Szerencsére egyre többen fogadnak örökbe sintértelepről, menhelyről kutyákat.
Talán szükség lenne kezdő kutyásoknak ezzel kapcsolatos tanácsokra és tapasztaltabbaknak sem árt tapasztalatcsere. Főként ha felnőtt kutyát vesznek örökbe, akik a ki tudja milyen rossz múltjuk miatt problémásabbak, mint az ismert és kiegyensúlyozott környezetből vásárolt kölyökkutyák.
Ez óriási. Úgy tűnik, hogy határozottan élvezi a nagy havat az a pupák. Az enyémek már megfagytak volna, biztos hozzá van szokva a hideg telekhez ez a kutyus. Úgy játszik a hóban, mint egy boldog kisgyerek. Az élet mégis csudaszép. :)
Jaj, nagyon sajnálom a kicsi kecskét! Részvétem. ;-(((
Dorcikának nem lehetne egy kis kamilla teát is adni...? Mielőbbi gyógyulást kívánok neki!!!!!!!
Nálunk is hatalmas már a hó. Nekünk ugyan csak az ajtó előtt kell lapátolni, de az utcán a sózás irdatlan. Az ebkéimnek remekül beválik a cipő még ilyen nagy hóban is. Én meg változatlanul várom a tavaszt. Küldök egy hóban játszó ebkéről egy kis videót, remélem meg tudod nyitni. Én azért nem biztos, hogy hagynám...: klikk ide
Esett már vagy harminc centis hó, egész nap váltóban lapátolt a család.
Dorcika javulni látszik, csak piszok taknyos és nyitott szájjal veszi a levegőt általában. Délután már volt egy órácska, amikor csukott szájjal, nyugodtan tudott aludni. Már nem 2-3 ml tej megy be, hanem 20-30 ml egy-egy alkalommal. A tejecskébe propolisz kerül, remélem hamar használni fog neki. Nekünk szokott. A kicsi szürke szobakecske ma reggelre feladta. Elment szegénykém. Megkönnyeztük
Szia, kicskecskék hogy vannak? Ti kilátszotok még a hó alól? ;-)
Mi megvagyunk, Pajti jól reagál a gyógyszerre, de még egy hétig szedni kell. És két hét után, azaz egy heti gyógyszer nélküliség után derül ki, hogy rendbe jött-e.
Hatalmas hó van, mindkét eb imádja. Bár igaz, Pajti jobban, de ő jobban is kilátszik a hóból. Bár szeretne, de nem merjük elengedni, hogy hempizzen, csak pórázon, mert féltjük, hogy megcsúszik és a lába még rosszabb lesz. Picur is imád hemperegni benne, de a dologvégzésnél mindig bajban van. Mert csak a nagy hóban akarja, de ahogy lekucorodik, havas lesz a hasa alja és azt nem szereti. Akkor pörög egy sort, letapodja a havat és úgy végzi dolgát. De ezt csak a nagy hóban adja elő, a már mások által letaposott hó nem kell neki. ;-)
Szegény Pajti. Lehet, hogy az időjárás is befolyásolja a lábai állapotát? Mindenesetre mielőbbi jobbulást kívánok neki, légyszives simizd meg helyettem is. Dorcival nagyon megküzdünk, mert nem akar enni és inni, fecskendőből töltöm bele a tejcsit, ma már kivettünk neki a fagyóból föcstejet. Annak nagyobb az energiatartalma, remélem használni fog neki. Most már tiszta állatkórház a lakás. Apa délelőtt az egyik kiskecsót a szalmában fekve találta. Nem tudjuk, hogy mi történt, csak találgatni tudunk. Elképzelhető, hogy valamelyik nagy úgy földhöz vagy falhoz vágta, hogy kifeküdt. Most már szerencsére jól van, bent mekeg az előszobában. Piszokul unatkozik, pedig mindenki játszik vele egy kicsit. Remélem, hamar helyrejön és kimehet a többiekhez. Még a konyhában egy állat sincs....:) Legfeljebb kimegyek én....
Mielőbbi jobbulást kívánok neki! De gondolom, az orvosi kezelés és a gondos ápolásod mellett ez meg is lesz. :-) Puszilom és sok gyógysimit küldök neki!!!
Pajti is megint sántít, megint voltunk dokinál. Kapott rá gyógyszert, de mivel visszatérő, azt mondta, ha legközelebb is lesz ilyen, akkor csinálnak röntgent, nincs-e valami rejtett porcleválása. Bár én nem hiszem, mert felváltva sántit, hol a jobb, hol a bal mellső lábára. Bár, kit tudja? Ha a röntgen is negatív lesz, akkor valószinűleg porckopása van és arra is kaphat valamiféle injekció sorozatot. Bár én nem értettem, hogy hogy lehet kopása, hiszen azért ahhoz még fiatal, de a doki mondta, az előélete ismeretlen, lehet hogy sok verést-rúgást kaphatott, vagy az állandó kinti élet hagyott nála nyomokat az ízületeiben.
