Keresés

Részletes keresés

sélliagrav Creative Commons License 2011.10.21 0 0 755

Ugyanezek fedett térben sem adnának számlát. Nyilván az alkalmi árusok számlaadási fegyelme jóval alacsonyabb, mint a fixeké. De ezt nem a fűtött/légkondicionált tér hiánya teszi.

Előzmény: Törölt nick (754)
Törölt nick Creative Commons License 2011.10.21 0 0 754
Előzmény: sélliagrav (749)
Törölt nick Creative Commons License 2011.10.21 0 0 753

Az új éca: a zállam kötelezi a gázszolgáltatókat, hogy akármekkora tartozás is van, ne lehessen iskolákat, közintézményeket kikapcsolni a gáz, villanyból.

Tisztességes helyen ezt úgy oldják meg, hogy jótáll értük. Ha az adós nem fizet, ő kicsengeti a szolgáltatónak, aztán majd elbíbelődnek a bíróságok és egyéb úri huncutságok a miérteken.

Végső soron úgyis mindannyian fizetünk utána.

sélliagrav Creative Commons License 2011.10.20 0 0 752

Nem. A búcsú az a falunap és az egyházi emléknap. A vásár az vásár. Mint a Hungexpo. Nem túl kényelmes, viszont forgatag. És találkozás, meg emberi kapcsolatok.

 

Mondhatnám még a Magyarok Vására kezdeményezést is. Nyilván mindenki eladni akar valamit, vagy éppen vásárolni, de ez annál több. Nem szimpla létfenntartási rítus, modern "vadászat".

 

Jó vásárt csinálni csak jó vásárban lehet. Jó üzletet köthetsz bótban is.

 

Szerintem.

Előzmény: Törölt nick (751)
Törölt nick Creative Commons License 2011.10.20 0 0 751

Az is jó műfaj amit leírsz.

Felénk azt búcsúnak hívták.

A vásárba vásárolni jártunk. Almát, zoknit, téli emlék dolgokat. Meg sóvárogni, mit nem tudunk megvenni.

Előzmény: sélliagrav (749)
Törölt nick Creative Commons License 2011.10.20 0 0 750

Hmmmm! Nem vagy Te UFÓ. Csak még néha kikiabálsz a sorból és a többieknek ez nem tetszik.

Ha szépen a sorban lehajtott fejjel,mint a többiek sétálsz körbe akkor már nem fog senki megszólni és az őrök sem fognak észre venni.

Előzmény: sélliagrav (749)
sélliagrav Creative Commons License 2011.10.20 0 0 749

Itt már mindenki elfelejtette, hogy mi a karácsonyi vásár? Egyáltalán, mi az a VÁSÁR ??? A vásár nem bót és nem üzlet. A vásár, az vásári forgatag, mutatványossal, vásárfiával, alkudozással, vurstlival ... A vásár ideiglenes sátrakból, gyékényekből épül. A karácsonyi vásárhoz kis betlehem, sült gesztenye és forralt bor társul. Nem 200 forintossal működő műanyag donaldkacsa. A shopingolás nagyon nem vásári műfaj.

 

Valószínűleg én vagyok ufó. Elnézést.

Előzmény: vincelléri (748)
vincelléri Creative Commons License 2011.10.20 0 0 748

Hasonlítsd össze a két vasút (alsó és felső) közötti, Bem téri igénytelen bótokat, viskókat a StopShoppal, a Budai út menti üzletekkel, vagy a "pléhdobozzal"! Azért van egy "kis" különbség.

vincelléri Creative Commons License 2011.10.20 0 0 747

Érdiesen szólva: ez nem semmi!

sélliagrav Creative Commons License 2011.10.19 0 0 746

Európai bankokra csaptak le a hatóságok

Európai kamatlábakat manipuláló kartellt gyanítanak. Tovább »

forrás: Index.hu

 

"... a felügyelők azt gyanítják, hogy a bankok - köztük a német Deutsche Bank - manipulálták az európai Euribor és a londoni Libor hitelkamatlábat. Ezek azért fontosak, mert ezeket veszik figyelembe a bankok az egymásnak folyósított hitelek kamatának megállapításakor, ez pedig jelentős hatással van a lakossági és vállalati hitelek kamatainak alakulására is."

