően."
Már első hallásra is köze van a "tűz"-höz, de fogalmam sincs, hogyan kapcsolódik hozzá.
"A felsorolt kör értelmű szavakról: ugye a kör, kerít, kúria, karom (köröm) karám stb. rokon gyökök, ez a K-R hangvázra épülő körértelmű gyök felismerhető hangpárosa."
Igen, itt már van egy k-r hangváz, de milyen hangváz van a gördül, tör, pörög, zörög, csörög, dörög, förmed, hörög, szörcsög szavak esetében?
Ugye, g-r, t-r, z-r, cs-r, d-r, f-r, h-r, sz-r.
Mindben más a kezdő hang, csak az -(ö)r ősgyök egyezik meg. Ennek vitathatatlan jelentése a folyamatos, ismétlődő mozgás, amire már a kiejtése is "emlékeztet", hiszen a hang maga is egy pörgő hang.
Én az effajta hangváz-elgondolással nem igazán értek egyet. Lásd: tör, tőr, ter(em), tér, tar, tár, túr, tor(ony) tűr, vagy a dara, dárda, derül, dér, dirigál, dorong, dörög, durva, vagy a harag, hárít, here, hérics, hirtelen, híres, horog, hörög, hurok, húr. Azonosak a mássalhangzók, ugyanakkor a szavak jelentése teljesen más. És mi másítja meg? Nyilvánvalóan a magánhangzó.
De a "t" egyedül is "értelmes" hiszen úgy az előbbi, mint a következő felsorolásban a talajjal, földdel kapcsolatos jelentéssel bír: -t, mint helyhatározó rag: lent, fent, bent, kint, alatt, fölött, Pécsett, Győrött, vagy a tárgy ragja, vagy szó elején: tér, tárol, terül, térül, stb...
"Azt viszont nem zárom ki, sőt valószínűsítem is hogy esetenként a K-R közt lévő magánhangzó már egy másik gyököt is képes lehet alkotni a K vagy az R hangunkkal összekapcsolva."
Azt miért zárod ki, hogy egy mássalhangzó Vagy egy magánhangzó, vagy együtt a kettő is lehessen gyök?
"Inkább az a fő kérdés hogy a kezdő SZ hang mitől lett itt "Z", de erre van kézenfekvő magyarázat: csak próbáljuk mondatba foglalni és gyors beszéd közben úgy kiejteni hogy "szápor", azt fogjuk tapasztalni hogy elég nehézkes így mondani és rendre valóban a "száp" forma inkább Z-ként fog ejtődni, így nem nyelvtörő a dolog."
Erősen sántít ez a magyarázat, hiszen sok tucat z-vel kezdődő szavunk van és nem lett egyikből sem "sz".
Később szépen meg is cáfoltad az iménti gondolatod: "Nem véletlen hogy "SZÁP" kezdettel nem is nagyon van szavunk, épp ez a száp az egyetlen kivétel ami egy hal volna."
Amúgy a zápor és a szapora közt tényleg van kapcsolat.
"Visszatérve még a hangok esetleges jelentéséhez: igen úgy vagyok vele hogy van is meg nincs is. Úgy nincs hogy X mester leültette az embereket hogy mától a "K" hangra csak kicsi és kemény értelmű szavakat tegyetek, mert különben JAJJ lesz nektek. Ez így tutira baromság."
Szerintem is az. Nem így működik a nyelv kialakulása, hanem úgy, hogy hallunk EGY természetes hangot, és azt megpróbáljuk utánozni. Nem három, hanem egyetlen (legföljebb a természetes kiejthetőség okán két) hanggal, mert általában a természetben is csak egyetlen hang szólal meg. És ez lesz annak a dolognak a "neve", mert mindenki automatikusan így próbálja beazonosítani a dolgokat, és mindenkinek az a dolog fog róla eszébe jutni. (Itt kezdődik a beszédközpont kialakulása az agyban, hiszen a hangnak jelentést kell tulajdonítani, azaz tudatosan ki kell ejteni, értelmezni kell egy-egy hangot.)
"Először halljuk a hangot ! Utána van lépezve, képpé alakítva. Ezért lesz több kemény dolog "K" hangos, de ez más ilyen hangra is igaz lesz, a "T"-re is éppen."
Pontosan! És ezeket a már jelentéssel bíró hangokat lehet jóval később (mikor az agy már kellő gyakorlatot szerzett a kiejtésben és megértésben) valódi gyökökké összerakni.
