Keresés

Részletes keresés

kitadimanta Creative Commons License 2019.05.21 0 0 10689

"Továbbra sem látom egyértelműnek.

A ma-g-ar felbontás is lehetséges, mégpedig ahol a "g" az ug szó ék, eke értelmű."

Bármilyen felbontás, bármilyen magyarázat megállhatja a helyét, mert annak nincs semmilyen akadálya, hogy pár száz- vagy ezer év múlva teljesen más értelmet kapjon egy szimbólum. (Lásd szvasztika)

De jó dolog ismerni az eredeti állapotot/jelentést, mert általában abból érdemes kiindulni.

Előzmény: ketni (10688)
ketni Creative Commons License 2019.05.19 0 0 10688

Továbbra sem látom egyértelműnek.

A ma-g-ar felbontás is lehetséges, mégpedig ahol a "g" az ug szó ék, eke értelmű.

Az ugar pedig a többszörösen fölszántott, majd pihentetett termőföldet jelenti.

Az ugoroknak sok közük lehetett a földműveléshez.

A szkíta monda szerint az égből hullott alá az arany eke, amit az Isten adott.

Az Isten (Egy), ég, és eke nem véletlenül ugyan arra a gyökre épül.

Ezek a jelentések nem kizárják, hanem megerősítik egymást.

Ezek nem feltétlenül eldöntendő kérdések. Azért mondtam előbb, hogy nem kell ilyen esetben "eredeti"

jelentést keresni, mert az nem is volt soha. Hacsak nem a gyök értelmét nem tekintjük annak, ami a "Go" gyök esetében

a hajlást, görbülést, magába záródást jelenti és nem többet.

Az ilyen kifejezések nagyon magas szintű szellemi teljesítményt mutatnak, mert egy szóval, annak változataival

többféle mozzanatát tudták kifejezni egyugyanazon tárgykörnek.

Egy szó azonnal előhívott egy egész sor képzetet. Nem hosszú körmondatokkal fejezték ki

a gondolataikat. Nem volt divatban az a szófosás, amit mi csinálunk ma.

Előzmény: kitadimanta (10687)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.15 0 0 10687

"elvont gyök, melyből magas, magasság, magasodik, magaszt, magasztal származékok erednek."

Én a "har"- ról tudom mindezt... De a mi esetünkben inkább a tudást hordozó mag jöhet számításba.

 

"Ha a magyar szót akarjuk elemezni, akkor igencsak bajba kerülünk, mert a felbontás eredménye attól függ, hogy mit tekintek gyöknek és ragnak.

Mert lehet: ma-agy-ar"

Szerencsére nem kell így bontani, mert a szó nem annyira magar, mahar, hanem inkább mah-gar, vagy mag-gar, ill. mag-har. (Van magar is...)

Ugyanis ilyen földrajzi nevek sokaságával találkozunk többnyire.

Előzmény: ketni (10684)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.15 0 0 10686

"Szerintem Pressing nagyot téved. Rosszul ítéli meg az anyag szerepét."

Nem ő ítéli meg rosszul, hanem a patriarchális szemlélet, amely valóban alantasnak tartja, s ezért cserélte meg a női-férfi szerepeket.

 

"Az ősvallásban az anyag nem alantas valami, hanem a teremtés lényege."

Tökéletesen igazad van, az ősvallás szerintem is egyenrangúságot hirdetett, ezért is ikrek általában/sokszor az Istenek, mert ők egyformák.

 

"Az Isten az anyagot női minőségében hozta létre,"

Ez már a későbbi változat, az eredetiben az anyag mindenütt férfi minőséget jelentett.

A szerepcsere bizonyíthatóan az Upanisadok-ban történt meg.

Sri Aurobindo korának talán legnagyobb indiai filozófusa is hasonló véleményt fogalmazott meg:

„Közbevetőlegesen figyelembe vehetjük azt is, hogy a férfi és nő közti kapcsolat indiai ideálját mindig is a Purusa és a Prakriti a világegyetem férfi és női isteni Princípiuma közti kapcsolat vezérelte. Sőt, bizonyos fokig gyakorlatilag is van egy összefüggés a női nem társadalmi rangja és e között az elképzelés között. A korai védikus időkben, amikor a szimbolikus kultuszban a női princípium bizonyos fajta egyenlő elbírálás alá esett a férfi princípiummal, bár az utóbbi egyfajta túlsúlyával, a nő ugyanúgy volt a párja a férfinak, mint a kiegészítője; a későbbi időkben, amikor az elképzelésben a Prakriti a Purusa alárendeltjévé válik, a nő is teljes mértékben függésbe kerül a férfitől, csak érte létezik,…”

http://aurobindo.hu/az-emberiseg-ciklusa/  6. bek.  

 

"Az anyag nem maga az akarat, a szellemiség, hanem annak engedelmeskedő, befogadó minősége.

A női minőség lényege a befogadás és a testet adás.

Szó sincsem itt alá-fölé rendelésről! Minden ilyen filozófia késői elhajlás.

A világ a lélek vágyakozásából ered, ami női minőség, de a szellem ereje által válik akarattá, ami férfi minőség.

