Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Tetszőlegesen, akár az általad említett műanyagívek segítségével. Az általam feltett képen látható eszköz (gleisklammern - remélem jól írtam) csak a meghajlított flexi állapotának rögzítésére szolgált, azaz a sínszálakat fogja meg az adott állásban, így megtartható a
beállított ív, nem mozdul el. Könnyebb lefektetni vele a síneket.
A flexinél szerintem az egyik legfontosabb, hogy az ívek végéinél nem maradjon un. feszültség, azaz ne akarjon a sínszál feszülni, elmozdulni, elhajlani , mert akkor a sínpapucsokat sem lehet megfelelően elhelyezni. (Nem lesz szép a csatlakozás.)
A forrasztás segíthet ugyan a sínpapucsoknál, de az nem megoldás, hogy mindent forrasztunk... Kell egykis mozgás a síneknek, főleg, ha olyan helyen tároljuk az asztalunkat, ahol nagyobb hőtágulásnak van kitéve.
A sima vágánymezőkkel viszont az a gond hogy a sok papucs mind mind hibaforrás lehet, ezért jóval gyakrabban kell betáplálni. Arról nem is beszélve hogy mind talpfás, betonaljas csak flexiből van.
Kezdésnek jó a fix elemes de hamar eléri az ember a korlátait. Egy kis gyakorlással hamar megtanulható szépen hajlítani. Nekem az előző asztalnál mindenfajta trükk és segédeszköz nélkül sikerült egyenletesen r421-re hajlítani, és az volt a második próbálkozásom flexi fektetésben.
De, ez egy igencsak szokásos módja a vágányépítésnek
Nem az. NAGYON nem az! A felxi nagyon-nagyon hívogató megoldásnak, de! (H0-ban beszélek) Piszok nehéz vele pl. R420mm körüli ívet csinálni úgy, hogy sehol ne hajlítsd túl, és a végén úgy vidd át egyenesbe, hogy ne legyen egy 5-10cm-es rész ahol r420-ból egyenesbe megy át. Egy 385mm-es ívről ne is beszéljünk. Nagyon könnyű túlhajlítani! Nagyobb íveket könnyű vele megcsinálni az tény, de valljuk be, nem sok asztalon nem adódik R500 feletti ív. Ott szép, és könnyű is vele dolgozni.
Ahhoz hogy egyenletes legyen a sínszál íve, ki kell húzni a rácsból, kell egy előhajlító eszköz, vissza a sínszálat a helyére. Vagy trükkös leszorítókkal dolgozni...
Legszívesebben kis asztalokon kiegyenlítőnek ajánlanám maximum, ha nem lehet kihozni szépen a geometriát. Inkább a gyári ívet vagdossuk el, de ezekkel a flexikkel nagyon vigyázni kell, mert a mozdony nem gumiból/flexiből van :)
Elhasználódtak. De van sajnos sínillesztési hiba is, meg egy "szögben meghajított" flexi is. Fel kell szedni, javítani.
Működőképessé kell tenni a váltókat (le vannak a csúcssínek forrasztva, sic!), meg beszerelni fékező elektronikákat, mert a menetirány váltása, amíg működött, menetből kapcsolta át a polarítást, így pár gőzös tönkre is ment az történelmi diorámán.
Magyarul "takarítani" kell, ki kell cserélni az elhasználódott elemeket, és a kiirtani a "jóvanazúgy" megoldásokat.
A műhelyben megforduló, terepasztalt/pályát építő modellezők talán 5-6%-a használja általánosan a flexi síneket. Számtalan előnyük mellett, megfelelő tapasztalat, rutin hiányában nagyon el lehet vele szúrni! Most éppen zárva van, és elvileg ebben a hónapban neki is látunk a Reptár modellvasúti diorámáinak a rendbeszedéséhez, hát, vannak ott most "szép" dolgok elkövetve PIKO A flexikből...
Ha pontosan figyelnél arra, amit írtam, akkor feltűnne a "nem egy általánosan szokásos módja" fordulat a szövegben. A flexi sínes, vágókorongos vágányépítés haladó szinten jellemző, haladó szinten szokásosan nem kérdeznek olyat, mint az eredeti kérdező tette...
Ha kérhetem, ne kezdjünk bele annak a fejtegetésébe, hogy jogilag mit takar a szokásos, szokásosan fordulat!
