Nezd, ez nem tipikus magyar gondolatmenet, mert ezt az elvet kanadaiaktol hallom a legtobbet, hogy a rent az kidobott penz, a mortgage-t meg reszben sajat magadnak fizeted, mert amennyi a kamat, altalaban annyit no is a haz erteke. Szoval ennek semmi koze a magyar gondolkodasmodhoz. Abszolut kanadai gondolkodas.
Egy egeszseges tarsadalomban igy kell mukodnie. Szerencsere Kanadaban meg nincs ingatlan valsag, csak egyes reszeken, es ott sem szamottevo.
nem semmiért dobtad ki azt a pénzt, hanem ennyibe került, hogy laktál. Nem elkurváztad meg beleszórtad a kandallóba. Amúgy meg kanadára lehet, hogy igaz ez, európában messze nem. Spanyolország, németország, hollandia lakosságának a városi része bérel, kevés birtokol.
Megvan a maga előnye mindkét verziónak, csak az általános magyar vélemény az, hogy ha bérelsz, akkor nincs semmid, és kidobod a pénzt az ablakon, ami kurvára nem igaz. Ráadásul utána tényleg röghöz is vagy kötve és utána sírnak, hogy nem tudják eladni a lakásukat, itt meg nincs munka...
Most meg néz a világ, hogy túlhitelezték magukat az emberek és olyanok is saját ingatlanban laknak akiknek a rezsire is alig telik. Na sebaj, majd mennek bérlakásba és ők is úgy fogják érezni, hogy kidobták a pénzt az ablakon.
európa nagyobbik részén harminc éveket laknak bérlakásban az emberek és remekül megvannak, nem költenek el hitelből fene tudja hányévi fizetésüket... és mennek a munka után
Ez azert nem egeszen igy van. A berlakas a legnagyobb penzpocsekolas a joleti tarsadalmakban. Csak az nem lakik sajat lakasban vagy hazban, akinek valami miatt nincs hitele, vagy rossz a Credit History-ja. Ugyan azert a penzert, amennyiert egy sajat lakast vagy hazat lehet havi reszeltre venni, annal a lakasnal sokkal, de sokkal rosszabbat lehet berelni.
En mikor kikerultem Kanadaba, egy lepukkant, ocska ikerhaz egyik felet bereltem a csaladommal, de ugy, hogy a konyhai dupla ablak kozott le volt rakodva a zsir es a doglott legyek, es egy honapig csak takaritottunk, es masfel evre ra, mikor mar jo volt a kreditem, egy majdnem vadonat uj ikerhaz egyik felet (nagyobb is volt, ket furdoszoba, beepitett pince, garazs stb) vettem bankhitelre, 30 dollarral olcsobb havi dijert, mint az az ocska alberlet volt masfel evig. Kiszortam az ablakon 10 ezer dollart semmiert.
mer a saját lakás az a valami... európa nagyobbik részén harminc éveket laknak bérlakásban az emberek és remekül megvannak, nem költenek el hitelből fene tudja hányévi fizetésüket... és mennek a munka után
Magyarázni lehet, de amíg az a szemlélet, hogy a 15 km-re lévő munkahelynél (nincs busz! jesszusom, katasztrófa!) jobb az otthoni segélyen lét, addig marad a posvány.
De most nem is ez a téma, hanem az, hogy tömeges kivándorláról Mo esetében nem lehet beszélni. Románia, Lengyelország, Litvánia esetében igen. Vagy te látsz elnéptelenedett magyar falvakat, mert a nép elment Angliába, Dániába, Spanyolországba? Lengyelo-ban, Litvániában igen.
Természetesen van megoldás, az összes állami segélyt el kellene törölni. Akkor a segélyen élők vagy éhen halnának, vagy elmennének bűnözőnek, vagy elvándorolnának oda, ahol van munka.
Magyarországon ennek racionális oka van. Alig vannak bérlakások, azok is nagyon drágák. Ha tehát valaki átköltözik keletről nyugatra, akkor a többletjövedelme elmegy lakásbérlésre. A kelet-magyarországi falvakban levő lakása pedig eladhatatlan, tehát abból nem tud másik lakást venni nyugaton. A munkásszállók rendszerét pedig még az Antall-kormány idején felszámolták.