A szellem, a lélek női minőség Lásd Szentlélek.

E topikban off túl sokat foglalkozni e témával, legyen annyi elég, hogy ez pont fordítottja az eredetinek. Nézz utána az egyiptomi, hindu isteneknél, de akár az Újszöv + a keresztény apokrifek is bőséges információt szolgáltatnak e kérdéskörben.

Eredetileg nincs is különbség a két princípium "rangja" között, ez csak a patriarchális rend következményeként jelenik meg.

 

Hogy lehetne az anyag férfi minőségű? Mi az, ami formálja, mozgatja? Az anyag passzív, nem önmagától mozdul hanem a szellemiségtől ami rajta kívül kell, hogy létezzen!"

Ezért kellett Brahmanak feleségül vennie Szaraszvatit.

Brahma a teremtő. Tudás nélkül elképzelhetetlen a teremtés. Ezért vette feleségül a hindu mitológiában Brahma Szaraszvatít, a tudás istennőjét.” https://hu.wikipedia.org/wiki/Brahma

Előzmény: ketni (10683)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.15 0 0 10685

"nem különül el az anya a gyerek énjétől. Annak csak kiterjesztett "végtagja". Az anya az én szerves része."

Nem vitatom e gondolat helyességét, viszont erősebbnek (dominánsabbnak) érzem a szimbólummal való egyezés igényét/fontosságát.

 

"Az éghez és az égben lakó Istenhez a g, gy van közelebb, mert ezek a hajlatok, gömbölyűségek és az egység hangjai."

Mégsem szerepel az Isten szavunkban. Más istennévben sem sűrűn...

Mondjuk az egy-ben igen, s az is egy Isten-szinonima...

Előzmény: ketni (10682)
ketni Creative Commons License 2019.05.15 0 0 10684

"A mah=mag jelentésű Mag az információ (tudás) hordozója, amit átörökít a következő nemzedékbe."

 

MAG (2)

elvont gyök, melyből magas, magasság, magasodik, magaszt, magasztal származékok erednek. Hangváltozattal legrokonabb hozzá az alapfogalomban megegyező nagy, honnan némelyek véleménye szerént nadúr, nádor, am. nagyúr. (V. ö. Nádor). Rokon továbbá a latin magnus, magis, major, majestas, hellén megaV, megaJoV stb. gyökei, melyek a nyelvészek szerént a szanszkrit mah gyökben alapszanak, honnan a szanszkrit mahat (nagy) stb. Ezen mag gyök hoszszan is eléfordul: mág, melyből eredt mágla, halomra, magasra rakott valami, pl. famágla, és Tihany vidékén Szalában szénamágla. Ide tartozik a balatonmelléki mágicsál, azaz valamit egymásra rak, felpúpoz, pl. a beteg feje alját felmágicsálni, am. a vánkosokat magasan egymás fölé rakni.

 

A sumérban is nagy, hatalmas a jelentése.

Ha a magyar szót akarjuk elemezni, akkor igencsak bajba kerülünk, mert a felbontás eredménye attól függ, hogy mit tekintek gyöknek és ragnak.

Mert lehet: ma-agy-ar = magas ég (egy) úr; magy-ar = mag ura; ma-agyar azaz agro = anya művelője tehát földművelő; magerő, mageresztő stb.

A ma jelenthet magasat, mozgást, anyát. Lehet választani.

A mag szó már összetett szó, a ma és a go gyökből áll. Tehát a magyar értelme nagyban függ attól, hogy szétszedem-e gyökökre, vagy a mag, magy szóból indulunk ki.

Előzmény: kitadimanta (10681)
ketni Creative Commons License 2019.05.15 0 0 10683

"„Minthogy a patriarchális társadalmak a magasabbrendűnek tartott szellemi pozíciót általában a férfi számára tartották fenn, a női princípium az anyagba szorult vissza (mater = anya, materia = anyag)”

 

Szerintem Pressing nagyot téved. Rosszul ítéli meg az anyag szerepét.

Az ősvallásban az anyag nem alantas valami, hanem a teremtés lényege.

A lét az anyag által nyilvánul meg. Maga a tartalom ami megtölti a formát.

Az Isten az anyagot női minőségében hozta létre, amely anyag szülőanyaként működve hozza létra a további létformákat.

Az anyag nem maga az akarat, a szellemiség, hanem annak engedelmeskedő, befogadó minősége.

A női minőség lényege a befogadás és a testet adás.

Szó sincsem itt alá-fölé rendelésről! Minden ilyen filozófia késői elhajlás.

A világ a lélek vágyakozásából ered, ami női minőség, de a szellem ereje által válik akarattá, ami férfi minőség.

Hogy lehetne az anyag férfi minőségű? Mi az, ami formálja, mozgatja? Az anyag passzív, nem önmagától mozdul hanem a szellemiségtől

ami rajta kívül kell, hogy létezzen!

Előzmény: kitadimanta (10680)
ketni Creative Commons License 2019.05.15 0 0 10682

"Ebből elég nyögvenyelősen jön ki az anya szavunk. az anyu meg sehogyan sem."

Nyögvenyelősen, mert hangzása alapján nehéz megmagyarázni.

