Idén eddig még elég kevés olyan napom volt, amikor azt csinálhattam, amit akarok, de az a pár nap se volt az a kimondott pihentető pár nap. Anyámat minden harmadik héten kemózták, úgyhogy a gyerekek otthon, nyári szüneten, nagyjából gazdátlanul, én meg munkahelyen vagy gyerekek otthon velem variációk voltak fellelhetők, nyomokban más, de azok a nyomok még allergiához se voltak elegek. Most is benn vagyok, holnap is benn leszek, múlt hétvégén is benn voltam - a jövő héten viszont struktulális átalakítás miatt másik helyre kerülök, és onnan majd fogom látni a Szabadságszobrot és a Szabadság-hidat. Utóbbit most is látom. :))) Eddig még nem segített szimbolikusan. :)))
Mitől fáj a füled? Ha jól sejtem, nem szoktál szobahangerőnél hangosabban Jimi Hendrixet hallgatni...
Megvagyok még, eltekintve apró avulásoktól (romló látás, sérv, ízületi kopások, más effélék) egész jól! A nemretúr Mars-utazásra végül is nem jelentkeztem az augusztus végi határidőig, mert ha csak 2023-ban lesz, addigra 75 évesként már aligha választhatnak be. És a 130 ezer jelentkezőből bőven akadnak nálam alkalmasabbak. Ha a szervezők azt mondták volna, hogy holnap lehet indulni, és csak rám várnak, már itt se lennék. Így jobb híján marad a fedémesi ügyeletesség...
(Idén nem jöttetek, pedig már a korábbi sátrazóhely fölött is ban nagy napernyő.)
Múlnak az órák és fájnak a percek. Szintelen társ a magány. Emlékek,széttépett képeket nézek. Félek, hogy többé nem jössz már.
Ref: Hideg szél fúj(fúj) Úgy érzem elmúlt(elmúlt) Véget ért egy szerelem(véget ért) Mert minden más volt(más volt) Most távol(távol) Tőlem, Úgy fázom.
ÓÓH holnap majd elfeledem. (holnap majd elfeledem) Holnap majd messze megyek. (holnap majd messze megyek) Valahol vár rám a boldogság. Elindulok megkeresem.
Múlnak az órák és múlnak az évek. Idegen lett a világ. Emléked rabja lett szívem még élek. De félek,hogy többé nem jössz már.
Ref: Hideg szél fúj. Úgy érzem elmúlt(elmúlt) Véget ért egy szerelem(véget ért) Mert minden más volt(más volt). S most távol(távol) Tőlem, Úgy fázom.
ÓÓh holnap majd elfeledem. (holnap majd elfeledem) Holnap majd messze megyek. (holnap majd messze megyek) Valahol vár rám a boldogság . Elindulok megkeresem.(megkeresem)
ÓÓh holnap majd elfeledem. (holnap majd elfeledem) Holnap majd messze megyek. (holnap majd messze megyek) Tudom,hogy vár rám a boldogság. Elindulok megkeresem.
Gitano: Tudom,hogy vár rám a boldogság. Elindulok megkeresem. Tudom,hogy vár rám a boldogság. Elindulok megkeresem.
Talán azért nem harap, mert tudja, hogy nem tudod bántani.
De lehet, hogy nem csak erről van szó.
Az imádkozó sáska miért nem harap, ha megfogom? Kölökkorom óta sokat megfogtam, és eszembe sem jutott, hogy bajt okozzak neki. Ha föltettem a vállamra, ott nézelődött fél órát, aztán úgy kellett letennem két kézzel, mert mindenáron vissza akart mászni a kezemre, hogy ott ücsörögjön. Pedig hatalmasat tudna harapni, ha akarna.
És a lepkék? Na azok tényleg nem harapnak, de idén egészen elszemtelenedtek, ott röpködnek az ember orra előtt egy arasznyira, ránk szállnak nyalogatni az izzadságot, épp csak megfogni nem hagyják magukat, habár véletlenül az is sikerült néhányszor, annyira szelídek. Idén sok a kardos, meg az igazi fecskefarkú (a sárga alapszínű), és szokatlanul nagyra nőttek. A műút mentén a szomszéd faluba menet, két hete nagyon sok sötét szemeslepke volt, egy részük az út szélén hevert, járművektől elcsapottan, mert túl bátrak voltak...
Esténként, amikor lejövök a dombról, arra figyelmeztetem a sátrazókat, hogy ha éjszaka közepén néhány dörrenésre ébrednek, meg hogy egy adag sörét átrepül a sátron, akkor nem kell megijedniük, mert csak a vadászok voltak.
Már 3 napernyő van a fedémesi gyakorlódombon. A kabin mögé is került egy kisebb körkupolás ejtőernyő. Alá lehet telepedni, akár sátrazni is. Ha a hétvégén jönnétek, talán részetek lenne egy kisebb zivatarban is, a régi emlékek felelevenítéseképp...
