A nyelvtani rész egyátalán nem nehéz (ált. két múltidőt váltogat) , egy kicsit kell szótározni hozzá. Ha nagyon nem érted valamelyik mondatot, akkor a webforditás.hu-n beírhatod, bár előfordul, hogy félrefordít.
Egy idegennyelvű bestseller elolvasásához általában jóval kevesebb nyelvtudásra van szükség, mint amit sokan feltételeznek. Az első 15-20 oldal a legnehezebb, amíg megszokod a szerző szókincshasználatát és nyelvezetét, és persze meg kell érteni azt is, hogy ez nem fog olyan "gyorsan" menni, mint ha magyarul olvasnád. (Az is igaz, hogy ha összehasonlítod később a magyarral, rá fogsz jönni, hogy bármennyire is jó egy fordítás, akkor is elvész benne valami.)
Ha nagyon nem tudod látatlanba eldönteni, akkor egy ismerős nyelvtanár ajánlásával: nyissad fel bárhol a könyvet, kezdjed el olvasni, és az ötödik mondat után rá fogsz jönni, hogy nem is olyan vészes a dolog.
Ja, és az ilyen sorozatoknál szoktam mondani: ennél nagyobb motivációt ritkán fogsz találni, mint hogy évekkel előbb érj a végére, mint azok akik csak magyarul tudják olvasni...
Most olvastam vissza teljes egészében a topicot, és szerintem is azért olyan light-os sztori, de annyira paráztam a demok miatt, hogy teljesen jó volt lazításnak az első rész. A többiről nem tudok véleményt alkotni, úgyhogy azokhoz nem is szólok hozzá. Azt szeretném megkérdezni, hogy az angol könyvek mennyire nehezek? Véleményetek szerint mennyi angoltudás kell hozzá?
Sziasztok! Ha valakinek meglenne az Alkonyat sorozat harmadik része magyarul, akkor az el tudná küldeni nekem? Sok-sok képzeletbeli ölelést kapna! :) scientia@vipmail.hu Előre is köszi!
Ha valaki szeretné én el tudom neki küldeni a New Moon-t, az Eclipse-ot, a Breaking Down-t 1-28-ig és a Midnight Sun első 5 fejezetét. Eddig még csak ez van meg. Ha kell írj nekem egy e-mail erre a címre: b.vivi6@citromail.hu
na várj... miközben ez a srác iszonyúan erőlködik, hogy ne ÖLJE meg a másikat, uralkodik annyira az érzésein, hogy CSAK kék-zöld foltok maradnak szeretkezés után... ez szerintem a leghatalmasabb történet az önmegtartóztatásról, komolyan! ((Én csak Bellát nem csípem a BD-ban, mert szerintem ott annyira már nem szereti Edwardot, na mindegy)... Az Üvöltő szelek karakterei mind elátkozottak, nem tudnak megváltozni, keserű az egész.... Bár imádom azt a könyvet, egyszerűen sötét érzéseket kelt bennem... A Twilight saga összes könyve a reményről, emberi értékekről, önmegtartóztatásról, önfegyelemről szól, és ha elérjük azt, hogy sikerül magunkon uralkodnunk, akkor meglesz a jutalma... nem tudom, hogy lehet ezt negatívan értelmezni.... Olvassátok el a midnight sun elejét, hogy mekkora erőfeszítés edwardnak, hogy az első nap ne ölje meg Bellát... és mégis megtartóztatja magát.... mi ez, ha nem a legnagyobb diadal?...
SPOILER! (Nem mintha konkrétan tudnám, mi van a 2-4. kötetben. :-))
Ilyen van benne?! Na jó, végül is nekem a szeretkezés ötlete már eleve fura volt. (Igazából azt hittem, Bellának meg se fordul a fejében - naivitás -, aztán mikor a Twilightban mégis rákérdezett, akkor azt, hogy Edward jól kiröhögi, ahogy szokta, aztán bosszúsan közli, hogy: "no, no! olyan aztán nincs" - naivitás megint csak. Mondjuk, vámpír-vámpír között még csak-csak elképzelhető lenne, de hogy vámpír és egy ember. Brr...) Mert mi egy vámpír? Járkáló, beszélő (ja és vérszívó) holttest. Tehát abszolút lehetetlen lenne, hogy egy ilyen lénynek gyereke szülessen.
