"Az időközben egyre jobban legatyásodó keleti tömbben viszont már nem tudott szárba szökkenni a bevezetésük, bár elég sok jármű konstrukcióját módosították úgy, hogy alkalmas legyen a befogadásukra (pl. az Ázeákét az első néhány száz darab után; a képen a MMV 40. Ázeája még régi, az TH 884-edik Ázeája meg már új vonószerkezettel van ellátva; de a 060-DA is módosult)."
Jól rémlik, hogy a V43-as főkeretén is emiatt módosítottak gyártás közben? Ezen a képen látszik hasonló különbség a mozdonyok közt.
Persze hogy reklam szagu, az Indohaz mar egy joideje a reklamokbol probalja fentartani magat (az Extrakat a mozdonyokrol peldaul szegyenszemre nem vasaroltak eleg peldanyt, bogrekbol es polokbol nem lehet penzt csinalni).
De, az igaz hogy a horgas csavarkapcsolas mar idejet multa mert a munkaero ara akadalyozza a fuvarszalitas profitlehetosegeit, mindenkeppen automatizalas a cel.
Az osszes rendszer: feklevego, aram, adatok a kapcsolon menjenek keresztul, taviranyitassal ossze es szet, es eleg robusztus legyen a tehervonatok hosszitasahoz, brutalis guritashoz, tolatashoz.
Na meg is van, ebben a tavalyi cikkben feltűnik a "konkurencia" is. Látható, hogy a Dellner olyannyira nem "A" jövő, hogy még akár önműködő SchaKu-val is akad másik versenyző.
Az is érdekes, hogy a CAF nevű kis sufnicég ismét visszamenne a kályhához, és a jó öreg SzA3-at venné elő a '30-as évekből :)
Na de reménykedjünk, hogy valóban sikeresen megtörténik a kiválasztás és bevezetés, és mire a Győr–Cell vonalon az SH-kat ETCS L2-re cserélik, a teherkocsikról is lekerül az ütköző :)
Hááát... azért ez a cikk eléggé reklám-szagú. Egyelőre ott tartunk, hogy az EU szeretne egységesíteni, és néhány cég csinált prototípus-kapcsolókat. Ezek közül a Dellner a maga SchaKu-jával csak az egyik. A "digitális" is ezt támasztja alá: mitől digitális egy kapcsoló? Attól, hogy vagy össze van kapcsolva, vagy nem? Mert attól, hogy távvezérelhető, vagy hogy az elektromos csatlást is megoldja, pont nem lesz különleges: ezeket mind tudta volna az előd (Intermat) is, ami befürdött.
A cikk elején leírt általánosítások (a vasút fontos, kevesebb cokettőt, több növekedést, satöbbi) sablon marketing-duma, amitől az EU-s aktakukacok nyálelválasztása beindul; kb. mindenre igaz, ami picit is gördülékenyebbé teszi a vasutat (nem csak a Dellner SchaKu-jára, sőt nem is csak a kapcsolókészülékekre).
Aztán az "Európát ezidáig elkerülték a kapcsolószerkezetek automatizálására vonatkozó fejlesztések" kijelentésnél egyértelműen kilóg a lóláb. Az biztos, hogy nem terjedtek el a központi kapcsolókészülékek, de azért elég sok szabvány módosult, és az idők folyamán elég sok jármű konstrukcióját alkották meg/módosították úgy, hogy ha jön a központi kapcsolókészülék, ne legyen probléma. És az viszont szvsz. egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy ha végül megszületik a Szabvány, akkor nem a jármű selejtezésével kell kezdeni, hanem be lehet építeni az új cuccot a főkeretbe.
Akárhogy is van, valóban ideje lenne valamit kezdeni a témával, akár SchaKu, akár SzA3-klónok felé mozduljunk el. De attól nem félek, hogy állhatok neki levágni a sarokütközőket és kiberhelni a közelkapcsoló-kinematikát a modelleimből. Majd az unokám, ha megéri... :)
Informatív! Képernyőfotóként lementettem a hsz-edet, ahogyan néztem online semmi nem foglalja össze a kapcsolószerkezeteket, ezek fejlődését felhsználási területeit. Úgy kéne összeollózni... az Intermat-ot is egy teljesen másik weboldalon tárgyalták mint ahol a többit találtam. Szóval magam részéről köszönöm az összefoglalót.
