Nos,kedves barátaim -- ha 1általán olvassa valaki ezt a topicot -- régi fixa ideámat készül valóra váltani az űrqtatásban Románia. Nem az ESA, nem a NASA, nem az USA,Románia. 20 km magasan lebegő léggömbről akarnak rakétát indítani a világűrbe. Később emberes űrutazást is terveznek. Ha ezt az április 1-i Blikkben olvasom,tovább is lapoztam volna,de ezt a tavaji uccsó É&Tban írta Almár Iván.Nna,erre varrjatok gombot!
Néztem 1 kicsit ezt a Babylon 5 c. gagyit. Az jutott eszembe,hogy ha az űrhajó egy része forog,a legjobb csapágyak mellett is előbb-utóbb forogni kezd a többi része is. Vagy ha nem,akkor a mozdulatlanul tartása üzemanyagba kerül. A csapágyak pedig ebben a méretben 10t-s nagyságrendben,és kifizethetetlen árban lennének. Hogy a tömítést hogy oldanák meg,azt meg el sem tudom képzelni. Ha valaki még nem látta volna,ez az izé forog,a szarvacskái meg állnak. Az ablakaiban sem forog a látvány,de ez már másik probléma.
Az emberes marsutazás egyik sarkalatos pontja a sugárvédelem, főleg az oda- és a visszaúton. Asztronautáinknak ekkor megbízható pajzs kell, amelynek anyagát az űrbe feljuttatni jelentős költség. Daniella Della-Giustina és kollégái szokatlan ötlettel álltak elő: miként lehetne egy kisbolygó anyagát sugárvédelmi célra felhasználni egy ilyen út során?
A földközeli aszteroidák egy része a Földet és a Marsot egyaránt megközelíti. Ha ekkor "potyautasként" ráakaszkodnak utazóink, elméletileg pajzsként használhatnák. Az egész úton persze nem alkalmazható, a Földhöz közel kell csatlakozni hozzá, majd a Mars környékén leválni róla.
A védelem kialakítására két lehetőséget is felvázoltak: az egyik szerint egy mélyedést fúrnak a kisbolygóba, ahova a kabin kerül, majd azt be is fedik. Ekkor ideálisan jó lesz a sugárvédelem, azonban a művelet kivitelezése igen drága és körülményes. A másik lehetőség keretében a felszíni anyagból kellene bányászni annyit, amit aztán sugárpajzs építésére használhatnának - szintén igen nagy ráfordítással.
A földközeli kisbolygók között előforduló B-típusú aszteroidák anyaga lenne ideális, mivel az nehéz elemekben szegény, ezért kevés másodlagos sugárzás keletkezik az általa elnyelt nagyenergiájú részecskéktől. Ugyanakkor a felszíni anyag sztatikus feltöltődése jelentős problémát okozhat.
Igen. Meg már nem volt miért küzdeni, a hidegháborús célt elérték (megelőzték az oroszokat.), további támogatást inkább újabb célokra fordított a NASA. (Voyager)
És nem akarom elvitatni a Soyuz-tól a jó űrhajó címet. Valóban az egyik legsikeresebb konstrukció. Minden elislerésem a nyomás alatt dolgozó orosz rakétamérnököknek. Egyetlen hibája, hogy kicsi. Teherszállításra nem alkalmas. Éppen ezért könnyű a megvalósítása. Nagy űrhajót sokkal nehezebb építeni...
Kitérnék még azért öreg Európánk sikereire is. A franciák a sok-sok ékszer után végül szépen megcsinálták az Ariane-5 -öt. A jelenlegi legbrutálisabb interkontinentális rakéták is az Ariane-ból lettek átszabva. :)
Igaziból saját maguk sem bíztak 100%ig benne. Talán az "Igaziak" -ban olvastam hogy az utolsókat azért törölték,mert további haszon nélkül kockáztatták volna az emberek életét.
Valamint nem felejtendő el az sem, hogy az első emberes repülés az Apollo7-s volt. Előtte csak a különböző fázisokat próbálták ki automatával. Valamint előtte az apollo6-os rohadt szerencsétlenül startolt. Egyrészt nagyon oszcilláltak a hajtóművek - ez széttéphette volna az űrhajót. Ennek eredményeképpen számos darab levált a hajóról (T+133-ban). Mázli volt csak. Másrészt az SII-nek leállt az 2-es hajtóműve. A computer ezt ki tudta variálni, a fokozat közel 1 perccel tovább ment, hogy meglegyen a pálya. MAjd az SIVB is fél perccel tovább működött.
Az apollo5-ös LM modulnak szoftverhibája volt, rosszul mérte ki a hajtómű tolóerejét. Ezért nem csinálták végig az eredeti programot.
Az Apollóknál, ha megsérült volna a hőpajzs (szerencsére nem történt ilyen), akkor szintén szétment volna az egész. Az apollók esetében még csak meg se tudták nézni, hogy van-e sérülés a hőpajzson. Egyébként ha a hőpajzs széle megpattan, akkor az első, amit elolvaszt a súrlódás, az a parachute fedele. Akkor pedig nem nyílik ki az ernyő. Ergó bevágódik a tengerbe 300m/s-el a cucc.
