Szűk másfél hónap és lehet izgulni. Elkészült a választási bizoccság hivatalos honlapja, hát, a mi választás.hu-nkhoz képest eléggé fatengelyes, lehet választani, hogy románul akarod olvasni vagy esetleg románul, azok a beszkennelt közlönylapok is eléggé trék, de hát ez van, ők dübörögnek, nem mi. :-)
Amúgy ugye ez az orbáni modell szégyenlősebb változata, ahol a jelöltek kiválasztásának mégiscsak próbálnak adni valamiféle demokratikus látszatot, szemben ugye a névadóval?
Megalakult az SZDSZ határon túli magyarság szekciója [14:05; 8.9.2008]
Megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) határon túli magyarság szekciója, a grémium elnökéül Kovács Kálmánt választoták - jelentette be Szent-Iványi István, az SZDSZ külügyi kabinetjének vezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A szekció célja, hogy az SZDSZ külpolitikájában markáns, hangsúlyos szerepet kapjon a határon túli magyarsággal való foglalkozás - fogalmazott a liberális politikus.
Kovács Kálmán kiemelte: pártja szakítani szeretne a túlságosan racionális határon túli politikával, amely - szavai szerint - nélkülözi az emóciókat és a kulturális értékeket. (mti)
Érdekes, hogy ilyenkor nem annyira tolong errefelé bicskás székely és a többi nagyon magyar, nagyon radikális olvtársunk, hogy mintegy virtuálisan megveregesse kedvenc Jencije vállát, miszerint ügyes vagy, ecsém, csak így tovább! :-)
ez nem meglepő..... ahogy szászjenő tisztogatta basescu seggét az év elején, az bemutatta, egy a fontos: ha már az ővé kinyiffant, dögöljön meg a szomszéd (magyar fajta) tehene is.
Szász Jenő elnök tegnap lapunknak elmondta, a függetlenek indításán kívül keresik a kapcsolatot más szervezetek színeiben induló jelöltekkel is, akiket – ha vállalják a polgári párt programját és az általa megjelenített értékrend képviseletét – ugyancsak támogathatnak majd. Kérdésünkre, miszerint ezek az MPP-n kívüli személyek kizárólag magyar nemzetiségűek lesznek-e, a pártelnök elmondta: elsősorban magyarokra gondoltak, de nem zárható ki, hogy adott esetben román személyiséget támogassanak.
Az MPP azt választotta, ami egyedül reális alternatívaként gyakorlatilag megmaradt a számára: függetlenek támogatását az RMDSZ-szel szemben. Így elkerülheti a biztos bukást, amelyet pártként elért, de választási küszöb alatti eredménye jelentene, és jobban kihasználhatja azt a közhangulatot, amely az elmaradt megegyezések nyomán kialakult.
Persze, a függetlenként induló MPP-jelölteknek szembe kell nézniük azzal a nagy eszköz- és tőkehátránnyal, amibe az RMDSZ-szel versengve kerülnek, viszont jobban kiaknázhatják az elmaradt megegyezések nyomán felgyülemlett összefogásigényt.
Erre szolgálhat az a – jó taktikai érzékkel meghozott – döntés is, amellyel az MPP, előre bejelentetten, az általa preferált RMDSZ-jelölteket támogatja. Ha a sors iróniáját kívánjuk látni ebben: az RMDSZ személyválogatós tárgyalási stratégiája kapott itt hasonló „személyválogató” riposztot. A döntés politikai lényege azonban az, hogy az MPP – kihasználván az egyéni választókerületes rendszert – megpróbálja kívülről végrehajtani az RMDSZ belső ellenzékének feladatát, azaz: befejezni azt a belső „leváltó folyamatot”, amely Verestóy Attila vagy Márton Árpád újbóli jelölésével elakadni látszik.
A politikai dinók végleges elsüllyesztésének látszólag persze az is akadálya, hogy maga az MPP sem mentes
a fossziliásodás szimptómáitól – egyre többen vélik úgy, hogy a rákövült Verestóy II-imázzsal maga Szász Jenő is e kategóriát gazdagítja –; a valódi ok viszont az, hogy magában a pártépítésben, az alternatíva dinamikus megjelenítésében maradt le az MPP. A mostani döntés, hogy nem hívják össze a párt megerősödése szempontjából szükséges kongresszust, már annak a jele, hogy a pártbejegyző Szász Jenő pártépítésre nem alkalmas. Mintha a „merjünk minél kevesebben lenni” stratégiája érvényesülne: az MPP egyre csak halogatja azokat a döntéseket, amellyel elindíthatná az általa képviselt politikai alternatíva társadalmi begyökereztetését, szellemi hátországának a megteremtését.