 

nocsak

sélliagrav Creative Commons License 2011.10.19 0 0 745

:DDD

Előzmény: Törölt nick (744)
Törölt nick Creative Commons License 2011.10.19 0 0 744

Csacska általánosítások.

Előzmény: sélliagrav (742)
sélliagrav Creative Commons License 2011.10.19 0 0 743

Ja, és nem kereskedőknek, hanem iparosoknak szól az ajánlat ... (!)

Előzmény: Törölt nick (741)
sélliagrav Creative Commons License 2011.10.19 0 0 742

Lehet, hogy igazad van. De a kedvezményes bérleti díj szerintem beetetés (az elvétel nem mindig erőszakot jelent). Az alternatívák meg az utóbbi években egyre inkább azt jelenti, hogy pléhdobozok között választhatok, ahol-mindenhol végső soron ugyanaz fogad.

Előzmény: Törölt nick (741)
Törölt nick Creative Commons License 2011.10.19 0 0 741

Tévedsz. Nem elvenni akarják, hanem felkínálnak egy alternatív lehetőséget.

A kereskedő dönthet szerintem. (Amíg nem államosítják ezt is.)

Előzmény: sélliagrav (740)
sélliagrav Creative Commons License 2011.10.19 0 0 740

Ja. A világ összes klasszikus karácsonyi vására (köztük az egyik világbajnok Vörösmarty téri) ezért van a szabad ég alatt.

 

Valószínűleg nem ugyanazt értjük karácsonyi vásár alatt. A karácsonyi vásárba ugye nem megyünk autóval, mert ittasan nem vezetünk (lásd forralt bor). A karácsonyi hangulathoz meg hozzátartozik a hideg. Mert télen az egy kellék. Kifejezetten nem szeretek téli vásárban izzadni (mert ugye a teszkóban nem lesz ruhatár, tehát a fűtött terekben caplathatunk télikabátban). Dehát nem vagyunk egyformák. Akinek a pléh doboz kell, az megkapja már évek óta. A helyi kézművesek karácsonyi vására tipikusan más műfaj: munkából hazajövet leszállok a vonatról és (igen, azokban az idétlen faházakban Alső és felső között) kicsit nézelődnék, vásárolnék. Ezt akarja elvenni a teszkó. Én meg nem szívesen adom. De ez sem rajtam múlik.

 

Egy biztos, idén advent alatt egyetlen pléhdobozba se fogok bemenni. Az utóbbi években mindig megbántam, s tavaly megfogadtam, hogy advent alatt soha többé.

Előzmény: Törölt nick (739)
Törölt nick Creative Commons License 2011.10.19 0 0 739

Valóban. Jobban jár a helyi termelő, ha egy autóparkolóban, buszfordulóban a szabad ég alatt kínálja a portékáját. Esetleg egy sátor alatt. Mennyivel romantikusabb, ha esik az ónos eső is közben.

Anno, míg le nem égett a BS Pesten, ott is többszáz kiskereskedő árult fedett, védett körülmények közt. A kis puhányok. Meg a mi pléhdobozunk annyira a város szélén van, hogy az csak naaa.

 

(Abban a pléhdobozban azért van fűtés, világítás és WC! Amit talán a vásárlók is tudnak értékelni. Meg némileg a vagyonbiztonsága is jobb. A parkolás is megoldott, rendezett körülmények között.)

Előzmény: sélliagrav (738)
sélliagrav Creative Commons License 2011.10.19 0 0 738

értsd: annyira nem bírja kiadni az üzletsorát, hogy inkább magához csábítja a " hagyományos" karácsonyi vásárt is, nehogy a belvárosi üzleteknek legyen forgalomnövelő hatása

 

tudom, tudom, nekem semmi se jó ... de egy városszéli pléhdoboz akkor sem jó, ha jutányos áron a helyi termelő bérel benne ...

