Tejhiány miatt 5% körüli drágulás jöhet év végéig a tejtermékeknél 2007.09.24 10:06 Közel két hete szállítási problémái akadtak az egyik nagy bevásárlóközpontnak, több gyártó és forgalmazó sem tudott nekik tejet szállítani. Az eset azzal függ össze, hogy egész Európában, így Magyarországon is tejhiány van. A Tej Terméktanács szerint a helyzet csak romlani fog. A gyártók azt mondják, hogy itthon a hiány emiatt év végéig körülbelül 5-6 százalékkal drágulnak a tejtermékek - írja az Index.
A forgalmazók szerint a nagy kereslet miatt idén még tovább drágulnak itthon a tejtermékek. Egy liter tejet szombaton - terméktől függően - 199 és 499 forint között lehetett venni. Egy liter magyar tej átlagosan 299 forintba került. A Tej Terméktanács szerint decemberig 5-6 százalékkal drágulhatnak ezek is.
"Ha a takarmányárak a eddigiekhez hasonló mértékben emelkednek, akkor a tojás ára a jövő nyárra elérheti az ötven forintot" – mondta Thury Attila. A Tojásszövetség elnöke ismertette: a takarmányárak negyven százalékkal nőttek, a tojás előállításának önköltsége jelenleg 13 és 18 forint között mozog, a fogyasztói ár a szövetség adatai szerint 30 és 38 forint között van.
Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára ezt megerősítendő közölte: a tojás egész Európában hiánycikk, ami a csak részben írható az idei szárazság számlájára. Felelős érte Kína és India gazdasági fejlődése, és a bioetanol iránti kereslet. Ugyanis mindhárom tényező emeli a kukorica árát.
"A tojás iránti kereslet jól mérhető az idei tojásimport csökkenésén" – mutatott rá Földi Péter. A tojásimportban a 2004-es esztendő hozott először fordulópontot, akkor 250 millió darab tojást hoztak Magyarországra, 2006-ban már csak 220 millió darabot. A 2007-es esztendő ismét változást hoz, de azt még nem tudni pontosan, mekkorát. A termelés csökkenésében szerepet játszik Németország, amely teljesen fel akarja számolni a ketreces tartást. Ugyanez az állatjóléti előírásokat tartalmazó uniós rendelet viszont megkeseríti a hazai baromfitartók életét.
látom tartottátok a topikot, míg távol voltam sajnos volt rossz hír bőven:(
de azért kösz
ime a mai:
Magyarország tökutolsó
* Portfolio.hu - ugyelet@index..hu
| 2007. szeptember 24., hétfő 10:19
A hetedik egymást követő hónapban csökkent a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon: júliusban a volumen 0,4 százalékkal múlta alul az egy hónappal korábbi szintet. Az év első hét hónapjában leginkább az élelmiszertermékek vásárlása mérséklődött, ami abból a szempontból meglepő, hogy elvileg az alapvető fogyasztási cikkek kereslete merevebb.
Lehet gázáremelés Az alapárhoz 5-10 százalék jöhet
Szakértői számítások alapján a kormányzat jövő év elejével mintegy 5-10 százalékos gázáremelésre készül. Rászorultságtól függően ez jelenthet ténylegesen kisebb kiadásnövekedést, de erről egyelőre csak az tudható, hogy a támogatás igényléséhez újra végig kell járni az év eleji tortúrát.
