Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Hó elején történt, hogy hazaérkezvén saját lakásom környékén nem tudtam máshogy megállni csak egy utcasarkon és ráadásul úgy, hogy nem tudtam betartani a meghosszabbított járdaszegélyek metszéspontjától tartandó 5 métert. Kb. 2,5 - 3 métert tudtam csak kihagyni, de úgy álltam meg, hogy sem a kanyarodást, sem a gyalogos forgalmat nem zavartam (konkrétan egy babkaocsit is le lehetett tolni a járdáról az autóm előtt annyi helyet hagytam), továbbá mivel tudatában voltam az előírt 5 m hiányának, ezért igyekeztem a lehető leghamarabb elállni onnan. Most viszont a napokban kaptam a rendőrségtől egy levelet, melyben közlik velem, hogy a nevezett szabály be nem tartása miatt 30e Ft-ra büntetnek. Az ügy pikantériája az, hogy nem mikulás csomagot kaptam akkor, hanem a bírságot most, egy térfigyelő kamera képei alapján szabták ki ami ott áll a közelben.
A kérdésem ezért az volna, hogy van-e joga a rendőrségnek a térfigyelő kamera képei alapján ilyen jellegű bírságot kiszabni? Én egészen eddig úgy tudtam, hogy a rögzített képeket csak bűncselekmény esetén nézhetik vissza, használhatják fel.
Nem kibújni akarok a büntetés alól, mert az tény, hogy nem tudtam máshogy megállni és nem hagytam meg az előírt 5 métert, viszont a büntetés kiszabásának módjával illetve annak mértékével nem értek egyet.
Nem, te nem jogász vagy, hanem egy nick. Bocs, de az arctalan fórumozás alapelve ez.
Ha a nicked "Dr. Kis Nagy Elemér jogász", akkor jogász vagy.
Szerintem maradjunk ennyiben.
1. Nem szükséges, magam is így tudom.
2. Egyetértünk.
3. Nem fogalmaztál egyértelműen, a közteres bírságod ütköztetése tipikusan az, amit a menetiránnyal szemben, a menetirány szerinti bal oldalon várakozókkal szemben szoktak alkalmazni. Ebből gondoltam.
Ha nem így történt, szimplán "csak" szabálytalan helyen álltál meg, akkor meg jogos volt a közteres HB, lapozhatunk, ez esetben a parkolási társaság részéről pótdíj kiszabása nem lett volna jogszerű. De ilyenről nem is írtál, tehát nem volt.
4. A közteres igen, de ugye tudni illik, hogy UGYANAZÉRT a megállási és várakozási szabályok megsértéséért a rendőrhatóság kiszabhat közigbírságot, amiért a közteresek "csak" HB-t szabhatnak ki, esetleg feljelentenek (ami nem jó a szempontjukból, mert 57-es utas).
Azzal indítottam, hogy fizető övezetben csak ott lehet megállni, ahol a KRESZ nem tiltja. Semmilyen kerületi, fővárosi jogszabály nem bírálhatja felül a KRESZ jogszabályt.
Szerinetm is hagyjuk mert nem érted.... ugye nem vagy jogász? Mert én az volnék....
1. Járdán csak akkor lehet megállni ha tábla vagy útburkolati jel megengedi még akkor is ha az parkoló öveten belül van. Szerintem keress rá a Városmajor utcai esetre....
2. A parkoló övezetn belül is a KRESZ szabályai szerint lehet parkolni.
3. Senki nem mondta, hogy forgalommal szemben állatam meg, hanem azt mondtam, hogy olyan helyre parkolt az autóm ahol azt a KRESZ szabályai nem engedik meg tehát nem lehet parkolásért díjat szedni. Gyengébbek kedvvért nem kijelölt helyre (burkolati jel és tábla nincsen). Járdán csak akkor lehet parkolni csak akkor lehet ha azt burkolati jel vagy tábla megengedi.... már bocs.