Előzmény: vincelléri (737)
vincelléri Creative Commons License 2011.10.19 0 0 737

 

"Érdi és környékbeli kézmûveseknek, termelőknek kíván bemutatkozási, eladási lehetőséget nyújtani az Érdi Ipartestület: a Tesco Global Áruházak Zrt. jutányos áron az ipartestület rendelkezésére bocsát egy hétszáz négyzetméteres üzlethelyiséget az érdi áruház területén, ahol november, december hónapokban karácsonyi vásárt rendezhetnek a helyi vállalkozók." (Forrás: Érdi Újság) 

sélliagrav Creative Commons License 2011.10.19 0 0 736

"Emlékezzük, milyen nagy „zöld” ellenállás volt a szélerőművek telepítése ellen"

 

Nem emlékszem "zöld" ellenállásra. Voltak és vannak aggályok egyes emberekben, de a "zöld" mozgalom mindig és egyértelműen kiállt a szélerőművek mellett. Sőt, a "Magyarországon nincs is szél" állami és mérnöki lobbi ellenében hangoztatta, hogy de, van.

 

Általánosságban is mondom, hogy nem érdemes általánosítani. Mindig akad egy jól megfizetett reális zöld, vagy nemzeti kommunista, vagy díszcigány, akire mutogatni lehet, hogy lám még a zöldek-kommunisták-cigányok azt is ellenezték.

 

Én úgy tudom, hogy az utóbbi időben leginkább két dolog nehezítette a hazai dunai hajózást: (1) a délszláv válság és annak nyomán a folyóba hullott hídroncsok, (2) a felső szakaszon épült lépcsők befolyásolják a folyó hordalékát,ezért kéne/nem kéne kotorni a hazai szakaszt.

 

Az izgalmas, hogy a vízlépcső úgy került bele a kormány programjának nyomtatott változatába, hogy az korábban sem az egyeztetési, sem a kormány által jóváhagyott változatban nem is volt benne, s amikor ezt a "zöldek" szóvá tették, akkor az illetékesek szabódni voltak kénytelenek és törölni az adott sorokat.

 

Még szerencse, hogy nem nekünk és nem itt, az érdiek fórumán kell megoldani a problémát.

Előzmény: bugadoktor (735)
bugadoktor Creative Commons License 2011.10.18 0 0 735

Csak néhány gondolat az általad felemlített nyugati ökológiai „tévedésekre:

-          a Duna-Majna csatorna 20 év alatt készült el úgy, hogy áthalad a kontinentális vízválasztón, sok – sok érdek-ütköztetés, környezetvédő csata után,

-          ez azt jelenti, hogy a csatorna két hegyoldalban is fut, és van egy 200-220 méter hosszú hídja, ahol az autók, utak, és egy patak van lent, és felette mennek a hajók,

-          csak ezen a csatornán létesített erőművek évente egy, kb. München nagyságú város áramellátását biztosítják,

-          a zsilipek le-és feltöltésének nagy része nem szivattyúkkal, hanem gravitációs úton történik,

-          a legnagyobb szintkülönbség a hilpoltstein-i zsilipnél van, ott 25 métert emelik – süllyesztik a hajókat, ami max. 20-30 percig tart

-           az ott közlekedő teherhajók annyi árut szállítanak egyenként és olcsón, mint kb. 100 kamion, vagy 2-3 tehervonat, annak töredék költségéért, töredék káros anyag kibocsájtás, és energia felhasználás mellett,

-          hogy a hajózás okozta hullámok kárt ne tehessenek a csatornában és környezetében, legfeljebb 12 km/ó lehet a hajók sebessége, ezt a zsilipektől való elindulás, és a következőhöz való érkezés idejével ellenőrzik, de a szakaszmérnökségek és a rendőrség is ellenőriz, és szigorúan bírságol a túllépésért,

-          a csatorna melletti települések ivóvíz ellátottsága javult, tavakat hoztak létre, így a turizmus is fejlődött a környéken,

-          a megújuló energiák felhasználásnak növekednie kell, ezt vállalta Magyarország,

-          az EU támogatást ajánlott fel annak a megoldására, hogy legalább az év 300 napján hajózható legyen a Duna magyar szakasza Bőstől Mohácsig,

-          amiben pedig tökéletesen egyetértünk az, hogy új kikötőkre nagy szükség lenne.

 

Azt pedig nem kell magyaráznom, hogy mennyi a fajlagos költség egy félig rakott uszályon, a teljes terheléssel hajózóhoz képest, mert a gázlók és homokpadok miatt a merülést csökkenteniük kellett.

