Érdemes megnézni a megfeketedett diók belsejét, mert gyakran jó. Szedéskor figyelni kell, van-e a diónak súlya, ha igen, reményteljes. Amelyik könnyű, azzal nem érdemes foglalkozni.
A rovar túlélési esélye mindenképpen jó, ha nálad nem is telel át, áttelel máshol, és az pont elég ahhoz, hogy jövőre újra tele legyen a fád.
Ja, biztos van bence is, csak nem voltam elég kitartó. Érdekes, hogy előző évben meg a harlekin katica nyomult így mindenhova, most az nincs, vagy legalábbis kevés.
Mókusunk pont van, nem szürke, hanem egész sötét barna. Európai. Mostanában a diót hordja, mert nekünk nincs hozzá kedvünk, ugyanis a szintén invazív -és on topik - dióburok-fúrólégy kb: a dió 100 % -ában benne van. Még nem is néztem, milyen a belseje, de gondolom penészes. Már tavaly is itt tevékenykedett a mókus, minek nyomán tele van minden dió magonccal, pedig akkor még mi is szedtük.
Azt hiszem a mókus jelenleg nem is túl hasznos, mert ha a légy bábja vagy nyűve még benne van a burokban, a mókus meg elássa, növekszik a rovar túlélési esélye.
Köszi! A szex evolúciós szerepét már letisztáztam magamban, úgyhogy nem habozok :-))
(Zárójelben azért megjegyzem, hogy nem feltétlen vagyok evolúciós összeesküvéselmélet hívő, azonban a szex metafizikáját igény esetén szívesen kifejtem.)
Egyébként órákat töltöttem ezzel a fránya nyúlvánnyal, egyrészt dúrtam a netet különféle nyelveken (melyeken persze nem beszélek), másrészt fordigattam a poloskákat csipesszel, hogy találjak egy bencét, de semmi. Mind ázsiai. A szagra már szinte immunis vagyok. Különben az ázsiai márványpoloska ha hanyatt esik, úgy fordul vissza, hogy két hátsólábát egyszerre hátrafeszíti, mint egy emelő, potroha végét a földre támasztja, és átbillen.
Ha természetfotós lennék, lefotóznám amit a bűzmirigyéből kilő az anyag.
:)) ez szerintem tulmagyarázás, nem irtam semmi ilyet, nagyon egyszerű a szerepe: a célja fajokat, csoportokat elkülönitő határozóbélyeg. Ennyi, nem kell semmi többet belegondolni.
Ez olyan, mintha valaki szexelni akarna veled, te meg helyette a szex evoluciós szerepén filozofálnál. Teheted, csak akkor lemaradsz mindenről ráadásul senkit nem fog érdekelni :))
Mármint, hogy az ember be tudja azonosítani, vagy hogy egymást be tudják azonosítani.
Ha az előbbi, akkor Isten/evolúció célja az volt, hogy az ember tudjon különbséget tenni közöttük? Ez nekem meredek. (Nem azért mert ez, az evolúciót egyébként ki is zárja.) Olyannak érzem, mint ha azt feltételeznénk, hogy a zebrának azért van csíkja, hogy nehogy szamárnak nézzük.
Ha azért van, hogy egymást megismerjék, azt viszont honnan tudjuk? Megfigyelték, hogy mikor a hím találkozik a nősténnyel megnézik egymás nyúlványát? Nekem ez szintén emészthetetlen. Eleve egy rakat poloskafajnak nincs is mellközép nyúlványa. Persze meggyőzhető vagyok, de ehhez valami forrás jó lenne.
Mint írtam, a pattanóbogárnak is van hasonló képlete, ott a funkció ismert, a hanyatt eset rovar megfordulását segíti. Valaminek itt is kell lenni.
A virágbogaraknak is pontosan az azonositásukra szolgál fajonként más más szinű és kiképzésű a mellközépnyulvány van ahol laposabb, van ahol a vége korongszerű, máshol kidomborodó.
Köszi, a billér funkciója megmaradt még bioszból, (mikor én jártam iskolába, még tudtak tanítani).
Én a bencepoloska mellközép nyúlványának funkcióját kérdeztem.
Tippjeim:
- pattanóbogárhoz hasonlatos feladat, csak ott a nyúlvány fordított (kipróbálni nem tudtam, hogy a hanyatt fordított bencepoloska hogyan fordul meg, mert az a néhány 1000 poloska amit most találok, mind ázsiai márványpoloska)
