Belefutottunk ebbe a szerintem elég tipikus problémába...
Kivitelező valamit elcseszett a pince szigetelésénél (2 éves családi ház), és szépen nedvesedik, salétromosodik a fal. Kivitelezővel próbálok még anyázni egy sort, de őszintén szólva nem fűzök túl nagy reményt hozzá...:-)
Nézegetem az utólagos szigetelési módokat, alapvetően két technológiát találtam: a fémlemezeset, illetve az aquapol-nak, hydropol-nak nevezett bontás nélküli, kémiai módszert.
Tapasztalatokat kérdeznék: melyik módszerbe érdemes belevágni, előnyök/hátrányok, ár/rombolás/tartósság.... szóval minden érdekelne ezekről, illetve más működő technológiákról is...
Köszi előre is a hozzászólásokat!
A lábazat szigetelése előtt tisztázni kell, hogy a lábazat negítív oldalán, azaz a szobák felöl mi van. A mellékelt 1. ábra szerint a lábazat negatív oldala maga a szoba fala. A 2. ábra szerint viszont az aljzatbeton magasabban van mint a külső járda sík. Az ábrát úgy készítettem el, ahogy általában a díszítő sorolatlan kőből készült lábazatok zömét csinálják. A másik falazási módszer az, hogy a lábazat teljes egészében kőböl készül. Az ábrákon jól látszik, hogy sem lemezbeütéssel, sem pedig falfűrészeléssel a szigetelés nem megoldható, mivel a vzszintes fugák nem egy magasságban helyezkednek el, illetve a sorolatlan kőfalban nincs is fugaazonosság. Ebben az esetben nem marad más mint az injektálás. Az előttem hozzászóló tévesen reagált amikor a Dryzone alkalmazásánál azt említi, hogy alacsony nyomású injektálás. A Dryzone az injektáló krém, így azt nyomás nélkül, injektákó pisztollyal juttatjuk a falba, az előre elkészített furatokba. Ebben az esetben is az injektáló krém használata a célszerű. A fal mind két oldalán ell kell végezni ilyen esetben. Amennyiben a 2. ábrának megfelelően az aljzat és a járdasík magassága között különbség van, akkor az aljzatsík magasságában kell elkészíteni az injektálást, a lábazatot pedig légpórus vakolattal kell ellátni (VIPREX-UNI pl.) A folyadékkal történő injektálással szemben a krém nem tud elfolyni, ezáltal nincs hibalehetőség. Az injektálásról is beillesztek egy képet. Természetesen örülnék neki, ha lenne kép az ingatlanról, mert akkor pontosabban meglehetne határozni, hogy milyen technológia alkalmazása a legcélszerűbb. Amennyiben úgy gondolja, akkor küldhet képet, illezve bővebb információt a szigeteltet@gmail.com emailre, illetve telefonon is elérhet a 06/70 647-1344 számon. A szaktanácsadás ingyenes.
Nagy belmagassággal rendelkező pince (alagsor), 4 lakásos ikerház egyik "negyede" alatt a falak fel vannak ázva egyik sarokban a víz is áll, feltehetőleg az esőzések miatt, viszont körbe a pince különböző tereiben figyelhető a vízesedés/dohosodás!
Kérdésem a következő lenne:
Mivel nagy a belmagasság, megoldást jelenthetne-e egy szigetelt aljzatréteg felhúzása és ugyanez a falak mentén valami korszerű szigetelő megoldással? Vagy amíg a pince alap nincs körbe ásva és kívülről leszigetelve, ez veszett fejsze nyele? (Körbeásni a 4lakásos ikerház helyzetéből adódóan max két oldalról lenne lehetséges...)
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
Üdvözletem SSJ!
