Keresés

Részletes keresés

togent Creative Commons License 2015.01.20 -1 0 2337

Néhány gondolat a GM növényekről egy kétségtelenül kompetens biotechnológustól, Dr. Heszky László akadémikustól. Az írás minden betűje megfontolásra érdemes, most csak azokat emelem ki, amik rezonálnak a topikban mostanában elhangzottakkal.

 

A biotec nagyvállalatok:

 

El kell ismernünk, hogy a géntechnológia eszköztára tudományos szempont-ból beláthatatlan lehetőségeket ad az emberiség kezébe. Nem szabad azonban összetéveszteni a tudomá-nyos jelentőséget a géntechnológia felhasználásával előállított kereske-delmi termékek gazdasági értéké-vel.

 

A világ nemzetgazdaságai számára rendkívül veszélyes, hogy a közel 170 millió hektáron ter-mesztett transzgénikus fajtáknak – Kínát leszámítva – néhány globá-lis cég (Bayer, Monsanto, Syngenta, DuPont, Dow stb.) a tulajdonosa.

 

az elmúlt 30 évben a géntech-nológia vált a mezőgazdaság globa-lizációja motorjává, biztosítva a glo-bális GM-vetőmagipar kialakulását és megerősödését. Ma már egyér-telmű, hogy a transzgénikus fajták gazdasági jelentőségéből adódó extra profit megszerzése, és ezzel a globális GM-vetőmagpiac irányítása néhány – korábban csak vegyszert, gyógyszert, vagy hadianyagot gyár-tó – multinacionális cég kezébe ke-rült.

 

Ez a helyzet a kultúrflóra biodiverzitásának megőrzése szem-pontjából hosszútávon minden-képpen hátrányos. De veszélyes az egyes államok mezőgazdaságára is, mert az élelmiszertermelés bizton-sága – az ivóvízzel együtt – straté-giai területnek számít. Egy ország mezőgazdasága biológia alapjainak biztosítása sem rövid-, sem hosszú-távon nem függhet néhány globális cég „jóindulatától”.

 

Különböző kutatók és szakembe-rek részéről gyakran hallhatók és olvashatók olyan megtévesztő és szakmailag nem helytálló nyilatko-zatok, hogy a magyar gazdák ver-senyhátrányba kerülnek azokkal az országokkal szemben, ahol a GM-fajták termesztése engedélyezett.

http://mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/HL-2013_12.pdf

togent Creative Commons License 2015.01.20 0 0 2336

A GM és a hagyományos növények együttermesztése nem valósítható meg. Vagy-vagy. Dönteni kell!

2006-ban egy GM rizs kísérleti termesztése során megfertőződött az USA rizsföldjeinek mintegy 30%-a. A vétkes cég, Bayer AG 2011-ig tartó pereskedés után 750 millió dollár kártérítést volt kénytelen fizetni a károsult gazdáknak.

 

Hasonló sors vár minden országra, ahol megpróbálják együttermeszteni a GM és hagyományos rizsfajtákat, az aranyrizst engedélyező országokra is, de ebben az esetben a kártérítés reménye nélkül. Hány embert ment meg, de hány áldozata lesz, ha egy ország elveszíti az exportlehetőségét?

 

http://www.bloomberg.com/news/2011-07-01/bayer-to-pay-750-million-to-end-lawsuits-over-genetically-modified-rice.html

Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.20 0 0 2335

Jut eszembe!
Mára van még egy bölcsességünk:

"A magyar kormány elvitathatatlan sikerének tartjuk, hogy a megállapodás megszületett, hiszen több mint négy éven keresztül minden szinten küzdöttünk a tárgyalások során, és próbáltuk meggyőzni az ingadozó tagállamokat, hogy támogassák a javaslatot. A véglegesen elfogadott szövegben szereplő indokok listáját, amelyek alapján a tagállamok megtilthatják a GMO-k termesztését, szinte teljes mértékben a magyar EU elnökség alatt dolgoztuk ki 2011 első félévében."

 

http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/hirek/megorizzuk-magyarorszag-gmo-mentesseget

 

 

És most ettől nagyon meg is nyugodtam, biztos lehetek benne, hogy megvédenek! Mint a nyugdíjakat, a földet, a trafikokat, stb. Öröm és bódottá!

 

Előzmény: Géntechnikus (2334)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.20 0 0 2334

Gyűjtöm a bölcsességeket:

 

"A biofortifikáció nem egy eljárás, hanem növénynemesítési irányzat."

 

Ha ezek után bárki azt meri állítani, hogy a biofortifikáció eljárás, velem gyűlik meg a baja!!!
(Továbbá a tudás az nem copy-paste, a medve nem játék, és van még sok más hasonló okosság, amit mellesleg senki nem vont kétségbe eddig sem.)

 

"A végeredmény lehet táplálkozás élettani szempontból hasonló, a gyakorlatban azonban mégis alapvető különbség van a kétféle eljárás között."

 

Ez meg annyira tudományosan hangzik, hogy eszembe sem jut megkérdőjelezni. A kósher és a halal eljárások között is alapvető különbség van, még ha élettanilag ugyanúgy jól is lakok tőlük, és ez csak színtiszta tudomány! Hittudomány...

 

Mára ennyi elég is, félek, hogy bölcsességtúlterhelést kapnék. Inkább csak mantrázom ezt a kettőt, hogy jó mélyen bevésődjön. :)

togent Creative Commons License 2015.01.20 0 0 2333

Az aranyrizs történetéről a fejlesztők honlapján is sok információt találunk, bár nyilvánvalóan a saját szemszögükből tekintenek a termékükre.

