Szóval elvágjuk a megfeszített rugót és az "csak úgy" elveszti a benne tárolt energiát. :):):) Nagyon jó:):):)
Nos, a rugóban tárolt energia a rugó rácsszerkezetének eltorzításában tárolódott.
Azaz amikor elvágjuk a rugót, a feleinek menetei összecsapódnak, és ugyanúgy mint az itt előbb emlegetett melegedéses (nem elvágott) esetben, a bennük tárolt energiát hővé alakítják és elsugározzák.
Épp azt mondom, hogy keressünk egy olyan rugót, amelyben nem képződik hő, vagy bármilyen más olyan eszközt, amely hőveszteség nélkül képes energiát tárolni és azt maradéktalanul visszaadni, mint a rugó.
De ha a rugónál látod az energiaveszteséget, akkor más esetben, ahol látszólag elvész, ott miért nem?
Bizony a sok bába között (energiafajták) elvész a gyerek. De ha minden bábát alaposan megvizsgálunk, akkor csak meglesz. És a pénzed is, ha a világ összes emberét megvizsgáljuk, nem nála van-e...
Szerencsére energiát rejtő dolgok ennél kevesebben vannak, de vannak!
Gézoo, lenne egy kérdésem: Vegyünk egy vasgolyót, erősítsük egy húzórugóra. A húzórugó másik vége rögzített. A vasgolyót lökjük el (gyorsítsuk). A húzórugó kinyúlik, megfeszül. Várjuk meg azt a pillanatot, amikor a vasgolyó nulla sebességre lassul, mivel a rugó húzza vissza. No ebben a pillanatban vágjuk le a rugó végéről. A vasgolyó ugye ekkor ebben a helyzetében ottmarad. A rugó pedig, immár magára hagyva összehúzódik. (A rendszer gravitációmentes, vagy vízszintes elrendezésű) Hová lett a golyó gyorsításába fektetett energia?
De egy nagyon jó rugóban alig termelődik hő. És energiát tárol meg lead.
Na és akkor még mi nem lehet? Lehet, hogy csak kizárólag szőke, barnaszemű, 185 cm magas 80kg-os kék ruhás férfi lehet, ha kiderül, hogy csak arra nem fogjuk tudni megmagyarázni neked?
Bocs, de ez eléggé bizarr feltételezés. Miből gondolod, hogy sejtheted azt, hogy én mire gondolok tulajdonképpen?
Én arra gondolok, hogy befektettünk 40 J energiát és szőrén-szálán nyoma veszett.
Állítja mindenki hogy megmaradt, de senki sem tudja megmondani, hogy hol van..
Ez pont olyan, mint amikor ellopták a pénzemet. Mindenki állította, hogy pénz nem vész el, csak gazdátcserél, de senkisem tudta megmondani, hogy ki az új gazda.
Tulajdonképpen te azt gondolod, hogy ha az energiamegmaradási törvény igaz, akkor ingyen tudok elutazni Debrecenbe majd vissza, mivel ugyanoda érkezem, ahol eredetileg voltam. Pedig mennyi benzinbe kerül ez...
Persze tudjuk, hogy ez nem igaz, megszoktuk már hogy pénzbe kerül. Ha keresnénk a választ, ugyanúgy megtalálnánk, mint a példádban, ahol az energiának ugyanúgy minden legapróbb részleteivel el tudunk számolni, mint a Debreceni útban.
majd amikor elléptél a sínről és elhaladt melletted, húzd vissza..
Amikor elhaladt melletted, volt v sebessége. Te ugyan húzod visszafelé, de a kocsi a kötéllel együtt még előre megy. A végzett munkád negatív ebben a szakaszban.
HA végiggondolnád, nem írnál ilyen szamárságokat, hogy visszahúzol egy v sebességű kocsit.
Ezek az energiák legtöbbször hővé alakulnak, csak legfeljebb nem figyelünk föl eléggé rájuk. De lehetnek kiáramló (mozgó!) részecskéktől kezdve alakváltozásban megnyílvánuló energiaelnyelések, stb...