Még az is megfontolandó, hogy azért az énnel van szoros kapcsolatban az anya, mama szó mert az anya-gyerek duálunió szakaszában

nem különül el az anya a gyerek énjétől. Annak csak kiterjesztett "végtagja". Az anya az én szerves része.

 

Az éghez és az égben lakó Istenhez a g, gy van közelebb, mert ezek a hajlatok, gömbölyűségek és az egység hangjai.

 

"G- és GY inybetű = milységben igenlegesség. p. o.

meleg, bolygatag v. balgatag, lengeteg, förgeteg stb.
továbbá a milységbe határozás, határ, p. o. addig
eddig, míg (miig), alig, mindig, vég, stb. a men
nyiségben egyetömösség (67. §. 6-szor) p. o. egy (az
egy is lehet szám, vagy többség mint egység 41. §. 2.
jegy.), egész (a részek mint egy). kéreg, üreg » hézag,
világ, sereg, jog (complexus boni), kög = külső gömbölyű
egyben foglalva v. központ - centrum, ög = öszvehúzott
egység, melynek semmi terjedése nincsen –pont; elegy,
meg, még, leg (a lét - ro esse-in complexu); innen - ság
-ség, quantitas v. qualitas (S) in complexu p. o. joság,
bölcseség, kedvesség, kőltség, miveltség stb. Továbbá
res e pluribus similibus una p. o. mag, tag, csillag,
ág, bog, féreg, fölleg, dolog, virág stb. Mint ige (a'
munkásság öszveköttetvén mennyisséggel) a munkássá
got mennyisiti , sokszorozza , ezért jelent gyakorlást
p. o. gyakorol, gyűl, gyűit, v. gyűjt, gyarapit, és a'
természeti hangoknál bugy, bugyog, csöp, csöpög, dör,
dörög, zör, zörög stb. Innét előfordúl az íge formák
ban is, mint gyakorló képző p. o. ír, irogat, fejt, fej
tőget, keres, keresget, áll, állogál stb."

Előzmény: kitadimanta (10680)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.14 0 0 10681

"A szanszkrit mah növekedést jelent, ami rokona a magyar nő, nől szónak, így talán az anyának is.

De, miért!?"

 

A mah=mag jelentésű Mag az információ (tudás) hordozója, amit átörökít a következő nemzedékbe.

Mindkét szó szerepel összetételekben: Mahgar, vagy maggar. (gar=nép, sokaság, tömeg)

 

Az anyának nem rokona. A mag az utódról szól: magzat.

 

Előzmény: ketni (10679)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.14 0 0 10680

"Az "a" mutató szó, az én meg névmás. Ha tehát firtatjuk, hogy mi az elsődleges jelentése, akkor az semmi képpen sem az ég vagy égi."

Ebből elég nyögvenyelősen jön ki az anya szavunk. az anyu meg sehogyan sem.

Nota bene az Azerbajdzsán, Baszk, Kazah, Kirgiz, Üzbég, Török, Héber nyelvekben is hasonlóm etimológiát kellene találni, ami kizárható.

 

"Lényegében anya-ter, tehát nincsen lényegi különbség az anya és a mater szó között, mindkettő magyar szó."

A latin sok magyar szót vett át, köztük lehet ez is, de a latinban már elveszett az eredeti jelentése, és anyagként értelmezett, s az európai nyelvekbe már nem az eredeti jelentéstartalommal, hanem anyagként került átvételre. Erre utal Lílávadzsra Dr.Pressing Lajos is:

„Minthogy a patriarchális társadalmak a magasabbrendűnek tartott szellemi pozíciót általában a férfi számára tartották fenn, a női princípium az anyagba szorult vissza (mater = anya, materia = anyag)”

http://dakiniland.net/joga/irasok/eredeti/noi-ferfi-lathato-lathatatlan

 

"Ezért továbbra is kétkedéssel tudom csak elfogadni azt, hogy mi is nőnemű vagy férfi az ősvallásban."

Kétkedésed mindenképp jogos, azonban összességében és folyamatában nézve tökéletesen kirajzolódik e kettősség "fejlődéstörténete".

Előzmény: ketni (10678)
ketni Creative Commons License 2019.05.13 0 0 10679

Az anya szó a nő szóval is lehet rokon, csak nem tudom hogyan.

A nő, mint növekedés, gyarapodás rendben van, de az "n" és az "ő" meg az "a" ezzel a fogalommal nem jön össze.

Az "n" mindenképpen a külsőtől való megkülönböződést, befelé fordulást jelenti.

Az "a", "ö" -elfogadván Fogarasi nézetét- gömbölyűséget, egybehúzást, berekesztést, bezárást jelent. Tehát jelentésben is társa az "n"-nek.

Ennek fényében nem értem, hogyan lehet a növekedés szava.

A szanszkrit mah növekedést jelent, ami rokona a magyar nő, nől szónak, így talán az anyának is.

De, miért!?

Előzmény: ketni (10678)
ketni Creative Commons License 2019.05.13 0 0 10678

"Ebben a térségben egyedül a magyar nyelv őrizte meg eredeti sumér és akkád ég/égi jelentésű formáját: Anya-Ana Anyu-Anu."