Kezdjük az elején. Ha fal vakolat nélkül 60 cm a fal akkor az nagyméretű téglából készült. A kisméretű téglából 6.5, 12, 25, 38 és 50 cm-es falak építhetők. Kérdés, hogy van-e szigetelés a falban, és ha van mennyire végzi el a feladatát. Nem minden esetben szükséges vízszintesen szigetelni a falat még akkor sem ha vizes, mert nem biztos, hogy a szigetelés hiánya miatt az. Ha szigetelőlemezt átlapolták normál habarccsal, akkor az képes felvizesíteni a falakat. Ebben az esetben a szigetelés rehabilitációjára van szükség, szintén légpórus vakolattal, Pl. Viprex UNI , vagy Viprex hab. A hagyományos módon lerakott hajópadlóknak általában nincs szigetelésük. A padlókat hordozó gerendákat bevonták bitumennel, amit aztán homokba ágyaztak. Így a talajpára általában feltör és egy része elpárolog a szobában. A nagyobb gond akkor kezdődik ha a szoba aljzatát szigetelik és nem fordítanak figyelmet a falak szigetelésére. Ilyen esetben ugyanis ez a talajpára is igyekszik feljutni a gyengén szigetelt, vagy szigetelés nélküli falba. Ha az aljzat marad akkor csak az aljzat feletti sorban lehetséges a falfűrészelés, így marad 1 sor szigeteletlen falrész a hajópadló felett. A lemezbeütés is dettó ugyanaz. Lehetséges, hogy nálatok is inkább az injektálás lenne a megoldás, hiszen az, az injektálás magasságától 15 cm-el lejjebb is szigeteli a falat, tehát képes a padlósík alá jutni.
A takaréküreges falszerkezetekből a múlt század közepéig (néha még a 60-as években is) építettek családi házakat. A nevében is benne van, hogy takarékossági okokból készült ilyenre. A fal vastagsága 25 vagy 30 cm. Több méretben nem létezik, hiszen a tégla mérete határozta meg azt. Csak tömör kisméretű illetve nagyméretű téglából készült. A gyenge hordképességével az építők is tisztában voltak, de mivel nem volt elegendő építőanyag az adott időben ezért kényszerültek erre a megoldásra. Miért fontos ezt tudni? Azért, mert az ilyen fal a tömör falszerkezet hordképességének még a felével sem rendelkezik. Többnyire a födémszerkezet borított gerendás fafödémből készült. Ha hozzávesszük még azt is, hogy akkoriban a cement nagy kincs volt, és nem a habarcsba rakták, hanem járdát, aljzatot, stb. készítettek belőlük, akkor láthatjuk, hogy az ilyen falak szigetelése bonyolult és hozzáértést igényel. Az ágyazó habarcs nem tartalmazott cementet akkor meg főként. Ezért fontos, hogy még véletlenül se kezdjenek el lemezt beütni a falba. A lemezbeütést (besajtolás, belövés, és még van egy pár elnevezése) csak statikai szempontból stabil épületeknél engedélyezett. A két oldalról történő lemezbeütés azért nem égészen pontos, ahogyan azt Nagy Béla Úr (qasztics) írja, hisz az átkötéseknél mindenképpen a teljes, azaz a 25 illetve 30 cm falvastagságon át kell ütni a lemezt. Ez a fal viszont gyenge az ilyen műveletekhez. Sok esetben még a vakolat leverése is odafigyelést igényel, mivel a fal tényleges szélessége 2 X 6.5 cm. Ezeknek az üregeknek a kitöltése valóban drága mulatság lenne, és sok esetben nem is lehetséges, mivel néha kitöltötték salakkal. Injektálásnál az üreges falak esetében nem az ilyen üreges falra gondoltam, hanem, azokra amelyek nem tömör téglából, hanem pl. lyukacsos iker sejt, vagy kettősméretű iker sejt stb. téglából készültek. Továbbá azokra a falakra, amikor a kőműves nem a teljes falfelületre terítette a habarcsot, hanem a fal két külső részére terített egy-egy csík habarcsot és abba ágyazta a téglát. Az ilyen falaknál az injektáló folyadék nem hasznosul, hanem elfolyik. Ma már erre is van megoldás, ami nem más, mint az injektáló krémek. Ezek nem tudnak elfolyni, csak egyenletesen elterülni. Nézzük az Ön épületét. Aláfalazni egy rémálom lenne, tehát nem javaslom. A falfűrészelést se nagyon, hiszen ott is beavatkozunk a fal szerkezetében. A Sika Mur amit Ön is említ, megfelel az elvárásoknak. Miért is? Mert döntően nem roncsolja a fal szerkezetét. Kivitelezésére a következőket javaslom. A falat min két oldalról kell injektálni, kivéve azt átkötéseknél, ahol az egyik oldalról kell azt megoldani. 12 cm távolságra kell a furatokat készíteni az ágyazó habarcsba. Mivel itt a sorok nem 6.5 cm magasak, hanem 12 cm, fontos a jó magasság meghatározása. A furatok mélysége ne legyen több 4 cm-nél. De kevesebb se, mert akkor nem lehet elegendő krémet bejuttatni a falba. Azt átkötéseknél a furatok mélysége 22 cm illetve 27 cm legyen. Az injektálás után a furatokat habarccsal kell zárni, hogy a krém a falba terüljön, és kifele folyjék. Jobb a helyzet, ha a falnak tömör lábazata van. Nem minden takaréküreges falat kezdtek mindjárt az alaptól így falazni. Ebben az esetben az injektálást egy oldalról 22 illetve 27 cm-es furatmélységgel kell készíteni. Nem kell megfeledkezni a légpórus vakolatról sem. Ezek cementbázisú habarcsok, amelyek ellenállnak a falban lévő sóknak, gyorsítják annak kiszáradását és nem utolsó sorban megerősítik a falat is. Remélem tudtam segíteni :)
Nagy örömömre végre elkészült a pincénk kb 2 hónappal ezelőtt.