 

Az engedélyezési eljárás elhúzódásáért a szabályozókat hibáztatják. Túl sok pénzbe és időbe kerül szerintük egy-egy génmódosítás (esemény) engedélyeztetése. Néhol már-már szenvedélyes hangnemben bírálják azokat a szabályokat amiknek meg kell felelni.
An unbearable financial burden
....
Next on the list are protein production and equivalence analyses for the proteins encoded by the introduced genes. For this purpose the proteins have to be isolated from the plant, characterised biochemically, and their function confirmed. Further studies include a demonstration of lack of homology to known toxins and allergens, gastric degradation studies, heat stability, and acute toxicity tests in rodent feeding experiments.

This all would seem reasonable if it were not for the fact that most people have been eating these genes and their products from a number of other food sources throughout their lives. At one point, somebody even suggested to analyse whether known daffodil toxins had been introduced into Golden Rice along with the daffodil gene used to reconstitute the β-carotene biosynthetic pathway, which is totally devoid of a scientific basis: what has been transferred is one defined DNA sequence which is homologous to related genes in other organisms, and which performs exactly the same function, with no relation whatsoever to any toxin or allergen. These studies take at least two years of intensive work in a well equipped biochemistry laboratory.
...
It is obvious that no scientist or scientific institution in the public domain has the potential, funding or motivation to perform such lengthy and expensive biosafety experiments. It comes as no surprise then that virtually all transgenic events that have been carried through the deregulatory process so far are &endash;directly or indirectly&endash; in the private sector and are restricted to high-value crops. Humanitarian projects do not fall into this category, even though they would benefit millions of people. There is a lot of goodwill in the public and in the private sectors worldwide to exploit the potential of green biotechnology for the benefit of the poor. However, without a realistic risk assessment approach, funds for public research will not be capable of doing the trick. Scientific progress in the public sector has thus become detached from product development, and the population at large is not benefiting from that progress.
http://www.goldenrice.org/Content2-How/how4_regul.php

Mint látható a kötelező toxicitási állatkísérleteket sem végezték el, úgy kezdtek emberkísérletekbe. E miatt akadt ki rájuk, ha jól tudom a Greenpeace, kínai gyermekeken kísérleteztek. Függetlenül az eljárásban résztvevők megyőződésétől megkérdőjelezhető az ilyen eljárások etikussága. A hangoztatott humanitárius cél sem ment fel az előírások betartása alól, bár a humanitárius jelző használata nem egyértelműen jogos, mint a későbbiekben látható lesz.

Very few people have tasted Golden Rice so far. Human studies are essential to select lines with optimal nutritional characteristics.
Animal testing is not mandated by FDA, and because animals metabolise β-carotene differently from humans, such a test would not have answered the human bioavailability and bioconversion questions which need to be answered to tell us whether Golden Rice is as good or better than β-carotene delivered in capsules or as vegetables.
http://www.goldenrice.org/Content2-How/how3_biosafety.php

Az aranyrizs szabadalom kizárólagos birtokosa a Sygenta.
The inventors have assigned their exclusive rights to the Golden Rice technology to Syngenta.
A tulajdonos dönt arról, kinek engedmémyezi a használat jogát.
Apart from being national in scope and limited in time, patent owners can decide to whom to license and under what terms.
Ez a a lényeg, a többi csak ígéret. A kereskedelmi jogokat eleve megtartja a Sygenta, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy bárhol eladásra termeljék a gazdák az aranyrizst.
Nem életszerű, hogy a rizsföldről beköltözzenek a parasztok a városok piacaira és ott mérjék ki kilónként a terményeiket, másnak a kereskedés viszont tiltva van.
National sales are allowed by low-income farmers (in this way urban needs are also covered)

A rizs saját fogyasztásra ugyan használható lesz majd az ígéret szerint, ha viszont a termelő felvásárlóknak csak fehér rizst adhat el, szét kellene választania a két fajta termesztését, ami kisparcellákon eleve megoldhatatlan.
 Első ránézésre is több problémát okozna egy kistermesztőnek ez a felemás „szabadság“ mint amennyit megold, ha nem csak saját részére termeszt. Már a bevételekkel való elszámolás, a jogosultság igazolása is számos problémát vethet fel.
Resource-poor farmer use (earning less than US$10,000 per year from farming)

A Sugenta tehát elvárja, hogy minden nemzet saját maga intézze a honosítási eljárást, hozza létre a saját fajtái GM változatát, miközben semmiféle felelősséget nem vállal, de minden jogot fenntart. Erre szokták mondani: ügyes.
No warranties are given by licensor(s) (this is related to the fact that every receiving country will determine what biosafety and agronomic requirements to impose before approval of a Golden Rice variety.

Liabilities and costs &emdash; each party is responsible for what it controls (this follows also from the fact that this is a humanitarian project and not a commercial enterprise).
http://www.goldenrice.org/Content1-Who/who4_IP.php


Végül érdekes megjegyzésben kinyilvánítják, hogy a projekt eredetileg arra is szolgált, hogy „ajtót nyisson“ a GM növényeknek. Való igaz, hogy időközben nagy területen termesztenek GM növényeket, de nem GM rizst, tehát az eredeti cél ebben az értelemben ma is érvényes:

Once upon a time, it was believed that Golden Rice would be the door opener for transgenic crops. Many years have passed and Golden Rice may soon be in growers' hands, but in the meantime more than 160 milion hectares are being grown around the world, most of them commercial. Wrong activism has done tremendous damage to the humanitarian use of this great technology. Let's hope that with increasing acceptance and the accumulated experience using GM crops around the world, more and more developing countries will find ways to benefit from the many useful traits in the pipeline in the near future and that many children will have access to biofortified rice and other crops.
http://www.goldenrice.org/Content1-Who/who4_IP.php

Az aranyrizs tehát jelenleg csak ígéret, propaganda szintjén létezik, immár két évtizede és a jelek szerint még sokáig az is marad, egyetlen éhezőn sem segített eddig, viszont nagyon jól lehet érvelni vele, milyen jó dolog is a biotechnológia és milyen csúnyák azok akik más megoldást javasolnak.
Valóban jó dolog, de nem ezen a módon.