A november végi választások így felemásságok keresztútját jelentik: a székelyföldi zárványpárttá váló MPP és a felemásan dinótlanított RMDSZ megjósolható kimenetelű mérkőzését. Az eredmény viszont meghatározó lesz a következő évtizedre.
Na, nagyjából az van, amit az alant betett cikk is jósolt, hogy július utolsó napján a kormány határozatban fogadta el a területek kijelölését, ebben döntött azon területek vonatkozásában, ahol nem érkezett bizottsági javaslat (Bukarest, Szatmár, külföldön élő románok, meg tán egy negyedik is, de már nem emlékszem) mely határozatot a nagyromániások meg fognak támadni a közigazgatási bíróságon, így vélhetőleg elcicáznak vele még egy ideig.
Újabb felhők látszanak tonyosulni az őszi parlamenti választások egén: annak időpontja körül támadtak bonyodalmak. Amint már arról hírt adtunk, vasárnap Emil Boc, PDL-elnök nyilatkozatában követelte a választások időpontjának mielőbbi kijelölését, egyszersmind azt hangoztatva, hogy értesüléseik szerint a kormány alkotmányossági kibúvókat keres a választások tavaszra való elhalasztására. Hétfőn hasonló követeléssel léptek elő a szociáldemokraták is, akik szerint a kormánynak mielőbb meg kell hoznia a vonatkozó határozatát, november 23-át tartva célszerűnek. Hogy mit értenek a mielőbb alatt, azt nem tudni, de az tény, hogy a héten kormányülésre nem kerül sor. Ennek kapcsán megjegyezendő, hogy másabb bonyodalom is előállt: a vonatkozó törvény értelmében kormányhatározattal kell eszközölni az egyéni választókerületek (az úgynevezett választói tanácsok) körülhatárolását. A törvényes határidő lejárt. Ugyanakkor, a különleges parlamenti bizottság sem tett eleget törvényszabta kötelezettségeinek, ugyanis két megye és Bukarest esetében nem hozott döntést azok körülhatárolására vonatkozóan. Egyes szakjogászok szerint ez a mulasztás komoly következményekkel járhat, mert amennyiben a kormány dönt a szóban forgó kerületek körülhatárolásáról, döntése megtámadható lesz a közigazgatási bíróságon (ezirányú szándékukat egyébként a nagyromámiások máris bejelentették). És ide tartozik az is, hogy egyes megyék esetében a parlamenti szakbizottság nem tartotta be a törvény 11. szakasza g). bekezdésének előírásait. Nevezetesen arról az előírásról van szó, miszerint a legnagyobb egyéni választókerület maximum 30%-kal lehet nagyobb, mint a legkisebb. Ezt a rendelkező jellegű előírást szem elől tévesztették, megyénk esetében ugyanis az egyes kerületnek a lakosságszáma 79 778, az ötösnek (a legkisebbnek) pedig 41 636. E két szám közti arány nem 30%, hanem annál jóval több... Erre pedig nincs törvényes magyarázat, azt nem lehet megindokolni, legalábbis jogi szempotból nem. (Egyébként a megyénkbeli körzetek ilyenszerű kirajzolása után igen jelentős az eltérés a két szenátori egyéni választókerület között is, több mint 51 000 lakosszám, amely végeredményben azt jelentheti, hogy esetleg jóval kevesebb szavazattal juthat mandátumhoz az egyik vagy a másik jelölt a kisebbik kerületben, mint a nagyobbikban. Tény, hogy arányeltolódások lehetnek az egyéni választókerületek között, kisebbek vagy nagyobbak, de a törvény már említett szakaszának szövege egyértelmű: a legkisebb képviselői választói kerület maximum 30%-kal lehet kisebb, mint a legnagyobb. Nem egyedi esettel állunk szemben, s amennyiben a kormány nem tekint el a törvényszabta követelményektől, akkor igen visszás helyzet alakulhat ki, az esetleges átrajzolások vitákat, viszályokat szülhetnek.