Így becsúszó szereléssel a millió Scharfenberg-variáns kezdett el egységesedni és nevető százhuszadikként orvul megjelent mindenféle személyszállító jószágok orrán. Ez viszont az alacsony szakítószilárdsága miatt tehervonatokra alkalmatlan, így a jelek szerint a segélyvonókészülékek körüli fejvakarás még legalább 100 évig jelen lesz körünkben...
A Scharfenberget akarja az EU tehervonatokon is altalanositani:
Na itt is van: cAK-v-s BR189-es összekapcsolva egy AK69e-s Faals-kocsival. Az ember szeme bepárásodik a mérnöki csúcsteljesítmény eme 40 éves küzdelmének végeredménye láttán :)
Eladáson nem gondolkoztam. Igazából életem első 3D-modellje volt, inkább csak azért csináltam, hogy kipróbáljam magam (meg a nyomtatót). Ha szeretnél egyet-kettőt, szívesen adok, viszont teljes flottára valót nem terveztem nyomtatni. Ami azért sajnálatos, mert optikailag a Roco kapcsolója talán szebb (bár mintha túlméretes lenne), viszont nem működőképes (le kell emelni a kocsit a pályáról a szétkapcsoláshoz); az enyém viszont többé-kevésbé működőképes (bár annyira sajnos nem pontos a nyomtatóm, hogy egyik oldalról is szétkapcsolható kapcsolókat tudnék csinálni, jelenleg mindkét kapcsolónak vissza kell húzni a fülét), viszont elég nagy szórással dolgozik a nyomtatóm, hogy nagyobb mennyiséget már úgy kelljen összeválogatni, és festés előtt itt-ott megigazítani.
Én NEM362-es kapcsolókat nyomtattam magamnak, de természetesen a szükséges paraméterek ismeretében bármilyent tudok (nyomtattam pl. Szilihez is olyan univerzális kapcsolót, ami akad a kengyelessel és a Roco kurz-cal is(!), és nem kell a fecskefarkas toldással bajlódni, hanem közvetlenül beszerelhető a forgóvázba).
Hát igazából nekem sem túl tiszta, ugyanis különféle kapcsolótípusok vannak/voltak forgalomban/tervasztalon, amelyek kompatibilisek voltak egymással – nem tudom, hogy ez hogyan lehet. Valószínűleg hozzájárult a dologhoz, hogy a központi ütköző-kapcsoló-vonókészülékek láza még a '80-as években égett, amikor Európa eléggé széjjel volt szabdalva, és presztízskérdést csináltak abból, hogy "mi is meg tudjuk csinálni, amit a másik".
Szóval amennyire én kivettem...
1.) ...kezdetben vala a SzA3, ami – hála a központi akaratnak és kézivezérlésnek – szépen egyeduralkodóvá vált 1524-eséknél (bájdövéj, brit licensz ez is). Máig is használják a volt szovjet vasutakon, de az LKAB vonatokon is ilyen van.
Aztán Európának is elkezdett viszketni, hogy egységesíteni kellene, és mivel éppen ketté volt szerelve a kontinens, mindkét blokk elkezdte fejlesztgetni a saját, ámde egymással és a SzA3-mal is kompatibilis kapcsolókészülékét. Én a következőkről tudok:
2.) A keleti blokkban az Intermatot kreálták meg, ami egy egységes szabvány lett volna, kompatibilis a SzA3-mal, viszont kiegészítve egy alsó szakállal, ami megoldja a automatikus pneumatikus és elektromos csatlakozásokat is. Szép kísérlet volt, bár ránézésre kissé ágyúval verébre, hattalmas nagy vasdarabokat kellett volna szerelni a kocsikra. Az időközben egyre jobban legatyásodó keleti tömbben viszont már nem tudott szárba szökkenni a bevezetésük, bár elég sok jármű konstrukcióját módosították úgy, hogy alkalmas legyen a befogadásukra (pl. az Ázeákét az első néhány száz darab után; a képen a MMV 40. Ázeája még régi, az TH 884-edik Ázeája meg már új vonószerkezettel van ellátva; de a 060-DA is módosult). Egyébként az alsó szakáll orvosolta a SzA3 azon hibáját is, miszerint függőleges irányban nincsen megfogva, ezért egy esetleges balesetnél a letörő kapcsolókészülék a másikból kicsúszik, és szétveri a pályát, rosszabb esetben sikláshoz vezet.