Az anya szó úgy tűnik, hogy az "a+én" vagy ön szavak összetétele.

Az "a" mutató szó, az én meg névmás. Ha tehát firtatjuk, hogy mi az elsődleges jelentése, akkor az semmi képpen sem az ég vagy égi.

A mater szó eleje ezek szerint, a ma=am=an=any az ént jelenti a ter gyök pedig teremtőt. V. Csaba a ter gyököt részletesen elemzi.

Lényegében anya-ter, tehát nincsen lényegi különbség az anya és a mater szó között, mindkettő magyar szó.

Az n, ny jelentése Fogarasi János szerint:

"N, NY. nyelvbetű, tartozik nokviszonyra, 's je
lenti magát a gondolkozó nokot v. én - t (67. §.), mely
re vitetve minden, objectum, tárgy (p. o. te, ő, do
log, mény, világ stb.) innen a tárgyakat is subjecti
visálja, másoktól külőnválasztja, függetleniti, p. o.
te, ten, v. ten - magad, ő, ön, mi, min, ti, tin stb.;
továbbá vány = önvaló, független való – substantia,
mény = mi önmagában (Ding an sich) enber = animal
(ber) substantiale , kény = önmunkálás, ön-akarat.
Innen magyarázhatni ki ezt is: gond, gondol = együvé
köti (g) az én (n) a dolgokat (d) „cogitare, úgy mond
arro, a cogendo dictum, mens plura in unum cogit,
unde deligere possit”."

 

Brahma a teremtő. Tudás nélkül elképzelhetetlen a teremtés. Ezért vette feleségül a hindu mitológiában Brahma Szaraszvatít, a tudás istennőjét.” 

Nem akarok tudálékoskodni, de pl. a Brahman vallást "eredetiség" szempontjából erősen kritikus szemmel kell vizsgálni, mint ahogy a többit is.

Ezt Ipolyi Arnold szemlélet módjára alapozom, amivel egyet értek. A Magyar Mythologia könyvében  lépten nyomon erre figyelmeztet.

Ipolyi ebben a tekintetben szigorú és következetes. Szerinte ahol megjelenik a mitológia ott az eredeti teremtésmítosz már csorbát szenvedett.

Ezért továbbra is kétkedéssel tudom csak elfogadni azt, hogy mi is nőnemű vagy férfi az ősvallásban.

Ettől még igazad is lehet.

Előzmény: kitadimanta (10677)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.12 0 0 10677

"Maga az anyag neve is női minőség: matéria."

Igen itt Európában általában igaz: az anya is a matéria szóból származtatható: Mutter, mother, madre, stb.

Ebben a térségben egyedül a magyar nyelv őrizte meg eredeti sumér és akkád ég/égi jelentésű formáját: Anya-Ana Anyu-Anu.

Megjegyzem, az ég/égi is női princípium, a föld/földi ellentéteként, és mint a szellemi aspektus is.

Eredendően a férfi azonosítható a földdel, az anyaggal:

Geb a Föld, az anyagi világ istene, a királyság, a hatalom fogalmával igen szoros a kapcsolata; a fáraó az ő örököse. – felesége (Nut) az ég istennője.

Ozirisz is eleinte a föld és a növényzet uraként ismert, később lett az alvilág ura. Ízisz a hűség, a nőiség szimbóluma, Ő az Ég királynője, aki életet ad az égnek és a földnek,

Brahma az univerzum teremtője, felesége Szaraszvati a bölcsesség, a tudás, a művészetek, a zene, az irodalom, a beszéd, a tanítás istennője.

Síva a pusztítás istene, az anyagi világ ura, feleségét Párvati/Umá néven az Univerzum anyjaként tisztelik.

Sokszor a lélekkel az Atmával azonosított, ahol az Atma az isteni szikra, a tudat forrása, a tényleges önvalónk. A logosz megfelelője.

 

Kis kitérő után ahol még megőrződött az eredeti alak:

Azerbajdzsán: Ana,

Baszk Ama,

Kazah: Anam,

kirgiz: ene,

üzbég: ona,

Török: anne,

Héber:  אמא (alef – m – alef)  Ámá  

 

"A meglévő dolgok elrendezése, a tudás, törvény, a szellemi dolgok a férfi feladata."

Brahma a teremtő. Tudás nélkül elképzelhetetlen a teremtés. Ezért vette feleségül a hindu mitológiában Brahma Szaraszvatít, a tudás istennőjét.” https://hu.wikipedia.org/wiki/Brahma

Maat, a rend, igazság, a törvény a bölcsesség istennője.

Lásd még fent is.

 

A patriarchális társadalmak igényét kielégítendő fordult a kocka:

Az árják férfielvűsége tükröződik ebben a fordított állapotban,- az Ószövetséghez hasonlóan - ugyanis az Upanisdokban fordul elő először ez a változat. Amit a négy Védikus könyvhöz később csatoltak ötödikként - feltehetően az árja korban. 

