Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Az a mondás, hogy méterben lehet megvenni, és a fuvart magadnak kell intézd, fizetned. Hogy hol adják át, az még jó kérdés, mert nem mindegy, hogy az erdőben a rakodón, vagy valami értelmesebb telephelyen.
Én szépen elvásárolgatom majd azt a tíz köböt, két köbméterenként haza is tudom hozni magamnak a terepjáróval meg az utánfutóval, oszt jó lesz jövő télire.
Köszi az infót, kár hogy nincs meg. Majdnem minden elektronika javítható, ilyen vezérlésből nem egyet csináltam már. Sajnos a jelenlegi panel esetén a kijelző mögötti integrált chip ami problémázik, és ezt tényleg nem lehet javítani (konkrétan a kijelzőn néha krix-krax jelenik meg és néha bekapcsolásnál a panaszkodik a termoszenzorra).
Sajnos ha nem találok donort, akkor csak az új marad, de akkor már az AK3000-et fogom beleépíteni.
Nem örülök neki, mert nagyon drága. Esetleg nincs meg a rossz paneled? Lehet kettőből lehetne faragni egyet. Megérne nekem pár üveg bort, vagy egyebet, ha eseteleg megvan...
Vigasz elektronikát keresek egy ideje elfogatható áron. AK2000 vagy AK3000-es típust (nem LC). Gondoltam megkérdezem itt, hátha van itt olyan akinél lapul egy :)
Szia! Az első években nálam is nedvesebb volt a fa. Abban az évben 1 raklapnyi brikettel vegyesben fűtöttem, egész jól bevált, nem kátrányosodott és meleg is volt.
a jó tanács idén ne azzal fűts ha nem száraz a fa, a fűtőérték "fele" arra fog elmenni ,hogy a fa kiszáradjon a másik "fele" fog csak hasznosulni, így meg rögtön más a matek.
Nálam minimum 1évet szárad hasítva méteresben a fa úgy ,hogy a levegő át tudja járni.
Van mérőm is ,de csak néha kíváncsiságból nézem meg.
Itt egy segédlet melyik fa kb mennyi száradást igényel.
A kérdésem az volna,hogy részetekről méritek a nedvességtartalmát a fának vagy azért nincs kőbe vésve a 12-21%? A kazánt kinyírja ha sokkal több nedvességtartalmú fát kap?Nem hosszú távon gondolom,de pl erre a télre szükségmegoldásként.. Hogy tároljátok a hasitott fát és mennyi ideig? Köszi,kérem ne kövezzetek meg,most próbálok művelődni a témában elég újként,ugyanis valószínűleg a birtokunkba fog kerülni egy ilyen kazán.
Mondjuk ehhez csak annyit, hogy sima kazánhoz erősen javallot egy huzatkorlátozót betenni a kéményhez, hogy ne szívja ki a meleget. Nem lesz ettől persze faelgáz szint, de sokat segít.
Totyának ha jól tudom van még olyan vezérlése is, ami huzatventit szabályoz, erre pl én is kíváncsi lennék az mit tudhat egy sima mechanikus szabályozóhoz képest, könnyen lehet az is egy nagy előrelépés.
Az egy dolog hogy a szénnek nagyobb a fűtőértéke, de emellett sokkal magasabb hőfokon izzik mint pl a fa.
Na véletlen, hogy a valódi "szeneskazánok" jellemzően magas hőfokot bíró spec anyagú öntvényekből készülnek. A sima lemez felépítésű jellegű kazánokat hamar leamortizálhatja a szén, egyszerűen a magasabb hőfok miatt (mint amire tervezték) szétég a lemez idő előtt.
A brikett az égés közben nem " dagad"? Nő a térfogata az lehet a tiltás mögött. A szén ( mármint a rendes ) nagyobb a fűtőértéke,
a lignit viszont gyengébb a fától, én megpróbálnám. Meg ugye tüzellőanyag váltásnál ujra be kellene állítani a légmennyiséget. Ez is lehet a gyártók javaslata mögött. Ki az aki állítgatja? Még a puha és a keményfa között is van eltérés.
Na igen, az is jó kérdés. A legfontosabb inkább az, hogy vajon a kazán elbírja-e. Mert vannak más sorozatú atmosok, amikre írják hogy elsősorban lignit és feketekőszénnel üzemeltethető, annál a fa a másodlagos tüzelőanyag, de a DC-nél alapvetően csak a fát írja a gyár.