3.) Időközben lett egy AK69e is, ami nagyon hasonló az Intermathoz, de az alsó szakálla picit más. A pontos eredetét nem ismerem, de a jelentőségét az adja, hogy a többi variánssal ellentétben ezek még a mai napig üzemben vannak a DB "Erzbomber" vonatain, bár újonnan már jóideje nem szerelnek be ilyen kapcsolókat: ha egy kocsié balesetben megsérül, akkor általában fixen összekapcsolnak két kocsit.
4.) A nyugati tömb a Unicouplerrel (más néven a c-AKv-vel) rukkolt elő. Az alapja ennek is a ruszki SzA3 volt, és az Intermathoz hasonlóan itt is célul tűzték ki, hogy orvosolják a SzA3 hibáját, ezért a Unicoupler oldalirányba kapott egy "szárnyat". Annyival van még megfejelve a dolog, hogy Unicouplerből létezett "univerzális" is, ami kompatibilis volt a vonóhoroggal. Unicouplert eddig csak a DB BR189-es Erzbomber-mozdonyain láttam, amikkel AK69e-s kocsikat húznak, tehát a dolog valóban kompatibilisnek tűnik (régebben a BR151-eseken még AK69e-k voltak)...
Aztán az egységesítésből semmi nem lett. A szocialista tömb szembesült az elméleti és gyakorlati kommunizmus közti árnyalatnyni különbség gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásaival; nyugat-Európában pedig valószínűleg az egységes vasakarat és -kéz hiányzott a millió vasúttársaság összehangolására. Így becsúszó szereléssel a millió Scharfenberg-variáns kezdett el egységesedni és nevető százhuszadikként orvul megjelent mindenféle személyszállító jószágok orrán. Ez viszont az alacsony szakítószilárdsága miatt tehervonatokra alkalmatlan, így a jelek szerint a segélyvonókészülékek körüli fejvakarás még legalább 100 évig jelen lesz körünkben...
Jópofa, csatlakoznék az előttem szólóhoz: Eladásra is készítesz? :)
Bennem most már inkább zavar van, mint tisztult kép... Szóval az SA3-ast az oroszok használják. Ez stimm...
Próbáltam rákeresni az általad említett AK69e kapcsolóra, nem találtam használható infót. Egy fórumbejegyzés említi, hogy Németországban használják / használták nehéz tehervonatok továbbítására(?). Az AK69e-t "guglizva" folyton a C-Akv kapcsoló ugrik fel, ami a Wikipedia szerint:
"Kompatibilis mind az SA3, mind pedig az európai kapcsolással"
Ha valaki megtenné, hogy a tisztánlátás(om) érdekében leírja, melyik mi és hol vannak használva. Akár rövid tőmondatokban, megköszönném.
Na ezt a linket külön köszönöm! Egyszerű csavarral van a furaton keresztül felfogatva a modellen, ami körül a kapcsolószerkezet elfordul.
Ez a Roco rövidnek tűnik (a szár a furat és a kapcsoló között), így fotó alapján... De! Mivel nem vontatok vele, csak esztétikai szempontból kellene megnyújtani jóval egyszerűbbnek tűnik az esetleges átalakítás-faragás.
Jó lenne látni, hogy ennek az amcsi kapcsolónak hogyan van a befogatása. NEM foglalatos, vagy máshogy van rögzítve? Ami a csehszlovák kocsidban van kapcsoló, azt most nem kapni a Roco-nál, de érdemes lenne megpróbálkozni ezzel: https://www.roco.cc/en/product/39765-0-0-0-0-0-0-003005-0/products.html Fentről egymásba lehet csúsztatni a kettőt.
Szakértő szemekre vall, gondolom a hasonlóság miatt került rá.
Bevallom engem teljesen megtévesztett, nem vagyok vasutas amerikai témában meg főleg nem. ...még amatőr szinten sem.
Rékerestem, valóban "whisker Magne Matic" kapcsolószekezet néven kapható több online felületen.
Éppen van kocsim SA3 kapcsolóval, de a befogórésze teljesen más mint a mozdonynak. Sokat kéne faragni hogy mondjuk ezt rá tudjam varázsolni. De lehet meglépem...
Úgy 2-3 éve került fel a modellező bakancslistámra a 2TE116 modellje. Nagyon szerettem volna magaménak tudni ezt a 2 szekciós orosz masinát.
