Egy topik, amelyben összegyűjthetjük az eddig, Viktor Rezun (alias ,,Viktor Szuvorov") irodalmi tevékenységével kapcsolatban megjelent kritikákat hadtörténészek és katonai szakértők tollából.
Szmolenszk kornyeke augusztus szeptember, Odessza felett idolegesen, Perekop felett idolegesen, lehet talalni boven. Gyakorlatilag a nemetek az elso par het utan mar csak ott tudtak a legifolenyt biztositani, amerre a pancelos csoportok haladtak, ott sem mindig. Moszkva felett pedig abszolut nem, ahogy irtad. De nem az volt az elso. Karelia pedig tenyleg kilog a sorbol egy kicsit.
Az angliai pedig azert ismertebb, mert London kozelebb van azon helyekhez, ahol a nalunk es nyugaton mainstream tortenelem konyveket irjak. Egyebbkent a Luftwaffenak az angliai legicsata setahajozas volt a Barbarossahoz kepest. Vannak szerzok, akik szerint a Luftwaffet az angliai csataban tortek meg. Hat persze.
Karélia más lapra tartozik. Atöbbi frontszakaszon pedig komoly hátrányt élvezett az RKKA légiereje. A Moszkvai-csata volt az első, ahol sikerült kiegyenlíteni az erőviszonyokat (amúgy a mai napig csodálom, hogy a jóval kisebb volumenű Anglia-légicsatát annyira forszírozzák mindenhol, miközben a jóval eredményesebb és sikeresebb Moszkvai légicsatáról jóformán alig hallott valaki valamit.
Éppen a vezérkarnál működő légierő legfelsőbb parancsnokságának kellett volna koordinálnia a különböző légi szervek együttműködését. Ez pedig áprlis óta nem volt.
Így pedig nehéz offenzívát kezdeni Európa ellen, amit Rezun vizionált.
Decentralizaltak. Ha jol tudom, akkor a legmagasabb muveleti parancsnoksagok a legieronel a frontoknal, illetve a flottaknal voltak. Ebbol arra lehet kovetkeztetni, hogy a legierot tamogatoszerepre karhoztattak szinte teljes mertekben. Azonkivul volt meg a PVO, ha jol tudom a tavolsagi bombazo erok sem a frontok ala voltak beosztva kozvetlenul, kerdes szamomra a transzport erok, es gondolom az iskolak is kulon voltak. Viszont szerintem ha onallo foparancsnoksag nem is volt, akkor is kellett lennie szerveknek, amelyek ezeket osszefogtak. Kikepzes, ellatas, fejlesztes termeles, a fent emlitett szintekrol nem megoldhato.
Szoval nem ertem pontosan, hogy mire akartal kilyukadni. Arra, hogy nem volt egyseges hadaszati iranyitasa a haboru elejen? A szervezettsegerol meg annyit, hogy 41 keso nyaran - kora oszen szerveztek at a teljes legierot, elsosorban karcsusitottak az ezredeket, ennek koszonhetoen atalakultak a magasabbegysegek sztatjai is. szamszeruen egy IAP juniusban kb. 66-70 gepbol allt elmeletben, oktoberben mar 20-nak kellett lenni. Nyilvan szerepet jatszott a nagyaranyu vesztesegek, valamint, hogy a karcsubb egysegek rugalmasabb vezetest tettek lehetove.
Es mindehhez, amit mar irtam mashol. A szovjet legiero nagyon komoly teljesitmenyt nyujtott a haboru kezdete ota, es nem lehet azt allitani, hogy elvesztette volna a legifolenyt. Pontosabban voltak frontszakaszok ahol a Luftwaffe, es a szovetsegeseiknek sikerult kivivni a legifolenyt, volt ahol sosem szereztek meg. Pl. Karelia.
Itt nincs minek utánanézni. 1941 április 12-től a vezérkarban nem volt légierő parancsnokság (előtte P.V.Ricsagov volt). Augusztusban szervezték újjá (papíron), gyakorlatilag szeptemberben kezdett el működni, P.F.Zsigarev vezetésével).
,,Tényleg, ha már itt járunk (nekem az angliai csata jár a fejemben ilyenkor), a szovjet radarfejlesztésekkel és üzembe helyezésekkel hogy álltak? Ilyesminek hol lehet utánanézni?"
