Megkérlek téged, hogy válaszolj a 180-tól hozzád intézett kérdésekre, amelyek mind a téma, mind a kutatási módszereid tekintetében érdeklődést mutatnak.
Nagyon jó és hasznos volna. Előre is köszönöm, ha viszont megtisztelsz azzal, hogy elolvasod, és figyelembe veszed a hozzád írott megjegyzéseket és kérdéseket.
Szorgalmasan tanulok latinul és addig is szótárral fordítom az adatokat. Németül középfokon tudok. ? Ugyanis a legfontosabb dokumentumokat latinul írták(a magyart megtiltották)
Nem értitek a lényeget. A Királyi Fehér-Alba Regalis egy nagyvárost jelent-egy Királyi központot ami több vár és erőd összessége és aminek központi része Vetus (Ofen)Buda(Pomac)-Nova Bude-A-kil-issa-Alcsevica-Terra Bana-Azoafo- Fejérvár(Kalez)-a várpalota(Mészkőbánya)- és a castrum(Monalovac) az erőd-Fellegvár és város(Mons Koel,Kewe)-új erőd(Ofenberg-St Gelert) Bergstein
Mindenki győződjön meg a saját szemével a romokról...
Ofen Buda visszafoglalása Pomázon történt, a hátsó falakat bármikor megmutatom!Vetus Ofen Buda
A metszeteket sokszor egymásról másolták, ez igaz és sokszor felcserélték a nevet és a(kereskedők) az évszámot.
DE csak azért állították, hogy valótlant ábrázol mert az általuk rosszul azonosított helyre nem tudták odaerőltetni!
Ezért kitalálták még azt is, hogy a krónikásaink hazudtak, a terület és épületek( amikről leírást hagytak az utókor számára) csupán merő képzelgés volt!
Egy kérdés közbevetőleg: mennyire olvasol, és értesz latinul?
"Te tényleg el tudod képzelni, hogy egy metszet és képkészítő kimegy egy helyre (általában magaslati pontra) azért, hogy egy várost vagy-és-csatajelenetet megörökítsen-és valótlant ábrázol?"
Igen, ugyanis adott esetben a metszetkészítőnek pont ez volt a célja. Thököly imréről pl. olyan metszetet láttak napvilágot a korabeli Nyugat-Európában, amely turbánosan-törökösen ábrázolta, valamint vele, és a vele kapcsolatos helyszínek kapcsán számos nem túl előnyös kép is napvilágot látott. Ebben az esetben a dolgok ugyanúgy működtek, mint a mai napi sajtó: a lényeg a szenzáció volt, nem pedig a hitelesség.
mai Budát metszetek alapján azonosították/i]
A mai Buda alatt mit értesz? Óbudát? Budát? Utóbbi azonosítására nyilván nem volt szükség, mert a késő középkorban főváros jellege miatt mindenki tudta, hogy hol van. Előbbi azonosításához pedig az okleveleket használták föl, ezért kérdeztem a legelején azt, hogy tudsz-e latinul. Pl. ha jól értelek, akkor te a Vetus Buda megjelölést a Budakalászon általad megjelölt területre érted, ugye?
Győr képeit azért tettem fel, mert szerintem nagyon jó példa arra, hogy a metszetek nagyon gyakran torzítanak. Győr közelében ugyanis nincsenek olyan hegyek, amelyekről a várnak az a perspektívája lenne, mint amit a metszet mutat. Ugyanakkor a másik metszeten pedig Győr mögé nagy hegyeket ábrázolt a mesztet szerzője, természetesen azok sincsenek ott (legalábbis ilyen méretben nem, ahogy alább valaki megjegyezte).
Ezzel arra akarok utalni, hogy egy-egy metszettől fényképszerű pontosságot elvárni egyszerűen lehetetlen. Ezért azt gondolom, hogy nem is illeszthető rá pontosan egyetlen korabeli metszet sem bármely mai tereptárgyra, legyen ez Sicambria, Győr, Gyula, vagy éppen Diósgyőr.
Ráadásul a metszet ilyentén felhasználása esetén számos kérdés merül fel: pl. hárt-ea helyszínen a metszet készítője? Ha igen, akkor mikor, és ha igen, mennyi idő telt el a helyszíni szemle, és a metszet elkészülte között? (Van rá példa ugyanis, hogy egy metszet készítője járt ugyan a helyszínen, de a metszetét évekkel később csinálta). Ha nem járt a helyszínen, akkor felhasználhatott-e hiteles ábrázolásokat? Ha az ábrázolását többé kevésbé hitelesnek tekintjük, találhatóak-e az ábrázoláson valójában ott nem lévő, más metszetekről átvett, vagy azok stílust utánzó elemek? stb.