"A kicsi dolgok meg a sok mint mennyiség nem rokonítható, nagy dolgok ugyanúgy alkothatnak sokaságot, mint a kis dolgok is."
Te sem vitathatod, hogy több a tégla, mint a ház. Azaz a kicsi dolgokra jellemző a sok, a nagyokra a kevés. Nem fura, hogy mindkettőben ott a "k" hang? Nem, mert a sok is és a kevés is többet jelent. - De nem olyan sokat, csak egy-nél többet: Kettő (két)
"De a kicsi szó számos szinonimájában nincs is "K" hang: mini(mális), elenyésző, csepp, némi, parányi, csipetnyi, pici, apró, ici-pici, potom, falatnyi, hangyányi, pindúr, csemete,stb.."
A vörösben sincs "p" betű... Miért? Mert más képzettársítás útján alkották meg a két szót (piros-tüzes, veres-véres).
Ami elenyésző azért kicsi, mert olyan kicsi, hogy "el-enyészik", eltűnik. a csepp mérete adta a képzettársítás ötletét, olyan "kicsi" mint egy csepp. Ugyan ez igaz a falatnyi, hangyányi, csipetnyi szavakra.
A "p" vagy "pi" is kis tárgyak esetében hallott hang, lásd a pattog, pattan szavakban.
És, ha már szóba került a pi-ci, jól láthatóan pi- ősgyökkel állunk szemben, mert a -ci egy jobbára tulajdonnevekben alkalmazott kedveskedő kicsinyítő képző, ami szintén kicsi jelentésű ősgyök, a ki- változata. Pont úgy, mint a ki-csi, ta-csi (ta-cskó) szóban a -csi. Mindhárom szóban egyértelmű a pi-, ki- és a ta- ősgyökök jelenléte, nincs három, csak egy-két hang.
"Látszik hogy tucatnyi módon képezhetünk kis méretre utaló szót, nem kell hozzá "K" hang hogy megvalósuljon a történet, számos egyéb módszerrel létre lehet hozni ezt a dolgot."
Igen, a képzettársítás révén bármilyen kisméretű tárgy lehet a kicsi "megtestesítője": atomi, szemernyi, maroknyi, nyúlfarknyi, árnyalatnyi, leheletnyi, szikrányi, porszemnyi, csemete, poronty, csutka, stb. - kinek mi jut az eszébe, ha valami kicsire asszociál.
A hangoknál is ugyan ez a "képlet". Azért lett a "k" kicsi, kemény, kevés (sok) dolgok hangja, mert az embereknek erről a hangról ezek a dolgok jutottak eszükbe, ezek a képek tartoztak ehhez a hanghoz és egymáshoz is.
"Azt a "K" hangot ami már a brek-eG (brekkek ezek) szónál már G lesz és mégis a többesszám értelmét ugyanúgy képviseli (igeképzőként immár)"
Ez egy jó észrevétel, és igen érdekes, mert valójában igaz, miután az esemény többnyire folyamatos, de inkább ismétlődő.
Viszont van "k" hangú változata is: irok, olvasok, állnak, ülnek, stb.. (folyamatos cselekvés)
De ami ennél is érdekesebb, együtt is szerepel a két hang: ÍroGatoK, olvasGatoK, álldoGálnaK, üldöGélneK... Ezekben a szavakban a "g" hang inkább szakaszos, visszatérő cselekményre utal, mint a brekeG, recseG, csepeG esetében.
A 2 részes dolog 3. része.)) Mert van még mit mondani, akkor meg ez van.
" Ugye a piros nem tüzeset jelent, de vissza lehet vezetni a tűz-re"
Pontosan, azt már megállapítottuk hogy így van. De maga szín is ma is gyakran úgy van említve hogy tüzes szín, vagy a tűz színe. Ősi tűz körüli szavak valószínűsíthető eredete valamely tűzzel összefüggésbe hozható hangjelenség. De itt mi is a valódi gyök?... A PI?... Dehogy is hiszen a parázs is ezen a "tűzgyökön" van. Meg a perzsel és a pörög (pörögöl) szó is, a pörzsöl is. Azaz itt a gyökként azonosítható történet a hangváz lesz, a P-RR, direkt írtam 2 R hanggal mert így kifejezőbb, és jobban látszik a dolog lényege, a hangjelenség. Tehát ha azt mondom hogy pirosan perzselő pörgő parázs, akkor csupa tűzgyökös szavakat mondtunk ki mondatként, mind onnan származik eredetre.