Ez nem ígu van, Mo-ról nagyon kevesen vándoroltak ki. De mit vársz, amíg Ny-Mo-n munkaerőhiány van, de K-Mo-ról nem "vándorol" át a nép a szoc.segélyről?
"Es amikor elmondom, akkor megriadnak, mert oda a biztonsag. Hiaba nem nagy a jolet odahaza de a kivandorlas letbizonytalansagat nem merik vallalni. Ez inkabb a gyavasag. Csak ezt konnyu ugy eloadni, hogy "mi itthon maradunk, mert ez a hazank!!". Menni az is, ha lenne hozza mersze."
Azért ne gyávázzuk le a maradókat, mindenkinek ezer kölönböző szempontja van, amit figyelembe vesz a döntésnél, ha ilyesmin töri a fejét. Van aki a létbizonytalanságot nem bírja, van aki meg otthonnem bírja a létbizonytalanságot. Van aki elvan egy hátizsákkal éveket, van aki nem. Nem fair megítélni egy elvándorlót/maradót részinformációk és vélt igazságok alapján.
Abban igazad van, hogy vissza az óhazába már szinte csak a "sikeres" élet képe jut (pedig az is nagyon változó, hogy kinek mi a siker) azt pedig könnyű irigyelni.
Én azt a fanyalgóst nem értem aki egyrészt irigy, mert magasabb életszínvonalon élsz, kevesebb vagy ugyanannyi munkából, de ha jelzed, hogy a kerítések kolbásztartlma külföldön sem szignifikáns és teljesen új problémákkal is meg kell küzdened, ami otthon nem is értelmezhető, akkor aszondja, hgy "minek mentél el?"
Bonyolult ez és sokakban lappang mindenféle sztereotípia a "nyugati életszínvonalról" a disszidensek életéről. Azt is vegyük hozzá, hogy a nyelvtudás sem jellemző a most harmincasokat megelőző korosztályokra, a fiatalok viszont beszélnek nyelveken, amitől az egész világ sokkal kisebb. Én szerencsére egyre több agilis, szakmáját értő fiatallal találkozom, akinek semmi baja az identitásával, magabiztos, simán vállalja a pár év külföldet, hogy profitálhasson belőle, Mo-t nem utálja, csak kipróbálja magát. Hogy aztán maradnak-e vagy hazamennek az szinte mindegy. Szabadság van és tudnak is élni vele.
En nem a rokonokra ,baratokra gondoltam,ugy altalaban a tarsadalomra ertettem amit irtam,maga az allam nem emel szot a kivandorlas ellen s nem teremt egy elheto es elni hagyo szisztemat.Sokan nem erzik jol magukat ma kicsi hazankban es sokan a labukkal szavaznak.A mai Magyarorszagon van statisztika hogy mondjuk a rendszervaltas ota hany fo vandorolt el,szerinten nincs de ha lenne meglepo kepet kapnanak.Szomoru hogy pont azert mert a fiatalok nagy resze nem tud alapot rakni az eletehez s ezert kulfoldre kell mennie hogy megteremtse,miert nem lehet ezt megtenni otthon,miert?Pont az aktivak es adozok hagyjak el az orszagot es emiatt azt komoly anyagi hatrany is eri es ez nem az egyen hibalya ,ez az allame.
Akkor meg nem volt skilled worker, azt csak szeptember 11 utani jogszabalyvaltozasokkor vezettek be. Mi 1999 ben kervenyeztuk Becsben, akkor ugy hivtak, hogy Landed Immigrant. Ez tulajdonkeppen majdnemhogy allampolgari statusz, csak ket dologban ter el az allampolgarsagtol. Nem szavazhatsz a valasztasokon, es elveszitheto. Minden mas egyenrangu az allampolgarral.
