Hmmm, élesebbre sikerült, mint szerettem volna. Aggregátor politikailag korrekt módon foglalta össze, hogy mi a helyzet nemeskurtyvel. A baj csak ott van, hogy sokan a Nemzet Tanarurat látják benne es emiatt hitelt adnak egy csomó parasztvakitasnak, amire aztán hivatkoznak, ahogy most te is tetted. Pl. A Nemeskürty által mutatott Mohacs-kép köszönő viszonyban sincs a valósággal.
"Nyugodtan olvasd el Nemeskürtyt" -> lemaradt a végéről az, hogy "de mellé olvass másokat is".
Köszönöm:)
Természetesen olvasok másokat is.
Az irodalmi művek szavahihetőségével kapcsolatban.
Tinódi Lantos Sebestyén sem történész,mégis ragyogó képet fest a történelmi eseményekkel kapcsolatban.A történészek dolgozatairól meg az a véleményem(természetesen elismerve munkájukat,-kivéve egy-két magyarságra tett negatív jelzőt amiért pukkadozok),hogy a valóságban nem történhetett úgy sok minden,ahogy a fotelekben elképzelik.(lásd Bulcsút)
Na, ezért nem kellene nemeskurtyt olvasnod, mert ekkora sületlenséget nem írtál volna le... Hidd el, történelemmel foglalkozó ember nemeskurty iromanyait kb. Nemerével Egy szinten tartja... 😀
A besenyők az Aral tótól délre eső vidéken éltek Kangar néven, majd 83 táján az Aral tónál említik a források, onnan tovább meg már ismerjük az útjukat, bár most azzal módosul a kép, hogy az úzok északi irányba tolták őket, így aztán a honfoglalóknak az a része, akiket kusnarenkóinak hívok, kiszorult onnan, és a Dnyeper vidékre (ill. onnan nyugatra költözött, létrehozva a subotca kulrúrát, majd a hnfoglalók részévé, és a honfoglaló leletek hordozójává válva kerültek a Kárpát-medencébe.
"jav.: "mert 5000 lovas csak a Te képzeletedben szerepel""
Augusztus végén aztán a királyi sereg végre megérkezett Mohács környékére. Ez azonban a török ellen induló keresztény erőknek csak a fele volt. Szapolyai János erdélyi vajda ekkor még csak Szegednél volt, Frangepán Kristóf Zágrábban, Brandenburgi György Győrnél,
Ugyanakkor Frangepán Kristóf és a hozzá csatlakozott horvát urak Zágrábban értesűltek az ütközet szerencsétlen kimeneteléről, és abban a reményben, hogy a háború ezzel nem ért véget, Székesfehérvárig nyomúltak; de elszigetelten nem érezték magukat képeseknek, hogy a törökkel szembeszálljanak.A mohácsi mezőn felsorakozott mintegy 25 ezer katona (Szapolyai szegedi táborában 10 ezren, Frangepán seregében pedig 6-7 ezren lehettek.
Nem csak a képzeletemben.
A tény(mindegy milyen okból)a török kivonult az országból.
Természetesen én sem bagatelizálom a veszteség nagyságát,ami Mohácsnál ért bennünket.
De vesd össze azzal a veszteséggel ami a hasburg izmoskodás miatt érte az országot,amikor a törvényes királyt támadták.(Zápolyát)
Erő lett volna,ha másra nem,egy méltányos egyezség elérésére.
A Kárpát-medence más részein is találunk „szabar” nevű helyneveket. Így a mai Győrszentmárton község ősi neve Szabar volt. A rómaiak ezt Sabaria sicca-ra,változtatták. Van egy Szabária Szombathelytől nyugatra, a mai Burgenlandban, azután a régi Zalavár mocsárral védett romjai szomszédságában van Zalaszabar, Baranyában van Hercegszabar, Nógrád megyében Nógrádszabar, Sopron megyében Alszopor, Felszopor és Sobor, végül Veszprém megyében van Szapár nevű község.
Nyugodtan olvasd Nemeskürtyt, nekem is megvan az összes történelmi tárgyú munkája, így az Önfia vágta sebét trilógia is, de ne felejtsd el, hogy ő elsősorban nem történész. Nemeskürty ugyanis elsősorban magyar irodalomra és kisebb részben művészettörténetre specializálódott. A stílusát amúgy nagyon kedvelem, sokat tanulhatnának tőle azok, akik történeti témáról írnak, de sajnos látszik, hogy nem rendelekzik a történészek látásmódjával, a forrásai zömmel irodalmi művek (versek, elbeszélések), amelyeknek időnként a forráskritika teljes mellőzésével 100% hitelt ad, még akkor is, ha van írott adatunk az ellenkezőjére.