A gyógyszerekre általában néhány nap alatt jól reagál, sem fájdalom, sem sántítás nincs. Viszont minimum két hétig kímélni kell, csak pórázon sétálhat, megint külön kell csukni Picúrtól, mert egy rossz lépés, vagy ugrás és nagyobb lehet a baj. És mivel fájdalmat nem érez, nem is vigyáz a lépéseire.
Láttam a tévében a kutyamentést. Rettentő módon félt szegény állat. Szerencsére, szerencséjére sikerült az akció.
Dorcika beteg. Az éjjel nem nagyon aludtunk, mert alig kapott levegőt. Ma elvittem az orvoshoz, kapott egy szurit. Azóta fecskendőből nyomom a szájába a tejecskét, remélem gyorsan rendbejön. Azt mondta az orvos, hogy megfázott. Nagyot néztem. Hol a fenében fázott meg? A meleg lakásban? Azt mondta a doki, hogy elég, ha egyetlen percre kimegy a hidegbe. Hát, egyszer, egy picikét kisurrant az udvarra, de nem volt kint egy percnél többet. Most beteget ápolok, remélem gyorsan meggyógyul a kis drágám. Egyébként jó sokat nőtt, amióta nálunk van, majd megint csinálok képet, de csak ha meggyógyult.
"Ötven emberével és egy helikopterével mentett meg egy kutyát a Los Angeles-i tűzoltóság, az eb köszönetként megharapta közvetlen megmentőjét, akinek erre ráment egy körme és eltört a hüvelykujja." a teljes cikk
Neeem. Idős volt már a kutya. Rákban hunyt el... Szerencsétlen döntés volt pont ezt a kutyust választani, de ezen már nem lehet változtatni, inkább segíteni a kutyusnak, hogy minél előbb új gazdit kapjon.
Jah biztosan sokan megvetik őket. Én is imádom a kutyákat, állatokat. Befogadtam korábban több utca-kutyát, de teljesen átérzem a problémájukat. Ők nem bírnak vele és hosszas őrlődés után döntöttek az elajándékozás mellett... :(((
Köszönöm. Igazából imádják ezt a kutyust. Nehezen válnak meg tőle, de talán jobb helyre kerülhet... Előtte rotijuk volt. Gondolták, hogy annyi szépet, jót hallottak a labradorról is, most lesz ilyen. Ismerősük be is ajánlotta az ő kutyusát (! jó kis ismerős, aki átver), mert hogy nála születtek "labradorok" és ők tőle vettek kölyköt. Semmi rossz szándék nem volt ebben a részükről. A kutyától azért válnának meg, mert egyszerűen nincs az a mozgás mennyiség, ami elég lenne neki. Nekem is volt vizsla keverékem és ők tényleg nagyon elevenek. Még felnőtt korban is. Volt rá példa, hogy sétáltatás közben elrántotta a hölgyet. Szóval inkább fiatal mellé lenne ideális ez az amúgy bűbájos, csupa szeretet kutyus. Nem hiszem, hogy ez kölyökkori dolog lenne. Sajnos. Inkább viselkedési probléma (pedig járt kutyaoviba is). Attól nem kell félni, hogy kirakják. Jobb helyet keresnek "csak" neki.
Ugyan körbekérdezek -- de idős házaspár vajon minek vesz kölyök kutyát? MINDEN kölyök kutya eleven. A menhelyek és sintértelepek tele vannak idősebb, jól alkalmazkodó, a gondoskodásért hálás felnőtt kutyákkal, akiknek a viselkedése már kialakult és látszik, hogy nyugodt, vagy eleven.
Egyébként ha megvárnák, míg felnő, meglehet a kölyökkori elevenségét kinőné és nyugis kutya lenne. Persze, ha az idős házaspár időközben rájött, hogy neki strapás a kutya általában, az más.
Sziasztok!!!gazdit keresek Hattyúnak hófehér keverék tündér kannak,5-8 év közötti(nem tudom pontosan),panelba,vagy kertesbe,szobatiszta,a gazdija meghalt mult hét csütörtökön és menhelyre nem akarják küldeni,olyan helyre szeretnék,ahol ápolják a kis lelkét,nagyon szelid és hálás,kijön más ebekkel,ha valai belfogadná irjon erre a cimre:zsomniki kukac gmail pont com!köszönöm
Kedves Állatbarátok! Segítséget szeretnék kérni. 2009. márciusi születésű kutyust labradorként vette meg egy idős házaspár. Időközben kiderült, hogy labrador és vizsla keverék. Mivel sajnos a "vizsla-vér" erősebb benne a labrador nyugodtságát elnyomva, ezért túlságosan "eleven". Nem lenne semmi gond azzal, hogy keverék, mivel a túlzott mozgásigényét idős gazdái nem tudják kielégíteni, ezért elajándékoznák gondos, kutyabarát új gazdának! A kutyus lakásban tartott, ha valakinek lenne rá lehetőse azonos feltételek mellett tartani esetleg, ingyen elviheti.