En eleg nepszeru voltam egy bizonyos zenei korben, es azok visszavarnak, tobbszor hangoztatjak a "rajongok", meg a youtube ra is feltettek egy videot, ahol arrol biztositanak mindenfele emberek, hogy menjek mar vegre haza, mert nagyon varnak. Azt viszont nem tudom, hogy a zenemet varjak, vagy engem. Majd kiderul.
De sok baratom, vagy felbaratom van odahaza, akikrol azt hiszem, visszavarnak.
De bizony nekem nagyon sokan, foleg felhaverok es felismerosok mondtak, hogy gyava vagyok, meg elmenekulok stb stb, de ugy, hogy kozben fogalmuk nem volt, min kellett keresztul menni. Mikor megerkeztem a torontoi repterre terdig ero hoba harom boronddel ket alvo kisgyerekkel, -30 fokba, es feltettem magamnak a kerdest, hogy "es most mi lesz?..." Hat aki ezt irigyli, az megerdemli. Borondokbol eletet epiteni, nullarol, vagy inkabb -10 rol bevandolrokent ujra kezdeni, maganyban, szamkivetettsegben, karacsonykor egyedul, kiléatastalan jovovel, nyelvtudas nelkul, ismeretlen orszaggal es emberekkel, nezni a gyerekek szornyu kindolasat az elso evekben az idegen nyelvu oviban iskolaban, ahogy kinezik, ahogy neurotikussa valnak, ahogy az ember megtakaritott penze egyre fogy, naprol napra, es csak imadkozunk, hogy alljon meg valahogy... En azt hiszem, ez minden, csak nem gyavasag. Ehhez kell a batrosag, es aki ezt lebecsuli, az nem tudja, mirol beszel.
Annak idejen itt az indexen is allandoan a szememre olvastak - nem mintha barkinek koze lenne hozza - hogy "konnyu neked onnan a joletbol osztani az eszt", meg "te ne szoljal, aki gyavan elmenekultel"... De nem tudtak, mirol beszelnek.
Az emberekben teljesen hamis kep el a kitelepulesrol. Azt hiszik, a fan is dollart terem, es az ember a magyar hokkedlirol beul a kulfoldi fotelba. A hosszu evek depressziojaval, kemeny izzadtsagos munkajaval, maganyaval, lenezettsegevel nem szamolnak.
Azert ugy a szinfalak mogott engem megkeresett egy egy ismerosom, volt hogy ismeretlen ember is, hogy "te figyelj, mi is szeretnenk kimenni, hogy csinaltatok, mondjal mar rola par dolgot". Es amikor elmondom, akkor megriadnak, mert oda a biztonsag. Hiaba nem nagy a jolet odahaza de a kivandorlas letbizonytalansagat nem merik vallalni. Ez inkabb a gyavasag. Csak ezt konnyu ugy eloadni, hogy "mi itthon maradunk, mert ez a hazank!!". Menni az is, ha lenne hozza mersze.
ennek részben az is oka, hogy otthonról általában csak a sikerek, magasabb életszínvonal, biztosabb anyagi helyzet látszik, pedig sokaknak vannak komoly nehézségei eleinte. Ez normális is, szerintem, el kell helyezkedni egy új társadalomban, megismerni mindent a posától az adóhivatalig, a boltoktól a szomszédokig, ez idő és energia meg nehézségek. Meg kell tanulni egy sok szempontból teljesen ismeretlen közeget, országot, szokásokat.
Erről csak kevesen számolnak be, inkább dolgoznak, igyekeznek, átvészelik, pont azért, hogy később jobb legyen. De ezt egy otthoni irigy nem tudja, nem látja, sok problémát el sem tud képzelni és néhány kívül is esik a magyar értelmezési tartományon kulturális vagy állami működésből fakadó különbségek miatt.
Ettől függetlenül ostoba irigynek lenni baromság, de hát ez van. Senki sem lépheti át az árnyékát.
"Te megosztod velünk a fő okait annak, hogy miért nem akarsz hazajönni?"
Parszor mar irtam itt ebben a topikban is - a nyugalom, a munka, a gyerekek, nagyon sok erv ami miatt maradunk. Bizonyos kor utan az ember mar nem olyan rugalmas koltozesre, levegovaltozasra - mar nem csak magamert felelek hanem egy egesz csaladert stb.