Azt se felejtsük el, hogy amit állít a Mohács-trilógiájában, az nem más, mint tömény marxizmus: az urak fönt hadakoztak egymással, és rontották az ország esélyeit, míg alant a szegény magyar nép (és nem a nemzet, bár lehet, hogy az újabbk iadásban már ezt a szót használta) szenvedett nem csak a töröktől, hanem saját vezetőitől is. Rendkívül fals megközelítés.
Fő érdeme mindenekelőtt az, hogy elindult egy vita Mohácsról, ami több ponton megváltoztatta a csatáról alkotott képünket, de nem úgy, ahogy azt eredetileg Nemeskürty gondolta. Éppen, hogy az derült ki, hogy az ország a lehetőségeihez képest is megfeszült Mohácsnál, de egy formálódó birodalom ellen sajnos csak ennyire futotta.
Hátránya pedig az, hogy tovább erősítette a magyar közvélemény lesújtó képét a Jagelló-korszakról, pedig többek között Kubinyi András munkáiból is tudhatjuk, hogy a korszakról szóló általános kép, hogy Mátyás uralmához képest egy retrográd, hanyatló, dekadens időszak lett volna, egyszerűen nem állja meg a helyét. Sajnos az újabb történeti kutatások e téren nem igazán szivárognak át a köztudatba.
"De a legjobb, ha hiszünk a DAI-nak, miszerint a kangarok épp olyan besenyők, mint a többiek, csak ők vitézebbek, bátrabbak, mert a kangar szó ezt jelenti."
A. V. Gudkova kazahisztáni régésznő pompás tanulmánya a Top- Kala kurgánban talált ezüstcsésze feliratának vizsgálatánál szolgáltatja a „xangiri” és „sbry”, azaz „szabin” szavak együttes szerepléséből. A két népnév kapcsolata tehát már ebből az időből ismeretes és bár vitatják a „x” hang értelmezése és a „sbry” magánhangzóit (Gudovka: Top-Kala – Taskent, 1964.), csak ismételhetjük Fehérné W. Anna megállapítását: „... az X betű sem a magyarban, sem az ótörökben nem szerepel s mindig idegenként bújt meg a rovás és más írásrendszerek között és mindig „K” hangnak jelezték vagy ejtették őseink
Lukácsy Kristóf örmény forráskutatásait (A magyarok őselei stb. „ Kolozsvár, 1870.), amelyekben ismételten előbukkan ez az etnikum. Vakan Mamikonean örmény király hadjáratában, 482-ben szerepel a „gavarn kangarac”, azaz a., Kangarok földje”, vagy „kangár föld”. Ezt a földet Pseudo-Mózes egyik írása részle–
tesen meghatározza és szerinte a Sevan- tótól északnyugatra, a Lori-steppe szomszédságában és a Borcal menti „Sevordik”, azaz szabírok közelében fekszik. Íme, ismét egymás szomszédságában vannak ismét a besenyők és magyarok
A mai magyar nemzetnek alkotó elemei:pártusok(kangarok),szabírok (ők kerültek kapcsolatba finnekkel,médek,palócok,kunok,úzok..stb
Úgy, hogy volt itt magyar nyelvű a honfoglalás előtt is, csak épp szlávosodóban, de még tartva a magyar nyelvet.
------------
Hagyd már ezt a marhaságot.
Alig van szláv sír.
"Halkan megjegyzem, a turk elem (szavírok) már Etelközbe érve erősen meggyengült, ugyanis a kazár polgárháboruban, és utána a honfoglalók népi összetevői közül a messze legsúlyosabb veszteségeket ők szenvedték el."
Nem tudsz elszakadbi a kedvenc szavirjaidtól.
Kik voltak azok?
:-))
A "honfoglalók" legalább fele zsoldos nőtlen volt.
Régészeti adat.
Itt nősültek és a gyerekek természetesen nyelvünket beszélték és nem a szláv nyelvet egészen véletlenül.