Összegezve, többszörös mulasztással állunk szemben: a választói kerületek kijelölésének határidejét nem tartották tiszteletben, az egyéni választókerületek nagyságrendje nem felel rá a törvény által előírtnak, habozás, bizonytalanság érződik a választások időpontjának a megállapítása tekintetében. Mindez akár fel is boríthatja a választások menetrendjét.
az nagyon helyes, mert Székelyföldön kívül Erdélyben csak Kalotaszeg (Bánffyhunyad és a környező falvak) van magyar többség ill. tömbmagyarság (Erdély alatt a történelmi Erdély értendő a Partium nélkül)
Csak híreket találok én is, hogy volt felosztás és mindenki elégedetlen. :-) Na, majd holnap megnézem tüzetesebben, szar, hogy nincs egy állandó honlapja a Központi Választási Irodájuknak, hanem mindig csak az éppen aktuálisra csinálnak egyet, de ugye a 2008-as még sehol.
Lesznek Marosban is magyar többségű körzetek meg a Partiumban is csak ..sznak feltenni valahova térképet meg részletes infot, hány képviselői helyről van szó, úgyhogy ha valaki talál linkeljen :)
az RMDSZ kifejezetten előnyös választókörzetek kialakítását tudta elérni. Hargita és Kovászna megyéken kívül Maros, Szilágy és Bihar megyékben is a magyarság általa többségében lakott részeiben gyakorlatilag tömbökben szavaz.
Már csak hab a tortán, hogy még Kolozs megyében is kialakult egy magyar választókörzet azáltal, hogy a kalotaszegi falvakat egy körzetbe tették. Magyar szempontból már csak a szatmári körzetekről kell a kormánynak döntenie, ám sok meglepetésre nem kell számítani, részben mert a megyét nem lehet úgy szabdalni, hogy ne legyenek magyar többségű körzetei is, másrészt a kabinetnek tagja maga az RMDSZ.
Összességében elmondható: Markó Béláék eredményesen és váratlanul jó eredménnyel játszották ki Bukarestben, hogy a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt úgy tudja csökkenteni a fő rivális és Erdélyben a közvélemény-kutatásokon vezető Demokrata Párt mandátumait, ha „besegít” az RMDSZ-nek a körzetek kialakításával.
"Kialakultak Hargita megye választókerületei 2008. július 21. hétfő 12:59 figyelo.ro
Hargita megyében öt képviselői és két szenátori választókerületet jelölt ki az erre a célra létrehozott parlamenti bizottság. Akárcsak a szomszédos Kovászna megyében, itt is kialakítottak egy román többségű körzetet.
Ditrót a Maroshévízhez tartozó román többségű településekhez csatolták, Csíkszereda, valamint a várostól délre fekvő községek, a Kászonok, Szentegyháza és Lövéte egy kerületet alkotnak. A megyeközponttól északra fekvő helységek, Felcsík, Balánbánya, Vasláb, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva külün körzetet képeznek. Egy másik választókerületbe Székelyudvarhelyt, Máréfalvát, Kápolnást, Oroszhegyet, Zetelakát, illetve az Almástól egészen Galambfalváig húzódó sávon található településeket sorolták. Az ötödik kerület egyik határa Székelykeresztúrnál kezdődik, Galambfalván át a Nyikó mentén folytatódik, majd Udvarhelyszék nyugati részét, Gyergyószentmiklóst és a Gyergyói-medence településeinek nagy részét foglalja magába. "
tehát Hargita 5 képviselő, 2 szenátor, Kovászna 4 képviselő 2 szenátor, az összesen 9 kerületből 2 alapból román többség de ha nagyon ügyesek lesznek a magyar politikusok máshol is keresztbe tudnak egymásnak tenni a románok javára (Sepsiszentgyörgy?).
azért bízom benne hogy az utolsó pillanatban még észhez térnek.
de a listát már aligha... itt azon múlik minden, hogy mennyire mozgósíthatók a magyarok és mennyire hagyják magukat megosztani... sajnos nem tudok én se, pedig érdekelne, a transindexen nincs semmi?
a 6 képviselőt még csak összehozza az RMDSZ az első körben, én a 3 szenátor miatt aggódom, hogy meg lesz-e. Amúgy tudtok valami linket ahol az összes megye választásókerületeit meg lehet nézni? elvileg már meg kellett rajzolni őket, nem? csak Kovásznát találtam meg a neten http://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&kat=3&what=23474
Szász szándékosan megzsarolta és lehetetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t, még tartottak az egyeztetések, amikor benyögte, hogy a 14 befutó helyből 6-ra tartanak igényt, ami a helyhatósági választásokon elért 15%-hoz képest pofátlanság és nyilván elfogadhatatlan, ahogyan azt ő is naagyon jól tudta