Lapunk értesülései szerint januártól a többségnek 5-10 százalék körüli mértékben emelkedhet a gáz ára. Ez két tényezőből áll. Az egyik a termék alapára, amit központilag hirdet ki a gazdasági miniszter. (Legalábbis amíg nem szabadítják fel a tarifákat; ez állítólag 2008 közepén várható.) Az alapár változtatásakor elsősorban a nemzetközi energiaárakat kell figyelembe venni. De nálunk rárakódik egy speciális tétel is: 2004-ben ugyanis az akkor még Mol-kézben lévő központi gáznagykereskedő titokban megállapodott a kormánnyal, hogy az áremelés tompítása érdekében több mint 100 milliárd forintos költségüket ne akkor, hanem idén terheljék rá a gázfogyasztókra. Mivel tavaly év végén a nemzetközi olajárak estek, a kormánynak voltaképpen szerencséje volt: a "hitelt" az ár csökkentésének elmaradásával kezdtük visszafizetni. A napokban a felek arról nyilatkoztak, hogy a tartozásnak mintegy fele még fennáll. A szerencsés időszak azonban már a múlté: a nemzetközi olajárak az év során lassan visszakerültek a magasnak számító, hordónként 70 dollár feletti szintre. Bár a forint az elmúlt év során jelentősen erősödött a dollárral szemben, az utóbbi hónapokban kissé gyengült, amit szintén érvényesíthetnek. Értesülésünk szerint a nemzetközi árakon alapuló képletek alapján a beszállító, azaz az orosz Gazprom is kismértékű áremelést tervez. Annak ellenére, hogy a legutóbbi enyhe tél miatt hatalmas készletek maradtak Európa nyakán.
Sokan azonban ennél kevesebb vagy akár nagyobb áremelkedéssel is számolhatnak attól függően, miként változik januártól a gázár-támogatási rendszer. Erről egyelőre annyit sikerült megtudnunk, hogy alapvetően nem lesz változás. A jogosultság továbbra is meghatározott élethelyzet, illetve jövedelem szerint jár majd, eltérő mértékű számlakedvezménnyel. Mindenkinek, aki a jogszabály alapján jogosultnak gondolja majd magát, újra végig kell mennie a pályázással járó bonyodalmas eljáráson. (Igaz, aki emiatt átíratta fogyasztói nevét, legalább ezzel nem kell már újra fáradnia.) Mivel a jogosultak körét és a jövedelmi sávokat várhatóan átrendezik, a legszegényebbek számára az áremelés az 5-10 százaléknál bizonyára alacsonyabb lesz - ebben a körben kormányzati döntés alapján az áremelés akár el is maradhat -, másoknak viszont közelebb lehet a 10 százalékhoz. Azoknak, akik nem jogosultak a támogatásokra - a gázfogyasztók harmada, mintegy egymillió háztartás -, jövőre már nem kell számítaniuk az ez év elején bekövetkezett hatalmas, több mint 70 százalékos áremelkedésre, "csupán" a nemzetközi hatásokat tükröző alapárváltozásra kell figyelniük. Ez pedig várhatóan nem lesz két számjegyű.
A nagyfogyasztók akár 30-40 százalékkal is többet fizethetnek januártól az áramért a lakossági piacnyitás miatt. Egyelőre ugyan nem tudják, mekkorák lesznek a szabad kapacitások, de a BorsodChem például azzal számol, hogy a megawattonkénti 50-60 eurós ár akár a 80 eurót is elérheti jövőre. A drasztikus áremelkedés feltehetően továbbgyűrűzik majd, hiszen például a MÁV energiaköltségeinek több mint felét a villanyszámla teszi ki.
Az energia ipari felhasználói számára már most érzékelhető, hogy számukra nem kedvező az árampiac lakossági felszabadítása. A nagyfelhasználók egyelőre nem tudják, hogy az elosztásért felelős Magyar Villamos Művek a liberalizáció miatt mekkora kapacitást biztosít a lakossági szabadpiacra.
A nyári áramhiány réme
Éppen ezért a nagyfogyasztók jelenleg nem látják, mekkora kapacitások maradnak szabadon és azok hogyan fedezik 2008-ban az energiaigényüket. A helyzetet rontja, hogy az úgynevezett határkapacitások is végesek. Nyugatról az uniós energiahiány miatt csak szűkösen lehet vásárolni, de nyilvánvalóan a magyar energiahiány és a nyári lakossági csúcsidőszak miatt a nagyfogyasztóknak is a világpiacról kell majd fedezniük az itthonról már nem kielégíthető szükségletüket.
Mindent összevetve, az uniós hiány és a magyar egyéni fogyasztói liberalizáció miatt a BorsodChem véleménye szerint 30-40 százalékos árnövekedéssel is kalkulálniuk kell a cégeknek. A tavalyi 50-60 eurós megawattonkénti ár jövőre 70 euró fölé kerülhet – a BorsodChem szerint legalábbis ez már most látszik –, és az sem kizárt, hogy az ár súrolja majd a 80 eurót is.