Viszont gondjaim vannak!
Röviden vázolnám mi is a helyzet, hátha tudna valaki valami okosat hozzászólni. Vagy esetleg útba igazítani melyik fórumon tudnék segítséget/tanácsot kérni!
Ez a pince egy kb 3mx5m-es kb 3 m mélyen a földben van(ez a régi rész) Plusz készült hozzá egy újonan épített 2,5mx 5m-es lejáró. Felette sátortető. A régi rész szinte teljesen le van már fedve földdel. Ennek pala a tető része. Az új résznek horganyzott lemez. Ez még csak kb 40%-ban van betemetve földdel. Mindkettő belülröl 10cm üveggyapottal van szigetelve. Lambéria a belső mennyezet.
A régi résznél (ami sima beton volt) téglákat (állítva) falaztunk mellé dekoráció jelleggel. Az új résznél szintén.
Az alsó részen simán homokba van lerakva a tégla az aljzatnál! A feljáró betonozott tégla.
A gondom az, hogy lennt a régi részen iszonyatosan nagy a páratartalom! 94-95%.
A hőmérséklet 20-22 fok körül van. Szerintem a külső lejáró "fűti" az alsó részt!
A féltve őrzött boros palackjaim cimkéi mind tönkre mentek, mert benedvesedtek.
Mivel tudnám csökkenteni a páratartalmat? Néztem több párátlanítót is. Ezt sem tudom eldönteni mi a jó! ( sima vagy abszorciós? )
Legtöbbnél az a gond, hogy max 4-5 literes a tartálya. Ha napi 20 litert tud, akkor tudom cserélgetni olyan sűrűn!
Gondoltam még, hogy veszek bele egy klímát is, hogy csökkentsem a nagy hő különbséget. DE nem vagyok biztos benne, hogy megoldaná a gondokat!
Tudna valaki bármiben segíteni egy-két hasznos tanáccsal?
A fórumot olvasgatva beleestem abba a hibába hogy teljesen elbizonytalanodtam a sok hozzá nemértő hozzászólástól stb. Fél éve szigeteltettem a házunkat ami már 1 méterig fel volt ázva (vegyes fal) felhívtam egy kivitelezőt leinjektálta és láss csodát szépen szárad -_- szóval nem értem itt hogy mit kell a Magyar szakembereket lenézni nálam például tökéletes munkát végeztek annyiért amennyiért megbeszéltük a felméréskor. Nem rúgott be senki nem pisilt be senki. Szóval én sem bíztam a sok olvasás után az injektálásba de jó lett már majdnem teljesen kiszáradt a fal ami legalább sajnos 10 évet ázhatott.
