Minden gépészmérnök, leendő gépészmérnök vagy akár már nyugdijas, de még érdeklődő szakmai és szakmát érintő közéleti támák fóruma. Induljon hát utjéra. Rajtunk múlik hova jutunk.
Szerintem amit "csap jellegű alkatrész"nek gondolsz(*), az egy közönséges (na jó ... szűkített/lépcsős) furat, amely a nagyméretű (és jobbára méretezetlen) tömb furatához egytengelyűen csatlakozik.
De ha már itt tartunk: a tömbbéli furatkereszteződésben az áthatási vonalak (a négyzet átlói) korrektek ugyan, a négyzet oldalai viszont nem létező éleket ábrázolnak, azaz hibásak, feleslegesek.
(*) Off:
Annyira furcsa tegezni valakit, akit tanáromként élek meg :) Nem tanítottál, én még Füstöss tanár urat hallgattam a 70-es évek végén, de a miliő most is átjön.
- hogy a vonalvastagságok zavaróan egyformák (ezt más is kifogásolta, most látom), - ha a hengeres alkatrészt nézzük akkor vélhetően esztergán készül, ilyenkor a hossz méreteket illik egy bázisfelülettől megadni, ami úgy szerencsés, ahogy az esztergályos meg is tudja mérni... - szeretjük elkerülni az összeadódó méreteket, és azt, hogy kétszer van megadva egy méret (148, 25, 123) A beszúrás is csak számolással jön ki ezt egy drehás nem szereti, de a rajztanár sem... - nincs megadva a csap jellegű alkatrész forgástengelytől mért távolsága, sem a csap átmérője.
általában akkor van kész a rajz, amikor a hibák számával együtt tudunk élni. Ez a hibakeresésre is igaz... :-)
A rajzon - nagy valószínűséggel - 3 alkatrész van. A forgástest alakú (legyen csap), az azt befoglaló tömb (benne furatokkal), és (szerintem) egy tömítőgyűrű, amely a csap fészkében ül és a kis mérete miatt tömör feketével van "vonalkázva".
A rajzon (ha magyar előírásokat veszünk alapul) van hiba.
A szövegmező hiányzik. Ha lenne, akkor azonnal az is egyértelmű lenne, hogy a feliratozás olvashatósági iránya valószínűleg nem korrekt. Ha a rajz 1:1 méretarányú (szövegmező híján többek közt ez sem ismert), akkor a rajzlap A4-es; ha a rajzlap A4-es, akkor annak a rövidebbik oldalán kell hogy legyen a szövegmező (mindig a 210 mm-rel osztható oldalon kell lennie); ha a szövegmező ott van, akkor viszont a méreteknek ahhoz képest alulról vagy jobbról kell(ene) olvashatóknak lenniük.
A menet jelölése teljesen feleslegesen van megtört vonalon (ez elvileg nem is szabályos lehetőség; a mutatóvonal nem lehet a méretvonal folytatása).
A méretszámok mérete nem egységes (pl. a két átmérő 40-es megadás betűmérete sem egyforma).
Az R1 megadásához a segédvonal (a körív) teljesen felesleges, sőt, a szokatlansága miatt kifejezetten zavaró.
Az egytengelyűség tűrésébe nem kell az átmérőjel.
A csap kitörésében hiányzik a vonalkázás.
A vonalvastagságok szerintem nem korrektek. Rossz a kép minősége, biztosat nem tudok, de elvileg a vastag és a vékony vonalak vastagságaránya legalább 2:1 kell hogy legyen; szerintem ezeknél nincs annyi: a vékony és a vastag vonalak helyenként meg sem különböztethetők.
A pontvonal pontjainak (meglepő módon) nem pontoknak, hanem rövid szakaszoknak kellene lenniük.
A felületi érdesség gyűjtőfogalom; mérőszáma lehet az Ra és az Rz is. Előbbit átlagos érdességnek hívjuk, utóbbit egyenetlenségmagasságnak. A rajzon előírt legfinomabb "felületi érdesség" tehát az Rz 6 és kész.
(Az Ra és az Rz között van kapcsolat, de pontos matematikai összefüggés nincs. Hagyományos forgácsolt felületeknél az Rz körülbelül 5-szöröse az Ra-nak, de a konkrét érték ezer dologtól függ. Gugli a barátod.)
A 100%-ban magyar tulajdonú, Európa TOP 40 ortopédiai cége közé tartozó egri központú Sanatmetal Kft. (www.sanatmetal.com) csípő és térd protézisek, traumatológiai, gerinc és fogászati implantátumok és műszereik minősített gyártója és innovatőre, pályázatot hirdet az alábbi pozíciókra:
- fejlesztőmérnök
- gyártástechnológus
- minőségirányítási mérnök
- mérnök asszisztens
Beleillesz a csapatba, ha:
lelkesedsz az új feladatokért,
szereted a csapatmunkát,
siker és eredményorientált vagy,
bármely helyzetben feltalálod magad,
jól beszélsz angolul.
Jelentkezni önéletrajz elküldésével lehet az alábbi email címre: mjakab@sanatmetal.hu
Gépészmérnöknek tanulnék jó ötlet az én koromban? Mindig is szerettem rajzolni, vagyis inkább tervezni. Szakmai rajz órán amit az asztalossághoz tanultam én voltam a legjobb az osztályban.