 

A purusa és a prakriti (a Védában /Upanisadokban/ a Nri és a Gná), a világegyetem férfi és női isteni princípiuma. A puruşa az, ami passzív, mozdulatlan, nem tevékeny, változatlan, szemlélődő szellem, a

prakŗti az aktív, cselekvő, a világ dolgaiba benne rejlő, belemerülő szellemiség. Jelentései: természet, anyag, előteremtő, minden létező alapja, teremtő potencialitás.

Itt a passzív purusa a maszkulin (férfi), míg a prakriti a feminin jellemzők hordozója, pont fordítva, mint az egyiptomi és az régebbi hindu hagyományban.Lásd fentebb: Brahma- Sarasvati…stb.

 

"Leget, hogy tévedek, mindenesetre a különböző kultúrák eltérően vélekedtek erről ez igaz."

Nem tévedtél, csak nem az eredeti jelentést ismered.

No, épp erre akartam a figyelmet felhívni: Egy korábbi (eredeti) jelentés a későbbiekben akár a fordítottja is lehet az eredetinek, s erre nagyon kell figyelni, mert nem mindegy, hogy mikor melyiket vesszük figyelembe. Továbbá ezek a jelentéstartalmak a társadalomról és kapcsolatairól is sokmindent elárulnak. 

Pl. A mi anya-anyu szavunk.

 

Előzmény: ketni (10676)
ketni Creative Commons License 2019.05.11 0 0 10676

"A férfi eredendően az anyag,  a teremtés, stb. szimbóluma, a nő a törvény, tudás  megszemélyesítője."

 

Maga az anyag neve is női minőség: matéria.

Szerintem minden ami anyagi természetű az egyben női dolog. A testet adás anyai feladat.

A Földanya is egy hatalmas szülőanya, és egyben egy óriási anyagi test.

A meglévő dolgok elrendezése, a tudás, törvény, a szellemi dolgok a férfi feladata.

Én úgy gondolom, hogy az ősvallás ezt inkább így mutatta meg az embereknek.

Leget, hogy tévedek, mindenesetre a különböző kultúrák eltérően vélekedtek erről ez igaz.

 

Előzmény: kitadimanta (10674)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.11 0 0 10675

"Ezt el lehet-e olvasni magyarul?"

Ehhez legalább teljes betűnek lennének szükségesek, de ezek nagyon töredékes ábrák, amelyekből szinte semmi nem vehető ki azon túl, hogy valamilyen közlendője lehetett az ábrák megfestőjének.

Előzmény: tapar utód (10672)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.11 0 0 10674

"Nem tudom, hogy mennyire ismered Pap Gábor könyveit és előadásait?"

Néhányat ismerek, Molnár V. Józsefet nem.

 

"Amiket írtam, az jobbára tőlük származik. Igazolni szokták az állításaikat,"

Nem azt akartam korábbi hozzászólásaimmal mondani, hogy az általam is nagyon tisztelt Papp Gábor nem igazat szólt, hanem hogy a szimbólumok eredeti olvasata nem lehet különböző. Ahol kiterjedt(ebb) az értelmezési tartomány, minden bizonnyal későbbi jelentéstartalmakkal találkozunk.

Más szóval, azok is igazak, azok is kötődnek az adott szimbólumhoz, az is olvasata lehet annak a szimbólumnak. Viszont ilyenkor figyelembe kell venni azt a régiót, s azt a kort, amelyben ez az olvasat érvényes.

Mondok egy példát:

A férfi eredendően az anyag,  a teremtés, stb. szimbóluma, a nő a törvény, tudás  megszemélyesítője.

Igen ám, de az Upanisadokban ez pont az ellentéte lesz, s ellentéte minden sémi vallási területen is (asszír, zsidó), vagy ezek hatáskörzetében.

 

 

Előzmény: ketni (10671)
ketni Creative Commons License 2019.05.09 0 0 10673

Már az is nagy szó lenne, ha igazolni lehetne azt, hogy ez egy írás.

Előzmény: tapar utód (10672)
tapar utód Creative Commons License 2019.05.08 0 0 10672

Ezt el lehet-e olvasni magyarul?

https://media.nature.com/w800/magazine-assets/d41586-018-06664-y/d41586-018-06664-y_16116662.gif

 

Mert ha igen, akkor még 23 ezer évet visszamehetünk az időben.

https://www.nature.com/articles/d41586-018-06664-y

ketni Creative Commons License 2019.05.08 0 0 10671

Nem tudom, hogy mennyire ismered Pap Gábor könyveit és előadásait?

Vagy Molnár V. Józsefet?

Amiket írtam, az jobbára tőlük származik. Igazolni szokták az állításaikat, ha érdekel áldozz rá időt,

hogy olvasod és meghallgatod őket.

Én kapásból meg nem tudom mondani, hogy melyik állítást mivel lehet igazolni.

Ez az én saram, de tőlem csak ennyire fussa.

 

"Ha a többértékűséget korlátok nélkül elfogadjuk, elveszítjük az eredeti jelentéstartalmat."

De nem korlátok nélkül fogadjuk el!

 

Előzmény: kitadimanta (10670)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.07 0 0 10670

"Többfélét is jelenthet egy jel egy értelmezési körön belül."