Tanácsot szeretnék kérni, utólagos vizszigetelés ügyben! Az alap tömör kisméretű tégla, erre érdekes megoldással került a fal: élére állítva kisméretű tégla két függőleges sorban 2-3 téglánként összekötve, tehát üreges a fal belül. Nézegettünk, kértünk árajánlatot, tanácsot. Szimpatikus lenne az injektálás, statikailag jobbnak látjuk a falak miatt, viszont itt olvastam, hogy üreges falnál nem biztos, hogy jó. Emberünk Sika Mur anyaggal dolgozna. Utána olvastam, nem biztos hogy rossz az anyag. Kérdésem, hogy üreges falnál miért nem ajánlatos esetlegesen ez a megoldás? Amiről írt "megerősítő és kitöltő habarcsinjektálással kell rendbe hozni a dolgokat", az sztem egy vagyon lenne, meg szétfeszíthetí a falakat (vagy sem)? Teljesen plafonig kellene feltölteni? (Illetve egyéb falátvágásos megoldásnál, statikailag az ilyen fal sérülhet-e? (Félek az átvágástól)
A segítségetekre lenne szükségem, mert minél többet olvasok a témáról annál tanácstalanabb vagyok.Adott egy vas megyei ingatlan, aminek 99%, hogy boldog tulajdonosai leszünk (a 60 napos kifüggesztésből már csak 17 van hátra és eddig nem élt senki az elővásárlási jogával). A falak nem látszanak vizesnek, legalább is a lakott részeknél nem, de a környéken probléma a talajvíz és mindenképpen szeretnénk megelőzni a későbbi kellemetlenségeket. A fal 60 centis kisméretű téglából van, szerintem működne a lemezpréseléses és a falvágásos megoldás is ami, ha jól gondolom megoldást jelentene.A legfőbb dilemmám az ,hogy ami nekem a témával kapcsolatban lejött az az, hogy ha az aljzat marad szigeteletlenül akkor csak félig oldottam meg a problémát, mert ha jól gondolom a víz megkerülheti a szigetelést, viszont az aljzatot megbontani nem szeretnénk mert gyönyörű eredeti hajópadlóval van burkolva.
Szeretnem egy beton fodemmes pince(fold padlos, iden beazott) para elzarasatt megoldani hogy a lakoterben levo szovett butor ne dohosodjon. A kerdesem az lenne h kenheto bitumen
jo lenne erre es ha igen hova kenjem a lakoter felol vagy a pince fodem oldalrol h a para mar a betonba se juson. Egyeb megoldas (kiprobalt es jo) is erdekelne!
Ez alátámasztja az általam felvázolt gondolatmenetet...
Sajnálom az esetedet.
Tudnál egy kicsivel több részlettel szolgálni? Milyen jellegű vízszigetelési munkát végzett? Milyen technológiát alkalmazott? Milyen probléma jelentkezett?
A vízszigetelés képesítéshez kötött tevékenység, akárcsak a gázszerelő, rovarirtó autószerelő. az Országos Képzési Jegyzékben reg. számmal szerepel.
Ergo' ha valaki ajánlkozik, hogy elszigeteli a házunkat, érdemes elkérni, a képesítését igazoló okiratot
Persze ugyanúgy meg lehet magyarázni, hogy az összes egyetemi oktató, mérnök, technikus szakmunkás aki a materiális szigetelést javasolja, végzi, mind hülye, mint mikor a két hetes tanfolyamot végzett természetgyógyász, megállapítja, hogy az orvosok nem értenek a gyógyításhoz, és egyedűl a vizeletivás az üdvözítő terápia.
(Elnezest az ekezetek hianya miatt, de most csak mobilrol tudok irni.)
Koszonom a reszletes leirast.
A valaszodban kihangsulyoztad, hogy laikuskent ne en mondjam meg, hogy milyen modszer lehet jo nekem. Te is taglaltad a kivitelezok szakmai hozzaertesenek a szintjet ezert az en velemenyem 3 tenyezo moiatt is ellentetes a tieddel.
1. Hafelhivok 4-5 "szakembert" akkor mind mast fog mondan annak fuggvenyeben, hogy O eppen melyik technologiat ismeri vagy melyikkel tudja a legnagyobb haszonkulcsot elerni. Sajnos a Magyar szakemberek tobbszorosen bebizonyitottak, hogy nem szabad bennuk megbizni. Ezt kisebb reszben sajat, nagyobb reszben ismerosok altal osszegyujtott rossz tapasztalatok alapjan tudom altalanosan kijelenteni. Eddig ha minosegi munkat csak akkor lattam, ha en csinaltam magamnak. Sajat karomon pedig nem fogok kiserletezni "szakemberekkel", akik egy adott korulmenyben egy adott helyszinen egy megfelelo idopontban mar bizonyitottak valakinek. Termeszetesen lfogadom, hogy vannak olyan munkalatok amiket csak hatosag altal bejegyzett ember vegezhet. Ez nem olyan.