4. Közig bírságot csak rendőrség szabhat ki..... a közterület felügyelet nem. Ja és a járdán parkolás szabálysértés csak....
Megállni meg lehet ott. Csak nem a menetiránynak szembe fordított orral.
Az egy teljesen szabályosan felfestett, kijelölt parkolóhely. Ahol nincs a megállás megtiltva. Csak szabályhoz van kötve.
Ha felállsz a járdára egy kerékkel, attól nem lesz megállni tilos ott, azon a helyen. Csak nem tartottad be a megállás szabályait, amiért büöntethető vagy. És szerencsére senkit nem érdekel, hogy kid vezetett, mert köziges...
Mivel az előzményekből azt látom, hogy nem leszel képes megérteni/elfogadni, ezért szerintem hagyhatjuk is a további, fölösleges köröket.
(1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
Ha a KRESZ nem engedi meg a megállást akkor ott parkolási díjat sem lehet szedni :))))
Az 1., 2. és 3. nem érdekel.... ugyanis a jogszabályok ergyértelműek (tábla és felfestés kell a fizetőhelyhez) illetve KRESZ szerint tábla ahhoz, hogy járdán lehessen parkolni.
4. és 5. esetével tisztában vagyok de sajna mindig közeli hozzátartozóm vezetett :))))
Mint tudott, ugyanazon a helyen csak egy bűntit lehet kapni....
Mint köztudott, ez ordas nagy..... szóval nincs így.
Egy parkolási zónában szabályosan felfestett (vagy a KRESZ szabályai értelmében felfestés nélkül is várakozóhelynek minősülő: KRESZ 40. § (1) bek.) várakozóhelyen történő várakozás esetén:
2. Kaphatsz kerékbilincset ismételt díjnemfizetésért (tehát ha lejárt az engedélyezett maximális várakozási idő és azóta sincsen megváltott, érvényes parkolójegy)
3. Kaphatsz közteres vagy rendőrségi feljelentést, ha a parkolóhelyre nem menetirány szerinti jobb oldalról álltál be, hanem menetiránnyal szemben állsz (ez akkor is jár, ha van parkolójegyed).
4. Kaphatsz szabálytalan várakozásért feljelentést szintén valamelyik hatóságtól, ha akár csak egyetlen kerékkel is felálltál a járdára olyan helyen, ahol erre sem útburkolat, sem tábla nem adott engedélyt/utasítást.
5. Kaphatsz szintén szabálytalan várakozásért feljelentést a nevezett hatóságoktól, amennyiben valamelyik (akár csak egyetlen) kerekeddel zöldterületre álltál rá.
Számoltál velem, hánynál tartunk???
Szerintem sürgősen revideálnod kellene az állításodat, mert súlyosan hibádzik... :)))))
Azért a fizető övezeten belül sem mindenhol lehet parkolási díjat szedni!!!! A KRESZ előírásait is alkalmazni kell!
Az általam jelzett helyen példáúl átlag havi egy csomagot kapok de ugyanaezen a helyen szoktam kapni közteres bűntit is. Néha direkt lelógatom két kerekemet az aszfaltról és ekkor zöldterületes (homok) bűntit kapok.... ma először sikerült egy közteresenek nem parkolási rend szerinti parkolás miatt "nyalókáznia".
Mint tudott, ugyanazon a helyen csak egy bűntit lehet kapni....
Itt fizetős ZÓNA-ról volt szó, ami csak és kizárólag közterületen hozható létre.
Ne haragudj, de senkit nem érdekel (jelen esetben), hogy vidéken mi hogyan van, nem jön ehhez a témához sehogy sem.
Ha a téma felvetője nem írja azt, hogy IGEN, az egyértelműen magánterület (az, hogy hozzá tartozik, csak nincs körülkerítve), az nem igazán értelmezhető jogi kategória.
Tessék nekem mondani egy olyan embert, aki a saját magánterületét nem keríti el, hanem a világon bárki által, közterületként használhatónak hagyja, anyagi haszon nélkül!!!!