Nem tudom sokat a gépészmérnökségről, de úgy tudom hogy a szakmai rajz, a gépek, alkatrészekkel van összefüggésben.
Nos én most 27 éves vagyok, úgy tervezem hogy 1 évig tökéletesítem az angolom, 2 év alatt leteszem az érettségit és utána megyek főiskolára/egyetemre.
Az érdekelne, hogy az én koromban érdemes lenne-e belevágni? Sokat gondolkoztam mit tanuljak és ennél kötöttem ki. Persze a kereset se másodlagos. Eleinte a programozáson gondolkoztam, de úgy érzem ez jobban érdekelne. Azonban a korom miatt félek kicsit, hogy hátrány lenne. Vagy itt a tudás számít nem a kor mint a programozásban vagy mint a szépségiparban?
Belefogjak? Ha elvégzem lesz munkám vagy csak egy papírom amivel nem tudok mit kezdeni?
Szeretném kérdezni ismeri e valaki a HECKERT tipusú keletnémet gyártású lefejtőmaró gépet ? Ferdefogazást szeretnék végezni vele és ahhoz kellene segítség .
A hőkezelés szakdolgozatos kérdésemet miért kellett törölni???
Na mindegy... Máshogy kérdezem.
Indukciós kéregedzésbe kezdtünk bele. Ebből írom a szakdolgozatot. Volt CQI-9 audit, a csapatban és a munkában benne voltam. A gépet is én "finom" állítottam be, a program már meg volt , de finomítanom kellett rajta. Nem szeretnék sok számítást az érdemi részbe. De szerintetek miből szóljon ez a rész? A beállításról, ami igazából kísérletezgetések, és ezt összekötni mérésekkel és szövetszerkezet vizsgálattal?
Valaki tud nekem ajánlani egy embert, aki jól eltudna készíteni egy műszaki rajzot, Solid Edge vagy SolidWorks-ben? Esetleg AutoCAD. Szakdolgozathoz kell, de munka mellett kevés időm van rá, plusz megfelelő teljesítményű gépem sincs hozzá. Amúgy magam megrajzolnám.
akkor ennek van egy tere valóban az összes pozició, ami nem érhető el.
Mondjuk gömb. Ezt akarod minimális értéken tartani.
Ami elérhető az az effektor végpontja leír egy gömböt.
A kettő gömb alul egy hengerben, alul felül valamilyen traktrix forgatásával adódó forgásfelület ami csatlakozik mindkét gömbhöz és a törzs fordításából adódó hengerhez. Nagyjából.
Ha a törzshöz oldalról van a kar beszerelve a karban a hajtómű, azon kívül a motor.
Ez semmiben nem zavarja az effektor mozgását. Sőt jó messze van a motor az effektor végpontjától, ami jó.
Nem értem mitől lenne magas, ha ez az A3 tengely vizszintes.
Egy egyetemi projekt keretében egy humanoid robotkar tervezésén dolgozom, azonban villamosmérnök hallgató révén a gépészet nem áll olyan közel hozzám. A megoldandó probléma a kar törzsének meghajtása és a vállhoz való illesztése lenne. Meghajtóként egy nyílt hatásláncú léptetőmotoros hajtást szeretnék használni lépéstévesztés detektálással és bolygóműves áttétellel. Ezzel az az egyetlen probléma, hogy a motor tengellyel párhuzamos hossza nagy, tehát ha direkt módon szeretném vele a kar vállát meghajtani, akkor nagyon magas (200 mm) szerkezetet kapnék. Ennek okán érdeklődnék, hogy milyen fogaskerék avagy más nyomatékközvetítő áttétellel lehetne úgy megoldani a feladatot, hogy a szögtartása és az illesztésből származó hibája lehetőleg nagyon kicsi legyen 90 fokos síkfordítás mellett? Sajnos erre vonatkozó egyetemi jegyzetet nem találtam az interneten hosszas keresgélés után sem. Megelégszem ajánlott irodalommal is, nem szükséges a konkrét megoldás. :)
Új tagja vagyok a fórumnak, és pár szakmai kérdéssel fordulnék hozzátok, már ha aktív a fórum... Röviden magamról: gépészmérnök hallgató vagyok, nagy az érdeklődésem a szakma iránt, szabadidőmbe tervező szoftverekkel ismerkedek illetve a saját autóm szerelésével.
A fórum visszaolvasását elkezdtem, így igyekszem olyan kérdéseket feltenni, amiről korábban nem esett szó.
Jelenleg ami számomra tisztázandó azok a hegesztési varratok. Szakirodalomból ismeretesek a típusok, de a gyakorlati alkalmazhatóság érdekel. Ezalatt azt értem, hogy mekkora anyagvastagságnál milyen varratot célszerű használni, vagy akár milyen különbségek vannak a tompavarratok között... Példagyanánt egy 20x20x3-as zártszelvény keretet, amiknek a sarkukon 45 fokos letörés van, milyen varrattal célszerű elkészíteni? Illetve mennyire lehet a varratokat síkra köszörülni, a köszörülés milyen hatással van a varrattal szemben támasztott követelményekre?
Erről a rajzról lenne szó.