2. Egy szakember nem ismeri a hazamat. Nem tudja, hogy mennyire belvizes a terulet, mennyire valtozekony a fal minosege, raadasul azt is nehezen fogja tudni figyelembe venni, hogy en az epuletben lakok es nem szeretnek a szuksegesnel nagyobb koszt, rongalast.
3. Nem talalkoztam meg "SZAKEMBERREL" ebben a temaban. Ha valaki felmutat nekem egy epiteszmernoki es egy vegyeszmernoki diplomat 10 eves szakmai tapasztalattal, akkor talan elhiszem, hogy az utolagos vizszigetelest nem csak a felhasznalt anyagokhoz kapott leiras alapjan tanulta.
A fent leirtak miatt volt eredetileg az a kerdesem, hogy olyanok jelentkezzenek, akiknek mar elvegeztek valamlyen vizszigetelest es pozitiv vagy negativ tapasztalata van.
Elnezest ha arrogansnak tunok. Nem szemyelyeskedsnek szantam.
Szerintem azért nem olvasol olyan bejegyzéseket, amelyek sikeresek voltak, mert ide általában azok jönnek akik még előtte vannak a szigetelésnek és éppen tájékozódnak. Persze jönnek ide kivitelezők is akik tele vannak ötletekkel és agyrém hülyeségekkel. Nem akarok nevesíteni senkit, de aki ráismer az tudja, hogy hidroszkópikus vakolattal nem lehet megoldani a problémát. Az is jó persze, ha azt akarom, hogy a vakolatba ne jusson be a víz. Ebben az esetben viszont nem tud kipárologni a fal mert ezek a vakolatok éppen a sótáróló képességük miatt teljesen vízhatlanná és 0 páraáteresztő képességgel fognak rendelkezni.
Így a víz feljebb húzódik, még jobban károsítva a falat és megjelenik az elkészített hidrofób vakolat felett. De erről majd még mondok valamit később.
Visszatérnék KGR barátunkhoz. Nekem mindig gondot okoz az, hogy laikusok akarják meghatározni, hogy milyen módszerrel szigeteljék az ő épületét. Ez olyan, mintha elmennék az orvoshoz és mondanám neki, hogy milyen betegséget állapítson meg és milyen gyógyszert írjon fel. Ezt szakemberre kell bízni. Minden eljárásnak vannak javallatai és ellenjavallatai. Összhangba kell hozni a dolgokat, úgy, hogy lehetőleg a megrendelő ne kerüljön anyagi csődbe a kivitelezés miatt. Tehát lehetőleg olcsón és jól kell elvégezni mindent. Menjünk akkor végig a kérdéseken.
Leírom most a szigetelések típusait megbízhatóság szerint. És itt most a kivitelezők ne szívják a fogukat mert ők is tisztában vannak ezzel.
1:/ Falazó elem csere (aláfalazás) Bármennyire is hihetetlen, de ezt az eljárást nehéz
Utánozni, mert valójában vízszintesen szigetelőlemez kerül a falba abban a magasság-
ban amit a kivitelezés igénye. Kicserélésre kerül a vízoldott sókkal szennyezett falazó-
elem, vályognál és vert falnál a meggyengült, morzsalékossá vált falrészek.
Ellenjavallat: drága és időigényes
2. Falfűrészelés, falátvágás. Kivágják a vízszintes ágyazó habarcsot és a helyére
szigetelőlemezt helyeznek. A félelmed, hogy a lemezek között átmegy a víz az alaptal-
an, mert megfelelő átfedésekkel készítik, az fedéseknél ékelik fel azaz, a fal súlya
hihetetlen erővel összenyomja, ráadásul, általában javított zsugorkompenzált anyaggal
töltik ki a rést amely impegrált is , tehát nem vezeti a vizet.
Ellenjavallat: csak ott alkalmazható ahol megfelelő vízszintes fugasor van, az aljzat
is felbontásra kerül, így megoldható az aljzat és fal szigetelésének korrekt kapcsolata.
3./Lemezbeütés. Korrózió mentes saválló,bordázott lemezt ütnek be a falba.