Előzmény: togent (2329)
togent Creative Commons License 2015.01.19 0 0 2332

Még szerencse, hogy ott van a "feltehetőleg". Számomra háttéradatok nélkül kicsit ugyanis propaganda ízűnek tűnik a kijelentés.

 

Nem tudom honnan vetted, hogy a génkezelt kukorica 20-30%-kal többet teremne, nem tudok ilyen előnyéről.  Ahol nem GM kukoricát termesztenek, pl.: Európában azok nem segítenek az afrikai éhezőknek?

Előzmény: pert2 (2331)
pert2 Creative Commons License 2015.01.19 0 0 2331

"Biztosan szánalmas kísérlet lenne azonban az éhezés globális problémáját néhány táplálékkiegészítő vitaminkapszulával megoldani"

 

Az éhezést vitaminkapszulával tényleg nem lehet megoldani, de pl a genetikailag módosított növények tulajdonképpen már most is megoldják részben az éhezést globálisan is. Ha pl az USÁ-ban nem lenne génkezelt a termelt kukorica 70-80%- a, akkor időnként 20-30%-al kisebb lenne a termés, és feltehetőleg nem jutna elég pl az afrikai éhezők segélyezésére.

Előzmény: togent (2329)
Mungo Creative Commons License 2015.01.19 0 0 2330

(Off: Mindig válaszolok a témához kapcsolódó (személyeskedést elkerülő) felvetésekre, de akik lekezelő stílusban sértegetnek, hazgnak, agyhalottnak bélyegeznek azok (nálam legalábbis) trollszűrőre kerülnek, nem zavar ugyan, de nem kívánom a topikot személyeskedő vitákkal terhelni.)

Egy korábbi bejegyzésből:

...Ehelyett a Greenpeaceadományokat gyűjt az aranyrizs elleni harchoz, és én a magam részéről úgy gondolom, hogy ennek a több millió gyermeknek a vére az ő lelkükön szárad.Szerintem a Greenpeace elveszítette erkölcsi mércéjét."

Ehhez képest te:

Kicsit más a helyzet az aranyrizzsel, ami évtizedes ígérgetés és propaganda ellenére nem jutott el az engedélyezésig. Ebben az esetben nagy fokú óvatosságra van szükség, hiszen 3,5 milliárd ember élelmezéséről van szó, állítólag egymillió rizsfajta létezik. Bármilyen beavatkozás beláthatatlan következményekhez vezethet.

Most őszintén: mit lehet erre mondani?
Ez egy korrekt tisztességes post? Semmi csúsztatás, hazudozás?

 

Azt még senkitől sem hallottad, hogy a hazug embert könnyebb utol érni mint a sánta...

 

Gondolom ezt is válasz nélkül hagyod, mert ugye akkor azt hiszed, hogy úgy látszik mintha...

Pedig nem.

Előzmény: togent (2329)
togent Creative Commons License 2015.01.19 0 0 2329

A biofortifikáció célzott segítség, de nem pótolhatja a változatos táplálékforrásokat. Vegyük például az A-vitamint (béta-karotint)!
Lehet alapélelmiszereket (pl.: krumpli, rizs, kukorica, banán) feldúsítani így kezelni a hiányállapotot, csakhogy ezzel nem szüntetjük meg az egyéb (vas, zsír, fehérje) hiánytüneteket. Változatos táplálkozással viszont elsők között éppen az A-vitamin hiányát sikerül pótolni, a hatszáz féle karotin valamelyikéből a legtöbb élelmiszer tartalmaz bőségesen.

Helyzete válogatja, hogy hiánybetegség esetén biofortifikált élelmiszer, hagyományos rizs+sárgarépa éppen a jobb választás, vagy egy vitaminkapszula ami négyszer hatékonyabban szívódik fel.
Biztosan szánalmas kísérlet lenne azonban az éhezés globális problémáját néhány táplálékkiegészítő vitaminkapszulával megoldani, pedig a biofortifikáció nem több mint ennek egy változata, a hatás lényegében ugyanaz.

A hatás igen, az elérhetőség azonban nagyon különböző és el is érkeztünk a másik problémához, a hozzáférhetőséghez. Ez az alapvető különbség a hagyományos és a GM biofortifikált élelmiszerek között.
Szabad hozzáférésű GM biofortifikált élelmiszernövény a köztermesztésben jelenleg nem létezik és nem is várható belátható időn belül.

Két ismert növény a GM aranyrizs és az ausztrál sárga GM szuperbanán ami engedélyeztetési eljárás alatt van, egyelőre nem látható mikor kerülhetnek köztermesztésbe. A két növény helyzete sokban különbözik. A banán esetében nem kell félni ellenőrizetlen szétterjedéstől, tehát a termesztése kevésbé kockázatos környezetvédelmi szempontból.

Kicsit más a helyzet az aranyrizzsel, ami évtizedes ígérgetés és propaganda ellenére nem jutott el az engedélyezésig. Ebben az esetben nagy fokú óvatosságra van szükség, hiszen 3,5 milliárd ember élelmezéséről van szó, állítólag egymillió rizsfajta létezik. Bármilyen beavatkozás beláthatatlan következményekhez vezethet.

