Ha rövidebbre veszed a huzalt, és továbbra is 230 voltot kapcsolsz rá, a huzalon átfolyó áram, és a huzal leadott teljesítmény NÖVEKSZIK! Mivel nem szerepel a huzal terhelhetősége, én innen nem tudom megmondani mekkora teljesítmény fölött megy tönkre. Az sem mindegy, hogy egyenesen feszíted ki, vagy spirálba csavarod a huzalt. Szóval ha nagyobb teljesítmény kell, óvatosan rövidítgess! Az sem biztos, hogy a 10 m elviseli a 230 voltot.
Ha meg van az ellenállás értéke, és tudod a rákapcsolni kívánt feszültséget, a P=U2/R képlet alapján tudod kiszámítani az aktuális teljesítményt. A P a teljesítményt, az U a feszültséget, az R az ellenállást jelenti a képletben. Az Ω/m alapján a szükséges huzal hosszát, vagy az adott hosszúságú huzal ellenállását tudod kiszámítani .
Közvetlenül a belső pattogzás kezdetére a tojásban a légkamrának a tojás 1/3-át ki kell töltenie! Ha kisebb, sok volt a pára az előkeltetés során. Ha nagyobb a légkamra, akkor kevés volt a pára. Egy hasznos Link a megfelelő vízvesztésről.
Ha helyesen forgatsz és nem csal a hő- vagy a páramérőd, és betartod a fajtákra előírt mindenkori hő- és páraértékeket, ekkora kudarcnak nem szabadna bekövetkeznie.
Szerintem nem jó irányban tapogatózol.
Fektetett pozícióban, 180 fokot fordítva a tojásokon elég 12 óránként forgatni.
Hűteni is elég eleinte naponta egyszer. Az első 4 napon nem is kell. Majd a 14.-től a 19. napig kétszer. Emiatt tehát nem kell lemondanod a keltetésről. Bújtatáskor pedig már nem forgatunk és nem is hűtünk, hanem a maximálisan kinyitott, szabaddá tett szellőzőnyílásokon biztosítjuk a levegő cserélődését. Ezen a módon tudjuk a gépből a csibék által termelt, esetleg felesleges hőt kivezetni.
Ha 0 W fűtés mellett is túlmelegszik a gép, tuti, hogy elégtelen a szellőzés. Nem szeretek kevés adat alapján tippelni, de esélyesnek látom, hogy az előkeltetés során is és a bújtatáskor is magasabb a páratartalom a gépedben a szükségesnél. Tudom, nehéz megbízhatóan pontos hő- és páramérőt beszerezni, de ezek nélkül csak lutri az eredmény.
Ha szoktad lámpázni a tojásokat, akkor a légkamra méretéből az előkeltetéskori páratartalom arányát jól meg lehet ítélni. Kicsi légkamra túl sok párát, túl nagy légkamra kevés párát jelent.
Ha eddig nem lámpáztál, javaslom szokjál rá. Ha bújtatáskor (is) magas a páratartalom, amiatt is befulladhatnak a csibék. Nem kell több 75-80%-nál. Fölösleges tehát nyakra-főre locsolni, csak ha nehezen lehet enélkül elérni a szükséges páraértéket. ( Ez akár jót is jelezhet, mert ez a túlzott szellőzésre utalhat, ami a kisebb baj. Inkább legyen sok a levegő a bújtatáskor, mint kevés! )
Szerintem az lesz a gond,ha szolgàlatban vagyok ,12 óràn keresztül senki nem forgat,illetve szellőztet,hűt.ezt senki nem csinàlja meg helyettem,1 héten legalabb kétszer van,hogy 12 óràn keresztül nincs forgatàs,hűtés.
Forgatós,hűtős - fűtős processzoros gêpre nincs pénzem,akkor ezek szerint nem érdemes keltetnem
Az embrió kitölti az egész héjat, és a fej befordul a tojás tompa végében található légkamra felé. A sziktömlő ekkor még mindig a testüregen kívül foglal helyet. Keressünk az embrión fejlődési rendellenességre, az optimálisnál alacsonyabb arányú vízvesztésre, vagy “fej a combok között” típusú rendellenes fekvésre utaló jeleket.