Az ipari fogyasztók jelenleg közösen próbálnak lobbizni saját érdekükben. Azonban még egy önálló erőmű építése sem oldaná meg rövid és középtávon a problémát, amivel viszont már 2008-ban szembe kell nézniük a nagyvállalatoknak.
A MÁV most még hatósági áron vásárol
A MÁV Zrt. a 2008. január 1-jétől kötendő szerződésekre közbeszerzéssel választja ki a villamosenergia-szállítókat – tájékoztatta a Napi Gazdaságot a MÁV kommunikációs igazgatósága. A társaság a szükséges villamosenergia-mennyiség 98 százalékát jelenleg hatósági áron közüzemből szerzi be.
Az idei évre egy szabadpiaci szerződést kötöttek az infrastruktúra üzemeltetésére. Az elmúlt időszakban, vagyis 2005-ben és 2006-ban a teljes villamosenergia-felhasználásuk körülbelül 90 százalékát a szabadpiacról szerezték be, ami éves szinten milliárdos nagyságrendű megtakarítást jelentett a cégnek. A MÁV-nál is költségnövekedést prognosztizálnak 2008-ra az elemzők, ami komolyan érinti a vállalatot, hiszen az összes energiaköltségének 56 százalékát a villamos energia vitte el.
Segítség a lakossági fogyasztóknak?
Az Index már korábban megírta [1], hogy külpiaci tényezők miatt jelentősen drágulhat az elektromos energia. Magyarország alapvetően importfüggő, és a régiónkbeli helyzet miatt az importárak drasztikusan emelkednek. A Magyar Villamos Művek nagykereskedelmi leányvállalata által nemrég meghirdetett tender eredménye a jelenlegi nagykereskedelmi árhoz képest mintegy 35 százalékos drágulást vetít előre.
A lakossági áramár drágulása ellen a kormány kiterjeszthetné a szociális minisztérium által működtetett, jelenleg távhőre és gázra vonatkozó kompenzációs rendszert. A kormányzat dönthet amellett is, hogy fellép a nagykereskedelmi – ezen keresztül pedig a végfelhasználói – áramdrágulás ellen, megoldást jelenthet például az export korlátozása, hiszen ekkor a megtermelt áram döntő része itthon hasznosul, mérsékelve az árat.
0 százalék körüli reálbér-emelkedésre számít Veres
A jövő évi költségvetést megalapozó makrogazdasági folyamatokról elmondta, hogy a gazdasági növekedés az idei 2,2 százalékról 2,8 százalékra gyorsul, az infláció ugyanakkor a 2007. évi várható 7,5 százalékról 4,5 százalékra süllyed. A tervezet szerint jövőre a lakossági fogyasztás már nem csökken, a reálbér igen-igen szolid - a nullához közeli - mértékben emelkedhet, fogalmazott Veres János.
Mit mondjak, nem akármi a 0-t emelkedésnek nevezni.
Veres: Jövőre is a vártnál magasabb inflációval számolhatunk
2007. szeptember 18. 11:43
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
MNO A GDP az idén a korábban várttal azonos mértékben, 2,2 százalékkal, jövőre a prognosztizált 2,6 százaléknál kissé gyorsabban, 2,8 százalékkal nő, ugyanakkor az infláció nagyobb lesz a vártnál – jelentette be Veres János pénzügyminiszter.
A tárca megemelte inflációs prognózisát: 2007-ben 7,5 százalékos fogyasztói áremelkedést vár a korábbi 7 százalékkal szemben, 2008-ra az új prognózis 4,5 százalék, szemben a korábbi 3,5 százalékkal – közölte a miniszter.
Az államháztartás GDP-arányos hiánya (ESA'95) az idén a már korábban jelzettel azonosan 6,4 százalék, jövőre a prognosztizált 4,3 százalékkal szemben 4,1 százalék lesz.