 

Eleve felvetődhet a kérdés érdemes-e ágyúval lőni verébre? Az A-vitaminhiánynak súlyos következményei vannak ugyan, de rendkívül sokféle egyszerű és olcsó alternatív megoldás van a pótlására amit egyre szélesebb körben már alkalmaznak is (lásd előző poszt).

 

Azon túl, hogy az aranyrizs egyelőre ígéret a rászorulók szűk köre számára, szabadalommal védett is, tehát általános megoldást semmiképp nem jelenthet. Van ugyan egy homályos ígéret ami a kistermelők számára egy speciális, ingyenes használat lehetőségével kecsegtet, ez azonban nem változtat azon az alapvető tényen, hogy a kizárólagos jogok a Sygenta tulajdonában vannak, bármikor, bármit megváltoztathat.

 

Természetesen azokban az országokban ahol majd engedélyezik az aranyrizs termesztését szembe kell nézni a GM növénytermesztés összes adminisztratív, jogi, koegziszteniciális problémájával is, és kockázatával (pl.: exportpiacok elvesztése) ebben az esetben úgy, hogy a licensztulajdonos hagsúlyozottan semmiféle felelősséget nem vállal a termékéért.
Ma még föl sem mérhető milyen károk érik majd azokat a kistermelőket például, akik az aranyrizzsel szennyezett fehérrizsüket egyik piacon sem tudják értékesíteni, vagy csak a GM mentes státusz miatt költséges vizsgálatokon kell átesni minden tételnek, ami önmagában versenyhátrányt jelent a piacon.

Mindezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: az egész projektet nem a GM élelmiszertermelés trójai falovának szánták-e és propaganda téma-e inkább, mint a rászorulóknak szánt segítség? Miért nem sikerült engedélyeztetni ilyen hosszú idő elteltével sem az aranyrizst legalább az USA-ban?

http://www.desmoinesregister.com/story/news/health/2015/01/12/isu-genetically-modified-bananas-trial/21663557/

Biotechnológia és biofortifikáció:
Biofortified crops, either by conventional breeding methods or by modern biotechnological tools, are not a panacea. The ultimate aim in global nutrition remains a sufficient and diverse diet for the world’s population. However, biofortified crops can complement existing micronutrients interventions, can have a significant impact on the lives and health of millions of people, especially those most in need.
http://www.isaaa.org/resources/publications/pocketk/27/default.asp

http://geneticliteracyproject.org/2014/10/29/biofortification-new-green-revolution-for-more-nutritious-crops/

http://www.deccanherald.com/content/416904/a-green-revolution.html

panthera negra Creative Commons License 2015.01.18 0 0 2328

Azért nem hibás logika, mert ez nem elméleti, a logikai szinten túlmegy:  megtörtént példával támasztja alá. 

Előzmény: Géntechnikus (2319)
togent Creative Commons License 2015.01.17 0 0 2327

Sok százmillió embert érint az alultápláltság és a vele járó vitamin és nyomelemhiányos állapot (VAD). Az utóbbi években széleskörű nemzetközi összefogás jött létre ennek a pusztító állapotnak a megszüntetésére.
Az elégtelen, vagy hiányos tápanyagbevitelnek alapvetően három oka van. Szegénység, tájékozatlanság, kulturális környezet (hagyományok). Döntő változást e három tényezőn keresztül lehet csak elérni.
A megoldás  megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos tápanyagbevitel, diverzifikált táplálékforrásokból.
Az utóbbi években ugyan sokfelé, mindhárom területen sikerült eredményeket elérni, de azért a probléma globálisan nem szűnt meg.

 


http://www.ifpri.org/sites/default/files/publications/oc64ch21.pdf

A táplálékforrások körének kiterjesztése mellett, azzal párhuzamosan létrejött egy másik irányzat is, ami éppen ellenkezőleg, az élelmiszerek tápanyagtartalmának koncentrcációját, feldúsítását célozza meg, a biofortifikáció.
http://en.wikipedia.org/wiki/Biofortification

Vannak akik eleve nem tartják helyesnek ezt az irányt, hiszen az összes esszenciális tápanyagot semmiképp nem sikerülhet egy-két élelmiszerbe zsúfolni, teljes értékű táplálkozás csak változatos forrásokból valósulhat meg. Szerintük az erőfeszítések jobban hasznosulnának az ideális étrend felé való elmozdulással.
Elismerve a kritika jogosságát, a bioforifikáció hatalmas változást hozhat és már hozott is az egyoldalú táplálkozás elleni harcban nem csak szavak, vagy ígéretek szintjén, sok millió ember életkörülményeinek, egészségi állapotának javításával bizonyította létjogosultságát.


http://www.who.int/nutrition/topics/vad/en/
http://www.harvestplus.org/content/countries-endorse-biofortification-icn2-rome
http://biofortconf.ifpri.info/2014/04/16/global-policymakers-commit-to-scaling-up-nutritious-foods-to-reach-millions/
https://truthabouttrade.org/hu/2014/11/27/biofortification-a-bowl-of-hope-for-africas-malnourished/
„Narancs“ krumpli terem a Fehér Ház kertjében:
http://www.harvestplus.org/content/white-house-garden-harvests-vitamin-rich-orange-sweet-potato

 

A-vitaminos manióka:
http://www.gbcghana.com/1.1783162
http://www.harvestplus.org/content/model-vitamin-cassava-shop-launched-ibadan-nigeria

Rejtett éhség, egyoldalú táplálkozás és nyomelemekben (vas) dúsabb bab:
http://www.trust.org/item/20140630145804-v85jo/