"Annyit biztosan tudunk, hogy az itt levő népesség erősen szlávosodott az avar birodalom bukását követő 9 évtizedben"
És a többség ősszlávvtótul beszélt?:)
Vagy ősszlávrácul?:)
Mondj egy példát e korból arra,hogy a kisebbség rátudta kényszeríteni a nyelvét a többségre?:)
"Ergó, a honfoglalókkal legalább annyi magyar nyelvünek kellett érkezni, amennyi megfordította az elszlávosodási folyamatot."
Az ezredfordulóra a magyar régészet eljutott odáig, hogy 1600 IX-X. századi lelőhelyről megközelítőleg 25 ezer "köznépi" ás 940 "előkelő lovas-szablyás" honfoglaló magyar sírt ismerünk.és hiába találnak ezeken felül sírokat,Árpád népe létszámára nézve kisebségben volt.
"Hogyan lehetséges az, hogy olyan területen is nyelvünket beszélték ahová nem jutott honfoglaló csak a XI. században?"
Úgy, hogy volt itt magyar nyelvű a honfoglalás előtt is, csak épp szlávosodóban, de még tartva a magyar nyelvet.
Aztán a mikor a honfoglalókkal is érkeztek magyar nyelvüek, akkor a kettő együtt már a szlávok ellen is, meg a turk nyelvüek ellen is többségbe, fölénybe kerültek.
Halkan megjegyzem, a turk elem (szavírok) már Etelközbe érve erősen meggyengült, ugyanis a kazár polgárháboruban, és utána a honfoglalók népi összetevői közül a messze legsúlyosabb veszteségeket ők szenvedték el.
".Ha az itt lévő nép nem magyar nyelvű,ha Árpád népe csak a magyar nyelvű,akkor a nyelve beleolvad a többségi nép nyelvébe.(lásd bolgár,norman példákat.)"
Annyit biztosan tudunk, hogy az itt levő népesség erősen szlávosodott az avar birodalom bukását követő 9 évtizedben. Ennek a szlávosodási folyamatnak vetett véget a honfoglalás.
Ámde a honfoglalók állÍtólag kevesen voltak, és ráadásul nem magyar nyelven beszélt a vezető réteg.
Tehát: az biztos, hogy itt nem volt magyar nyelvű többség a honfoglaláskor.
Ergó, a honfoglalókkal legalább annyi magyar nyelvünek kellett érkezni, amennyi megfordította az elszlávosodási folyamatot.
"a szaka eredetű kangarok három törzse a Kaukázusból északra vándorolva 700 körül már kipcsak törzsekkel él együtt, ez lesz a besenyő törzsszövetség."
Ez vagy 630 előtt történt, vagy (és ez a sokkal valószinübb), a Kaspi tengert délről kerülték meg.
De a legjobb, ha hiszünk a DAI-nak, miszerint a kangarok épp olyan besenyők, mint a többiek, csak ők vitézebbek, bátrabbak, mert a kangar szó ezt jelenti.
"Vörös Konrád csak az elterelő hadmozdulatot végrehajtó martalékra reagált, aminek tagja feltehetőleg alig várták, hogy megfutva maguk után csalják őket, de a csel nem vált be, Konrád visszafordult és fegyelmezetten csatlakozott az erdős fedésben előretörő főerőhöz. Ezzel a csata még nem dőlt el, hiszen a magyar főerő még érintetlen volt, de a megfutottak sem szenvedtek komoly veszteséget."
Widukind nem egy százas forrás.
Épp ezért én kissé másként látom a történetet.
A csata megkezdődött, a martalék tervszerüen támadt, majd visszavonult.
Konrád visszafordut, szembeszállt a martalékkal.....és elesett.
Aztán jött az eső, mire a magyar főerők visszavonultak.
Ebből csinált Widukin világraszóló győzelmet.
Bulcsú és kisérete (csak és csakis a kisérete) Pedig valahol egy német barátjuk várában vendégségbe ment, aki baráti szivességből elfogta, és kiszolgáltatta Ottónak. Ottó meg mind a kb. száz harcost a vezérekkel együtt barátságosan kivégezte, ill. hagyott belőlük hét gyászmagyart, akik elhozták a szomorú hírt.
A gyakorlatilag intakt sereg meg a vezérek nélkül szépen hazavonult. A lemaradókat, fosztogatókat meg felkoncolták a helyiek. Ebből kreált Widukind az egész sereg lemészárlására vonatkozó történetet.