Ellenjavallat: Drága, ferro-krom-vanádium ötvözet amelyből készül 50 es falnál
Csak a lemez kerül kb 10.000 Ft-ba. Persze vannak a piacon jelen olyan szakik
Ezt megoldják bruttó 6.000-ből. Nem nehéz kitalálni, hogy akkor ők mit kínálnak.
Csak megfelelő szerkezetű falaknál javasolt, akkor ha a megfelelő magasságban tudják
beütni a lemezt. Ha a vakolat nem lesz lecserélve akkor sem javasolt mert a rázkódás
a vakolatot eltávolítja a fal szerkezetétől ezáltal romlok az állósága.
4./ Kémiai eljárások. Sok lötty van forgalomba. Az egy tévhit, hogy ha magas nyomáson
csinálod akkor az jó. Anno annak idején ezt kitalálta valaki, hogy növelje a vásárló
biztonságérzetét a szereivel kapcsolatban. Lényeg, hogy nem a nyomás a lényeg,
hanem az, hogy beül a fal ne legyen üreges. Ha mégis az akkor megerősítő és kitöltő
habarcsinjektálással kell rendbe hozni a dolgokat és akkor már lehet injektálni alacsony
nyomáson is vagy akár gravitációs szétterjedésű anyaggal is.
Ellenjavallat. Csak tömör falazóelemnél javasolt. Vegyes falazatoknál nehéz az anyag
kiválasztása. Ha falazat megreped a szigetelés után (járműforgalom, épületsüllyedés) stb.
akkor a repedések mentén a víz újra felszívódik.
5./ Szigetelő krémek ( Dryzone). Ez egy valóban modern és minden igényt kielégítő
rendszer, amit akár laikus is elkészíthet. Csak a krém kell hozzá meg pisztoly.
A bökkenő csak az, hogy drága. Kb. 13.000 Ft/fm 50-es falnál az anyag költsége.
Ebben az esetben is érdemes szakit hívni, átgondolni, hogy valóban jó megoldás
arra a falazatra. Ráadásul, 30 %-al olcsóbban hozzájut az anyaghoz az aki a for-
galmazónál már komoly megrendelő.
6./ Falszárító vakolatok: Megfelelő magasságban leverik a vakolatot és a helyére
pórus vakolat kerül. Lényeg, hogy mikro pórusokkal rendelkező vakolatot
használjanak. Az összes többi csak nagy név de nem ér semmit. Ezeknél a vakola-
toknál a lényeg az, hogy a vakolatba nem jut be víz, csak pára. A páraátadó felület
a vakolat és mondjuk a tégla találkozási pontja, ezért a sók a falban maradnak és nem
jutnak be a vakolatba, ezáltal akár 100 évig is szárítják a falat.
Ellenjavallat. Habár önállóan alkalmazható, megnöveli a helységek páratartalmát.
A vakolatokról bővebbet a viprex.hu olvashatsz.
7./ Az Aquapol meséről meg itt nem szeretnék írni sokat, ezt már megtette előttem
egy fórumozó. De aki nagyon hisz benne az mondjuk, érdeklődjön Békéscsabán
a Katolikus Plébánián.
Az ablakokra amennyiben magas légszigetelésű akkor egyébként előírás az automata
résszellőző használata. A neten utána tudsz nézni. Sok van belőle pl. Aereco stb.
A padlófűtésnél a csövek fölött kell minimum 35 mm betontakarás, de inkább 4 cm szokott lenni. A csővel és az alatta levő vashálóval együtt igy a padlófűtéses beton vastagsága általában 7 cm, igy számolj.
Az injektálásos módszernél szeretik elhallgatni a cégek, hogy 15-20 évente ismételni kell.
Rég óta olvasom a fórumot, mivel én is hasonló problémával küzdök. Egy dolgot viszont hiányolok, ami az utólagos falszigetelési technológia kiválasztásánál nagy segítséget tudna nyújtani. Ez pedig a gyakorlati tapasztalat. Az egész neten alig találok olyan leírást, ahol azt írják, hogy "3-4 évvel ezelőtt vízszigeteltem a házamat ezzel és ezzel a technológiával és azóta nincs panaszom". Ebben kérném a segítségeteket.