 

A-vitaminos burgonya:
http://www.npr.org/blogs/thesalt/2012/08/15/158783117/saving-lives-in-africa-with-the-humble-sweet-potato

 


http://www.harvestplus.org/sites/default/files/HarvestPlus_OFSP_Infographic_web%28withlinks%29.pdf

 

A-vitaminos kukorica:
http://www.hunger-undernutrition.org/blog/2012/05/going-orange-risk-taking-in-zambian-maize-fields.html
http://www.harvestplus.org/content/new-study-finds-orange-maize-improves-vitamin-levels-children
http://ajcn.nutrition.org/content/early/2014/10/08/ajcn.114.087379.abstract?sid=ead6eb3f-bcab-4927-a22b-98b7dc9b7c7b


A biofortifikáció nem egy eljárás, hanem növénynemesítési irányzat.
A biofortifikáció megvalósítható hagyományos és biotechnológiai (GM) eljárással egyaránt. Ez utóbbira példa lehet az aranyrizs, vagy a Bill Gates szponzorálta A-vitamin dús GM banán is.
A végeredmény lehet táplálkozás élettani szempontból hasonló, a gyakorlatban azonban mégis alapvető különbség van a kétféle eljárás között.

Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.14 0 0 2326

Sok korábbi hsz-szel ellentétben ez tényleg a topik témájához tartozik:

 

"Greenpeace háromszázmillió dollár fölötti bevételét arra használja, hogy elfojtsa az emberi táplálkozástudomány és betegségmegelőzés egyik legfontosabb vívmányát. Azt állítják, hogy vannak jobb módszerek az A-vitamin hiányának gyógyítására, e jobbnak tartott módszerek bevezetésére azonban nincs programjuk. A Greenpeace nem hallgat a hiányos táplálkozással foglalkozó tudósokra és humanitárius segítőkre, akik tudják, hogy ennek a csapásnak az elhárítására az aranyrizs a legjobb megoldás. Ehelyett a Greenpeaceadományokat gyűjt az aranyrizs elleni harchoz, és én a magam részéről úgy gondolom, hogy ennek a több millió gyermeknek a vére az ő lelkükön szárad.Szerintem a Greenpeace elveszítette erkölcsi mércéjét."


http://www.zoldbiotech.hu/cikk/153-A-Greenpeace-elvesztette-erk-lcsi-m-rc-j-t

togent Creative Commons License 2015.01.14 0 0 2325

A következő cikk két szempontból is erősen kapcsolódik a témához, pedig nem közvetlenül a GM növényekről, hanem a hagyományos nemesítésű, jogvédett fajták másodvetése utáni jogdíjfizetésről szól.

 

A cikk egyrészt cáfolja azt a sugalmazást, hogy a hagyományos nemesítésű növények esetén sincs értelme a másodvetésnek, úgy tűnik nagy jelentősége van, másrészt jelzi azt a koncentrálódási folyamatot, ami nem kívánatos a mezőgazdaságban és ezzel a franciák is tökéletesen tisztában vannak. Legalábbis erre utal a GM növényektől való, mostanában tapasztalható gyors elfordulás:

 

The French Senate voted on a law already adopted by the lower house of parliament last month that banned GMO maize (corn) cultivation, even though it has been cleared at European Union level, saying it poses a risk to the environment.

http://www.reuters.com/article/2014/05/05/france-gmo-idUSL6N0NR2MZ20140505

 

A cikk ugyan nem tudományos lapban, hanem a kormányoldalon jelent meg, tehát eseményeket és véleményeket közöl:

 

a gabonafölvásárlásra jogosulthoz beszállított búza minden tonnája után 5 eurócentet levonnak a gazdának kifizetendő átvételi árból és azt egy külön alapon keresztül a nemesítő cégeknek utalják. Azok a gazdák, akik igazoltan fémzárolt vetőmagot használtak, ebből az alapból minden megvásárolt mázsa vetőmag után 2 euró visszatérítésre jogosultak. Azok a gazdák, akik 90 tonnánál kevesebb búzát értékesítenek, mentesülnek az öt centes járulék megfizetése alól, és értelem szerűen nem kell fizetni a saját gazdaságban pl. takarmányozási célra fölhasznált (azaz hivatalos gabonafölvásárló felé nem értékesített) gabona után sem

 

A rendelkezés –ahogy ez várható volt –heves reakciókat váltott ki a szabad és korlátok nélküli (ingyenes) vetőmagfogást védelmező szervezetek (pl. CNDSF) körében, akik azt állítják,hogy ezzel a vetőmagot fogó termelők fokozatosan illegális vetőmag-termelőkké válnak, míg a „Semons la biodiversité” (mögötte áll pl. a Confédération paysanne(szélsőbalos irányultságú)és az Agir pour l’environnement) szerint a termelők egyik ősi jogát veszi el,

 

Az FNSEA elnöke szerint alaptalan az a vád, miszerint a törvény hosszabb távon teljesen kiszolgáltatná a termelőket a nagy vetőmagos magáncégeknek. Véleménye szerint a jogszabály pontosan azt szolgálja, hogy a franciaországi fajtanemesítés és vetőmag-termesztés megőrizhető legyen, ellenkező esetben egy-két évtizeden belül valóban azzal a keserű tapasztalattal szembesülnének a francia gazdák, hogya világon négy-öt nagy cég uralja a vetőmag-piacot, mégpedig angolszász vagy kínai, akiknek az lesz az egyetlen céljuk, hogy a teljes genetikát szabadalmakkal védjék le.