Kösz, megvagyunk. Zajlik a kicsik elválasztása, kicsit zajos, de azért jól megy. Bambi úgy megszokta a fejéssel járó rítusokat, hogy magától sétál a fejőállásig és vissza. Büszke vagyok a kiscsajra. Dorcika egyre szemtelenebb, állandóan Marci cica hátára pattan, a farkincája végét pofozza, így aztán néha Marcitól olyan verést kap, hogy csak úgy nyekereg. Ha rászólok Mártonkára, abbahagyja a kislány nevelését, de nem sokáig tart a béke, Dorci kezdi a kekeckedést előről. Ami a csúcs: Dorci simogat, de csak engem. Az ölembe ugrik, felkapaszkodik és a kis mancsával cirógatja az arcomat vagy a hajamat. Olyan tündéri, majd elolvadok. Sok okos cicám volt már, olyan is, amelyik érthetően beszélt, de ezt még egyik sem tudta. Majd meglátjuk, mit fog még produkálni.
Olyan aranyos, amikor az állatok szeretettel vannak egymás mellett. Sajnos Picur eléggé vad, neki még a játék és a szeretgetés is keménykedős. Pajtival is úgy játszik, hogy tépi-cibálja, az meg hagyja. Tőlünk sem viseli a tutujgatást (ellentétben Pajtival, aki viszont imádja, ha dédelgetve van) csak akkor boldog, ha jól meg van gyúrva, lapogatva, dögönyözve. Fel is teszek két vadócos képet róla.
Ma délután elvittem a vizslám sétálni a közeli erdőbe és találtam egy kiskutyát. Mondanom sem kell, hogy azonnal hazahoztam, és itthon nem nagyon örültek neki. Azthiszem talán tacsko keverék lehet. Nagyon sovány, szinte csont és bőr, de én nemtudom befogadni, már 2 kutyám is van. Eléggé gyenge, már adtam neki kalcium tablettát és féreghajtót is. Fiatal kutya, nem lehet több 4-5 hónaposnál, de pontosan nemtudom megmondani. Kicsit sántikál az első lábára. Nálam van egészen addig amíg el nem tudom ajándékozni valakinek. Ha esetleg valaki betudná fogadni nagyon megköszönném. Neki csak egy szerető gazdi kell, semmi más. Ha valakit érdekel ezen az email címen elérhet: fallbi@citromail.hu. Küldök róla képet is.
Elsőre rossz volt nekik, külön-külön emelték valami eszméletlen béna módon a lábukat, de hamar megértették, hogy mire jó, mert előtte bizony a só miatt kapkodták a lábukat. Pajti kicsit csúszkál vele, mert ő nagyobb testű, nagyobbakat szökkenne, de Picur már profi módon megy vele. Az elindulás kicsit mindig bizonytalan, de mire a kapuig kiérünk, már minden rendben van. És ami fantasztikus, eszméletlen türelemmel hagyják, hogy ráadjam. Mintha lovat patkolnék :-) szépen tartják a lábukat. Hiába no, városi ebek, annak minden előnyével és hátrányával. ;-)
Oltári pofák az ebentyűk a kis cipellőkben. Nehezen ment nekik megszokni a cipőben való járást? Egyszer láttam filmen cicát cipőben, majd sírva fakadtam, olyan szerencsétlennek tőnt, hogy nem érzett a talpával semmit. Tiszta kitolás. Persze a kutyuval nagyobb kitolás lenne, ha a sózott utakon kellene sétálnia és szétmarná a talpacskáit a só. Reméljük, hogy jön hamar a jó, tiszta idő és nem kell nekik a saját ruhájukon kívül semmit felvenni.
A tőgyére gondoltam, hogy nem fájdalmas-e neki valami. De te tudod, te értesz hozzájuk, biztos észrevennéd, ha valami nem stimmel.
Egyébként a remek időben az ebekre megint rákényszeríti a kegyetlen gazdi a cipőket. ;-) Utálják, de remekül közlekednek mégis benne és simán mennek a sózott úton.
Ha fájdalmas lenne a fejés, először a hátsó lábát kapkodná, vagy mekegne. Ő egyszerűen bojkottálja a dolgot. Egyébként a kecske fájdalomtűrő képessége meglehetősen nagy, legalábbis az a tapasztalatom. Nagyon vigyázok rájuk nem bántom őket fejés közben sem, már észrevehetted, hogy ők a szemem fényei. Ha nekik valami fáj velük sírok. Már megfordult a fejembem, hogy őt békén hagyom, és a következő ellés után megint megpróbálom fejni. Az a helyzet, hogy minél fiatalabb az állat, annál könnyebben tanul meg új dolgokat. Ezt Te is tudod. Ő már nem kezdő a pályán, többször ellett, csak soha nem fejték. Sok türelem kell hozzá, remélem egszer sikerül rávenni, hogy hagyja magát.
.