Jól álltal a fejlesztésekkel. Sőt. A németeket nagyon meglepte, hoy mennyire megelőzték őket fejlesztésekben rádiótechnika terén. De egy dolog a fejlesztés, és más dolog az ipari kapacitás és ellátottság. Hiába rendelkezett a SzU világelső rádiófejlesztésekkel, ha a gyakorlatban a repülőgépek (most csak ennél a témánál maradunk) egymással a háború elején leginkább szárnybillegetéssel kommunikáltak és a gyárak nem tudták ellátni a légierőt megfelelő készülékekkel. Hiába a szuperüberextra rádiófejlesztések, ha végső esetben amerikai készülékekkel látták el a gépeket: jóval ,,szarabbak" voltak, mint a szovjet kifejlesztett adóvevők, de legalább nem csak egyes példányokban léteztek, ráadásul tömegével gyártották ezeket. Analógiát a kézifegyverekben tudnék mondani. Hiába volt kifejlesztve egy olyan, még mai szemmel nézve is tökéletes automata puska, mint az AVSz vagy AVT, ha a hadsereg döntő többségét parasztok adták, akiknek a műveltségét bőven meghaladta a fegyver ismerete. Nekik a Moszin-Nagant volt továbbra is a legmegfelelőbb fegyver, ami még a legmostohább karbantartást is képes volt túlélni.
Ja, megjegyzem, és ez az, a parancsnokság és vezérkar nélküli légierő, amely készül a Németország elleni invázióra (Rezun (,,Szuvorov") szerint). Gratulálok.
Mellesleg. Már lassan tíz éve bassza a csőrömet az a mondat, mind az orosz, mnd pedig a nyugati irodalomban, hogy - a szovjet légierő hatalmas veszteségeiről van szó - ,,nem volt jól megszervezve". Könyörgöm, a frakam a sok aszakértőbe! Milyen szervezés!!! 1941 áprilisától nem volt Vörös Légierő parancsnok és nem volt Légierő Vezérkar!!! 1941 szeptemberében szervezték újjá a légierő parancsnokságát (augusztusban nevezték i az első főpékát, no de stattja nem volt, nem hogy hivatala). Bassza meg a jóérdeműt, tíz éve, amióta engem basztat a téma, z senkinek sem tűnt fel???!!! Na ennyit a kutatókról...
Én is csak most szólok erről, mert már az orosz, idei filmekben s kezdik átvenni a nyugati sablonokat. Ennyire azértnem muszáj benyalni egy óceánon keresztül. Hosszú, fárasztó, meg amúgy is kínos...:(((
A tököm tele van.
(Showtime kell ide, normális építő és nmbuszromboló szövegével, bár nem bizotos, hogy beköszö. Pedig hiányzik.:(((
Háááát. Most had ne nézzek utána a témának, de a Pe-8 továbbfejlesztésének nem az volt az akadálya, hogy szar lett volna, hanem az, hogy elkezdtek érkezni a B-25-ök és Bristol Blenheimek, amiket a szovjet pilóták nagyon szerettek (apropo, a vadászgépeken kívül a B-25-ös szovjet bombázóknál volt divat a repülőgép kipingálása. AZ ok roppant egyszerű. Kuvsinov, az egyik ilyen század pékája leírta, hogy amerikából már csinos kis ábrákkal érkeztek a gépek - az amerikai gyári munkások festették fel (akkoriban már ott is többségükben idősek és csajok dolgoztak) a félmeztelen jányokat, meg - megint Kuvsinov szerint - a medvéket, kozákokat, szarvasokat és sarki medvéket. A katonák ezeket kisorsolták egymás között, hogy ki melyiken repüljön. A felfestett csajokat ,,nőciknek" (,,babci") nevezték, és szétrohadhatott az egész gép, de ezeket mindig újrafestették és ápolták. Kabalák voltak. A pilóta amúgy is egy érdekes álatfajta.:) Még ha a legszarabb ,,könyvespolcon" is repül bárkinek szétveri a pofáját, ha az nem hiszi el, hogy ez a világ legjobb gépe.:)
Ezt az oldalt nem ismertem. NAGYON jó és ritka felvételek vannak bennük, két filmet néztem meg, de a háttérben felbukkanó repülőgépek egyike-másika, illetve a felvételek körülményei unikálisak (bár erről a filmekben szó sem esik)!!!
Kösz!