Erre most akadtam rá, de ha jól olvastam, még nem válaszolta meg senki.
Tehát a Victoria-téglagyár alatti romok azonosak az Eurocenter alatti romokkal, a Táborhegyi úti romok viszont nem. Előbbi a Mátyás által 1480-ban alapított pálos kolostor romjaira épült, de a romokból már 1923-ban azt írja Foerk Jenő, (az 1911-es ásatások vezetője), hogy a rom nyomtalanul elenyészett. 1977-78-ban ásatás zajlott a téglagyár területén, de a téglagyár újkori betöltése a római kultúrréteg felett volt, tehát ha vol is bármilyen középkori réteg, az addigra biztosan megsemmisült. A Táborhegyi út 14. azért került képbe, mert Tholt Titusz azt írta, hogy a téglagyár feletti részen talált X-XI. századinak tűnő romokat. Ezekről azonban semmit nem tudni, 1936-ban egy ház épült rá, de ennek alapozásakor semmilyen romot nem találtak a területén, (igaz, ezt csak a tulajdonosok szóbeli nyilatkozatára alapozták), az ott végzett hitelesítő ásatás pedig nem tárt fel semmilyen középkori eredetű anyagot.
Pazanduk emlékezete is feledésbe ment s a budai tanács 1515. szeptember 24-i oklevele már Sicambriába helyezte a malmot (in campo Sicambrie) s Pilis vármegye 1516. február 11 -i oklevele szerint ez a malom a Sicambria vize felett állott. Ily módon lett Pazandukból Sicambria, melynek területére utóbb a budai káptalan tartott igényt, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a XVI. század elejére Pazanduk területe már Óbudához tartozott. Bonfini, Ranzanus és Oláh Miklós is azt a területet értették Sicambria elnevezés alatt, ahol hajdan Pazanduk állott. Bonfini szerint ugyanis (Decad I. libr. 1. pag. 17.) Óbuda felett (supra Veterem Budám) római város maradványai voltak láthatók, amely város az ifjabb nemzedék véleménye szerint Sicambria volt (Sicambriam juniores vocant). Azt írja tovább Bonfini, hogy mikor Óbudán (in hac Veteri Buda) Beatrix királyné palotájának az alapjait ásták, egy feliratos követ találtak, amelyen a »Legio Sicambrorum« felírás volt olvasható. Ez a palota a legújabban feltárt maradványok bizonysága szerint Pomáz mellett állott s Bonfini tévedésből helyezte Óbudára. A romváros leírásában Ramzanus csaknem szószerint átvette a Bonfini szövegét s a romvárost ő is Sicambriának nevezte (Sicambria is locus vocitatur). Oláh Miklós 1533. január 14-Í levelében pedig annyira ment, hogy egyenesen Sicambriát használta fel Óbuda helyének a meghatározására (opidum Vetus Buda prope Sicambriam situm), mintha Sicambria ismertebb lett volna.
Tehát Árpád sírja is itt található mint krónikásaink megírták.
Megtennéd, hogy megmutatod, hogy néz ki a Székesfehérvárra ráillesztett, ˝nem ott volt˝ eredményű próbálkozásodat? Tudod, úgy, mint ahogy a másikat, amit többször is megmutattál.
1.Szerezz egy jól nagyítható Alba Regalis képet jó felbontásban(6 városrészt ábrázol)
2.Dolgozz nagyméretű LCD monitorral (min100cm) és a Google Earth ingyenes programmal
3.Rakd mindkét képet a képernyőre
4.A nézetet állítsd a Pomázi fennsíkra úgy, hogy a Pilishegyet nézzed
Eredmény: MINDAZT LÁTNI FOGOD AMIT A METSZET ÁBRÁZOL! A Pilishegy oldalában az ősi Szent kolostor, a Duna, A város és épületek egykori helye, Salabasina és Holdvilágárok, bölcsőhegy,a háttér és hegyek tökéletesen egyeznek. A-kil-issza Alcsevica a nagyváros jobb oldala...
Az oldal látogatottsága napi 200 és folyamatosan növekszik, ez mindent elárul a munkánkról, amit a saját munkánk mellett végzünk, úgy az adatgyűjtésben, mint a terepkutatásban egyaránt.
5 hónap alatt 15. 000 megtekintés
Ebben a témakörben a legismertebb honlap, a műholdas oldallal kiegészítve. Így mindenki saját maga győződhet meg az igazságról a helyszínen.
Volt egy Mindentudás Egyeteme előadás, ahol épp az ilyen vár- és városképek hitelessége volt a téma. Nagyon tanulságos, érdemes volna megnézned, talán még neked is.
