A WWF globális környezetvédő szervezet szerint 2030-2040 körül megáll a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások mértéktelen túlhasználata miatt az egész emberi civilizáció súlyos válságba kerül. Ha nem tesszük az egész civilizációnkat ökologikussá addig. Van még erre idő, pénz meg főleg elszántság?
"Magyarán szólva a fosszilisek kifogyása után kevesebb lesz az egy főre eső felhasználható energiamennyiség."
kíváncsi vagyok, hogy ezekbe a számításokba beleszámolják-e azt, hogy a megújulókat kihasználó szerkezetek (napelem, szélkerék stb) előállítása azért kerül most x pénzbe mert fosszilis energiák használatával állítjuk elő őket.
ha nem lesz fosszilis energia, akkor több lesz az az x...
Mondjuk ha lesz pl. fúzió akkor az energiából, meg az emberiség tudásából mindent elő tudnak állítani. Akár a nyersanyagokat is. Akár a szétszóródott földben lévő anyagokat is visszanyerhetik. Ha van energia akkor a következő korlát a nyersanyag. Az később jönne el. De elegendő energiával ez is megoldható. A klímaváltozás is megállítható geomérnökséggel. A CO2 meg hülyeség.
Ha nem lesz elég energia, akkor is lesz valamennyi. A mezőgazdasághoz biztos elég. Alternatív, atom, ammónia-hidrogén stb
Akkor a nyersanyag probléma jobban szorongat, de az később.
A feltöltött videó felvezető szövege is elgondolkodtató:
"A történelemben számtalan példa akad nagy és fényes civilizációkra, melyek szilárdan meg voltak győződve saját tökéletességükről és örök létükről - és amely civilizációk mára kivétel nélkül eltűntek és elenyésztek...
Magától adódik hát a kérdés: lehet, hogy mi is egy ilyen büszke, öntudatos - és halálra ítélt - kultúra tagjai vagyunk? Egyes kutatók szerint igen, amennyiben nem változtatunk sürgősen a viselkedésünkön. De miként alakítsuk át életmódunkat és társadalmi rendszereinket, ha nem akarunk fejjel a falnak rohanni? Valóban egyetlen út áll előttünk, a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés és az önellátó családi kisgazdaságokhoz való visszatérés útja?
Az egyszerre megrázó és gondolatébresztő filmben a Pulitzer-díjas könyvszerző és tudós, Dr. Jared Diamond így nyilatkozik a - véleménye szerint végső útelágazáshoz érkezett - nyugati civilizáció túlélési esélyeiről:
„Reális lehetőség, hogy a nyugati társadalmak mai formájukban néhány évtizeden belül összeomlanak. Minden a döntéseinktől függ. (...) A történelem során a Római Birodalomtól a maja civilizációig számos fejlett társadalom kártyavárként omlott össze, mégha virágzásuk idején senki nem gondolta volna, hogy uralmuk valaha is véget érhet. Mégis összeomlottak - ahogy ez a közeljövőben mivelünk is megtörténhet. Élet és halál kérdése tehát számunkra, hogy megértsük, hogy annak idején ezek a társadalmak minek köszönhették a sikerüket, és mi okozta végül a bukásukat."
A filmben a kutatók ennek megfelelően számos egykor csillogó, mára letűnt civilizációt boncasztalukra fektetnek, megkísérelvén kitapogatni - utóbb halálosnak bizonyuló - betegségeiket. Vizsgálódásuk során egyebek mellett ellátogatnak:
- az anasazi népcsoport coloradói romvárosához, mely a kontinens egyik legkietlenebb vidékén született meg egy szűk völgyben, és amely később tisztázatlan körülmények között vált az enyészet martalékává;
- az Egyesült Államok délnyugati részén található Phoenix szellemvárosába, melynek lakossága virágzása idején évente több mint százezer(!) fővel gyarapodott, de amely a 20. század végén még annál is nagyobb tempóban néptelenedett el, mint ahogy annak idején felemelkedett;
- egy kaliforniai völgybe, melyet az ott élő gazdák öntözőcsatornáik által valóságos földi paradicsommá változtattak, de ahol az egyre súlyosbodó vízhiány miatt a mezőgazdasági termelés összeomlóban van;
- és a dél-amerikai Bolíviába, ahol 2000 januárjában erőszakos tünetések robbantak ki a helyi víztartalékok privatizálása ellen.
Jared Diamond így nyilatkozik a fokozódó - a világ mind több országában élhetetlen körülményeket szülő és konfliktusokat gerjesztő - vízhiányról:
„A vízhiány azon tényezők közé tartozik, amelyek a legfontosabb szerepet játszották a múltbéli társadalmak eltűnésében. És ez valószínűleg a jövőre is igaz. A jelek arra utalnak, hogy a vízért folytatott első háborúk Törökország és Szíria, vagy Libanon és Izrael között fognak kitörni, de a probléma immár Délkelet-Ázsiában is felütötte a fejét. Csak idő kérdése, hogy a világ lakosságának fele szomjazzon."