 

Emlékezzük, milyen nagy „zöld” ellenállás volt a szélerőművek telepítése ellen, mára már százas nagyságrendben működnek nálunk is, és kimutatható ökológiai kárt nem okoztak.

Remélem a józanész és a megfelelő garanciák elhozzák azt az időt, amikor szalonképes gondolat lesz a vízlépcső a Dunán.

Utóirat: sem a hajózási sem az energia szektorban nem vagyok érintett, csak használó.

 

Előzmény: sélliagrav (734)
sélliagrav Creative Commons License 2011.10.18 0 0 734

A sablon duma sablon válaszai. Akár igazad is lehetne, ha az ökológiát és a fenntarthatóságot nem vizsgálnánk, ami ugye a létünk alapja is egyben. Nyugati barátaink sok marhaságot csináltak már, s ezen hibákból okulva maguk javasolják hazánknak, hogy ne az ő útjukat kövessük. No persze ott sem egyformák az emberek, ott is sokféle vélemény van. A hajós lobbi és az erőművi lobbi hangja pl. ugyanolyan ott is és itt is. De csak egy példa: Ausztria nagyon sok pénzt költ a Duna rehabilitációjára, mert felmérte a károkat, amit a duzzasztók, illetve a nagy hajók keltette hullámok okoz-n/t-ak.

 

Azt pedig komolyan gondolom, hogy tessenek elgondolkodni azon, hogy ha nem hajózható a Duna hazai szakasza, akkor mire ez a sok uszály nálunk. Nem a forgalom intenzitására gondolok, hiszen ha 1 hajó felmegy, akkor felmegy ott több is, azaz ha 1 hajónak nem hiányzik a vízlépcső, akkor a többinek se fog.

 

Kikötők, azok kellenének. Azok nélkül nem lesz több vízi fuvar nálunk se. Hiába kérne a vállalkozásom az X ipari parki telephelyére hárommiatyánknyi hegyezetlen zabhegyet, ha csak közúton tudják odaszállítani. (Még a vasúti szárnyvonalat is felszámolták, pedig korábban az ipari park vonzereje is az volt, hogy "közel a vasút")

Előzmény: bugadoktor (733)
bugadoktor Creative Commons License 2011.10.18 0 0 733

Tisztelve az álláspontodat, miszerint ez „sablon duma” szerintem csak a megszokott értelmiségi alapállást, az ellentmondást képviseled.

Az, hogy mit látsz a Duna magyarországi szakaszán, és nem hasonlítod össze a többi folyó menti ország hajóforgalmával, szűk látókörűségre utal.

Nem dicsekvésként mondom, de több ezer kilométert hajóztam egy Gobbi 315 típusú sporthajóval a Dunán, Duna – Majna – Rajna csatornán, a Majnán, a Rajnán, és francia belvízi csatornákon,  az ottani hajóforgalom össze sem hasonlítható a miénkkel.

Az akadémikusok is többször, több helyen leírták, hogy hazánkban legalább 3 zsilipet kellene megépítenünk.

Kerényi A. Ödön előadásából idézek:

„A  legnagyobb akadály a hajózás számára jelenleg a 40. a Nagymarosi Vízlépcső  hiánya. A szakértők szerint a Visegrád-Nagymaros közötti Duna szűkület és   felette lévő 50 km-es Duna szakasz kis vízhozamok idején  –bár méreteiben kisebb- de jellegében hasonló hatású, mint a Kazán szoros volt a Vaskapu I. és II. Vízlépcsők megépítése előtt.

Nagymaros Vízlépcső  újraépítése tehát az Európa Unió elsőrendű  érdeke.

Ennek előfeltétele, hogy   a magyar és szlovák kormányok között megállapodás szülessék a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítéletének végrehajtásában.

Ehhez  az Alkotmánybíróság érdemi állásfoglalására van szükség, mivel a gátépítést letiltó kormányrendeletek   kisebbrendű jogszabályok, mint a Duna Bizottsággal kötött és  törvénybe iktatatott  államközi Egyezmény.