Tehát a tűzgyök az egy gyök szerintem és itt a 2 mássalhangzó lesz a dolog alapja, a P-RR ősi megnevezés. Az hogy a köztük lévő magánhangzó alkothat é egyúttal később gyököt az előtte vagy utána lévő mássalhangzóval is, arra az a válaszom hogy miért is ne tehetné, bár a perzsel-pörzsöl esetén inkább csak a hangváz fix. Jut eszembe a perzsa szót meg kéne vizsgálni, lehet é köze valami tüzeskedéshez, gyújtogatásoknak a nép neve eredetét illetően.
A felsorolt kör értelmű szavakról: ugye a kör, kerít, kúria, karom (köröm) karám stb. rokon gyökök, ez a K-R hangvázra épülő körértelmű gyök felismerhető hangpárosa. Hogy ez így egy gyök?... A válasz az hogy a mássalhangzópáros már eleve gyök itt, a lényege a körértelem. Egy sima "keres" szóban is ez van, hát aki keres az kőrőzi a holmiját, még ma is szokás így is mondani. Ez egy gyök így ahogy van.
Azt viszont nem zárom ki, sőt valószínűsítem is hogy esetenként a K-R közt lévő magánhangzó már egy másik gyököt is képes lehet alkotni a K vagy az R hangunkkal összekapcsolva.
A ZÁPOR szavunkról: a székelyek még ma is mondják így a szapora szót hogy "zapora" és ezt az időjárási jelenségre is használják. Ez tényleg egy szapora eső, az fix. Inkább az a fő kérdés hogy a kezdő SZ hang mitől lett itt "Z", de erre van kézenfekvő magyarázat: csak próbáljuk mondatba foglalni és gyors beszéd közben úgy kiejteni hogy "szápor", azt fogjuk tapasztalni hogy elég nehézkes így mondani és rendre valóban a "száp" forma inkább Z-ként fog ejtődni, így nem nyelvtörő a dolog.
Nem véletlen hogy "SZÁP" kezdettel nem is nagyon van szavunk, épp ez a száp az egyetlen kivétel ami egy hal volna. És akkor ezzel egy újabb szót is meg tudunk már magyarázni, mégpedig a ZÁP szót is, ami valójában szintén a szapora, szaporulat, szaporít "SZAP" gyökén fog (3 hangos hangutánzó gyök) elhelyezkedni. Mert a zápfogból is sok van (szaporán), illetve ezeket őrlő fogaknak is mondják, ami ha úgy vesszük szaporítja (porítja !) az ételt, nagyon egy elmés szó ez.)) Akármelyik logikát vitték bele, a szap gyökön a szó, csak így SZ hanggal tényleg szar kimondani azt hogy "SZÁP" és úgyis "Z" hangosodik idővel a dolog. A záptojásban is szaporulat lesz.
A SZAP (szab) gyökünk igen ősi lehet, a szappan szót sokfelé igen hasonló módon mondják.
Visszatérve még a hangok esetleges jelentéséhez: igen úgy vagyok vele hogy van is meg nincs is. Úgy nincs hogy X mester leültette az embereket hogy mától a "K" hangra csak kicsi és kemény értelmű szavakat tegyetek, mert különben JAJJ lesz nektek. Ez így tutira baromság. Viszont mivel a "K" hanghoz hasonlatos természeti jelenségek, zörejek (kő,kopp) ilyen hangúak is lehetnek ezért ez beépül a nyelvbe is, mert hát a hangból elsőre azt érzékeljük amit hallunk belőle nyilván. Először halljuk a hangot ! Utána van lépezve, képpé alakítva. Ezért lesz több kemény dolog "K" hangos, de ez más ilyen hangra is igaz lesz, a "T"-re is éppen.
A kicsi dolgok meg a sok mint mennyiség nem rokonítható, nagy dolgok ugyanúgy alkothatnak sokaságot, mint a kis dolgok is. De a kicsi szó számos szinonimájában nincs is "K" hang: mini(mális), elenyésző, csepp, némi, parányi, csipetnyi, pici, apró, ici-pici, potom, falatnyi, hangyányi, pindúr, csemete,stb..
Látszik hogy tucatnyi módon képezhetünk kis méretre utaló szót, nem kell hozzá "K" hang hogy megvalósuljon a történet, számos egyéb módszerrel létre lehet hozni ezt a dolgot.
Azt a "K" hangot ami már a brek-eG (brekkek ezek) szónál már G lesz és mégis a többesszám értelmét ugyanúgy képviseli (igeképzőként immár)
Szóval a hangoknak a "jelentése" dolgot így tudom megadni, idézőjelesen...