Ahogy persze lehetetlen Stuport kiabálva, egy fadarabot lengetve elkábítani valakit, az északi fényen át utat nyitni párhuzamos világokba, meg még egy sor dolgot, amit a sci-fik, fantasyk szereplői fenntartások nélkül megcsinálnak. De az effajta könyveknek úgyse az a lényege, hogy az ember kőkemény logikát és valósághűséget keressen bennük, hanem hogy élvezze az olvasást. :-)
A többi se tetszett, de a Breaking Dawn a legdurvább. És itt nem a szülési jelenetre gondolok, bár elég beteg ötlet, de néha a beteg ötletek is megkapóak, ha jól vannak megírva.
SPOILER(EK)
De ez az egész kapcsolat már az elejétől kezdve defektes. A srác nézi, ahogy a csaj alszik, megbabrálja a kocsiját, stb.; úgy viselkedik, mint egy stalker. Aztán BD-ban még meg is veri szeretkezés közben. Ha manapság ilyen kapcsolatra vágynak/ilyenről álmodoznak a fiatalok, hát... jaj.
Legalább annyi jó van az egészben, hogy az Üvöltő Szelek iránt megnőtt az érdeklődés. Na, az egy érdekes könyv. És jól van megírva.
na, kicsit bővebben :) ma fejeztem be a 4. könyvet, két hete sok-sok kávé mellett még éjjel is ezt olvastam, nem bírtam letenni. Eszméletlen kisugárzása van ennek a könyvnek. A rövid mondatok pont arra jók, hogy nem nehéz olvasni, és így a figyelem teljes egészében a történetre összpontosulhat. A történet nagyon tetszik. Ami esetleg a kifogás lehet a breaking dawn-nal, az ugye gondolom a terhesség horrorisztikus leírása, de 1. aki már volt terhes, az tudja, hogy ez nem is áll olyan távol a valóságtól 2. ez egy vámpírgyerek, mégis mit várunk tőle? A régi magyar mesék egyik feladata is az volt, hogy kevésbé életszerű, de tanulságos formában rávezesse a fiatalokat, hogy milyen is az élet, hát ez a könyv is ezt teszik, mesébe csomagolja a fontos morális kérdéseket... szóval, jó könyv ez. Amúgy én Carlise rajongó vagyok ;) Nagyon szívesen olvasnék róla egy egész könyvet, hogy hogy vált olyan vámpírrá, amilyen. Nagyon szimpatikus karakter.
Most rohannom kell, de el fogom olvasni a linkeket, köszi! Ezek szerint "utánzérzés" vagyok, de esküszöm, nem puskáztam sehonnan!:))) Ez a tinilányoknak nyújtott biztonságérzet egyébként nem új: számos tini együttes erre a logikára épül fel. Olyan fiúkat válogatnak össze, akik szexuálisan nem rémisztőek, nem fenyegetőek a gyereklányok számára, ezért a sok feminin alkatú sztár. Ebben az életkorban pszichésen nagyon fontos, hogy megmaradjon a plátói vonal a lányok számára. A Twighlight Saga is gondosan ügyel arra, hogy nagykorúságáig a lány ne bonyolódjon fizikailag is szexualitásba, majd csak 18 éves kora után történik ilyesmi (noha a folytatást még nem olvastam el, de a wikipédián belelestem a tartalomba:))), persze addig is eljátszanak a gondolattal...
Én ha elolvastam valamit - és tetszett -, akkor mindig utánanézek, másoknak mi a véleménye róla. Az is majdnem olyan érdekes, mint maga a könyv vagy film. Sőt bizonyos szempontból néha még érdekesebb is, mert megmutat olyan dolgokat, összefüggéseket, amik nekem nem jutottak eszembe, vagy amikre nem figyeltem fel.
Ha már ifjúsági irodalom, akkor jobban szeretem a HP-t, Stroud Bartimaeus-könyveit, az Artemis Fowl-könyveket (bár a harmadikat nem olvastam, mert szerintem nevetséges árat kérnek érte, pedig nem is tűnik az első két résznél :-/ ), és a "legújabb" kedvencem Pullman Az Úr sötét anyagai trilógiája.
A Twilight más, de aranyos, vicces, gördülékeny, és van benne valami egyedi báj, ami ha hatalmába kerítette az embert, nincs menekvés, muszáj végigolvasni a regényt. :-) (Az idegesítő momentumok ellenére.)
Azt is hozzátenném, hogy a Twilight film-könyv következményeképp előkerült az Üvöltő szelek, a Finnugor vámpir, megvettük a Bad Mother's Handbook DVD-t Robert Pattinson miatt ( ezt jó lenne megszerezni könyvben is, de nem tudom árulják-e valahol angolul ) és a gyerekemnek megnézte és megszerette a Thirteen és a Speak cimü filmeket, tehát ha a Twilight maga nem is egy irodalmi müremek, meghozza a kedvet az olvasáshoz ill. eddig nem ismert filmek nézéséhez.