Idén tavasszal rászántam magamat, rendeltem egyet. Pénteken érkezett meg Moszkvából, tegnap beüzemeltem :)
Roco alapra épült, SOUNDGT2 hangdekóderrel van szerelve és működő SA3 (vagy CA3 "Cоветская Автосцепка, 3) kapcsolókészülékkel van ellátva.
A kapcsolókészüléket az egyik oldalon Roco univerzális kuplungra cseréltem, így kompatibilis lett az európai gyártók SZD, RZD stb vagonjainak összekapcsolásával.
Készítettem egy röpke videót róla, az alábbi linken megnézhető.
Számomra a digitális funkciók kicsit puritánok így 2021-ben, míg az állomásbemondásból van vagy 5-6 verzió. Ezek közül csak kettőt, míg a CB kommunikációból csak egyet játszottam le.
A jó öreg IMG -s trükkel nagyítva már jobban szemügyre tudtam venni a kérdéses részt.
Tehát te nagy műgonddal és precizitással imitáltál egy, az eredeti gépen létező, a nagyvasúti vonóhorog helye körül, ám kissé nagyobb, téglalap alakú területet körülölelő illesztést a mellgerendát takaró lemezen. Az ezzel az illesztéssel körülhatárolt lemezdarab, mely a modellen csak imitált, az eredetin talán eltávolítható abban az esetben, ha az orosz kocsik félig önműködő vonókészülékét akarnák éppen felszerelni a mozdonyra?
Más, visszatérve a kezdeti elemhez, amely nekem szemet szúrt: Az ablakok kereteit, azaz a gumikéder imitációját miből készítetted?
(Én kellő formára hajlított, és a "végtelenítési pontnál" összeforrasztott, végül lefestett bowdenszálat gondoltam eddig alkalmazni, ha valamelyik modellemnél már ott tartanék. De lehet, kapok most jobb ötletet is? :-) )
Neeem, nem a szikrafogóra gondoltam, őszintén szólva azt észre sem vettem azon a kis képen.
Hanem az ablakok körüli gumikéder imitációra! Lehet, nem nagy dolog, de nálam egy idő óta alapkövetelmény, amely "kicsisége" ellenére sokat tud dobni egy modellen! Ráadásul a te modelleden ez fehér színű, amint a hatvanas évek végén az akkor vadiúj Púposokon szintén ilyen színű volt! (Nyilván ezért is lett ilyen a múzeuminak szánt 113-as.)
Szóval ezen részlet kidolgozását sehol nem lelem pl. a Limit púposokon, de másik két (rézmodell) Púpos változaton sem, amelyek így néha a neten keresztül elém szoktak kerülni.
Még egy dolog szokott foglalkoztatni a Púpos modellekkel kapcsolatban, ezért hadd kérdezzem meg a tiéddel kapcsolatban is: Kurzkuplung befogadására alkalmas?
A más típusú, pályakotrós modelleken általában egy hasítékot eszközölnek a kuplung számára, én azt szoktam figyelni, vajon ezt hogyan oldják meg a Púpos modelleken? Jó eséllyel ezeken is szükséges egy eléggé csúnya kivágás, amely alatt azonban már nem folytatódik pályakotró. Rájöttem, hogy a Limit valószínűleg nem véletlenül tett fel a honlapjára a zöld Púposairól olyan szögben készült fotókat, ahol ez a kivágás nem látszik. Így az a negatív hatás nem érvényesül a fényképeken.
A te modelleden nem tűnik olyan mélynek (vagyis inkább magasnak? :-) ) ez a kivágás, ellenben látok ott az eredeti vonókészülék helye körül egy téglalap alakú illesztést. Az jutott eszembe, netán az a darab elmozdul a kuplunggal együtt (mint ahogy az új Gützold Szergejeken az egész pályakotró)? Ugyanakkor a hagyományos kuplungfej ezen darab alól lóg ki a modelleden. Szóval arra az illesztésre célozva kérdezném, hogy annak mi a szerepe?
A Púposról, ami csak a képre kattintva látható, közzétennél esetleg egy. vagy több olyan képet, ahol közelebbről is látszik? Engem kíváncsivá tett (a kép), mert egy, az én szememnek fontos részlet végre ki van dolgozva rajta, amit az általam látott, mások által agyonajnározott rézmodellek egyikén sem láttam eddig!
A készítő is érdekelne, ha publikus! Netán te magad..?
