Nemcsak a hülyeség határtalan2008. június 24. 10:02
A Dunakanyarban, Z. faluban van egy idősek otthona. Szép helyen, kellemes környezetben, csodálatos panorámával, de mint az épületek általában kopadoznak, nincs pénz a felújításra. Ráadásul az idős emberek gondozása sincs a legjövedelmezőbb bizniszek toplistáján, még akkor sem, ha nem ingyen, hanem általában a nyugdíjuk fejében, nem kevés beugró lefizetése után kerülnek az otthonba.
Nos, ezt az otthont a közelmúltban megvette egy izraeli cég. Normális helybeliek ilyenkor örülnek, hogy lám, valamit ér a mi falunk, ha valakinek eszébe jut, hogy ide fektesse pénzét. Biztosan fel is újítják, csinosítják. Fizetnek majd iparűzési adót, kommunális adót. A pénzből lehet áldozni a falura, járdára, útjavításra. Néhány embernek még munka is akadhat.
Ha tovább gondolkodnak, persze normálisan, akkor arra is rájönnek, hogy az egész falunak haszna lehet ebből, mert az otthonban lakókat majd látogatják a rokonok, és azok elköltenek némi, de talán nem is kevés pénzt a helybéli üzletekben. Ezentúl nem csak a szombaton, vasárnap oda kerékpározók dőzsölnek egy zacskó pogácsa és kóla mellett, hanem talán mélyebben belenyúlnak a pénztárcába. Lesz forgalom az élelmiszerboltban, a cukrászdában, a kiskocsmában, a panzióban, az ajándékboltban. Esetleg, valakinek megtetszik a környék, vesz itt telket, házacskát.
Persze mindez akkor, ha - ismétlem - normálisan jár az agyuk kereke.
Z. faluban azonban, a jelek szerint, nem mérték fel a lehetőségeket.
Sőt! Sokan (tisztelet a kivételnek) azt mondták, no, betette a lábát a karvalytőke ebbe a derék, magyarnál is magyarabb faluba. Ide, ahol annyi házon leng a magyar zászló, és némelyiken még az árpádsávos is. Ide, ahol az ország megcsonkításának emlékművét állították az évente rendszeres búsongáshoz. Ide merészkedik az idegen. És, az a külföldi még ráadásul Izraelből jött. Z. falu, fogalmaztak a műveltebbek, netán közvetlenül a New York - Tel Aviv - Budapest tengelyen, fekszik? Fúúúú...
Hát, ez választ kíván, mondták az okosok, midőn összedugták fejüket. Sokat tanakodtak, és megszületett az eredmény, majd mindenki elégedetten hazament. Ki-ki gyalog, vagy a nagy-magyarország-matricás autójával.
Nos, az eredmény? A magyarnál is magyarabb helybéliek azt találták ki, hogy közadakozásból egy hatalmas feszületet állítanak az idősek otthonával szembe, a sarokra. Az alapokat már ássák, a pénzt elkezdték gyűjteni.
Csendben, szorgosan.
Csupán annyit mondtak: na, zsidók, akkor majd kénytelenek lesztek bámulni a feszületet.
Mindezt szigorúan a keresztényi szeretet jegyében.
Szerző: Forró Evelyn
STOP