Lehetséges okok: Nem megfelelő hőmérséklet vagy páratartalom az elő-, vagy utó-gépben. Az embrió átrakáskori sérülése, takarmányozási hibák, hiánybetegségek és bakteriális fertőzés növelheti az embrionális elhalások számát ebben a periódusban. Az előgép forgatóművének hibái (pl: a forgatás nem megfelelő gyakorisága vagy szöge), heggyel fölfelé történő tálcázás. Továbbá az előgép magas páratartalma miatt elégtelen tömegvesztésből fakadó magas víztartalom szintén emeli az embrionális el-halás arányát e szakaszban.
Nagyarányú belső pattogzáskori elhalt
Az embrió kitölti a héjat, a csőr behatolt a légkamrába. A szik részben vagy egészben a testüregbe húzódott.
Lehetséges okok: Ugyanazok, mint a kelési pozícióba való beforduláskor elhaltembriók esetében, kiegészítve az átrakás utáni túl magas páratartalommal.
Nagyarányú külső pattogzáskori elhalt
A teljesen kifejlett embrió átlyukasztotta a héjat, de nem kelt ki. A tojás felnyitásakor egyaránt találhatunk élő, vagy elhalt embriót.
Lehetséges okok: Alacsony páratartalom, magas hőmérséklet, vagy nem megfelelő mértékű szellőzés a bújtatóban. Nem megfelelő forgatás, vagy heggyel fölfelé feltál-cázott tojások. Betegség, a szülőpár állomány takarmányozási hibái, huzamos idejű tojástárolás, az embrió átrakáskori sérülése és a túlzott mértékű kelés alatti gázosítás szintén emelhetik az embrionális elhalást ebben a stádiumban
Okosabbat én sem tudok. Próbáld meg leellenőrizni, az itt felsorolt lehetőségek közül nálad melyik jöhet szóba, vagy melyiket lehet biztosan kizárni.
A befulladt tojásokat felbontottad? Mit mutat a „kórbonctani lelet”? A bújtatás melyik szakaszában fulladtak be? Áttörtek már a légkamrába, vagy nem? Kivágták-e már a tojáshéját? Mekkora a légkamra nagysága? (A tojás kb. 1/3-ának üresen kell maradnia a bújtatásra)
Számtalan oka lehet a sikertelenségnek. Az egyik ok lehet a helytelen hőmérséklet.
Itt is olvastam már, hogy (lustaságból?) bújtatáskor nem veszik vissza kellő mértékben a hőfokot, emiatt megfuthat a keltetőgép és benne a kelésben lévő csibék hőmérséklete.
A kibújni igyekvő csibe már jelentős izommunkát fejt ki. Ez jelentős hőt fejleszt, és ugrásszerűen megnövekszik az oxigénigénye és a kibocsájtott CO2 mennyisége.
Ha nincs meg a csibe testhőmérséklete és a tojást körül ölelő levegő között a szükséges mértékű hőkülönbség, a csibe túlmelegszik, hőgutát kap és elpusztul, még a tojásban. Nem kell megijedni! 36,5 foknál sem fáznak meg a kibújáskor a csibék.
Egy másik ok lehet az elégtelen szellőzés. Túl kicsi a szellőző nyílás, vagy nincs eléggé kinyitva.
Amint említettem, a fokozott izommunka fokozott anyagcserével jár. Elégtelen szellőzés esetén kevés lehet, elfogyhat az oxigén, illetve túlzottan feldúsulhat a széndioxid a keltetőtérben. Bújtatáskor ellentmondásos a feladatunk, mert miközben növelni kell a szellőzést, a páratartalmat meg kell emelni 75-80% körülire. A nagyobb szellőzőnyílásokon több pára szökik el. Emiatt sokan nem nyitnak kellően nagy nyílást.
Ha az előkeltetés során túl sok a pára, a túl kicsi légkamra nem tud kellő oxigén tartalékot biztosítani a kibújáskor. Az alacsony pára túl nagy vízvesztés okoz a tojásban, legyengítve az embriót. Emiatt is befulladhatnak.
Ezért szoktam hangsúlyozni: csak az előírt páratartalmat biztosítsuk! Nem kell sem páradús őserdőt, de sivatagot sem létrehozni a keltetőtérben. Ezeken túl még számos oka lehet a befulladásnak. Pl. genetikai okok, a szülőpárok helytelen takarmányozása, a keltetésre szánt tojások kezelése, a forgatás mértéke, gyakorisága, stb. stb.