Az en ismerosi koromben nincsen sikeres hazatelepulo, de van par aki megprobalta es visszamenekult. Sok-sok apro reszletbol all ossze a kep: nyugodt munkaval szeretnem eltartani a csaladomat (Mo-i ismerosok hasonlo szinvonalat 30-40%-kal tobb munkaidovel tudnak fenntartani), a munkahelyemen elsosorban a teljesitmenyem szamit, az utcan nem ingerult, stresszel teli embereket akarok jarni (Bp belvarosa), rossz vagyok csuszo-, keno-, hala- es egyeb penz atadasban illetve a mutyizas barmely formajaban (Mo nem eletkepes egyed), tetszik az, hogy a gyerekeimnek leginkabb onbizalmat adnak az iskolaban, utalom, hogy otthont mindent megfertozott a politika.
Szoval sok apro dolog az (a lista nem teljes) ami miatt egyenlore nem tervezem a hazakoltozest. Talan egyszer valtozik par dolog es akkor megyunk. Vagy nem.
sok függ a gyermekeid személyiségétől is ha játsza az eszét, akkor esetleg nem lesz szimpatikus az osztálytársainak általában a kéttannyelvű iskolák versenyistállók, nagy a hajtás, valószínűleg fel kell kötnie a gatyájukat és előtte nem ártana egy felmérőt készíteni velük, hogy tudjanak segíteni a tanarak segíteni, mi az amiben hiányosságaik vannak nekem erdélyből áttelepült ismerőseim vannak, akik inkább egy évet itt újrajártak mindketten nagyon bájos, szép lányok, akik könnyen beilleszkedtek, osztálytársaik szeretik őket, és nagyon jól tanulnak előtte az anyjuk a lelkükre kötötte, az otthonukban elfogadott népies, vagy román szavakat ne használják a gyerekek között rajtuk m nem is lehet semmi észrevenni, de az édesanyjuk néha egy-egy szót, kifejezést használ még
Adna a JoIsten, hogy az en gyermekeim is igy jarjanak. Koszonom a pozitiv peldat! meg ha joslasra nem alkalmas is, valamifajta perspektivat azert jelent!!!
Angoltagozatra jártam általánosban - volt nálunk egy srác 7-8-tól, aki korábban Ausztráliában töltött pár évet. Nálunk mindenki csak irigyelte és a társaságát kereste - az angoltanárnő dettó imádta. A gyerek lassan 30, mai napig Budapesten él és rengeteget keres. Nem hiszem, hogy bárhova elvágyódna innen :)
Nekem ket gyerekem van, es mind a ketten (kulonbozo) angol-magyar ket tanitasi nyelvu iskolakba mennek. Telefonon mind a ket igazgato biztositott arrol, hogy van gyakorlatuk hazatelepult gyerekekkel, es segitenek a felzarkoztatasban. Remelem, ez nem csak duma, hanem tenyleg igy lesz. Ha megtudom, hogy a gyereket kinezik es a pedagogus nem a maximalis odafigyelessel es szeretettel kezeli, en a miniszterig is elmegyek.
Nyolcévesen került ki, egyedül magyarként, egy hangot nem beszélt angolul. Egy ciprusi magániskolába járt, ahol fel voltak erre készülve, természetesen nagyon nehéz volt neki, de nem okozott konfliktust. Örömmel ment haza, de másik iskolába került, itt kezdődött a gyalázat. Irigység, butaság, a fene se tudja, de erősen megviselte és nem tudtuk megvédeni, láthatólag az igazgató sem érzi át a helyzetet. Iskolaváltás ismét? Csóri kölök!
Nagyon szomorú a tapasztalatom, egy év után is erősen kinézték otthon a gyereket, de nem a többi kölök, hanem a tanárok. Eltelt lassan tíz hónap, nem tudta kiheverni, hiába pedálozik a tanár azóta. Az angolját örömmel vették, jó volt mutogatni, pedig semmi közük nem volt hozzá. Nehéz lesz. :-(