Az elöregedett vízművek és vezetékek felújítására nincs pénzük a jelenlegi tulajdonosoknak, az újak viszont áremelésből fedezik majd költségeiket
Kétszeresére, sőt van ahol háromszorosára drágulhat a víz - ha eladják a vízműveket. A privatizáció elkerülhetetlen, a mostani tulajdonosoknak, az államnak és az önkormányzatoknak nincs pénzük a teljes felújításra.
Márpedig azzal nem lehet tovább várni, hiszen a vízművek berendezései és a vízvezetékek már nagyon öregek, így velük nem lehet betartani a szigorú uniós vízminőségi szabályokat. Az új tulajdonosok pedig folyamatos áremelésekkel fedezik majd a felújítás költségeit.
Szörnyű állapotban lévő vízcsöveket rejt a föld mélye országszerte. Emiatt tetemes mennyiségű víz folyik el a semmibe.
"Ma a magyarországi átlagos hálózati veszteség eléri a 30 százalékos mértéket. Tehát a megtermelt víz 30 százaléka nem jut el a fogyasztóhoz, az mind veszteség" - mondta a Híradónak Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke.
Emiatt égetően szükség lenne a rozsdás csövek cseréjére. Csakhogy sem erre, sem a vízművek berendezéseinek korszerűsítésére nincs pénze az államnak. Pedig ezt az unió is előírja. Vagyis ennek költségeit a privatizációt követően már az új tulajdonosoknak kell állniuk. Ezért szinte borítékolható, hogy jelentősen nőnek majd a vízdíjak.
Kóthay László, a Környezetvédelmi Minisztérium szakállamtitkára elismerte: "Valóban lesz díjnövekedés. Ez annak a függvénye, hogy milyen beruházásokat kell a víziközműben megcsinálni. Eredményezhet ez 50, illetve 100 százalékos díjnövekedést."
Sőt, lesznek olyan települések, ahol még ennél is nagyobb lesz a drágulás mértéke. A vízközművek tervezett privatizációja már önmagában is áremelkedést hoz magával.
Budapest vízfogyasztása a szombati napon déli 12 óráig 215 ezer 250 köbméter volt...
A Fővárosi Vízműveket 1997-ben már privatizálták. Rögtön rá több mint 15 százalékkal emelkedtek a díjak. A válallat vezetője szerint leginkább azért, mert a korábbi árak nem tükrözték a tényleges költségeket.
Ahhoz, hogy ennél nagyobb drágulás ne következzen be máshol, a privatizációt követően, mihamarább meg kellene alkotni a víziközmű törvényt.
"Egy esetleges privatizációnál nagyon fontos lenne a víziközmű törvényben szabályozni az árképzés módját. Szerintem célszerű lenne limitálni az ivóvízben tovább hárítható nyereség tartalmat, mint felső korlátot" - mondta Harangy Csaba, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója.
A Híradó információi szerint bármilyen sürgető is lenne ez a törvény, várhatóan csak jövő év szeptemberére készül el. Addigra már privatizálni fogják a vízműveket.
Lelassult a gazdaság, emiatt jövőre mintegy 550 milliárdos megszorítással számol Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke.
...úgy vélekedett, a magyarázat egyszerű, hiszen a gazdasági növekedés lelassult, nincs megtermelt többlet, amelyből pluszforrásokhoz juthatna a költségvetés. A professzor azzal számol, hogy jövőre 550 milliárd forintos megszorításra számíthatunk.
Áfaköteles lesz a telekeladás valamennyi magánszemélynek is: jövőre a telek értékesítésekor mindenkinek be kell fizetnie a megkapott pénz 16,6 százalékát - írja a Népszabadság. A telektulajdonosoknak ahhoz, hogy az általuk elvárt pénzhez jussanak, 20 százalékkal drágábban kell értékesíteniük a telket.