A Szu-2 már csak azért sem vehette fel a versenyt, mivel eleve könnyű bombázónak és felderítőnek tervezték, azaz nem volt szükséges alacsony magasságban történő támadás végrehajtása. Közepes és nagy (viszonylag) magasságokból közvetlenül a fronton alkalmazták VOLNA ( a gyakorlatban mi mindenre nem; de ez már a szovjet hiányból fakadt). Innen a bombavető berendezések és viszonylag alacsony sebesség. Az Il-2 elejétől kezdve alacsony magasságokban, nagy sebességgel végrehajtott támadásokra készült, ráadásul helyt kellett állnia a vadászokkal vívott légi harcban is (a német pilóták visszaemlékezéseiben külön kitérnek arra, hogy rohadtul nehéz feladat volt egy Il-2 lelövése (amúgy a szovjet statisztika is ezt mutatja: azIl-2 géppark k.b. 67-68%-át a földi légvédelem szedte le, és mindössze 14% a vadászoktól elszenvedett veszteség (a többi más okok,köztük 6% futómű meghibásodás, 3,4% motorhiba (gyári defekt) és 0,2% öngyulladás (az üzemanyagvezetékek háborús szerelésének hiányosságai: az acetilén ballonok és a motoroloja csodákra képes, ugye).
A TB-3. Az 1941 nyarán-őszén történt bombázó bevetések inkább szükségszülte megoldások, amikor is a légierő nagyobb része elpusztult a földön. A TB-3 gépek a szállító, illetve bombázó kiképző századokban voltak. Gondolom érthető, hogy azt tudta bevetni a Vörös Légierő, ami mozgott, pardon, repült. 1941 szeptembere-októbere után nem tudok olyan feljegyzésről, hogy bombázásra használták volna (apropo, augusztusban és szeptemberben, Szmolenszk térségében még egy-egy ,,Rotmisztrov-zvenót" is bevetettek, méghozzá zuhanóbombázós összetételben (azaz ZR-4 vagy ZR-7 összeállításban (a ZR-8 biztos nem volt, mert abban az összetételben vegyibombákat vitt volna a TB-3 szárnyaira felszerelt két I-400 vagy I-15)
,,Azt mar csak a felreertesek elkerulese vegett irom a tobbiek szamara, hogy az Il 4 es a DB 3 ugyanazt a gepet takarja."
Kösz, elfelejtettem mondani. A különbség mindössze a motorokban volt, az új fedélzeti berendezésekben, illetve a megváltozott sárkányszerkezetben (a navigátor kabinja kúposabb lett).
A TB-7 (Pe-8) témának utánanézek, hogy részt vett-e az 1941-es Berlini rárepülésekben, mert én úgy tudtam, hogy a megmaradt gépeket Szaratovba és Kazanyba szállították, a bombázó iskolákhoz (illetve oda érkeztek a már ép gépek). A Pe-8-nak volt két érdekes verziója: az egyik ejtőernyősök szállítására volt tervezve ( 1 példányban épült, nem fogadták el) illetve egy készült állami delegációk szállítására (ez vitte Londonban Molotovot és Malenkovot; van pár fotóm Budapesten a Londoni sajtótájékoztatóról; asszem a nővérem küldte, maga sem sejtve, hogy mekkora kincs a fotó nekem, az akkori ,,tájmszbúl" szerezte, mert lomtalanításnál otthon talált egy példányt a lapból (könyörögtem, hogy hagyja meg a lapot, de hát nőből van...).
Khmmm! Nem csak 1 rarepules volt Berlinre. A Pe 8-at is bevetettek is a Nemetorszag, illetve a volt Lengyelorszag elleni tamadasokban. Hogy konkretan Berlin ellen bevetettek-e, ugy remlik, hogy egy bevetesen igen, viszont nem talaltak meg Berlint. Nincs nalam a kisokos. Viszont irtam, hogy gyengen szerepeltek.
Azt mar csak a felreertesek elkerulese vegett irom a tobbiek szamara, hogy az Il 4 es a DB 3 ugyanazt a gepet takarja.
1. A Szu-2 az Il-2 közelében sem volt. Páncélozás p.l. NULLA. És a műszerei, berendezése is kizárólag felderítő, illetve könnyűbombázó feladatokat tettek lehetővé (1942-től kizárólag tüzérségi megfigyelésre és frontfelderítésre használták a gépet). Az Il-2 pedig elejétől kezdve CSATAGÉPNEK készült, minden ebből kifolyó követelménnyel ésfelszereléssel.