(Amíg megfogalmaztam az alábbiakat, addig Seldon már leírt egy hasonlót, és csak a pontosítás miatt közlöm mégis:)
Én az embert kihagynám ezekből a példákból, hiszen ha csupán állunk egyhelyben, és tartunk egy súlyt - tehát nincs munkavégzés - akkor használ fel a testünk energiát a tartóizmok működtetésére (persze hővé alakul). Az ember a példákban tehát félrevezető.
De rendben van, legyen két egymáshoz közeli sípáron két vagon viszonylag távol egymástól. Kötelet kötünk közéjük úgy, hogy az egyik vagonon egy megfeszített állapotban lévő, de rögzített rugóhoz kerül a kötél egyik vége:
Szüntessük meg a rugó rögzítését! Ekkor a rugó a kötélen át a Vagon1 felé húzza a Vagon2-t, de persze a Vagon1 is elindul ugyanúgy a Vagon2 felé. Egy idő múlva a rugó már nem húz, a kötél lazává válik. Ez az a pillanat amikor a rugóban tárolt energia teljes mértékben a két vagon mozgási energiájává alakult.
Várjuk meg amig a két vagon elhalad egymás mellett. Egyszer csak a kötél megfeszül:
(Vagon2)-(kötél)-(LazaRugó)-(Vagon1)
Most újra ugye "munkát fektetünk bele", hogy a rugóval lelassítsuk a két vagont. Ez meg is történik egy idő múlva. Azaz a vagonok leállnak, a rugó ismét megfeszül olyanra amilyen az elején volt. Itt újra le is rögzítjük. Ekkor a mozgási energia visszalakult a rugóban tárolt energiává.
Két alkalommal végeztünk munkát (gyorsítás és lassítás), miközben energiacserék történtek csak. Semmi nem veszett el, bár szemmel láthatóan volt munkavégzés. Ugyanazt a helyzetet - csak a tökörképét - kaptuk vissza.
Hol van akkor az eltünt energia? Ugyanis azt írtad az előbb:
"De oké köss egy vagonra kötelet és húzd meg magad felé.. majd amikor elléptél a sínről és elhaladt melletted, húzd vissza.. és ezt játszd.. kézzel, motorral akármivel.."
Ezt a fentiekben megcsináltam, igaz nem kézzel, nem motorral, hanem rugóval.
OFF Noha nagyon ügyes és megtévesztő az energiamegmaradási törvény "cáfolata", de manapság a fejünk feletti körökben sokan fáradoznak másfajta természeti-társadalmi törvények ügyes és megtévesztő "megcáfolására". Sajnos nagyon sokan még évek múltán is bedőlnek ezeknek a huncutságoknak... ON
A rugó energiatároló, de az ember vagy egy motor az nem. Pl. van a mechanikus órák billegőkereke. Ez jó sokáig oda-visszaketyeg a spirálrugó segítségével. De ha a rugót kivesszük, és egy valamilyen motor segítségével gyorsítjuk-lassítjuk, bizony az a motor folyamatosan energiát fogyaszt... (Ismét írom, hacsak nincs beiktatva egy energiatároló elem, pl. egy akku vagy kondi, és ebben az esetben a villanymotor visszafelé mint generátor működne, stb.)
Komolyan mondom, sírokvazzeg. Gézoo, elég régóta vagy már itt, érdemes lenne végre egy fizikakönyvre is rászánni egy kis időt :)
Természetesen klasszikus mechanikában egészen biztosan nem lehet energiamegmaradást sérteni. A legtöbb tudós feltételezi, hogy máshogy sem lehet, de ugyebár mindent még nem tudunk. A klasszikus mechanika modellje viszont tökéletesen leírja, amire hivatott és matematikailag kizárt az energiamegmaradás sérülése.
Ha valamit oda-vissza rángatunk, akkor ugyanannyi pozitív és negatív munkát végzünk. Az emberben nem igazán vannak energiatároló tagok, a felépítése olyan, hogy negatív munkát is csak üzemanyagfogyasztás mellett tud végezni, de az elégetett kémiai és a "visszatáplált" mechanikai energia is hővé alakul, nem veszik el semmi.
Egy dolog energiát "elpazarolni" (ez többnyire hővé alakítást jelent) és más (lenne, ha lehetne) "megsemmisíteni".