Lehetőség lenne bizonyos élőmunka-igényes szolgáltatásokra és az áramra kedvezményes - praktikusan a mostani helyzetet alapul véve 5 százalékos - áfakulcsot alkalmazni. Tavaly az EU a többi tagországhoz hasonlóan nekünk is megengedte [2], hogy egészen 2010-ig a lakásfelújításra, a házi gondozói szolgáltatásra, kisebb javítási szolgáltatásokra - egyebek mellett kerékpárok, cipők, ruházati termékek, bőráruk javítására - kedvezményes kulcsot használjunk. Magyarán: ezeknél a mostaninál kisebb adót lehetne felszámítani. Az más kérdés, hogy az említett tevékenységet végzők sokszor áfa nélkül, feketén dolgoznak, ezért szakemberek szerint hiába vinnék le 5 százalékra a kulcsot, sokan akkor is inkább megkerülnék a szabályokat. Az unió arra is áldását adta, hogy ha egy tagország úgy gondolja, nyugodtan sorolja át az elektromos energiát (áramot) a kedvezményes körbe korlátlan ideig.
Ezt a két lehetőséget hazánk a jelek szerint nem akarja kihasználni. Ez annyiban érthető, hogy az áram áfájának csökkentése több tízmilliárd forintot venne ki a költségvetésből, ami a vállalt államháztartásihiány-csökkentéssel nem összeegyeztethető. Annyiban kellemetlen helyzetbe navigálhatja magát hazánk, hogy az EU illetékesei szúrós szemmel nézhetnek ránk, mondván, ha egy tálcán kínált lehetőséggel másfél éve nem élünk, akkor nyilván nem is akarjuk kihasználni. Ezért megfordulhat fejükben, hogy visszavonják a lehetőséget.
Lapértesülés szerint a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. (GKI) volt az a cég, amely felhasznált mintegy egytonnányi dioxinnal szennyezett guargumit. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=428636&rvt=2
Vélemény:
Dübörög a reform: a modernizáció és a haladás jegyében tavasz óta a köztársaság állampolgárai elfogyasztottak közel egy tonna, dioxinnal mérgezett guargumit. Az illetékes hatóságok nem szóltak senkinek: nehogy túlidegeskedje magát a lakosság. Most nem lehet tudni, hogy száz vagy éppen ezer tonna élelmiszerbe került bele a szennyezett sütőipari alapanyag.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizenkét településén zárt be az általános iskola, egy községben pedig az óvoda nem fogadja a kicsiket szeptembertől, és mintegy hatszáz pedagógus vesztette el állását - mondta Ódor Ferenc (Fidesz) a megyei közgyűlés elnöke sajtótájékoztatón, szerdán.
Hmmmmmm........csakaszt nemtom, ha csenobil-módra eltitkoltuk, de tuttuk, hogy ki használta fel, és mikor használta fel, már márciusban és májusban beetettekvele minket, de augusztusban derült ki ?????!, akkor mijafrancnak kölött, kellett termékenként 200 ezer forintot költeni a bevizsgálá sokkra ??????!!!!
Kidobott píííz vót már ez akkor !!!!!!!
...jah ! mer kellett a bevétel a haveroknak ????????????????????? :O)))))
Szeged - A pánikot elkerülendő, a hatóság nem hozta nyilvánosságra, hogy egy szegedi sütőipari cég közel egytonnányi szennyezett guargumit használt fel temékeihez - írja a szerdai Délmagyarország.
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
Egytonnányi szennyezett guargumit használt fel egy sütőipari alapanyagokat előállító szegedi cég. A Csongrád Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság vizsgálata szerint a megye 225 élelmiszer-előállítója közül 28 bizonyíthatóan használ guargumit. Az adalékanyaggal készült termékeket a hatóság azonnal zárolta - olvasható a napilapban.
A vizsgálatok eredményeképpen ez az egyetlen cég maradt, ami nagy mennyiségben használt fel márciusban és májusban a szennyezett guargumiból. Az alapanyagból, akár száz-, sőt ezertonnányi élelmiszer készülhetett. Megkeresték a cég kereskedelmi partnereit és csupán hétszáz kiló terméket sikerült lefoglalniuk.
A hatóság azért nem hozta nyilvánosságra a cég nevét, illetve a termékeket, mert a vészjelzés és a forgalomba kerülés óta annyi idő telt el, hogy a szennyezett alapanyaggal készült termékeket gyakorlatilag már "megettük.”