2. A Pe-8 (TB-7) gépből összesen alig. A háború kitörésének pillanatában 8 (nyolc) darab gép volt a csapatoknál (14. nehézbombázó repülőezred 2. százada; Boriszpol támaszpont), amikből az első nap német támadásaiban legalább két gép meg lett semmisítve a földön. A gépből összesen (beleértve a prototípusokat és kísérleti darabokat) 72 darabot gyártottak, illetve volt még az üzemben 22 készlet, ami elment alkatrészekre. A Berlin elleni rárepülésben nem Pe-8 gépek vettek részt, hanem a Balti-flotta bombázói (elsősorban Il-4-esek).
A TB-3 nem szerelték le. 1941 nyarán még két rádiótávirányítású TB-3 bombázót is bevetettek a németek ellen, megpakolva robbanóanyaggal. Az egyik meg is semmisített egy fontos hidat (a másikkal, ha jól emlékszem, megszakadt a kapcsolat, ismeretlen heéyen zuhant le). Egészen 1944-ig használták a TB-3 gépeket és ezek polgári változatait (G-1) a hadseregnél, szállítási feladatokra, illetve 46-ban vonták ki az utolsó példányokat a forgalomból a GULAG és Szevmorputy szervezeteitől.
A TB-3-at nem szereltek le. Nagyon is bevetettek, es nem csak szallitogepkent. Keress ra a Zveno bevetesekre. Eleg komoly eredmenyeket ertek el veluk, es volt legalabb 30 bevetes.
Amugy a Pe 8 a 41 nyari, oszi "Berlin" bombazasokban elegge gyengen muzsikalt valojaban. A Jer.2-es meg gyengebben. A DB-3-asok vittek a primet, megpedig asszem az F es T altipusok, tobbnyire a Balti flotta legierejebol.
Udv.
Ja, Su 2-es. gyakorlatilag a szerepkorebol az Il-2 szoritotta ki, jobb gep is volt. Amugy szerepkorre nezve kozelfederito, es konnyu bombazo ( csatagep ).
1. ,,1941 tavaszáig a sorozatban gyártott gépek a nyugati körzetekben nagyon korlátozott számban érkeztek, ami arra késztette a Vörös Hadsereg Légierejének parancsnokságát, hogy meghosszabbítsák az átképzés idejét. Így, például, a 211. közelbombázó légiezred (F.G.Rogyakin őrnagy) jóvá lett hagyva a Szu-2 átképzési terve, ami kilenc (!) hónapot vett igénybe (1941 januárjától szeptemberéig). Természetesen a kitört háború lerövidítette ezt a tervet."
2. A háború előestélyén a Vörös Hadsereg Légierejének 82 közelbombázó ezredéből mindössze nyolcnak sikerült kisebb-nagyobb mértékben elsajátítani a Szu-2 repülőgépet illetve még kettő nem kapta meg a gyárból az új gépeket, de tervbe vették az átképzést. A határ özeli és nyugati körzetekben összesen 195db Szuhoj-bombázó állomásozott (ebből 132 működőképes), amelyek az 55-ik hosszúsági fok mentén helyezkedtek el, köülbelül a Vilnius-Vityebszk vonalon, egészen a Fekete-tengerig. A légierő egyéb egységeinél Szu-2 repülőgépek nem voltak."
3. Továbbá, Szuvorov majdhogynem stratégiai légierő szerepkörét szánja könyvében egy ,,front-felderítő és özelbombázó" repülőgépnek, ami blődség egy ilyen gép esetén.
Az idézetek forrása: Дмитрий Хазанов, Николай Гордюков. Ближний бомбардировщик Су-2
Azokat az allitasokat, ahol megad adatokat is, nagyon konnyu leellenorizni. Ezert mondom, hogy Szuvorov legjobb konyve az M nap. Ajanlom mindenkinek elolvasasra, aztan uljon le a net ele, es kezdje el szepen atnyalazni az adatait. Miutan rajott, hogy inkabb azt kel keresni, ami ul, akkor menjen olvasni tovabbi konyveit. Amugy Nemedi Lacinak meg kellenne lenni a 41 juniusi statoknak, legalabb olyan tekintetben, hogy hany Su 2-es allt hadrendben osszesen, es frontokra bontva.