Assa, kritikák helyett én inkább elolvastam a könyveket. Az utolsó nekem sem tetszik annyira, de az első három szórakoztató és tiniirodalom terén ennél SOKKAL rosszabb könyvektől roskadoznak a könyvesboltok polcai.
A Harry Potter óta ez az első könyve a gyerekeimnek, amit szivesen olvasok . Na jó, pontosabban én belekezdtem e-book formájában, aztán megvettem könyvben, aztán megvettem a folytatásokat, aztán két hétig éjjel-nappal le se tettem, család hideget vacsorázott, aztán mondtam a kisebbik lányomnak, hogy szerintem tetszeni fog neki :-)
Csak azért írtam, hogy van más vélemény is, mert már a Harry Potter kapcsán is felmerült bennem, hogy szívesen "lehúzzák" azt a könyvet vagy sorozatot, ami nem üti meg a "szintet", vagy csak azért mert valahol híres, befutott, ezért divat szídni és leszólni.
Én sem azért olvasom mert jajdeirodalmi, hanem mert kikapcsolódásnak tökéletesen megfelel.
Kritikustól (könyv vagy akár film) még soha egy jó szót nem hallottam/olvastam semmi olyanról ami közelít vagy megüti a kasszasikert, de gondolom nekik ez a feladatuk.
A blogon valóban főleg könyvismertetők vannak, de azért ott a szerző véleménye is ha figyelmesen olvasod :)
Na most, még nem ismerem ki magam az oldalon (mivel az előbb nyitottam meg, emlékeim szerint először :-P), de nekem a Twilight keresőszóra ezt dobta ki:
Ezek a bejegyzések viszont lényegében tartalomismertetők, a plusz hozzáfűznivaló néhány mondatot takar. (Azt se feltétlenül a sztorihoz vagy a milyenségéhez fűződően. Pl.: hogy hány kapcsolódó dolgot dobnak ki a különböző oldalak.)
Mindegy, a te topikod, és én a világért se akarok vitatkozni vagy kukacoskodni. :-) Mert mondom, tetszett a könyv, de nem fenntartások nélkül. És úgyis elolvasom a többi kötetet is, lehetőleg angolul (bár biztos nem mostanában, mivel vagonnyi kötelezőn kell átrágnom magam); rám is rám fér a gyakorlás és tudásfrissítés, ennek pedig - állítólag - viszonylag egyszerű szövege van. Csakhát manapság a csapból is Twilight folyik, az interneten lépten-nyomon ebbe botlik az ember, így nehéz szó nélkül elmenni mellette.
Ha normális (értsd nem erőltetett, fizetett vagy haszonból készített) olvasónaplót vagy kritikát szeretnél olvasni, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a blogot:
http://konyvmolyok.blogspot.com/
Változatos könyveket hoznak fel és jó érzékkel tárgyalják ki a könyveket. Benne van már a Twilight és a New Moon is, az Eclipse csak a magyar NM után fog felkerülni.
Ennek muszáj volt utánanéznem, és bár a tanáraim többször is óva intettek a Wikipédiától azt hiszem ebben az esetben megbízható információkat találtam. Szóval most már sejtem, mire gondoltál - bár eléggé nagy vonalakban foglalták össze a cselekményt, úgyhogy inkább talán sejtem. Először is egy bizonyos illető nevét sikerült elolvasnom, és már az kiverte a biztosítékot. Onnantól a többin már csak röhögni tudtam, vagy elnézően ingattam a fejem. (Az Eclipse viszont leírás alapján jónak tűnik - vagy legalábbis izgalmasnak.)
Gyűjtöttem néhány könyvkritikát. Valamilyen szinten mindegyikkel egyet tudok érteni - van amelyikkel talán egy az egyben; és van, amit szerintem már túlzás belemagyarázni. Tulajdonképpen arról jutott eszembe, amit a biztonságérzetről írtál, mert tudtam, hogy valahol már olvastam a tiedhez hasonló véleményt. :-)
Az egyik dolog szerintem, ami miatt tini kedvenc lett ez a történet: Végig megvan mindkét oldalról egyfajta fizikai vonzalom (is), viszont tudjuk, hogy fizikailag nem teljesedhet be ez a szerelem (legalábbis egyelőre). A fiúnak vissza kell fognia magát. Ez szerintem biztonságérzetet ad a tiniknek, a fizikai vonzalom ellenére plátói marad a kapcsolat. Persze, közben eljátszhatnak a gondolattal, hogy mi lenne, ha... tehát a feszültség mindvégig adott:)
