Hát ebben a pozitúrában minden zavarna, csak a kavics nem:-p Ez tényleg nem teccik. :-D Amúgy ilyen nagy kavicsokon állni még kellemes is, nem kellemetlen:-)
Legközelebb akarom ezt is:-) Úgyhogy csináld meg úgy a Tied, hogy jó legyen.. nekem... kipróbáljuk... kampómnál... ahogy múltkor voltam.. kezem a fejem felett kikötve..
Köszönöm szépen, és viszont kivánom Nektek is - e topic föszereplöinek - annak reményében, hogy ezután is olyan jó szaftos-mézes tartalmú párbeszédekkel fogjátok az ide betévedöket szórakoztatni, mint idáig. :-)
Ütemesen elkezdem puncidban a mozgást, közben hüvelykujjam rányomom feneked pici izomgyűrűjére. Lihegésed nyögdécselésbe megy át, hüvelyed elkezd ritmikusan öszzehúzódni. Nem bírom tovább, hangos hördüléssel lövöm beléd az egész tárat. Lassan lekászálódok rólad és ismerve téged, elédülök. Te fáradtan, de ragyogó szemmel veszed szádba farkamat és lágyan, finoman lenyalod róla ténykedésünk nyomait. Felsegítelek az ágyra, betakarlak, kezed hátul tartják a bilincsek. - Aludj jól, álmodj szépeket - suttogom füledbe, majd pici puszi a szádra és átvonulok a nappaliba aldni.
Miért, a csiklósimogatás nem jó??? Mikor visszatérek hozzád és két ujjal elkezdem morzsolgatni, húzogatni a csiklód, nem bírod tovább és leesik a lánc. A hirtelen erős fájdalom és az ujjaim keltette érzés túl sok, remegve, sikoltva tör rád az orgazmus. Végtelennek tűnő másodpercekig lüktet benned az érzés, rongycsomóként roskadsz össze, csak a csuklódon levő bőrbilincsek tartanak. Halk kattanás, a karabíner elengedi a kötelet, a kendő egy gyors mozdulattal tűnik el szemed elől, a következő mozdulattal a lábujjaidon levő takaros masnik oldódnak. Még gyenge vagy az előzőektől, így eszedbe sem jut védekezni, mikor a karabínerek hátad mögött kattannak össze. Kiveszem szádból a pecket, áttámogatlak a hálószobába. Térded a földön, felsőtested az ágyon. Hosszan felsóhajtasz, mikor hátulról puncidba csúszik farkam. F.k.
Legalább elélvezhetek? :) Majd átverlek, hogy ne tudd, mikor jó nekem:-) Utána mehetsz, ha akarsz:) Ás ha nem vigyázok a láncra? Te tv-t nézel, arra koncentrálsz, nem látod. Vagyis itt nálam igen, mert tv nézés közben rám látsz.
Szóval, mi történik, ha a láncot nem tartom és visszajössz? Mikor kapok már valami jót is? :)
A kinyújtott nyelvedre van akasztva. Ha visszahúzod, ha legörbül, leesik. Nem könnyű, tartsd csak. :) Közben simogatom a csiklódat, egyre nedvesebb a kezem, egyre szaporábban szeded a levegőt. Valami érdekes kezdődik a tv-ben, úgyhogy drágám, most itthagynálak egy kicsit, mindjárt jövök. Vigyázz a láncra.
Nemtom, mi lesz, ha leesik, valószínű direkt hagynám, hogy leesen.. :-)) De hogy tartom meg a láncot, ha a számban van a gyűrűspecek? Úgy kissé nehézkes, nem?
Járkálás közben érzed, megint megállok előtted, már készíted nyelved, hogy minél kisebb kedvem legyen elmenni onnan. Hirtelen úgy érzed, mintha belecsípnék a mellbimbódba és húznám. Majd ez megismétlődik a másikon is. Nem szúr, nem igazán fájdalmas, de nem jó. Érzed, hogy valami húzza lefelé mellbimbóidat. Mikor kicsit játszok a lánccal, felszisszensz. - Nyújtsd ki a nyelved! - jön a parancs. Majd a húzás változásából érzed, a lánc elindul felfelé. Hideg ér nyelvedhez. - Tudod, mi lesz ha leesik? - Nem mersz megmozdulni, mégis majdnem felsikoltasz, mikor két ujj csúszik be csiklódhoz és elkezdi masszírozni...
Mert jelenleg használhatatlan a szétszedett gumi miatt. Ott térdelsz a kampó alatt, kezed a magasban, két nagylábujjada partvisnyél két végéhez kötve. Két karod és a szemed egy kendővel összekötve, fejed nem tudod mozdítani. Szádban a gyűrűspecek. Hallod, hogy nézem a tévét, néha leülök a számítógép elé. Érzed, odaállok eléd, lankadt farkamat bedugom a szádba. Csak nyelveddel tudod nyalogatni, a pecek és akendő nem enged más mozgást. Farkam gyorsan vastagszik, mikor már szinte fulladozol, kiveszem és magadra hagylak. Mikor elkezdesz nyöszörögni, hogy tegyek már veled valamit, érzed, megint odaállok eléd. Hirtelen csípős érzéssel kísért csattanást hallasz. A légycsapó, amit mutattam, mikor megérkeztem. Nem nagyon fáj... először. A hatodik után már nagyon mocorogsz, mivel minden ütés ugyanott csattan. A tizedik körül farkammal fojtom el feltörő sikolyodat. A huszadik után hagyom abba, mikor már tested fényes a verejtéktől, lélegzeted lihegésbe fúl, de mindezt megcáfolandó mellbimbóid ágaskodnak, puncid leve pedig combodon csordogál. Visszaülök tévézni, pihenek egy kicsit, majd folytatom...
Jól van, jól van, látom kihozom belőled megint a haragos mackót:-))) Most valahogy jól érezném magam a kampó alatt, kikötve, kiszolgáltatva... úgyhogy hergellek... kíváncsi vagyok, hirtelen ötlettől vezérelve mit csinálnál... jah és szobabicikli elpakolva:D
Ez tetszik, nagyon. Miért nem láttam ezt én hétfőn????