Szerintem ez már az át- és félreértelmezések miatt van így.

A szimbólumoknak éppen az a lényege, hogy csak egyvalamit jelentenek, s nem lehet sokféleképpen értelmezni azokat.

Természetesen szinonimák szóba jöhetnek, de azon túl már nem szabad gondolkodni.

Olyan ez, mint a KRESZ-táblák, csak egy jelentésük van.

"A körkereszt középpontja azt az ábrázolhatatlan pontot is meghatározza, ahol Isten belép a világunkba."

Ok, de  hogyan lehet valahogy ezt a jelentését bizonyítani? Mert ez csak egy elgondolás bizonyíték nélkül...

"Ez a világtengely helye, a forgáspont. Ezt csak kereszttel ábrázolhatod, ponttal nem!"

Lehetséges...

"Itt nincsenek egyértelműségek, túlpontosítások!"

Tartsuk szem előtt, hogy az életfa mindig életfa, a dingír-csillag értelme sem változott meg, s a sarok jel is sarok marad, stb.

"Ahogy a körkereszt földet is jelent, meg világmindenséget is."

Ez  viszont igaz... De vajon eredetileg is volt ilyen jelentése, vagy csak később vette föl?

"A régmúlt felfogása többértékű logika alapján állt, nem olyan végletes egyértelműségekbe zárta magát, mint a mai gondolkodás."

Szerintem ez nem igazán járható út, inkább hajlok afelé, hogy egy jelentést tulajdonítsunk valaminek.

Ha a többértékűséget korlátok nélkül elfogadjuk, elveszítjük az eredeti jelentéstartalmat.

Előzmény: ketni (10669)
ketni Creative Commons License 2019.05.07 0 0 10669

"De ez nem ötletelés kérdése, hanem szigorú szabályok által meghatározott (bizonyított) értelmezés kell, hogy legyen. A keroszt/köroszt nem bizonyítható."

Többfélét is jelenthet egy jel egy értelmezési körön belül.

Amit te emlegetsz az nem zárja ki a többit sem.

A körkereszt középpontja azt az ábrázolhatatlan pontot is meghatározza, ahol Isten belép a világunkba.

Ez a világtengely helye, a forgáspont. Ezt csak kereszttel ábrázolhatod, ponttal nem! Akkor most kizárólag ezt jelenti a kereszt?

Itt nincsenek egyértelműségek, túlpontosítások!

Olyan ez, mint a gyök, ami legtöbbször csak egy szófajilag meghatározhatatlan jellemzőjét adja meg a világnak,

egy értelmezési körét szabja meg. Ezeket csak kiegészítésekkel együtt lehet pontosítani. Adott esetben

más jelekkel együtt kap egyedi értelmet.

Ahogy a körkereszt földet is jelent, meg világmindenséget is.

Ahogy a benne lévő kereszttel együtt V. Géza szerint az Éden vidékét is jelenti a négy szent folyóval.

Mi csak azt tehetjük meg, hogy megpróbáljuk az értelmezés körét különféle adatok alapján meghatározni.

De nem létezik olyan, hogy egyetlen kizárólagos értelmezés. Általában nem.

A régmúlt felfogása többértékű logika alapján állt, nem olyan végletes egyértelműségekbe zárta magát, mint a mai gondolkodás.

Előzmény: kitadimanta (10668)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.06 0 0 10668

"A sumér egy "fiatal" kultúra, nem biztos, hogy mindent abban az értelemben használt amiben az a jel megszületett."

Ez igaz, de az ékjel kiejtése, jelentése (más és pár) máig nem változott.

Labat nem tudott magyarul, ezért ő lefordította franciára, viszont visszatéve magyarra, a jelentése gyakorlatilag változatlan. Ugyan az, mint a kiejtése.

 

"De, nincs kizárva, hogy ők tudták miről beszélnek."

Nyilván tudhattak valamit, mert azóta is érvényesek az akkori szimbólumok és a világ másik oldalán is ugyan azzal a jelentéssel bírnak. Lásd 10521-ben a Borgia-kódex képeit.

Megj: A más és pár (férfi, nő) magában hordozza a dinamikát, a mozgást, mely az ellentétekből fakad, így kereszt olvasat sem lehet idegen az ékjeltől. (Nem tudok franciául, így lehet, hogy tévedek: az ékjel fordításában szereplő "abords" szó jelentése "körül", ami már közelít a kereszthez, mint köröz-höz)

 

"Ezzel az a baj, hogy a rag és képző az valójában egy másik szó, gyökszó."

Ok, eredetileg valóban így van, de az -eszt -aszt, stb esetében már határozottan képző.

Az -oszt viszont sehogyan sem lett képző, hanem egy, az egész feldarabolásának jelentésével bíró önálló szó maradt.

 

"Van egy másik lehetőség is a kereszt két tengelyére. Mi van akkor, ha egy folyamatábrát látunk?"

Szerintem mindig ilyenkor kezdődnek a problémák, mikor csupa jószándékból meg akarjuk magyarázni a miértet akkor is, ha az ősi olvasata létezik és bizonyított.