 

http://2010-2014.kormany.hu/download/c/57/80000/Termeloi%20vetomagfogas.pdf

 

Előzmény: togent (2324)
togent Creative Commons License 2015.01.13 0 0 2324

Igen. Sosem számítható ki pontosan egy új technológia bevezetése milyen hatásokkal és mellékhatásokkal járhat a gyakorlatban. A legalapvetőbb elvárás, hogy kellő körültekintéssel, nagyfokú óvatossággal járjanak el a hatóságok, jogalkotók ilyen horderejű, százmilliók élelmezését érintő dolgokban.

 

Sajnos az US szabályozási környezet nem tudott ellenállni a multik érdekérvényestő képességének, ami immunválaszt, ellenreakciót váltott ki a világ sok országából. Nem hiszem, hogy ez használna a géntechnológia tudományának.

 

Mint az előbb olvashattuk már a nagy hazai vetőmagtermesztők pontosan azok a cégek, amelyeknek a legtöbb GM fajtája is van tehát a hat legnagyobb biotech multi. Szó sincs semmiféle konteóról, a folyamatok a valóságban afelé haladnak, hogy féltucat cég kezében legyen az emberiség élelmiszerellátásának döntő része. Ez önmagában probléma.

Probléma például, mert ismert, hogy nem elkerülhető a keresztbeporzás, a GM növényekkel való "szennyezése" a hagyományos növényeknek (génfertőzés-fóbia), ám a GM növények szabadalmi védettsége miatt a vétlen gazdák kiszolgáltatottak a licensztulajdonosnak.

(The rate of GM contamination does not matter; whether it’s 1 percent, 2 percent, 10 percent, or more, the seeds and plants still belong to Monsanto.)

Ez persze nem a GM növény "hibája", hanem a GM növénytermesztés problémája a rossz jogi szabályozás miatt.

A monopolizálódás problémája jól lemérhető ez a glifozát ügyön is. Ha túlságosan egy technológiára alapozunk, megszüntetjük a változatosságot, akkor függővé válunk tőle.

 

Sok hasonló probléma körvonalazódik amik függetlenek attól, hogy önmaga az adott GM növény elfogyasztása okoz-e egészségügyi problémákat vagy sem.

 

Nem állítom, hogy ezek megoldhatatlanok, de szemmel láthatóan nem a megoldás irányába haladnak a dolgok amik egyre több országot kényszerítenek a GM technológia totális elutasítására, ami szerintem sem jó, de a jelen helyzetben szükségszerű védekezésnek tartom.

Előzmény: jogértelmező (2323)
togent Creative Commons License 2015.01.13 0 0 2322

Készültek elemzések különböző termelési módok maradékvegyszerei között.

 

5. ConclusionThis study demonstrated that Roundup Ready GM-soy may have high residue levels of glyphosate and AMPA, and also that different agricultural practices may result in a markedly different nutritional composition of soybeans. In the present study organic soybean samples had a more profitable nutritional profile than industrial conventional and GM soybeans.

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0308814613019201

http://www.theecologist.org/News/news_analysis/2337631/extreme_levels_of_roundup_are_the_norm_in_gmo_soya.html

 

Európai és USA összevetés:

 

levels building up in women's bodies over a period of time, which has until now been refuted by both global regulatory authorities and the biotech industry.

The levels found in the breast milk testing of 76 ug/l to 166 ug/l are 760 to 1,600 times higher than the European Drinking Water Directive allows for individual pesticides.

They are however less than the 700 ug/l maximum contaminant level (MCL) for glyphosate in the US, which was decided upon by the US Environmental Protection Agency (EPA) based on the now seemingly false premise that glyphosate was not bio-accumulative.

 

The glyphosate testing commissioned by Moms Across America and Sustainable Pulse also analyzed 35 urine samples and 21 drinking water samples from across the US. Levels in urine were found to be over 10 times higher than those found in a similar survey done in the EU by Friends of the Earth Europe in 2013.

http://www.theecologist.org/News/news_analysis/2374941/glyphosate_found_in_breast_milk.html

 

 

Előzmény: togent (2321)
togent Creative Commons License 2015.01.13 0 0 2321

Jelentős  különbségek vannak az európai és az USA beli glifozátszennyezettség mértéke között, pedig Európában is széleskörűen használják a glifozátot.

Két alapvető ok is adódik, az egyik, hogy a herbicidtűrő GM növényeket menet közben is lehet permetezni, akár érés előtt is, másik, hogy csak glifozátot használhatnak, erre lévén rezisztensek a GM növények.

 

Ez egyébként más, említett problémákat is felvet, a herbicidtűrő szupergyomok kialakulásáát, amit ezekkel a termelési rendszerekkel nehezebb elkerülni.

 

A glifozát képezi a jelenlegi GM növénytermesztés gerincét, nem lehet nem tudomást venni a vele kapcsolatos problémákról.

 

Roundup is the major herbicide used worldwide, in particular on genetically modified plants that have been designed to tolerate it.

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17486286

togent Creative Commons License 2015.01.13 0 0 2320

A topik témája a piacon lévő GM növényekkel kapcsolatban felmerülő, vagy fenyegető  problémák: egészségügyi, környezeti, gazdasági, jogi, társadalmi, akár kulturális téren.

Ez természetesen nem azonos a géntechnológia (génsebészet, biotechnológia) tudománnyal. Semmilyen gyakorlati probléma nem általánosítható, nem vetíthető ki a tudományterületre, kizárólag az adott növényre, termelési rendszerre, esetleg jogi, szabályozási környezetre vonatkozik. Ez természetes.

Szerintem szorosan a topik témája azonban minden GM növénytermesztési rendszer összes alkotórésze is, például a glifozát gyomirtó tűrő GM növények és maga a gyomirtó is elválaszthatatlan részét képezik a Roundup Ready rendszernek.