Egyébként az Apollo-1 teszt alatt a kilövőállványon szétégett. Ezután jöttek rá, hogy nem hasznos, ha szikra keletkezik az elektromos cuccokban. Valamint ezután dolgozták ki a vészkiszálló rendszert is. A start után Abort rendszer pedig egyszerűen szétválasztja a fokozatokat és a leszállóegységet kilövi a Saturn-ból, ami utána valszeg szabadeséssel megy vissza a parabolapáján. Ha ekkor nem óceán/tenger felett vannak, akkor megszívták. (Az S-IVB fokozatnál már erősen meggondolandó az abort, mert ekkor már az Afrikai kontinens következik...)
Az Apollo13-at meg gondolom mindenki ismeri. Szintén szikra volt a ludas, meg a hibás tömítőrendszer. Előtte meg az első fokozatban is meghibásodott egy hajtómű, ami mázlis volt, mert már elhagyták a légkör sűrű részét. Ha 1 perccel korábban történik, akkor abort, mert nem lett volna elegendő tolóerő a pályára állításhoz.
Ezért írtam a 10% feletti meghibásodást. (A 18 apollóból (amiből még töröltek is) 2)
A method proposed in 1961 by Carl Sagan involves the use of genetically engineered bacteria to fix carbon into organic forms.[5] Although this method is still commonly proposed in discussions of Venus terraforming, later discoveries showed it would not be successful. The production of organic molecules from carbon dioxide requires an input of hydrogen, which on Earth is taken from its abundant supply of water but which is nearly nonexistent on Venus. Since Venus lacks a magnetic field, the upper atmosphere is exposed to direct erosion by solar wind and has lost most of its original hydrogen to space. Hhja!Ezek az újabb kutatások...
Geoffrey A. Landis has suggested[4] that if enough floating cities were built, they could form a solar shield around the planet, and could simultaneously be used to process the atmosphere into
Here goes: The teraforming of Venus... Venus is uninhabitable for 2 major reasons, 1. its very hot, due to 100x too much atmosphere, mostly CO2, which causes a crazy greenhouse effect, about 400 C on most parts of the surface. 2. There is no free water, this is because its both in vapor form (from the 300C), and because large sulfur emissions from active volcanoes have turned any that may exist (not sure if 100atm, using the combined gas laws, would counteract the heat and keep it from boiling, and Russians (AFAIK) are the only ones who have landed anything on Venus and they haven't explored at all from their landing sites) into sulfuric acid, which hurts. So the biological question is, "what could possibly live under extreme heat and pressure in sulfuric acid?" The answer, besides Biollante, is anything that lives near black smokers. Black smokers are about 300-350C on average, and can be as hot as 400C. There are a plethora of Thiophilic (SO4 eating) bacteria that live (some directly and some near) this otherwise poisonous plume. They are constantly being added to various catalogs of stock bacteria you can buy for experiments. They send the hydrothermal vent bacteria (b.sufons is a good candidate) in a -40C package, flash frozen into a black, ice block. Freezing doesn't kill most microbes, it just drops them below a metabolic threshold. So my proposition is - "shoot a vacuum-tight (glorified) thermos of one of those suckers that used sulfur as an electron acceptor, at Venus. No parachute, no crash pads 300m/s(or more) impact. The terminal velocity of your average bacteria is minuscule, so even if they canister burns up on entry, and the bacteria are released in the atmosphere, they will just drift to wherever they like. The average black smoker is at -2100m which is about 200 atm of pressure from the water so pressure-wise they will be more than adapted. If a single one makes it to somewhere with sulfur and some form of water, they will perform binary fission every 20-40 mins. With their average size being 1.3um and their average lifespan being 10 days: with no natural competition or predators, they will cover quite some area very quickly. Venus' surface area is 4.60×108 km^2 just in case you were thinking of a quick math problem. A friend of mine says "just over 4 days to put a blanket 1 bug thick around the entire planet". Those are some quick results. So now we have a planet with lots of free O2 and CO2, some water, and a metric butt-ton(my personal unit of measurement) of allostericlly inhibited bacteria. Allostery is when the product of a reaction stops the reaction. This is the case because they produce a by-product that is toxic to themselves and let it loose into the water. Thankfully we are immune to oxygen, so that takes care of them. Now we have 400-500C hot, watery planet with small Archaea populations. Its still too hot for us, plants, or lead. So we need to get rid of some of that useful atmosphere, we can either A. find some ultra tricky way to siphon it over to mars(unlikely) or we can B. nuke the southern sea(or somewhere else we wont inhabit for 100+ years) with the combined arsenal of Earth in an attempt to blow off enough atmosphere to cause a nuclear winter 98 times over on Earth. Personally I favor the latter approach just because it'd be amazingly cool to see (even if it didn't work). If anyone knows a good source of nitrogen, we are set. twilitemaelstrom, Jul 31 2007
Láttam 1x 1 képet,amit sajnos azóta nem találok. Tudod mi volt rajta? Nos az N1 utóhasznosítása. Úgysem fogod kitalálni. Disznóól lett a kazah pusztában.
Egy biztos: az N1 nem működött. Az is biztos, hogy nagyon sok hajtóműből kellett összerakni az első fokozatot, mer tnem volt elég erős hajtőműv. Az is biztos, hogy a sok hajtómű sokszoros hibalehetőséget jelent.
Nem tudom, hogy Koroljov mennyit tudott volna ezen segíteni, pl. tudott volna egy erősebb hajtóművet összehozni vagy nem. Utólag nehéz megállapítani, hogy az N1 ezért nem működött és kész. Szerintem.