Az a baj, amikor nincs konszenzus egy szimbólum értelmezésében, s így annyi változat kering közkézen, ahány ötlet létezik. De ez nem ötletelés kérdése, hanem szigorú szabályok által meghatározott (bizonyított) értelmezés kell, hogy legyen. A keroszt/köroszt nem bizonyítható.

Előzmény: ketni (10667)
ketni Creative Commons License 2019.05.05 0 0 10667

"Univerzum minden mozgása körmozgás, s ha az Univerzum=Isten, akkor érthető, hogy a mozgása is isteni, azaz körmozgás."

Ez könnyen belátható. Ha a körkereszt világmodell, akkor el is várható tőle a forgás.

 

"Tehát a kereszt isteni szimbólum, a dualitás (nő, férfi) megjelenítője.."

Lehet, bár itt is élnék egy kis ellenvetéssel. A minőségek megjelenése, tehát az Egy megkettőződésének

jele a teremtés folyamatában szerintem a két végén ellentétes irányba felcsavarodó spirál, ami pl. a jin-jang ősibb formája. A felső világ és az alsó világ, mint egymás tükörképe is lehetne.

Ezek V. Géza szerint talán a jó jelek is egyben.

 

"A kereszt a sumérban más és pár jelentéssel bír, erről már korábban írtam."

A sumér egy "fiatal" kultúra, nem biztos, hogy mindent abban az értelemben használt amiben az a jel megszületett.

Most nagyon hiperkritikus vagyok! De, nincs kizárva, hogy ők tudták miről beszélnek.

 

Vitázzunk tovább!

"A kör-oszt esetében ez azért nem lehetséges, mert az -oszt nem képző, hanem egy másik szó."

Ezzel az a baj, hogy a rag és képző az valójában egy másik szó, gyökszó.

A magánhangzó illeszkedés semmiképpen sem lehet kifogás, természete dolog, hogy a ragaszték szót legalább ennyiben megváltoztatja. Sokszor még jobban, annyira, hogy szinte föl sem lehet ismerni.

 

Van egy másik lehetőség is a kereszt két tengelyére. Mi van akkor, ha egy folyamatábrát látunk?

A forgás két legmeghatározóbb tengelyét. Ez volna a svasztika lényege. A forgás érzékeltetése, ahol a forgásirányt

a "lábak" iránya adja meg. A forgásirányt pl. Molnár V. József sokszor megállapította. Tudnillik, hogy téves az a felfogás,

hogy nem a lábak irányába, hanem azzal ellentétesen szokták meghatározni az irányát, mintha a lábak valami szélben

lebegve a forgásirány mögött lobognának. Ez nem Így van!

 

Előzmény: kitadimanta (10666)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.05 0 0 10666

Csak a beszélgetés kedvéért:

A kör-oszt azért sem jöhet számításba, mert a magánhangzók különböznek. Minden -eszt, -oszt, -aszt, stb. képző magánhangzója tökéletesen illeszkedik a szó gyökéhez. A kör-oszt esetében ez azért nem lehetséges, mert az -oszt nem képző, hanem egy másik szó.

A kereszt a sumérban más és pár jelentéssel bír, erről már korábban írtam.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148810901&t=9119978

Tehát a kereszt isteni szimbólum, a dualitás (nő, férfi) megjelenítője, én nem taglaló jelként gondolok rá. (bár ez is lehet egy olvasata)

A kelta kereszt ennek megfelelően pedig - a kereszt a körben - az isteni egységre, teljességre utalhat.

 

A kereszt szó forgó mozgására azonban nem tudok egyelőre kielégítő választ találni.

Nem tudom, miért kell egy isteni szimbólumnak forogni... Illetve egy magyarázatom van, de ezt mindenki elutasítaná: az Univerzum minden mozgása körmozgás, s ha az Univerzum=Isten, akkor érthető, hogy a mozgása is isteni, azaz körmozgás.

Előzmény: ketni (10665)
ketni Creative Commons License 2019.05.05 0 0 10665

https://books.google.hu/books?id=TzVMAAAAcAAJ&pg=PA19&lpg=PA19&dq=fogarasi+j%C3%A1nos+metaphysica&source=bl&ots=RN4_u3ulMQ&sig=ACfU3U0kwfiKJgYNobF3smUnqFibLHer5g&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwjL-sCJ7YPiAhVC_CoKHV0qBLQQ6AEwBHoECAgQAQ#v=onepage&q=fogarasi%20j%C3%A1nos%20metaphysica&f=false

 

80. oldal 83.§ első két bekezdése.

Azt taglalja itt Fogarasi János az első bekezdésben, hogy az "sz" hang tárgyra vonatkozóan annak mennyiségére utal, azaz melléknév jellegű.

A második bekezdés arról szól, hogy viszonyban, azaz a tárgyra való ráhatásban viszont igei jelentésű.

Felhozza példának a támaszt szó, amit te is. Ha igeinek vesszük, akkor V. Csabának van igaza.

Ha azonban mennyiségi értelemben, akkor pl. Pap Gábornak van igaza, mert valóban felosztja a kört,

és a V. Csaba féle körös az nem ige (köröz), hanem melléknév és körhöz tartozót, abból származót jelent?