 

Ez teljesen független attól, hogy a gyomirtót használják-e más környezetben, nem idokolt a glifozáttal kapcsolatos problémák lesöprése az asztalról ilyen megokolással.

(Ezt bővebben is indokolni fogom.)

 

(Off: Mindig válaszolok a témához kapcsolódó (személyeskedést elkerülő) felvetésekre, de akik lekezelő stílusban sértegetnek, hazgnak, agyhalottnak bélyegeznek azok (nálam legalábbis) trollszűrőre kerülnek, nem zavar ugyan, de nem kívánom a topikot személyeskedő vitákkal terhelni.)

Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.13 0 0 2319

Nem.
Ez az a hibás logika, ami a génfertőzés-fóbiára alapoz, és vetőmagoknál az abszurd (de nálunk előírásos) "zéró toleranciát" próbálja megvalósítani.

A nem-GM fajták keresztbeporzása, keresztszennyeződése ellen sem próbálunk zéró-toleranciát megvalósítani, mert nonszensz.

De a GM fajtáknál a stigmatizálást a legtöbb ellenző erre legitim alapnak tekinti.

 

Egyébként a nagy hazai vetőmagtermesztők pontosan azok a cégek, amelyeknek a legtöbb GM fajtája is van (hatot lehetne felsorolni, de itt sem reklámozom őket).

Előzmény: panthera negra (2317)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.13 0 0 2318

gyomirtóknak ellenálló fajtákkal kapcsolatban a jelenlegi állapot (egyetlen hatóanyag, a glifozát minden máson túltevő használata) biztosan rossz.

De ezeknek a növényeknek a létrehozása szerintem alapvetően jó, ezekkel lehetett elérni az arra alkalmas talajokon a talajeróziót drasztikusan csökkentő és üzemanyag-megtakarítást lehetővé tevő "low-tillage" (gyak. szántás nélküli) talajművelést. Azzal, hogy a gyomok sem az élettérért, sem a tápanyagért nem vetélkednek az ültetett növénnyel, javul a termésátlag is, és a kijuttatott tápanyag-utánpótlás (akár műtrágya, akár szerves) hasznosulása is.

Tehát ha változtatni akarunk a jelenlegi rossz állapoton, akkor szerintem nem a kategóriát kell beszüntetni, hanem előre kell lépni: legalább 3-4 különböző gyomirtót kellene rotálni a nekik ellenálló fajtákkal együtt a jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően.

A megoldások (pl. glüfozinát-, dicamba-, 2,4-D-ellenállóság) már megvannak, a kiegyensúlyozatlanságot, meg az eszehagyott túlpermetezést kellene megszüntetni.

Szerintem a gyomirtó-rezisztencia géneket nem kellene stack-elni (halmozni egy növényben), és akkor a váltogatásnak köszönhetően az előző évi vetésből származó ún. árvakelés (ami ma is mindennapos a hazai földeken is) is sokkal kisebb probléma lenne.

Előzmény: Mungo (2316)
panthera negra Creative Commons License 2015.01.13 0 0 2317

"- Heszky László növénygenetikus, akadémikus szerint a koegzisztencia legfeljebb 4-8 évig tartható fenn, aztán mindenképpen megjelenik a transzgén a hagyományos fajtákban is. Okozhat ez gondokat?

 

-Igen. A vetőmagtermesztők kiköltöznek az országból, ahogyan ez már Spanyolországgal megtörtént. Az ökológiai termesztők és a méhészek elveszíthetik értékesítési piacaikat."

Mungo Creative Commons License 2015.01.12 0 0 2316

Na szóval:
A GMO növények között a gyomirtóknak ellenálló fajták létrehozása nem biztos, hogy jó irány.
De különösebb egészségkárosodást nem okoznak közvetlenül, a gyomirtók mértéktelen használata a gazdák tájékozatlanságára írhatók. A nem GMO növények esetében ez a probléma ugyan úgy fent áll, tehát nem tisztességes dolog ezt a problémát a GMO növények termesztésére fogni.

Az eddig felhozott példáid egyike sem támasztja alá a GMO növények környezeti károsítását, sem az emberi egészségre veszélyes voltát. A monologizálás helyett esetleg a GMO növények konkrét veszélyességét alátámasztó hiteles adatokat kellene előhoznod, amit eddig nem sikerült. (Mert vélhetően nincs is.)
A nagyérdemű félrevezetése, riogatása tudománytalan propaganda szövegekkel még a polidiliben, vagy valamelyik vallási rovatban sem lenne helyénvaló.

Előzmény: togent (2312)
ítélőszék Creative Commons License 2015.01.12 0 0 2315

Lenne javaslatom:

- provokációra nem kell válaszolni

- ha mégis válaszolsz, akkor az állítással foglalkozzál és ne az állító személyével

Ezekben az esetekben nem lesz okom moderálásra.

Előzmény: Mungo (2314)
Mungo Creative Commons License 2015.01.11 0 0 2314

Azt nem tudom, ezzel mit lehet tenni:...

Teljesen egyetértek veled. Ha a hozzászólásaira érdemben reagálsz és a helyén kezeled a véleményét, tevékenységét akkor könnyen belefuthatsz a moderátori intézkedésbe, viszont a troll bátran provokálhat szinte háborítatlanul.
A csúsztatások, hazugságok úgy látszik beleférnek a topikba úgy is, hogy érdemi vitába nem bocsátkozik a rémhírterjesztő.