A mérgezett adalékanyag a fogyasztáskor már egészségre nem veszélyes arányra hígul, így az emberi szervezetben nem halmozódik fel és később sem lehet ártalmas.
Fizetni fogunk az ingatlanok után. A cégek is. Felezik a luxusadó értékhatárát. Jön az érték alapú építményadó. Az adójóváírás átalakításával 30 milliárddal többet hagynak a zsebünkben. Marad az eva és az ekho. Olvasgasson sarcokról, exkluzíve.
Minden idők legnagyobb, egy hónap alatti tőkekivonását hajtották végre augusztusban a külföldiek Magyarországról – erősítették meg a portfolio.hu feltételezését a Magyar Nemzeti Bank szakértői. Mintegy 1050 milliárd forint értékben adtak el forintot a külföldiek úgy, hogy eközben a magyar állampapír-állományuk történelmi csúcsra emelkedett. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=428461&rvt=5
Bár az oktatási miniszter milliárdokat ígért iskolafelújításokra - Szabolcsban több olyan intézményt is bezártak idén, amit két éve építettek - a számítástechnikai laborokra pedig több tíz milliós uniós támogatást kaptak tavaly. Márokpapiban a bezárt posta után, most már iskola sincs.
A Tiszaháton, a Beregben tizenegy iskolát vontak össze és csak három iskolában maradt meg a nyolcosztályos képzés. A Márokpapi iskolába idén már nem csengettek be. Az épületet az árvíz után, 2004-ben 150 milliós támogatásból építették fel - 2005-ben pedig uniós pályázaton nyertek pénzt a számítástechnikai termek és nyelvi laborok kialakítására.
Tizenegy pedagógus került az utcára. Az új korszerű konyha és az új tornaterem is kihasználatlanul üresen áll. A helyieknek a bezárt posta után, most már iskolájuk sincs.
Szeptembertől negyven gyereknek kell a tizenöt kilométerre lévő Csarodára járniuk. Iskolabuszt csak a környező települések összefogásával tudnak indítani. Ha távolsági busszal mennének - 1-1,5 órát kellene utazniuk naponta, hogy iskolába járhassanak.
Iskola nélkül maradt Mátraszőlős
Mintegy negyven, többségében roma gyermek nem kezdte meg a tanévet a Nógrád megyei Mátraszőlősön. Az önkormányzat ugyanis az utolsó pillanatban, augusztus 30-án megszüntette a helyi általános iskolát.
A megyei közigazgatási hivatal jogszabálysértőnek tartja az önkormányzati döntést. A szülők többsége a hónapok óta tartó bizonytalanság miatt Pásztó két iskolájába íratta be a diákokat.
Az önkormányzat már júliusban társulási szerződést kötött Pásztóval, úgy, hogy emellett a mátraszőlősi iskolát is fenntartották volna. Végül iskolakezdés előtt négy nappal jogutód nélkül szüntették meg az intézményt. A tizenegy pedagógus közül négyen találtak állást, a többiek és két másik dolgozó az utcára kerül."
Létszámfelvételi és kifizetési zárlatot rendelt el szeptember 1-jével az Országos Mentőszolgálatnál Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A tárcavezető a mentőszolgálat jelenlegi gazdasági helyzetével indokolta a lépést, amelynek köszönhetően határozatlan ideig még az üres helyekre sem vehetnek fel munkatársat, illetve a kötelezően előírt béreken, a jogerős bírósági határozat által megítélt összegeken kívül semmit nem fizethetnek ki.
6218 tanár munkát keres 2007-09-03 17:34:00 Nyomtatás
Hétfőig 8856 pedagógust küldtek el az iskolákból és óvodákból a fenntartók, s az intézményi átalakítások következtében jelenleg 6218 pedagógusnak nincs állása; a közoktatási feladatot ellátó intézmények száma ma 456-tal kevesebb mint tavaly ősszel - közölte az oktatási tárca.
Az állástalan pedagógusok közül 2638 nyugdíjba vonult, igénybe vette a Prémium évek program kínálta lehetőséget, vagy lejárt a határozott idejű szerződése. Üres álláshelyeket is megszüntettek, mintegy 1200-1400 ilyen betöltetlen álláshelyről van szó - áll a szaktárca közleményében.