>Az hogy vágókoronggal vagdossuk a flexi-síneket, hogy kijöjjön a vágánygeometria, nem egy általánosan szokásos módja a vágányépítésnek.
De, ez egy igencsak szokásos módja a vágányépítésnek, és sokkal természetesebb, valósághűbb pálya építését teszi lehetővé, mint a mereven a 15°-hoz idomított gyári geometriák.
Kb. ez ugyanazt jelenti, amit írtam, ha különböző rendszereket keverünk, akkor bonyolultabbá válik a vágányhálózat megépítése, de nem feltétlenül megoldhatatlan. Az hogy vágókoronggal vagdossuk a flexi-síneket, hogy kijöjjön a vágánygeometria, nem egy általánosan szokásos módja a vágányépítésnek. Ezekre a nehézségekre gondoltam felhívni a modellező társ figyelmét. Innen már csak egy lépés, ha a kitérőket is saját magunk építjük (lásd Váltógyártó).
Magam Roco és Peko kitérőket kevertem a terepasztalomon, a közöket félflex vágánydarabokkal hidaltam át, sehol sem ütköztem gondba. A vágányokat Dremel tárcsával vágtam, aztán kicsit reszeltem.
4 m 20 centi széles terepasztalhoz 300 dpi-s nyomtatáshoz nem elég a Canon 350D-m képének a felbontása, de 150 dpi-hez elég, megpróbálom az egészet így, aztán meglátom.
Azért ennyire nem egyszerű. Nem elég csak a sínmagasságot összehozni megfelelő sínpapuccsal, nagyon nem mindegy, hogy milyen az adott vágányrendszer geometriája, különösen a kitérőkből, átszelésekből összeállítható vágánygeometria. Ezért nem célszerű a különböző gyártmányokat cserélgetni, mert sokkal nehezebb a különböző gyártmányokból értelmes, a nagyvasúti megoldásokhoz hasonló geometriát kialakítani.
Tanulmányozd az egyes gyártók sínrendszereit és rájössz, hogy nem olyan egyszerű kevergetni a különböző gyártmányokat.
Azzal bármivel összerakható, nekem az előző asztalomon roco 2.1-es beronaljas flexik voltak piko-a váltókkal. Más kérdés hogy jó szívvel nem ajánlanám az ilyen keverést. Ami működik az azonos magasságú rendszerek keverése (pl. Peco code 100, piko-a). De a legbiztosabb ha egy gyártó mellett teszi le az ember a voksát szerintem.
Magam a 4 m 20 cm széles terepasztalomhoz tervezem éppen a posztert. Canon 350D-vel készítettem képet hozzá a Velencei tóról. Ennek a képnek elég nagy a felbontása, de nem elegendő a posztert 300 dpi-vel nyomtatni.
A te posztered milyen felbontással nyomtatták? Az Emlékmentő (fütty) vállal 1 m széles plakát nyomtatást. Olyan felbontás kellene, hogy a terepasztal másik széléről, 1 m 80 centiről a kép jónak látszódjon. A tied milyen felbontású?
Lehet, hogy kicsit OFF. A "fészbukon" találtam, de esetleg nagyobb méretaránynál lehet valaki tudná használni a lenti linken található terméket egy az egyben, pl. 1-es méretnél panelház építéséhez.
(Kisebb méretaránynál természetesen lehet kicsinyíteni is. :)
Nekem sajnos nincs magyar nyelvű szakirodalom. Általában a makettezéshez, antikoláshoz, dioráma építéshez (nem modellvasúti) van pár angol és német nyelvű könyv és folyóirat, ami azért használható modellépületekhez is, ezekből tudok küldeni, ha érdekes lehet. A YT-on is érdemes bogarászni, rengeteg nagyon jó videó van, de javarészt azok is angol és német nyelvűek.
A humbrolt nézegettem eddig is. Akril, elég nagy a választék és van a "tégelyesből" csepegtethető változat is. Ez szimpatikus. A Noch patina szettjét ismerem, kisérletezgettem már vele.
Én is éppen egy asztal építésében vagyok benne és kezdőként nagyon hasznos lesz. Azt had kérdezzem meg, hogy te milyen festéket használsz? Én mindenképpen akrilt szeretnék. Melyiket ajánlod? Mivel van tapasztalatod?