En meg nem vagyok biztos benne, hogy pontosan, es teljesen ki tudnam keresni, hogy hany ezred harcolt Su-2essel nyugaton 41 jun.-juliusaban. Reszadataim vannak, nem tudom hogy teljes van-e szinten. Nem igerem, hogy majd keresek, mert ilyen igeretekre mar rafaztam. Emlekeim alapjan Su-2-esbol talan ha 200 volt bevetve, de ez tavolrol sem biztos.
Szoval el kell olvasni az M napot. Rengeteg dolgot allit ott Rezun, amit konnyu leellenorizni.
Szolonyin majdnem ugyan az a kategória, azzal a komoly eltéréssel, hogy történész és nem forgatja ki túlzottan a tényanyagot. Legalább is világosan leírja, hogy hol végződnek a tények, és hol kezdődik saját elmélete. Szeretem olvasni (két könyve van meg, a ,,Június 22" és a ,,Békésen alvő repülőtereken"), mivel sok olyan anyagot használ, amit nem nagyon használtak, bár sok megállapításával és magánvéleményeivel egyáltalán nem értek egyet, ugyanis sok részletet, tényanyagot, ami nem támasztja alá a verzióit, egyszerűen kihagy. Viszont avval, ami használ rendkívül jól bánik és ami lényeges - nem hamisít! Mondjuk úgy, hogy ,,kihagy" vagy ,,figyelmen kívül hagy".;) Elolvasni mindenképpen érdemes. Nem megy el a számmisztikába, nemtűzdeli tele a szöveget folösleges részletekkel, nagyon olvasmányos. Magyarán emeletnyivel jobb véleményen vagyok vele szemben, mint Rezunnal.
Ajajajajaj!:( Megint rátört Szuvorovra az agyfosás? Bazmeg, ez az egy ember rosszabb, mint az egész hidegháborús nyugati és keleti propagandagépezet, együttvéve!
Nem rég olvastam a Jégtörőt és még kb 30 oldal van vissza az M-napból.
Nos, nekem nem tűnik úgy, hogy bármilyen kritikára is választ adna. nem emlékszem egyetlen egy olyan mondatra sem a könyvből, amikor hivatkozna, valami őt ért kritikára, ez csak első könyv végén illetve a a könyvismertetőben van benne. Szerintem semmi több, mint a reklám része.
én azért a felvetéseit és az adatait erősen kétséggel fogadnám, pl leírja, hogy hány gépesített hadteste van a szovjeteknek (29) és hány harckocsi hadosztálya (61), csak azt felejti el megemlíteni, hogy ekkor a gépesített hadtestek állományában általában 2 harckocsi hadosztály van, vagyis ugyanazt a tételt kétszer könyveli le.Ugyan ekkor kiválasztja a legjobban feltöltött alakulatokat és azt sugalja, hogy a többi, ha nem is ennyire, de jól fel vannak töltve. Amikor összehasonlítja a német és a szovjet páncélosok mennyiségét érdekes módon a németeknél kiemeli, hogy mennyi a működőképes, a szovjeteknél ezt soha sem teszi.
Csak hogy értsd miről beszélek, az ő logikáját követve a szovjeteknek 29x1000 + önálló harckocsi hadosztályok több, mint 30.000 harckocsival kellett volna rendelkeznie. Ezzel szemben a szovjeteknek 23.500 eddig harckocsijuk volt, de mintegy 14.200 volt a frontvonalban (szerintem nagyjából ekkora, vagy 1-2.000 több a működőképes állomány). Rezun azt állítja hogy a szovjeteknek több mint 300 hadosztálya volt, ez igaz, csak azt az apró részletet nem említi, hogy június 22-én a fronton ebből 170 van, míg a németeknek és szövetségeseinek 190. Tudom a szovjetek éppen felvonulóban vannak és csak 2 hét múlva kell fölénybe kerülniük, de ennek az adatnak a közlése, még ha könnyű érvekkel lesöpörhető az ő logikája alapján, mégse említi, mert már ez is elgondolkodtatná a csekély háttérismeretekkel rendelkező olvasóját.