A házam vegyes falazatú. Kb 80% tégla, 20% vályog. Ez az esetemben azt jelenti, hogy vannak részek, ahol 5 sor tégla után 2 sor vályog, majd ismét tégla helyezkedik el a falban. Vannak közfalaim, amik teljesen vályogból és vannak olyan falaim, amik teljesen téglából építettek. Emiatt egységes vízszintes "fugasor" nincs.
Az épületet kívülről hőszigetelték és új, fa nyílászárókat építettek be. Kívülről körben, egységes beton járda van, amit nem szivesen bontanék meg. Mivel kívülről hőszigetelt a ház, ezért belső oldalról történő utólagos vízszigetelési megoldásokon gondolkozok (falátvágást és lemezbeverést ezért elvetettem annál is inkább, mivel a behelyezett lemezek átfedései között a víz ugyanúgy fel fog szivárogni a véleményem szerint, hiszen a víz mindig megtalálja az útját).
Az általam elképzelt módszer az alábbi lenne:
1. teljes aljzatbeton felverése és 25-26cm mélységig töltés elhordása.
2. 5 cm kavicsréteg
3. 5cm szerelőbeton
4. utólagos falszigetelés
5. szerelőbeton vízszigetelése, amit lehetőség szerint felfuttatnék a falra is addog a pontig, amíg az utólagos falszigetelést elhelyezték
6. 10cm hőszigetelés a szerelőbetonra
7. padlófűtés kialakítása
8. 5 cm záró beton.
9. falszárító és sólekötő vakolat felhelyezése.
10. aljzatkiegyenlítés
A fal utólagos vízszigetelésénél 2 technológia tetszik. Az egyik a magas nyomású injektálás, a másik pedig a dryzone. Utóbbinál viszont szintén nem értem, hogy miként terül el egységesen a furatokba betöltött anyag (önterülő??!).
Az elvégzett munkálatok után körülbelül fél évig nem glettelnék és festenék, hogy ki tudjanak száradni a falaim (páramentesítő készülékkel is segítenék a folyamatnak). Ezután az én gondolatom szerint BÁRMIVEL glettelhetek és festhetek, hiszen a falaim szárazak és a víz útját elzártam. Amennyiben ez nem így van, akkor a technológia nem 100%-os és tovább vizesednek a falaim (emiatt is szeretnék másoktól gyakorlati tapasztalatokat begyűjteni).
A munkálatokat mind magam végezném (kivétel ez alól a magas nyomású injektálás).
A falak egyébként körülbelül 10-15 cm magasságig vizesednek, amit csak a ledobott vakolat jelez (nem látszik vizesnek a fal).
A jól záródó nyílászárók miatt automata szellőztető rendszert is be fogok építeni, hogy megfelelő legyen a páratartalom is.
Véleményeiteket, tapasztalataitokat előre is köszönöm!
A házunk kb. úgy helyezkedik el, mint a 38-as bejegyzésben található képen. Az egyik oldalon a pinceszint teljesen a felszín alatt van, a másik oldalon viszont már a felszín felett. Ahol felszín alatt van a pinceszint, ott a falak zsalukőből vannak. Nagyobb (hosszan tartó) eső után, vagy most, hogy gyorsan olvadt el rengeteg hó, néhány helyen a fal alján (zsalukő alatt) beszivárog a víz a pincébe. A zsalukő ezeken a helyeken 2-3 cm magasan vizes, de a falon máshol nem látok vizes foltokat, ezért azt gondolom, hogy a szigeteléssel általában nincs nagy gond. (Lehet, hogy tévedek...) Úgy néz ki, mintha állna a víz a ház körül és azon a néhány helyen van valami rés a szigetelésen, ahol utat talál a fal alatt a pincébe. Sajnos, amikor építkeztünk, akkor nem gondoltunk arra, hogy hegytetőn gondot okozhat a talajvíz, ezért nem fektettünk le dréncsövet az alap köré. Ha ezt utólag szeretnénk megtenni, akkor milyen mélyre célszerű lefektetni? Le egészen az alaphoz (3 m)? Vagy esetleg 1-1.5 m-rel a felszín alatt, a ház falától 1-1.5 m-re lefektetve is segíthet? Tudtok ajánlani megbizható szakembereket Esztergom környékén?
az OBEX Magyarországon www.szigeteles.net