Az elmúlt hónapokban érkezett visszajelzések alapján az állásukat elvesztett pedagógusok 30 százaléka valamilyen rokon szakmában talál munkát (a szociális ellátórendszerben, gyermekvédelem területén vagy éppen kulturális intézményekben), vagyis továbbra is a közszférában foglalkoztatják.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal (SZMM) együttműködve már június végén, július elején eljuttatta valamennyi iskolafenntartóhoz és pedagógusokat tömörítő érdekvédelmi szervezethez azoknak a lehetőségeknek a listáját, amelyek kiutat jelenthetnek a most állás nélkül maradt pedagógusoknak. Ennek alapján a fenntartók felsőfokú szakképzéseket, a Prémium évek program fokozatos és méltányos visszavonulásra lehetőséget kínáló programját, az állandó helyettesítési rendszer kínálta lehetőséget, több egymást kiegészítő uniós forrásból megvalósuló átképzési formát, távmunka programokat, európai munkavállalási tájékoztatást kínálhattak fel távozó munkatársaiknak.
A tárca közleményében arra is kitért, hogy az iskolafenntartók közel egyharmada annak ellenére nem jelölte be az elektronikus rendszerbe a legfrissebb adatait, hogy ezt augusztus 31-ig meg kellett volna tennie. Elsősorban a kisebb önkormányzatok késlekednek az adatszolgáltatással, ezért - bár várhatóan nagyságrendileg nem változnak az adatok - azok pontosítása a korábbi évek tapasztalata alapján akár szeptember végéig is várható.
A minisztérium tájékoztatása szerint a közoktatási feladatot ellátó intézmények száma ma 456-tal kevesebb mint tavaly ősszel. Ez a csökkenés az esetek túlnyomó részében nem jelenti azt, hogy semmilyen formában nem folytatódik az addigi munkájuk.
A közleményben az áll, hogy 423 intézmény vagy tagintézményként, vagy másik épületben, összevonás után, az eddigitől eltérő formában dolgozik tovább. A jelenlegi adatok szerint mindössze 33 intézményt szüntetett meg fenntartója jogutód nélkül. Köztük megtalálható alapfokú művészetoktatást végző intézmény, nem önkormányzati fenntartású szakiskola és általános iskola, középiskola egyaránt.
Erre az adatszolgáltatásra is igaz azonban, hogy a fenntartói döntések után nem közlik azonnal az adatokat az önkormányzatok, tehát szeptember végéig várhatóan folyamatosan érkeznek friss adatok az átszervezésekről.
Párhuzamosan új intézmény létrehozását jelző kérések is folyamatosan érkeznek a tárcához: közel 100 új OM azonosító számot adtak ki a nyári hónapokban és további 100 ilyen kérelem elbírálása van folyamatban.
Riasztó tanév elé néznek az egyházi iskolák Matekóra hulló vakolattal - ez vár csemetéinkre MSZP: Ezerötszáz tanárnak nem lesz munkája Nem lesz egyszerű a tanév
Személyi felelősségre vonást és a hibák kivizsgálását javasolja az Állami Számvevőszék a tavalyi privatizációkban - derül ki a parlamentnek most benyújtott, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) 2006-os működésének ellenőrzéséről készült jelentésből. A számvevők szerint egy szakmai hiba ötmilliárddal csökkentette a Mol-részvények eladásából származó bevételt, míg a Bábolna Rt. kapcsán felesleges kifizetések történtek.
A gazdasági növekedés üteme a korábban gondoltnál jobban lassul, a bruttó bérek és az infláció emelkedése viszont erőteljesebb. E két utóbbi növeli a költségvetés bevételeit, s ezzel csökkenti a hiányt – áll a GKI és az Este Bank elemzésében.
Eltérő mértékben de szinte minden megyét érintenek az iskolaátszervezések és a pedagóguselbocsátások az idei tanévkezdéskor. Az önkormányzatok a finanszírozási feltételek változásával, a kötelező órák megemelésével és a gyermeklétszám csökkenésével magyarázzák döntésüket.
