Bőséges szemléltetés arról, hova nem volt jó ötlet települni. Egy pahoehoe lávát kedvező körülmények között esetleg el lehet terelni, mert folyik. Egy aa viszont gördül, mint a tank lánctalpa. És a tank igen nagytömegű, ráadásul melegszívű.
A centrális és a hasadékvulkánosság nem mindig különül el élesen. Főleg a nagy bazalthegyeken (Etna, hawaii vulkánok, Kamerun) gyakoriak a hasadékkitörések.
Igen, az egész tó kaldera. És nyilván ez a magyarázata, hogy eléggé ötletszerűen jönnek a kitörések bárhol azon belül. Amikor egy magmakamra teteje beomlik, nem marad egy darabban, hanem összevissza repedezik. Tehát rengeteg gyenge pont közül választhat az újra emelkedésnek induló magma.
"Daniel HarveyPhivolcs Taal Volcano Network recorded one hundred forty-one (141) volcanic earthquakes (up from yesterday) and SO2 emission averaged 3,004 tonnes/day on 11 August 2021 (slightly lower than yesterday)"
Vihar van a tálban. Akarom mondani valami történik a Taal-ban. Nehéz kihámozni, hogy mi, mert a képek is, a videók is össze-vissza vannak kutyulva. Néhány másodperc a Taal-ról, aztán snitt a White Island-re, vagy az Anak Krakatau-ra, de izlandi lávaszökőkút is előfordul. Amelyik kép, vagy filmrészlet tényleg a Taal, az is teljesen bizonytalan, hogy mikor készült.
Annyit hozzátennék, hogy a wikipédia állításával szemben nem kialudt vulkáni területről beszélünk. A legutolsó kitörés 6000 éve volt, a vulkánok esetében ez azt jelenti, hogy a terület bármikor aktivizálódhat.
Egyébként az ilyen monogenetikus vulkáni területek esetében kifejezetten érdekesnek találom, hogy a feláramló magma vajon miért keres magának folyton újabb és újabb kitörési pontokat ahelyett, hogy egy jól bejáratott csatornán keresztül törne mindig a felszínre.
Ennek a területnek, csakúgy mint az Eifel vulkáni mezőnek, vagy a Cseh medence és Németország határán levő vulkanikus területnek a kialakulásához az Alpoknak van köze. Mindhárom terület az Alpok külső íve mögött helyezkedik el. Az Eifellel kapcsolatban vannak források, amelyek forró pontot emlegetnek, de a legvalószínűbb magyarázat az, hogy az Alpok íves gyűrődése sugárirányú repedezett, elvékonyodott kérgű zónákat okoz az Európai lemezen. Ezeken a helyeken lecsökken a kéreg nyomása, ami az asztenoszféra megolvadását idézi elő. Aztán hogy a feláramló anyagból bazalt lesz, vagy más kőzet, azt az dönti el, hogy az mennyi időt tölt el a felszínre jutással.
A Puy vidék alatt most nem észlelni különösebb mozgolódást, de az Eifel alatt pár éve kimutattak egy komolyabb magmaáthelyeződési folyamatot. Sőt, egy ideig még a kitörés lehetősége is napirenden volt.
Ezeknek a vulkáni területeknek az aktivitása annak a függvénye, hogy az Afrikai lemez mennyire gyorsan vándorol északra. Tulajdonképpen az egész Európai vulkanizmust ez mozgatja.
Érdekességként nem árt megjegyezni, hogy bár folyamatosan a Földközi-tenger bezáródásáról papolnak geológus körökben, de az utóbbi 10 millió évben a tenger mérete nem változott érdemben. Illetve ami változás volt, az a főmedencét nem érintette. A Pannon tenger fűződött le, és emelkedett ki, illetve az óceánszint változások meg Gibraltár elzáródása miatt a vízszint csökkent.
Igen, emléxem valami geológiai vázlatról, hogy a Fuji egy árok-elágazásnál nőtt. És annyira nincs messze Tokiótól, az a Hoei kitörésből kapott is némi hamut. De olyan közvetlenül nem érintett, mint Nápoly, vagy Auckland. De még említhetnénk Manilát, amely a Taal-hoz esik közel, vagy Mexikóvárost a Chichinautzin vulkáni mezővel, meg az odalátszó Popocatepetl-lel. Hogy csak a nagyon népes települések kockázatait tekintsük.
Amit nem írtam hozzá, de látszik: jobbra az alábukó Csendes-óceáni lemez, aztán egy felgyűrt, de szárazra nem került képződmény, ennek baloldalán egy vulkáni gyöngysor, többnyire víz alattiak. Ez a gyöngysor a tokiói öbölbe fut be. (Lehet, hogy a Fuji-san is a gyöngysor része?) Ráadásul Japán partja előtt az árok vonala megtörik, ez is bonyolítja ott a helyzetet.
Igazság szerint Róma hét dombja is vulkanikus piroklaszt, az Albai hegyekből származik, ami időnként emelkedik, meg süllyed, tehát van ott magmamozgás. Ahogy a Bolsano tó alatt is, ami meg a város északi oldalán van.
Seattle-hez is elég közel vannak vulkánok, az Új Zélandi Auckland meg egész konkrétan egy vulkáni mezőre épült. Több ilyen most nagyon nem jut eszembe, hacsak Teheránt nem számítjuk a Demavend-el.
Tokióról nem tudok konkrétumot. De Nápoly területének vagy kétharmadán található olyan izzófelhő-lerakódás, ami a Vezúvból származik. A másik szélén meg a Flegrei-mező van közel...
Hasadékvölgyben nem jó lakni. (-:) De más városok is vannak rossz helyen: Tokio - Jokohama, aztán Nápoly és környéke, meg Kalifornia partvidéke. Mint tele van emberekkel. (Mind reméli, hogy megússza.)
Jelenleg nemcsak a fő kürtő aktív újra, hanem a vulkán külső oldaláról is indul egy lávafolyam, és mintha azon belül is feltörne egy buzgár: https://youtu.be/pTKFxTXSHeQ
Ezeket a helyeket meglátogatni volna érdekes, (ha valaki megengedheti magának), nem pedig ott lakni. Szegény helybélieknek viszont nem lehet sok választásuk. Élnek ahol és ahogy tudnak. (Nem csak geológiai szempontból veszélyes ország.)
A Vulkán szigeten nagyon nem laknék (pedig sokan teszik). Egyébből sem áll, mint krátermaradványokból. Bárhol előpöffenhet kitörés. És az, hogy a vulkán alacsony, csak annyit jelent, hogy a hatások közelebb vannak a lakossághoz. Az Etna csúcskitörései kevésbé veszélyesek. Plusz a sok víz, ami remek gőzrobbanásokhoz vezethet (pl. 1965.).