Daniel Gilbert az emberiség a problémákhoz való általános hozáállásáról így beszél:
„Az a furcsa az emberi fajjal, hogy bár tisztán látja a jövőt, mégse tesz semmit a küszöbön álló katasztrófa ellen. Az emberek túlnyomó többsége kizárólag a pillanatnyi jólétét tartja szem előtt."
Joseph Tainter az összeomlásban a kibontakozás csíráját is benne látja:
„Az előttünk álló összeomlás az emberi történelem legnagyobb katasztrófája lesz. Társadalmaink leegyszerűsödnek, az emberek nagy többsége valószínűleg visszatér a mezőgazdaságba."
A tudósok szerint tehát a mai önfenntartásra képtelen, végzetesen bonyolulttá vált társadalmaknak vége, a jövő a nagy összeomlás után a kicsiny, önfenntartó egységek által alkotott, mezőgazdaságon alapuló közösségeké lesz. A kérdés csak az, hogy ezt az elkerülhetetlen átmenetet miért nem vezényeljük le tudatosan, ellenőrzött körülmények között - a kutatók által prognosztizált fájdalmas és beláthatatlan számú emberáldozattal járó összeomlásnak intelligens fajhoz méltón elébe menve?"
Valhol a háromnegyede körül megemlítésre kerül, hogy a megújuló és alternatív energiaforrások összesen sem fognak tudni annyi energiát szolgáltatni, mint a fosszilisek.
Magyarán szólva a fosszilisek kifogyása után kevesebb lesz az egy főre eső felhasználható energiamennyiség.
Ha összeomlás nem is, de egy jól észrevehető hanyatlás az anyagi értelemben vett jólét tekintetében szinte egészen biztos, hogy jelentkezni fog 50-100 éven belül.
Ha nem is kell majd visszatérni az ökrökkel vont szekerekhez és ekékhez, az azért elég valószínűnek tűnik, hogy bizonyos nagy távolságú turistautak - pl. egy thaiföldi vagy maldív-szigeteki nyaralás - , továbbá bizonyos nagy távolságokból ideszállított termékek - pl. banán, kiwi, avokádó, de rosszabb esetben lehet, hogy a kakaó, kávé és tea is - ritka, kivátságos kevesek számára megfizethető luxuscikkeknek fognak számítani.
A hirosimai, nagaszaki robbantasok meg nem szennyeztek, csak az utanuk kovetkezo tobbszaz sokkal nagyobb legkori robbantas. De regi rezbol es vasbol volt eleg, nalunk pl a vilaghaboruban felrobbantott hidak vasanyagat hasznaltak ha sugarzasmentes akarmit akartak epiteni. Mostanra mar tan elegge elfogyott a levegobol a robbantasi maradek.
" továbbá tisztában lenni a legalapvetőbb gyógynövények hatásaival "
Ám jó, ha van otthon nemrég hitelesített kémiai analitikai műszerünk, mert a növények hatóanyag tartalma (ami az ő vegyi-fegyverük kórokozók ellen) erősen függ az addigi életkörülményeiktől - talajtól, időjárástól, légszennyezésektől, sérüléseiktől, fertőzéseiktől.
Nem árt elővenni paraszti őseink "ökológiai bölcsességét" is. Nem kell itt világmegváltó nagy dolgokra gondolni, csak olyasmikre, hogy melyik növényt hova, melyik mellé ültesd a kiskertbe, meg hogy ősszel hogy trágyázd meg, hogy ássad föl a földet.
Úgyis megyek a hétvégén haza, megkérdezem nagyapót, már régen beszélgettünk ilyenekről.
Legalábbis nem ilyen szinten szervezett, mint most.
A háziorvosi rendszer remélhetőleg azért csak-csak fönnmarad, de a szakosodott kórházak hálózata?... Nem tudni.
A gyógyszergyárak a mai technikai és technológiai színvonalon szintén erősen kérdéses.
Mindenesetre nem árt már most sokat törődnie az embernek az egészségével, továbbá tisztában lenni a legalapvetőbb gyógynövények hatásaival és a legelemibb alternatív (kemikáliamentes) gyógymód alkalmazási módjával.
Szerintem megy minden tovább, kivéve, hogy nem lesz fosszilis. Más lesz az energia hordozó, tároló. De azért kicsiben nem árt felkészülni a "B" verzióra is. Kis kert, ha van, egy-két állat. Kis gyakorlás. A "C" verzióra nem érdemes se gondolni, se készülni szerintem.