Rezun azt állítja hogy a szovjeteknek 5 feltöltött és 5 feltöltés alatt lévő légideszant hadteste volt, de arról nem beszél, hogy ehhez mekkora szállítógép kapacitás járult (ugyanakkor beszél, hogy a polgári repülés, ahonnan lehetne mozgósítan, nem túl jelentős). Azt állítja, hogy a szovjeteken kívül senki másnak nincs légideszant hadteste. Azért arra kíváncsi lennék, hogy alig pár hónappal korábban Krétán bevetett német erőket (7th Flieger Division, Luftlande Sturmregiment, 5th Gebirgs Division-ból álló közel 29.000 fő) minek lehet nevezni, ha nem légideszant hadtestnek?
Most tartok annál a mesébe illő leírásnál, ahol először ecseteli, hogy Zsukov egy zseni és a katonái szeretik, majd leír egy esetet, név nélkül, hogy kinevez egy fiatal tisztet ezredparancsnoknak, de az az éjszakába magányosan bolyongva nem találja meg az egységét, ezért kivégzik másnap. Na most ha Zsukov akkora zseni, akkor miért választ egy olyan tisztet, aki alkalmatlan, ha csak azért választja ki, hogy kivégezze, akkor kegyetlen, akkor, viszont miért szeretik a katonái, és valóban akár az RKKA-ban akkor vétség az alkalmatlanság egy tiszti poszton, hogy ezért kivégzés jár egyből? Ez a történet, még a szovjet viszonyokról alkotott képen szerint is meseszerű és akkor enyhén fogalmaztam.
A halhin-goli titkosságról, az hogy az ellenség nem értesül a támadásról az nem jelenti azt hogy senki sem tudott semmit. Vagy komolyan elhiszed, hogy a támadást nem előzte meg egy hadműveleti tervezés, nem gyártottak térképeket, miután elkészült a terv, akkor nem tartottak eligazításokat felsőbb szinteken (és osztottak ki térképeket), majd a már eligazított magasabb parancsnoki szintek nem tartottak szintén eligazításokat alsóbb szinteken. A támadás előtt a tüzérségnek nem osztottak ki térképeket rajtuk bejelölve az ellenség felderített állásait, hanem ehelyett a szuper titkolózó Zsukov beszélt a hadseregparancsnokaival a támadás előtt pár órával és aztán uccu neki, nehogy valami is kitutódjon, egy hadsereg nem így működik, csak Rezun sugalja ezt.
Az igaz, hogy az előző kötethez képest javult a fordítás, de azért ne legyünk hasra esve tőle (pl a szovjeteknek soha nem volt páncélgránátos hadosztálya ala Rezun és fordítója).
Ez az elemzi lehet egy kicsit eros megfogalmazas, vagy pontosabban tulsagosan hizelgo. Rezun eppenseggel, hogy nem nagyon szokott elemezni. Az elemzes tudtommal az a tevekenyseg, ahol megprobalok minnel szelesebb informaciot pro es kontra osszegyujteni, majd ezek alapjan kovetkeztetest, kovetkezteteseket levonni. No o csak azokat szemleli, amik szamara pro, illetve azokat amelyeket o gyart az olvaso szeme elott. :)))
Ambasa mar megirta azt, amit en is irtam volna. Nem az a szandekom, hogy addig hergeljelek, amig beraksz ide 100 oldalnyi dokumentum forditast, azt legutobbi akciomkor megfogadtam tobbet nem teszem. De azert tenyleg az a szandek vezerelt engem, amikor ujraelesztettem a temat, hogy mutassunk peldakat, hol csusztat, hogyan, mi az ami igaz abbol amit allit, es hogy hasznalja azt fel. Erveljunk inkabb. Mert ha azt mondod, hogy csak hazudik es csusztat megallas nelkul, akkor ki fogok ide mazsolazni neked annyi allitasat, amelyek igazak, hogy teljesen elterunk a lenyegtol.
Ha nincs idod esetleg valaszolni, akkor ajanlj esetleg hivatkozast, ahol utanna tudnak nezni az erdeklodok, vagy irsz kesobb, vagy akarmi.
Igazad van. Ezzel semmi mást nem akartam jelezni, hogy önmagában egy erődvonal megléte sem zárja ki a támadó szándékot. Mint ahogy a franciák a Maginot vonal meglétének ellenére, korlátozott méretű támadást indítottakl 1939-ben a német-lengyel háború idején (ha jól emlékszem 2 ho-nyi erővel) átlépték a német határt.