Felénk sok kilóméter olyan út van (aszfalt út,falvak között) ami magánterület. Van rengeteg tulajdonosa és azért macerás felújitani az önkormányzatnak mert minden tulajtól külön kéne megvenni az ő darabját.
Tudni kellene, hogy mi a terület pontos, telekkönyvi minősítése.
Ha a tulajdonos jogosan szólt a festőművészeknek, ha az magánterület, akkor innentől kezdve fizető parkolásról értelmetlenség beszélni. Nem kell ide jogász-ismerős.
Ha NEM magánterület, akkor meg a 'tulajdonos' fogja be az arcát és bizony oda szabály szerint lehet parkolni, fizetősen.
Az, hogy le van-e választva (és ha nincs, miért nincs), az már más kérdés.
Őszintén, Te sok olyan magánterületet láttál, ami nem volt leválasztva, azt bárki használhatta?
Szerintem a jog olyat nem ismer, hogy 'valakinek a magántulajdonához tartozik' egy terület. Vagy magánterület, vagy közterület.
"A helyről annyit kell tudni, hogy szintbeli eltérése van a közúttól és egy épület mellett található közvetlenül. A terület egy részén felfestették kózúti jelekkel a parkolási helyeket, a másik részén nem. A terület bejáratánál nincs kitéve közúti jelzőtábla arra vonatkozólag, hogy ez a terület parkoló lenne."
A hely elvileg egy ingatlanhoz tartozik csak nincs bekerítve de le van aszfaltozva. Nem párhuzamos a parkolás mert két helyen a járdára merőlegesen lehet "behajtani" a területre. Anno elkezdték felfesteni de az ingalan tulaj szólt nekik, hogy talán nem kellene ott festeni. Abbahagyták...ezért van a fele felfestve a fele nem.
Maga normális? Szerintem egy tudatlan primitív ember...
Szándékosan nem viselkedtem bunkó paraszt módon veled szemben - ellentétben veled - de kívánom, hogy a bíróságon megkapd, ami jár, hogy megemlegesd az egészet... :)
Azzal indítottam, hogy fizető övezetben csak ott lehet megállni, ahol a KRESZ nem tiltja. Semmilyen kerületi, fővárosi jogszabály nem bírálhatja felül a KRESZ jogszabályt.
Ezért szabálytalan megállni halszálkában olyan helyen, ahol nincs felfestve a halszálkás osztás. Ilyen esetben - amennyiben sem felfestés, sem más jelzés nincs, de tiltás sincs - egy sorban, az út szélével párhuzamosan meg szabad állni.
Valóban, a Főv. Parkolási Rendelet általad idézett mellékretének pontja foglalkozik ezzel, de ugye eleve mentességet ad a felfestés kötelezettsége alól az út szélével párhuzamos parkolás esetére.
Nem írtál arról (eddig) hogy az út szélével párhuzamos parkolásról beszélünk-e.
Feltételezem, hogy ahol fel van festve, ott nem párhuzamos a parkolás, ahol pedig nincs, ott igen.
Ha így van, akkor jogszerű a díjszedés, a szintbeli eltéréssel nem foglalkozik a jogszabály, pedig - érzésem szerint - ez volt Nálad a fő csapásirány.
Hát neked nem jött be... közben jogász ismerősöm utánanézett a dolognak.
A fővárosi rendelet 6. melléklet c) pontja a döntő Övezetn belül is csak ott lehet díjat szedni ahol fizikailag ki van jelölve a parkolóhely. Magyarul burkolatijel vagy tábla jelzi.
Maga kölekedési szakjogász? Legyen oly kedves felhívni legalább egyetlen egy jogászt és megkérdezni hogy mi a lényeg AUTÓPÁLYA KAMERA ÜGYBEN. Hogyan véleményezhet és gúnyolhat engem, amikor hetek óta ezt az ügyet járom körbe.Pár nap és a Fővárosi Bíróságon landol. Maga normális? Szerintem egy tudatlan primitív ember...