 

- A távlati energiamérlegben –a Bősi vízerőmű 1 milliárd kWh (TWh) ma is járó villamos energia mennyiségen túlmenően- nem számolhatunk a Nagymaros, Adony, Fajsz  Vízlépcsők duzzasztó gátjaiba építhető vízerőművek együttesen kb. 3 TWh termelésével. Az összesen nyerhető 4 TWh megújuló vízenergia hazánk mai villamosenergia-fejlesztésének10 %-a. Az erőmű beépítés a gátakba csupán 25% beruházási többletet igényel.

 

-Az Adonyi Vízlépcső hiányában növekszik a  Duna medermélyülése. Emiatt alacsony vízszintnél a hajók  veszélyeztetik a százhalombattai  földgáz távvezetéket.

-A Paksi Atomerőmű hűtővíz ellátása is veszélybe került.

A Fajszi Vízlépcső duzzasztása ezt a problémát is megoldaná  még a 4000 MW-ra bővítés után is. Jelenleg ugyanis a Duna  alacsony vízszintjénél az erőmű teljesítményét is korlátozni kell, ha  a kisebb szívómagasság  miatt a szivattyúk vízszállítása csökken.

-A Duna-Tisza köz talajvíz szintcsökkenése a hátságfokozódó  kiszáradását eredményez. Erre a problémáéra dr. Mosonyi Emil akadémikus a jövő  vízgazdálkodásáról szóló tanulmányában  külön is felhívta a figyelmet.

 

Ausztriában a meglévő 10 zsilip mellé, két újabb építését (Rührdorf, és Wolfsthal) készítik elő.

Németországban pedig a Passautól induló 700 kilométer hosszú Tirol – Adria hajózási csatorna építése van napirenden.

Meggyőzni nem akarlak, de több szempontból megvizsgálva, csak előnyünkre válhatna a duzzasztók megépítése.

Előzmény: sélliagrav (732)
sélliagrav Creative Commons License 2011.10.18 0 0 732

Ez a sablon duma. Ezzel szemben a Duna magyarországi szakasza remekül hajózható. Menj le a prtra és nézd meg magad a hajóforgalmat.

 

A új, európai jelszó egyébként is az, hogy "ne a folyót igazítsd a hajóhoz, hanem a hajót a folyóhoz"!

Előzmény: bugadoktor (730)
kocsjani Creative Commons License 2011.10.18 0 0 731

Én nem engednék a Sasad lobbinak.

 

Előzmény: bugadoktor (730)
bugadoktor Creative Commons License 2011.10.18 0 0 730

Igen a hajózás! Itt jelentkezik a Duna szabályozatlansága.

A Rajnán, Majnán, Dunán. Németországban, Ausztriában 20 - 50 kilométerenként vannak zsilipek, amelyek a vízszint beállításával segítik a hajózást, miközben még áramot is termelnek.

A Duna a Bécs alatti, Hainburg és Turnuszeverin közötti 860 folyamkilométerén mindössze 105 méter a szintkülönbség, ami aszályos hónapokban vagy hajózhatatlan, vagy csak csökkentett merüléssel hajózható.

 

Az osztrák közlekedéspolitikában a kombinált szállítás is kiemelt jelentőségű, és ennek megfelelően a vízi szállításban is ezek a megoldások kapnak elsőbbséget. Ennek érdekében a tervek szerint további vízierőművekkel is ellátott zsilipeket építenéneka Dunán, így megemelve a vízszintet, kibővítenék Bécs, Linz és
Krems kikötöit és kombinált szállítás kiszolgálására alkalmas terminálokatépítenének.

 

Az únió azért építettemeg a Rajna - Majna - Duna csatornát, hogy a vizi szállítást délről északra átrakás nélkül tudja végezni. A gyenge pont a magyar szakasz. Előbb-utóbb vízlépcsők épülnek nálunk is, megyőzve az ellenzőket.

Akkortól lehet majd intermodiális logisztikáról beszélni.