Előzmény: Arth_ur (2313)
Arth_ur Creative Commons License 2015.01.11 0 1 2313

Szinte értetlenül rácsodálkozva nézem, hogy hogyan képes idáig fanatizálni magát: szemellenző, lezárt tudat, és semmi sem létezik (válasz, kérdés, ellenérv, cáfolat), ami zavarja a hirdetett igét.

 

Az önjelölt, vakvilágba szónokló próféták jutnak eszembe a Brian életéből... :)

 

Azt nem tudom, ezzel mit lehet tenni: nem ismerek olyan pontját a moderációnak, amit sértene ez a magatartás, viszont az alapelvet, hogy ez egy fórum, ahol v.miféle vita, párbeszéd kellene, hogy folyjon, alapjaiban erőszakolja meg.

Előzmény: Mungo (2308)
togent Creative Commons License 2015.01.10 0 0 2312

Dán tanulmány az állatok és emberek szervezetében található glifozát maradékról, kölünböző körülmények között.

http://omicsonline.org/open-access/detection-of-glyphosate-residues-in-animals-and-humans-2161-0525.1000210.php?aid=23853

 

togent Creative Commons License 2015.01.08 0 0 2311

A glifozát közvetlenül kapcsolódik a biotech iparhoz. A GM növények java úgy lett módosítva, hogy ellenálljon a glifozátnak, a Roundup rendszer része, amiben a glifozátot használják totális gyomirtóként.

Ha a glifozátot betiltanák, a Roundup is megszünne, ami a GM termelés nagy részét érintené.

A glifozát védettsége megszűnt ugyan, sokfelé gyártják és használják, ez azonban nem szüntette meg a Roundupban való alapvető fontosságát, ezért létérdek a gyomirtó további használata a cégek számára.

 

Érdekes adalék, hogy Sri Lanka északi részén, ahol sokáig be volt tiltva a glifozát, nem tört ki a járvány, pedig az egyéb körülmények hasonlóak. A betegség kialakulásához hosszabb idő kell.

 

In the adjoining farming areas of the Northern Province of Sri Lanka, where the ground water hardness level is known to also be hard or very hard, there have not been any significant number of CKDu cases reported.

http://www.dailynews.lk/?q=features/glyphosate-mass-killer-or-weed-killer

Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.01.08 0 0 2310

Csak szólnék, hogy mindennek a mosléknak, amit idehordasz, semmi köze a tudományhoz. Nyugodtan lapátold a polidilibe ezt a sok hülyeséget, oda való.

Előzmény: togent (2309)
Mungo Creative Commons License 2015.01.08 0 0 2308

...a glifozát vélt, vagy valós bűnét próbálja a GM növényekre "átkenni".)

 

Egy sötétzöld propagandistának a módszere az, hogy tök mindegy milyen hazugságot használ fel, a lényeg, hogy a jövőért aggódó hősnek látszódjon és ebben a pózban riszálhassa magát. A tények számára értelmezhetetlenek. Ez látszik a feltett kérdéseket válasz nélkül hagyó magatartásából is. (Nehogy már odáig süllyedjen, hogy megmagyarázza miért hazugságokkal operál...)

Előzmény: Géntechnikus (2307)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.08 0 0 2307

Hogy ennek a posztnak mennyire semmi köze a "Génkezelt növények problémája"-hoz, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a linkelt tanulmány a Sri Lankán előforduló CKDu-ról szól, ahol példának okáért génmódosított növényeket nem termesztenek...

 

:D

 

(Hogy a tanulmány mennyire korrekt, azt hagyjuk is.

Hogy a tanulmány nem az NCBI honlapján jelent meg, hanem az "International Journal of Environmental Research and Public Health"-ben, az mellékes.

Az egyetlen, ami számít, hogy ismét csak a csizmát hajította be a posztoló az asztal közepére, a glifozát vélt, vagy valós bűnét próbálja a GM növényekre "átkenni".)

Előzmény: togent (2300)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.08 0 0 2306

Az aranyrizs (http://goldenrice.org/)

 

Nem termel mérget.
Nem áll ellen gyomirtóknak.
Nincs benne antibiotikum-rezisztencia gén.
Nem birtokolja egyik multi sem.
Nem tiltja senki a saját vetőmag gyűjtését és az újravetést.

 

Ellenben:
Béta-karotint (A-provitamint) termel.
Az A-vitamin hiány mérséklését szolgálja.
Kifejezetten szegények alapélelmezésére fejlesztették.
Hosszú éveken át tartó kísérletekkel igazolták az ártalmatlanságát és a hasznosságát.
Közpénzből a köz javára készült.

 

DE EZ IS GMO!!!

 

És a GP és egyéb anti-GMO szervezetek tűzzel-vassal hadakoznak ellene.
Pusztítják az engedélyezéséhez ültetett kísérleti táblákat.
Valótlanságokat terjesztenek róla.
Mindezt azért, hogy nehogy engedélyt kapjon, mert akkor látványosan bedőlne az évek óta gondosan építgetett anti-GMO légvár.

_____________________

 

Aki az aranyrizs ismeretében is képes az általánosító, felszínes anti-GMO dumát tovább nyomni, szajkózva a szokványos multiellenes, vegyszeres-riogatós, környezetveszélyeztetős csúsztató érveléseket, az jobban teszi, ha elkezdi nagyon szégyellni magát!

És végre megfogadja ezt: "tájékozódj minél több forrásból és alakítsd ki a saját véleményed!"
Még akkor is, ha netán korábban ő írta...

 

Lenin elvtárs sok baromságot vetett papírra, pláne amikor a szifilisz már az agyára ment.
De abban, hogy
"Tanulni, tanulni, tanulni!"
nagyon igaza volt.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!