A tábla megvan, a ZÓNA kezdete táblával megfeleltek a jogszabálynak.
Onnantól kedve MINDEN olyan hely, ami a ZÓNA VÉGE tábláig található és ahol meg lehet állni, mert más szabály nem tiltja, az fizetős. Persze feltéve, hogy kerületi vagy fővárosi kezelésű közterület.
Megerősítést nyert a GYANÚM HOGY KELL HITELES MINŐSÍTÉSI TANÚSÍTVÁNY AUTÓPÁLYÁN RÖGZÍTÉST MÉRŐ KAMERÁKRA.Beszéltem egy komoly szakjogásszal Ő is minden kétséget kizáróan vázolta nekem a tényállást, mely engem igazol...
Sajna bíróság lesz ez ügyből. Ja, nem kibúvót akarok találni a nem fizetéshez, vannak elveim, addig amíg nekem is ki kell fizetnem minden falat után az áfát stb. igen érdekel a másik oldal mennyire tartja be a játék szabályokat.
Az egyik parkolási cég olyan helyen bűntet, ahol a fővárosi jogszabályok szerint nem lehetne szerintem.
A helyről annyit kell tudni, hogy szintbeli eltérése van a közúttól és egy épület mellett található közvetlenül. A terület egy részén felfestették kózúti jelekkel a parkolási helyeket, a másik részén nem. A terület bejáratánál nincs kitéve közúti jelzőtábla arra vonatkozólag, hogy ez a terület parkoló lenne.
30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy rendelet az alábbi mondja ki (6. számú melléklet)
I. Területi feltételek:
a) az adott övezeten belül lévő valamennyi fővárosi és kerületi közutat és közúti várakozóhelyet magába foglalja;
b) az övezetet a KRESZ 17. § (1) bekezdés e/2) pontjában meghatározott módon jelölték ki;
c) az övezetben a várakozás módja – a szegéllyel párhuzamos várakozást (KRESZ 40. § (1) bekezdés) kivéve – KRESZ táblával vagy útburkolati jellel jelezve van;
A KRESz 1/1975 40. (8) & szabályozza a megállást
(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
Na már most a fővárosi rendeletének c) pontja alapján jól értem ugye, hogy a terület egy részén nem lehet díjat szedni és ráadásul a KRESZ szerint útburkolati jel és jelzőtábla hiányában nem is lehetne megállni.
Feleleges ügyvdhez fordulni szerintem, mert többe, de lagalábbis annyiba kerül, mint maga a végrehajtás.
Mint írtam egy jogerős határozat az alapja végrehajtásnak. Ezt a határozatot meg kellett kapjad. Ha ezen határozat kézbesítése nem volt szabályszerű (ld. bírósági iratok), akkor élhetsz kézbesítési vélelem megdöntésvel (ha annak törvényi feltételei fennállnak), illetve esetlegesen perújítással.
Ezekhez nem árt ügyvéd, azonban ha ezekre nincs lehetőség, akkor felesleges. Ehhez látni kell a periratokat illetve ezt a zavaros adás-vételi szerződést, amire Macika is utalt.
A perújítás hossza eljárás, nem tudom megéri-e.
Az elévülésre feleleges hivatkozni, mert azt is csak perben tudod érvényesíteni, de csak akkor, ha a végrehajtás nem évült el (és nem az alapkövetelés, mert az határozatot emiatt nem vonják vissza, azt akkor kellett volna reklamálni). A végrehajtás elévülése kapcsán fontos tudni, hogy a végrehajtási cselekmények az elévülést megszakítják.
Azt nem tudom értelmezni, hogy 2008-ban ki, hogyan, miről értesített téged először. Mint írtam kell lenni egy oylan bírósági határozatnak, amely _téged_ marasztalt, jogerőre emelkedett és ezáltal végrehajthatóvá vált.
