Az egyetemes kora újkor hadtörténete. Európai és Európán kívüli, szárazföldi és tengeri. A magyar hadtörténetről már van elég topik, úgyhogy ha nem közvetlenül kapcsolódik, akkor OFF:)
Az oroszok nem hallgatnak, hanem komoly problemaim vannak a nettel, es az idommel.
Ha vetted volna a faradsagot, eszrevehetted volna, hogy mas topikogban se nagyon fordulok meg az elmult ket napban.
Majd ha raerek es lesz idom (magyaran - eletbevagoan (szoszerint) fontos dolgaimat elinteztem) majd boven valaszolok.
Ha meg a humorodot akarod valakin fenegetni - keress mast.
Kapasbol egy kerdes, ha mar sorhajokrol van szo. Ki tudja, mikor jelent meg, mint hajoosztaly? Mert itt latom mär a XV szazadba, meg a XVI elejen is ,,sorhajokban" szamolnak egyesek.
Szia, az oroszok hallgatnak, mint nyuszi a fűbe. Nem Kaif igérte a flotta számokat. A Hollandok többször megszívták, de nem tudtak lépést tartani a hajóméretek növekedésével. Ezt ráfogják a kikötők vízmélységére, de szerintem több tényező is hatott egyszerre. A nagyobb hajókhoz több fa, ágyú, ember kellett. Ekkora nyereség pedig nem volt a kereskedelmükön. Az Északamerikán, fontos szigeteken osztozkodó franciák, angolok szép lassan legyalogolták mind a hollandokat, spanyolokat, portugálokat, sőt egymás közt is osztozkodtak, de az oroszok csak ez után következhettek, meg a fényességes porta is. Az osztott Németország, olaszország meg maga volt ebben az üzletben a nagy 0. Édesviz
Egy - nem túl magas színvonalú - történelmi könyvben azt olvastam, hogy az 1653. évi La Manche csatornán megvívott angol-holland tengeri ütközetben mindkét fél részéről mintegy 200-200 hajó vett részt.
Ebben a számban nyilván nemcsak a sorhajók, de a kisebb hajótípusok is benne voltak.
Egy másik könyvem szerint 1689-ben a Németalföldi Egyesült Tartományoknak 66 hadihajója volt, 1789-ben már csak ennek egyharmada.
Mivel mind a 66, mind a 22 a teljes hajóhadra nézve nagyon alacsony szám, feltételezem, hogy ez alatt csak a sorhajókat értették.
Sajnos nincsenek konkrét adataim, de ami a spanyol flottát illeti:
- a XVI. sz. második felében még világelső spanyol flotta 1588-ban, ill. a XVII. sz. tengeri háborúiban az angoloktól, hollandoktól és franciáktól, sőt a karibi kalózoktól is súlyos veszteségeket szenvedett. A század végére a hajóhad már kétségbeejtő állapotban volt.
- 1714 után a Bourbon (Borbón)-házi királyok uralma alatt erős volt a törekvés az amerikai gyarmatokkal folytatott kereskedelem újjászervezésére, a kereskedelmi lehetőségek kiaknázására. Ehhez hatékony atlanti flottára volt szükség, ezért a XVIII. sz. második negyedében már megkezdődött a spanyol flotta korszerűsítése.
Ekkor építettek egy sor a kor technikai színvonalának megfelelő sorhajót, pl. a legendás El Torot.
- Cuba szigetén megkezdődött a legendás El Morro erődítményrendszer kiépítése (sajnos 1763-ban rövid időre angol kézre került).
Sajnos nincsenek konkrét számaim a flotta méretét illetően, talán Kaif ibn Musza mesternek vannak.
Az orosz flotta kiépítése a XVIII. sz. elején kezdődött úgy igazából meg, miután Velikij Pjotr cár atyuska Hollandiában kitanulta a hajóács mesterséget.
A török flotta kilóra valóban nagy volt, de korszerűség és szakértelem szempontjából messze elmaradt a nyugat-európai flották mögött.
Ami a világtörténelmi jelentőséget illeti, az a XVIII. században elsősorban az Atlantikumot illeti.