 

Előzmény: vincelléri (729)
vincelléri Creative Commons License 2011.10.18 0 0 729

Elkészült az intermodális logisztikai központ megvalósíthatósági tanulmánya

 

A CBS Property Zrt. Budapest és Érd közigazgatási határán, az M6-os autópálya és a 6-os számú főközlekedési út csomópontja mellett ( http://www.cbsproperty.hu/hu/ingatlan/adatok/6/)  intermodális logisztikai fejlesztést tervez. A fejlesztési terület közvetlenül kapcsolódik a Főváros budai oldalának délnyugati részén, a XXII. kerület nagytétényi városrészében kialakult, jelentős kiterjedésű gazdasági térséghez. A Duna parti terület összesen mintegy 72 ha kiterjedésű, amelyből logisztikai fejlesztésre alkalmas 44 ha. Ebből 24 ha a XXII. kerületben, 20 ha Érd közigazgatási területén található.  Magyarország közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési létesítményei Európa közlekedési érrendszerének központi és kritikus jelentőséggel bíró részét képezik. A földrajzi elhelyezkedés előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy része a szállítási hálózat csomópontjaiban telepített intermodális és multifunkcionális logisztikai központokban, illetve ezekhez kapcsolódó ipari parkokban elérhető szolgáltatások és továbbfeldolgozás révén, hozzáadott értéket termel a nemzetgazdaság számára.  A kikötők a legösszetettebb közlekedési létesítmények, amelyek összekapcsolják a három nagy szállítási ágazat (közúti, vasúti, vízi) pályáit. A megfelelő színvonalon kiépített, folyamatos üzemre képes kikötők telepítési sűrűsége Magyarországon mintegy egyharmada az EU átlagnak. Magyarország a II. világháború óta eltelt időszakban nem fordított megfelelő figyelmet a kikötők fejlesztésére. Technológiai modernizálásuk elmaradt, ezért nem váltak a közlekedési hálózatok integrált részévé, igazgatási, működési rendszerük nem tette versenyképessé őket. A nyugat-európai kikötőknél tapasztalható, regionális gazdaságfejlesztő hatásukat emiatt nem képesek egyelőre kifejteni.  A vízi közlekedés energiafelhasználása, levegőszennyezése töredéke más fuvarozási módoknak. A hajózás externális költségei egységnyi fuvarozási teljesítményre vetítve egyharmadát teszik ki a vasúti, és egytizedét a közúti közlekedés által a társadalomra rótt terheknek.

hederg Creative Commons License 2011.08.03 0 0 728

Nem a kapcsolatrendszer a kérdés,az nyilvánvaló.

Ezt irtam is.

 

Az sem titok például hogy nyomul a Közgép (Simicska érdekeltség),hogy legyen

valami aktuális dolog.

 

Azt nem lehet bizonyitani,a pénz herdálás,a rossz döntések stb.pénzei

a pártkasszába landoltak.

 

Erre kényesen ügyel a politika.

 

Jó esetben elviszi a balhét egy nyuszi,vagy ha minden bukik a pártpénztáros.

(erre van példa Fidesz,MSZP esetében is.)

 

 

Előzmény: Törölt nick (727)
Törölt nick Creative Commons License 2011.08.03 0 0 727

Amit mondasz azt nem lehet bizonyitani.

 

Nem-e? Dehogy nem csak meg kell nézni a cégbírósági jegyzékben a céget, abban a tagokat és aztán itt a net. Azon mindíg találni érdekes írásokat,képeket stb.

 

Amúgy meg az előző ciklusban is ez ment, csak nem ezekkel a cégekkel és mindenki tudta, hogy mennyi az annyi. Te ezt eddig nem is halottad? Azta hol élsz Te?

Előzmény: hederg (726)
hederg Creative Commons License 2011.08.03 0 0 726

Amit mondasz azt nem lehet bizonyitani.Csak kérdés miért Pécs?

Érden is vannak tervezők,de az apparátus is eltudja végezni.

Előbb-utóbb rájönnek arra a kihelyezett munkák úgy már nem érik meg,ha közben fizetjük a házonbelülieket nem kis fizetéssel.

 

De ez egy dolog.

 

A dolog az amit leirtam.Egy félkész munka.Ocsmány melléklettel.Azt már nem is ismétlem a kertekkalja,amely  látványtervekeny gyönyörü,hogy fest a valóságban.

 

Egy sétáló utca olyan,sétálunk,nézegelődünk,lelkileg betérünk a szomszéd tulajdonoshoz (belesünk,beszép),oszt annyi...Olyan érdi...

Előzmény: Törölt nick (725)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!