Na, most a fentebbi pajzsvivős hozzászólásból az derül ki, hogy fotópontossággal készültek a városképek. Akkor miért nem ott van rajta a dombságod, meg a többi, ahol a fotókon?
Egész jó papgáboros szófordulataid vannak. Csak nem tőle loptál? :)
Csak vicc volt, ne vedd komolyan. Tudom én, hogy tőle loptál. :)
De ez is csak vicc volt. :)
Viszont, ami nem vicc, hogy a hozzászólásaiddal kapcsolatban néhány kérdést feltettek neked. Mi lenne, ha azokra megpróbálnál konkrét válaszokat adni, a süketelések újra és újra belinkelése helyett? Az nem menne?
Na, a személyeskedés vádjával írhatnál az elvtársadnak is, s, tán több okkal mint nekem. :)
Jó sokat tévedsz egy hozzászóláson belül is, de ha neked jó, ha hülyének tetteted magad, akkor engem nem zavar. Egy ilyen hozzászólás elég kevés értelmes témát vet fel, tehát ne csodálkozz, ha érdemben senki nem foglalkozik vele.
Te ugye nem gondolod azt, hogy ez úgy működik, ránézek egy képre, és rögtön megmondom hol volt egykor!?
Hát barátom óriási tévedésben vagy! Azért nem tudom, hogy a képek ábrázolásai hol találhatóak mert:
Nem Győr városát kutatom!
Érted? Csak ezért nem tudom, mert nem ismerem a helyszínt, és nem ezzel foglalkozom évek óta,( de nem is szeretnék).
Érdekes, hogy a "hivatalos" oldal emberei is ezt szajkózták, hogy a metszetek nem valós tájat ábrázolnak...ugyanakkor a mai Budát metszetek alapján azonosították(a tükörfordítás miatt, tévesen)
Te tényleg el tudod képzelni, hogy egy metszet és képkészítő kimegy egy helyre (általában magaslati pontra) azért, hogy egy várost vagy-és-csatajelenetet megörökítsen-és valótlant ábrázol?
Ilyen nincs, ez egyszerűen az akkori hazugságáradat része volt.
Tessék kérem megérteni: Ez ugyanolyan hazugság, minthogy mi sátoros-nomád-barbár nép vagyunk.stb. Európa legrégibb népe vagyunk(nyelvünk-írásunk-kultúránk-örökítő anyagunk) és időszámításunk előtt is fejlett városokban éltünk. Az emberiség bölcsője a Kárpát medence és a Pilis. Innen terjedt kultúránk és írásunk a világ minden égtája felé. Ezek a mai korunk legújabb kutatási eredményei, amit külföldi kutatók is megerősítenek. Mi mindig itt voltunk, ezért védték az életük árán is oly sokszor ezt a területet. Csak rá kell nézni a térképre, az ellenséges hadakat sokszor Pozsony környékén állították meg. Itt van a mi legősibb otthonunk Európa közepén a Kárpát medencében, a Pilisben.
Tehát: Pontos és nagyszerű munkát végeztek a képkészítő mesterek.
A képeknek nézőpontja van, és valóságot ábrázol! A google Earth programmal, ha ismered a terepet és kitartó vagy megtalálod.(ha átalakult a környék, akkor is) persze forrásanyagot is gyűjteni kell a könyvtárakból, képtárakból és levéltárakból.
Győri vagy Bagatur1? Próbáld ki! Izgalmas és eredményes nyomozást kívánok.
>De ha Győr, akkor megnézed a kedvenc műholdas térképeden, s kiderül, hogy arrafelé hegy se közel, se távol nincs.
...leszámítva persze a Sokorói-dombságot, ami ugyan jó 10 km-rel arrébb kezdődik, nem az óváros szélén, de azért bőven látótávolságon belül van, bár a magassági torzítás legalább háromszoros. Pannonhalma (20 km) is jól látszik a metszeten, és a valóságban is.
A Bakony és a Vértes széle Fehérvártól hasonló távolságra van.
Elég jól ismerem az említett írásodat, de nekem kérdőjellel a végén van meg.
Van még a fent említett szerkesztőtől, Székesfehérvár-Régmúlt idők dicsősége és Fehérvár kép-históriája című írásom is, az általad említettel egy kiadványban. Azokat nem sikerült elolvasnod? Mert elég tanulságosak, legfőképpen a második. Talán még neked is segítene.
Noszlopi meg nem Budát kutatta véletlenül?
Semmilyen eredményeid nincsenek, így senkinek nincs mire féltékenynek lennie veled kapcsolatban.
Szánalmas meg mitől lennék? Csak nem attól, hogy benyögöd, mert személyeskedésbe tudsz csak menekülni?
Egyébként mutass már valamit, amit te csináltál, és munkának lehet nevezni. :D