Ebben az értelemben tehát az angol flotta mögött a francia és a spanyol flotta politikai-történelmi szerepe volt kiemelkedő, a hollandusok ekkora már kiszorultak a tengeri nagyhatalmak sorából.
A spanyol tengerészgyalogságot egy 1527-es királyi rendelet hozta létre Infantería de Armada néven, elsősorban nápolyi és szicíliai terciók soraiból. Külön hadszervezeti egységbe nem volt sorolva, legénysége az állomáshely alkirálya alá volt rendelve. Gyakorlatilag az alábbi egységeket sorolják ide:
- Tercio del Mar de Nápoles - Tercio de Armada del Mar Océano. - Tercio de Galeras de Sicilia y - Tercio Viejo del Mar Océano y de Infantería Napolitana
1707 és 1717 között ezeket az egységeket szervezetileg összevonták, és a Tengerészeti és Indiák Minisztériuma alá rendelték először (1707) [igRegimiento de Bajeles, majd Cuerpo de Batallones de Marina néven.
Kedves István, az általam ismert utolsó evezős hajó csatát 1808 vívták a Balti tengeren, az oroszok, meg a svédek. Ennyit a "gályákról". (A fjordokkal tagolt partokon jobban lehetett használni, mint a nagy sorhajókat.) Az orszok problémja egyébként végig ismert. Az akkori viszonyok között nem volt jégmentes kikötőjük, vagy be voltak zárva a Fekete tengerre. Technikailag meg annyit. Egy sorhajó megépítéséhez több mint 2000 vágásérett tölgyfára volt szükség. Akkor még a trópusi fákat nem annyira használták. A flotta építést skandiváv import biztosította. Tehát a szövetség adott volt. Édesviz
Jedves István, várjuk a flotta számokat. Az általam ismert adatok szerint az Angolok az a XVIII század második felében kb. 150 körül sorhajóval rendelkeztek. Ehhez képest a Földközi tengeren max 30-t vetettek be. A franciák a fénykorokban se érték el a 90 darabot. A hollandoknak, spanyoloknak is közel 50-50 darab sorhajóval kellet még rendelkezniük. De te biztosan jobb adatokkal rendelkezel.
Nagyon jól álltak. A péteri idők után volt egy tengeri ütközetük Abo-nál a svéd flottával, amit szét is vertek.
Utánna már Usakovval indult a győzelem-futam: Kercs, Fedoniszi, Ocsakov, Azov, Kaliakria, első Szinop, ütközet Batumnál, Korfu, Ion-szigetek, Nápoly, stb...
Mindig köztudott volt, hogy a Balti-flotta a ,,reprezentativ", és a Fekete-tengeri az igazán harci.
Azt olvastam nemrég,hogy az orosz flotta olyan volt mint most:hatalmas pénzen felfejlesztették,majd hagyták elrohadni. Azután előlről. Talán az 1830 körüli orosz földkörüli expedícióról szóló könyvben olvastam,hogy akkor is papíron az 1ik legnagyobb hajóhad volt,épp csak kifutni nem tudtak,mert az összes kötél elrohadt.
Igaz. Az oroszoknak milyen volt a flottája Nagy Péter után?Nagyobb csaták, győzelmek, vereségek, ezek érdekelnének. Csuzimát ismerem de az már korszakon kívül van.A törökökkel hogy álltak?
Majdnem:) Legalábbis nem Rocroy-nál. Ott a "spanyol" oldalon jelen lévő 18.000 gyalogosból (ebből olyan 5000 spanyol) és 8000 lovasból 3500 halott és sebesült (ebből 1000 spanyol) és 4-5000 fogoly, illetve dezertőr volt. Ráadásul alig fél évvel később a birodalmi seregekkel megerősített Mercy Bajorország mellett megverte a franciákat.
Rocroy és Tuttlingen elég volt arra, hogy Spanyol-Burgundiát megtartsák, valamint hogy a francia rajnai hadsereg lekötésével az extremadurai és a kasztíliai hadtestek szépen visszafoglalják Katalónia legnagyobb részét.