Mindenképpen szétválaszthatatlan a két dolog a kör és a kereszt.

A svasztika forgó kereszt. Lehet éppen köröz jelentésű is.

Egy dolog miatt szavazok a körosztó meghatározásra. Ez pedig a körkereszt, mint ősvallási jel.

Ebben elsődleges a kör. A kör származéka szerintem a kereszt, ezt jelentené a szó eleji ker gyök.

A kereszt a kört taglaló jel. A tér és az idő elindulását és számontartását jelenti a végtelen körhöz képest.

Ebben a vonatkozásban a körhöz képest másodlagos, annak származéka.

Ettől még lehet, hogy V. Csabának lesz igaza. Egyelőre értelmezés kérdése, hogy melléknévi vagy igei származású.

Előzmény: kitadimanta (10664)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.04 0 0 10664

Nem akarok szőrszálhasogató lenni, de a kör-oszt(ó) szerintem nem jöhet szóba:

Ugyanis a képző (-eszt, -oszt, -aszt, stb) az előtag által meghatározott cselekvést fejezi ki: vál-aszt, tám-aszt, rag-aszt, ij-eszt, mély-eszt, stb. Esetünkben a köröz szinonimájaként. Tehát egy körmozgást kifejező szó.

A kör-öszt(ó) egy merőben más fogalmat jelöl, hiszen itt már darabolásról van szó, a kör feldarabolásáról. Ez sehogyan sem illik az előbb felsorolt szavak logikai egységébe. Remélem érted, mi a problémám...

 

Varga Csaba is hasonló véleményen van, Ő egy kicsit más úton jutott ugyan erre a következtetésre:

"Tehát e fogalomkörben mindenütt a forgásra akadunk. Így válik teljesen érthetővé, hogy a „kereszt" alapja a „köröz", vagy „körös" ige, és a -t végződés teszi főnévvé."

http://aranylaci.x3.hu/jezus-tanai/tanai.htm

A dolog lényege, hogy két, egymástól független elképzelés is pontosan azonos eredményre vezetett.

 

Előzmény: ketni (10663)
ketni Creative Commons License 2019.05.04 0 0 10663

A nálam okosabbak szerint kör-oszt(ó) a kereszt.

A lényeg ugyan az.

Előzmény: kitadimanta (10662)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.03 0 0 10662

"Szerintem a svasztika alapképlete a teremtő Isten munka közben."

Ha a kereszt szó etimológiájából indulok ki, akkor igaz: Ker-kör+eszt képző (mint jöveszt, meneszt, halaszt, maraszt, keleszt, választ, támaszt, ragaszt, ijeszt, mélyeszt, süllyeszt, választ, ereszt, éleszt, tapaszt, mállaszt, folyaszt, mereszt, stb...)

 

"Egy kislány rajza (legalul):"

A felső sem rossz, minden esetre jó lett volna dokumentálni, mert így erősen kérdőjeles a valódisága...

Előzmény: ketni (10661)
ketni Creative Commons License 2019.05.03 0 0 10661

Az 58. oldal svasztika torzója az Egy jelével összeházasítva Varga Gézától. A sarokjel a csúcson itt  is megvan, csak itt szerintem ez egy 

szellemiséget sugárzó fej. Hogy van-e ősvallási kapcsolat a sarok hegye és az Isten "feje" között az kérdéses. Nyelvileg azonban kétségtelenül van!

Az ég(Óg), az Egy és a koponya szavak gyöke a gömbölyűséget, kúposságot jelentő "Go" gyök.

http://epa.niif.hu/02900/02952/00086/pdf/EPA02952_orszagepito_2007_1_056-061.pdf

 

Egy kislány rajza (legalul):

http://naput.hupont.hu/38/gyongygyorgy

 

Szerintem a svasztika alapképlete a teremtő Isten munka közben.

Ez nincs ellentétben a négy szent folyó vagy a négy égtáj felfogásával, hiszen ezek mind az Isten "testének" kiterjesztései.

Valahol ez az atya jelének egy változata aki egy a világgal, ezért a V. Géza által megnevezett felülnézeti világmodellel is rokon.

Valószínűleg egy és ugyanazon képzet más-más változatban megjelenítve. Ezek a jelek egymásból következnek.

Először a Teremtő, (atya jele, de az istenszülő Anyaisten is hasonló) aztán a teremtett világ működés közben (napforgók) majd állapotszerűségében V. Géza után, mint felülnézeti világmodell (körkereszt).

A közös mindegyikben az emberszerűség átfordítása elvont jelekké. De, mindnek az ember feje, lába, karja és teste a minta.

Előzmény: kitadimanta (10660)
kitadimanta Creative Commons License 2019.05.03 0 0 10660

"A kifejezésmód változik"

Igaz, de ez is inkább az utóbbi évszázadokban vált gyakorlattá, ma pedig szinte "kötelező".

A mondanivalóra ma már senki nem emlékszik, senkit nem is érdekel, a készítője csak csinálja, rajzolja a mintákat, egyre újabbakat, hogy legyen rá kereslet. (Tisztelet a kivételnek)

Előzmény: ketni (10659)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!